Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-29 / 150. szám

MBCtKI 1973. JŰNIIJS 29., PÉNTEK sbKXrtap KÉTSZERES ARANYKOSZORÚS BRIGÁD Elvük: többet a kötelezőnél A Telefongyár bugyi gyár­egységében egyre nő a köve­telmény: nem elegendő az olyan vállalás, hogy nem ké­sek a munkahelyről, ponto­san ledolgozom a napi 480 percet — többet kell tenniük a szocialista brigádoknak. Er­ről a „többről” beszélgettünk a Puskás Tivadar kétszeres aranykoszorús műszaki bri­gád vezetőjével, Schiller Se­bestyénnel. Jó emberi és munkakapcsolatok — Kérem, mutassa be a kol­lektívát. — A brigád feladata a ter­melés műszaki előkészítése, a dokumentáció biztosítása, a gyártási akadályok elhárítá­sa. Tizennégyen vagyunk, öt nő, kilenc férfi. Tizenegyen műszaki munkakörben dol­goznak, négyen adminisztrál­nak. Ha a munkakörök szerint is bemutatom a brigádot, még inkább kiderül a komplexi­tás: van közöttünk osztály- vezető, technológiai csoport- vezető, üzemtechnikus, tech­nológus, fejlesztő, szerkesz­tő, rajztárvezető, beosztott rajztáros, adminisztrátor. A brigád jellemzője még a vi­szonylag magas iskolai vég­zettség: négyen egyetemi, hatan technikumi oklevéllel rendelkeznek. • — A műszaki brigádnak te­hát minden lehetősége megvan arra, hogy kvalifikált munkát fejtsen ki. Milyen plusszal se­gítik a gazdasági munkát? — A kötelező feladatokat az osztálynak kutyaköteiessége elvégezni, hiszen ezért kap- ijuk a fizetést. Ennél többre van szükség. Ilyen több: | munkánk hatékonyságának [ fokozása, a normapra-megta- 1 kari tás. Vagy: nem tartozik szorosan az osztály feladat­körébe a műázerjavítás, mi vállaltuk, hogy a szereidéből kikerülő hibás híradástech­nikai berendezéseket megja­vítjuk. Első hallásra talán érthetetlen, hogy kvalifikált mérnökök miért foglalkoz­nak javítással? A magyarázat egyszerű: a műszerek olyan komplikáltak, hogy a köz­pontban is mérnökök, techni­kusok foglalkoznak a hiba- elhárítással. Ha a berendezést Pestre kell vinni, ez néhány napos kiesést okoz, s jöhet a túlóra. Ha mi helyben javí­tunk, gazdaságosabb, olcsóbb, gyorsabb a munka. E többlet­nek gazdasági haszna is van... Pesttől Dabasíg — Egy jól képzett kollek­tíva hogyan teljesíti a moz­galom második követelmé­nyét: tanulni? — Egy brigádtagunknak ál­talános iskolai végzettsége volt, most érettségi előtt áll. Rendszeres nálunk a szakmai továbbképzés, folyamatosan látogatjuk a Gépipari Tudo­mányos Egyesület előadásait. Mindenki részt vesz párt-, KISZ-, szakszervezeti oktatá­son. A fontosabb kül-, bel­politikai eseményeket rend­szeresen megbeszéljük. A szakirodalmat állandóan ol­vassuk, s a fontosabb cik­kekre felhívjuk egymás fi­gyelmét. Mások tanulását is szívesen segítjük: felajánlot­tuk a tanműhelynek, hogy az ipari tanulókat felkészít­jük a vizsgákra. — Elég régóta, 1967 óta együtt dolgozik a brigád. Hol tartanák a harmadik köve­telmény megvalósításában: szocialista módon élni? — Nálunk ez okozza a leg­több problémát, a munka utáni közösségi élet kialakí­ÉRTESÍTÉS rsssssssssssssszsssssssssssssssssssssssssssssssssz. Az ÁFOR értesíti t. közületi fogyasztóit, hogy július 1-től új háztartási tüzelőolaj-utalványt hoz forgalomba. Ezek július 1-től vásárolhatók a tájegységi központokban és a kiren­deltségeken. Ugyanakkor a régi utalványokat — a régi gya­korlat szerint - díjmentesen visszaváltjuk tájegységi köz­pontjainkban. f Július 31-ig még a régi utalványok is beválthatók az eladó­helyeken, viszont a társadalmi tulajdonvédelnü szempontok szükségessé teszik, hogy t fogyasztóink az átállás egy hó­napja alatt a régi utalványt beváltó megbízottjukat eseten­kénti megbízólevéllel lássák el, s azon a beváltandó meny- nyiséget is tüntessék fel. Új utalvány beváltásához nincs szükség megbízólevélre. Augusztus 1-től az eladóhelyek csak új utalványra szolgál­nak ki árut. Az új utalványok bevezetésével kapcsolatos átmenet lebo­nyolításához t fogyasztóink megértő támogatását kérjük. fása. Ritkán szervezünk ren­dezvényeket, kirándulásokat, „fehér asztal-konferenciákat”. Sokfelől járunk a munkahe­lyünkre, Pestről, Öcsáról, Da- basról. A fővárosi színházi előadások után a Pest me­gyeiek nem tudnak hazautaz­ni, a helyi rendezvények lá­togatása meg a pestieknek okoz hasonló gondot. A közös­ségi élet kialakításának má­sik, legalább ilyen fontos összetevője a jó együttmű­ködés, az elvtársi segítség- nyújtás. Mint mindenütt, ki­sebb súrlódások nálunk is előfordulnak, de: elég közel vannak az emberek egymás­hoz, munka- és emberi kap­csolataik is jók. — A kollektíva érdemeire felfigyelnek a helyi vezetők? — Innen töltődik fel a mű­szaki vezetőállomány. Egyik elektromérnökünk most ke­rült üzemvezetői posztra. Ezért cserélődik gyakrabban a létszámunk. Számítanak ránk más területen is: majd­nem mindnyájunknak van párt-, szakszervezeti, KISZ- pozíciója is. Bizonyos önállóság — A műszaki brigád hogyan veszi ki részét a társadalmi munkákból? — Ritkán kérnek bennünket, például tavaly a lőtér építé­sében segédkeztünk. Azért számítanak ránk kevesebb- szer, mert a hazaszállításunk problémákat okoz, inkább mástól kérik a társadalmi munkát. Pedig szeretnénk mi is kivenni a részünket a köz­hasznú tevékenységből, azt hiszem, mindnyájan szívesen végeznénk ilyen munkát is. — Milyen pluszt ad a mű­szakiaknak, hogy brigádba szerveződtek? — A kívülállóknak jó, mert bármely feladattal mindjárt a brigádvezetőhöz fordulhat­nak. A kollektíva bizonyos önállóságot biztosít a mun­kában, vezetőnek és tagnak egyaránt. Jól érezzük magun­kat a brigádban... — ez a plusz! A kétszeres aranykoszorús brigád vezetője, Schiller Se­bestyén 33 éves, 1967-ben ke­rült a Telefongyárba. Most fejlesztő technológus. És: pártái apszer vezeti termelési felelős, munkaügyi döntőbi­zottsági elnökhelyettes, bri­gádvezető. F. P. AZ AUTÓ sok örömet, de gondot is okoz. A zsúfolt utakon, az időjárás változékonysága miatt baj, kár gondos vezetés ellenére r. előfordulhat. _ _ — minden autósnak /• CASCO nélkülözhetetlen. A’ biztosítás • fedezi az autótulajdonost leginkább érintő törési (baleseti) károkat • érvényes tűz, villámcsapás, robbanás, lopás, rablás, üvegtörési és egyéb rongálásból eredő károkra • balesetbiztosítást is nyújt oz autó vezetőjének és utasoinak • fedezi az árvíz, az utak hibái miatt bekövetkezet károkot A hixfosítás anyagi biztonság Költözés a következő hónapokban Kétszáz iíj otthon Gödöllőn A hibák kijavítása a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatra vár Gödöllő város Pest megye egyik legdinamikusabban fej­lődő települése, s ez a városi tanács jó munkájának is kö­szönhető. Épülnek az új, tet­szetős házak, a város lakói szebb, korszerűbb otthonokba, költözhetnek. Legközelebb az Alsópark lakótelepének új la­kásait utalják ki az igénylők­nek. Annak idején — 1971-ben — az építőipari tervek arról ta­núskodtak, hogy több lakás épül Gödöllőn, mint amennyi­re a tanácsnak anyagi fedeze­te van. Ezért , 184 alsóparki lakás épí" tését átengedték az OTP- nek. Azonban sem 1971-ben, sem 1972-ben nem épült föl a vá­rosban annyi lakás, amennyi­re a tervek alapján jogosan számítottak, ezért a tanácsnak pénze szabadult fel. Ebből a pénzből és a megyei tanács támogatásával tavaly év vé­gén először 64-et, majd az idén 80 lakást visszavásárolt a tanács az OTP-tőL Erre a lépésre azért volt szükség, mert minél rövidebb határ­időn belül szerették volna tel­jesíteni a lakásigénylőkkel szembeni kötelezettségeiket. A legutóbb visszavásárolt 80 lakás átadása, illetve átvétele már lebonyoló­dott, még a bankkal kell elintézni a csereakciót. Egyébként ebből a tényből származott az a félre­értés, mintha a 80 lakásba máris beköltöztek volna a la­kók. Lapunk vasárnapi szá­mának képszövegében is hely­telenül jelent meg. Az átadásnak egyelőre tehát a bankkal való ügyintézés áll útjában, másrészt az árammé­rőket kell még felszerelnie az Elektromos Műveknek. A vá­rosi tanács vezetői ezúton is kérik a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatot, hogy a hibák kijavításának munkála­tait minél előbb végezzék el a kész lakásokban. A városi tanácson máris ké­szülnek a lakáskiutalások, ér­tékbizonylatok, hogy mire mindezek rendeződnek, addig valóra válhasson a 'tanács ter­ve: az elkészült alsóparki la­kótömb első két épületébe, az­az 72 bérlakásába, legkésőbb a jövő hónap végéig be­költözhessenek a lakók. A 40 szövetkezeti lakás au­gusztusban, s a legutoljára megépülő újabb 32 bérlakás szeptemberben várja lakóit. Az idén összesen körülbelül 200 lakást utal ki a tanács az igénylőknek. Ezzel lehetővé teszik, hogy a munkáslakások építéséhez szükséges terüle­teken megkezdjék a szanálá­sokat, s az életveszélyesnek nyilvánított Pálma eszpresszó épületéből is elhelyezzék a la­kókat. TERVEK SZAZHALOMBATTAN Kölcsönös kapcsolatban Munkahelyet — nőknek A tanácsrendszer továbbfej­lesztésének, a tanácsok önál­lóságának egyik alapvető fel­tétele gazdasági önállóságuk biztosítása. Ez az önállóság természetesen azt jelenti, hogy különböző anyagi eszközökkel a tanács oldja meg a terület, a település fejlesztésével, il­letve a lakosság folyamatos és zavartalan ellátásával kapcso­latos feladatokat. Ehhez terv­szerű munka szükséges, mely­nek legfőbb biztosítéka a szükségleteken és a realitáso­kon alapuló tervezés, ami egy­részt a célok, elképzelések föl­vázolásában, másrészt azok végrehajtásában jut érvényre. Százhalombatta fiatal város — 1970-ben kapta meg a ran­got. A két hatalmas iparmű megváltoztatta a volt község arculatát, lakóit — így lett városivá a táj, az életmód. Bár a tanács vezetői sok gonddal küszködnek — alap­vető probléma például a la­kosság kereskedelmi, szolgál­tatási ellátása, mégis a fejlő­dés nem mindennapi. És nem állt meg az építkezés — nem­csak a Dunamenti Hőerőmű­vet, a Dunai Kőolajipari Vál­lalatot bővítik, hanem egyre- másra nőnek ki a földből ai új házak, lakótelepek. Ebben az ötéves tervben több mint 900 lakást kap Százhalombat­ta — s idén már megkezdőd­hetett a munkáslakás-akció el­ső üteme, a Pannónia város­részben először száz lakást ad­nak át a tulajdonosoknak, ké­sőbb 2—300 épül. Gyorsan nő a lakosság Természetesen a részletesen kidolgozott tanácsi ciklus­programnak nem szabad fi­gyelmen kívül hagynia a két nagy vállalat beruházási poli­tikáját — 1978-ig folyamato­san tart a beruházás, s a fel­mérések szerint a munkaerő- igény 1975-ig több mint hat­ezer fő, míg 1980-ban csak­nem hétezren keresik kenye­rüket a DHV-ben és a DKV- ban. A két ipari objektum fejlődése mellett számolni kell a kapcsolódó üzemek városba telepítésével és a nem terme­lő ágazatok gyors fejlődésével — azaz a lakosság számának ugrásszerű emelkedésével. így az ötödik ötéves terv lakás- építési programját már 1974- ben össze kell állítaniuk. ÓRÁNKÉNT ÖTSZÁZ PÁR CIPŐTALP Új gépsor a PEMÜ-ben Csütörtökön üzembe helyez­ték az új osztrák gyártmányú polyuretántalp-gyártó gépsort Solymáron, a Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál. Eb­ből az alkalomból szakmai be­mutatót rendeztek, amelyen megjelent Török Zoltán, a Pest megyei Tanács ipari osz­tályának vezetője, továbbá a Könnyűipari Minisztérium, a Chemolimpex, a Technoim- pex, a Műanyagipari Kutató Intézet, az Interág és a hazai cipőgyárak képviselői. Vala­mennyien elismeréssel szóltak a világszínvonalú gépről, amely óránként több mint 500 pár polyuretán cipőtalpat készít. Eddig a hazai cipőgyárak többsége tőkésországokból im­portálta az ilyenforma tal­pakat, s az, hogy most Soly­máron is megkezdték a gyár­tást, jelentős devizamegtaka­rítást jelent a népgazdaság­nak. Mint Czóbel Miklós, a Minőségi Cipőgyár kereske­delmi igazgatója megjegyezte, az osztrák berendezés előnye, hogy segítségével igen rugal­masan követhető a legújabb divat. Ez különösen napjaink­ban nem közömbös, amikor a magasított talpú és sarkú ci­pők kedveltek. Ezek hagyomá­nyos anyagokból készítve igen nehezek lennének. A polyure­tán talp előnye, hogy parafa, bőr, nyersgumi és még sorol­hatnánk' tovább, hányféle ci­pőipari nyersanyagutánzat ké­szíthető belőle az új berende­zés segítségével. A Minőségi Cipőgyár évente 6 millió pár lábbelit készít, s első ízben idén gyártanak 150—200 ezer pár olasz importtalpra dolgo­zott felsőrészt. Jövőre már a PEMÜ-től szerzik be a cipők aljré­szét, a kereskedelem megrendelé­sétől függ, hogy mennyit. A Duna Cipőgyár műszaki osz­tályvezetője, Kunfalvi Tamás hasonlóképpen nyilatkozott. Ök összesen 4,1 millió pár lábbelit készítenek az idén. A vállalat saját polyuretántalp- gyártó berendezésével már 1967 óta készít műanyag tal­pú cipőket, a solymári aján­lat iránt mégis azért érdek­lődnek, mert cipőik népsze­rűek, és saját kapacitásuk már nem elegendő a szüksé­ges mennyiségű formatalp gyártásához. A szakmai bemutató rész­vevői működés közben is meg­tekintették a berendezést, A 36 különböző típusú és mére­tű szerszámba I 144 program szerint ada­golható a műanyag attól függően, hogy egy-egy talpat milyen sarokhoz kíván­nak erősíteni. Azonos model­len belül 11 méret gyártható. A cipőaljakat „mártásos” el­járással festik, s mint Simon Gábor üzemvezető elmondtá, a festék sosem kopik le, bele­oldódik a műanyagba. A vállalat jól felkészült a gép fogadására: 'modell- és szerszámkészítő csoportot ala­kítottak legjobb szakembe­reikből. Az újabb és újabb szerszámok gyártására pedig fél éve galvanoplasztikai üze­met létesítettek. A Polyair osztrák cég az idén a kijevi vásáron mutat­ta be berendezését, s a tárgyalások után egy hét alatt üzemképes állapot­ban átadták az új gépsort. A 11 millió forint értékű be­rendezés árát másfél millió pár exporttalppal egyenlítik ki. Az új termék sorozatgyár­tása lehetővé teszi, hogy az idén 400, jövőre pedig már 500 millió forint termelési ér­téke legyen a solymári válla­latnak. Cz. V. Többször hangsúlyozzuk — Százhalombatta fiatal város. Ügyelni kell hát a városképre, fokozottabban kell törekedni arra, hogy az új lakótelepek ne legyenek egyhangúak, épí­tészeti megoldásuk megfelel­jen a kor ízlésének. A tervek szerint kialakítják a közpon­tot is, a főteret, s igyekeznek minél esztétikusabbá tenni az olajváros képét. Rengeteg az építenivaló is — áruház, szál­loda, művelődési központ, kor­szerű rendelőintézet, iskola, bölcsőde... Nem mostoha az óváros sem A ciklusprogram nem kezeli mostohán az óvárost sem, a jövőben erről a területről el­készítik a rekonstrukciós ter­vet, s a további közműfejlesz­tést, az építések hatósági en­gedélyezését e terv alapján folytatják. Az elképzelések kö­zött szerepel már az új vá­rosrészek kialakítása is — töb­bi között ilyen a MÁV-állo- más környéke. A tanyákat, a pusztákat, amelyek körülöle­lik e vidéket, fokozatosan föl­számolják. Fejlesztik az üdü­lőterületet — Dunafüredet és környékét. Még az idén meg­kezdik az óvárosi főútvonal felújítását, melyet 1974-ben fejeznek be, ugyanitt vizsgál­ják meg a járdák állapotát, s építik meg ott, ahol még nincs. Javítják a jövőben a közvilá­gítást, s társulati úton meg­oldják Dunafüred ivóvízgond­ját. A ciklusprogramban sze­repel strand építésé és sport­telep létesítése. Kiegészítő üzemek Százhalombattának mint ipari településnek jövőbeni fejlődését alapvetően a kő­olaj-feldolgozás és a villamos­energiatermelés helyzete, fejlesztésének üteme határoz­za meg. A két nagyvállalat fejlődésével párhuzamosan fo­lyamatban van néhány kap­csolódó, kiegészítő profilú gaz­dasági egység városba telepí­tése (ÁFOR, temperált vizű tógazdaság) — így, nem szá­mítva a beruházáson dolgozó vállalatok munkaerőigényét, az ipari szféra létszámigénye körülbelül 8 ezer fő. Azonban elsősorban férfiakat foglalkoz­tató iparágak telepedtek Százhalombattára, s nagyon kevés ,a nőket foglalkoztató üzem. A város vezetői kez­deményezik a nőket foglal­koztató kisüzemek létesítését, s támogatják azokat á gyára­kat, melyek a jövőben ilyen létesítményeket építenének. T. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom