Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-17 / 140. szám

MS SI HKCr sjtivlap 1973. JÚNIUS 17., VASÁRNAP „Sárkányölő” Egy község — egy tornaterem ORSZÁGOS MOZGALOMMÁ FEJLŐDHET A monori járásban követőkre talált címmel hatrészes tv-film je­leneteit forgatják a budai Vár­ban. A filmet Rényi Tamás rendezi. Operatőr Lukács Lö- ránd. A főszerepeket: Garas Dezső, Körmendi János (a ké­pen), Torday Teri, Dégi István és Marsek Gabi játsszák. Nemrégiben egy monori eseményről számoltunk be olvasóinknak: a Kossuth Lajos Általános Iskola udva­rán ünnepélyes külsőségek közepette helyezték el az építendő tornaterem alapkövét. Látszólag hétköznapi esemény volt ez, hiszen elég gyakran adhatunk hírt egy-egy iskola, óvoda, áruház vagy szolgáltatóház alap­kőletételéről. Ami azonban Monoron történt, az több volt egyszerű aktusnál. Egy országos visszhangot remélő és váró mozgalom: az egy község — egy tornaterem első lépése volt A párt határozatának szellemében — Az MSZMP ifjúságpoliti­kai határozata, majd az ezt követő kormányhatározat rész­letesen taglalja, nyomatékkai hangoztatja az ifjúság sokol­dalú képzésének jelentőségét — mondja Guba Pál, az MSZMP monori Járási Bi­zottságának első titkára, a mozgalom egyik kezdeménye­zője. — Ezen belül fontossá­gának megfelelő helyet kell TV-FIGYELŐ Hogyan kell krímit nézni? Indulatosan semmiképp. Van­nak, akik dacosan, kihívóan ülnek a képernyő elé, ha kri­mit vetítenek. Azt hiszik, ez­zel arcul csapják a világot. Szidhatja bárki, mindenki a krimit — mondják — én akkor is megnézem és szeretem. Nem szabad a krimi körül indulatoskodni: szórakoztató műfajról van szó. Játékról, olyasféle szellemi izgalomról, mint a keresztrejtvény meg­fejtése. Ehhez valamiféle derű illik inkább. De nem szabad krimit nézni szorongva és aggodalmaskod­va sem, abban a hitben, hogy valami nem egészen helyesel­hető! cselekszünk. A krimi olyan, mint a beat. Nem min­denkinek tetszik, de aki szere­ti, felüdülést találhat benne. Mindezt pedig annak okán szükséges elmondani, hogy csütörtökön este megkezdődött az e pillanatban még végelát­hatatlannak tűnő bűnügyi filmsorozat, a francia 'Arsene Lupin vetítése. A tv hosszú időre jegyzett el bennünket ezzel a sorozattal, élvezetün­ket zavarná, ha közben azon vitatkoznánk, hogy maga a műfaj jó-e vagy rossz. Műve válogatja. Ez a francia, úgy látszik jó. Nézzük tehát, most már ki tudja meddig szabad csütör­tök estéiken az új krimit derűsen, és feloldódva. Le­gyünk egy kicsit újra gyere­kek. Egy kis illemtan, a televí­zió gyakran vét a szakmai il­lemszabályok ellen. Könnyebb ügy, hogy például most pénte­ken este miközben az első mű­sorban színházi előadást su­gároztak, színházat láttunk a kísérleti adásban is. Műsor­szerkesztési illetlenség ez, za­varba hozza a nézőt. Aki a színházat, szereti, nyilván mindkét műsort látni szerette volna. Az ilyenféle egyeztetési zavarok egyébként mostaná­ban sűrűsödnek. Jó lenne job­ban odafigyelni rájuk. Súlyosabb eset viszont a műsováltozás indok nélküli bejelentése. Ez is a héten tör­tént, de nem először, önmagá­ban valóban nem nagy dolog. Olyan hatalmas apparátus­ban, mint a tv, sok minden előfordulhat. Teljesen vé­letlenül valaki például sósavat önthet a fiimszalagra, vagy nem találják az archívum kul­csát, mert őrzője éppen le­szaladt a büfébe egy kávét inni, vagy szabad szombatos és a Duna-parton horgászik. Sőt még az is megtörténhet, hogy a műsorra tűzött tévéjáték vagy film nem sikerült, rossz, s emiatt nem kerülhet a kép­ernyőre. Emberek vagyunk, s a tv is csak egy munkahely. Csak egy valami nem történ­het meg — mármint az illem­szabályok szerint —, hogy a műsorváltozást ne indokolják, ne magyarázzák. A rejtélyeket, a titkolódzást nem kedveljük. Nem szeretjük, ha valamit el­hallgatnak előlünk. Nem ve­szítjük el az életbe és a tele­vízióba vetett hitünket, ha megtudjuk, hogy ez vagy az a rendező rossz filmet csinált, vagy valaki tényleg sósavat öntött a szóbanforgó filmsza­lagra. Egy műsorváltozás körülmé­nyei végtére is nem államtit­kok. Okait minden esetben il­lik közölni a nézőkkel. ö. L. FIATALOK! Az iparitanuló-képzés keretében AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATA PÓTBEIRATKOZÁST HIRDET az 1973. szeptember 1-ével kezdődő tanévre KŐMŰVES, ÁCS, GÉPLAKATOS, FAPADLÓZÓ ÉPÜLETLAKATOS, ÉS MOANYAGBURKOLÓ, ÉPÜLETASZTALOS HIDEGBURKOLÓ, ’ ÜVEGEZŐ, ÉPÜLETBÁDOGOS, KOZPONTIFOTÉS-SZERELŐ. ÉPÍTŐGÉPÉSZ, VIZ- GÁZSZERELŐ, MÜKOKÉSZITO SZAKMARA. Vidékieknek tanulóotthoni elhelyezést és teljes ellátást biztosítunk. A SZOBAFESTŐ-MAZOLÓ-TAPÉTAZÓ ÉS A VILLANYSZERELŐ TANULÓKAT nem tudjuk otthonban elhelyezni. Jelentkezés: a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat szakoktatási csoportjánál Budapest XI., Dombóvári út 17-19. kapjon a fiatalok testi neve­lése, s a nagy munka e téren is az iskolákra vár. örömmel üdvözöljük a határozat nyo­mán született intézkedést, amely szerint a jövő tanévtől az iskolákban az eddigi heti kettő helyett, heti három test- nevelési óra lesz. — A cél, a szándék nemes, eredményt azonban csak akkor érhetünk el, ha igyekszünk megteremteni hozzá a megfe­lelő körülményeket. A monori járásban több mint tízezer is­koláskorú gyermek van, s az 59 épületben működő, 30 ön­álló igazgatású iskola közül mindössze — beleértve a mo­nori József Attila Gimnáziu­mot és az új sülysápi általá­nos iskolát is — ötnek van tornaterme. Egyáltalán nem . kielégítő az arány megyei, sőt I országos viszonylatban sem, valamit tehát sürgősen tenni kell. Ezért határozta el a já­rási pártbizottság, hogy meg­hirdeti az egy község — egy tornaterem mozgalmat, számít­va a megnyilvánuló társadalmi segítségre. A mozgalom meg­hirdetésével egyidőben, össze­fogva a társadalmi erőket, hozzákezdtünk Monoron az el­ső ilyen tornaterem megépíté­séhez. Ötlet a zárszámadó közgyűlésen E nép, itt a Duna—Tisza tá­ján hajlamos arra, hogy ha épít valamit, akkor olyant épít, hogy az párját ritkítsa — kerüljön amibe kerül! Az egyenlet első fele éppen nem is lenne hiba, jócskán gondot okozhat azonban a második fele. Esetenként azt is ered­ményezheti, hogy — nem épül semmi, mert a milliók min­denre, egyszerre! — hiányoz­nak. A monori tornaterem az elvégzett munkák és a terv­rajzok nyomán már elképzel­hető: mutatós, impozáns lesz, hossza eléri a 24 métert, szé­lessége a 12 métert, belső ma­gassága az 5 métert. És az egész épület felszereléssel, me- leglevegő-befújásos fűtéssel együtt mindössze 600 ezer fo­rintba kerül. — Tulajdonképpen egy zár­számadó közgyűlés adta az öt­letet — folytatja Guba Pál. — A télen a vasadi Kossuth Szakszövetkezet közgyűlésén vettünk részt, ott láttuk az Agrováz könnyűszerkezetes üzemcsarnokát. Rövid számít- gatás után kiderült: szinte vál­toztatás nélkül tornateremnek is megfelelő; jól mutat; olcsó; gyorsan összeszerelhető, s ami talán még döntőbb, az anyag- költsége 300—350 ezer forint, a többi társadalmi összefogás­sal létrehozható. A monori tor­natermet mintának szánjuk. Ha számításaink beigazolód­nak — márpedig az eddigi je­lek szerint ez így lesz —, egyik lehetséges megoldásként ezt fogjuk ajánlani a közsé­geknek. — Valóban, egyik megoldás­ként, mert ahol a monoritól el­térőek az adottságok, ott an­nak megfelelően kell a meg­oldást megtalálni. Mendén, Vasadon például célszerűbb a művelődési ház nagytermét, Gombán egy régi kastély egyik termét tornateremmé alakí­tani, úgy hogy a helyiségek eredeti céljuknak is megfelel­jenek. Egy bizonyos, a közsé­gek túlnyomó többsége a mo­nori, épülő tornaterem anyag­árának megfelelő összeget irá­nyoz elő jövő évi fejlesztési tervében. Megvan tehát a reá­lis lehetősége annak, hogy már 1974-ben a monori járásban négy-öt új tornaterem létesül- 4ön. Nem véietlen, hogy a moz­galom első tornaterme éppen a monori Kossuth iskolában épül. A járásban a legnagyobb, a tanulók száma meghaladja a 900-at; s bár eddig csupán az udvar állt rendelkezésükre a testnevelési órákra, birtokosai a járás legeredményesebben sportoló iskolája címnek. No és a pénz és a társadalmi segít­ség ... A központi fűtés besze­relésénél sikerült megtakaríta­niuk azt az összeget, amivel el lehet indulni ... Segítőkész jelentkezők — Amint nyilvánosságra ke­rült az egy község — egy tor­naterem mozgalom terve, és szóba került a Kossuth iskola, a szülők azonnal jelentkeztek: segítünk — mondja Hunyadi Lászlóné igazgató. — A szülők azt jelenti: MEZŐGÉP Válla­lat, Monori Építőipari Szövet­kezet, Vasipari Ktsz, Üj Élet és Kossuth termelőszövetke­zet, állami gazdaság, Járási Szolgáltató Ktsz, tanulóink szüleinek túlnyomó többsége ezekben az üzemekben, gazda­ságokban dolgozik. Jellemző, hogy a MEZŐGÉP Összetartás i szocialista asszonybrigádja kollektiven jött, szocialista 1 szerződésben vállalták, százöt­ven óra társadalmi munkát I végeznek. Nem baj — mond­ták —, ha most még nincs számukra feladat, majd lesz! — Az alap kiásását, betono­zását, a vasszerkezeti elemek felállítását a Monori Építő­ipari Szövetkezet vállalta, s szinte napra pontosan dolgoz­nak. Az ajtókat, ablakokat a Járási Szolgáltató Ktsz készíti, s a többiek is készen állnak, hogy amikor segítség kell, jöj­jenek. Nagyon sokat jelent a járási pártbizottság állandó fi­gyelme, erkölcsi támogatása. Augusztus 20-ra a tornatermet átadhatjuk a gyermekeknek. ■» Érdeklődőket várnak Blaskó Mihály igazgató- helyettes egyúttal a testnevelő tanár szemével is nézi az épít­kezést. — A teremsportok mind­egyikét lehet űzni majd benne. Az iskolai testnevelés tanítá­sán kívül otthont ad a községi sportkör fiataljainak is, s a te­rem alkalmas lesz versenyek és ünnepségek rendezésére. Eddig például egy-egy iskolai ünnepélyen tanulóinknak csak a képviselői vehettek részt mert a legnagyobb terembe is tanulóinknak csupán tized- része fért be. A tornaterem nálunk is, és minden község­ben — ha így tekintjük — nemcsak a testi nevelést szol­gálja majd, hanem a közös­ségi, az erkölcsi, s a hazafias nevelést is. Meggyőződésem, hogy a járási pártbizottság kezdeményezte mozgalom kö­vetőkre talál. Várjuk és szíve­sen fogadjuk a látogatókat, ér­deklődőket. Deregán Gábor A könyv primátusa Az Olvasó népért tanácskozás után IV arvas József használta ezt címnek adott kifejezést nyíregyházi előadásában az Olvasó népért mozgalom első országos konferenciáján. A ki­fejezés szemléletes és a lénye­get fejezi ki. Azt a törekvést, amely egyébként a tanácsko­zást és az egész Olvasó népért mozgalmat vezette és vezeti, hogy a könyv, az olvasás őrizze meg primátusát, elsőd­legességét, első helyét az em­beri művelődésben. Tájékozód­ni, információkat szerezni a mai világban sokféle forrásból lehet. De a jólinformáltságnál mélyebb és szorosabb kapcso­latba lépni a kultúrával: erre ma is a könyv a legalkalma­sabb és a legfontosabb eszköz. Azért beszélünk-e erről ilyen hangsúlyosan, mert a könyv elvesztette évszázadok­kal ezelőtt szerzett vezető sze­repét? Ne szóljunk most azok­ról, akik szerint a televízió megjelenése szétrombolta a Gutenfeerg-galaxist, azt a vi­lágot, amelyben a művelődés a könyvre épült. Ne beszél­jünk, mert amióta ezek az el­méletek megszülettek, kide­rült, hogy a tv nem „rombolta szét” a könyvek világát, más­részt az is kiderült, hogy nemcsak a tv jelent veszedel­meket az olvasásra. Mintha az egész mai élet hordozná és képviselné ezeket a veszélye­ket; ebben a tv csak az egyik szereplő. Az országos tanácskozás például rámutatott, hogy bár egyre több az emberek szabad ideje, mégis csökkent az olva­sásra fordított idő. Miért? Több okból is. A szabad szom­batokon sokan változatlanul tovább dolgoznak, otthon a ház körül, vagy a víkendházban, mások a megnövekedett hét­végére nagyobb programokat, kirándulásokat szerveznek, au­tóznak. Ez utóbbiak ma még kevesen vannak, de számuk rohamosan nő, s néhány év múlva ők lesznek többségben; nem legyinthetünk rájuk sem. M indez idő- és energiaigé­nyes elfoglaltság. De ml történik, ha ezekben a sokfelé szaladgáló, elfoglalt emberek­ben mégis valamiféle hiány­érzet támad, ha felébred egy régen olvasott könyv élményé­nek nosztalgiája? Többségük­ben nem könyvet vesznek a kezükbe, hanem leülnek a te­levízió elé. Hiszen az olyan ké­nyelmes: a tv tálcán hozza elénk a kultúra nagy alkotá­sait. Igaz, egy kicsit máskép­pen, mint az eredeti művek, mint a könyv, gyakran felhí­gítva és átszínezve, de ki tö­rődik efféle apróságokkal az egész napi fáradtság után? Nem önmagában a tv tehát, hanem az egész mai életforma veszélyezteti az olvasást, a könyvet. Ne becsüljük le eze­ket a veszélyeket. Ennek az életformának valahogyan, ki- sebb-nagyobb mértékben min­denki részvevője és megvalósí­tója. Nemcsak az autók tulaj­donosai, hanem utasai is. Az országutakon futkosó autók és a víkendházak tele vannak vendégekkel. Az általános iskola 8 osztályát elvégzett IPARI TANULÓKAT VESZÜNK FEL az 1973/74-es tanévre KŐMŰVES, ÁCS ÉS VILLANYSZERELŐ SZAKMÁBA Szállásról és teljes ellátásról gondoskodunk. A tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjat, az ács és a kőműves szakmában társadalmi ösztöndíjat is fizetünk. Jelentkezés: a Prosperitás Ksz munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. Nem időszerűtlen-e ilyen kö­rülmények között könyvekről, olvasásról beszélni? A tanács­kozás bizonyította, hogy az ilyenféle törekvések egyáltalán nem időszerűtlenek és nem is reménytelenek. Csak két adat ez ügyben, mindkettő elhang­zott a konferencián. Az idei könyvhét forgalma kétszerese volt a tavalyinak. Nem megle­pő eredmény ez? A könyvhét előtt a pesszimisták arra szá­mítottak, csökken a forgalom. De azt még a legoptimistábbak sem remélték, hogy ilyen nagy mértékben emelkedik, hogy az emberek kétszer annyi köny­vet vásárolnak, mint tavaly. A másik adat. Néhány héttel ez­előtt Foton több napos tanács­kozást rendeztek az ifjúsági irodalomról. Ennek kapcsán s faluban tízezer ifjúsági köny­vet vásároltak, s csak azéri nem többet, mert a könyvter­jesztők képtelenek voltak eb­ből a műfajból több könyvel az érdeklődők számára bizto­sítani. TjV.ek azt példázzák és bi­J-< zonyítják, hogy a könyt nincs válságban, hogy az élet forma veszélyeit igyekezette és törődéssel meg lehet szün­tetni vagy legalábbis csökken teni. Ez a vitathatatlan téni ad értelmet és célt az olyat tömörüléseknek, mint az Olva só népért mozgalom, amely a: írószövetség négy év előtt kezdeményezéséből a Hazafia Népfront támogatásával egyr szélesedő kulturális tömegmoz galommá vált. A tanácskozá egyértelműen hangoztatte hogy célja, értelme és eredmé nye van az ilyen erőfeszítések nek: az Olvasó népért mozga lom életképes. A kétnapos konferencián könyv és az olvasás probléma jának szinte minden időszer kérdése szóba került, a könyv kiadástól és a könyvterjesztés tői a családi könyvtárakig é az egyéni olvasás hatáselem zéséig. Egy dolog azonban ha tározottan kiemelkedett a ta nácskozás vitájából, mennyise gileg és minőségileg is: az i) júság olvasóvá neveléséne kérdése. Talán a legtöbb sz erről esett a konferencián, fe Ián ezt a tárgykört elemezte vita a legmélyebben és a let intenzívebben. Nyilvánvalóa helyesen: az olvasó ember k: alakítását az iskoláskorba kell megalapozni. Ennek pei sze feltételei vannak, safe nácskozás — nem kerülve < a bírálandó jelenségeket sei — elmélyülten vizsgálta áll; potát, elsősorban természet; sen abból a szempontból, h< gyan segítik vagy nem segíti az olvasóvá nevelést, a köny megszerettetését. De mi lesz a felnőttekkel? pénz után szaladgáló, fusiz televíziót néző, autózó, víker dező emberekkel? A konferei cia kifejezte elszántságát, ho* tovább folytatja a négy éw< ezelőtt megkezdett munkát. A mikor annak idején megje ■ lent és tömegesen elterjei nálunk a televízió, az ember« egy időx-e valósággal rabjaix váltak. A kultúrált tv-nézi ez után az extázis után, lass; alakult ki. Nyilván így leszűr majd a technika és a módéi élet többi új vívmányával i megszokjuk és értelmesí használjuk őket. A könyv p dig változatlanul őrzi, vaj ahol elvesztette, visszaszer primátusát. Ez persze nem m; gától megy végbe. Szükség le ehhez azoknak szinte mind« napos erőfeszítésére és műnk. jára, akik az Olvasó népé mozgalomban tömörülnek. ökrös László Üílürókórusok íeszliválj Szombaton a Magyar Ütti rők Szövetségének Országi Elnöksége, valamint a Vesz] rém megyei KISZ-bizotts; szervezésében még nyolc útt rőkórus mutatkozott be veszprémi Petőfi Színházba A nagykórusok fesztiválján i ország valamennyi megyéj nek legjobb énekkarai veszni részt. A több mint kétezi gyermek szombaton egész n: szóra! oztatta \ .szprém zeni kedvelőit, ma pedig ünne záróhangversenyen búcsúzni a dunántúli várostól. J I > \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom