Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-14 / 137. szám

I 2 “‘&úrlap 1973. JÜNIUS 14.. CSÜTÖRTÖK Chilei asszonyok rokonszenvtüntetése Reakciós diákok összetűzései a rendőrséggel Közel-keleti vita a Biztonsági Tanácsban Izrael végleg elvesztette a világ bizalmát A Szovjetunió állandó ENSZ-képviselőjének felszólalása Fókusz Történelmi tétel Az NSZK-bail a demokrata— szaoauufciii.OHiaia koalíció rea­lista HuipoiitiKája, időbeni „ke­leti nyitásává!” gyors erjeuest kvivaivo Hi'izist iaezett elő a hi- uegliáooru konzerválására be­rendezkedett CDU—CSU berkei­ben. Ez sodorta el a valami- tele kompromisszumot kereső ellenzéki vezért, Rainer Bar­zelt is. Utódjának, Helmuth Kohlnak személye jelzi, hogy a volt pártelnököt tulajdon­képpen „jobbról” buktatták meg. Nyilvánvalóvá vált, hogy az NSZK-beli ellenzék képte­len megbirkózni a múlt kísér­leteivel. A CDU egynapos kongresszusán ezért is csupán személyi döntéseket hoztak, miközben egyetlen választ sem tudtak adni érdemi kérdésekre. Kérlelhetetlen és feloldhatatlan a CDU—CSU berkeiben az el­lentmondás a valóság és a revansisták lidérces álmai kö­zött. NEM CSODÁLHATÓ ezek után, hogy miközben kedden New Yorkban Horst Grunert, az NDK ENSZ-be delegált megfigyelője átadta Kurt Waldheimnek, az NDK ENSZ- íelvételi kérelmét, München­ben a jobboldali CSU-vezette bajor tartományi kormány úgy döntött: újabb keresetben kéri a karlsruhei alkotmány- bíróságot, hogy átmenetileg rendelje el az NDK és az NSZK alapszerződése hatály­ba lépésének felfüggesztését. A keresetet arra a mondvacsi­nált ürügyre alapozták, hogy a Német Demokratikus Köztársa­ság és az NSZK megállapodott: június 21-én, vagyis a karls­ruhei bíróság július 31-re jel­zett végleges döntése előtt jog­erőre emeli a két német állam kapcsolatainak alapjait szabá­lyozó szerződést. A kül- és bel­politikai fejlődés az NSZK- ban azonban nemcsak az ellen­zéki pártvezéreket buktatja meg, de eleve elvetéli az idő­szerűtlen gáncsoskodásokat, paragrafus csűrés-csavaráso- kat is. AZ IDŐ KEREKET ugyanis nem lehet visszafelé forgatni. Miként szerdán délelőtt Ber­linben, az NDK Népi Kamará­jának üléséh;'-''Ük'-' ■ NDK'’-' és NSZK alapszerződésének rati­fikációs vitája során Otto Win­zer külügyminiszter mondotta: „Az 1972. december 21-én alá­írt szerződés történelmi jelen­tőségű nemcsak az NDK és az NSZK viszonyát, hanem Euró­pa békéjét illetően is. A szer­ződés tető alá hozatalát az egész békeszerető emberiség örömmel üdvözölte. A két német állam rendezetlen vi­szonya több mint két évtizeden át zavarta Európa békéjét és a különféle nemzetközi szer­vek humanisztikus feladatai­nak teljesítését. A kapcsolatok normalizálása viszont máris kedvezően hat az európai poli­tikai klímára... Az NSZK ál­lami vezetői, a Brandt— Scheel-kormány felismerte: a múlt hibás politikája megbu­kott, s nem lehet figyelmen kívül hagyni a valóságos hely­zetet, a realitásokat”. AZ NDK NÉPI KAMARÁJA az NDK és az NSZK alapszer­ződéséről szóló törvényjavasla­tot egyhangúlag elfogadta. Horst Grunert, az NDK ál­landó ENSZ-megfigyelője New Yorkban látogatást tett Jakov Maliknál, ä Biztonsági Tanács elnökénél,, a Szovjetunió állan­dó ENSZ-képviselőjénél. Malik megelégedését fejezte ki, hogy az NDK ENSZ-tagfelvételi ké­relmét átadta az ENSZ főtitká­rának, s e lépését úgy értékel­te, mint fontos hozzájárulást a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához. Kijelentet­te. hogy megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdeké­ben, hogy a tanács mielőbb megvitassa az NDK kérelmét. TÖRTÉNELMI TÉTEL im­már: a szocialista világrend- szerbe szilárdan beágyazott Német Demokratikus Köztár­saságot nem lehet többé elszi­getelni. s aki ezt megpróbálja, az maga szigetelődik el. Ezt példázza az NSZK-ellenzék revanststa lidérces álmait kí­sérő kudarcok sorozata is ... A népi kamara ülésének be­fejezése után. Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának el­nöke. aláírta a törvényt. A világszervezet székhelyén szerdán a Biztonsági Tanács és az ENSZ-közgyülés dokumen­tumaként hoznák nyilvánosság­ra az NDK felvételi kérelmét. Az NSZK még ezen a héten ma vagy nénteken előterjeszti felvételi kérelmét az Egyestilt Nemzetek Szervezetébe — kö­zölte szerda délutáni bonni sa j* n értekezlet én Armin Grüne­wald nyugatnémet kormány­szóvivő. Alacs B. Tamás Kedden este a chilei fővá­rosban a Népi Egység kormá­nyának támogatására rokon- szenvtüntetést és nagygyűlést tartottak a haladó érzelmű santiagói asszonyok. Több tíz­ezer nő tüntetett az ország tartományi központjaiban és más nagyvárosaiban is. A bal­oldali koalíció kormányát él­tető chilei asszonyok és leá­nyok a nagygyűléseken elfo- gadott határozatokban leszö­gezték, hogy megvédik ' a né­pi hatalom vívmányait. A nőtüntetéssel szinte azo­Laureano Lopez Rodo, Spa­nyolország új külügyminisz­tere hivatalának átvételekor mondott beszédében, kijelen­tette: az új spanyol kormány külpolitikájának az lesz a célja, hogy „közelebb hozza Spanyolországot Európához" és növelje gazdasági befolyá­sát. Lopez Rodo méltatta elődje, Lopez Bravo tevékenységét, aki külügyi szolgálata idején több mint 300 ezer kilométert utazott, hozzátette azonban, hogy ő maga „szűkebb kör­ben kíván mozogni” s Nyu- gat-Európán kívül elsősorban Latin-Amerikára és a Földkö­A szovjet sajtó, amely egyébként is kitűnő tudósítói hálózattal rendelkezik az Egyesült Államokban — a TASZSZ hírügynökségnek pél­dául Washingtonban és New Yorkban is van irodája — több tucat különtudósítót küld Leonyid Brezsnyev hétfőn kez­dődő hivatalos látogatása al­kalmából az óceánon túlra. A moszkvai televízió, amelynek három embere van állandóan az Egyesült Államokban, eb­ből az alkalomból nyolctagú különstábot indít útba, amely naponta háromszor továbbít majd anyagot Moszkvának Ellentétben az SZKP KB főtitkárának bonni látogatásá­val, az amerikai út esemé­nyeit a szovjet tévé — a hét­órás időkülönbözet miatt — többnyire felvételről közvetíti majd. A látogatásról szovjet operatőrök egész estét betöltő dokumentumfilmet készítenek. Mindez nem azt jelenti, mintha Leonyid Brezsnyev lá­togatásától Moszkvában külö­nösebb látványosságot várná­nak. A napról napra nagyobb számban megjelenő előzetes kommentárokból inkább az tűnik ki, hogy a szovjet megfigyelők szenzációk nélküli, tárgy­szerű. kétoldalú kapcso­latok minden kérdésére kiterjedő megbeszélésekre számítanak, amelyeknek fő célja szovjet részről a tavaly májusi moszk­vai csúcstalálkozó eredmé­nyeinek stabilizálása lesz az SZKP Központi Bizottságának áprilisi plénumán elfogadott határozatának megfelelően. A szovjet kommentátorokat elsősorban a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok alaku­lása foglalkoztatja. A Pravda szerdai száma e probléma egyik ismert szovjet szakértő­jének, J. Sersnyevnek, a moszkvai Amerika-kutató in­tézet igazgatóhelyettesének tollából közöl cikket „Kedve­ző távlatok” címmel. nos időben Santiago központ­jában reakciós diákok tüntet­tek az elnöki palota környé­kén. A diákok a jobboldal fel- bujtására sztrájkoló rézbá­nyászok iránti rokonszenvíiik kifejezéseképpen távol ma­radtak az előadásokról és a hatóságok engedélye -nélkül az utcára vonultak. A rendőrség jelentése sze­rint a rendfenntartó erők és a diákok között összetűzések­re került sor és a tömeg fel­oszlatásakor többen megsebe­sültek. zi-tenger övezetére összpon­tosítja majd figyelmét. Politikai körökben úgy vé­lik, hogy az új külügyminisz­ter erőteljesen törekszik majd Spanyolországnak a Közös Piacba történő bekapcsolásá­ra és igen kemény vonalat fog követni az angolokkal Gibral­tár kérdésében, Washington­nal pedig a spanyolországi amerikai támaszpontokkal kapcsolatban. Egyes értesülé­sek szerint Lopez Bravót ép­pen azért hagyták ki az új kabinetből, mert nem ért el haladást a Gibraltárról folyó tárgyalásokon. Sersnyev — anélkül, hogy az eddig létrejött szovjet— amerikai üzleti megállapodá­sok jelentőségét túlbecsülne — emlékeztet arra, hogy bár a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése szovjet részről min­dig is elvi irányvonal volt, az utóbbi időben „nem marad­hattak változatlanok nézete­ink e kapcsolatok perspektí­váiról és jelentőségéről, felfo­gásunk az Egyesült Államok­hoz fűződő gazdasági kapcso­lataink fejlesztésének legra­cionálisabb formáiról és felté­teleiről”. A Pravda cikkírója négy pontban foglalja össze azokat az okokat,, amelyek saját kife­jezése szerint „korrigálták” e kérdések megítélését Moszk­vában. Hivatkozik a két or­szág gazdasági potenciáljának kiemelkedő nagyságára, a nemzetközi munkamegosztás­ban való kölcsönös érdekelt­ségükre, a hosszú lejáratú pénzügyi együttműködés je­lentőségére, az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió külön­leges tudományos és műszaki pozícióira. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között vannak és ’ lesznek elvi-ideológiai nézeteltérések — hangsú­lyozza Sersnyev. — Ezek azonban nem akadályoz­zák a .kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés kibon t a közt a t ását. A Pravda cikkírója a gazda­sági együttműködés lehetősé­geit a szovjet gazdaság belső szükségleteinek szemszögéből megvilágítva így ír: „A Szov­jetunió számára ez az együtt­működés lehetőséget nyújt ar­ra, hogy kiegészítő anyagi és pénzügyi eszközöket fordítson a szocialista építés ütemének me~r”'orsítására. s ezzel ne csak az- ország belső szükség- Mfeif „i- ítse ki. hanem tör- lessze az építésben való ame­rikai részvétel árát is. Ki­mondottan ezen az alapon bontakozik ki az amerikai cé­gek részvétele a kilencedik öt­Az ENSZ Biztonsági Taná­csának keddi ülésén — a kö­zel-keleti helyzet átfogó vitá­jában — felszólalt Jakov Ma­lik nagykövet, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője is. A most folyó BT-vita arról tanúskodik, hogy Izrael vég­leg elvesztette a világ bizal­mát — mondotta Malik. — Az az izraeli propaganda, amely az agressziót és az idegen te­rületek meghódítását próbál­ja igazolni, felháborítja a vi­lág lelkiismeretét, általános elítélést vált ki — hangsúlyoz­ta a Szovjetunió képviselője. A Szovjetunió következete­sen síkraszállt és síkraszáll a közel-keleti válság békés poli­tikai rendezéséért. Országunk ezzel kapcsolatos elvi irányvo­nalának lényege az, hogy sok­oldalú támogatásban részesít­jük az izraeli agresszió áldo­zatául esett államokat és el­tökélt szándékunk a közel- keleti tartós és Igazságos béke megteremtésének elősegítése — állapította meg Malik. A Szovjetunió — folytatta — továbbra is támogatni fogja azokat az építő javaslatokat, amelyek a közel-keleti rende­zésre irányulnak, kész felújí­tani a Biztonsági Tanács ál­landó tagjainak konzultációit. A Szovjetunió nagyra érté­keli Gunnar Jarring közel- keleti ENSZ-közvetítő tevé­kenységét és kész a jövőben is éves terv nagy építkezéseiben, s ezen az alapon dolgozzák ki újabb üzleti megállapodások terveit.” A BARÁTSÁG nem is­mer távolságokat, akadályo­kat. így fejeztem be előző ri­portomat. Ezt a sokszor leírt, hangoztatott igazságot érez­tem, ismételtem magamban gyakorta Omszkban. Ottlé- ! tem első napján megmutatták Ligeti Károly emlékművét, az emléktáblát, amely dicsőségét őrzi) sétáltam abban az utcá­ban, amit róla neveztek el. A múzeumok valamennyijében, legyen az megyei kiállítás vagy iskolai gyűjtemény, Ligeti Károlyról és tizenhárom tár­sáról mindenütt megemlékez­nek. Megtudtam, hogy ebben az iskolában is két nyelvet ta­nulnak a gyerekek, hogy a szo­cializmust építő országokból képeket, albumokat, könyve­ket gyűjtenek. Legszebb gyűj­teményük Magyarországról van. Ligeti Károlyt nem felejtik. Az utókor hálája határtalan. S MÁSUTT IS tapasztal­tam, bennünket ismernek leg­jobban, legnagyobb érdeklő­dést irántunk tanúsítják. Ami tevékenyen elősegíteni Jar­ring küldetését, amely a bé­kés politikai rendezésre irá­nyul. A Szovjetunió támogat­ni fogja az ENSZ-nek a közel- keleti probléma rendezését célzó erőfeszítéseit a Bizton­sági Tanács 242-es számú ha­tározata valamennyi rendel­kezésének és az ENSZ más határozatainak a végrehajtása alapján. A szovjet kormány véle­ménye szerint — hangsúlyoz­ta Malik — a közel-keleti fe­szültség enyhítésének és a tartós béke megteremtésének egyetlen útja van: az Izrael által megszállva tartott arab területek teljes felszabadítá­sa. Ugyancsak a keddi ülésen El-Zajjat egyiptomi külügy­miniszter kijelentette, hogy Egyiptom kész tárgyalni Iz­raellel az ENSZ keretében, Ligeti Károly vezette harc­ba Kolcsakék ellen a magyar internacionalistákat. Abban, hogy Omszkban végül is a for­radalom győzött, nagy szerep jutott Ligeti Károlyéknak. Kolcsak itt végeztette ki őket. Itt írta 1919 nyarán Ligeti Károly utolsó költeményét, a Végrendeletem-et. Amikor az omszki járás Zárj a Kommu­nizmus (a Kommunizmus Re­ménye) kolhoziskolájában jártam, Maijuk Nyikolaj Di­mitries iskolaigazgató kalau­zolt. Ö mutatta meg a pioní­rok kiállítását, ahol e verset is őrzik Olvastam utolsó két versszakát: magyar, közel áll hozzájuk. Ezt tapasztaltam a színház­ban, az idegenek, ismeretle­nek között és ahol suttogva magyarázták, mit hogyan ért­sek, vagy a művelődési ház táncversenyén; másutt a mú­zeumban, ahol az idegenveze­tő szavait még érthetőbbé kí­vánták tenni — a suttogást rosszallóan, pisszegve akarták elnémítani a hazai látogatók. De amikor megtudták, hogy magyar vagyok, körülvettek, kedveskedtek, többé senkit ha Izrael véget vet az 1967- ben elfoglalt területek meg­szállásának és megváltoztatja azt az álláspontját, amelyet Jarring 1971. február 8-án elő­terjesztett memorandumára adott válaszában fejtett ki. Ebben Izrael leszögezte, hogy nem vonul vissza az 1967. jú­nius 5-e előtti határok mögé. Az egyiptomi külügyminisz­ter követelte, hogy Izrael kép­viselője egyértelműen nyilat­kozzék: elismeri-e kormánya azt a nemzetközileg általáno­san elfogadott elvet, hogy erő­szak útján nem szabad terüle­teket szerezni. A Biztonsági Tanács közel- keleti vitája szerdán folytató­dott. Ezen a napon szólalt fel Franciaország és Libanon kép­viselője is. Az Egyesült Álla­mok és a Kínai Népköztársa­ság küldöttének felszólalása mára várható. nem zavart a tolmácsolás, les­ték az arcom, tetszik-e, amit látok vagy hallok. A sajtó napját május 5-én ünnepelték. Oz Operett Szín­házat bérelték ki, hogy jusson elég hely az újságírókon kí­vül a pártmunkásoknak, a le­velezőknek, a tudósítóknak. Előadás közben többször meg­említették a magyar—szovjet barátságot, s mindannyiszor szűnni nem akaró tapsvihar tört ki... ÉN ÉREZTEM csak így, vagy azért, mert távol voltam hazámtól, esett ilyen jól a sze­retetnek minden megnyilvá­nulása? Ezért tartottam oly nagy kitüntetésnek, hogy má­jus elsején a dísztribünön áll­hattam és Szergej Joszifovics Manyakin, a megyei pártbi­zottság első titkára tolmácso­lásában ismerkedhettem Omszkkal? Vagy amikor bú­csúlátogatáson fogadtak a me­gyei pártbizottságon, Jekatye- rina Szuhnyina ideológiai tit­kárnál a tizedszeri elbúcsúzás után is újra kezdtük a be­szélgetést? Gr*jenka Gregorij Mihaj- lovics, a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság elnökhelyettese győzött meg arról, hogy nem tévedek, a barátságnak Szi­bériában mély értelme, gyö* kere van. ötvenkét intézmény. gyár, szovhoz, illetve kolhoz tagja a baráti társaságnak, mint­egy nyolc-kilencezer ember, Ök vállalkoznak kiállítások Az űj spanyol külügyminiszter nyilatkozata A tél: közelebb hozni Spanyolországot Európához KZDVZZÖ TÁVIATOK... Szovjet kiilöntudósctók indulnak az óceánon túlra '»aáisit-stefinr it Egész estét betöltő dokumentum film készül Leonyid Brezsnyev látogatásáról Ebem nem utazik... Tel Aviv diplomáciájának ügyei Afrikában annyira rosszul állnak, hogy Abba Eban izraeli külügyminisz­ter kénytelen volt lemonda­ni tervbe vett körutazását e földrészen. A Maariv című izraeli lap jelentése szerint Eban bizonytalan időre el­halasztotta utazását, hogy megnyugtassa az izraeli közvéleményt, amelyet élénken foglalkoztatnak az Afrikai Egységszervezet nemrég véget ért ülésszaká­nak határozatai. Eban nyil­vánvalóan attól tart, hogy utazásával újabb erőteljes bírálatot váltana ki az af­rikaiak részéről az Izraeli kormány agresszív politiká­jával szemben. Izrael a Hatvanas ' évek elején, amikor Afrika or­szágainak többsége elnyer­te függetlenségét, számos fiatal államban létesített nagykövetséget és „segít­ség” címén elárasztotta őket szakembereivel, katonai ta­nácsadóival, oktatóival stb. Énnek tulajdonítható az a tény, hogy több afrikai ál­lam az ENSZ 1967. júniusi rendkívüli közgyűlésén nem bélyegezte agresszornak Iz­raelt. Idővel azonban az afrikai országok is rájöttek Izrael valódi szándékaira, megér­tették azokat az önző oko­kat, amelyek Tel Avivot * vezérlik. Az izraeli „segít­ség” leple alatt amerikai tő­ke hatolt be az afrikai or­szágok gazdasági életébe, az izraeli „szakembereket” pe­dig többször tetten érték, amint beavatkoztak az ille­tő országok belügyeibe. Az AE3Z legutóbbi ülés­szakán .olyan határozatot hozott, amely minden eddi­ginél keményebben és hatá­rozottabban ítélte el Izrael agresszióját az arab álla­mok ellen. Jellemző, hogy ezt a határozatot egyhan­gúlag fogadták el. Még az a néhány ország is meg­szavazta, amely nem olyan régen még „baráti állam­nak” tekintette Izraelt. Barátaink, omszkiak (4.) „Én itt maradok bús, jeltelen sírban, De tüz-lelkem elmegy veletek Es ott fog tobzódni a győzelmi csatában. Mely lelkesíti forró kebletek. Mi is ott leszünk a végső csatában; Én és a többi vörös magyarok, Kik elhulltunk, de a vörös szabadságnak Újra életet Ti, Ti adjatok.” í r A BARÁTI KOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom