Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-14 / 137. szám
I 2 “‘&úrlap 1973. JÜNIUS 14.. CSÜTÖRTÖK Chilei asszonyok rokonszenvtüntetése Reakciós diákok összetűzései a rendőrséggel Közel-keleti vita a Biztonsági Tanácsban Izrael végleg elvesztette a világ bizalmát A Szovjetunió állandó ENSZ-képviselőjének felszólalása Fókusz Történelmi tétel Az NSZK-bail a demokrata— szaoauufciii.OHiaia koalíció realista HuipoiitiKája, időbeni „keleti nyitásává!” gyors erjeuest kvivaivo Hi'izist iaezett elő a hi- uegliáooru konzerválására berendezkedett CDU—CSU berkeiben. Ez sodorta el a valami- tele kompromisszumot kereső ellenzéki vezért, Rainer Barzelt is. Utódjának, Helmuth Kohlnak személye jelzi, hogy a volt pártelnököt tulajdonképpen „jobbról” buktatták meg. Nyilvánvalóvá vált, hogy az NSZK-beli ellenzék képtelen megbirkózni a múlt kísérleteivel. A CDU egynapos kongresszusán ezért is csupán személyi döntéseket hoztak, miközben egyetlen választ sem tudtak adni érdemi kérdésekre. Kérlelhetetlen és feloldhatatlan a CDU—CSU berkeiben az ellentmondás a valóság és a revansisták lidérces álmai között. NEM CSODÁLHATÓ ezek után, hogy miközben kedden New Yorkban Horst Grunert, az NDK ENSZ-be delegált megfigyelője átadta Kurt Waldheimnek, az NDK ENSZ- íelvételi kérelmét, Münchenben a jobboldali CSU-vezette bajor tartományi kormány úgy döntött: újabb keresetben kéri a karlsruhei alkotmány- bíróságot, hogy átmenetileg rendelje el az NDK és az NSZK alapszerződése hatályba lépésének felfüggesztését. A keresetet arra a mondvacsinált ürügyre alapozták, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és az NSZK megállapodott: június 21-én, vagyis a karlsruhei bíróság július 31-re jelzett végleges döntése előtt jogerőre emeli a két német állam kapcsolatainak alapjait szabályozó szerződést. A kül- és belpolitikai fejlődés az NSZK- ban azonban nemcsak az ellenzéki pártvezéreket buktatja meg, de eleve elvetéli az időszerűtlen gáncsoskodásokat, paragrafus csűrés-csavaráso- kat is. AZ IDŐ KEREKET ugyanis nem lehet visszafelé forgatni. Miként szerdán délelőtt Berlinben, az NDK Népi Kamarájának üléséh;'-''Ük'-' ■ NDK'’-' és NSZK alapszerződésének ratifikációs vitája során Otto Winzer külügyminiszter mondotta: „Az 1972. december 21-én aláírt szerződés történelmi jelentőségű nemcsak az NDK és az NSZK viszonyát, hanem Európa békéjét illetően is. A szerződés tető alá hozatalát az egész békeszerető emberiség örömmel üdvözölte. A két német állam rendezetlen viszonya több mint két évtizeden át zavarta Európa békéjét és a különféle nemzetközi szervek humanisztikus feladatainak teljesítését. A kapcsolatok normalizálása viszont máris kedvezően hat az európai politikai klímára... Az NSZK állami vezetői, a Brandt— Scheel-kormány felismerte: a múlt hibás politikája megbukott, s nem lehet figyelmen kívül hagyni a valóságos helyzetet, a realitásokat”. AZ NDK NÉPI KAMARÁJA az NDK és az NSZK alapszerződéséről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Horst Grunert, az NDK állandó ENSZ-megfigyelője New Yorkban látogatást tett Jakov Maliknál, ä Biztonsági Tanács elnökénél,, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselőjénél. Malik megelégedését fejezte ki, hogy az NDK ENSZ-tagfelvételi kérelmét átadta az ENSZ főtitkárának, s e lépését úgy értékelte, mint fontos hozzájárulást a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához. Kijelentette. hogy megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a tanács mielőbb megvitassa az NDK kérelmét. TÖRTÉNELMI TÉTEL immár: a szocialista világrend- szerbe szilárdan beágyazott Német Demokratikus Köztársaságot nem lehet többé elszigetelni. s aki ezt megpróbálja, az maga szigetelődik el. Ezt példázza az NSZK-ellenzék revanststa lidérces álmait kísérő kudarcok sorozata is ... A népi kamara ülésének befejezése után. Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának elnöke. aláírta a törvényt. A világszervezet székhelyén szerdán a Biztonsági Tanács és az ENSZ-közgyülés dokumentumaként hoznák nyilvánosságra az NDK felvételi kérelmét. Az NSZK még ezen a héten ma vagy nénteken előterjeszti felvételi kérelmét az Egyestilt Nemzetek Szervezetébe — közölte szerda délutáni bonni sa j* n értekezlet én Armin Grünewald nyugatnémet kormányszóvivő. Alacs B. Tamás Kedden este a chilei fővárosban a Népi Egység kormányának támogatására rokon- szenvtüntetést és nagygyűlést tartottak a haladó érzelmű santiagói asszonyok. Több tízezer nő tüntetett az ország tartományi központjaiban és más nagyvárosaiban is. A baloldali koalíció kormányát éltető chilei asszonyok és leányok a nagygyűléseken elfo- gadott határozatokban leszögezték, hogy megvédik ' a népi hatalom vívmányait. A nőtüntetéssel szinte azoLaureano Lopez Rodo, Spanyolország új külügyminisztere hivatalának átvételekor mondott beszédében, kijelentette: az új spanyol kormány külpolitikájának az lesz a célja, hogy „közelebb hozza Spanyolországot Európához" és növelje gazdasági befolyását. Lopez Rodo méltatta elődje, Lopez Bravo tevékenységét, aki külügyi szolgálata idején több mint 300 ezer kilométert utazott, hozzátette azonban, hogy ő maga „szűkebb körben kíván mozogni” s Nyu- gat-Európán kívül elsősorban Latin-Amerikára és a FöldköA szovjet sajtó, amely egyébként is kitűnő tudósítói hálózattal rendelkezik az Egyesült Államokban — a TASZSZ hírügynökségnek például Washingtonban és New Yorkban is van irodája — több tucat különtudósítót küld Leonyid Brezsnyev hétfőn kezdődő hivatalos látogatása alkalmából az óceánon túlra. A moszkvai televízió, amelynek három embere van állandóan az Egyesült Államokban, ebből az alkalomból nyolctagú különstábot indít útba, amely naponta háromszor továbbít majd anyagot Moszkvának Ellentétben az SZKP KB főtitkárának bonni látogatásával, az amerikai út eseményeit a szovjet tévé — a hétórás időkülönbözet miatt — többnyire felvételről közvetíti majd. A látogatásról szovjet operatőrök egész estét betöltő dokumentumfilmet készítenek. Mindez nem azt jelenti, mintha Leonyid Brezsnyev látogatásától Moszkvában különösebb látványosságot várnának. A napról napra nagyobb számban megjelenő előzetes kommentárokból inkább az tűnik ki, hogy a szovjet megfigyelők szenzációk nélküli, tárgyszerű. kétoldalú kapcsolatok minden kérdésére kiterjedő megbeszélésekre számítanak, amelyeknek fő célja szovjet részről a tavaly májusi moszkvai csúcstalálkozó eredményeinek stabilizálása lesz az SZKP Központi Bizottságának áprilisi plénumán elfogadott határozatának megfelelően. A szovjet kommentátorokat elsősorban a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok alakulása foglalkoztatja. A Pravda szerdai száma e probléma egyik ismert szovjet szakértőjének, J. Sersnyevnek, a moszkvai Amerika-kutató intézet igazgatóhelyettesének tollából közöl cikket „Kedvező távlatok” címmel. nos időben Santiago központjában reakciós diákok tüntettek az elnöki palota környékén. A diákok a jobboldal fel- bujtására sztrájkoló rézbányászok iránti rokonszenvíiik kifejezéseképpen távol maradtak az előadásokról és a hatóságok engedélye -nélkül az utcára vonultak. A rendőrség jelentése szerint a rendfenntartó erők és a diákok között összetűzésekre került sor és a tömeg feloszlatásakor többen megsebesültek. zi-tenger övezetére összpontosítja majd figyelmét. Politikai körökben úgy vélik, hogy az új külügyminiszter erőteljesen törekszik majd Spanyolországnak a Közös Piacba történő bekapcsolására és igen kemény vonalat fog követni az angolokkal Gibraltár kérdésében, Washingtonnal pedig a spanyolországi amerikai támaszpontokkal kapcsolatban. Egyes értesülések szerint Lopez Bravót éppen azért hagyták ki az új kabinetből, mert nem ért el haladást a Gibraltárról folyó tárgyalásokon. Sersnyev — anélkül, hogy az eddig létrejött szovjet— amerikai üzleti megállapodások jelentőségét túlbecsülne — emlékeztet arra, hogy bár a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése szovjet részről mindig is elvi irányvonal volt, az utóbbi időben „nem maradhattak változatlanok nézeteink e kapcsolatok perspektíváiról és jelentőségéről, felfogásunk az Egyesült Államokhoz fűződő gazdasági kapcsolataink fejlesztésének legracionálisabb formáiról és feltételeiről”. A Pravda cikkírója négy pontban foglalja össze azokat az okokat,, amelyek saját kifejezése szerint „korrigálták” e kérdések megítélését Moszkvában. Hivatkozik a két ország gazdasági potenciáljának kiemelkedő nagyságára, a nemzetközi munkamegosztásban való kölcsönös érdekeltségükre, a hosszú lejáratú pénzügyi együttműködés jelentőségére, az Egyesült Államok és a Szovjetunió különleges tudományos és műszaki pozícióira. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között vannak és ’ lesznek elvi-ideológiai nézeteltérések — hangsúlyozza Sersnyev. — Ezek azonban nem akadályozzák a .kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés kibon t a közt a t ását. A Pravda cikkírója a gazdasági együttműködés lehetőségeit a szovjet gazdaság belső szükségleteinek szemszögéből megvilágítva így ír: „A Szovjetunió számára ez az együttműködés lehetőséget nyújt arra, hogy kiegészítő anyagi és pénzügyi eszközöket fordítson a szocialista építés ütemének me~r”'orsítására. s ezzel ne csak az- ország belső szükség- Mfeif „i- ítse ki. hanem tör- lessze az építésben való amerikai részvétel árát is. Kimondottan ezen az alapon bontakozik ki az amerikai cégek részvétele a kilencedik ötAz ENSZ Biztonsági Tanácsának keddi ülésén — a közel-keleti helyzet átfogó vitájában — felszólalt Jakov Malik nagykövet, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője is. A most folyó BT-vita arról tanúskodik, hogy Izrael végleg elvesztette a világ bizalmát — mondotta Malik. — Az az izraeli propaganda, amely az agressziót és az idegen területek meghódítását próbálja igazolni, felháborítja a világ lelkiismeretét, általános elítélést vált ki — hangsúlyozta a Szovjetunió képviselője. A Szovjetunió következetesen síkraszállt és síkraszáll a közel-keleti válság békés politikai rendezéséért. Országunk ezzel kapcsolatos elvi irányvonalának lényege az, hogy sokoldalú támogatásban részesítjük az izraeli agresszió áldozatául esett államokat és eltökélt szándékunk a közel- keleti tartós és Igazságos béke megteremtésének elősegítése — állapította meg Malik. A Szovjetunió — folytatta — továbbra is támogatni fogja azokat az építő javaslatokat, amelyek a közel-keleti rendezésre irányulnak, kész felújítani a Biztonsági Tanács állandó tagjainak konzultációit. A Szovjetunió nagyra értékeli Gunnar Jarring közel- keleti ENSZ-közvetítő tevékenységét és kész a jövőben is éves terv nagy építkezéseiben, s ezen az alapon dolgozzák ki újabb üzleti megállapodások terveit.” A BARÁTSÁG nem ismer távolságokat, akadályokat. így fejeztem be előző riportomat. Ezt a sokszor leírt, hangoztatott igazságot éreztem, ismételtem magamban gyakorta Omszkban. Ottlé- ! tem első napján megmutatták Ligeti Károly emlékművét, az emléktáblát, amely dicsőségét őrzi) sétáltam abban az utcában, amit róla neveztek el. A múzeumok valamennyijében, legyen az megyei kiállítás vagy iskolai gyűjtemény, Ligeti Károlyról és tizenhárom társáról mindenütt megemlékeznek. Megtudtam, hogy ebben az iskolában is két nyelvet tanulnak a gyerekek, hogy a szocializmust építő országokból képeket, albumokat, könyveket gyűjtenek. Legszebb gyűjteményük Magyarországról van. Ligeti Károlyt nem felejtik. Az utókor hálája határtalan. S MÁSUTT IS tapasztaltam, bennünket ismernek legjobban, legnagyobb érdeklődést irántunk tanúsítják. Ami tevékenyen elősegíteni Jarring küldetését, amely a békés politikai rendezésre irányul. A Szovjetunió támogatni fogja az ENSZ-nek a közel- keleti probléma rendezését célzó erőfeszítéseit a Biztonsági Tanács 242-es számú határozata valamennyi rendelkezésének és az ENSZ más határozatainak a végrehajtása alapján. A szovjet kormány véleménye szerint — hangsúlyozta Malik — a közel-keleti feszültség enyhítésének és a tartós béke megteremtésének egyetlen útja van: az Izrael által megszállva tartott arab területek teljes felszabadítása. Ugyancsak a keddi ülésen El-Zajjat egyiptomi külügyminiszter kijelentette, hogy Egyiptom kész tárgyalni Izraellel az ENSZ keretében, Ligeti Károly vezette harcba Kolcsakék ellen a magyar internacionalistákat. Abban, hogy Omszkban végül is a forradalom győzött, nagy szerep jutott Ligeti Károlyéknak. Kolcsak itt végeztette ki őket. Itt írta 1919 nyarán Ligeti Károly utolsó költeményét, a Végrendeletem-et. Amikor az omszki járás Zárj a Kommunizmus (a Kommunizmus Reménye) kolhoziskolájában jártam, Maijuk Nyikolaj Dimitries iskolaigazgató kalauzolt. Ö mutatta meg a pionírok kiállítását, ahol e verset is őrzik Olvastam utolsó két versszakát: magyar, közel áll hozzájuk. Ezt tapasztaltam a színházban, az idegenek, ismeretlenek között és ahol suttogva magyarázták, mit hogyan értsek, vagy a művelődési ház táncversenyén; másutt a múzeumban, ahol az idegenvezető szavait még érthetőbbé kívánták tenni — a suttogást rosszallóan, pisszegve akarták elnémítani a hazai látogatók. De amikor megtudták, hogy magyar vagyok, körülvettek, kedveskedtek, többé senkit ha Izrael véget vet az 1967- ben elfoglalt területek megszállásának és megváltoztatja azt az álláspontját, amelyet Jarring 1971. február 8-án előterjesztett memorandumára adott válaszában fejtett ki. Ebben Izrael leszögezte, hogy nem vonul vissza az 1967. június 5-e előtti határok mögé. Az egyiptomi külügyminiszter követelte, hogy Izrael képviselője egyértelműen nyilatkozzék: elismeri-e kormánya azt a nemzetközileg általánosan elfogadott elvet, hogy erőszak útján nem szabad területeket szerezni. A Biztonsági Tanács közel- keleti vitája szerdán folytatódott. Ezen a napon szólalt fel Franciaország és Libanon képviselője is. Az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság küldöttének felszólalása mára várható. nem zavart a tolmácsolás, lesték az arcom, tetszik-e, amit látok vagy hallok. A sajtó napját május 5-én ünnepelték. Oz Operett Színházat bérelték ki, hogy jusson elég hely az újságírókon kívül a pártmunkásoknak, a levelezőknek, a tudósítóknak. Előadás közben többször megemlítették a magyar—szovjet barátságot, s mindannyiszor szűnni nem akaró tapsvihar tört ki... ÉN ÉREZTEM csak így, vagy azért, mert távol voltam hazámtól, esett ilyen jól a szeretetnek minden megnyilvánulása? Ezért tartottam oly nagy kitüntetésnek, hogy május elsején a dísztribünön állhattam és Szergej Joszifovics Manyakin, a megyei pártbizottság első titkára tolmácsolásában ismerkedhettem Omszkkal? Vagy amikor búcsúlátogatáson fogadtak a megyei pártbizottságon, Jekatye- rina Szuhnyina ideológiai titkárnál a tizedszeri elbúcsúzás után is újra kezdtük a beszélgetést? Gr*jenka Gregorij Mihaj- lovics, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökhelyettese győzött meg arról, hogy nem tévedek, a barátságnak Szibériában mély értelme, gyö* kere van. ötvenkét intézmény. gyár, szovhoz, illetve kolhoz tagja a baráti társaságnak, mintegy nyolc-kilencezer ember, Ök vállalkoznak kiállítások Az űj spanyol külügyminiszter nyilatkozata A tél: közelebb hozni Spanyolországot Európához KZDVZZÖ TÁVIATOK... Szovjet kiilöntudósctók indulnak az óceánon túlra '»aáisit-stefinr it Egész estét betöltő dokumentum film készül Leonyid Brezsnyev látogatásáról Ebem nem utazik... Tel Aviv diplomáciájának ügyei Afrikában annyira rosszul állnak, hogy Abba Eban izraeli külügyminiszter kénytelen volt lemondani tervbe vett körutazását e földrészen. A Maariv című izraeli lap jelentése szerint Eban bizonytalan időre elhalasztotta utazását, hogy megnyugtassa az izraeli közvéleményt, amelyet élénken foglalkoztatnak az Afrikai Egységszervezet nemrég véget ért ülésszakának határozatai. Eban nyilvánvalóan attól tart, hogy utazásával újabb erőteljes bírálatot váltana ki az afrikaiak részéről az Izraeli kormány agresszív politikájával szemben. Izrael a Hatvanas ' évek elején, amikor Afrika országainak többsége elnyerte függetlenségét, számos fiatal államban létesített nagykövetséget és „segítség” címén elárasztotta őket szakembereivel, katonai tanácsadóival, oktatóival stb. Énnek tulajdonítható az a tény, hogy több afrikai állam az ENSZ 1967. júniusi rendkívüli közgyűlésén nem bélyegezte agresszornak Izraelt. Idővel azonban az afrikai országok is rájöttek Izrael valódi szándékaira, megértették azokat az önző okokat, amelyek Tel Avivot * vezérlik. Az izraeli „segítség” leple alatt amerikai tőke hatolt be az afrikai országok gazdasági életébe, az izraeli „szakembereket” pedig többször tetten érték, amint beavatkoztak az illető országok belügyeibe. Az AE3Z legutóbbi ülésszakán .olyan határozatot hozott, amely minden eddiginél keményebben és határozottabban ítélte el Izrael agresszióját az arab államok ellen. Jellemző, hogy ezt a határozatot egyhangúlag fogadták el. Még az a néhány ország is megszavazta, amely nem olyan régen még „baráti államnak” tekintette Izraelt. Barátaink, omszkiak (4.) „Én itt maradok bús, jeltelen sírban, De tüz-lelkem elmegy veletek Es ott fog tobzódni a győzelmi csatában. Mely lelkesíti forró kebletek. Mi is ott leszünk a végső csatában; Én és a többi vörös magyarok, Kik elhulltunk, de a vörös szabadságnak Újra életet Ti, Ti adjatok.” í r A BARÁTI KOR