Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-14 / 137. szám

1973. JÚNIUS 14., CSÜTÖRTÖK '"v/fii*líl/J Segítik a nemzetiségi kultúra fejlesztését Felmérés az agglomerációs községek helyzetéről Eredményesen dolgozik Pest megyében az ország első járási művelődéspolitikai munkaközössége Köztudott, milyen nagy sze­rep jut Pest megyének Buda­pest zöldség-, gyümölcsellá­tásában. Jelentős mennyiségű terményt visznek fel a kör­nyék kisárutermelői, a fővá­rosban értékesítésre kerülő zöldség, gyümölcs nagyobb részét azonban a tsz-ektől, ál­lami gazdaságoktól átvéve a ZÖLDÉRT hozza forgalomba. 1970-ben az országban forgal­mazott burgonya 19 százalé­kát, a zöldség 11 és a gyü­mölcs 9 százalékát e vállalat értékesítette. Nem lehet te­hát közömbös a vállalat szem­pontjából sem a piaci, sem a termesztési háttér ismerete, melynek birtokában befolyá­solni lehet a gazdaságok mun­káját. Ezért készített a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem piackutató és piacszervezési tanszéke tanul­mányt a ZÖLDÉRT piacszer­vező tevékenységének terme­lési, beszerzési hátteréről. A vizsgálatból csupán a legérde­kesebb, Pest megyével kapcso­latos témákat ragadjuk ki, hogy a szövetkezetek, állami gazdaságok számára ismertes­sük a ZÖLDÉRT-tel kiépít­hető kooperáció előnyeit. BURGONYA Hazánkban az egy főre jutó burgonyafogyasztás a felsza­badulás előtti 130 kilogramm­ról a hatvanas évek végére 80 kilogrammra esett vissza, ami elsősorban a táplálkozási szo­kások megváltozásának a kö­vetkezménye, de szerepe volt benne megfelelő vetőgumó időszakos hiányának és az el­látási gondoknak is. A bur­gonya vetésterülete összezsu­gorodott, a felszabadulás előtti időszakhoz képest 1970-re 52 százalékkal csökkent, s ezt a termésátlagok növekedése — a szűkülő fogyasztáshoz ké­pest — sem egyenlítette ki. Az alácáöíiy5 Xé! f lagátMgtól mint­egy lg, áv fejtett' burgonyater­més z. tő országok átlagától pe­dig' több mint 60 százalékkal elmaradó) több éves átlagho­zamok nagyon eltérőek, ezért a burgonyatermesztés csak azokban a gazdaságokban jö­vedelmező, amelyekben a ter­mésátlagok jelentősen meg­haladják az országos szintet. A MÉM számításai szerint a burgonyatermesztés holdan­ként! 70 mázsa alatt veszte­rendezésére, bemutatókra, ahol ismertetik hazánk törté­nelmét, mai életét. Előadáso­kat tartanak rólunk. Hangle­mezeket, könyveket gyűjte­nek. Fényképeket állítanak ki és az Omszkaja Pravda rend­szeresen közöl rólunk cikke­ket. Rima Boriszova Szerge- jevna tollából könyvalakban is megjelentek riportok magyar- országi látogatásáról. Megün­nepelték a Petőfi-évfordulót. ÁPRILIS 4-ÉN városi ün­nepi gyűlésen emlékeztek fel- szabadulásunk évfordulójára. Az omszki televízió rendsze­resen sugároz magyar műsort. És alig állják az ostromot, oly sokan keresik a módját, hogy valamilyen úton-módon ha­zánkba látogathassanak. Tő­lem is sokan kérdezték, le­het-e segítséget kérni, hogy eljussanak hozzánk: a képző- művészeti iskola vezetői, az omszki cirkusz együttese, az OS'ZSZK művészegyüttese, munkások... S beszéltem olyanokkal, akik már jártak nálunk: Ludmilla Mihajlova Zubova, aki vissza­vágyik, magyar népdalokra emlékezik, Vlagyimir Anato- levics Gutov, aki az MSZBT- jelvényt az öltönyén hordja, Pohepov Alekszander Ilvovics, a népművelők iskolájának igazgatója, aki Siófokra és Székesfehérvárra emlékezik leginkább. Lac Pjotr Nyikola- jevics, akinek édesapja ma­gyar hadifogoly volt, és ő Bu­dapesten keresi rokonait... Omszk megye székhelyén 127 ezer komszomolista él. A lakosság ötven százaléka nincs negyvenéves. A haza­fias öntudat táplálásával, Szi­béria szeretetével együtt jár az internacionalista nevelés. Csak az becsülheti meg iga­I séges, a 70—80 mázsás termés jövedelmező, 100 mázsa fölött viszont egyike a legjövedel­mezőbb szántóföldi növények­nek. A burgonya vetésterülete erősen csökkent a nagyüzemi gazdaságokban, míg ugyanis 1963-ban 187,7 ezer, addig 1970-ben csupán 85,4 ezer ka- tasztrális holdon termesztet­ték. A vetésterület csökken­tése vonatkozik a hagyomá­nyos burgónyatermesztő me­gyékre, közöttük Pest megyé­re is, ahol viszont nőtt a ter­méshozam, s ez jórészt annak tudható be, hogy a gazdaságok a jobb minőségű talajokra koncentrálták a termesztést. A burgonyatermesztésben Pest megyében a legmagasabb a nagyüzemek részaránya, az átlagtermés is itt emelkedik a legdinamikusabban, s kedve­zők a közlekedési és szállítási kapcsolatok. A gazdaságok törekednek is a helyzeti elő­nyök kiaknázására, különös­képpen az újburgonya piacán, hiszen a termék 35—40 száza­lékát mi adjuk a fővárosnak. Alapos elemzések után a tanulmány javasolja, hogy a burgonyatermesztés gazdasá­gosságának fokozására úgy­nevezett burgonyatermelő bá­zisgazdaságokat létesítenek. Ez nemcsak a ZÖLDÉRT ér­deke: a kooperáció megköny- nyíti a tárolást, feldolgozást, csomagolást, szállítást is. Negyven-ötven ilyen bázis­gazdaság képes lenne kielé­gíteni a főváros növekvő igé­nyeit. ZÖLDSÉG 1966-ban volt a legnagyobb a zöldségtermelő kedv hazánk­ban. Akkor csaknem 130 ezer hektáron termesztettek zöld­séget, 1972-ig azonban 105, 1975-re pedig a tervinformá­ciók szerint már csak 98 ezer .hektároii y^tik. A, .lakosság friss ' zöldségigényének'' a szö­vetkezeti kereskedelem csak 75—80 százalékát tudja kielé­gíteni, a ZÖLDÉRT friss­zöldség-forgalma is csökkent. Az utóbbi években a tartósító­ipar nyersanyagszükségletének csak 60—80 százalékát tudta kielégíteni. Ennek az az oka, hogy komplex gépek nélkül a gazdaságok nem szívesen fog­lalkoznak e sok, fárasztó mun­kát igénylő terménnyel. S bár méáT gyártják a zöldbab-, a zán hazáját, aki ismeri és érti testvérmegyéi életét is. Egyszer Angliában történt. Valaki udvariasságból éle­tünk után érdeklődött és így kérdezett: — Mi újság az Osztrák— Magyar Monarchiában? Tekintélyes tőkés volt, meg­becsült ember, Csupán tájéko­zatlan, közömbös sorsunk iránt. Semmi dolga Magyar- országgal, történelmükkel. Meglehetősen foghíjas, szé­gyenletes tudása azonban nem akadályozta tőkéje gyarapítá­sában. Egyszer egy ír tanárral is­merkedtünk meg valamelyik francia kempingtáborban. Ö tudta hol van hazánk, fővá­rosunk nevét is ismerte. Hal­lott társadalmi berendezke­désünkről. Csupán azon cso­dálkozott, hogy szabadon utaz­hatunk, hogy nem éhezünk és ismerjük á nyugati irodalmat, festőművészetet. Csak nem ta­nítják nálunk mindezt? — kérdezett. OMSZKBANa kaucsuk- gyár igazgatója beszélgeté­sünk közben Oscar Wilde-től idézett, az idézetre a gyár pártbizottságának titkára Goethe Faust-jával felelt. Pil­lanatnyi riposzt volt az egész. Jelentősége sem volt beszélge­tés közben. Utólag azonban gondolatomban megnőtt a sze­repe. Mint ahogy számukra az is természetes (csak nekem tűnt fel), hogy legkisebb könyvtárukban is ott a polcon Petőfi, Móricz Zsigmond, Kos­sá István, Münnich Ferenc, Németh László, Illés Béla, Illyés Gyula kötete Mit, a pol­con? Ott a legritkábban. For­gatják, olvassák őket. Sági Agnes (Következik: A TIZEDIKÉRT 3) paradicsom- és az uborkabe­takarító gépeket, elterjedésü­ket akadályozza az egyszerre érő fajták hiánya. A fontosabb zöldségnövé­nyek közül a fejes káposzta termőterülete koncentrálódott a főváros köré. Innen és Bács- Kiskun megye északi részéből származik a Budapesten érté­kesített fejes káposzta 50 szá­zaléka. Megyénkben a termés­átlagok rendszeresen a legma­gasabbak közé tartoznak és a tekintélyes területnövekedés mellett is emelkedő irányza­túak. A káposztatermelésben az üzemek részaránya elmarad az országos 63,5 százaléktól, nálunk csupán 52,9 százalék, ennek ellenére a Pest-környéki tsz-ekből származik a megyé­ben felvásárolt fejes káposzta háromnegyedrésze. Gazdasá­gaink kiemelkedő szerepet ját­szanak a fejes káposzta táro­lásában (az országosan tárolt mennyiségnek 20—25 százalé­kát adják), s élenjárnak a fel­dolgozásban is, 1969-ben pél­dául 254 vagonnyit dolgoztak fel, 91 vagonnal többet, mint a ZÖLDÉRT. A paradicsom vetésterülete országosan gyors ütemben emelkedik, Pest megyében azonban csökken a paradi­csommal beültetett táblák részaránya. A főváros felvá­sárlási körzete tehát bővül. Ez nem előnyös, hiszen a ha­mar romló, nagy tömegű pa­radicsomnál növekszik a szál­lítási költség, éppen akkor, amikor az az árakban a leg­nehezebben realizálható. Cél­szerű tehát paradicsomter­mesztő bázisgazdaságokat ki­építeni a főváros közelében, például Dunavecse környékén. A kedvező minőségi válto­zások, a javuló termésátlagok és a szakosított termesztés következtében várható, hogy az Uborkatermesztés jövedel­mezősége ismét emelkedik, ami a*v%tésterwlet”*ön«e«lését')is ösz­tönzi. Erre leginkább Pest me­gyében lehet számítani 5-». ál­lapítja meg a tanulmány —, ugyanis mind a korai, mind a konzervipari célokra alkalmas uborkafaj ták termesztésére al­kalmasak a talajadottságok. A zöldborsótermesztés veze­tő körzetei Békés, Baranya és Pest megyékben alakultak ki. A dinamikusan fejlődő terme­lés növekvő hányadát azon­ban a konzerv- és hűtőipar vá­sárolja meg, friss áruként mind kevesebb borsó jut a fő­városi piacokra, s ami jut is, rövid időszakban kapható. GYÜMÖLCS A gyümölcstermesztés mező- gazdaságunk leggyorsabban fejlődő ágazata, 1960 és 1970 között a változatlan áron szá­mított bruttó termelési érték megkétszereződött, s termőte­rülete meghaladta a 170 ezer hektárt. A kajszi és az őszi­barack termesztésénél kedve­ző, hogy a fővárosközeli, nagy mennyiséget termesztő me­gyékben az üzemi koncentráció jelentősen meghaladja az or­szágos szintet. Pest megyében például 40 százalék. A körte- és az őszibarack-termesztés is jelentősen emelkedik a követ­kező években. Czibor Valéria A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének kibővített titkársági ülésén Garamvölgyi József művelő­désügyi miniszterhelyettes tá­jékoztatta a megjelenteket ar­ról, hogy Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára megromlott egészségi állapotára való tekintettel kér­te a művelődésügyi minisz­tert, főtitkári funkciójától mentse fel, és támogassa nyug­díjazási kérését. A művelődésügyi miniszter Ognyenovics Milán kérésének eleget téve, felmentette főtit­kári tisztsége alól. és intézke­dett nyugdíjazása ügyében. A Hazafias Népfront V. kongresszusa az önművelés el­mélyítésének és a kultúra tö­meges terjesztésének új szer­vezeti formájára, a művelő­déspolitikai munkaközössé­gek életve hívására tett javas­latot. Ennek értelmében az alakuló munkaközösségek te­vékenységében minél több művelt, társadalmi érdeklő­désű embernek kell részt ven­nie, lehetőleg olyanoknak, akik egyéb feladatokkal nin­csenek túlterhelve. Hírül adtuk már, hogy Pest megye számos községében megalakultak és munkához láttak a Hazafias Népfront új kulturális fórumai. Sőt, azzal is büszkélkedhetünk, hogy járási szinten az ország­ban ez ideig csak a szent­endreiben működik műve­lődéspolitikai munkakö­zösség. Bella György, a Hazafias Népfront szentendrei járási bizottságának alelnöke el­mondta, hogy februári meg­alakulása óta a mintegy 30 fős munkaközösség jelentős munkát végzett. — Az a legfőbb célunk, hogy erősítsük a Hazafias Népfront kulturális tevé­kenységét. Rendszeres előadá­sokat, ankétokat szervezünk a községekben működő klu­— A tanácsülések Cegléden az utóbbi két évben jól érzé­kelhetően, szinte mérhetően aktívabbak, mozgalmasabbak, mint voltak korábban — mondja dr. Lakatos József vb- titkár. — Jelzi ezt, hogy a leg­utóbbi kilenc tanácsülésen öt­venhat interpelláció és het­venöt felszólalás hangzott él, jóval több, mint a megelőző, azonos időszakban. A tanács­ülés azonban csak egyik for­mája, színhelye, lehetősége a tanács és a tanácstagok kö­zötti kapcsolatnak, informá­ciócserének. — Kapcsolatunk a tanács­tagokkal — nyugodtan mond­hatom — naponkénti, folya­matos, intenzív. — A tanácstagok bizalom­mal keresik fel a tanács veze­tőit, s ez jó. első kézből kap­nak kérdéseikre hiteles vá­laszt. Amiben tudunk segí­tünk, s ha valamilyen problé­Egvidejűleg a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szö­vetsége ügyeinek vitelével — a főtitkári funkció betöltéséig — Gyúrok Györgyöt, a szövet­ség titkárát bízta meg. A szö­vetség titkársága, valamint az országos választmány — amely június 12-én rendkívüli ülést tartott — tudomásul vette a művelődésügyi miniszter dön­tését, jegyzőkönyvben méltatta Ognyenovics Milán érdemeit, megköszönte főtitkári funk­ciójában több mint 15 éven át végzett fáradhatatlan munká­ját. Gyúrok György titkár át­vette a Magyarországi Délszlá­vok Demokratikus Szövetsége ügyeinek vitelét. bök, körök, társaságok veze­tői részére, amelyben részt vesznek a művelődési házak igazgatói is. Dunabogdány után Ponnázon, Leányfalun és Visegrádon is létrehozzuk az önművelés társadalmi műhe­lyeit, a kultúrpolitikai mun­kaközösségeket. Megalakítjuk Leányfa­lun a Móricz Zsigmond irodalmi és művészeti tár­saságot, segítünk programja kidolgo­zásában és megvalósításában. Védnökséget vállalunk a visegrádi színjátszó napok fe­lett, s egyben javaslatokat dolgozunk ki továbbfejleszté­sükre vonatkozóan., A járási művelődéspolitikai munkaközösség az elmondot­takon kívül szoros kapcsola­tot létesített a járási-városi könyvtárral, kiveszi részét az író—olvasó találkozók szer­vezéséből, s megfogalmazója az Olvasó Népért mozgalom járási programjának. — Javaslatokat dolgozunk ki a politikai, társadalmi és állami szervek részére a járási nemzetiségi mű­velődéspolitika fejlesztésé­re, valamint segítjük a nemzeti­ségi anyanyelvi kultúra ter­jesztését, a nemzetiségi kö­zösségek megalakulását, s honismereti munkájuk kibon­takozását. A Hazafias Népfront járási bizottsága mellett működő já­rási művelődéspolitikai mun­kaközösség legutóbbi ülésére, s egyben a továbbképzésére tegnapelőtt került sor Szent­endrén. A műemlékvédelem helyzetéről, különös tekintet­tel Visegrádra, Héjj Miklós, a Hazafias Népfront járási elnö­ke, a visegrádi Mátyás király Múzeum igazgatója tartott elő­adást. Ezt követően Varga Csaba, a népfront Pest megyei bizottságának politikai mun­katársa, az agglomerációba tartozó községek művelődéspoli­tikai helyzetéről készítendő felmérés előkészü­leteiről adott tájékoztatót. A munkaközösség tagjai vállal­ták, hogy a felmérést Pomá- zon, Budákalászon és Pilis­szántón a helyi pedagógusok, könyvtárosok és más aktívák bevonásával, a kívánt határ­időre, szeptember végére el­készítik. A június 25-én kezdődő cso- bámkai olvasótábor program­jának ismertetése után a mun­kaközösség tagjai közösen megtekintették Kovács Margit kerámikusművész állandó ki­állítását. Kertész Péter A tanács és a tanácstagok Kapcsolat és információáramlás Cegléd 88? ezer 262 lakosát 82 tanácstag képviseli a városi tanácsban. A tanácsülésekre negyedévenként ke­rül sor, az ezek közötti időszakok tehát meglehetősen hosszúak. Ez idő alatt számos olyan kérdés, probléma merülhet fel a körzetekben, amelyeket célszerű, eset­leg szükséges a tanács vezetői, a szakigazgatási szervek tudomására hozni és fordítva, a tanácsházán is szület­tek olyan döntések, határozatok, amelyekről jó ha ér- tesülnek a tanácstagok és tőlük az állampolgárok. Személyesen közbejárnak közösen tudatosan, tervsze­rűen teremtünk meg. Az el­múlt időszakban például két­szer találkoztunk külön a nő és külön a fiatal tanácstagok­kal. Hasznosak ezek a talál­kozások, a jövőben is rend­szeresek lesznek. — Tudatosan és tervszerűen vesznek részt a tanács, illetve a szakigazgatási szervek veze­tői a tanácstagi beszámolókon. Gyakran az állampolgárok, vagy maguk a tanácstagok ezt kifejezetten kérik, mert olyan kérdést akarnak megvitatni, amely az egész körzetet, nem­ritkán az egész várost érinti. Nagy horderejűek ezek a ta­lálkozások. Ismét csak azt mondhatom: első kézből hall­juk a gondokat, a javaslato­kat, és hallják a választók, a tanácstagok a választ. Nem mellékes az sem, hogy ezáltal jelentősen csökken a tanácsi adminisztráció, „megspóro­lunk” jónéhány levélváltást. A tájékoztatás — A meglevő rendszeres kap­csolat egyúttal azt is jelenti: az információcsere kölcsönös, mi fokozatosan értesülünk a lakosság gondjairól-örömeiről, a lakosság pedig a tanácstagok útján a tanács elképzeléseiről, terveiről, intézkedéseiről, ame­lyek éppen a szerzett infor­mációk figyelembevételével születnek. Mindezek mellett azonban külön is gondolunk a tanácstagok tájékoztatására. Az évenkénti tanácstagi beszámo­lók előtt szóban is tájékoztat­juk a lakosság képviselőit a tanács egy év alatt végzett munkájáról és írásos segéd­anyagot is eljuttatunk hozzá­juk. Kedvező fogadtatásra ta­lált a tavaly óta félévenként megjelenő Tanácstagi Híradó is. Ezt a képes, igazán szép ki­adványt ezer példányban nyomatjuk, írói, szerkesztői társadalmi munkások. A ta­nácstagok, üzemek, intézmé­nyek, társadalmi szervek díj­mentesen, postán kapják, s el­küldjük az ország hozzánk ha­sonló városaiba is. ma megoldása meghaladja erőnket, őszintén elmondjuk azt is. Telefonon is Két napja volt benn egy tanácstag, Kaczurné. Ko­rábban panasszal járt itt: az utca lakói kitisztították társadalmi munkában az ár­kokat, a földet azonban a Vá­rosgazdálkodási Vállalat nem szállította el. Intézkedtünk, most ezt jött megköszönni. Vajda Lászlóné két-, három­hetenként felkeresi a tanácsot, a Hollós utcát és környékét képviseli. Hol az utakat sze­gélyező facsemeték védelmé­ben emel szót — megvédésük­ben választói segítenek a ta­nácsnak —, hol egy-egy köz­érdeket is sértő családi há­borúság ügyében kér intézke­dést, most legutóbb a Hollós utca megjavítását sürgette. Tőlünk átment a műszaki osz­tályra, megnézte a terveket és észrevételeket tett. — A tanácstagok gyakran szólnak be a tanácsházára te­lefonon. A napokban például Détári István, a KÖZGÉP-től hívott fel, a téglagyár kör­nyékén lévő bűzlő szemét el­távolítására hívta fel figyel­münket. Tudatosan és tervszerűen — A tanács és a tanácsta­gok kapcsolatának ezek a for­mái nem szervezettek. de rendszeresek. Vannak azon­ban olyan találkozásaink, amelyeket a Hazafias Nép­front városi bizottságával, il­letve az ifjúsági szervezettel Egy másik csatorna — Két éve előfizetjük ta­nácstagjainknak a Tanácsok Lapját. Ennek eredményeként is észrevehetően tájékozottab­bak a tanácstagok. Az a véle­ményem, hogy a rendszeres kapcsolat, információcsere hozzájárul a színvonalasabb tanácstagi munkához és a ta­nács vezetői is szélesebb körű tapasztalatokra ismeretekre támaszkodva hozhatják meg döntéseiket. Deregán Gábor •• Illést tartott a Magyarországi DéSszlávok Dekokratikus Szövetségének titkársága Mit tesz Pest megye a budapestiek asztalára?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom