Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-12 / 135. szám
rí Mfcvei xjííviap 1973. JÜNIUS 12., KEDD Apró Antal beszéde Győrött (Folytatás a 3. oldalról) másait, majd ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az 1930-as években, a munkásegységért, a két munkáspárt együttműködéséért folytatott harcban jelentős változás következett be. Hitler hatalomra jutása után egész Európában kiéleződött a nemzetközi helyzet, előretört a német és az olasz fasizmus, meggyorsult a fegyverkezési verseny. Darányi itt, Győrben hirdette meg a háborús előkészületeket, és az egymilliárd pengős katonai programot. Mindez kihatott a magyar dolgozók hangulatára is. A magyar dolgozó tömegek keresték a politikai kiutat, tartottak az ország további fasizáló- dásától, Hitler terjeszkedésétől, attól, hogy alig másfél évtizeddel az első világháború után, újabb háború fenyeget. A kommunista párt nagy érdeme, hogy bár üldözött, illegalitásban levő párt volt, a szociáldemokrata, a szakszervezeti és az ifjúmunkás-mozgalomban, a társadalom minden területén mindig az egységfront megteremtésére törekedett a horthysta rendszer, a fenyegető háborús veszély elleni közös harcban. — Ha ma, 25 évvel a két párt egyesülése után végigtekintünk pártunk harcain, a felmerült válságok leküzdésén, megállapíthatjuk, hogy a két párt egyesülése, a szociáldemokraták és a kommunisták egységbe kovácsolódása a marxizmus—leninizmus elvei alapján, a Magyar Szocialista Munkáspártban fejeződött be. A Magyar Szocialista Munkáspárt sokirányú tevékenységében mindig a legfontosabbnak tartotta a párt munkásjellegének megőrzését, a munkásosztály vezető szerepének erősítését, a dolgozók munka- és életkörülményeinek megjavítását. Nekünk, a mi generációnknak jutott az a megtisztelő feladat, hogy megvalósítsuk hazánkban a szocialista társadalom felépítését, megvalósítsuk sok munkásnemzedék álmát, a szocialista Magyarországot. Egységes munkásosztályunk, egységes pártunk teljesíti nagyszerű történelmi küldetését. — Szeretnék néhány szót szólni ezen ünnepi alkalomból KISZ-fiataljainkhoz, dolgozó ifjúságunkhoz — mondotta. — Az ő aktív részvételük nélkül nem tudnánk megoldani feladatainkat. De ahhoz, hogy a mai ifjúság megértse a szocializmus építésének céljait, meg kell ismernie az előző évtizedek forradalmár nemzedékeinek harcait, küzdelmeit a kizsákmányolás ellen, a felszabadításért. — Fiataljaink tanuljanak népünk küzdelmeiből, amelyeket évszázadokon át az ország függetlenségéért, 'nemzeti létünkért folytatott. Tanuljanak az egymást követő munkásgenerációk harcaiból, a dicsőséges 1919-es Tanácsköztársaság tapasztalataiból, munkásosztályunknak, pártunknak a Hor- thy-fasizmus elleni negyedszázados küzdelmeiből, és tanuljanak annak a generációnak munkájából, amely 1945 óta sok áldozatot hozott azért, hogy a magyar ifjúság ma már nem kizsákmányolt, nem elnyomott, hanem a felnőtt nemzedékkel együtt építi saját jövőjét, a szocializmust, a felnőtt nemzedékkel együtt harcol a társadalmi haladásért. Ifjúságunk számára a szocializmus sikeres építése során évről évre kedvezőbb feltételek jönnek létre a munkához. a tanuláshoz, a művelődéshez, a pihenéshez. Ezért fontos kötelessége ifjúságunknak, hogy ismerje és vállalja a párt eszméit, céljait, legyen szocialista hazánk hű polgára, szorgalmasan tanuljon, becsületesen dolgozzon és védelmezze társadalmi rendünket. — A mai ünnepi évforduló alkalmából nemcsak a történelmi múltból kell tanulnunk, nemcsak az idősebb generáció eredményes harcáról kell megemlékeznünk, hanem előre is kell némi. Pártunk, munkás- osztályunk, fiataljaink előtt most az a legfőbb feladat, hogy új sikereket érjünk el a gazdasági építőmuinkában, a kulturális életben, a közélet további demokratizálásában; hogy a szocialista életforma minél gyorsabban, minél jobban kiteljesedjen, hogy egész dolgozó népünk munka- és életkörülményei tovább javuljanak. A szónok ezután kitért arra, hogy ezekben a napokban, amikor országunk közvéleménye megemlékezik a két munkáspárt egyesülésének 25. évfordulójáról, Bécsiben a magyar jobboldali szociáldemokraták úgynevezett kongresz- szust tartottak. Olyan személyek gyülekeztek össze — mondotta —. akik a magyar munkásosztály érdekeit nem először árulták el, akik a két munkáspárt egyesülését annak idején az utolsó pillanatig ellenezték. Bár ma is szemben- állnak rendszerünkkel, még ők sem tudják letagadni a negyedszázad alatt végbement szocialista fejlődés vívmányait, eredményeit, a Magyar Nép- köztársaság növekvő nemzetközi tekintélyét. De azért — szerintük — Magyarországon mégiscsak bajok vannak. — Jó lenne, ha a Bécsben tanácskozók is tudomásul vennék — mondotta a szónok —, hogy az élet, szocialista fejlődésünk tőlük függetlenül előremegy. Beszéde befejező részében Apró Antal a Központi Bizottság nevében köszöntötte Győr megye párttagságát, sok sikert kívánt munkájukhoz, a munkásosztály, a dolgozó nép ügyének szolgálatában. A KÖNYVEK JEGYÉBEN Tárlat Szentendrén, Pilisvörösvárott A szentendrei könyvtáriaton. Az ünnepi könyvhét és a magyar könyvnyomtatás ötszázadik évfordulója alkalmából vasárnap nyílt meg Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban A Szép Magyar Könyv Versenye 1972 pályázaton szerepelt és díjazott könyvek kiállítása, tegnap, hétfőn délután pedig Pilisvörösvárott, a községi könyvtárban az Ex libris tárlat. Szép magyar kötetek Mint ismertes, a magyar könyvkiadás tevékenységében is különleges hangsúlyt kapott az a tény, hogy az Unesco közgyűlése az elmúlt esztendőt nemzetközi könyvévvé nyilvánította. Érthető, ha a magyar kiadók ebben a szellemben szervezték meg tavaly a könyvkiadás sokrétű feladatait és ezen belül a szép magyar könyv versenyében való részvételüket, amelyre háromszázhuszonhat kötetet neveztek be. A Ferenczy Múzeum kiállítótermében látható könyvek tanúsága szerint tavaly jó munkát végeztek kiadóink. A bemutatott művek szinte kivétel nélkül ízlésesek, esztétikusak, vonzóak. Hazánkban 1950-ben ezernyolcszáznyolcvan könyv jelent meg húszmillió példányban, 1972-ben már 6648 könyv került az üzletekbe, több mint hatvankétmilliós példányban. A megjelentetett könyvek ilyen nagyfokú növekedése azt jelenti, hogy hazánk lakossága ilyen vagy olyan formában — akár mint a könyvtárak olvasója vagy egyéni vásárló — (kapcsolatba kerül a könyvekkel, nem lehet tehát közömbös a könyvek külalakja sem: az esztétikai nevelés, az ízléskultúra fejlesztésének fontos eszköze. A kiállításon látható díjr nyertes könyvek már külsőségeikben is kínálják magukat. Akár Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae című műr vét (Európa Könyvkiadó, Magyar Helikon), akár a Magvető Könyvkiadó gondozásában megjelentetett Weöres Sándor- kötetet, a Psychét vagy a Sha- kespeare-sorozat új kiadását (Európa Könyvkiadó, Magyar Helikon) nézzük, ezek a könyvek nem csupán tartalmukkal vonzanak, hanem esztétikus, ízléses kiállításukkal is. Ex librisek Fővárosi kiállítások Részletek a világ önarcképéből Budapest májusi tárlataira több baráti országból érkeztek művek. A finn kulturális hét után eseménynek számít a MAI KUBAI FESTÉSZET bemutatkozása az Ernst Mú- zemuban. Az akadémikus és népi hagyományok egyaránt érvényesülnek a hallatlanul friss és bátor hangvételben. A forradalmi közelmúlt nem elsősorban témákban jelentkezik, hanem sok irányú vállalkozások keretében, ahol a kubai nemzeti festészet minden jelentős tényezője szilárdan összefügg egymással, akár a népi készlet forrásából vagy a korszerű formaeszmények termő hálózatából merített. Angel Acosta Leon Szekere ugyanúgy az időt, a felépült és elsuhant múltat testesíti meg, mint például Baska József és a biatorbágyi illetőségű TV-FIGYELŐ Interíórum. Egy heti való- ' ban gazdag és színvonalas program után vasárnap véget ért a nemzetközi koncertiroda és a televízió közös vállalkozása, az Interíórum. A vasárnapi összefoglalóból, amelyben a tv — Antal Imre rutinos műsorvezetésével — gyorsmérleget készített, feltűnt valamiféle nehezen meghatározható bizonytalanság a közönségvisszhangot illetően. A vállalkozás rendezői ez ügyben mintha aggódtak volna. Pedig pontosan lehet tudni, mit szólt ehhez a koncertsorozathoz a közönség. A kamara- zenélés sohasem volt látványos műfaj, még a komoly zenével rendszeresen kapcsolatot tartók között is kevesen vannak igaz barátai; nyilvánvaló, hogy ezen a helyzeten az idei Interíórum sem változtatott. Változatlanul azok maradtak kisebbségben, akiknek őszintén és szívből tetszett ez a műsor. Emiatt persze, senkinek sem kell megrendülnie: ezt előre lehetett tudni. Ahhoz, hogy a kamarazene híveinek tábora észrevehetően növekedjék, még sok Interfórumra és hasonló koncertsorozatra lesz szükség. A televíziónak tovább kell folytatnia ezt az ilyen értelemben jelenleg még valóban áldozatos munkát, hiszen vitathatatlanul jó ügyet szolgál. E pillanatban ennyit mondhatunk a tv kétségeire, aggodalmaira. Meg azt persze, hogy ilyen vállalkozásban nem árt egy-két szenzáció. Az idei programban mindenkit szívesen hallgattunk ugyan, különösen Onczay Csaba gordonkajátékát és a csehszlovák zongoratriót, de feltűnést keltő, szenzációs tehetségekkel nem találkoztunk. Pedig ilyenféle bemutatkozások és hatások a közönség érdeklődését is fokozták volna. íj sorozat. Vasárnap délután új és várhatóan nagy érdeklődést keltő sorozat kezdődött a képernyőn, talán a Hosszú, forró nyár utóda: Büszkeség és balítélet címmel megkezdték a Jane Austen szép regényéből készült angol film vetítését. A regény körülbelül 15 esztendővel ezelőtt nálunk is megjelent, s akkor a közvélemény úgy ítélte meg, érdekes és jelentős mű. A televíziós bemutatkozás rosz- szabbra sikerült. Az első rész még csak azt a kérdést volt képes kiemelni és megfogalmazni a regény világából, hogy sikerül-e a Bennett család lányainak férjül megszerezni a dúsgazdag Bingley fiút? Ez bizony primitív kérdés. Reméljük azonban, hogy a folytatás jobb lesz. s a képernyőn valóban Austen gazdag regényét látjuk életre kelni. Chemez Árpád kocsija — a kubai és magyar kerék egyaránt része a világ önarcképének. '~ A sok irányú és intenzitású értékből is kiemelkedik Benjamin Duarte Jimenez és Pedro Arrate Gonzalez művészete, akik az Éjszakai rügyeit és a Harc képzőművészeti formáit keresik találékonyan elmélyült invenciókkal. Nagy gonddal rendezték a CSEHSZLOVÁK IPARMŰVÉSZEK kiállítását a Csorntváry-terem• ben. A magas átlagszint a kerámiákban, üvegtárgyakban és textíliákban egyaránt megnyilvánul, csak az ötvösmunkák minősége mérsékeltebb. A cseh formatervezők ízlésében és eleganciában, a szlovák iparművészek a népi hagyományok alkalmazásában erőteljesek. A szab'ad asszociációk tárgyformáló ereje kiemelkedően nyilvánul meg Otto Eckert, René R oubicek, Jaroslav Taraba munkáiban — s ez a mi iparművészeinknek is tanulságul szolgál. Három fontos tárlat nyílt meg a Műcsarnokban, amely az építészet, szobrászat és grafika megközelítéseivel ad számot a nemzeti karakter múltjáról és jelenéről. A SZÁZÉVES BUDAPEST archív és új fotói építőművé- szetünk folyamatának sikereibe és megtorpanásaiba engedélyeznek bepillantást. Kiderül Granasztói Pál véleményének igazsága: Buda és Pest összefüggő kisvárosok láncolata. Ami fájdalmas: sok"*intimitást elpusztított a századforduló nagyzása és a háború — Krúdy Gyula ízes-hamvas novelláinak sok bensőséges részlete hiányzik — s ami felemelelő: az egyedülálló panoráma mellett az, ahogy a romokból még nagyvonalúbban újjászületett fővárosunk a felszabadult nép kollektív akaratából. Rados Jenő rendezése érzékelteti az építészeti tér modernizálódását, nyomon lehet követni az új koncepciót, amely kvalifikált építményekkel térrenddel szolgálja az építészettel megvalósított emberi harmóniát. Ez a törekvés leginkább Duna- hídjainkban jut kifejezésre, de — bővíteni kellene a parkok számát és nagyságát, amely az egyes kerületek rekonstrukciója során elengedhetetlen lenne, a speciális fák és fasorok ültetésének gondjával egyetemben. < STETTNER BÉLA az utolsó nyolc, esztendő grafikai termését mutatta be közönségének. Szikár- egyéniségének viaskodó formái izgatott hévvel jártáJk be halászasszonyok, kamaszfiúk, kőfaragók, örmény hegyek, történelmi évfordulók konkrét és szimbolikus világát. Sikerültek azon sorozatai, melyek az Apokalipszis, a Pieta és a Dózsa- történet tárgyköréhez kapcsolódnak. Ö a magyar grafika mérlegének nyelve, a derékhad képviselője, akit csak kevesen hagytak el a mezőnyből, olyan iramot diktál. A mai harmincévesek évjárata azonban erősít a képzőművészet minden ágában, új gesztusokat és kifejezési módokat keresve. Közéjük tartozik BORBÄS TIBOR, a szobrász, aki Ferenczy Béni árnyalt portréjával jelentkezett művészi közéletünkben 1967-ben. Kicsit jelképes volt a modell megválasztása, hiszen maga a nemzedék jelezte, hogy Ferenczy tői kívánja megszerezni az utódlást. A szakmai hitel komolysága mellett azonban Borbás Tibort elsősorban a szobrászati alakzat újszerűsége érdekli, mély sajátos plasztikai fintorokat eredményez. (Bacchanália.) Arcmásaiban továbbra is a karakter belső világát kutatja, s ezen emberi-szobrászi szándéka leginkább Sztravinszkij és Áprily Lajos portréjában sikerült — megrendítő Dózsa-látomása mellett. A fővárosi kiállítások májusi egyenlege fontos részleteket mutat meg a világ önarcképéből és a mi népi-nemzeti művelődésünk érő, érlelődő folyamatából, segíti a horizont áttekintését, hozzájárul önismeretünkhöz. Losonci Miklós Vasárnap még Gödöllőn, a járási-városi könyvtárban, tegnap pedig már Pilisvörösvá- rott — szintén a könyvtárban — láthatták az érdeklődők a helsingöri nemzetközi ex libris kiállítás magyar anyagából rendezett tárlatot. Ma már nagyon sok olyan könyvbarát él az országban, aki nem csupán a saját könyvtárának könyvei számára készíttet a tulajdonát jelző kisgrafikát, hanem szenvedélyes gyűjtője js az ex lib- risekfiek. •• ~ A most bemutatott tárlaton harminckét művész százötven munkája látható. A többi között Révész Napsugár, Kékesi László, Bordás Ferenc és József János kisgrafikái, amelyek az ország könyvkultúrád járói, képző- és könyvművé« József János kis grafikája. Az Ex Libris-gyűjtők Kisgra- fika Barátok Körének már nemcsak a fővárosban vannak csoportjai, hanem Debrecen, Eger és Pécs mellett Cegléden is. EX-LIBRIS-RZS Révész Napsugár kisgrafikaja. szeti helyzetéről adnak hírt nemcsak a hazai gyűjtők, hanem a gyűjtők nagy nemzetközi táborának tagjai számára is. P. P. HANGVERSENY, ÉVKÖNYV Szerepeltek a rádióban és a televízióban Az ének-zenei iskola jubileuma Ászodon Két nap alatt negyven kórus Vasárnap délelőtt Szolnokon, a Szigligeti Színházban díszhangversennyel ért véget a szövetkezeti énekkarok negyedik országos találkozója. Két nap alatt negyven kórus mutatkozott be Mezőtúr, Szolnok és Jászapáti közönségének, a legjobban szereplő együttesek átvették a zsűri nívódíjait. Megfelelő, saját terem hiányában a fegyveres erők klubjában vendégeskedve került sor az aszódi I. számú általános iskola ének-zenei tagozatának ünnepi hangversenyére. A tagozat életrehívásának 15. évfordulóját ünnepelték. Tizenöt évvel ezelőtt még csak négy ilyen iskola működött Pest megyében — ma tíz. 1958-ban vállalták az úttörő szerepet a bizalmatlankodók- kal, a gáncsoskodókkal szemben is. A másfél évtized alatt igazgatók, ének- és zenetanárok lelkes munkája segítette a fejlődést a Kodály szellemében működő tanintézetben. 1958/59-ben 34 volt a tanulóik létszáma; most 206-an fejezték be tanulmányaikat. A sikeres munka bizonyítéka és gyümölcse az úttörő kulturális seregszemléken szerzett több arany fokozatú oklevél s két csillebérci táborozás elnyerése. A rádió hallgatósága, a tv nézőinek tábora is megismerte az aszódiakat. A nagyközségi tanács, a helyi építőipari vállalat, a fegyveres erők klubja mind segítette működésüket. Az ünnepi hangversenyen az utolsó mű elhangzása után az iskola egy korszerű magnetofont kapott a tanácstól. Rövidesen ' megjelenik az aszódi 1. számú általános iskola zenei tagozatának jubileumi évkönyve. A bevezetőben Kovács Lajos megyei szakfelügyelő méltatja az évforduló jelentőségét, majd Burián János igazgató idézi fel 1958—1973 krónikáját. A tantestület tagjainak s valamennyi tanulónak a névsora után egykori tanulók vallanak régi iskolájukról Papp Rezső
