Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-31 / 125. szám
ns T MtCYJSI Űrlap m3. MÄJUS 31., CSÜTÖRTÖK a,Tavaszi szél..." Irodalmi délután Gödöllőn „.Tavaszi szél.. .* címmel ■tartott irodalmi délutánt a Ké- pss Újság szerkesztősége szerdán, a Gödöllői Járási Hivatal tanácstermében. A megjelenteket: Cservenka Ferencnét, az MSZMP KB tagját, a Pest megyei pártbizottság első titkárát, Barinkai Oszkárnét, a Pest megyei pártbizottság titkárát, valamint a járási és városi párt- és állami vezetőket dr. Süpek Zoltán, a Gödöllői Járási Hivatal elnöke üdvözölte. Gerencsért Jenőnek, a Képes Újság főszerkesztőjének bevezetője után a lap körül tömörült költők: Simon István Kossuth-díjas, Baranyi Ferenc, Dési Frigyes és Borbély Tibor munkásságukról beszélgették a vendégekkel. Költeményeiket Merényi Judit és Egressy István adta elő. A műsorban ^ közreműködött a vérségi asszonykórus. Cegléden : harmadikként as országban Mozi és népművelés A filmművészet célja több az egyszerű szórakoztatásnál. Tanító, nevelő, emberformáló hatása vitathatatlan. Éppen ezért nem lehet közömbös senki számára sem, hogy filmszínházaink mennyiben nyújtanak többet a szórakoztatásnál, hogyan veszik ki részüket az emberek tudatformálásából. Azaz: beérik-e a filmek forgalmazásával vagy pedig adottságaikhoz mérten részt vállalnak a közművelődés nagy feladatából. Pest megye száznegyvenhat filmszínházának többségében egyre sokszínűbb népművelői tevékenység van kialakulóban. , Filmklubok A filmklubmozgalom — kialakulása óta — csak nehezen találta meg az utat a mozikhoz. Mint különálló, a filmszínházaktól független közművelődési forma jött létre, s így van ez még ma is sok helyen. Pedig, mint minden művészetnek, így a filmművészetnek is előzménye, hagyománya van, amelynek ismerete nélkül gyakran értetlenül szemléljük a mai alkotásokat. Amíg például Petőfi költeményeit szinte minden évben kiadják — pedig ma is írnak verseket —, addig a film klasz- szikusaival egészen más a helyzet, gyakran évtizedekig nem kerülnek műsorra. Ezt elősegíteni, megkönnyíteni jöttek létre a filmklubok a művelődési' intézményekben, s tematikus sorozataikkal a filmek jobb megértését, a filmművészet alapjainak megismertetését, a filmet értő és szerető közönség kialakítását tűzték ki feladatul. Azaz: néni BÚVÁRKODÁS REGI SZÁZADOKBAN Vácott volt az első Pest megyei patikatörténelem a Gyógyszertörténeti Diariumban Minthogy minden mesterségnek, hivatásnak megvan a maga történelme, a gyógysze- részeté sem hiányzik. A tudós mesterség magyar művelői évente többször ki is adják a Gyógyszertörténeti Diariumban, amit a gyógyszerészet múltjából felkutatnak. A visegrádi gyógyszerész előadói verseny alkalmából megjelent számában közli a Diarium dr. Zalai Károly, az egyetemi gyógyszertár igazgatója tanulmányát A mai Pest megye gyógyszertári hálózatának alakulásáról a XIX. század végéig címmel. Kiderül ebből, hogy semmi bizonyíték nincs arra, mintha megyénk mai területén — hacsak éppen Visegrádion nem, királyi székhely korában — egyetlen patika is létezett volna a XVIII. század második felénél előbb. (Meg kell jegyeznünk, hogy azért akadt néhány orvos, és a régi idők szokása szerint betegeinek maga főzte, keverte az orvosságot.) A török hódoltság után A másfél százados török hódoltság megszűnte után hoszszú évtizedek teltek el, amíg az első gyógyszertár megnyílt Pest megyében, mégpedig 1766- ban Vácott. Reáljogú patika volt (vagyis tulajdonosa bárkinek, akár nem gyógyszerésznek is eladhatta, nem gyógyszerész örökösére is hagyományozhatta). Ezt a gyógyszertárat HJ08-ban akkori tulajdonosa, Müller Fülöp temesvári illetőségű gyógyszerész eladta. A vevő, dr. Krai- tzer Abdon irgalmasrendi főorvos, kórházat fenntartó szerzete számára vásárolta meg. A gyógyszertár 1958-ig működött ugyanazon a helyen. Akkor már a megyei Gyógyszertári Központé volt és az a korszerűségnek megfelelő épületbe helyezte át a város főterére, ahol ma is központi gyógyszer- tár néven működik. A tudós Galenus Egy esztendővel a váci után, 1767- ben Szentendrén megnyílt a Szentháromság, a mostani I városi gyógyszertár. Húsz év- ; vei utóbb Ráckevén is lett pa- ; lika, alapítója szintén a Szent- i háromságról nevezte el, ma I Galenus a neve. (A kétezer FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTEK A Hattyúk tava ismét az Operaházban Régi környezetébe került vissza a Hattyúk tava, Csajkovszkij balettje, az Erkel Színházból ismét az Operaház színpadára. Nemcsak környezete, színpadi megvalósítása is visszatért az első magyarországi előadáséhoz, melyet 1951-ben Aszaf Messzerer, a Moszkvai Nagy Színház ha- lettmestere tanított be. Ez a színpadraállítás fő vonalaiban a mű máig elterjedt klasszikus változatának legnemesebb hagyományait őrzi, az 1894-ben Szentpétervárott Máriusz Petipa és Lev Ivanov által készített koreográfiát. A mű a klasszikus repertoár kimagasló darabja, műfajilag pedig a szimfonikus baletthez közelít A cselekmény háttérbe szorul — az eseményekről a közönség csak a műsorfüzetből tájékozódhat —, a tiszta tánc válik fontossá. Az elvarázsolt hattyú-lány, Odette és a herceg naiv-romantikus szerelme gyönyörű lírai kettősökre, hangulatos csoporttáncokra, a gonosz varázsló ármánykodása démoni karakteralakításra, a herceg születésnapi estélye pedig pazar, színpompás néptáncbetétekre nyújt lehetőséget. A felújítás felfrissített kettős szereposztást jelent. A két főszerepben Orosz Adél és Róna Viktor ismét nagy sikerrel táncolták szerepüket. A kettősökben kitűnően összecsiszolt, harmonikus együttes munkájukat csodálhattuk, Orosz Adél kitűnő technikája különösen a második felvonásban jutott érvényre. Az udvari bolond szerepében Forgách József lenyűgözően virtuóz, nagyszerű dinamikájú alakítást nyújtott, varázslóként Koren Tamás dicséretes igyekezettel küzdött meg az alkatától kissé távoleső szereppel. Külön említést érdemel a négy kis hattyú igényes, virtuóz száma. A második szereposztás két főszereplője első ízben lépett színpadra e darabban, Sipeki Levente ragyogó megjelenésével megnyerőén hatott, Pártái Lilla bensőséges, érzékeny lírával táncolta szerepét, s különösen a hattyüképekben nyújtott maradandó élményt. Lenyűgöző, szuggesztív alakítás volt, Pethő Lászlóé a varázsló szerepében, Perlusz Sándor udvari bolondja színben, mozgásban lényegesen alatta maradit az első szerep- osztásénak. A díszletek szépek voltak, kár. hogy a tervező. Forral Gábor — koncepcionális vagy anyagi meggondolásból — nem merte vállalni a nagyromanti- kus mű pazarságát. Szivesen láttuk volna viszont Oláh Gusztávnak, az első magyar- országi előadáshoz készített nagyszerű díszleteit. Szegényesek, színtelenek voltak Szeitz Gizella jelmezei. A betanítás Fülöp Viktor balettmester munkáját dicséri, az Operaház zenekarát Fráter Gedeon és Pál Tamás a tőlük megszokott, jó színvonalon vezényelték. Korda Agnes esztendővel ezelőtt élt görög orvos után, akit a gyógyszerészek világszerte egyik legbe- csültebb ősükként tisztelnek, mert számos hatásos orvosságot alkalmazott, talált fel és állított elő.) Végül 1798-ban Cegléden is nyílt gyógyszertár és így, mire beköszöntött a XIX. század, négy patika volt a megyében, de ugyanakkor több más megyében még egy sem. A múlt század első két évtizedében további három gyógyszertár keletkezett, éspedig Nagykőrösön, Gödöllőn, meg Vácott a második, a mostani „Deákvári” gyógyszertár. A XIX. század végén már ösz- szesen 49 patika látta el orvossággal a megye lakosságát. Cegléden is, Nagykőrösön is három, Vácott pedig két gyógyszertár. A 49-ből csak az egyik ceglédi szűnt meg, a többi mind a mai napig működik. (Persze, némelyik nem a régi helyén és valamennyi korszerűsített épületben, új berendezéssel.) A mostani század első négy évtizedében még 62 új gyógyszertárat alapítottak. Az államosítás után viszont a városokban, nagyobb községekben, ahol több volt, az egymáshoz közel -levő gyógyszer- tárakat összevonták, viszont új nyűt meg több községben, ahol azelőtt nem volt. így azután ma is 111 patikában válthatják ki a betegek a szükséges gyógyszert. A megye terű- létén levő kórházaknak nem volt saját gyógyszertáruk, csak amióta a ceglédi és a váci új épületébe költözött, van gyógyszertára is ennek a két kórháznak. A ma krónikája Eddig az idézett közlemény adatai. És ma mi a helyzet? Működik tehát összesen 111 patika és ebből nyilvánvaló, hogy ma sincs minden egyes községben, sok olyanban sem, ahol esetleg két körzeti orvos is írja a recepteket. Ha a közeli, szomszédos városban vagy községben található gyógyszer- tár, akkor a gyógyszerellátás sem okoz nagy gondot. Ahol azonban messze esik a patika, ott az orvos, a sürgős esetekben azonnal alkalmazandókon kívül a leggyakrabban szükséges orvosságokból is tart némi készletet. Ami persze nem tökéletes megoldás. Feltétlenül kellene még a megyében, ha nem is minden egyes községben, jó néhány gyógyszertár. Am a Gyógyszertári Központ anyagi lehetőségeiből újak építésére nem futja, legfeljebb a berendezésre. Ahol már nagyon nagy szükség lenne páti kára, ott a községi tanácstól vár és kér segítséget. Néha megkapja, néha nem. Mindez azonban már inkább a ma krónikája, amiből csak később lesz történelem. Sz. E. HETI FILMJEGYZET Szabad lélegzet Kútvölgyi Erzsébet, a Szabad lélegzet főszereplője Lehet-e egy fikcióból filmet készíteni? Felemelhető-e művészi alkotás szintjére egy kitalált tétel? Lesz-e élő, ható, igazi mű abból, ami nem az életből vett, hanem az íróasztal mellett öt lőtték ki? A kérdések eleve a nemleges választ sugallják. S ha e kérdéseket egy konkrét film, nevezetesen a most bemutatott Szabad lélegzet kapcsán tesz- szük fel, ebben az esetben is nemleges választ kell adnunk. Mészáros Márta alkotása — amelyet írt és rendezett — sajnálatos módon megmarad a fikció régióiban. Kitalált tételéből nem sugárzik a .művészi alkotás hitele, ereje, alkotói üzenete. Pedig látszólag minden olyan valódi ebben a filmben. Valódi, hogy fiatal hősnője, Jutka, a kis szövőlány emberi kapcsolatokra vágyik, egy széthullott családból hozott gyermekkori rossz emlékeit ellensúlyozandó. Valódi, hogy körülötte fiatal lányok és fiúk mozognak a szövőgyár őrjítő zajú termeiben. Valódi, hogy Jutkát „felcsípi” egy jóképű, helyes fiú, és hogy ebből szerelem, szoros és szekszuálisan is teljes kapcsolat lesz. Eny- nyi valódiságból — gondolná az ember — valódi mondanivaló kerekedik ki, arról a fiatal nemzedékről, amelynek cseppet sem könnyű a sorsa, s ezt néha még maga is külön nehezíti. Ám Mészáros Márta erre a jó alapra ráépít egy olyan álkonfliktust, amelynek láttán nem tudjuk eldönteni, mit csodáljunk inkább: azt a tájékozatlanságot, amelyet a film szerzője a mai fiatalok tényleges problémáit, igazi magatartásformáikat és jellembeli megnyilatkozásaikat illetően elárul, vagy azt a tényt, hogy ezekre az ismeret- hiányokra, illetve félrehallá- sokra a film készítése közben a „műhely”, jelen esetben a Hunnia Filmstúdió, nem figyelt fel. Mi is ez az álkonfliktus? Az, hogy Jutka szövőnő, s egyszerű família gyermeke (akinek a szülei ráadásul elváltak), András, a „fiúja” pedig egyetemista, akinek a szülei jómódú értelmiségiek. No már mpst, ahelyett, hogy ezt a tényt egymással közölnék, kölcsönösen hazudozásokba bonyolódnak. Jutka szégyelli munkáslány mivoltát, s azt hazudja, egyetemista, András pedig, mikor megtudja az igazat, további tisztázás helyett még jobban összebonyolítja az ügyet. Közben Jutka apja még eljátszik egy nagy blöff öt And-, rás szüleinél a gyakorlatilag eljegyzési ebéden; a szimpla teherautósoíőr villáról, kertről, miegyébről mesél, mert ő is „méltó” akar lenni András szüleihez és azok igényeihez. Nos, attól a pillanattól kezdve, hogy a két fiatal szerepet kezd játszani egymásnak — s önmagának is —, a film elveszti a hitelét. Ha ugyanis manapság ilyen konfliktus fel is vetődik a fiatalok között, ezt ők maguk tisztázzák a legrövidebb időn belül, s nem fognak hónapokon át hazudozni egymásnak, mert éppen ez a nemzedék képtelen arra, hogy a hazugságokat elviselje. Mészáros Márta fikciója viszont pontosan 'arra épül, hogy egy munikáslány szégyelli bevallani munkáslány voltát, noha embernek is, munkásnak is különb, mint partnere. Arról azonban, hogy Jutka miért szégyelli a foglalkozását, a film elfelejt tájékoztatni, pedig ha valami érdekes lenne, akkor ez aztán elsősorban érdekelné a nézőt. A végső gondolat — hogy ti. hazugságok között nem lehet élni — helyeselhető. De mivel ez megint csak a szerző szentenciaszerű megállapítása, s nem a film egészéből következő összegezés — a jó gondolat is erejét, hiteléír veszti. A Szabad lélegzet megint egy'a félresikerült új magyar filmek közül. Témája és hősei alapján valami nagyon érdekeset, izgalmasat mondhatott volna a fiatal nemzedékről. Ehelyett csak a felületen, ráadásul a rosszul meglátott és rosszul visszaadott felületen maradt. A fiatal szereplők tehetségét dicséri, hogy ők — különösen Kútvölgyi Erzsébet (Jutka) és Máriáss Melinda (Jutka barátnője) — még a hamis szituációkban is fel tudnak mutatni valamit abból, amivé ennek a filmnek lennie kellett volna. János vitéz A vállalkozás mindenképpen dicséretes és elismerésre méltó: a magyar rajzfilmgyártás történetében először, egy egész estét betöltő rajzfilmet készített a Pánnónia Stúdió kollektívája, s ráadásul, a születés 150. évfordulóját is ünnepelve, éppen Petőfi Sándor egy népszerű művéből. Ez a tény többszörös súly- lyal nehezedett aztán magára a vállalkozásra. S az ilyenféle súlyok alatt nem mindig sikerül egyenes irányba nőnie a még oly nemes növénynek sem. A János vitéz rajzfilmváltozatával is ez történt. Mindjárt elsőnek: a megjelenítés választott rajzstílusa vitatható eredményre vezetett. Ez a szecesszióba oltott pop- poster stílus, amelyet mi a Beatles együttes Sárga tengeralattjáró című filmjéből ismerhettünk meg évekkel ezelőtt, legalábbis kétségesen illik Petőfi egyszerű népiességéhez és népmeséi képzeletvilágához. Szorosan összefügg ezzel a képi megjelenítési stílussal az is, hogy az eredeti Pető/t-szöveg Romhányi József verseivel keveredik, s a legnagyobb igyekezet mellett sem képez azzal egynemű anyagot. Tovább szaporítja a kérdőjeleket Gyulai Gaál János hol kísérőzeneként, hol önálló dalként megszólaló muzsikája, amelynek hangvétele éppúgy eklektikus, mint a figurák rajzi megjelenítése. Talán sok a nagy vállalkozással szembeni kifogás, de úgy érezzük, mégis jogos. A János vitéz rajzfilmváltozatában ugyanis sok minden benne van, de Petőfi művének igazi, a mai néző számára is fontos értékei sajnos cs^k töredékekben és következetlenül jelennek meg. Takács István k nagyapáink moziját kívánták feléleszteni, hanem a Filmtudományi Intézet archív filmjeinek a felhasználásával ismeretterjesztő tevékenységet végeztek. A cél az, hogy a mozik is egyre inkább részt vállaljanak ebből a fontos köz- művelődési munkából. A megyében Nagykőrösön indult az első — moziban működő — filmklub. Ezenkívül Abonyban és Örkényben alakult hasonló, míg Gödöllőn, Szentendrén, Pomázon és Mo- noron a művelődési házzal közös szervezésben működik. Az ősztől a filmklubok mellett filmbarátok köreinek megalakítását tervezik, egyelőre Cegléden, Nagykőrösön és Gödöllőn. Ezek célja már más lesz: nem archív filmeket vetítenek majd, hanem bemutatásra váró új filmeket. Iskolamozi Az elmúlt esztendőben ezer- kilencvennégy előadást tartottak Pest megyében százötven- ezer diák részére. Az iskolamozi legfőbb feladata: az iskolák irodalmi, történelmi és nevelési ■ célkitűzéseinek kiteljesítése a filmművészet esz- közeiveL Ezt a célt szolgálja a nyaranta kibocsátott, mintegy tízezernyi ifjúsági mozibérlet is, amelyet a megye több mint negyven településén vásárolhatnak meg a diákok. Vagy a megye hat ifjúsági táborában hetente rendezett filmelőadások, csakúgy, mint a vasárnap délelőtti programok, az ifjúsági filmmatinék. Vitadélutánok Bevált módszer: a filmanké- tok rendezése. Ezeken, egy- egy jelentős film megtekintése után, a nézők találkozhatnak a film alkotóival. Tavaly tíz ilj^n ankétot rendezett a Pest megyei Moziüzemi Vállalat: nyolcat a Jelenidő, kettőt pedig a Harminckét nevem volt című magyar filmből. Az idei ankétprogramban eddig Kovács András Magyar ugaron című filmje szerepelt, amelyen az író-rendező a nagykőrösi leánykollégiumban találkozott ifjú nézőivel. Most hétfőn ismét Nagykőrös lesz a színhelye a következő film- ankétnak: Bacsó Péter találkozik majd Harmadik nekifutás című filmje kapcsán a konzervgyár dolgozóival. Természetesen más módon is összekapcsolható a filmművészet a közművelődéssel. Például úgy, hogy a béke- és barátsági hónap során a megye negyvennégy mozijában tizennyolc olyan filmet mutatnak be, amely a hónap politikai mondandójához kapcsolódik. Vagy úgy, hogy a szentendrei járásban, a nemzetiségi hetek alatt német, csehszlovák, illetve 'jugoszláv filmeket játszanak, nem szinkronizálva, csupán feliratozva, hogy az ott élő nemzetiségiek anyanyelvükön hallhassák a dialógokat. Nyitás: ma este Ma este Cegléden nyílik meg az ország harmadik két- termes mozija, a János vitéz című magyar rajzfilm bemutatójával. Itt tehát ma estétől kezdve egyszerre két filmet mutatnak be: a kamarateremben elsősorban művészfilmeket, azokon a napokon pedig, amikor a nagymoziban korhatárhoz kötött alkotásokat vetítenek, mesefilmeket játszanak majd, "így téve lehetővé a gyerekes családok számára, hogy amíg a szülők a korhatárhoz kötött filmet nézik, ne kelljen odahaza hagy- niok gyermekeiket. De a kamarateremben lehetővé válik az is. hogy egy-egy iskolai osztály számára küiön vetítéseket tarthassanak olyan filmekből, amelyek szorosan kapcsolódnak akár a filmesztétikai órákhoz, akár más tantárgyakhoz. Így válhat a film a közművelődés fontos eszközévé. Prukner Pál
