Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-31 / 125. szám

1973. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK «te ere# sJCirlap Ellentétes vélemények Milyen a nagykátai Ezerötszázan üdülhetnek a tinnyei tó partján A budai hegység peremén, Piliscsaba és Tinnye között fekvő Garancsi tó régóta ked­velt kirándulóhelye a főváros és a környék lakóinak. Az év elején intéző bizottság alakult, amely a festői táj környezeté­nek rendezését, pihenőparkká alakítását tűzte ki célul. Ter­veikben autóparkoló, strand, egészségügyi blokk, sétányok építése, bisztró nyitása szere­pel, s jelentős összeget költe­nek majd fásításra is. A tiny- nyei tó partján mintegy ezer­ötszáz ember töltheti el majd szabadnapját kulturált körül­mények között. Vácrátót, Gödöllő és Visegrád az útitervben Változatos programmal vár­ja vendégeit a Budapest Tou­rist az idei idegenforgalmi idényben Is. Az eddigi szoká­sos budapesti, vidéki és kül­földi utak mellett néhány új­donság is szerepel a tervek­ben. Akik a vidámságot szeretik és néhány szabadnapjukat is a fővárosban akarják eltölte­ni: választhatnak az iroda három-, illetve négynapos Vidám napok Budapesten című programjából. A város­nézésen kívül szerepel ebben a Vidám Park, az Allatkert meg­látogatása, borkóstolós vacso­ra, sétahajózás. A könnyűzenét kedvelőknek négynapos úti­terv áll rendelkezésükre, amely Budapesten és a Balatonon biztosít kényelmes időtöltést zenehallgatással. Elsősorban vidéki diákokra gondoltak, amikor Diáik üdülés Budapesten címmel 2—3 és 7 napos programokat állítottak össze, átlag 35 személyes diák­csoportok részére, meglehető­sen olcsó áron. A legrövidebb programban ,is megismerked- Jietnek a diákok a fővárossal, eljuthatnak a Vidám Parkba, a budavári palotába is, kirán­dulást tehetnek Aquincumba, a Nemzeti Múzeumba, a budai hegyekbe, — ki-ki érdeklődése és tet­szése szerint. Az elhelyezés kempingfahá- zakban, illetve turistaszállók­ban történik. Kimondottan tanulmányi ki­rándulás céljait szolgálja az a hétféle program, amely szak­tanárok által összeállított bio­lógiai, történelmi, művészet- történeti tárgyú sétákat ajánl az általános és középiskolai ta­nulók minden korosztályának. A kirándulások kapcsolódnak a tananyaghoz, szervesen ki­egészítik azokat. Fél-, illetve egynapos programokon ismerkedhetnek a fiatalok szakképzett vezetők segít­ségével a vácrátóti botani­kus kerttel, a gödöllői kis­állattenyésztő kutatóinté­zettel, a martonvásári mezőgazdasági kutatóintézettel, állattani­egészségügyi körséták is lesz­nek a Semmelweis orvostörté­neti múzeumban, s a Nemzeti Múzeumban. Megismerkedhet­nek a magyar középkor és a reneszánsz emlékeivel Eszter­gomban, Visegrádon és Buda­pesten. Az utazási iroda szállodák­ban. illetve kempingekben szállásolja el vendégeit, Jegyzet kenyér? kül eltér. Ha pedig valame­lyik kenyér mégis deformáló­dik, azt visszahozzák, mintse­lejtet. — ön szerint mindig jó a kenyerük? — kérdeztem Szász Ferencet. — Általában igen — vála­szolja —, de, ha a li6zt gyen­ge, .mi sem tudunk csodát mű­velni. Ezenkívül lehet. hogy a hajnali sütést reggel nem tartják elég frissnek a vásár­lók... — Gyakran előfordul, hogy „gyenge” a liszt? — teszem fel a kérdést Gödöllei László pék szakmunkásnak. — Előfordul — mondja —, s ezt már a dagasztásnál észre­vesszük. — És ilyenkor mit lehet tenni? — folytatom a kérde­zést. — A sütésen sok minden múlik — mondja —, ilyenkor lehet korrigálni bizonyos mér­tékig az alapanyag minőségi hibáit. Ösztönzés — minőségre De vajon érdeke-e a pék­nek, hogy külön is odafigyel­jen a kemence hőmérsékle­tére, a szikkadási időre? Nem hinném, hiszen a csoportve­zető úgy tájékoztatott, hogy a dolgozóknak nem fizetnek minőségi prémiumot. Nem ne­héz tehát eljutni arra a kö­vetkeztetésre, hogy, ha nem egész jó a liszt, a véletlenen múlik, hogy jobb vagy rosz- szabb lesz a kenyér. Annyit tehát e rövid nyomozás ered­ményeként is le lehet szögez­ni, hogy az ellentmondásos vé­lemények a nagykátai kenyér minőségét tekintve o valóság­ban is uralkodó ellentmondá­sos helyzetet tükrözik. Általá­ban nem rossz tehát a kenyér Nagykátán sem — ahogy or­szágos viszonylatban sem helytálló az ilyen sommás vé­lemény —, viszoht ami való­ban probléma, az az egyenet­len minőség. A helyzeten a malmokban is, de leginkább a sütőipari vállalatnál segíthet­nek. Leggyorsabban talán ép­pen a minőségi munkára ösz­tönző bérezési rendszer ki­dolgozásával, bevezetésével. M. J. Járási tűzoltóverseny Százhalombattán Százhalombattáról Kapos­váriI Béla levélben tájékoztat­ta szerkesztőségünket a város­ban tartott járási tűzoltóver­senyről. Mint írja, az önkéntes tűzoltók gyors beavatkozásai­nak köszönhető, hogy mintegy 20 millió forint értékű épület és berendezés nem lett a tűz martaléka az elmúlt évben. A vetélkedőn a budai járási önkéntes tűzoltó-zászlóalj hat­vanhét csapata közül legeredményesebben Soly­már felnőttcsapata szere­pelt, s ezért megkapták a csapat­zászlót. Első helyezést ért el továbbá Törökbálint, Solymár, Sárkút, Százhalombatta tégla­gyár, Százhalombatta óváros és a DKV tűzoltócsapata. Az eredményes versenyzők okle­velet és pénzjutalmat kaptak. A százhalombattaiak igen jól szerepeltek tehát a vetélkedőn. Tűzoltóegyletük egyébként 1924-ben alakult újjá. Ekkor került a testületbe a jelenlegi óvárosi tűzoltó­egyesület parancsnoka, Olkovszky Ferenc, aki 1952 óta megszakítás nélkül irá­nyítja az önkéntes tűzoltókat. A mostani szép eredmény jó­részt neki köszönhető. Pestre, * Érdre, Bat tár a Fóliazsákokba csomagolva folya­matosan érkeznek a zöldpaprika- szállítmányok a fővárosi csemege- és közértboltokba, valamint az érdi és százhalombat­tai üzletekbe, az érdi Bentavölgye Téeszből. A szö­vetkezeti hajtató­házakban 3000 négyzetméter alapterületen ter­mesztenek hegyes erős paprikát, melynek fogyasz­tói ára 2—2,80 fo­rint. Gárdos Katalin felvétele „Becsületesnek lenni a legjobb üzlet!" Szocialista brigádok a fogyasztási szövetkezetekben A szocialista brigádmozga­lom egyre nagyobb teret hó­dít a fogyasztási szövetkeze­tek dolgozói körében; egyre többen vállalják tudatosan a hármas feladatot: szocialista módon élni, dolgozni és ta­nulni. A mozgalom elterjedésében az anyagi és erkölcsi megbe­csülés új rendszere mellett jelentős szerepe van az értéke­lés módszerében követett po­zitív változásoknak, annak, hogy a szocialista brigádok működésének elbírálásában nagyobb hangsúlyt kaptak az emberi és társadalmi ténye­zők. Példa erre a szokolyai ÁFÉSZ 38-as számú vegyes­boltjának brigádja, amely an­nak ellenére, hogy — önhibá­ján kívül — a forgalmi tervét nem teljesítette, mégis elnyer­Kedvező tapasztalatok — nem megnyugtatásként AZ 1972. ÉVI STATISZTI­KA az előző esztendőkhöz ha­sonlóan a balesetek további csökkenését jelzi. A halálos balesetek tavaly — évek óta nem tapasztalt mértékben — 17,7 százalékkal csökkentek. A bejelentett üzemi balesetek aránya 6 százalékkal mérsék­lődött 1971-hez képest. A ha­lálos üzemi balesetek nagyará­nyú csökkenéséhez hozzájárult, hogy a tömegszerencsétlensé­gek halálos áldozatainak szá­ma mérséklődött. A tavalyi 524 halálos üzemi baleset kö­zül 282-t okoztak járművek (gépkocsi, traktor, motorke­rékpár, vonat, csille,* lovas ko­csi) A csonkulásos üzemi bal­esetek száma 1971-ben 601, 1972-ben 558 volt. ^ Hosszabb távra visszatekint­ve, különösen kedvező képet mutat az állami ipar, az épí­tőipar, valamint a szállítás és hírközlés baleseti statisztiká­ja. Az összes bejelentett üzemi balesetek abszolút száma 1950 óta nem volt még olyan kicsi, mint 1972-ben, jóllehet az ál­lami szektor teljesítménye és létszáma az elmúlt 22 eszten­dő során többszörösére nőtt. A halálos iWpini balesetek száma ugyanezen ágazatok állami szektorában tavaly 271 volt, 1950—1954-ben évi átlagban 445. A 100 ezer munkásra ju­tó halálos balesetek száma ugyanezen idő alatt 45-ről 17- re, az ezer munkásra jutó ösz- szes balesetek száma 92-ről 43-ra csökkent. AZ ÜZEMI BALESETEK SZAMA ÉS ARÁNYA tehát kedvezően alakul, jelezvén a munkakörülmények .javulását, társadalmunk humánus törek­véseinek eredményességét. De azért ezekkel a javuló ará­nyokkal sem büszkélkedhe­tünk, hiszen a még olyan ked­vező fejlődést tükröző számok mögött is az emberi szenve­dés, a személyes és a családi tragédiák sokasága rejlik. A társadalmi, gazdasági kár sem csekeiy. Az üzemi balesetek miatt 2,4 millió volt a táppén­zes napok száma 1972-ben. Ta­valy *492-en részesültek jára­dékban. 540 fő részére állapí­tottak meg rokkantsági nyug­díjat, illetve 261 esetben a hozzátartozók részére tottak meg ellátást. Nagyon sok balesetnek a ta­pasztalatlanság, a figyelmet­lenség, a könnyelműség, a fe­gyelmezetlenség az előidézője Különösen nagy felelősség ter­heli a vezetőket, akiknek fel­adata nemcsak a munkakö­rülmények szüntelen javítása, a baleseti források feltárása és megszüntetése, hanem a dol­gozók kioktatása, a fegyelme­zett, gondos munka számonké­rése is. Ennek a felelősségnek a tudatára azonban gyakran csak az a baj, a szerencsét­lenség pillanatában, vagy még akkor sem döbbennek rá a ve­zetők. Sokszor az áldozatot teszik felelőssé a balesetekért. Az üzemi balesetek egy ré­szét a vállalatok, a szövetkeze­tek szándékosai!', vagy gondat­lanságból be sem jelentik. Ta­valy a Központi Statisztikái Hivatal, valamint a szakszer­vezetek munkavédelmi szervei 111 vállalatnál végzett vizsgá­latai során kimutatták, hogy átlagosan az üzemi balesetek 11 százalékát nem jelentették be. BÁRHONNAN IS KÖZE­LÍTJÜK MEG A TÉMÁT, az üzemi balesetek tavalyi ked- állapí- vező tapasztalatai sem okoz­hatnak megnyugvást. A kez­deti eredmények legfeljebb arról előzhetnek meg minden­kit: lehet és kell is még többet tenni a dolgozók életéért egészségéért és testi épségéért Kovács József Tokaj 900 éves Jubileumi ünnepségsorozatra készülnek Fennállásának 900. évfordu- ’ Hazafias Népfront Országos lóját ünnepli az idén Tokaj. | Tanácsának székházában saj- Ebből az alkalomból szerdán a I tótájékoztatót rendeztek, ame­lyen Nagy Antal, Tokaj köz­ség népfronttitkára tájékoz­tatta az újságírókat a jubiláns ünnepségekről. Elmondta, hogy a születésnapját ünneplő hely­ség, amelynek mintegy 5000 lakosa van, két évvel ezelőtt kapta nagyközségi rangját. A viszontagságos történelmi múlt után ~ az utóbbi tíz évben egész­séges pezsgés, sokoldalú fejlődés indult meg To­kajban. A jubileum alkalmából hat hónapon át tartó szabadtéri rendezvénysorozatot szervez­nek, amely kitűnő alkalmat biztosít a helyi közművelődési élet megélénkítésére, és egy­ben az idegenforgalom továb­bi fellendítésére. A tervek sze­rint a következő hónapokban sor kerül kórus- és nép­zenei hangversenyekre, ünnepi nagygyűlésekre, sportrendezvényekre, meg­emlékezésekre. Számos kiállítás is nyílik a ju­bileum alkalmából, többek között lengyel plakátművé­szeti tárlat, Zilahy György- emlékkiállítás, Török' Sándor és Gyurkovics Hunor szabad­kai művészek, Bene József ál­lami díjas kolozsvári festő-, grafikusművész, Somogyi Jó­zsef Kossuth-díjas szobrász- művész alkotásaiból nyílik be­mutató. Kapás Pál, a toka jhegy aljai állami borkombinát vezérigaz­gatója beszámolt Tokajhegyal- ja rekonstrukciójáról és a hegyvidék jövőjéről. Elmond­ta, hogy te a szocialista címet. Méltán, hiszen a brigád tagjai számos tanúságát adták szocialista emberségüknek, segítőkészsé­güknek: úttörőket, óvodáso­kat, öregeket vettek körül sze­rető gondoskodásukkal. A tápiógyörgyei .ÁFÉSZ dol­gozóinak már több mint fele kapcsolódott be tavaly a moz­galomba. Az eredmény itt sem csupán gazdasági mutatókkal mérhető, hanem a brigádtagok közösségi érzésének fejlődésé­vel, emberi magatartásuk vál­tozásaival is. Szép példája en­nek az együttműködés, ami a két tápiógyörgyei „szomszéd­vár” — az önkiszolgáló élel­miszerbolt és az iparcikk-szak- üzlet — szocialista brigádjai között kialakult: Perjési Ist- vánné, és Sas Erzsébet bri­gádja kölcsönösen kisegíti egymást a bevásárlási csúcs- forgalom idején. A Zsámbék és Vidéke ÁFÉSZ perbáli boltjában dol­gozik Jobbágy Lajosné szocia­lista brigádja. A félmilliós for­galmú bolt takarításáért ka­pott összegből havonta élelmi­szercsomaggal támogatják-' a község egyik idős asszonyát. A hétfőnyi kollektíva öt tagja tölt be különböző társadalmi tisztségeket: van közöttük ta­nácstag, nőbizottsági tag, szak- szervezeti aktíva, döntőbi­zottsági tag, sőt, népi ülnök is. Hat esztendeje nyerték el először a szocialista brigád cí­met, s azóta harmadszor ju­tottak az arany fokozat birto­kába. A kapott pénzjutalmat mindig a munkaköri felelős­ség és a brigádban eltöltött idő arányában osztják el ma­guk között. Jelszavuk, ame­lyet brigádnaplójuk első ol­dalára írtak. így hangzik: „Be­csületesnek lenni a legjobb üzlet!” Ny. É. egyre inkább teret hódít a modern nagyüzemi gaz­dálkodás, s ennek segítségével sikerül leküzdeni a termésingadozást. 1980-ra a most telepített sző­lők is termést hoznak majd, s ez jelentősen hozzájárul a vi­dék szőlőtermelésének fokozá­sához. Terv — madárrezervátumra Csendes vízparti tájak az ártéren Egy szolnoki amatőr ornito­lógusokból álló csoport több napig megfigyelés alatt tartot­ta a Tisza árterének madárvi­lágát. Megfigyelések szerint a folyóparton, a rizstelepek és a halastavak környékén, a ki­terjedt ártéri erdőkben ritka védett madarak, köztük szür­kegémek. bakcsók társaságá­ban, kiskócsagok. üstökösgé­mek és kékvércsék is otthon­ra találtak. A háborítatlan te­rület öreg fáin zavartalanul költenek. Sok madárfióka ül a fészkekben. Hasonló a helyzet a Tisza óbállai részén is. Ott több mint^, negyven pár kó­csag-, szürkegémcsaládot és bakcsót figyeltek meg. A ta- oasztalatok szerint hazánk rit­ka védett költöző madarai a csendes, a világ zajától távol­eső vízparti tájakat kedvelik. Ezért javaslatot terjesztenek a megyei természetvédelmi bi­zottsághoz, hogy madárrezer­vátumként hagyják meg az árterek ősi fészkelőhelyeit. Többen panaszkodtak mos- ! tanában, hogy általában nem jó a nagykátai kenyér. Mikor j említettem, hogy ez általában ' országos gond, tehát konkrétan miért nincsenek vele megelé- [ gedve, nem kaptam egyértel­mű válaszokat. Sokan csak 1 lemondó legyintéssel nyilat- j koztak, jelezvén, hogy ez már régi probléma és úgysem le­het rajta változtatni. Mások azt rótták fel a pékek bűnéül, hogy a kenyér nem friss, ke­letien, lapos. Ismét mások az ellenpéldára, a magánsütödé­re hivatkoztak, ahol „bezzeg a maszek” jó kenyeret süt. Az utcán megállított két idősebb nénike kérdésemre’ azt vála­szolta. hogy ők csak a „régi péknél” veszik a kenyeret, mert azt szokták meg és biztos jobb is, mint az állami. Egy bevásárlókosarat cipelő férfi pedig arra esküdött, hogy jó a bolti kenyér, ők mindennap azt fogyasztják. Az ellentétes vélemények kíváncsivá tet­tek: vajon, most jó vagy rossz a kenyér Nagykátán? Kapkodás nélkül A Pest megyei Tanács 3. számú Sütőipari Vállaltának i 201-es nagykátai üzemegysé- i I gében Szász Ferenc csoport- vezetőtől megtudtam, hogy naponta 50—80 mázsa kenye­ret sütnek, főleg az első mű­szakban. Három pék és négy segítője végzi ezt a munkát. Kérdésemre, hogy nem feszí­tett-e a norma, azt válaszolta, hogy ezt a mennyiséget ennyi ember kapkodás nélkül meg tudja sütni. A kemencék kö­rül és a raktárban elhelye­zett polcokon már sorakoztak a friss barna és fehér kenye­rek. Szemre szép magasak, pi­rospozsgásak, könnyűek. Az egyiket feltörve meg kellett állapítanom, hogy belülről sem sűrű, hanem jól megkelt, fosz­lós. — A raktár most is majd­nem üres — mondja a csoport- vezető, alig áll nálunk az áru, rögtön szállítjuk mind hely­be, mind a környékbeli közsé­gekbe. Ha gyenge a liszt Éppen egy kocsit rakodnak. Szécsény Zoltán már 18 éve szállítja innen a kenyeret. Mu­tatja, hogy a lyukacsos alumí­nium ládákba nem is lehet bepréselni többet, csak ameny- nyi törődés, összenyomás nél-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom