Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-31 / 125. szám
1*73. IW A TUS 31, CSÜTÖRTÖK «ccre« %Mirtap Kettős hivatás §*••* Hála egyenjogúságunknak, a mai nő kb. az alábbiakat keli hogy ellássa: legyen teljes értékű dolgozó a munkahelyén; tanuljon, különben lemarad; neveljen gyerekeket, de ha beteg a gyerek, ő azért ne maradjon el munkahelyéről; lássa el a háztartást, legyen feleség, végezzen lehetőleg társadalmi munkát is — ez egy kicsit sok.” (Dr. V.-né Pest megyei lakos leveléből idézi Fekete Gyula Éljünk magunknak? című könyvében.) Tizedik éve Oííári Antalné tizedik éve dolgozik a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalatnál. Még a régi épületben kezdte, a Madách utcában, mint sorjázó. Mikor 1966-ban felépült az új üzem, a cipőalkatrész-gyáregy- ségbe került. Az átképző tanfolyamra Rákospalotára kellett bejárnia. A munkában jó kézügyességével tűnt ki. Két éve kezdett helyettesíteni az élezőknél, ahol most is dolgozik. A gyárban jól érzi magát. 1967-ben alakult brigádjuk, a „Béke” szocialista brigád. Kétszer nyerték el az aranykoszorút, és nem kis részük van abban, hogy az idén május elsején részlegük kiváló üzem lett. Gyakran vállalnak társadalmi munkát, patronálnak egy kisfiút az alsóbélatelepi nevelőotthonból és egy idős, nyomorék embert a közeli intézetből. Ahogy munkatársai elmondták, Olláriné ugyanolyan tagja a brigádnak, mint bármelyikük. Családja, két gyermeke mellett sem húzza ki magát a közös akciókból. Valamit tenni A nők döntő többségének munkába állása objektív társadalmi szükségleteken alapszik. A gazdasági élet ugyanúgy nem nélkülözheti produktumaikat, mint a család a fizetésüket. A dolgozó nők nagy részének férje, gyermeke van — vagy gyermekeik, ök azok, akik az egyedülállókkal, gyermektelenekkel szemben többszörös terhet vállalnak és viselnek. Önként és tudatosan választják e kettős hivatást, az emberi természet belső parancsának engedelmeskedve. Azon el lehet vitatkozni, hogy ki, mit és mennyit veszít vagy nyer az életben,- ha ilyen elhatározásra jut. Tudott dolog, hogy a családért, a gyerekekért gyakran ma még nagy — vagy nagynak látszó? — árat kell fizetni. De feltehető-e egyáltalán ebben af. esetben a kérdés, hogy megéri-e? Nők százezreinek sorsa, akik már döntöttek, s akik a későbbiekben fognak így dönteni, ellentmond e kérdés létjogosultságának. A társadalom folyamatos erőfeszítése, hogy az ilyen nők sorsa könnyebb legyen — ellentmond e kérdés létjogosultságának. Olláriné, aki már tizenöt éves fejjel megismerte, mit jelent a munka — egy sütödében segédkezett, minden második héten éjszakásként, onnan került a PEMU-höz, állandó délelőtti műszakba — már nem is tudna otthon maradni, mint háztartásbeli. Nemcsak azért, mert hiányozna a megszokott pénz, hanem azért is, mert a munkához, a munkahelyhez is elszakíthatatlan szálak kötik. Ez a napi nyolc óra is hiányozna életéből. Ez jelenti számára a kapcsolatot a társadalommal, a hozzá hasonló emberekkel. Itt találta meg a színterét a minden emberben élő, valamilyen nyilvánosság elismerését igénylő alkotási vágy kiélésének. Ugyanis, ha valaki „csak” családanya, azáltal, hogy otthon marad, kirekeszti magát egy sor — mind anyagi, mind erkölcsi természetű — sikerélményből, amelyben, mint dolgozó nőnek, része lehet. Ez lehet a nyitja, hogy munkájáról szívesen, szeretettel beszél. (Kétféle szerszámot, 130—150 dikicset és 15—16 acél köszörűkorongot élez meg naponta.) Érzi, hogy itt sokan számítanak rá, megbecsülik Gyakran kap jutalmat, az órabére 10,70, elég magas, sok helyen még férfiak sem keresnek ennyit. Nemrég tízezer forint kamatmentes kölcsönt kapott az üzemtől, lakásna- gyobbításhoz. Ö is azok közé tartozik, akikért helyben orvosi rendelőt, csemegeboltot nyitottak, pénzt adtak az óvoda bővítéséhez. Pedig a férje is A család — életének másik fele, másik hivatása. Hogy egyedül is lehetne élni, gyerekek nélkül, arra valószínűleg soha nem is gondolt. Az ő családjában tizenketten voltak testvérek. A ma élő kilenc közül is kivétel nélkül mindegyiknek van gyereke. Neki egy 11 éves fia és egy hatéves kislánya. A nagyobb iskolás, a kisebb óvodába jár. Reggel háromnegyed ötkor kell kelnie, hogy mielőtt fél hatkor munkába indul, elkészítse a férjének és a gyerekeknek a reggelit, kirakja nekik a tiszta ruhát, s emellett még a két malacot is megetesse. Amikor a gyerekek felébrednek, már egyik szülő sincs otthon. A kisfiú indítja el a húgát az óvodába. Délutánra, mire ismét összejön a család, Olláriné már bevásárolt. Ezután kezdődik a „második műszak”, a takarítás, mosás, vacsoráfőzés, kerti munka, s mind e közben a gyerekekkel is foglalkozni kell. Mindág időt szakít rá, hogy meghallgassa, mi újság az iskolában, milyen verset vagy dalt tanultak az óvodában. Leül a fiú mellé, ha nem megy a lecke, segít nekii, megnézi, hogy rendben elkészült-e a házi feladat. Gyakran enged a kislány kifogyhatatlan kéréseinek is: felolvas egy-egy mesét, elmagyaráz neki valamit, megnézi, mit rajzolt... Ezért aztán legtöbbször a Tv-híradót még a konyhából nézi. Pedig a férjére sem panaszkodhat, mint mondja, sokat segít a házimunkában, a gyereknevelésben is. Szabad idejüket a gyerekekkel töltik. Főleg az ő kedvükért járnak vasárnaponként kirándulni, gyalogosan a környező hegyekbe. Neki 16, a férjének 21 nap szabadsága van, de eddig még nem voltak üdülni. A kisfiú mór eljutott egyik nyáron a Velencei-tóhoz és az idén is megy úttörőtáborba. Azon kívül, hogy egyszer egy évben meglátogatnak egy-egy vidéki rokont, s a karácsonyt és a húsvétot a nagy családdal közösen a szülőknél, Nagykovácsiban töltik, nem járnak sehová. Pedig hiányzik néha egy kis kikapcsolódás, egy mozi, egy színház, egy táncmulatság, ahová — mint mondja — érdemes lenne „kiöltözni”. Saját ruházkodására ugyanis az utóbbi években nem sok jutott. Állandóan gyűjtöttek valamire. Bútorra, televízióra, háztartási gépekre, építkezésre. A többi pénzt jórészt a gyerekekre költötték. Mindig megvolt a rendes ruhájuk, cipőjük, játékból sincs nekik kevesebb, mint a többi gyereknek. A könyveket pedig egyenesen tervszerűen vásárolják: legutóbb a kislány megkapta a Kirándulás az ABC-hegyre című könyvet, melyet az élső osztályban tankönyvként használnak majd. És a gyerekek... A takarékoskodás korszaka azonban még mindig nem zárult le. Az újonnan épített szobába új bútort szeretnének, s végre sorra kerülhet a fürdőszoba kialakítása is. „Alig várom már, hogy a gyerekek felnőjenek, hogy egy kicsit fellélegezhessünk” — csúszik ki a száján, de látom, rögtön meg is bánja, hogy ezt mondta. S e kifakadás máris súlytalanná válik, amint a gyerekek jövőjéről beszél. A tervezgetés öröme is kárpótlás a sok lemondásért. A kisfiú jó közepes tanuló, viszont ügyes kezű, érzéke van a műszaki dolgokhoz. Biztosan jó szakmunkás lesz belőle. (Olláriné testvérei közül csak a legidősebb tanult szakmát, a többiek mind segéd- vagy betanított munkások. Férjének már csak hat hónap hiányzott a segédlevél megszerzéséhez, amikor abbahagyta a tanulást, mert kellett a pénz.) De annak sincs akadálya, hogy ha akar, tovább tanuljon. A kislány egyelőre minden iránt érdeklődik, ő a nem is titkolt reménységük. Belőle még akármi lehet, talán még az egyetemig is eljut... Fekete Gyula írja, a már idézett könyvében: „Azok a nők, akik a társadalmilag minimálisan szükséges két-há- rom gyerek szülését, fölnevelését vállalják, de kereső foglalkozásukról, hivatásukról a gyermeknevelés munkaigényesebb éveiben sem mondhatnak le, illetve nem akarnak lemondani, csak ritka és szerencsés esetben láthatják el lelkiismeretesen mind a két műszakot. Csaknem általános, hogy választaniuk kell: melyiket hanyagolják inkább? Elég gyakori, hogy hanyagolniuk kell egyszerre mind a kettőt.” Oilá- ri Antalnét megbízható, szorgalmas munkásnak, s emellett jó családanyának tartják, akik ismerik. Bizonyára van olyan, aki nála nagyobb eredményeket tud felmutatni, akár a munkában, akár a gyermeknevelésben. Az biztos azonban, hogy ha kettős hivatása közül valamelyiket „hanyagolnia” kellett, az nem rajta múlott, ö mindent megtett, hogy lelkiismerete tiszta legyen. Mészáros János Európa biztonságáról Tudományos konferencia Budapesten Európa biztonságának új távlatai címmel Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese tartotta meg az első előadást azon a tudományos konferencián, amely szerda délelőtt kezdődött Budapesten, a MEMOSZ székházában. Európa biztonsága a témája a tanácskozásnak, amelyet azOBT tudományos bizottsága, az Európai Biztonsági és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága és a Magyar Külügyi Intézet rendez. Mintegy másfél száz hazai részvevő, valamint szovjet, NDK- és NSZK-beli, jugoszláv és olasz meghívott vendégek jelenlétében nyitotta meg a tanácskozást az elnöklő Sarlós István, a Népszabadság fő- szerkesztője. A megnyitóbeszéd alapvető gondolata az volt, hogy néhány évvel ezelőtt i itt, Budapesten hangzott el a jelszó, hogy új reménység bontakozhat ki a népek közeledéséhez, békéjéhez s barátságához. 1973-ban ez a reménység már valósággá válhat, az európai biztonsági értekezlettel megvalósulhat, s akkor nemzedékünkre az utánunk következő generációk megbecsüléssel tekinthetnek vissza. A tudományos konferencián | elhangzó előadások az európai I béke és biztonság politikai, gazdasági és kulturális kérdéseit érintik. I Hetvenöt éves a Kandó Jnbilcumi ülésszakkal ünnepel a főiskola A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola ebben az évben ünnepli fennállásának 75. évfordulóját. A háromnegyed évszázados évforduló alkalmából a főiskola háromnapos . jubileumi tudományos ülésszakot tart. A szerdai ünnepélyes megnyitón a vasasszékház dísztermében dr. Szilágyi Miklós főigazgató üdvözölte a megjelenteket. Az ülésszakot dr. Polinszky Károly művelődés- ügyi miniszterhelyettes nyitotta meg. A tudományos ülésszakon az oktatók szekcióüléseken tar- tptt előadásaikban ismertetik mindazokat az eredményeket, amelyeket elértek a műszaki felsőoktatásban. Napirenden a pedagógusok élet- és munkakörülményei Megtartotta első ülését az újjáválasztott megyei tanács végrehajtó bizottsága A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt az SZMT elnökségével együttes ülést tartott. Az újonnan megválasztott tanács vb eiső ülésének napirendjén a pedagógusok élet- és munkakörülményei szerepeltek. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Barinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára is. Az utóbbi hónapokban több olyan témát tárgyalt már a tanács végrehajtó bizottsága, amelyet az SZMT-vel egyeztetve terjesztett elő. A két testület munkájára eddig is a szoros kapcsolat és együttműködés volt a jellemző, mégis e témának az együttes ülésen való megvitatása, a korábbiakhoz képest kezdeményezést jelentett. A napirendet a Pedagógusok Szakszervezetének megyei bizottsága, és a tanács művelődési osztálya közösen terjesztette elő. Központi és társadalmi támogatással A tanácskozás résztvevői a vita során úgy ítélték: hasznos, eredményes volt mind az előterjesztés, mind a napirend felett kialakult háromórás vita. Mint mondották, a tanácskozás nem oldhatja meg önmagában a problémákat, de feltárásuk és a megoldásukra tett javaslatok elősegíthetik a gondok enyhülését. Az utóbbi években sok központi intézkedés, majd megyei határozat született a közművelődés, ezen belül a pedagógusok munkájának segítésére. Csak néhány példa: a pedagógusok bérrendezése átlag 20 százalékos emelkedést jelentett. Megteremtették a lehetőségét a nagyobb jutalmazási keretek kialakításának s a pedagóguslakás-építkezéseket kedvezményekkel, kölcsönökkel segítik. Az új tanácstörvény, a tanácsok nagyobb önállósága biztosítja a tanácsok és az iskolák szorosabb kapcsolatát, önállóbb ügyintézését. A Központi Bizottság oktatásról szóló határozata a legnagyobb segítséget jelenti az oktatók munkájában. Pest megyében a sajátos viszonyok ellenére is — az országoshoz hasonlóan — egy tanerőre 17 diák jut. Igaz viszont, hogy megyénkben sok a képesítés nélküli pedagógus és belátható időn belül nem is várható változás. Különösen a kisebb községekben jelent ez gondot, valamint az óvodákban. Bár napjainkban is nagy a szükségtantermek, az elhanyagolt, rossz állapotban levő iskolai tantermek száma, mégis a tervezett 144 általános iskolai tanterem helyett több mint 200 épült fel. A IV. ötéves tervben 220 tanterem felépítése szerepel, de már az első két évben 118 rendelkezésre áll. 1969 óta a tanácsok 40 millió forintot fordítottak személtetőeszközök beszerzésére. Az üzemek társadalmi megmozdulása, segítése szintén jelentős támogatást biztosított. Sok még a mellékfeladat A számszerű eredmények mellett a legnagyobb változást azonban a jó légkör jellemzi. A pedagógusok őszintén, kendőzetlenül tárják fel gondjaikat. Részt vesznek a közéletben, s a pedagógusok 60 százaléka vállal valamilyen tisztséget társadalmi szervezeteinkben. Az érlelődő, változó folyamat azonban nem konfliktusmentes. A tanács vb és az SZMT együttes ülésén sok szó esett ezekről a gondokról is. Azt vizsgálták, hogyan lehetne még hatékonyabbá, színvonalasabbá tenni az oktatást, mit tehetne a két testület azért, hogy tovább javuljanak a pedagógusok élet- és munka- körülményei. Megállapították, hogy a pedagógusok a heti 48 órában képtelenek ellátni mindazokat a feladatokat, amelyek rájuk várnak: nevelniük, oktatniuk kell, készülniük az elméleti és gyakorlati órákra. Az ifjúság- védelemben is jelentős szerep hárul rájuk, s mindezeken túl az adminisztrációs terhek is állandóan fokozódnak. Nagy a pedagógushiány, a főváros elszívó hatása kedvezőtlenül befolyásolja megyénk helyzetét. A hétezer oktató között sok a nő. Az általános iskolában az oktatók 74,5 százaléka, a középiskolákban 52,2 százaléka nő. A női pedagógusoknak a tanítás mellett másik hivatásuknak; gyermekeik nevelésének, háztartásuk ellátásának is eleget kell tenniük. Az illetékes szervek az egyedülálló, de a családos nők segítésére is nagy gondot fordítanak. A további támogatásra azonban még nagyon sok lehetőség kínálkozik. A tsz-ektől is segítséget várnak Az ülés résztvevői megállapították, hogy a legtöbb tanács szívügyének tekinti az iskolák gondját. Akadnak azonban olyan helyi vezetők, akik nem minden esetben a jogszabályoknak megfelelően dolgoznak, munkájukban sok a szubjektív elem, s ez az érintett nevelőtestületekre rossz hatással van. Kár, hogy a járási hivatalok osztályai sem élnek mindenkor a jogszabályokban biztosított jogaikkal, és nem tesznek intézkedéseket a szabálytalanságok megelőzésére. A növekvő adminisztráció, a sok szervezés az igazgatók munkáját is nehezíti. A nyomasztóan sok gazdasági tennivaló akadályozza őket az óra- látogatásokban, abban, hogy eleget törődjenek a tantestület problémáival. A torlódó, el nem végzett tennivalók sokasága kapkodásra kényszeríti őket, ezért egy , részük vezetési stílusa kívánnivalót hagy maga után. Nem mindenütt fejlődik megfelelően az iskolai demokratizmus sem. Azokon a helyeken, ahol kevés a tanterem, vagy a meglevők elhanyagoltak, rossz a pedagógusok közérzete is. Még az új iskolák közül sem mindegyik kapott tornatermet, kevés a könyvtár, rossz a szociális és egészségügyi berendezés. A jelentős fejlesztések, az üzemek áldozatos társadalmi segítsége sem hozott gyökeres fordulatot. A további feladat az, hogy a termelőszövetkezetek is kapcsolódjanak be az iskolák megsegítésébe (hiszen az ő gyermekeikről i§ szó van); a tanácsi költségkeretek csoportosítása, az üzemekben nullára értékelt gépek politechnikára való átadása, minden lehetséges eszköz felkutatása változtathat a jelenlegi helyzeten. A helyes politikai elvekért Pest megyében négy év alatt 289 pedagógus kapott kormány-, illetve miniszteri kitüntetést. A Pest megyéért emlékérmet eddig ketten kapták meg. A tanácskozók kifejezték azt a kívánságukat, hogy jó lenne még több pedagógust ilyen erkölcsi elismerésben részesíteni. Pest megye pedagógusainak nagyobb erkölcsi elismeréséhez .járul majd hozzá, ha megvalósul a Pedagógiai díj, melyet !— a tervek szerint — a megyei pártbizottság kezdeményezésére alapít a megyei tanács. Az ülésen a meglevő bérfeszültségekről is szóltak. Annak elismerése mellett, hogy a 20 százalékos béremelés alapvető változást jelentett a tanárok, tanítók számára, a differenciálásra, a minőségi munka fokozottabb megbecsülésére mégis kevés pénz jut. Van, ahol a bér jelentős hányadát megtakarítják és ezért magas összegeket fordítanak jutalmazásra — helytelenül —, másutt egyenlően osztják el a béreket, nem tartalékolnak jutalmazásra semmilyen összeget! Égy-egy testület bérgazdálkodása így nem tükrözheti a helyes politikai elveket. Nagyobb ellenőrzést, jobb irányítást kell a jövőben megvalósítani. Intézkedési terv: június 15-ig A pedagógusok a borítékon kívül is sok juttatásban (részesülnek. Ilyen az illetményföld, vagy az illetmény- földet helyettesítő területi pótlék, az üzemi étkeztetés, a lakásépítési kedvezmény, a szolgálati lakás biztosítása. Ilyen juttatás, vagy kedvezmény az üdülési lehetőség, amely sajnos még csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre. A felmérések szerint, megyénkben csaknem 1200 pedagógus szolgálati lakás van, A lakáshiány, az albérlet, a szülőkkel, a hozzátartozókkal való kényszerű együttlakás nehezíti a- pedagógusok helyzetét. A szolgálati lakásök számának növelését indokolja az is, hogy csak azokra a pályázatokra jelentkeznek fiatalok, amelyekben lakást ígérnek számukra. A törvényes lehetőségek betartása mellett az SZMT és a megyei tanács vb keresi azokat az újabb lehetőségeket, amelyek az eddiginél még nagyobb segítséget jelentenek ä saját- és a szolgálati lakás építkezéshez is. A megyei tanács vb és a; SZMT elnökségé e feladató! megoldására június lp-ig el vi állásfoglalást, illetve intéz kedési tervet készít. Ez magába foglalja majd azokat s tennivalókat, amelyeknek el végzése a tanács vb-re, majc az SZMT elnökségére vár Ezenkívül a közösen végzendő feladatokat, valamint a Pedagógusok Szakszervezeténel megyei bizottságára, illetve r tanács művelődésügyi osztá lyára háruló tennivalókat if tartalmazza. Az iskolák gazdasági tevékenysége A pedagógusok élet- és munkakörülményeivel összefüggő napirenddel folytatta munkáját a tanács vb. Meg- j tárgyalta a NEB előterjesz- I tését az általános és közép- | iskolák gazdasági tevékenysé- 1 géről. A vb dicséretben részesítette az alapos, körültekintő jelentést. Hat járást, két várost, kilenc közép- és harminchárom általános iskolát vizsgáltak meg a NEB tagjai. Megállapításaik főbb vonatkozásaiban hasonlóak voltak az előző napirend előterjesztéséhez. A gondok megoldására készített javaslataik is összhangban álltak azokkal a javaslatokkal, amelyek alapján a megyei tanács vb, illetve az SZMT elnöksége a jövő hónap közepéig intézkedési tervet dolgoz ki. A vb tagjai ezután megvitatták és elfogadták a meZL gazdasági szövetkezetek téri leti szövetségeinek alapszabi lyát; majd az állampolgári ingatlantulajdonával ossz' függő minisztertanácsi hat rozat alkalmazásáról, feltét leinek biztosításáról tárgya Jóváhagyta a tanács vb m sodik félévi munkatervét; k jelölte az ipari beruházás« telephelyeit. Végezetül met vitatta a törteti Rákóczi Ts az Egyesült Ecser—Gyömr Petőfi Tsz, a ráckevei Ár pád Tsz, a csemői Űj Éle Tsz, a nagykőrösi Rákócz Tsz, a jászkarajenői Lenin Tsz és a nagybörzsönyi Hunyadi Tsz szanálásáról szóié jelentés azokat elfogadta. Sági Agnes
