Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-31 / 125. szám

MST HEGYEI kJCírlap 1973. MÄJTTS 31., CSÜTÖRTÖK FÓKUSZ Berlini plénum A Német Szocialista Egys-óg- párt Központi Bizottsága e hét első két napján tartotta meg Berlinben az 1971 júniusában megrendezett VIII. pártuong- resszua óta 9. plenáris ülését. Alivel a legutóbbi ülés óta'csak­nem fél ev tolt el, Érien Ho- necker, a párt KB első titkára, aki a politikai bizottság be­számolóját előterjesztette, ter­mészetesen áttekintette ennek a fél évnek, sót a pártkong­resszus óta éltéit két esztendő­nek egész külpolitikai fejlődé­sét is. IMMÁR ROBBANÁSSZE­RŰ RÍV takarítódnak el a vi- lágimpenaiizmus stratégiai uiomviiágának utolsó romjai, mely nem létezőnek próbálta tekinteni a szuverén, függet­len NDK-t. A végleges kudar­cot mintegy jelképezte az a tény, hogy míg a plénum el­ső napján Erich Honecker „még csak'’ 82 államról be­szélhetett, mely diplomáciai kapcsolatban áll az NDK-val, a plénum zárásakor, az álla­mok száma már 83-ra nőtt, hisz közben Argentina is el­ismerte a demokratikus német államot. (Szerdára virradóra pedig már a 84. állam, Gö­rögország is az NDK-t elisme­rő államok sorába lépett). Az NSZEP KB első titkára ugyanakkor közölhette, hogy folyamatban vannak a diplo­máciai kapcsolatfelvételről szóló tárgyalások az Egyesült Államokkal is. Küszöbönén emellett — mondotta —' az NDK és az NSZK állandó képviselőinek kölcsönös cse­réje, s ezzel egyidejűleg foly­nak a két német állam ENSZ- be való felvételének előkészü­letei. A RATIFIKÁLÁS küszö­béhez érkezett az NDK és az NSZK alapszerződése, amely véglegesen lezárja az úgyne­vezett német kérdést. Hone- cker nyomatékosan hangsú­lyozta, hogy az NDK e tekin­tetben nem ismer semmiféle modus vivendit Mindkét fél­nek az alapszerződést betűje és szelleme szerint kell vég­rehajtania, s mindenki legyen tudatában annak, hogy az NDK szuverenitásának korlá­tozására irányuló bármilyen kísérlet csak hátráltatná az NDK és a tőkés országok kö­zötti gazdasági kapcsolatok ki­építését. NYUGAT-BERLINRÖL szól­va megállapította a legutóbbi két évben az e vonatkozásban megkötött megállapodásokról és egyezményekről, hogy azok az összes érintett felek érde­keinek figyelembevételén ala­pulnak. Nyugat-Berlin kapita­lista sziget az NDK közepén: nem alkotja egyetlen állam részét sem. A négyhatalmi egyezmény végérvényesen eszerint zárta le a vitát s ol­dotta meg a város helyzetével kapcsolatos problémákat. CSEHSZLOVÁKIA ÉS AZ NSZK közötti kapcsolatok normalizálásáról jelenleg folyó tárgyalásokkal kapcsolatban Honecker annak a reményének adott hangot, hogy azok meg­egyezéshez fognak vezetni a müncheni diktátum jogelle­nességének és semmisségének elismerése alapján. A NÉMET DEMOKRATI­KUS KÖZTÁRSASÁG, a KGST tagjaként, jelenleg a világ gazdaságilag legdinami­kusabban fejlődő területeinek egyike, a világ első tíz ipari állama közt foglal helyet, s épp ezért érdekelt — a békés egymás mellett élés elvei sze­rint — népgazdasága további békés fejlesztésében. Emel­lett az NDK — Európa szívé­ben — szilárdan támogatja a Szovjetunió békeoffenzíváját, s tör határozottan és egyér­telműen lándzsát az Európa és a világ békéjét, valamint biz­tonságát szolgáló békepolitika mellett. A PLÉNUM éppen ezért rendkívül nagyra értékelte Leonyid Brezsnyev nemrég tett NDK-beli látogatásának eredményeit, és megállapítot­ta, hogy ugyancsak a békét és a biztonságot segítette, segíti elő az SZKP KB főtitkárának már lezajlott NSZK-beli és kü­szöbönálló észak-amerikai út­Kohl és Bohr Bonnban Üjabb NDK—NSZK-megbe- szélések kezdődtek szerdán délben a nyugatnémet főváros­ban. Dr. Michael Kohl, az NDK miniszterelnöki hivatalá­nak államtitkára repülőgépen érkezett Bonnba, hogy tárgyal­jon Egon Bahr szövetfégi mi­niszterrel. A tárgyalások mun­kaebéddel kezdődtek, majd a kancellári hivatal vendégházá­ban zöldasztalnál folytatód­tak. A tárgyalások témája a két német állam alapszerződésének végrehajtása. Megérkezésekor Kohl állam­titkár a repülőtéren jelezte, hogy az NDK-ban hamarosan lezárul a ratifikálási elj'árás. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nagy figyelemmel követik a nyugat-németországi fejlemé­nyeket. Ezt a megfigyelők úgy értelmezték, hogy az államtit­kár a bajor alkotmányjogi óvásra célzott. Nyugatnémet illetékes kö­rökben valóban nagy nyugta­lanságot kelt, nem lesznek-e káros következményei a CSU részéről kikényszerített időhú­zásnak. Ismeretes ugyanis, hogy az alapszerződéssel együtt a szövetségi gyűlés az ENSZ- be való belépésről is szavazott, márpedig a jobboldal alkot­mányjogi óvása esetleg útját állhatja az NSZK felvételének és közvetve mindkét állam ENSZ-tagságának. (E kérdéssel kapcsolatos ezen az oldalon „A nyugatnémet karaván” című hírmagyarázatunk.) Sajtójelentések szerint a MOSZKVA Elhunyt Fjodor Petrov Életének 97. esztendejében szerdán elhunyt Fjodor Pet­rov, az oroszországi forradalmi mozgalom egyik legrégibb harcosa. Az oroszországi forradalmi mozgalom veteránja 1896-tól vett részt a forradalmi mun­kásmozgalomban, aktív sze­replője volt az 1917-es októ­beri forradalom előkészítésé­nek és győzelemre juttatásá­nak. Különböző állami tisztsé­geket töltött be. Életének je­lentékeny részét A nagy szov­jet enciklopédia kiadásának szentelte. A KGST 27. ÜLÉSSZAKA Frantisek Hamouznyilatkozata Június 5. és 8. között tartja Prágában 27. ülésszakát a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. E fontos esemény előtt nyilatkozatot adott a Ru­de Pravo számára Frantisek Hamouz, a KGST Végrehajtó Bizottságának elnöke, a cseh­szlovák kormány elnökhelyet­tese. — A 27. ülésszak — mon­dotta Hamouz — a napirendet tekintve jelentős feladatot tölt majd be. Olyan kérdéseket vi­SKYLAB Négyszáz napielvétel „Hosszú forró út” várható... Szerdán délben ébresztette a houstoni központ a Skylab űr­hajósait. Charles Conrad közölte, hogy „a fedélzeten minden rendben”. Az asztronauták a délután folyamán orvosi és más tudományos kísérleteket folytattak. A tudósok és szakemberek körében óriási lelkesedést kel­tettek a keddi tudományos kí­sérletek során a napteleszkóp­pal készített felvételek, ame­lyeket — körülbelül 400 felvé­telt — az űrhajósok azonnal továbbítottak a Földre. A NASA (Országos Űrhajózási Hivatal) illetékesei szerint a felvételek a Nap felszínének olyan részleteit ábrázolják, amelyeket a Földről eddig még soha nem tudtak megfi­gyelni. A tudósok remélik, hogy a napkitörések tanulmá­nyozása során gyűjtött adatok hozzájárulnak majd a földi időjárás eddig megmagyaráz­hatatlan jelenségeinek meg­fejtéséhez. Most már csaknem bizonyos, hogy a három űrhajósnak „hosszú forró útja” lesz, te­kintve, hogy a Skylab űrlabo­ratórium belső hőmérséklete a jelek szerint körülbelül 27 Celsius fokon állapodik majd meg, noha eredetileg 21 Cel­sius fokot szerettek volna el­érni. ____________ Kc imedy-fok. helyett újból Cape Canaveral Florida állam hatáságai dön­tést hoztak arról, hogy az amerikai űrhajózás egyik leg­fontosabb bázisának helyt adó Kennedy-fok visszakapja régi nevét: Cape Canaveral-t. A visszaállítás ügyében a helyi hatóságok azzal érveltek, hogy a Cape Canaveral ajs Egyesült Államok atlanti partvidékének legrégibb földrajzi elnevezése, eredete 1513-ra vezethető vi&z- sza. tatunk meg, amelyek már a 26. ülésszakon is az érdeklődés középpontjában álltak, vagyis az energetika és a vegyipar kérdéseit. Ezenkívül foglalko­zunk a gépipar, a könnyűipar fejlesztésével, valamint a könnyűipari nyersanyagok te­rületén megvalósítandó együtt­működéssel. Nem kevésbé je­lentős napirendi pont lesz a műszaki-tudományos együtt­működés, továbbá a környe­zetvédelem és a tervezés prob­lémakörének megvitatása. Hamouz a komplex program eddigi teljesítéséről szólva megállapította: — A program két év alatt kiemelkedő tényezővé vált a tagállamok gazdaságpolitikai stratégiájának közelítésében, egybehangolásában. E straté­gia koordinálásával megte­remtjük az 1976—1980-as évek­re szóló középtávú tervek összehangolásához szükséges feltételeket is. Intenzívebbé tesszük továbbá a tagállamok közötti kölcsönös gazdasági kapcsolatokat, s ezeket kiter­jesztjük új területekre is. Sző van mindenekelőtt a műszaki­tudományos együttműködés szempontjából fontos találmá­nyok, továbbá a belkereskede­lem, valamint a jog területé­ről. — A nemzetközi feszültség enyhülésének folyamata két feladatot ró a tagállamokra: egyrészt ki kell használni a meglevő és eljövendő lehető­ségeket a komplex program gyorsított teljesítéséhez, más­részt szükséges, hogy e lehető­ségekkel éljünk az európai or­szágokkal való együttműködés kibővítése végett. Természete­sen valamennyi európai or­szággal számolunk, amelyek érdeklődést tanúsítanak a KGST-vei való együttműködés iránt — jelentette ki Franti­sek Hamouz. Mladenov Athénben Görög kollégájának meg­hívására kedden, a délutáni órákban hivatalos látoga­tásra Athénba utazott Petr Mladenov bolgár külügy­miniszter. A két szomszé­dos balkáni állam politiku­sai várhatóan a bolgár— görög kapcsolatokról foly­tatnak eszmecserét, de min­den bizonnyal tanácskoz­nak korunk időszerű nem­zetközi politikai kérdései­ről is. Közöttük mindenek­előtt az általános balkáni jó szomszédság kialakításá­hoz vezető utakról, vala­mint az európai biztonság­nak és a biztonsági értekez­let mielőbbi összehívásá­nak kérdéseiről. Bulgária Görögországgal való kapcsolatai azóta, hogy 1964-ben tizenkét különbö­ző egyezmény megkötésével tettek pontot a még az első világháború óta tartó igen rossz viszony rendezésére, korrektek. A gazdasági kapcsolatok évek óta javuló tendenciát mutatnak, s né­mi élénkülés tapasztalható a kulturális együttműkö­désben is. A bolgár külpo­litika ezen a módon is hoz­zá kíván járulni a balkáni jószomszédsághoz, amely az ország egyik legfontosabb törekvése. Mint ismeretes, néhány hónapja Mladenov külügy­miniszter Törökországban tett eredményes látogatást, s az Albániához fűződő vi­szony hűvössége — mint erre Szófiában számtalan­szor rámutattak — szintén nem a bolgár álláspontból következik. Mladettov görögországi lá­togatásának jelentősége né­mileg túlmutat a két ország határain, mert beleilleszke­dik a szocialista országok­nak az európai békét és biztonságot erősíteni kívá­nó, a két társadalmi rend­szer békés együttélésen ala­puló politikájába, s mert olyan időszakban történik, amelyet egyebek között az európai biztonsági értekez­let konkrét előkészítése, Leonyid Brezsnyev sikeres NSZK-beli útja és küszö­bönálló észak-amerikai lá­togatása is fémjelez. Chile Szélsőjobboldali terroristák dinamitos merénylete egy tv-reiéállomás ellen VÉGET ÉRT A SOFŐRSZTRÁJK Chilében megállapodás szü­letett a magánkézben lévő tömegközlekedési vállalatok sztrájkoló sofőrjei és a kor­mány képviselői között és en­nek értelmében véget ért a hatnapos munkabeszüntetés. A megállapodás Humberto Mar tones közmunka ési^száUí- tásügyi miniszter, a kormány által kijelölt közvetítő: Her­man Brady tábornok és a so­főrök, illetve vállalkozók kép­viselői között folyt tárgyalások eredménye. Egyelőre nem is­meretes, hogy a Népi Egység kormánya milyen intézkedé­seket tett a sztrájkolok anyagi jellegű követeléseinek rende­zésére. Santiagótól délre, San Jósé de Maipo város közelében kedden szélsőjobboldali sze­mélyek fölrobbantották egy televíziós reléállomást. A di­namitos merénylet során az egyik támadó meghalt, egy másik súlyosan megsebesült. A rendőrség jelentése szerint a terroristák a tengerszint fe­lett 700 méter magasságban lévő tv-torony acélszerkezetén időzített robbanószerkezetet helyeztek el, s ennek meghi­básodása okozta vesztüket. A helyszínen argentin gyártmá­nyú fegyvert és, lőszert, vala­mint a körzet térképét talál­ták meg. ' A nagy chilei szakszerveze­ti központ, a Dolgozók Egy­ség Központja (CUT) kedden nyilatkozatban biztosította tá­mogatásáról Luis Figueroa munkaügyi és Sergio Bitar bányaügyi minisztert, akik el­len a parlamenti ellenzék a napokban alkotmányjogi vá­dat emelt. SZERDÁN REGGEL isme­retlen tettesek meggyilkolták Mohamed Ali Oszmánt, a Je­meni Arab Köztársaság köz- társasági tanácsának tagját. A géppisztolyos merénylet után a tettesek elmenekültek. SZERDÁN, hat év óta elő­ször, községtanácsi választá­sok kezdődtek Észak-lrország- ban. Megkezdődtek az elnök- választások a szigetország dé­li részében, az Ír Köztársa­ságban is. ja. Alacs B. Tamás Miközben Helsinkiben szí­vós és eredményes munkával egyre közelebb jutnak az európai bizton­sági értekezlet eredményes előkészí­téséhez, s miközben a Brandt— Brezsnyev-találkozó hosszabb törté­nelmi időszakra felvázolta egy nagy­szabású együttműködés körvonalait — a nyugatnémet belpolitika orvlö­vészei még mindig célozgatják ócska petárdáikkal az európai biztonság előrehaladásának folyamatát. Az orvlövészek élén — mint már annyiszor —, ismét Strauss áll, aki egyeduralkodó szerepet tölt be Ba­jorországban. a maga .,házikirálysá­gában”. Pontosabban a keresztény­szociális unióban (CSU), amely a gyakorlati politika szempontjából egy pártot alkot a nála jóval erősebb kereszténydemokrata unióval (CDU). A petárdát jelen esetben a karlsruhei alkotmánybíróság épüle­tére irányították. Strauss és a CSU nyomására a bajor tartományi kor­mány panaszt tett az alkotmánybíró­ságnál az NDK és az NSZK alap- szerződése ellen, hogy megakadá­lyozza annak törvénybe iktatását (Tudvalevő, hogy a bonni parlament már • hozzájárult az egyezmény rati­fikálásához.) Karlsruhe bíráinak né­hány napon belül kell döntést hoz­mok. Az alkotmánybíróság szigo­rúan koalíciós alapon szerveződött meg. Ez azt jelenti, hogy 16 tagja közül nyolc a kormánykoalíció párt­jainak, nyolc pedig az ellenzéknek az embere. Így politikai kérdések­ben az alkotmánybíróság általában A nyugatnémet karaván határozatképtelen, s a bonni szakér­tők most sem várnak egyebet. Nyilvánvaló az is, hogy az orvlö­vészek nemcsak a nemzetközi poli­tika főáramlatától barikádozzák el magukat, hanem a nyugatnémet belpolitikai közvéleménytől is. Jel­lemző, hogy Nyugat-Európa egyik legkonzervatívabb , lapja, a Neue Zürcher Zeitung azt írja: „Ez a lé­pés a Német Szövetségi Köztársasá­gon belül minden eddiginél jobban elszigeteli Strauss pártját”. Ha világpolitikai szempontból mindennek nincs is különösebb je­lentősége — a nyugatnémet belpoli­tika erőviszonyait tovább módosít­hatja. A CSU lépése ugyanis óhatat­lanul szélesíti a szakadékot a CDU- val szemben. Emlékezetes, hogy már a választási vereség után is csak ne­hezen lehetett megóvni a két frakció formális pártegységét. Ha pedig Strauss és az európai stabilizáció fo­lyamatát szabotáló CSU-vezetés a je­lenlegi irányzatot tovább folytatja, előbb-utóbb elkerülhetetlen a teljes pártszakadás. , Mindamellett a két frakció közötti mélyülő szakadék csak egyik eleme a nyugatnémet ellenzék válságának, Maga a CDU is súlyos nehézségekkel küzd. Ennek eleven példája volt Barzel, a vesztes kancellárjelölt le­mondássá az ellenzék parlamenti ve­zérének tisztségéről. E lemondás után Barzel már csak a CDU párt­vezetői tisztét tartotta meg. Kijelen­tette azonban azt is, hogy a június 12-én tartandó pártválasztáson nem pályázik az elnökségre. Így valószí­nűnek látszik, hogy az egyébként po­litikailag hasonló árnyalatot képvi­selő Helmuth Kohl, Rajna-Pfalz tar­tomány jelenlegi miniszterelnöke lesz a pártelnök. Barzel lemondásában a CSU és Strauss fellépése mellett a CDU bel­ső vitái is szerepet játszottak. A le­mondást közvetlenül az váltotta ki, hogy Barzel (aki az NDK—NSZK- szerződések ügyében az ellenzéken belül mindig középutas-magatartást tanúsított) azt indítványozta: az el­lenzék továbbra is szavazzon a két német állam alapszerződése ellen — de ugyanakkor szavazza meg az NSZK felvételi kérelmét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Ez a formu­la Barzelnek ama kétségbeesett erő­feszítését tükrözte, hogy valamiféle kompromisszumot hozzon létre egy­részt a CSU és a vele szövetkezett CDU-jobbszámy, másrészt a CDU liberális szárnya között. Az ered­mény az’ lett, hogy az ellenzék szót fogadott Barzelnek a két német ál­lam szerződésének ismételt elutasí­tása ügyében — de nem fogadott szót az ENSZ-ügyben — és az NSZK világszervezeti tagsága ellen szava­zott I Ez, persze az események me­netén nem változtatott — de feltár­ta Barzel álláspontjának tarthatat­lanságát és azt, hogy a CDU jobb­szárnya (Dregger, Marx és társaik) a szakítástól sem riadnak vissza. Így voltaképpen az ellenzék két­szeresen is meghasadt: a CDU— CSU-konfliktuson kívül a CDU jobb- szárnya és liberálisai között is élese­dik az ellentét. Ékesszólóan jelezte a helyzet képtelenségét, hogy ami­kor az ellenzéknek Barzel helyett új parlamenti vezért kellett választa­nia, egy politikailag teljesen színte­len volt diplomata és miniszteriális tisztviselő, Karl Carstens személyé­ben tudtak csak megállapodni. Cars­tens a novemberi választások előtt még nem is volt tagja a parlament­nek. A frakcióvezér megválasztása ilyenformán a megoldhatatlan prob­lémák előtti megfutamodást tük­rözte. A végkövetkeztetés minden­képpen az: nem szabad lebecsülni azt a veszélyt, amelyet Strauss és a revanspolitika megrögzött hívei az NSZK és Európa belső nyugalmára jelentenek Ugyanakkor bizonyos megnyugvással lehet tudomásul ven­ni, hogy „a karaván halad”. A nyu­gatnémet választások óta bebizonyo­sodott. hogy a vesztes jobboldali el­lenzéket az európai fejlődés reali­tásaival szembeni makacs ellenállás még jobban széttördelte. (—í—e) * i megbeszélések napirendjén szerepel a két német állam berlini, illetve bonni diplomá­ciai képviseletének kérdése (személyzet létszáma, stb.), a kishatárforgalom, az újságírók helyzete, s ezen belül a Nyu- gat-Németországon belül mű­ködő NDK-újságírók hátrányos megkülönböztetésének meg­! szüntetése. — JURIJ SARKOV, a Szovjet- ' unió első nyugat-berlini fő­konzulja megérkezett a vá­rosba. SZERDÁN GENFBEN meg­kezdte munkáját a rakétael­hárító rendszerek korlátozá­sáról aláírt szovjet—amerikai megállapodás értelmében lét­rehozott konzultatív bizottság.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom