Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-30 / 124. szám

I res t mecve i s^Ciriap 1973. MÄJUS 30., SZERDA Júniusban, Fertődön ' Interfórum A Magyar Televízió és az Interkoncert, valamint a Győr- Sopron megyei Tanács 1971- ben rendezte meg először a fertődi kastélyban az „Interfó- rumot”, amelyre az Intervízió tagországaiból 21 kiváló fiatal hangszeres szólistát hívtak meg, hogy az európai orszá­gokból érkezett impresszáriók, újságírók, kritikusak és tele­víziórendezők előtt bemutas­sák tudásukat. A négynapos koncertsorozat — amelyet mind a magyar, mind több külföldi televízió is közvetített — rendkívül sikert aratott. Az idén újra megrendezik Fertődön az „Interfórum”-ot, amelyre ezúttal nemcsak a szocialista országok fiatal mű­vészeit hívták meg, hanem Angliából, Ausztriából, Bel­giumból, Finnországból, Fran­ciaországból, Hollandiából, az NSZK-ból, Olasz- és Svédor­szágból is étkezik huszonkét fiatal hangszeres szólista, illet­ve énekes. A nyitó koncertet június 4- én tartják és öt nap alatt öt hangverseny hangzik el a Haydn szellemét idéző fertődi kastélyban. Fővárosi színházi esték Két premier a Déryné Színházban Pontosabban nem is a Dé­rynében, nem a színházban: legújabb premierjét, Zorin; Varsói melódia című lírai tör­ténetének bemutatóját — rendhagyó módon — a Sorok­sári Textilművek kultúrter­mében tartotta az országjáró színház együttese. A premier előtt a gyár és a színház képviselői szerződést írtak alá. E szerint a színház művészei a jövőben részt vesz­nek a gyár kulturális életében, segítenek a szocialista brigá­doknak és a lányszállás 250 lakójának a művelődésben. Varsói melódia Az előadást közepes érdek­lődés kísért^ a terem félig telt meg, a székeken főként fiatalok ültek. Az első percek ■közömbössége azonban gyor­san megszűnt: a szovjet író líraian megható, érzékeny da­rabja bekapcsolta a nézőket az előadás áramkörébe. A Varsói melódia két fiatal­ember, a Moszkvában tanuló lengyel Helga és az orosz Vik­tor szép, szomorú története; szerették egymást, de szerel­mük nem teljesedhetett be. A kétszemélyes darabot. Petrik József finom hatásokra építve vitte színpadra, s két kitűnő fiatal művész tolmá­csolta: Viktor Balázsi Gyula, Helga Mihók Éva. Mindkét alakítás gondosan kidolgozott, kifejező, de Miihók Éva szerep­formálásának vibráló érzé­kenysége különösen tetszett A szülő is ember A Déryné Színház másik premierjén is ismert darabot mutatott be: Bárány Tamás: A szülő is ember című víg­játékát már láthattuk a Vidám Színpadon. Tetszetős, kedves, mulatságos darab Bárány műve, bár a címe nem a legjobb — nem szülők és gyerekek, hanem fel­nőttek konfliktusairól van szó — és szerkezeti fogyatékossá­ga, hogy az , édeklődést p né­zők félrevezetésével, egy fon­tos tény elhallgatásával akarja fenntartani. De szándéka, ten­denciája, vitathatatlanul he­lyes: az öreg ember — nem egyszerűen a szülő — is em­ber. Csongrádi Maria pergő, len­dületes rendezése jó tempót diktált az előadásnak, amely­nek szereplőgárdájából minde­nekelőtt Gyurcsek Sándor Mátyus Emmi, Lendvay Gyula és N. Szabó Sándor érdemel dicséretet. ,Ez a való világ" Díjkiosztás a filmpályázat záróünnepségén Pest megyei szocialista brigád a különdíjas Dévényi Antal és Orbán István Két naív művész kiállítása A FERENCVÁROSI PINCE­TÁRLAT 101. bemutatójaként a napokban nyitotta meg F. Mihály Ida, muzeológus, a Magyar Nemzeti Galéria mun­katársa, két naív művész, Dé­vényi Antal festő és Orbán István szobrász kiállítását. A Mester utca 5. számú ház szerény méretű kiállítóhelyi­ségének utcára néző két abla­kán az alsó párkány mélyebb a járda szintjénél. Az ablak üveglapjain kívül tovasiető lá­bakat látni Csikorogva-dübö- rögve indulnak a villamosok a Mester utcai végállomásról, autók, motorkerékpárok lár- xnáju zúdul be a kitárt ajtón — azért ebben a kis teremben mégis valami ünnepi történik, amely betérésre, csöndes eltű­nődésre, örömteli ráérzésekre késztet. Sokan vannak, akik számára a naív művészeknek az utóbhi években egyre gyakoribb be­mutatása csupán divat, érde­kes kuriózum. Másoknak azonban, akik őszintébben kí­vánják megismerni önmagu­kat, a világot, azoknak mindez élmény. Dévényi Antal 63 éves, Or­bán István 73, mindkettőjük­ben már rég megfogamzott a vágy, a nyomdai szedőgép sa paraszti munka közben, aztán gyarapodott, erősödött az ins­piráció, Dévényinél a mester- legény-vándorlás éveiben (Prága, Brünn, Berlin, Drez­da, Bécs), Orbán Istvánban a Tanácsköztársaság bukását követő párizsi évek idején, de a lehetőség, hogy kövessék is kifejezésvágyukat, mindket­tőjüknek — sok társukhoz hasonlóan — csak nyugdíjas korukban adatott meg. S mi­lyen kár lett volna, ha nem engedelmeskednek a belső su­gallatnak, ha Dévényi Antal nem festi meg a gyermeki szem rácsodálkozásával pát­riája, Óbuda, öreg utcáit, ha máris gazdag, több száz lapos munkásságában nem. talál­kozhatnánk Nagymaros— Visegrád panorámájával, aho­gyan azt egy naiv művész lát­ja, ábrázolhatja. Kár lett vol­na, ha nem festi meg Gyer­mekkorom utcája, Kutyás em­ber, Ádám és Éva, Az én há­tam, az én váram, Munka köz­ben stb. című képeit. És mi­lyen kár lett volna, ha az egy­kori kisparaszt, majd szövet­kezetekben a fa és műanyag formálhatóságával is megis­merkedő Orbán István nem vési fába gyermek- s ifjúkora feledhetetlen alakjait, ha erről ii 'S m m Dr. Orbán László, a művelő­désügyi miniszter első helyet­tese üdvözölte a SZOT szék­házában megjelenteket az „Ez a való világ” című szovjet filmpályázat tegnapi díjki­osztó- és záróünnepségén. Be­szédében méltatta a Szovjet­unió megalakulásának 50. év­fordulója tiszteletére meghir­detett pályázat jelentőségét, s egyebek között hangsúlyoz­ta: a szovjet film — mint minden igazi szocialista mű­vészet — felszabadulásunk óta része és tényezője volt szocia­lista ember- és tudatformáló tevékenységünknek. E filmek népszerűségét tanúsítják a2 MSZBT és a más társadalmi szervek által meghirdetett pá­lyázat számai is: 76 ezren vettek részt a fi'lmrejtvény- játékban. Pest megyében a pályázat­ban részt vevő szovjet fil­meket 110 ezer néző tekintet­te meg, s 1600 kitöltött pályá­zati szelvényt küldtek be. Kondor István filmfőigaz­gató értékelte ezután az írás­beli pályázatokat, és átadta a díjakat. Pest megyéből kü- löndíjat kapott a Nagykőrösi Konzervgyár farmosi szocia­lista brigádja. A zsűri pénzju­talomban részesítette többek között Lajkó József szent mártonkátai és Hübner Já nos diósdi pályázókat. A szelvények sorsolásán Kvarc­filmfelvevőt nyert Kulcsár István monori lakos. Regős Gábor, az MSZBT titkára a rendező szervek ne­vében mondott köszönetét a szervezőiknek és átadta az MSZBT aranykoszorús jelvé­nyét, húsz személynek, köztük Kelemen János monori és Su­lyok Sándor nagykőrösi mo­zi-üzemvezetőnek. ny. é. Segít a tsz a falunak Júniusban avatják Gyálon a művelődési házat Az ősszel —mert életveszé- ! lyes volt — bezárták, majd le­bontották Gyálon a község egyetlen művelődési házát. Az­óta á szórakozási, művelődési lehetőséget mindössze egy 9 ezer kötetes könyvtár és egy naponta vetítő mozi jelenti. (Az előbbit kevesen, utóbbit többen látogatják.) Június vé­gén azonban a Budakalász Termelőszövetkezet jóvoltá­ból ismét lesz művelődési ház Gyálon. Gondolnak az öregekre is — A községünkből elte­lepült MEZÖPROP Vállalat faépületben lévő irodáiból ala­kítunk ki klubházat — mond­ja BUbrják István biológia­tanár, a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára, aki az új művelődési intéz­mény kinevezett igazgatója. — Eredetileg arról volt szó, hogy a csaknem kétezer dolgozót foglalkoztató termelőszövet­kezet fiataljai részére létesül csak művelődési hóz, de fi­gyelembe vettük az igényeket és a község nem termelőszö­vetkezeti tagjainak számára is lehetővé tesszük a látoga­tását. Ezt elsősorban az indo­kolja, hogy Gyálon sok az idős ember. Ezért a művelődési házban az öregek részére felelős veze­tővel klubot nyitnak, ahol kedvükre kártyázhatnak, sak­kozhatnak és olvashatják az előfizetett hírlapokat, folyóira­tokat. Hatvan termelőszövet­kezeti és negyven községi fia­tal résztvételével KISZ-klub kezdi meg működését, hangle­mezek. asztalifoci, s különböző társasjátékok állnak majd Segít az információs rengetegben A Pest megyei Könyvtár új tájékoztató kiadványa a kis tárlatról hiányoznának olyan emlékezetes szobrai, amilyen a Nyugdíjas juhász, Galgamácsai parasztasszony, Emberpiac, Beszélgetők, Fe­kete ruhás paraszt, Portás, Öregasszony. Hogy immár mindkettőjü­ket nyugodtan odasorolhatjuk az utolsó évtizedben fölfede­zett, tehetséges, egyéni hangú naív művészeink közé, azt a számos hazai és külföldi, s legutóbb a magyar naív mű­vészek tavalyi nagy sereg­szemléjén való szereplésük után mostani kiállításuk is igazolja, amely június 7-ig te­kinthető meg. (Budapest, IX., Mester utca 5.) Gergely Mihály Napjaink minden tájékozódási igényű em­bere csak egyetérthet Darvas Józsefnek a Könyvtárosban publikált megállapításával, miszerint „A ma emberét az információk nyugtalanító áradata éri, és ha nincs egy olyan belső integrációs erő, amelyikkel vá­logatni tud, amelyikkel ebben az információs rengetegben valamiféle harmóniát tud te­remteni, akkor a kultúra ezekkel a civilizá­ciós eszközökkel nem áldásává, hanem sok­szor átkává válhat az embereknek. Éppen a könyv, az olvasás, a betűvel való bensőséges együttmaradás az, amelyik ezt a belső rendet, a lélek integrációjának az erejét meg tudja adni”. Az e szavakban rejlő gondolatot ismerték föl a Pest megyei Könyétdr igazgatósága és munkatársai, amikor kitűnő kezdeményezés­sel letették asztalunkra új kiadványukat. Ez az új tájékoztató kiadvány egyelőre a megye párt-, tanácsi és intézményi vezetői számára készült, akiknek irányító munkájukhoz elen­gedhetetlen követelmény korunk eseményei­nek ismerete, az ideológiai, gazdasági, kultu­rális kérdésekben való tájékozódás. Az ő belső ,integrációs erejük” fejlesztéséhez, ki­alakításához kívánnak tehát most segítséget nyújtani, ám remélhetően a továbbiakban szélesebb körbe is eljuthat majd ez a tájé­koztató, amely — hogy mást ne mondjunk — pl. a pedagógusok számára is rendkívül nagy segítség lenne. Az új tájékoztató kiadvány 45, ún. perio­dikából (időszaki sajtótermékből) ad válo­gatást, méghozzá úgy, hogy a folyóiratcikke­ket kiegészítették a választott témacsopor­tokhoz kapcsolódó könyvekkel. Jó módszer, s gyakorlati hasznát akkor látjuk igazán, ha tudjuk, hogy ezek az ajánlott könyvek köl­csönözhetők is a megyei könyvtárból, a helyi könyvtáros közvetítésével. Az anyagot kilenc témakörnek megfelelően csoportosították: ideológiai kérdések — nemzetközi kérdések — népgazdaság — közigazgatás — kulturális kérdések — munkaügy — szociológia — tár­sadalmi és tömegszervezetek — vezetés, szer­vezés, irányítás. Ezekhez járul a Helyismeret című rovat, amelyben a Pest megyéről szóló könyveket, tanulmányokat ismertetik, vala­mint „Ez történt Pest megyében” címmel ese­ménynaptár csatlakozik hozzá a Pest megyei Hírlap cikkei, napi tudósításai alapján. Célszerűségre, átgondolt szerkezetre vall a szerkesztés, V. Agics Katalin munkája, s természetesen el kell fogadnunk azt a gya­korlati meggondolást is; hogy a figyelt lapok­ban, folyóiratokban megjelenő cikkek ösz- szességét nem vehették föl, s ezért váloga­tásra kényszerültek. Ezzel együtt kell kife­jeznünk azonban annak reményét is, hogy a válogatás száma a későbbiekben mégis to­vább bővül, mivel egy-egy cikk jelentőségének PEST MEGYEI KÖNYVTÁR rendelkezésükre. Már dolgo­zik a pantomimkor, irodalmi színpaddal. Szakkör jelleggel fotósok vehetik birtokukba a külön erre a célra kijelölt he­lyiséget. Példás kezdeményezés, hogy a művelődési házban lesz bü­fé, de szeszes italt nem fognak árusítani. Kéthetenként a ter­melőszövetkezet által támoga­tott zenekar közreműködésével ötórai teákat tartanak. Itt — és másutt is — Az a célunk, hogy a fia­talokat és a község lakóit ne csak itt, de másutt is össze­tartsuk — mondja az igazgató. — Ezért olyan kezdeménye­zéssel is előhozakodunk, hogy az IBUSZ útján romániai tár­sasutazást és hazai autóbusz­túrákat szervezünk. Javasolni fogjuk, hogy közösen látogas­suk Budapest kulturális ese­ményeit, szabadtéri előadáso­kat, múzeumait. Esetenkénti rendezvényeinkre vendégeket hívunk meg. Három tehetséges rajzta­nár, valamint az iskolák ének­és zenetanárainak közremű­ködésével már most figyelemre méltó kezdeményezés van megszületőben. Elképzelések szerint a művelődési ház ad majd otthont a képzőművésze­ti körnek, ahol a tanárok irá­nyításával a grafika, a kerá­mia. és a batik (viaszfestéses eljárás) rejtelmeibe és alkotó szépségébe vonják be a mű­vészeti érdeklődésű fiatalo­kat. Ezt egy 20 ezer forint ér­tékű égetőkemence megvásár­lásával a termelőszövetkezet máris támogatja. Pianínót vesznek Ugyancsak vásárolnak egy pianínót, melynek segítségé­vel a hozzáértők zenére és a (szép éneklésre oktatják, majc Gyál munkásgyerekeit. S' nem érdemtelen megemlíteni bár nem egészén kulturális vonatkozású —, hogy a jó fel­építésű gyáli gyerekek testkul­túrájának fejlesztésére hama­rosan szervezett mozgalmat in­dítanak a tanárok. Korompay János TÁJÉKOZTATÓJA A Pest megyei Könyvtár Tájékoztatójának címlapja Balogh László terve a megítélése (vagyis felvétele, illetve elha­gyása), már csak a tájékoztatásra várók ér­deklődési felületénél fogva is, nehezen dönt­hető el teljesen megnyugtatóan. Meggondo­landó az is (bárha óriási munkát igényel), hogy valamennyi választott témacsoportban feldolgozásra kerüljenek a napilapok is, hi­szen esetenként igen fontos elemző, a tájéko­zódáshoz feltétlenül hozzátartozó cikkek lát­nak bennük napvilágot, a tájékoztató egyéb­ként helyesen megválasztott tematikájába il­lően. (Az viszont egyáltalán nem érthető, hogy a feldolgozott periodikák között miért szerepel egyetlen napilap — a Magyar Nem­zet.—, holott mások csak a Helyismeret ro­vatban kapnak helyet. Ott sem mindegyik: két országos napilapunk teljesen kimaradt. Ez bizony nagyon kétségessé teszi a tájéko­zódás megbízható értékét.) Talán megoldható a frissebb megjelenés is, mivel a mostani szám anyaggyűjtését március 15-én (két hó­napja!) zárták le. Dicséretes és örvendetes a Pest megyei Könyvtár segítőkész kezdeményezése, azonban e javításra vagy inkább továbbfejlesztésre szoruló részletek mellett is. Annyi bizonyos, hogy már e kezdeti lépés elősegíti a könyv­tár munkatársainak a Tájékoztató bevezető­jében hangoztatott célját, miszerint sajátos eszközökkel járulhatnak hozzá a vezetők jobb munkájához. L. Z, Szabályozták az egyetemi és főiskolai tudományos diákkörök működését A művelődésügyi miniszter utasításban szabályozta az egyetemi és főiskolai tudomá­nyos diákkörök működését. Diákkört — az érdekelt ok­tatási-szervezeti egység veze­tőjének hozzájárulásával — az azonos tudományos ér­deklődésű hallgatók szer­vezhetnek. Diákkör alakításához a tudo­mányos diákköri .tanács enge­délye szükséges. A diákkörök — működésük megkezdésekor —■ tagjaik sorából vezetőt (titkárt) választanak, és a tu­dományos munka irányítására felkérik az érdekelt oktatási szervezeti egység egyik okta­tóját. A tudományos diákköri mozgalmat a művelődés­ügyi miniszter az országos tudományos diákköri ta­nács útján irányítja. Az egyetemek és a főiskolák — az országos tudományos diákköri tanács felkérésére — országos diákköri konferen­ciákat rendeznek. Az országos diákköri konferenciákon — a belföldi küldöttségeken kívül — meghívás alapján, külföl­dön tanuló magyar hallgatók és külföldi egyetemek, főisko­lák képviselői is részt vehet­nek. Az egyetemek és főiskolák vezetőinek, testületéinek és az oktatási-szervezeti egysé­geknek minden rendelkezésre álló eszközzel, alkalmas módon támogatniuk kell a diák­körök tevékenységét. Az utasítás hatályba lépett I t

Next

/
Oldalképek
Tartalom