Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-20 / 116. szám

Három községbzn Közös ügyintézés - kevesebb utánjárás A közelmúltban együttmű­ködési megállapodás született három szomszédos község ta­nácsa között: június elsejétől kevesebb utánjárással intéz­hetik építési ügyeiket Dán- szentmiklós és Mikebuda la­kói is, mert az albertirsai nagyközségi tanács# műszaki csoportjának munkatársai lát­ják el az elsőfokú építési ha­tóság feladatait mindhárom településen. A hét meghatáro­zott napjain keresnek fel egy- egy községet. PADROMGÁLGK A város parkjában a tavasz első napjaiban kékre, pirosra, sárgára festett új padok ke­rültek. Jól illenek a környe­zetbe, szívesen üldögélnek rajtuk. Kár, hogy támlájukon, ülőkéjükön máris késsel vé­sett szívek, feliratok éktelen­kednek. A padok rongálása is ga­rázdaság, amelyért büntetés jár. KUTYAISKOLA. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egye­sületének ceglédi szervezete is­mét tanfolyamot indít törzs­könyvezett kutyák kiképzésé­re. A hathónapos oktatáson részt vevő kutyákat egyebek között csomaghordásra, kul­túrált magatartásra, fegye­lemre tanítják. A tanfolyam befejeztével vizsgát tesznek, és bizonyítványt kapnak. Az 'oktatást Husztra György nem­zetközi kutyakiképző mester vezeti. A , PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA (K CEGLE-. JÁRÁS XVII. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM 1973. MÁJUS 20., VASÁRNAP ÖSZTÖNDÍJASOKBÓL — SZAKMUNKASOK Speciális varrógépeken tanulhatnak A legügyesebbeket szalagmunkára is beosztják A Május 1. Ruhagyár ceg­lédi telepének Eötvös téri tanműhelyében 72 fiatal lányt oktatnak a szabás-varrás tu­dományára. A műhely techni­kai felszerelése korszerű, szo­ciális ellátottsága a megye ha­sonló üzemei között szinte a legjobb. A csupaablak helyi­ségben speciális varrógépe­ken tanulhatnak a fiatalok, négy szakoktató irányításá­val. Czigány János, a tanműhely vezetője elmondotta, hogy a tanulók 40 százaléka a környékbeli települések­ről jár be, legtöbb jelent­kező — évek óta — Abonyból érkezik, de so­kan járnak Tápiószeléről, Nyársapáiról és Törteiről is. Az utazgatásból nem szárma­zik hátrány: szerencsére, a vonatok és autóbuszok me­netrendje összeegyeztethető a műhely tanrendjével. Még a legmesszebbről bejáró tanuló is csak 15—20 percet veszít az utazás miatt. A hetvenkét tanuló közül az idén huszonnyolcán szereznek szakmunkás­bizonyítványt. Ök már otthonosan mozognak a gyárban is: a harmadévesek a szakmunkásvizsga előtt egy évet gyakorlati munkán ott töltenek, az ügyesebbeket pe­dig szalagmunkára is beoszt­ják. Jól érzik magukat a tanmű­helyben a fiatalok. Ezt bizo­nyítja, hogy év közben alig marad el valaki. A 28 leendő szakmunkásból huszonhaton a gyár ösztöndíjasai, tehát az idén 23 jól képzett szakmun­kással gyarapodik a ceglédi ruhagyári létszám. A tanműhelyben június 8-án befejeződik az okta­tás, majd a július 1-ig tartó gya­korlati oktatás után, egy hó­nap pihenőt kapnak a tanulók. A most végzők augusztus 1-én állnak munkába, a többiek pe­dig szeptember 1-én foglalják el helyüket az addigra újra festett, felfrissített tanműhely­ben. Cs. I. Jó kezdeményezés Hasznos ismereteket adott a pedagógusok akadémiája SEGÍTÉS A PÁLYAVÁLASZTÁSBAN UVEGHAZAK, FÓLIASÁTRAK Paradicsomot, paprikát neveinek Cegléd határában és a járás­ban több termelőszövetkezet földjén, a kertészeti vélemé­nyek között fóliasátrak maga­sodnak: védik a már termést nevelő paprikát, a virágzó pa­radicsomot az időjárás viszon­tagságaitól, segítenek mielőbb piacra juttatni a termést. Nemcsak a felvásárló számára, hanem a helyi közellátás javí­tására is termesztenek zöldség­félét, primőrárut a termelőszö­vetkezetek. A szabadföldi ker­tészetekben is szépen zöldül­nek a vetemények. A salátá­ból egyre kevesebb van, vi­szont levelesedik az újburgo­nya töve, virágzik a borsó és szárba szökken a zöldbab a közös kertészetében is. A ceglédi, kocséri, abonyi és al- bertirsai termelőszövetkezetek törődnek leginkább az ellátás­sal. Zöldborsót és paradicso­mot több termelőszövetkezet a konzervgyárral kötött szerző­dés alapján termeszt és szállít feldolgozásra. ' r Uj fílmszerepre készül Nyolc előadásból álló peda­gógiai akadémia indult no­vemberben Cegléden, a járási hivatal művelődésügyi osztá­lya és a TIT közös szervezésé­ben. Részvevői a községi isko­lák igazgatói, igazgatóhelyette­sei, párttitkárai, szakszervezeti ügyvivői és úttörővezetői voltak, A tizenhárom iskolából álta­lában 35—40 pedagógus ment el, hogy meghallgassa az érde­kes és munkájában hasznosít­ható információkat. A foglal­kozások előadói a Magyar Tu­dományos Akadémia, az Or­szágos Pályaválasztási Intézet munkatársai, pszichológusok, tudományos kutatók voltak. Az előadások az iskola és a közművelődés közös problé­máival, a pedagógiai ráhatás logikájával foglalkoztak. Arról is szó esett, hogy a serdülő ko­rú fiatalokat miként lehet se­gíteni a pályaválasztásban, mi­ként lehet megvalósítani gör­dülékenyen az iskolareformot. Az akadémiai előadássorozat befejező foglalkozásán dr. Fa­zekas György, az OPI munka­társa, az iskolai teljesítmény­értékelés, az osztályozás mai problémáiról tartott ismerte­tést. A szóbeli feleletek, isko­lai dolgozatok, röpdolgozatok után, újabb módszerként, a tesztfelmérés van kialakuló­ban: ennek pedagógiai vonat­kozású, gyakorlati tapasztala­tairól, s a még függőben levő, felmérést eredményeket váró kérdésekről szólt az előadó. A hallgatóknak igen hasznos volt valamennyi előadás: is­mereteiket gyarapították a pe­dagógia ‘ tudományos anyagá­val, amely sajnos, még nem jut el elég gyorsan, kiforrott állapotban a pedagógusokhoz. Az előadást vezető tudomá­nyos kutatók számára is hasz­nosak voltak ezek a találkozá­sok, hiszen lehetőséget adtak nekik arra, hogy ők is kiegé­szítő információkat szerezze­nek további munkáikhoz. E. K. Másodfokú ítélet Lapunk május 16-i számá­ban, Garázdaságért egyévi börtön címmel, Bódogi Sán­dor ' bírósági ügyéről írtunk. Az ügyben — másodfokon — állást foglalt a Pest megyei Bíróság: Bódogi tettét feltű­nően durva módon elkövetett becsületsértésnek minősítette, és elkövetőjét háromezer fo­rint pénzbüntetésre ítélte. Falu — mintának KERTEK, FÁK, SZÍNEK A városunkban élő Patkós Irma színművésznő, Hollós utcai lakásában Sándor Pál új filmjének szerepét tanulja forgatás előtt. Tóth István felvétele GONDOZOTTSÁGÁRÓL, tisztaságáról messzi földön híres Ceglédbercel. Jó híré­nek terjedését segíti a telepü­lés szélén álló nevezetes bér­céit sorompó, amely miatt az országos főútvonalon közle­kedő járművek egész sora áll rövidebb-hosszabb ideig falu­hosszat: itt keresztezi egy mást az autósok és a vona- tozók útja. Ceglédbercel . kora hajnal­ban ébredő lakóinak első dolgához tartozik, hogy a ház környékén rendet, tisz­taságot teremtsenek. Söprö- gető asszonyok, vizet hordók hangos köszönését, reggeli jó-- kívánságait hallani, majd a munkába indulók csoportjait látni, amint a vasútállomás felé, vagy a határba igyekez­nek. Az otthon maradtak sem tétlenkednek: a ház körü­li teendőkkel végezve, pompás virágoskerteket va­rázsolnak végesteien vé­gig a főút mentén, fákat ültetnek, virágot öntöznek, gyepet nyírnak, sokan pedig, a jó időt kihasználva, frissen meszelik a ház falát, s az amúgy is tiszta házak még szebbek, hangulatosabbak lesz­nek az eleven, friss színek­től. A lomboktól, gyeptől üde zöld környezetben szinte életre kelnek a sárga, kék, rózsa- és szürkés színű falak. Csokoládé színre lábazatukat hosszú, nyeles kefével festik, fellocsolják a járdát, kispa- dot barkácsolnak a ház elé. DÉLUTÁN, MUNKA UTÁN, látványosan zajlik az élet a főútvonal mentén. A gyere­keknek pompás játszóhelyet ad a gyepszőnyeg. (Széles, mély árok és több helyen a nyírott bokorsor szab határt a hancúrozásnak^ igen ' oko­san rendezve.) A kispadon vagy a kapuba kihozott szé­ken, lócán beszélgetők, néze- lődők ülnek, kék kötényes, ka­lapos, pipázó gazdák támaszt­ják a kapu fáját a hátukkal, nézik az út forgatagát, az át­utazók pedig őket. — Mennyi autó! És egyre több lesz. Ha érik a gyümölcs, IDEGENBŐL HOZZÁK AZ ÁRUT Lesz-e elég zöldség, gyümölcs? Nagyobb a kereslet, mint a kínálat A hét három napján, ked­den, pénteken és vasárnap, az • évszaknak megfelelő áruvá­laszték várja a vásárlókat a ceglédi piacon, ahol főképpen a háztartásban foglalatoskodó asszonyok szerzik be zöldség- és gyümölcsszükségletüket. A dolgozó nők, munka végezté­vel, a városban levő zöldséges­boltokban, a tsz-ek, a MÉK és az ÁFÉSZ kezelésében levő üzletekben, pavilonokban vá­sárolják meg a napi étkezés­hez szükséges zöldségfélét. Cegléden huszonöt zöld­ségelárusító bolt működik. A város zöldség- és gyü­mölcsellátása elsősorban a MÉK helybeli kirendelt­ségének a feladata. Hét boltjában — mennyiség­ben, választékban és minőség­ben — ki tudják elégíteni a fogyasztók igényeit, bár elő­fordul, hogy időszakomként akadozik az ellátás. Ennek oka: az áru egy részét — he­lyi kínálat hiányában — más megyékből szerzik be, így a szállítás késlekedése miatt elő­fordul egy-két napos zökkenő. A zöldségfélék nagyobb ré­szét a fővárosban levő köz­ponti raktárból hozzák. A téli hónapokban a Ceg­léden, Nyársapáton és Nagykőrösön bérelt hűtő­házak elegendő mennyisé­gű árut tárolnak, burgo­nyából, almából, káposzta­félékből az új termésig ki tudják elégíteni a keres­letet. A közös gazdaságokkal és a kisárutermelőkkel kötött szer­ződések alapján, ha az időjá­rás is kedvez a termésnek, az idén bőséges áruválaszték vár­ja a vásárlókat a MÉK ceglédi boltjaiban. Az ÁFÉSZ két zöldségeláru­sító helyet üzemeltet Ceglé­den. Piaci standjukon és a Kossuth téri zöldségesboltban árusítják a város központjá­ban és a külterületi felvásárló­helyeken átvett árut. A MÉK- től is vásárolnak, elárusítóhe­lyeiken mégis szegényes a vá­laszték, pedig boltjaik közvet­len beszerzéssel is foglalkoz­| hatnak. Igyekezetük az ala­csony kínálat folytán nem sok eredménnyel jár, ami megmu­tatkozik az árakban is: nem­egyszer drágábban adják por­tékájukat, mint a piacon áruló árusok s a háztáji gazdaságok termelői. A felvásárlótelepek szinte csak a gyümölcsszezon idején bonyolítanak le na­gyobb forgalmat, mivel a magántermelőkkel csupán gyümölcsátvételre kötnek szerződést. A városbeli termelőszövet­kezetek közül a Vörös Csillag, a Magyar—Szovjet Barátság és a Lenin tsz tart fenn zöld­ségárudát, összesen nyolc he­lyen, egyre csökkenő kínálat­tal, mivel a legtöbb tsz-ben már felszámolták vagy meg­szűnőben van a kertészeti nö­vények termelése. A zöldségellátásban nagy szerepe volt a nyársapáti Ha­ladás Tsz-nek. Visszavonulását nagyon megérzi a piaci kíná­lat. Az elmúlt év kielégítő zöldség- és gyümölcsellátásá­nak jelentős részét a nagykő­rösi és a nyársapáti közös gaz­daságoknak köszönhette a ceg­lédi piac. Hiányuk pótlására három új elárusító pavi­lont létesített a nemrég alakult mezőgazdasági vállalkozás: sajnos, ezek­ben is meghaladja a ke­reslet a kínálatot. Csekély szerepe van a város zöldségellátásában az Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat­nak. Egyetlen üzletében, a piactéren, közvetlen felvásár­lással, minidig szép és friss áru kapható: egyik legnépsze­rűbb bevásárlóhelye a házi­asszonyoknak. Azoknak, akik szép és friss árut szeretnének vásárolni, reggel jókor ki kell menniük a piacra, amíg a fővárosból és a környező nagyobb városok­ból idesereglő kiskereskedők el nem viszik annak egy ré­szét. Nehéz őket megelőzni. A kisebb kínálat növeli az ára­kat, így aztán a ceglédi piac árai gyakran túlszárnyalják a fővárosi vásárcsarnokokéit. Csatári Ilona Tizenhárom bakot lőttek NÉMET VADÁSZOK CSEMŐBEN A példásan működők közt tartják számon a csemői Rá­kóczi Termelőszövetkezet és a ceglédi KÖZGÉP Vállalat va­dásztársaságát. Olyan össze­szokott sporttársi együttes ez, amely mind gazdaságilag, mind fegyelmileg elismerésre méltó. A csemői tsz-tagok és a ceglédi gyárban dolgozók kö­zött sok éves vadászbarátság szövődött. Nemcsak puskával a egymást érik megint a kamio­nok — mondják a berceliek. — De szép falu, de nyugodt vidék! Többet ér ez, mint egy szanatórium. Igyekvő és biz­tosan elégedett emberek élnek itt — vélekednek az átuta­zók, akik pedig csak villa­násnyit láthatnak a cegléd- berceli mindennapokból. IGEN, VALÓBAN nagyon szép település. Szerényen, de 'mégis sokat mutat magából, mintha utánozható példaként kínálná: tessék, itt a minta, másutt is lehet így. De akkor, a tapasztalatszerzéshez nem elég csak a mosolygó arcokat, a ház előtt üldögélő, tiszta ruhás embereket nézni. A munkában megerősödött keze­ket is látni kellene, érteni kellene a magától értetődő összefogásban rejlő erőt, ami épp úgy jellemző erre a fa­lura, mint látványos külső­sége. Tulajdonképpen ez az alap­ja a mutatós ceglédbercel! színeknek, s ezt épp úgy észre kell venni, mint az út menti gyep zöld szőnyegét, a házak frissen festett falát, az idő­sebbek jellegzetes viseletét és a nézelődő átutazókat köszön­tő barátságos mosolyt. Eszes Katalin | kézben járják az erdőket, me­zőket: ha kell, részt vesznek a társadalmi munkában, a vad- gazdálkodás feladataiban, a dúvadak irtásában is. A társaság rendes évi költ­ségvetés szerint gazdálkodik, E költségvetés számottevő ré­sze a külföldi vadászvendégek fogadása. Már negyedik éve ugyanaz a két kölni család látogat hozzá­juk tavasszal. Tizenkét napot töltöttek itt ebben a hónapban is. Vilike Mihály vadásztársa­sági titkár és Budai István va­dászmester társaságában járva a vadak után. A Makai erdő­ben levő összkomfortos va­dászházban laktak, teljes ellá­tásukról a társaság és a terme­lőszövetkezet gondoskodott. Lovas kocsival járták a ha­tárt és hozzájuk szegődött a vadásszerencse is, összesen ti­zenhárom selejt őzbakot lőttek. Lehangoló látvány A városunkon átutazók és a helybeliek szívesen fogyaszt­ják a Szabadság téri lángossü- tő mindig friss, jó ízű készít­ményét. Reggeltől a késő dél­utáni órákig nagy a bolt for­galma, ami sajnos, meglátszik a környékén is. Eldobált zsíros szalvétákat kerget a szél a járdán s a bódé mögötti, szé­pen rendben tartott parkban is. Nem jó szemmel nézte ezt az üzemeltető sem. Nemrég kis tábla került az ablak fölé: „Kérjük, hogy a szalvétát a szemeteskosárba tessék dob­ni!”. Sajnos, a kérésnek nincs fo­ganatja, pedig a hulladékgyűj­tő jól látható helyen, szinte kéznél van, a helyben fogyasz­tók legtöbbször mégis mellé dobják a gyűrött szalvétát. K á

Next

/
Oldalképek
Tartalom