Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-20 / 116. szám

Másodszor nyerték el a szocialista címet A (Pilis és Vidéke ÁFÉSZ monori ABC-áruházában a ti­zennégy tagú brigád a minap másodszor nyerte el a szocia­lista címet: tagjai bronzko­szorús jelvényt kaptak. Áramszünet Monoron Május 22-, 23- és 24-én, 7- től 16 óráig áramszünetet tar­tanak Monoron, vezetékátépí­tés miatt, a Detrich-tanyán, a Hegyesi-tanyán, a Rákóczi te­lep Lenin úti részén, vala­mint az Ady Endre út, Kos­suth Lajos út, Zalka Máté út és a vasút közé eső területen. Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács- háza); Gyömrőn, Mendén és Péteriben: dr. Huszár Sarolta (Péteri), Monoron, Monori-cr- dőn: dir. Bathó László (Manor, Bocskai u.), Maglódon és Ecseren: dr. Holló Mariann (Ecser), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Czinder Bálint (Pilis, Rákóczi u. 63.), Sülysápon és tJriban: dr. Gáspár István (Sülysáp), Üllőn: dr. Leyler Lóránt, Ve- csésen: dr. Fekete Károly tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Já­nos utcai. Beteg állatok bejelentése: a monori járás területén vasár­nap reggel 8-tói 13-ig és dél­után 15-től 19 óráig Manoron, a főtéri gyógyszertárban. AZ UTCA LAKÓI ÖSSZEFOGTAK Nyolcvanezer forint értékű társadalmi munka A TANÁCSTAG SZERVEZTE MEG Gyömrőn, a márciusi jelölő­gyűlések során, sok szó esett a járdaépítésről. A gyűléseken jelen levő tanácsi vezetők szóltak arról, hogy egyre több járda épülhet a községben ak­kor, ha a lakók vállalják a munkálatok elvégzését, mert a tanács az anyagot biztosítja. Megtetszett az ötlet Kálló Pálnak, a 33-as körzet tanács­tagjának is, akit másodszor választottak meg a Lehel és Frangepán utca lakói tanács­tagnak. összehívta az utcabe­lieket a művelődési házban, s arra kérte őket, építsék meg közös összefogással a járdát a csaknem egy kilométeres hosz- szon. A kérés megértésre ta­lált, elkezdődött a szervezés, amelyben Mágó Mihály, ifjú Kohuth G. József és Petró Sándor sokat segített. Hamarosan minden rendben volt, és április utolsó szom­bat—vasárnapján nekiláttak a munkának. Azóta hétvégeken folytatódik a járdaépítés. El­készült a költségvetés is, elő­reláthatólag 40 ezer forintba kerül a tanácsnak a járda. Ha valamelyik vállalat végzi el e munkát, 120 ezerbe kerül. Úgy tervezik, e hónap végén, sze­rény ünnepség közepette át­adhatják rendeltetésének a járdaszakaszt. Együtt örülnek a Lehel és Frangepán utcában lakók. Maguknak dolgoznak, s úgy érzik, megéri nekik a fárad­ságot, a szabad szombat felál­dozását az, ha szebb lesz a portájuk környéke, ha nen kell bokáig sárban közleked­niük esőzések idején. Összefogásból példát mu­tatnak. G. J. MŰSOR Mozik Ecser: Nápolyt látni és Gomba: Támadás hegedűszóra. Gyömrő: Murphy háborúja. H: Meglepő fordulat. Maglód Oleszja. H: Dühös utazás, Men- de: A 22-es csapdája. H: Oleszja. Monor: v—h: A bo- szorkánymester. Nyáregyháza: Mi, elveszett lányok. H: A jö­vő emlékei. Péteri: Lépj olaj­ra. Pilis: Sátáni ötlet. H: Wa­terloo. Tápiósáp: Sacco és Vanzetti. Űri: Lila akác. Üllő: Emberrablás magyar módra. H: Személyiségcsere. Vecsés: Lángoló tenger. Matiné: Az ég kulcsa. H : Ljubov Jarova- ja. BÁL Gyömrő, művelődési ház, 18 órakor: magnósklub, Monor, járási művelődési ház, 18-tól 23 óráig: táncest, játszik a Florida együttes, Üllő, művelő­dési otthon, 17-től 22 óráig: ötórai tea, játszik az Alfa együttes. MONORI KÖRKÉP Hol, mit vásárol a háziasszony? Megszokott kép: a háziasz- szony reggel szatyrot és kosa­rat fog, vásárolni indul, mond- ■•juk, egy hétfői napon. Hogyan teszi ezt akkor, ha például Monoron a Tompa utcában lakik, s fél nyolcra haza kell érni'e, mert a gyerekek isko­lába mennek? A Ságvári utcai élelmiszer- üzlet van a legközelebb, ott megveheti a tejet — reggel hétkor nyitnak. Most már zöldséget is vásárolhat, mert egy hete gazdája akadt a Kos­suth Tsz volt bódéjának. Fia­tul házaspár nyitott zöldség­gyümölcs árudát, s már az el­ső napon elégedett köszönjük -volt a reagálás rég várt jöt- tükre. Kenyeret a háziasszony nem vehet, péksüteményt sem, mert negyed nyolckor a ke­nyereskocsi még nincs sehol. (Nemcsak hétfőn, de pénteken és szombaton sem!) Hazame­het a tejjel, a zöldséggel, az­tán visszatér, és kenyérre vár. Ha nincs türelme várni, el­gyalogol a vasúti ÁBC-áruhá- zig. — ötkor nyitunk — mond­ja az ABC üzletvezető-helyet­tese —, hogy a bejárók jókor megvehessek, amire szükségük van. Ma például fél hatkor jött az első kenyérszállítmány, 25 darabot hozták, s addig elég is volt, amíg a második fuvar kenyér fél S-kor meg nem jött. A vásárlók nem panaszkodtak még, hogy ez az időpont késő lenne. A mindennapi vásárlások egyik állomása a húsbolt. A Tompa Mihály utcai háziasz- Bzony tehát hol vásárolhat húst? A Ságvári utcai hentesüzlet ez élelmiszerbolt szomszédsá­gában van. Ellátására sok a panasz: kevés az áru, gyenge a választék. Hétfő: az üveg­vitrinben szardíniásdobozok sorakoznak, nincs töltelékáru. Igaz, hétfői napon virslit, sza­lámit csak a mintaboltokban, a község központi húsüzletei­ben találhat a vásárló. Ki tud­ja, ott miért, és itt miért nem? Kedden disznóhús érkezik, nem sok, s nincs például kö­röm, s nincs marhahús egyet­len deka sem. A hét végére jó már pénteken bevásárolni, mert szombatra minden el­fogy. Halat itt sohasem látni: aki igazán válogatni szeretne, á központba gyalogol vagy a ! vábbi út, de más lehetőség nincs. Kialakult már a hentesüzle­tek népszerűségi sorrendje is, a vásárlók csalhatatlan ta­pasztalatai, alapján: a legjob­ban ellátott üzlet a Bajcsy- Zsilinszky utcai kiskereskedel­mi kezelésben levő hentes- bolt, utána a József Attila utcai ÁFÉSZ-üzlet követke­zik, s a sort az állomásnál le­vő ÁBC-áruház zárja. Egy-* mástól meglehetősen távol es­nek. Ezeknek az üzleteknek- jókora törzsvásárlótáboruk van. Vajon a többieknek — az igények ellenére — miért nincs? Zöldségboltok. Egy időben gomba módra szaporodtak, aztán néhány megszűnt. Ami található, szin­te kivétel nélkül magánkeres­kedőé. Áruik frissek, a tulaj­donosok a maguk _ területén szinte egyeduralkodók. Lehet­nek is: nem versengenek álla­mi konkurrenciával. A piactéri állami zöldséges­bolt választéka hétköznapokon olyan szegényes, hogy oda­menni nem nagyon érdemes, ,még akkor sem, ha alacso­nyabbak az árak, mint más­hol. Csütörtökön például né­hány paradicsomon s kevés hegyes paprikán kívül nem­igen látott mást a vásárló, Ugyanakkor az állomásnál le­vő zöldségüzlet óriási paradi­csomait szinte kapkodták. 5 szerdán egy magánkereskedő hozta Monorra első zöldbor­sóját Igaz, kora hajnalban ment érte Pestre. — Tegnap kérték az asszo­nyok, hogy akármilyen drága is, hozzak már... Negyven fo­rint kilója. Hozott. Mert a vásárlók kérték. K. Zs. HOHGR'VIDfM XV. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM 1973. MÁJUS 20., VASÁRNAP Magaskordon — gépesített szüret Országos nevei szerzett a szárazhegyi szőlészet hatatlanul kisebb annál a vesz­teségnél, amelyet a peronosz- póra-, vagy lisztharmatfertőzés okozhat. A fiatal szakember elmon­dotta azt is, hogy jóllehet a gazdaság alap- és főtevékeny­sége elsősorban a mezőgazda­ság, jelentős összegeket áldoz a szárazhegyi szőlészet fej­lesztésére. Őszre már valószí­nűleg nem lesz szükség az is­kolás gyermekek kisegítő szü­reti munkájára: az országban elsőként üzembe helyezik a Chishon—Rheder-féle szüretelő gépet, mely kétszáz ember munkáját képes elvégezni, de csak az ilyen módszert alkal­mazó szőlészetben. Kétségte­len, hogy ez a jövő útja. A munkamódszerekre és terme­lési eredményekre felfigyeltek már más nagygazdaságok is, és tapasztalatcserére felkeres­ték e jó nevű monorit. A távlati tervekben szerepel újabb 200 hektár telepítése, Nagy kár, hogy a gazda­ság, pincehiány miatt, nem tudja feldolgozni sa­ját termését. A különös jó fékvésen termett szár;azhegyi szőlő borának íze, zamata sok borversenyen szer­zett már díjat. Nagyobb hasz­not hozna a gazdaságnak a kész termék, mint a gyümölcs- termés eladása. Talán egyszer majd arra is lesz lehetőség. F. J. Növényvédelmi bemutató a tsz-ben Megtérülnek a kemizálás költségei Tanácskoztak a szakemberek Albertirsán, a Szabadság Termelőszövetkezettel karölt­ve, szakmai bemutatót tartott a Pest megyei Növényvédő Állomás a megye szakembe­rei számára, a lucernater­mesztéssel kapcsolatos nö­vényvédelmi kísérletekről. A mezőgazdasági üzemek­ben egyre nagyobb tért hódító kemizálásról és annak a Sza­badság Tsz-ben alkalmazott formájáról, eredményeiről ér­MAKARENKO SZELLEMÉBEN Nem kellett írásbelizniük Lezárultak az írásbeli érett­ségik a monori gimnáziumban is. Azoknak volt jó, akiknek nem kellett írásbelizniük, már­pedig aki magyarból és ma­tematikából négy évig tartot­ta a jeles rendűséget, annak nem kellett. Vitéz Ágnes és Halm Tamás negyedikes tanulóik nem írás­beliztek. Orvosnak készül Amikor benyitok Vitézék kapuján, könyvvel a kezében találom Ágit. — Készülök a szóbeli érett­ségire — mondja. — Hamar eltelik az egy hónap, ami még hátra van. Bemegyünk a szobába. A akik a négy év folyamán igen sokat tettek, a tanuláson kívül, az iskola hírnevének öregbí­téséért, tegyük hozzá: nem eredménytelenül. Bizonyára további életútjuk során is hasznosítják majd az iskolában szerzett tapasztala­tokat, képzétt szakemberek lesznek. Gér József Móricz Zsigmond utcai ma- ; könyvek szanaszét hevernek a szék hal-vad szaküzletbe. Igaz, szőnyegen, asztalon, fotelban, az másfél, két kilométeres to- I Érződik az érettségi láz. deklödtünk Gyovai Páltól, a tsz főagronómusától, akinek növényvédelmi mérnöki dip­lomája is van. A főagronómus elmondot­ta, hogy a növénytermesztés­ben az agrotechnika, a ke­mizálás és a gépesítés együt­tes alkalmazására töreked­nek: anélkül ma már elképzel­hetetlen a terméseredmények nagyfokú nevelése. A kémiai anyagok egy­részt a talaj termőerejét nö­velik, műtrágyák formájában, másrészt a kórokozók elleni küzdelemben hatékony segí­tői a termelőknek. Nagy gondot fordítanak a legmegfelelőbb növényfajták kiválasztására. Az újakat kis parcellákon termesztik, és akkor fognak a nagybani ter­meléshez, ha a kísérletek — a megfelelő vegyszerezéssel — eredményesek a helyi adottságok között. A vetőma­gokat — bevált fajták ese­tében is — általában három évenként cserélik, frissítik. Jelentős szerepük van a talaj- vizsgálatoknak a tápanyag visszapótlásával kapcsolatban, hogy a megfelelő tápanyago­kat, a legmegfelelőbb elosz­tásban és mennyiségben tud­ják a talajba juttatni. Elmondotta a főagronómus, hogy a növényi károkozók és az állati kártevők a ter­mést 30—40 százalékban is veszélyeztethetik. Amíg né­hány évvel ezelőtt alig-alig volt vegyszeres gyomirtás a tsz tábláiban, ma már ezer­ötszáz holdon folyik rend­szeresen és erdeményesen. Csaknem teljesen megszűnt a kézi erővel — kapálással — végzett gyomtalanítás, mióta minden termesztett növényre kidolgozták a tsz szakembe- i rei a védekezés korszerű : módját. A költségek, anielye- | két a kémiai anyagok be- 1 szerzésére fordítanak, bőven ; megtérülnek a terméshoza- . mok nagyarányú növekedésé- i veL 4 4 hogy azonos területen mire ké­pes az idejét múlt tőkeműve­lés és a magaskordon: olasz- rizlingből a múltban 25 mázsa már jó termésnek számított, az elmúlt évben a gazdaság hek­táronként 83 mázsa termést tu­dott biztosítani, kékfrankosból 1970-ben még csak két mázsa volt az átlagtermés, s a ma­gaskordon azt 32 mázsára gya­rapította. A széles magaskordonsorok- ban nem ismerik a kötözést. A termő szőlővesszők szaba­don, szellősen lógnak a meg­felelő szintről lefelé. Ez a ter­melési módszer mentesül mindazoktól a fáradságos és költséges termelési módszerek­től, melyek a háztáji kis szőlé­szeteket tönkreteszik. — Függetlenül attól, hogy ez a módszer a legbiztonságosabb, rendkívüli gondot fordítunk a tápanyag utánpótlására. Oly mértékben alkalmaz­zuk a műtrágyát és szük­ség szerint a szerves trá­gyái is, hogy az a kívül­álló számára túlzásnak tű­nik. De csak így lehet biz­tosítanunk a kiváló ter­méseredményeket, meg úgy, hogy az elmúlt év­ben is nyolcszor permeteztünk és négyszer poroztunk, a leg­jobb szerek alkalmazásával. Kiszámítottuk, hogy egy per­metezés költsége összehasonlít- | — A négy év alatt rengeteg olyan élményt szereztem az is­kolában — folytatja Ági —, amelyet sohasem fogok elfelej­teni. Különösen az utolsó há­rom évben, a vertikális irányí­tási rendszer bevezetése után hárult rám nagy feladat. Alt­kor választottak ugyanis meg iskolai KISZ-titkárnak. — Édesanyám szakácsnő a monori MEZŐGÉP-nél, édes­apám műszaki ellenőr az Északi Járműjavítóban. So­kat köszönhetek nekik. Nálunk mindig megvolt a családi har­mónia, s ez nagyon befolyásol­ta az én életemet is. Jó szív­vel emlékszem vissza taná­raimra, osztálytársaimra egy­aránt. Büszke vagyok kitünte­téseimre is, a / legjobban a ki­váló ifjúsági vezető cím el­nyerésének örültem. — Mindig szívesen dolgoz­tam a közösségben. Makaren­ko két jelmondata örökké megmarad bennem: „Közös­ségben a közösségért; követe­lek, mert becsüllek’’. Nagyon szeretem az embereket, ezért is határoztam el, hogy orvos leszek. A Budapesti Semmel­weis Ignác Orvostudományi Egyetemre jelentkeztem. Pél­daképem, a két szülőmön kí­vül. az unokanővérem, aki Tápiószentmártonban gyógy­szerész. Amikor még Monoron lakott, petróleumlámpa pael- lett tanult, mint egyetemista... Ha esetleg nem sikerül a fel­vételim, jövőre ismét megpró­bálkozom. Már egyetemista Halm Tamással Vörös Had­sereg utcai otthonukban be­szélgetünk. — Az NDK-ban szerettem volna továbbtanulni, a köz- gazdasági szakon. Hely hiá­nyában nem vettek fel, de pontszámom elegendő volt a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetemre. Az a fu­ra helyzet állt elő, hogy még le sem érettségiztem, és már egyetemi hallgató vagyok. Ha végzek. a külkereskedelmi vagy diplomáciai szakon sze­retném magam továbbképezni. — Én is sokat köszönhetek a szüleimnek. Édesapám 63 éves, a MALÉV főorvosa. — Osztályfőnökömtől, dr. Halász Jánostól, az emberies­séget, hazafiságot, édesapám­tól a kitartást és az elmélyü­lést tanultam el. Jó indítás ez az életre. Két móst érettségiző diákkal beszélgettünk. Olyanokkal, Keserű, barna port kavar a hűvösre fordult széL a száraz­hegyi határban. Üticélunk a Monori Állami Gazdaság szá­razhegyi részlege, illetve a sző­lészet, melynek tekintélyes múltja van, de, a jelek szerint, még ígéretesebb jövője. Országos viszonylatban is figyelemre méltó az a szőlő­kultúra, melyet itt a gazdaság szakvezetése létrehozott. Gervald László kertészmér­nök, jól összeszokott munka­társaival, 137 hektárnyi szőlé­szet munkálatait vezeti. — Teljes egészébeh átálltunk az osztrák Lenz—Moser-féle, széles soros kordonművedésre, azzal a módosítással, hogy mi csak a magaskordon-válto- zatot tartjuk a jövő szem­pontjából, a gépesítés fi­gyelembevételével, techni­kailag fejlett, gazdaságilag a legmagasabb szintre ké­pes termelési módszernek. S mivel nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat mestere is Gervald László, már mutatja is az utat a közeli, hatalmas szőlőtábla felé. Betonoszlop lugassorok nyúl­nak a végtelenbe, 1,20 méter magasságban á.gaznak szét a termő ágaik. Hosszú szálvessző­ket lobogtat a szél. A korszerű szőlőművelésnek egyáltalán nem kell számolnia a talaj­menti fagyokkal, nincs szük­sége fedésre, nyitásra. A gyom­talanítás teljesen gépesíthető, a levelek és termőrészek káro­sodása nélkül. A háztáji gazdaságokban is gond, hogy mit tegyenek a szőlővenyigével, hiszen a köz­vetlen szomszédos Kossuth Tsz szőlészetében is fáradságos munkával hordják ki a közök­ből a venyigét. Itt, a három méteres térköz­ben, beledolgozzák a föld­be a különben haszontalan tavalyi vesszőket: igen hasznos táptartalmú szer­ves tárgya lesz belőlük. Nincs tavaszi hajrá, mint a tő­keművelésben. Egész télen metszenek, a nagy szőlőbirto­kot harminc ember képes szak­szerűen, gondosan, gépesítés igénybevételével megmun­kálni. Csak néhány jellemző adat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom