Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-20 / 116. szám

6 1973. MÄJUS 20., VASÁRNAP Peti l me^i^ei baranc^olaáo fáóoh 70. A penci falumúzeum az új Petőfi-domborművel. (A szerző felvétele) PENC-RÁD I. A két szomszédos község test­vériesülése 1969. január 1-én kezdődött, amikor Penc Me­nyecskehegyi Mgtsz-e egye­sült a rádi Űj Élet Mgtsz­szel. És beteljesedett 1970 jú­niusában, amikor a közel egy­forma — 1300—1400 körüli — lélekszámú községek közös közigazgatás, közös tanács ve­zetése alá kerültek. A hagyo­mányok változó lecsapódása és kifejlete, az aktuális helyzet nem egy különbsége, a műve­lődési és szociológiai súlypon­tok eltérései miatt mégis ér­dekes és érdemes talán külön cikket szentelnünk Pencnek, s egy másikat Rádnak. A penci barangolásnak sajá­tos aktualitást ad a községhez természetesen és erőltetés nél­kül fűződő, évtizedken át több­ször megpecsételt, ma is ele­ven Petőfi-kultusz. Pontosab­ban az a körülmény, hogy a május 27-én tartandó ünnep­ségen az eddigi két Petőfi-em- léktábla mellé egy harmadikat is avatnak Pencen, sőt negye­dik emlékműnek Németh Kál­mán, Foton élő jeles szobrász- művészünk Petőfi-bronzarcmá- sát, éspedig a falumúzeum előtti kis parkban azon az alapzaton, amely korábban időtlen idők óta, a Vác—Rád útelágazásnál Pest és Nógrád megye határköve volt. Nyilván kicsit sűrű s bonyo­lult ez az információhalmaz, amit ebbe a néhány mondatba beleszorítottam. Aki bővebben kívánja ismerni a Penc köz­ségbeli négy Fetőfi-emlék his­tóriáját és alapos indokát, az olvassa el a helyi iskolaigaz­gató, múzeumvezető és jeles Petőfi-kutató: Jakus Lajos mo­nográfiáját: Petőfi Pencen. Rö­viden azonban én is érzékel­tetni próbálom Penc és Petőfi kapcsolatát úgy, ahogy isme­rem, ahogy olvastam-hallot- tam, s ahogy nyomait sze­meimmel láttam. AZ ifjú Petőfi diák- és fia­tal költő korában négy ízben fordult meg Pencen. Egyszer­egyszer 1835-ben és 1838-ban és két alkalommal 1843-ban. Atyafiságos és baráti kapcso­latokból születtek ezek a lá­togatások, de alighanem ab­ból a vándorkedvből is, amely a költőt egész rövid életén át fűtötte-hajtóttá. Vegyük szám­ba a Pencre vonzó eseménye­ket. A költő aszódi gramma- tista diákoskodása idején is­kolatársai közül baráti köré­hez tartozik két penci gyerek: Dlhányi Zsigmond és a Pod- maniczky-család penci tiszt­tartójának fia: Csörföly Lajos. Ugyanebben az időben Petőfi édesanyja utáni nagynénje: Hruz Éva házvezetőnő Koszto­lányi Imre penci fiskális há­zában. A familiáris vonat­kozás, no meg a barátok irán­ti vonzódás alapja a Pencen eltöltött 1835. évi boldog kará­csonyi, s 1838 októberi szüreti vakációnak. E szünnapok em­lékét őrzi az első penci emlék­tábla, amelyet 1926-ban lep­leztek le, a már omladozó Kosztolányi-porta helyett az akkori Hangya Szövetkezet épületének házfalán, majd 1957-ben a közben beomlott Kosztolányi-ház helyén épült művelődési házra, tehát Hruz Évának, a költőunokaöccs ven­déglátójának eredeti lakóhe­lyére került fel új márvány­tábla. A jövő heti kettős ava­tóünnepség színtere a Pétőfi- domborműves múzeumker- tecske mellett arra a két ki­rándulásra emlékeztet, amely a már Pesten, illetve átmene­tileg Gödöllőn író-dolgozó Petőfit aszódi iskolatársa, ba­rátja: Csörföly Lajos szülei­nek házába vezette. A leg­újabb emléktábla ezt, a nem­régen felkutatott, 1843. évi két penci kirándulást örökíti meg az egykori Csörföly-kú- ria helyére emelt épület hom­lokfalán. S itt mindjárt em­lítsük meg, hogy a Podma- niczky-tiszttartó: Csörföly Ist­ván házának kapuja, amelyen Petőfi gyakran ki- és bejárt, amelynek vaskilincsét a költő keze annyiszor lenyomta — ma eredeti kőkeretével együtt a penci falumúzeum mellett, a helybeliek saját erejéből épített raktárhelyiség bejá­rata. Ily módon él együtt a múlt és a jelen, az emlékezés és az emlékező alkotás. A falumúzeum Penc, Rád, Kösd, Csővár, Ácsa, s környé­kének őskori, .őstörténeti, nép­rajzi, művelődéstörténeti em­lékeit őrzi a múzeum — amelynek talán illőbb címe lett volna a javasolt Cserhát­táj múzeum — 1952-ben az is­kola egyik termében kezdett formálódni és 1961-ben kap­ta meg az ízéléses, nemes kül­sejű, tágas beosztású, jelen­legi otthonát. Számottevő ré­gészeti leletei bronz-, réz- és vaskori edények, eszközök­ben. középkori kerámiákban és jelentős építészeti, fara­gott kőemlákekben egyaránt gazdagok. Termeiben ez idő szerint ünnepi Petőfi-kiállí- tás nyílik meg. amely Petőfi életének általános rajzola­tán túl elsőrenden penci lá­togatásainak emlékanyagát mutatja be. Az egykori ro­konok, barátok. ismerősök alakjai tűnnek fel a tárlók­ban, életük és munkásságuk, a költővel való kapcsolatuk részben sokáig lappangó do­kumentumai. amiket korabeli 'használati tárgyak színeznek és élénkítenek. Egyetlen ere­detinek tekinthető Petőfi­Elő- és utókalkulációs osztály vezetésére alkalmas dolgozót felveszünk Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban a VÁCI KÖTÖTTÁRUGYÁR személyzeti osztályán 2601 Vác, Sallai Imre u. 8/10. kegytárgy is eljutott a penci falumúzeumba: a költőnek költői mézesheteiből származó dohányszitája. Pencre érkezve, néhány pe­dagógus vezetésével egy cso­mó gyerek planírozta, rendez­te társadalmi munkában a fa­lumúzeum előtti útrészt. Vi­dáman, lelkesen végezték fel­adatukat, mint akik érzik­tudják, hogy valami szép dol­got, derék dolgot csinálnak. Jelentős, ígéretes ügynek tar­tottam ezt olyan községben, ahonnan a dolgozók jelentős része a váci hajógyárba, ce­mentgyárba, darugyárba (a nők a fonó- és kötőüzemek­be), a dunakeszi vagongyár­ba, házgyárba, sőt Pestre is elingázik főképpen munkás­buszon, s ahol a községhez, a kisházához való kötődésnek új, kulturális palántáit lehet és kell tartósabb törzzsé ne­velni. Ahol a helyi művelődé­si élet fejlesztéséhez — Rúd­dal együtt — nagy erőfeszíté­sek kellenek, mert hovatovább a kulturális fejlődés szinte behozhatatlanul elmarad a gazdasági szint, az úgyneve­zett „életszínvonal” emelkedé­se mellett. A XV. században Penc a Penczy família tulaj­dona volt. A török alatt Rusz- tem budai p>asa hűbérbirto­ka, a XVIII—XIX. században földesurak raja osztozott raj­ta. Ma végre Penc — a pen- cieké. És a penci nép nem él rosszul. De folyvást gondol­niuk kell arra is: nemcsak kenyérrel él az ember. Békés István Kaktuszkiállítás a Kertészeti Egyetemen Szombaton megnyílt a má­sodik országos kaktuszkiállí­tás a Kertészeti Egyetem épü­letében. A kiállításon egészen különleges színű és alakú nö­vényeket is bemutatnak, ame­lyek világviszonylatban is ér­dekességek. A belépőjegyek némelyikét lebélyegzik, ezek tulajdonosai részt vesznek az úgynevezett „kaktusztombolán”, s vala­mennyien nyernek is: választ­hatnak maguknak egy dísznö­vényt a kijelölt gyűjtemény­ből. A kiállítás május 27-ig te­kinthető meg. T áncbajnokság Szombathelyen, a művelő­dési és sportpalotában meg­kezdődött a Savaria nemzet­közi táncverseny és magyar táncbajnokság. A világ leg­jobb amatőr táncosai nyolca­dik alkalommal találkoznak a Vas megyei városban. Tizenöt ország tánccsoportjai két na­pon át versenyeznek a Sava­ria Kupáért. A nemzetközi versennyel párhuzamosan ren­dezik meg a magyar bajnok­ságot. Ml AZ EGÉSZSÉG TITKA NAPONTA LEGALÁBB Érdekvédelem, további együttműködés Az európai szocialista fővárosok szakszervezeti vezetőinek találkozója Érdekes nemzetközi esemény színhelye lesz jövő héten ha­zánk fővárosa: a Szakszerve­zetek Budapesti Tanácsának kezdeményezésére, a SZOT tit­kárságának egyetértésével, május 21—26. között Büda- p>esten rendezik meg az euró­pai szocialista fővárosok szak- szervezeti vezetőinek első ta­lálkozóját. A tanácskozás alap­jául szolgálnak az egyre erő­teljesebben kibontakozó terü­leti munka tapasztalatai, s az a megfigyelés, hogy a több más témában is gyümölcsö­zően együttműködő szakszer­vezeteknek sok hasonló gond­juk, feladatuk van a legfőbb várospolitikai kérdésekben is. Kedden a SZOT székházá­ban az ünnepélyes megnyitó után két munkanapot szánnak az üzemen kívüli érdekvédel­mi tennivalók megtárgyalá­sára, a tapasztalatok cseré­jére, és az együttműködés újabb fejlesztési lehetőségei­nek megvitatására. A tanács­kozásra meghívják vala­mennyi szakma képviselőit. Az eseménysorozatnak különös jelentőséget ad, hogy arra a magyar főváros jelentős jubi­leumának évében, Pest, Buda és Óbuda egyesülésének cen­tenáriumán kerül sor. Az első delegációk érkezését vasár­napra várják. A gyógyszeripar biztonságáról Balatonszéplakon szomba­ton befejeződött a gyógyszer- ipar tűzvédelmi kérdéseivel foglalkozó szimpozion. Az egy­hetes tanácskozáson hangsú­lyozták, hogy az évi 10 mil­liárd forint termelési értéket előállító gyógyszeriparban a technológiák nagyfokú tűz- és robbanásveszélyessége párán- csolóan előírja a tűzvédelmi biztonság növelését. Forgalomban az Eger Szombaton forgalomba ke­rült az Egri Dohánygyár leg­újabb terméke, az Eger ciga­retta. Az új, füstszűrös szi­varka hossza 85 milliméter. Kellemes aromájú, könnyű, acetátfilteres cigaretta. Kitűnő hazai és külföldi dohányok felhasználásával készült. VÁC, EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA Júniusban hagyják el a váci Géza király téri Gim­názium és Egészségügyi Szakközépiskola két egészség- ügyi negyedik osztályát az első végzősök. Négy eszten­deje, az 1969/70-es tanévben — egy évvel azután, hogy az országban néhány hasonló középiskola megalakult —, Pest megyében is megnyílt az első és egyetlen egészségügyi szakközépiskola, két osztályt megtöltő mintegy 70 növendékkel. Néhányan lemorzsolódtak, most az A-ból 24 lány és 7 fiú, a B-ből 33 leány ad számot az érettségi vizsgán tudásáról. A váci egészség- ügyi szakközépiskolába már meginduláskor felvettek fiúkat, hiszen az iskola célja egészségügyi középkáde­reket nevelni és a férfiak részére is akad ilyen munka. Például dolgozhatnak laboratóriumban vagy közegész­ségügyi ellenőrként, amihez különben is megkövetelik az érettségit. Egyetemre vagy munkára Az A osztály főnöke Kárpáti János és a B osztályé, dr. Sel- meczi Attiláné bizakodnak ta­ni tványaükban: igyekvő vala­mennyi, megállják a helyüket az érettségin. Túlnyomó több­ségük kitűnő vagy jeles ered­ménnyel végezte az általánost és sokan éppen azért irat­koztak ebbe az iskolába, mert orvosok akartak lehni. — öt fiú és kilenc leány je­lentkezett az orvosegyetemre, egy leány a fogorvosira, má­sik a gyógyszerészetire — köz­li Bánhidi László igazgatóhe­lyettes. A fogorvosnak készülő kislány, Kocsi Mária éppen belép valamiért az irodába. — Persze, arra is gondolok, hogy nem vesznek fel az egye­temre. Akkor sem esem két­ségbe; dolgozom, és jövőre megint jelentkezem. mértékig rokonszakmára is készülnek néhányan. Ketten a gyógypedagógiai, egy pe­dig a testnevelési főiskolán, ugyancsak' egy cöl,'6Vőni5iképző- ben szeretné folytatni tanul­mányait. Két maturandus a védőnőképzőbe jelentkezett és három gyógytornásznak. A többi lány kórházi vagy körzeti betegápolónő, laborató­riumi vagy gyógyszertári asz- szisztens lesz. Számukra is munka melletti továbbképzést írtak elő, de fele annyi idő alatt szerzik meg a képesítést a csak általános iskolát vég­zetteknél. A rendelőintézeti és körzeti asszisztenseket pedig már a szakközépiskola kép>esí- ti, ahogy a csecsemő- és gyer- mekgondozónőket szintén. Ez utóbbi pályára öten jelentkez­tek. osztály ápolónője: csak érett­ségizetteknek fenntartott, ki­emelt szakma. A váci járási egészségügyi osztály 8 lányt tud elhelyezni, de a kórház sok lányt alkalmazhat ideiglene­sen, a szülési szabadságon, vagy gyermeknevelési segély- lyal távollevők helyettesítésé­re. — Az idén végző lányokkal nincs is gond, valamennyi el­helyezkedhet, de csaknem mind kizárólag Vácott — mondja Ágh Bíró Béla igaz­gató. — Irtunk ugyan a Sem­melweis Kórháznak, meg a többi megyei gyógyintézetnek, kértük, közöljék velünk, igé­nyelnek-e középkádereket érettségizőink közül. Nemleges választ kaptunk. Ami — jegyezzük meg — annál feltűnőbb, hiszen külö­nösen ápolónőben általában nagy a hiány. S felvetjük a kérdést, hogy a szakközépis­kola következő esztendőkben végző tanulói is, ahogy most az első érettségizők, könnyen elhelyezkedhetnek-e, ha csak Vác nyújt erre lehetőséget. Kevés a kollégiumi hely A jövő tanévben a két IV. osztályba 65 leány és 9 fiú, a harmadikba 56 lány és 4 fiú kerül. Az elsőbe 104 jelentke­ző közül 60 lányt és 6 fiút vettek fel. — A többi, egyetemre ké­szülő ugyanígy gondolkodik — veszi át a szót az igazgató- helyettes és elmondja, hogy bár csaknem valamennyi vég­zős egészségügyi pályára ké­szül, akad egy kislány, aki a tudományegyetem fizika—ma­tematika, egy másik a bioló­giai szakán tesz felvételi vizs- kát. — Sőt, az egyik kislány a jogon próbálkozik. Bizonyos Mélyfúrási kutak, termálkutak fúrását és javítását, aknák építését vállalja a Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi üzemvezetősége, Cegléd III., Rákóczi út 72. Telefon: 83-14: Telex: 22-4804. Vác ad munkaalkalmat — Én ideg- és elmeápolónő akarok lenni, ez a munka ér­dekel — halljuk Simon Kati tápiógyörgyei kislánytól. Vá­cott marad, a kórházba kerül. A zsámbéki Hornyák Zsuzsa pedig a most már talán mégis megépülő váci véradó állo­másra, negyedmagával. A váci kórház hat lányt alkalmaz ápolónőnek, másik hatot egyéb kórházi munkára képez to­vább. Műszeres műtősnő, al­tatóasszisztens és az intenzív — Főleg vidéki jelentkező­ket kellett elutasítanunk — közli az igazgató —, mert kö­zülük csak 15 főnek biztosít­hatunk kollégiumi elhelyezést. Az évfolyamonként 40 fős ké­miatagozatos osztályunkba sem vehettünk fel minden vi­déki jelentkezőt, predig az ér­di gimnáziumon kívül a me­gyében egyedül nálunk van ilyen tagozat és ezért sok a jelentkező. Már 1968-ban kije­lölték az új tágas kollégium helyét a Mártírok útján, a tel­ket 69-ben be is kerítették, de csak a napokban jelent meg egy talajegyengető gép és kezdte meg a munkát. Ki tud­ja, mikor lesz kész az épület Mentőápolók Az érettségiző fiúk közül Acs Istvánnal beszélgettünk. Nagykátai. Négy éve a köz- gazdasági technikumba is fel­vették, mégis idejött, mert or­vos akar lenni. Ha most nem tanulták a felnőttápolást és a csecsemőgondozást, ahogy a lányok, és ezekből a tárgyak­ból most ők is érettségi vizs­gát tesznek. A váci egészségügyi szakkö­veszik fel az egyetemre, a mentőkhöz megy. Nyári szak­mai gyakorlatra oda osztották be a fiúkat, és az utolsó fél­évben különleges kiképzést kaptak a mentőszolgálatra. zépiskola elsőrendű feladata a középkáderképzés. Lelkiisme­retes tanárok, egészségügyi szakemberek buzgó fiatalokat nevelnek ezekre a pályákra. Jó. hogy az idén kibocsátot­Osztálytársa, Marosvölgyi Zol­tán egyenesen a mentőkhöz megy. Megszerezte már a gép­kocsivezetői jogosítványt is, hogy mentősofőr és ápoló le­hessen. Egyébként az iskolá­ban a fiúk is ugyanúgy meg­taknak nincs elhelyezkedési gondjuk. Biztosíték kellene azonban arra, hogy a későbbi években érettségizőknek se le­gyen. Hiszen nagy a szükség középkáderekre. Szokoly Endre Az első végzősök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom