Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-19 / 115. szám

4 "^fChiap 1973. MÁJUS 19., SZOMBAT Ünnepi könyvhét előtt A zenétől a természettudományig A közeledő ünnepi könyvhét ez idén is megszaporítja az újonnan megjelenő művek sorát. Közöttük több olyan érdekességgel, figyelemre méltó újdonsággal is találkozunk, amely kimondatlanul is a magas szintű ismeretterjesztés célját szol­gálja. Irodalom és muzsika mindig is ikertestvé­rek voltak,, ezért is különösen ötletes és szép eszme volt a Zeneműkiadó ünnepi kiadvány­ként megjelenő kötete, A zene szava címmel. Egytől-egyig verseket találunk eb­ben, Gál Zsuzsa körültekintő és gazdag lehe­tőségből bizonyára nehéz szívvel rostáló, de mégis átgondolt, megkapó szerkesztésében, válogatásban. Teljességre hogyan is töreked­hetett volna, hiszen így is közel másfél száz költeményt nyújt át a kötet, csaknem ugyan­ennyi költőtől, magyartól és külfölditől, maiaktól és klasszikusoktól egyaránt. „Hallgasd a zenét” címet viseli az első rész, amely általában vall a muzsikáról, s Vörös- marty-verset idéz — „Hírhedett zenésze a világnak” — a második csoport, amelyben költők szólnak, vallanak a szeretet és a tisz­telet hangján nagy muzsikusokról. A költé­szet és a zene e harmonikus találkozásához csatlakozik a grafikusművész is: Hincz Gyula illusztrációi teszik teljessé azt a hangulatos szépséget, amelyet a szép kiállítású könyv lapozgatása, olvasása jelent. Gyere velem operába! — így invitál címlapján egy ugyancsak a mu­zsika áhítatára vezető munka: Abody Béla új kötete a Gondolat kiadásában. S a zene szeretetéről olyannyira ismert, sokoldalú szerző rokonszenves őszinteséggel vallja be előszavának már az első mondatában írásá­nak direkt szándékát: „Ennek a könyvnek teljesen nyílt, pontosan megfogalmazható pe­dagógiai, sőt propaganda célja van”. E célnak műve egyharmadában az ugyan­csak ismert könnyed, csevegő modorában fe­lel meg, miközben élvezetesen és eléggé meg­győzően mond el vallomásokat saját életéből: miként is kedvelte meg azJ operát' Äogyän lett rendszeres operalátogató. A személyes él­mények ereje kétségtelenül vonzó az olva­sóra, aki természetesen már eddig is érzett valamiféle hajlandóságot az effélére. Az ilyen olvasó — és ez sem kis dolog — bizonyára szívesen veszi, ha tanácsot kap, hogyan is fogjon hozzá, hogy értő, állandó operabarát lehessen. A kötet további része egy kissé han­got váltva, esszéket, kritikákat tartalmaz a szerző mintegy évtizednyi munkásságából. Ezek talán kevésbé felelnek meg a köny­vecske eredeti címének, mégsem állnak távol tőle, hiszen szívesen ismerjük meg egy-egy műről, előadásról, művészről a véleményét annak, aki bennünket operába hív. S e vé­lemények, művészportrék a maga nemükben igen élvezetes olvasmányok is. (E két zenei kötetről szólva hadd jegyez­zük meg elismerő örömmel azt az egyáltalán nem mellékes művelődéspolitikai törekvést is, amelyet mindkét kiadó szeme előtt tartott a két mű feltűnően olcsó árával, ízléses, sőt a verses zenei kötet egyenesen reprezentatív megjelentetése mellett.) Anyanyelvi kaleidoszkóp címmel az anyanyelvűnk iránt örvendetesen megnőtt érdeklődésnek tesz eleget a Gondolat kiadó új könyvecskéje, amelyben félszáz szerző rövid cikkeit szerkesztette kötetté Grétsy László, szellemes előszót is írva elé­jük. S ám ebből a bevezetőféléből kiderül, hogy a népszerű szerző nem híve az elősza­vaknak, mégis rendkívül világosan értjük meg belőle a célt: ismerjük meg jobban nyelvünk fordulatait, köznapi kifejezéseit, amelyeknek eredetét már sokszor alig sejt­jük (s éppen ezért néha rosszul is alkalmaz­zuk), beszéljünk pontosan, szépen és színesít­sük nyelvünket. Ennek megfelelően tagolódnak öt téma­körre a cikkek: olvashatunk a szavak, a ne­vek eredetéről, múltjáról, életéről, aztán a nyelvben betöltött szerepükről, értékükről, hasznos vagy káros voltukról, a továbbiak­ban a mondatbeli felhasználásukról, a mon­datszerkesztés gondjairól, buktatóiról, majd a negyedikben a helyesírásunk és kiejtésünk elleni kisebb-nagyobb vétségekről, az ötö­dikben pedig stílusunk virágairól, színesítő elemeiről és szeplőiről, fogyatékosságairól. Mindezt sajátosan célszerű formában oldja meg a szerkesztő szerzőtársaival: a közölt 275 írás egyike sem hosszabb vagy rövidebb, mint amennyi egy könyvlapra elfér. Gusztust csi­nál még annak is, akit talán egyelőre még kevésbé érdekelnek nyelvünk sajátságai. —sz Az állatkertek ritkaságaiból Televíziós- és filmszakemberek tapasztala­tai, de közvéleménykutatók megállapításai szerint is a közönség körében azok a termé­szettudományos ismeretterjesztő filmek és televíziós adások a leginkább kedveltek, amelyek az állatvilág életéről szólnak. Vall­juk be, az állatkerteket nemcsak a gyerekek szeretik — felnőttek számára is szép és hasz­nos szórakozás egy-egy séta a barnamedvék és óriáskígyók, a kolibrik és elefántok, a krokodilok és különös mélytengeri halak mindenki számára könnyen hozzáférhető bi­rodalmában. A Gondolat Könyvkiadó most arra vállal­kozott, hogy 240 nagyméretű könyvoldalnyi terjedelemben kiadja Josef Seget: Állatker­tek ritkaságai című munkáját. Ugyanennyi a könyvben szereplő fényképek száma is! A felvételek gyönyörűek. Áz ember, a köny­vet lapozgatva valóban úgy érzi, mintha szemtől szemben állana ezekkel a nemegy­szer elismerésre késztetően szép, máskor bűbájosán komikus állatokkal. A könyv az állatkertek varázsát hozza az olvasónak. S ezen túlmenően: nemcsak esz­tétikus élvezetet szerez minden, a természetet kedvelő embernek, hanem egyúttal tudomá­nyos szempontból kifogástalan, rövid, a lé­nyegre törő ismertetést is nyújt. Ezt a köny­vet szinte „kötelező olvasmánnyá” kellene tenni mindazon diákok számára, akik a ter­mesze traj zórák keretében tanulják az állat­tant. Nemcsak a laikusnak, a szakembernek is hasznos ez a segédkönyv; kitűnően és modern szellemben egészíti ki az olyan, sok­kal inkább szakkönyvnek, mint ismeretter­jesztő jellegűnek minősíthető munkákat, mint amilyen például a híres Brehm-sorozat leg­utóbbi kiadása, vagy a több kötetes Uránia Állatvilág. Dr. Hédervári Péter Enciklopédia a művészetekről A közművelődést Igényesen és ízlésesen szolgáló sorozat indult a Minerva Nagy Ké­pes Enciklopédiával, amelynek első kötete — A gyógyító értelem — után most került könyvpiacra A művészetek címet viselő má­sodik kötet is. Talán szabad azzal a személyes benyo- jmá^al kezdenem a recenziót, hogy már kézbe venni, átlapozni is élvezet ezt a köny­vet. A gazdag illusztrációs anyag azonban nemcsak a szemet gyönyörködteti, hanem funkciója van, a megértést segíti, a figyel­met kívánó szöveget élénkíti, hogy ne váljon fárasztóvá. Ezt szolgálják a jól tagoló alcí­mek, a megvilágító kiemelések, az áttekin­tést nyújtó ábrák. Minderre szükség is van e látnivalóan népszerűsítésre, felvilágosításra törekvő vállalkozásnál. Nem azért, mintha a szöveg magában nem nyújtana elég izgalmat. Annák, aki rendszeresen érdeklődött a mű­vészetek iránt, s» valamelyest jártas is gondo­lati megközelítésükben, esztétikai érdeklő­désű, izgalmas az, hogy az esztétikumot és több művészeti ágat új módon közelítenek meg a kötet szerzői. A könyv azonban nyil­vánvalóan nemcsak hozzájuk kíván szólni, hanem másokban is érdeklődést és —'főként — megértést kelteni a művészetek iránt. A megértésen van a hangsúly. Hogy miért, azt a következő példán világíthatom meg. Egy múlt századi festménynek a valóságot fényképszerűén látványi mivoltában vissza­adó csatajelenéte mindenkinek érthető, mű­vészi. Picassónak, századunk nemrég elhunyt nagy művészének, ‘a spanyol szabadságharc egyik fasiszta orvtámadása nyomán született Guernica című festményét azonban nagyon sokan értetlenül nézik, sőt megkérdezik: mi ebben a művészet? Ugyanezek közül sokan művészinek éreznek egy giccses tájképet, mert azon felismerhető a patak, az őz, a ház, a gémeskút „egy az egyben”. Mi tehát a művészi érték, mi a művészet, mi a szerepe? Ezeket a kérdéseket közelíti meg különböző oldalról Vitányi Iván — aki egyben a kötet szerkesztője is' —, Szépe György, Kelemen János, Voigt Vilmos, dr. Zoltay Dénes, Pogány Frigyes, Németh Lajos, Mezei Ottó, Ujfalussy József, Dienes Ge­deon, Hankiss Elemér, Sükösd Mihály, Szé­kely György, Biró Yvette és Szerdahelyi Ist­ván. Megközelítik a lélektan, a társadalom, a művészet, a képzőművészetek, az iparmű­vészeti ágak — az építőművészet, a képző­művészetek, az iparművészet és a design, a zene, a tánc a költészet, a regény, a dráma és a színjáték, s a filmművészet — oldaláról. Az utóbbi évtizedek, sőt évek kutatási ered­ményei tükröződnek a megközelítésekben. Egy-egy tanulmány már ismerős is lehet az olvasó előtt, mert valamely részletével, va­lamilyen kifejtésével, gondolataival talál­kozhatott a Valóságban, az Élet és Tudo­mányban, más folyóiratokban. Itt mégis az újdonság erejével hat együtt olvasni ezeket a gondolatokat, körképet kapva több művé­szeti ágról. Jól szolgálja a közművelődést ez a könyv, friss felfogást terjeszt, helyére tesz olyan fogalmakat, amelyek — sajnos — még a tan­könyvekben is olykor elavult, rosszul leegy­szerűsített magyarázatot kapnak. Segít sze­met nyitni, ízlést formálni a művészetekhez. Németh Ferenc Kevés a mesekönyv Befejeződött a fóti tanácskozás a gyermekirodalomról Tegnap este befejeződött az a kétnapos országos tanácsko­zás, amelyet csütörtökre és péntekre a fóti Fáy—Vörös­marty Társaság és a Magyar Írók Szövetsége hívott össze az ifjúsági és gyermekirodalom időszerű kérdéseinek megvita­tására. A tanácskozáson több mint száz vendég vett részt, írók, pedagógusok, az óvónö- és tanítóképző intézetek kép­viselői az ország minden részé­ből Az első napon, (mint pén­teki lapunkban beszámoltunk róla) dr. Katona Imre docens és Petrolay Margit írónő, a második napon Hárs László író tartott előadást. Tegnap délután került sor — a tanácskozáshoz kapcsolódva — a fóti általános iskolások között meghirdetett János vi­téz mesemondó verseny ünne­pélyes eredményhirdetésére a gyermekvárosban. A nemes vetélkedőn 517 fóti gyerek vett részt. Az első osztályosok ver­senyében Csépe Éva, a máso­dikosokéban Szabó Edina (gyermekváros), a harmadiko­sokéban Koch Mária, a negye­dikesekében Rimóczy Melinda (gyermekváros), az ötödikese­kében Auth Judit (gyermekvá­ros), a hatodikosokéban Habai Márta (gyermekváros), a hete­dikesekében Pektor Gabriella, a nyolcadikosokéban Bata Éva nyerte az első díjat. A versenyt Novak Imre, a Fáy—Vörösmarty Társaság tit­kára vezette. A kétnapos tanácskozás a Fáy-présházban rendezett ba­ráti találkozóval zárult. Itt A tanácskozást — mint dr. Székely Lajos, a Fáy— Vörösmarty Társaság elnö­ke mondotta — felmérés előzte meg. Az év elején megvizsgálták, hogy a fóti gyerekek mennyi mesét hallanak és olvasnak. A vizsgálat azt bizonyította, hogy a gyerekek általában kevés mesét hallanak és ol­vasnak. Élőszóból szinte alig, a legtöbb mese a rádió és a televízió útján jut el hozzájuk. Egyik feltűnő eredménye volt a vizsgálat­nak, hogy kiderült: nincs elég mesekönyv. Ezt egyéb­ként szemléletesen bizo­nyította a kétnapos tanács­kozás egyik eseménye is. Harmincegy író-olvasó ta­lálkozót rendeztek csütörtö­kön este a községben, s tízezer gyermekkönyvet ad­tak el. De csak azért ennyit, mert a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat nem tu­dott több könyx>et a tanács­kozás szervezőinek rendel­kezésére bocsátani. A találkozó egyik köz­ponti gondolata az volt, hogy a mai meseirodalom­Fábián Zoltán író, a Magyar Írók Szövetségének titkára, a Hazafias Népfront Pest megyei alelnöke méltatta a fóti kezde­ményezés nagy jelentőségét. nak a magyar népmese­kincsre leéli épülnie. IS ezer olyan népmesét gyűj­töttek eddig össze hazánk­ban — jórészt természete­sen már ismert mesék vál­tozata —, amely még nem jelent meg. Ezeknek gondo­zására, kiadására is gondol­ni lehetne. Egyáltalán a meseírók munleájában a népmesekincsnek nagyobb szerepet kell kapnia, s a mai világ tárgyi körülmé­nyei, kulisszái között ját­szódó meséknek is tartal- mazniok kell azt az emberi humánumot, amit a népme­sék hordoznak. Vita alakult ki — egye­bek közt — az irracionális és az irreális elemek szere­péről. A részvevők végül is megegyeztek abban, hogy a mesék, magától értető­dően nem lehetnek éssze­rűtlenek, de a hétköznapi valóságon természetesen fe­lül kell emelkedniük, hi­szen enélkül nem születhet meg az a varázslat, ame­lyet a mese a gyerekeknek jelent. Ö. L. Emlékkiállítástól a gödi Fészekig Sokszínű programok a váci járásban Felkészülés a nyárra Kulturális programokban gazdag nyarat Ígérnek a 'váci járás közművelődésének ve­zetői. Hangversenyektől a tár­latokig, irodalmi rendezvé­nyektől a lampionos csónak­felvonulásig válogathat ki-ki az őt érdeklő események kö­zött. Mányoki-évforduló Szokolya község Mányoki Ádám születésének három- századik évfordulóját ünnepli ebben az esztendőben. A na­pokban nyílt meg a Mányoki- emlékkiállítás, május 26-án pedig az úttörők emlékeznek ünnepi csapatgyűlésen a ku­ruc kor leghíresebb magyar festőjére. Szintén május 26-án kez­dődnek a nagybörzsönyi na­pok, amelyek a tájegység nép­művészetét kívánják reprezen­tálni, népi együttesek fellép­tével, kiállítások . megrende­zésével. Dunakanyar dalostalálkozó A már hagyományos Duna­kanyar dalos találkozót az idén június 2—3-án rendezik meg Vácott. A kétnapos találkozó­ra tizenegy kórus kapott meg­hívást. A hat budapesti együt­tes — a Gutenberg-kórus, az OKISZ Erkel Ferenc kórusa, az Ifjú Zenebarátok kórusa, a Vándor Sándor kórus, a Zene­művészed Főiskola Liszt Fe­renc kórusa és az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Bar­tók Béla vegyeskara — mel­lett a pécsi Nevelők Házának kamarakórusa, a veszprémi Liszt Ferenc énekkar, a mis­kolci SZOT-kamarakórus lép dobogóra. A vendéglátó vá­ciakat a Vox Humana és a KISZ-kórus képviseli. Irodalmi színpadok — üzemekben Az idén ismét megrendezik a dunakeszi művészeti napo­kat. A június 21-én kezdődő program Mőzsi Szabó István és Rimóczi Rudolf kiállításának megnyitójával kezdődik. Más­nap, június 22-én, munkás- mozgalmi kiállítás nyílik, amely után dr. Tar Károly tart előadást Termelési kultú­ra és művelődés címmel. Ta­valy a dunakeszi művészeti napok érdekessége az volt, hogy a meghívott irodalmi színpadok a nagyközség üze­meiben tartották meg műso­raikat. Az idén tovább foly­tatják ezt a jó hagyományt, kiegészítve azzal, hogy képző- művészeti kiállításokat is ren­deznek ugyanott A konzerv­gyárban Dániel Kornél festő­művész, a hűtőházban Szu- pán Irén textilművész tárla­tát rendezik meg, míg a ház­gyárban községfejlesztési kiál­lítás nyílik. A nagyközség üze­meiben a szolnoki Kőtövis együttes, a zalaszentgróti mű­velődési ház irodalmi színpa­da, a pesterzsébeti Csili Söós Imre színpada, a zalaegerszegi művelődési központ irodalmi színpada, a vár irodalmi szín­pada, a veresegyházi Forrás színpad és a helyi Radnóti Miklós színpad ad műsort. A sokszínű programot író—olva­só találkozó, előadói est. hang­verseny és vitafórum egészíti ki. Nagymaroson június 30-án rendezik meg a szövetkezeti kórusok találkozóját, egy hó­nappal később pedig az alko­tóház művészeinek tárlatára kerül sor. Hangversenyek a kertben Az idén tovább folytatód­nak a vácrátóti botanikus kertben rendezett hangverse­nyek. Július 14-én Haydn te­remtés című oratóriumát mu­tatják be, augusztus 1.9-én pe­dig Mozart-estet rendeznek Ferencsik János vezényleté­vel. A szintén hagyományos szo­bi napok megnyitójára augusz­tus 18-án kerül sor. Hang­verseny- és zenei vetélkedő szerepel a programban. Au­gusztus 19-én különböző sport- versenyeket rendeznek, au­gusztus 20-án pedig határ menti találkozót, művészeti együttesek bemutatóját s a programsorozatot lampionos csónakfelvonulás zárja majd. A gödi Fészek-emléknapot az idén szeptember 9-én ren­dezik, amelyre meghívják az Országos Vándor Sándor mun­kás- és ifjúmunkás énekkari szemle legjobb kórusait. A váci járás gazdag kultu­rális programsorozatát a ha­gyományokhoz híven a Fóti ősz eseménysorozata zárja majd. Mai kubai festészet Kiállítás az Ernst Múzeumban Pénteken a magyar—kubai kulturális munkaterv alapján az Ernst Múzeumban megnyílt a mai kubai festészetet bemu­tató kiállítás. Huszonöt mai festőművész csaknem száz al­kotása ad képet a kubai mű­vészek sokoldalú tevékenysé­géről. A június 3-ig nyitva tar­tó tárlat anyagát a Kubai Nemzeti Múzeum gyűjtemé­nyéből és a művészek tulaj­donában levő képekből állítat­ták össze. A kubai festők kiállításának anyaga Dániában, Svédország­ban, Lengyelországban szere­pelt már. Budapest után Prá­ga, majd pedig Szófia közön­sége ismerkedhet meg a kubai művészek festményeivel. Nyári program a várban Térzene, Bach-estek, lovagi játékok A vármegyédben hagyomá­nyosak a nyári színes, kultu­rális programok: a várjátékok az idén is sok művészi cse­megét, zenei élményt és több újdonságot ígérnek. Többek közt most is megszervezik a hangulatos, közkedvelt térze­néket az István-szobornál. Vasárnap délelőttönként — összesen hat alkalommal — a magyar néphadsereg fúvós­zenekarai szórakoztatják majd a közönséget. A TIT budapes­ti szervezete az idén is meg­szervezi nagysikerű hangver­senyét a Bécsi kapu téri evangélikus templomban, J. Bach-esték orgonával 1973 címmel. Az Országos Filhar­mónia- a Mátyás templomban orgonahangversenyeket ren­dez június 6-tól augusztus 28-ig minden szerdán este. Újdonságnak ígérkezik a tervbe vett Lovagi játék: jú­lius közepétől szeptember közepéig vasárnap délelőttön­ként a Rondellán Mátyás-ko­ri kosztümökben egyórás mű­sorban a lovagi élet egy-egy epizódját elevenítik feL

Next

/
Oldalképek
Tartalom