Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-19 / 115. szám

1973. MÁJUS 19., SZOMBAT rest HCC1EI \JCívIap PÁÉV (II.) A jogok és kötelességek egysége Ha a termelési tanácskozás az üzemi demokrácia legfon­tosabb fóruma, akkor a kol­lektív szerződés annak írott alkotmánya. A Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalat legutóbbi kol­lektív szerződésének kidolgo­zásánál figyelembe vették a korábbi szerződések végrehaj­tásának tapasztalatait, a vál­lalat előtt álló termelési-gaz­dasági feladatokból eredő kö­vetelményeket és a dolgozók igényeit. E három tényező ön­magában akkor is indokolná a tavalyi módosításokat és ki­egészítéseket — hiszen a kö­vetelmények éppúgy nőttek azóta, mint a dolgozók igé­nyei —, ha időközben nem történt volna személyi válto­zás a vállalat felső vezetésé­ben. De történt — és ezt a kollektív szerződés is tük­rözi. Nem hiába vitatták tanácskozások tucatjain szá­zak és százak a módosításokat, kiegészítéseket: mintha a ko­rábbiaknál nagyobb hang­súlyt kaptak volna a dolgozók jogos igényei... Ám mint minden szerződés, ez is kétoldalú: magába fog­lalja egyfelől a vállalat — a munkáltató —, másfelől a dolgozók — a munkavállalók jogait és kötelességeit. A jogok ismeretével általá­ban semmi baj. Ami azonban a kötelességek ismeretét, be­tartását illeti... / Például a munkafegyelem Vegyük például a munkafe­gyelmet, azon belül is első­nek a változó munkahelyen dolgozók átcsoportosításának kérdését. A kívülálló is köny- nyen megérti, hogy ha egy építkezés vagy munkafázis be­fejeződik, az ott dolgozókat máshová kell irányítani. Saj­nos, a gyakorlatban ez az egy­szerű igazság nem mindenütt talál megértésre. így történt, hogy tavaly a vállalatnál csak egy-két esetben sikerült na­gyobb mértékű munkaerő-át- I csoportosítást végrehajtani, holott jóval többre lett volna szükség. Mi volt az akadály? »Egyszer a dolgozók hozzáál­lása, máskor a munkahelyi vezetők hibás szemlélete. Feltárták az ellenőrzések azt is, hogy a munkahelyek — az építkezések — egy részénél a munkaidő kihasználása alat- ,ta maradt a kívánatos szint­nek. Okai között éppúgy meg­találjuk a munkafegyelem megsértését — mint a mun- ■kaszervezés hibáit: az anyag, a gép, illetve a munkaterület hiányát. A munkafegyelem megsér­téséért, szándékos károkozá­sért, figyelmetlen munkavég­zésért stb., tavaly összesen 56 dolgozót vontak felelősségre. Hogy jön a munkafegyelem az üzemi demokráciához? El sem választhatók egymástól! Mindenféle jogok ugyanis csak azokat illetnek meg, akik teljesítik kötelességeiket. Hogy élnek a szálláson? A pártbizottság tavalyi vizs­gálata során számos panasz merült fel a munkásszállók­ban lakók elhelyezésével, élet- körülményeivel, szociális-kul­turális ellátásuk színvonalával kapcsolatban. A panaszok főként az Építőipari Szolgáltató Vállalat kezelésében levő munkásszál­lókra vonatkoztak, de sok problémát okoz a vállalat sa­ját munkásszállóinak karban­tartása is. Mint kiderült, a szállók körzetében működő építésvezetőségek nem adták meg a szükséges támogatást. A pártbizottság a problé­mák megoldásához a szállások önkormányzati szerveinek, valamint az építésvezetőségek párt- és tömegszervezeti veze­tőinek fokozott gondosságát, aktivitását kérte. A gazdasági vezetés is meg­tette a szükséges intézkedése­ket; részint új felszerelési, be­rendezési tárgyak beszerzésé­vel, részint pedig a jövőben kamatozó, példamutató uta­sításokkal. A vállalat igazga­tója elrendelte, hogy a gazda­sági és társadalmi vezetők rendszeresen látogassák a munkásszállásokat, ellenőriz­zék az ott lakók szociális-kul­turális ellátását; a gazdasági igazgatóhelyettest megbízta, kísérje megkülönböztetett fi­gyelemmel a munkásszállók­ban élő fiatalok helyzetét. Mi köze a munkásszállók szociális-kulturális színvona­lának az üzemi demokrá­ciához? Nagyon sok! Az em­berhez méltó körülmények megteremtése, a dolgozókról való gondoskodás is köteles­ség: o vezetők kötelessége. Ami lehetséges 1970 októberében pártérte­kezletet tartottak a vállalat­nál. A tanácskozáson jóvá­hagyták a pártszervezetek feladattervét az üzemi de­mokrácia fejlesztésére. E fel­adatterv célkitűzései azóta nagyrészt realizálódtak, illet­ve most vannak megvalósuló­ban. Nagyot léptek előre pél­dául abban, hogy bevonják a dolgozók széles rétegeit a terv- készítésbe. A kollektív szer­ződés széles körű vitájáról már szóltunk, most végrehaj­tásának ellenőrzése került elő­térbe. Ehhez azt a formát vá­lasztották, hogy beszámoltat­ták az igazgatót a vállalati szakszervezeti tanács ülésén, majd beszámolóját megvitatta a szakszervezeti bizottság, és részletesen közölte az üzemi híradó, a PÁÉV dolgozóinak lapja. A dolgozókat érintő kérdé­sek demokratikus megvitatá­sának jó példái voltak leg­utóbb azok az üzemi, munka­helyi szinten tartott tanácsko­zások, amelyeknek napirend­jén a bérfejlesztés, a béreme­lések differenciálása szere­pelt. A vállalat vezetősége csali a keretet — a százalékot — szabta meg az üzemeknek, a személy szerinti elosztás mértékéről helyben döntöt­tek. A nők munkakörülményei­nek javítására, sajátos problé­máik megoldásának elősegí­tésér létrehozták a szakszer­vezeti nőbizottságot. Az ifjú­ság helyzetével, a fiatal mun­kaerők munkába állításának, beilleszkedésének megkönnyí­tésével külön — a 8/1973-as számú — igazgatói utasítás foglalkozik. Minden rendben lenne itt már az üzemi demokrácia kö­rül? Szó sincs róla. De minden lehetséges intézkedést meg­tesznek, hogy rendben legyen. És ennyi szervezett intézke­dést, jó szándékot, igyekezetét, a gazdasági és pártvezetés er­re irányuló energiáját, meg­különböztetett figyelmét sú­lyos hiba volna nem kamatoz­tatni. Ez pedig a múlik! dolgozókon is Nyíri Éva ( Vége) Séta a vásárvárosban (Folytatás az 1. oldalról) vásáron kötött kooperációs szerződést, s ennek értelmé­ben már megérkeztek hazánk­ba az első alapanyagszállít­mányok, s az üzemekben hoz­záláttak a sorozatgyártáshoz. Csak újdonság a szovjet pavilonban V. J. Pavlov nagykövet és Lev Garuszov pavilonigazgató fogadta a kormány elnökét és kíséretét a szovjet pavilonban, ahol arról tájékoztatták a ven­dégeket, hogy a kiállított ter­mékek 80 százaléka új gyárt­mány. Olyan újdonságokra hívták fel a figyelmet, mint a Proton—1. monokristálykészí- tő berendezés, vagy a világ­színvonalon álló Mir—2. elekt­ronikus számítógép. Fook Je­nő érdeklődéssel tanulmányoz­ta a magyar—szovjet timföld - és alumíniumegyezmény ke­retében szovjet energiával ma­gyar timföldből előállított könnyűfém-termékeket. Bulgária kiállításán Sztrasi- mir Iliev ideiglenes ügyvivő, Sz. Zsulev bolgár könnyűipari miniszter és Mirko Dimitrova kiállítás igazgatója üdvözölte a vendégeket. A miniszter el­mondotta, hogy a magyar és a bolgár könnyűipar vezetői többféle kooperációról tár­gyalnak, és nagyobb mérvű árucserét készítenek elő. Olaszország kiállítási helyi­ségében Mário Franzi nagy­követ, dr. Stefano Spinetti pavilonigazgató Fook Jenő kérdésére válaszolva elmond­A Szerszá.mgépipari Művek halásztelki fejlesztő intézetében pró­bálták ki s mérték be műszaki adatait ennek a csúcsnélküli köszörű­gépnek, amely BNV-díjas lett az idén. Pest megyéért emlékérmesek Barinkai (Maine I , ,----.. . ,,—r a megyei pártbizottság I A Deszelgeies I ideológiai titkárával csen- ---------------------des meditációval kezdő­dik. — H ogyan kötődik az ember egy tájhoz, az ország egy darabjához? Ezt nem mindig az dönti el, hogy hol születik. A szűkebb pát­ria érdekében végzett munka legalább eny- nyire meghatározó. Hiszem és vallom, hogy munka közben válik igazán az ember saját­jává az a terület, amelyben él. Nekem nyolc esztendő óta szűkebb hazám Pest megye. Ismertem már korábban is, hiszen a párt­központban töltött kilenc esztendő során az ország minden részén megfordul az ember, mégis meghökkentett sokszínűsége, változa­tossága, fényei és árnyai. Megismerni a megyét, sajátos vonásait — ez volt első dolga. Másutt talán néhány hó­nap is elegendő lett volna ehhez a felmérő munkához, itt Pest megyében beletelt egy esztendő is. — Nagyon sok jó tapasztalatot szereztem ez idő alatt a megye közművelődéséről, egészségügyéről, az agitációs munkáról és a pártoktatásról egyaránt — eleveníti fel a megyében végzett munkásságának első esz­tendejét Barinkat Oszkárné. — A fejlődés, az előrehaladás mérhető, számokban is ki­fejezhető volt valamennyi területen. Egy va­lami hiányzott: a hosszabb távra szóló ter­vezés, az egy-egy terület legértőbb emberei­vel közösen kialakított koncepció arról, ho­gyan tovább. Tíz-tizenöt esztendőre megha­tározni egy-egy terület továbblépésének leg­főbb feladatait, ez volt a cél. És ehhez na­gyon sok emdfer tapasztalataira volt szük­ség, hogy a távlati tervek megalapozottak, a megye sajátosságainak megfelelőek és ugyanakkor végrehajthatók legyenek. .— ------------------—; átfogó tervének azelő­| E gy-egy terület I készítését megfontolt --------------------------- felmérő-elemző mun­ka, sok-sok megbeszélés és vita, elfogadható és megvalósíthatatlan javaslatok sora előzte meg. Így formálódott s alakult ki szakembe­rek százainak a közreműködésével elsőként négy esztendővel ezelőtt a megye közműve­lődésének távlati fejlesztési terve. — Ebben a tervben, csakúgy, mint a ké­sőbb készült egészségügyi és közoktatási táv­lati tervben, sok-sok szakember tapasztalata, elképzelése és javaslata fogalmazódott meg s jutott közös nevezőre a reális lehetőségek­kel. írók, képzőművészek, pedagógusok, nép­művelők, muzeológusok, pártmunkások, ta­nácsi dolgozók és a különböző tömegszerve­zetek szakreferensei egyaránt részt vettek — hadd tegyem hozzá mindjárt, hogy nagyon aktívan —, a vizsgálódásokban éppúgy, mint a vitákban, s a tervjavaslat kidolgozásában, így jött létre a megye tájközpontokra alapo­zott közművelődési terve, amely a helyi sa­játosságokra építve határozza meg a továb­bi fejlődés útját és irányát. Azóta négy esz­tendő telt el, ame!> a gyakorlatban ir igazolta a közműve­lődési terv megala­pozottságát, létjogo sultságát. Példák so­ra bizonyítja ezt. ■--------------------- Szentendre mint a me­I — A tervben | gye művészeti életének----------------------- központja kapott helyet. S hogy reális volt ez az elhatározás, mi sem bizonyítja jobban, mint az elmúlt négy Esz­tendő sok-sok eredménye. A Teátrum elő­adásai ma már országos jelentőségű színhá­zi események. A Ferenczy család múzeuma csakúgy, mint a napokban avatott Kovács Margit Kerámiamúzeum egyik napról a má­sikra túljutott hírben, kisugárzásban nem­csak a megye, hanem az ország határain is. ősszel megnyílik az Országos Néprajzi Sza­badtéri Múzeum első egysége. De a város művészetcentrikusságát sok más tény is bi­zonyítja. Itt épül a megyei művelődési köz­pont, amelyben helyet kap a megyei könyv­tár a Továbbképzési Kabinet és a Népmű­velési Tanácsadó is. Már Szentendrén műkö­dik a Múzeumok Pest megyei Igazgatósága. S a városban ma már több mint ötven kép­zőművész él a régi és új alkotóházak sorá­ban. Természetesen nem csupán Szentendre lé­pett előre ekkorát az elmúlt négy esztendő­ben, hanem a megye többi tájegysége is. — A terv realitását bizonyítja, hogy a megye olyan területein, mint például a da- basi, a nagykátai vagy a ráckevei, ahol ko­rábban megyei jelentőségű közművelődési tevékenység csak alig-alig volt, megpezsdült a kulturális élet, s egyre inkább részt kér­nek s vállalnak a megye közművelődési életéből. Gondolok például a Dabason ala­kult Nagy István alkotócsoportra, amelynek tevékenysége ma már négy járás képzőmű­vészeinek munkáját fogja össze. De szólhat­nék a váci zenekultúra fellendüléséről, vagy a Galga mente népművészetének egyre je­lentősebb előretöréséről. A kérdés, amit a beszélgetés alatt magam­ban megfogalmazok, valahogy így hangza­na: mi a szerepe mindebben Barinkai Osz- káménak? Mielőtt azonban megkérdezném, megelőz a válasszal: ;-------—n----------— -----. a Pest megyéért I — Amikor megkaptam | Emlékérmet, az------------------------------------ volt az első gon­dolatom, hogy ez a kitüntetés azt a népes kollektívát illeti, amely részt vett a külön­böző távlati fervek kidolgozásában és meg­valósításában. De mert ilyen kitüntetést nem lehet százak között megosztva kiadni, hadd mondjak most őszinte köszönetét mindazok­nak, akik részt vállaltak ezekben a mun­kákban, s tekintsék úgy, hogy a jelképesen nekem átadott kitüntetés tulajdonképpen an­nak a közös munkának az elismerése, ame­lyet az elmúlt évek során együtt végez­tünk el. Prukner Pál A budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalat varrva-hurkolt függönykelméjét is vásári díjjal jutalmazta a bíráló bizottság. Kiállí­tásukon látható még a lángmentesített védőruhaanyag is, mely Lip­csében aranyérmet kapott. Gárdos Katalin felvételei ták, hogy a kölcsönös áruszál­lításokon kívül az idén már tárgyalnak olasz és magyar cé­gek közötti gyártási - kooperá­cióról is. Ez az együttműködés éppen a Mechanikai Labora­tórium stúdiómagnetofon-ké­szítésével kapcsolatos. KGST-számítástechnika A Német Szövetségi Köztár­saság pavilonjában Herman Kersting, az NSZK budapesti kereskedelmi képviseletének vezetője és Günter Heuke pa­vilonigazgató üdvözölte a vendégeket, akik érdeklődés­sel nézték meg a legújabb tí­pusú, teljesen automatizált 280—SE Mercedes gépkocsit. Brazília pavilonjában Jorge de Sá Almeida követ és Re- nato Marques pavilonigazgató kalauzolta a látogatókat, akik ezután Románia kiállítását te­kintették meg. Csarnokuk előtt loan Cotot nagykövet és Radu Hristodorescu pavilon­igazgató köszöntötte a körséta i részvevőit. Alexandra Matcau kereskedelmi tanácsos a tele­vízió-képcsöveknél megemlí­tette, hogy tömeges gyártásu­kat szeretnék a magyar ipar­ral kooperációban megszer­vezni. Günter Kohrt nagykövet és Kurt Thiele pavilonigazgató fogadta a magas rangú ven­dégeket az NDK pavilonjában. Itt láthatták a világhírű Zeiss cég termékeit, s Fock Jenő ér­deklődéssel szemlélte a speciá­lis mikroszkópokat, valamint a számítógépeknek-azt a cso­portját, mely már a KGST-or- szágok számítástechnikai prog­ramjának megfelelően, egy­mással összhangban üzemel­tethetők. Szivarkészítés a helyszínen Floreal Chomon Mediavilla nagykövet és R. Mecnhaca Montano kiállítási igazgató üdvözölte a kubai kiállításon a miniszterelnököt és kísére­tét. A vendégeknek ügyes ke­zű kubai dohányipari munkás­nő mutatta be, hogyan készül a világhírű kubai szivar, mely­ből nagyobb tételeket szállíta­nak Magyarországra. Ezután, a belga pavilont te­kintették meg, majd a kana­daiak nagy teljesítményű me­zőgazdasági és ipari berende­zéseit. Utoljára az USA-pavi- lonba látogatott, ahol Alfred Puhán nagykövet és F. A. Ursino igazgató a természet- védelemmel kapcsolatos, egye­sült államokbeli kutatásokról és gyakorlati eredményekről tájékoztatta a kormány elnö­két és a kíséretében levőket. A Budapesti Nemzetközi Vásár a Városligetben délután 3 órakor, Kőbányán, az Al- bertirsai úton délután 2 óra­kor megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. Az integráció előrehaladását tükrözik a szocialista országok bemutatói A körséta befejezése után Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MTI mun­katársának adott nyilatkoza­tában többek között elmon­dotta: — A kiállítás szerkezetének változásai már az idén meg­kezdődtek. A Városligetben lebontottak egy sor épületet, Kőbányán pedig felépült 8 ezer négyzetméternyi, nagyon szép, korszerű kiállítási csar­nok. Megkezdődött a szakosí­tás is — már mostani vásá­runkon jól áttekinthető, szako­sított kiállításon szemlélhetik meg az érdeklődők a számí­tástechnika, a járműipar és több más iparág hazai és nem­zetközi eredményeit. A szocia­lista országok sok olyan igen jelentős terméket hoztak el Budapestre, mint például a szovjet bányaberendezések, a bolgár szállítóeszközök, az NDK-beli számítógépek. Len­gyelország, Csehszlovákia, Ro­mánia, Jugoszlávia különféle, igen hasznos termékei, ame­lyek az integráció előrehaladá­sát fejezik ki. A kiállítás jól reprezentálja a magyar kül­kereskedelem fejlődő kapcso­latait a világ minden részé­vel. Vállalataink bemutatják az immár egyre több országba eljutó termékeiket, ugyanak­kor külföld is kiállítja mind­azt, amit eladásra kínál. A fejlett tőkésországok pavilon­jaiban kedvező változás ta­pasztalható. Ma már keve­sebb a csillogó látványosság, viszont egy sor kiváló gépi berendezést és fogyasztási cikket láthatunk pavilonjaik­ban. Mindent egybevetve, iga­zán az tetszik nekem a BNV-n, hogy évről évre jobb, szerve­zettebb és korszerűbb. i í 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom