Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-13 / 110. szám
1973. MÁJUS 13., VASÁRNAP nsr mcm '^fírlap iE3EE3E3E3E3 TBC HN X K A Magyarország a moszkvai számítógép-kiállításon Magyarországnak jelentős sikere van a moszkvai számítógép-kiállításon, amely most május 4-én nyílt meg az össz- szövetségi Népgazdasági Kiállítás területén. Itt hat szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió állítja ki számítás- technikai berendezéseit. Itt jelennek meg először azok a számítógépek és kiegészítő berendezések, amelyeket az úgynevezett ESZR-ben fejlesztettek ki. Mi az ESZR? A rövidítés Egységes Számítógép Rendszert jelent. Ez közös számítógépcsalád, amelyet az említett szocialista országok meghatározott munka- megosztás alapján együtt fejlesztenek ki. A Szovjetunió kezdeményezésére 1969-ben hozott határozatot e hat szocialista ország az ESZR létrehozásáról. Azóta folyik az a kutató-fejlesztő munka mindegyik országban, amely megfelel az elhatározott együttműködésnek. Azok a számítás- technikai berendezések, amelyek az ESZR keretében születnek, az úgynevezett harmadik generációhoz fognak tartozni. Ezen azt kell érteni, hogy integrált áramköröket alkalmaznak bennük, vagyis olyan alkatelemeket, amelyek megfelelnek a jelenlegi világ- színvonalnak. A berendezések kompatibilisek lesznek egymással — ezen viszont azt kell érteni, hogy együttműködhetnek egymással: az egyik berendezés működésének az eredményei felhasználhatók a másik berendezésben (off-line, azaz közvetett összeköttetés), az egyik berendezés távvezeték útján összeköthető a másik berendezéssel (on-line, azaz közvetlen összeköttetés) és bizonyos programok is felhasználhatók itt is, ott is. A moszkvai kiállítás átfogó képet ad mindarról, ami eddig történt az ESZR keretében, láttatja az eredményeket és azt az utat is, amelyen a további fejlődésnek haladnia kell. Minden ország kiállítási részlege tanúskodik arról, miként felel meg ESZR-felada- tainak. Minden ország bemutatójának a középpontjában az a számítógép áll, amelynek a kimunkálását az ESZR kötelékében magára vállalta, — noha e számítógép mellett természetesen más, kiegészítő- és segédberendezéseket is bemutat. A Szovjetunió a közös R- (Rjad) család R—20-as, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ugyanezen berendezés R—20/A változatával jelentkezik, ugyancsak R—20- szal lép elő a Bolgár Népköz- társaság; a Lengyel Népköz- társaság is és a Szovjetunió is bemutat egy-egy R-30-ast; az NDK egy R—40-est, s végül a Szovjetunió felvonultatja a gépcsalád jelenlegi legnagyobb tagját, az R—50-est. Hazánk az R-család legkisebb tagjával, az R—10-zel áll a közönség elé. Ezek a gépek különböző sebességgel képesek működni és különböző nagyságú belső, úgynevezett operatív memóriával rendelkeznek. A műveleti sebesség másodpercenként 100 ezres nagyságrendű elemi logikai, illetve számolási művelettől milliós nagyságrendűig terjed — a memóriák rendre 8 ezer byte-ot (a byte az utasítás, a „szó” egy része), illetve 1024 byte-ot foglalhatnak magukban. Ezek az adatok külön magyarázat nélkül is jellemzik, milyen nagyok a különbségek a számítógépcsalád egyes tagjai között, milyen széles a skála és következésképpen, milyen gazdag lehetőségek rejlenek abban, ha a számítógépcsalád különböző tagjait összekapcsolják egymással és együttműködésre késztetik. A magyar bemutató Hazánk szereplése híven fejezi ki azt a tényt, hogy Magyarország megfelelő módon kiveszi részét az Egységes Számítógép' Rendszer létrehozásából. Ez egyben azt is tükrözi, hogy előrehaladunk Együtt könnyebb annak a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Programnak a végrehajtásában, amely az ESZR hazai feladatai teljesítésének, is a szolgálatában áll. Mi ennek a programnak keretében fejlesztettük ki az R—10 számítógépet. Ez nem született meg azonnal, „egy lépcsőben”. * Előbb a Videoton Gyár egy megvásárolt francia licenc alapján előállította az 1010 B jelű számítógépet, majd a Videoton és a Számítástechnikai Koordinációs Intézet együttműködésével, ennek továbbfejlesztett változataként állott elő az R—10. Ez sok célra használható: adatfeldolgozásra, műszaki-tudományos számításokra, mérési eredmények feldolgozására, technológiai folyamatok vezérlésére, beilleszthető adatátviteli rendszerekbe és lehet úgynevezett szatellit- (kisegítő) gépe a gépcsalád nála nagyobb tagjainak. OS—10 operációs rendszere — ez olyan előre elkészített programokból áll, amely magának a számítógépnek a belső működését vezérli, vagy pedig a számítógép és a hozzáilleszkedő kiegészítő berendezések együttműködését ellenőrzi — lehetővé teszi a beilleszkedését olyan rendszerekbe, amelyek az ESZR-család különböző számítógépeiből és kiegészítő, illetve segédberendezéseiből állnak, valamely adott cél szolgálatában. Ezt az operációs rendszert is a Számítástechnikai Koordinációs Intézetben fejlesztették ki a Videoton Gyárral való együttműködés keretében, csakúgy, mint a gép számos, úgynevezett alkalmazói programját. A magyar kiállítás központi emelvényén az R—10 áll, ez kétségtelenül a legfontosabb, legérdekesebb látnivaló. Egész sereg más számítástechnikai berendezés is megjelenik azonban körülötte, amelyek számos magyar gyár dolgozóinak a kiváló teljesítményeit dicsérik. Láthatunk itt nyomtató- berendezést és displayt, amely a Videoton Gyárban készül — a display vizuális megjelenítő készülék, amely a televízió képernyőjéhez hasonló ernyőn vetíti ki azokat az adatokat, amelyeket a számítógépbe betáplálnak, illetve azokat az adatokat, amelyeket a számítógép a feldolgozás nyomán szolgáltat)'Iá thatunk itt olyan külső tárat és lyukszalag-olvasó, illetve lyukasztóberendezést, amelyet a Magyar Optikai Művek és a BRG közösen fejlesztett ki; pénztárgépeket, amelyeket számítógéphez lehet csatlakoztatni (Irodagépipari Vállalat), és más olyan kisegítő- és segéd- berendezéseket, amelyek nélkül a számítógép munkája elképzelhetetlen lenne, s amelyek a Távközlési Kutató Intézetben, a Telefongyárban (TRT), illetve az Orionban születtek meg. És ehhez hozzá kell tenni azt, hogy ez a bemutató szükségszerűen csak viszonylag szűk területét tárhatja a nézők elé annak a szerteágazó, eredményekben gazdag kutató-fejlesztő-gyártó tevékenységnek, amely számos magyar intézetben, vállalat keretében folyik. — Kisasszony, a kulcsa! — Teherautón kiszállok a helyszínre .. • sőbb statisztikákat, kimuta- tisztikák, kimutatások alapjául tásokat készíthet, ugyancsak szolgálhatnak különböző vál- automatikusan; az ilyen sta- lalati döntéseknek. Önállóan dolgozik A második rendszer lényegében kétféle működését engedi meg az R—ló-nek: tevékenykedhet önállóan — és az R-család másik tagjával együttműködve. Amikor önállóan dolgoz fel adatokat, akkor kiegészítő és segédberendezéseivel együtt alkalmas valamely intézet, vállalat, gyáregység stb. határidőinek nyilvántartására, az oktatásban való közreműködésre — a „számítógép segédtanár úr” szerepére —, gyártási folyamatok ellenőrzésére, különböző műszerek stb. „bemérésére”, azaz működési adatainak az ellenőrzésére. Amikor más géppel kapcsolják össze, akkor e másik géppel közösen fér hozzá egy külső lemezes tár adataihoz, és lényegében véve ez biztosítja a két gép között az együttműködést. ICét gép ilyen együttműködése rnár lehetővé teszi a feladatok birodalmának kitágítását. Itt, a kiállításon az R—10, az R—30- cal kapcsolódik össze, de fennáll az elvi lehetősége annak, hogy az R—10-et az R-csálád bármely más tagjával is ösz- szekapcsolják, például egy másik R—10 géppel is. Folyamatos működés Két R—10-es gép távvezetékkel — például közönséges telefonhálózat útján — történő összekapcsolása különösen fontos lehet olyan feladatok megoldásában, amelyek nem tűrik a működés szünetelését: ilyenkor általában elég, ha csak az egyik R—10 működik ténylegesen, hiszen a teljesítménye elégséges a funkció ellátásához, a másik, vele összekötött R—10 ez alatt végezheti a maga dolgát, azaz egészen más feladatokat láthat el — ha azonban a helyszínen lévő R—10 meghibásodik, akkor a vele telefonvonallal összekötött másik R—10 azonnal abbahagyja a maga saját dolgának az intézését, és átveszi a „megbetegedett kolléga” funkciójának az ellátását. Konfigurációk Hívásra házhoz megy Az R—10 a kiállításon három konfigurációban (összeállításban, rendszerben) szerepel. Az első rendszerben pénztárgépeket csatlakoztatnak hozzá. Ez a rendszer azt akarja igazolni, hogy az R—10 jól alkalmazható kereskedelmi adatfeldolgozási célokra, például azoknak a napi forgalmi adatoknak a feldolgozására, amelyeket a hozzácsatlakoztatott pénztárgépek szolgáltatnak. A második rendszerben az R—10-hez számos kiegészítő berendezés csatlakozik, és ugyanakkor maga az R—10 az R-család egy másik tagjával, az R—30-cal is kapcsolatban áll. Ez a másik rendszer főként a tudományos számításokban való alkalmazhatóságot demonstrálja. Végül a harmadik rendszer: egy teherautóba szerelt R—10 számítógép, amely gyorsan kiszállhat a „tett színhelyére”. Akár telefonon is Végül az R—10 a harmadik rendszerben kiegészítő berendezéseivel együtt egy teherautóba költözik. Ezen a teherautón, „hívásra bármikor házhoz mehet”, azaz kiszállhat arra a munkahelyre, ahol éppen szükség van rá. Jó szolgálatot tehet ez akkor, ha például valamely olyan intézmény keretében működik a számítógép, amely egyetlen munkahelyen nem tudná gazdaságosan kihasználni —vagy amelynek különböző időpontokban, különböző helyeken kell kielégítenie számítás- technikai szükségleteket. Ilyen helyzet állhat elő például geofizikai méréseknél, esetleg vidéki iskolákban, ha a számítógépet akarják az oktatás szolgálatába állítani, helyszínen lebonyolítandó orvosi szűrővizsgálatoknál, vágj olyan kísérleteknél, amelyet különböző üzemek folyamat- szabályozásaival, illetve különböző közlekedési gócpontok forgalmának az irányításával függenek össze. Jó példát nyújtanak az alkalmazás lehetőségére például azok a mérési igények is, amelyek a vízügy területén jelentkeznek. Az első rendszer — amelyben az R—10-hez pénztárgépek csatlakoznak — nemcsak áruházak forgalmi adatainak a gyors feldolgozására alkalmas, hanem általánosabb adatfeldolgozó, adminisztrációs tevékenységi körben is, általában a kereskedelmi ügyvitelben, szállodák helyfoglalásainál, kórházak betegfelvételeinél stb. Minden ilyen jellegű feladat mutat ugyanis bizonyos hasonlóságot: az adatok különböző végberendezéseken (például pénztárgépeken) jelentkeznek, és ezeknek a végberendezéseknek az adatait táplálják be a számítógépbe, amely egyrészt nagyon gyorsan feldolgozza őket és szolgáltatja e feldolgozás eredményadatait, másrészt tárolni tudja a betáplált adatokat, és a közvetlen feldolgozás során kapott eredményeket és ezek alapján kéIgéretes remények A moszkvai kiállításon a magyar számítástechnika a nagyvilág előtt mutatkozik be. Az azonban, ami ott látható, természetesen a jó remény ígéretét nyújtja a hazai felhasználóknak is. A kiállítás arról tanúskodik, hogy előrehaladunk a számítógépek és az őket kiegészítő és segítő berendezések fejlesztésében; gyártásában. Ehhez hozzá kell tennünk azt, hogy gyarapodik azoknak a felhasználó programoknak a program- könyvtára is, amelyeknek segítségével a számítógép a legkülönbözőbb tudományos, műszaki és adminisztrációs jellegű feladatokat oldhatja meg. Csató István I i
