Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-13 / 110. szám

PEST MEGYEI \}Círlap 1973. MÄJUS 13., VASÁRNAP A ót megyei barcinc^olCLóo fdóoL 69. PATY Szavahihető, bár nem egé­szen pontos információim sze­rint a nagy példányszámú, népszerű színházi hetilap: az egykori Színházi Élet, úgy négy évtizeddel ezelőtt, alig- ‘ még bőven feladat, aminek teljesítéséhez szívósságuk fo­kozására is szükség lehet. A negyedfélezer lakosú köz­ség mintegy 800 dolgozója a Petőfi Tsz földjein és országos jelentőségű ipari melléküze­mében: az autorepassban vég­zi munkáját. Autorepass — itt Szorgos munka folyik a téesz autorepass-iizemében. hanem a népieskedés divatját es egy oen sajat terjesztési po­litikáját szolgáivá, pályázatot hirdetett magyar- kozsegeaet be- mutáló íráisoKra. ítzeuv sorában jelent meg egy Patyrol szóló ismertetés is, amelynek szer­zője említést tett Báty község oesenyó eredeterői. Ügy tu­dom, nyelvészeink is megálla­pították, hogy a környékbeli magyar ajkú lakosság Pátyon kívül seholsem beszél a bese- nyőszármazékokrá jellemző o-ző nyelvjárással. Pátyon ma is „mögöszik a meggyet”, vagy, „ha nem öszik mög, eltöszik röggelre...”. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a köz­ségben számos família viseli a Besenyői, Bessenyei nevekhez rokonuló Besnyi családnevet, bár a magyarokkal Levédiá- bán még viaskodó, majd a honfoglalás után közéjük tele­pülő, nomád-török eredetű be­senyők hazai szálláshelyeire általában a községnevekbe ékelt törzsnév jellegzetes, mint amilyen például a Heves megyei Besenyőtelek, a Szol­nok megyei Besenyszög vagy a Fejér megyei Besnyő. Páty ősi elnevezése: PA ÁGH 1286-ban jelenik meg okleve­leinkben, ekkor már a bronz­kori elődök régen urnasírjaik­ban, római kolónia lakói is századok óta kőszarkofágjaik­ban porlanak. A telki apátság jobbágyfalvának lakói szívó6 természetűeknek bizonyultak. Nemcsak az egyházi és világi uraságok szipolyozását tűrték és állották, de a török hódolt­ság nyúzatását is 48 portával sikerült átvészelniük. A pátyi jobbágyok többsége már a XVII. század elején a gondol­kozás és cselekvés nagyobb szabadságával kecsegtető re­formált hitre tért át, s bár kü­lönös módon az új református egyház kegyura a telki apát maradt, az Árpád-kori, omlatag katolikus templomot egy XVill. század végi királyi ren­delet a felszaporodott reiormá- tus gyülekezetnek engedte át. Ha már hitbeli ouonságok- kal hozakodunk elő, hadd mondjunk el egy különös patyi históriát. Az 1781-es türelmi rendelet megengedte ugyan, hogy nem katolikus hívok is emeltessenek maguknak temp­lomot, de torony, harang es utcai bejárat tilos volt. A nyakas pátyiak nem nyugod­tak ebbe bele, egy nap — egy ejjel feltalpaltak Becsbe es beerőszakoskodtak a császári kancelláriába. Hosszú ínstan- ciázás után kiverekedték a rendkívüli engedélyt, akkor következett a fogos kérdés. Van-e elegendő pénz a nagy munkára? A pátyi jobbágyok erre előmutattak egy kalap keserves verejtékkel összeku- porgatott Mária Terézia-aranyat és — amint azt a máig is alle templom latin nyelvű emlék­táblája tanúsítja — az 1783-ik esztendőre, fundamentumtól a toronysisakig, maguk költsé­gén végeztették el az építke­zést ... A pátyiak szívóssága az el­múlt évtizedekben is eredmé­nyesnek bizonyult, de akad korszakban a császárt szolgáló Várady-familia birtokába ke­rült kastélyban kapott otthont. A kastély előtti egykori dísz­udvar — „cour d’honneur” — utcai kerítését a Bach-huszár Várady uraság a szabadság- harc honvédéitől elkobzott 350 puskacsőből építtette, aligha­nem riasztó szimbólumként mindennemű rebellisek szá­mára. A golyódíszes kőpillérek között sorakozó puskacsövek egy részét elmarta az idő. Eze­ket most az új gazdák, a közös gazdaság dolgozói hasonló, de felismerhetően pótlásnak szánt csövekkel egészítik ki. Emlé­keztetőnek. Békés István rr Valahogy segíteni akartam AZ ÖTÖDIKES BIAI ÉLETMENTŐ // Május 2-án valóságos ká­nikula volt Biatorbágyon. Hét­ágra sütött a nap, a gyerekek friss fűre váró csikóként vág­tattak ki a biai 2-es számú is­kolából. Két óra után a halastó part­ján már nyolcan-tízen birkóz­tak, futkároztak Nem tudni, melyikük ötlete volt: füröd­jünk egyet! Nem hitték Ott prüszkölt a vízben Lu­kács Laci, a torbágyi 1-es számú iskola hatodikos tanu­lója is. Egyszercsak segítsé­gért kiáltott. — Jól adja a Laci! — ugrat­ták a többiek. Egészen úgy csinálja, mintha fuldokolna! szerelik fel, látják el üzem­anyaggal, új rendszámmal, feltöltött akkumulátorral a szocialista államok területéről az országba érkező teher- és különleges gépjárműveket, ku­kákat, darukat, miegyebeket, amelyekből aztán, teljesen üzemképes állapotban, napi 70—80 darabot adnak át a ren­delőknek. A nagy területen, magas gépesítéssel, kitünően felszerelt műhelyekkel, képzett szakembergárdával működő üzem a korábban eljáró mun­kások egy részét is otthonába „csalogatta vissza”. Még így is mintegy 120 ingázót „szívnak el” a különböző budapesti és a község határában megtelepült üzemek. A különben hozó-vi­vő ipari gépszállítóeszközökön kívül napi .68 buszjárat köti össze Pátyot a fővárossal és a környékkel. így a Pest megyei Műanyagipari Vállalat helyi üzemének, a bolthálózatnak, a közigazgatásnak, az iskoláknak munkarésze a téesz és az in­gázók számarányát már csak a gazdasági struktúrából adó­dóan sem közelítheti meg. Ahogy a községi tudat ér- lelődése, a munkamorál szi- lárdulása, a teljesítmények feldúsulása, s ezzel az állat- tenyésztésben, a növényter­mesztésben, a gyümölcstelepí­tésben kiküzdött eredmények fokozása, nem utolsósorban az autorepass-üzem kifejleszté­se, a villamos hálózat bővülé­se, a részben társadalmi mun­kával lerakott járdák szaporo­dása, az orvosi-fogorvosi ellá­tás kulturálódása és kiteljese­dése, az iskolai napközi ott­hon felszerelése, és sok más munka- és költségigényes léte­sítmény kiizzadása a pátyiak nem csökkenő szívósságát di­cséri, ahogy a hamarosan Pe­tőfi nevével büszkélkedő mű­velődési ház 6500 kötetre nö­vekedett és sűrűn forgatott könyvtára hasznos kulturális levegőváltozást bizonyít — annyira keservesen türemke- dik elő rengeteg sürgős teen­dő, amit ugyancsak a pátyiak szívóssága oldhat meg. Kezdjük azzal, ami nincs, vagy alig van: az egészséges ivóvízzel. A vízműhöz, amely­nek megvalósulása felé veze­tő úton egyelőre csak a ter­vezésnél tartanak, mintegy 15 millió forint kellene. Nagy summa, nagy gond. nagy fel­adat, nagy fejtörés. .. Foly­tassuk az iskolával, amely az 1852-ben épült egykori refor­mátus tanodában „üzemel” — reggel 8-tól délután 6 óráig És hogy a pátyi nebulók rá­kaphassanak a betűre, számo­lásra, okos gondolkodásra — a szép könyvtár egyik sarkát is szükségtanteremnek rendezték be. sőt a községi apaállat­vagy mondjuk így: bikaistál­lót is oktatási helyiséggé ne­mesítették ... \ viss/a- és elóreíekinlésí1 a változás egyik sajátos helyi ielképével igyekszem kikere­kíteni A téesz központja a 9píént/í József báró által 1825- ben építtetett, majd a Bach­A MERKUR SZEMÉLYGÉPKOCSI ÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT értesíti kedves vásárlóit, hogy júniustól megkezdi a RENAULT 12-es licenc alapján, Romániában gyártott DACIA 1300-as típusú személygépkocsi értékesítését. Ára: 102 000 Ft. Május 14-tői típusmódosítási igényt jelenthetnek be, akik 1972. december 31-ig bármilyen típusú személygépkocsit rendeltek vállalatunknál, és jelenleg is érvényes előjegyzésük van. Wartburg és Trabant előjegyzéssel rendelkező vásárlóink típusmódosítási kérelmét előnyben részesítjük Kérjük, hogy akik a DACIA 1300-as típust kívánják megvásárolni, típusmódosítási szándékukat ajánlott levélben jelentsék be vállalatunknak: MERKUR SZEMÉLYGÉPKOCSI ÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT 1392 Budapest VI., Szív u. 60. A típusmódosítási igényeket az eredeti befizetések sorrendjében sorszámozzuk. A besorolásról, valamint a szállítási határidőről 30 napon belül értesítést küldünk. A Dacia 1300-as műszaki adatairól felvilágosítást adnak autószalonjaink: Budapest V., Martinelli tér 8., telefon- 204-018., Budapest VI., Népköztársaság útja 8., telefon: 124-249. Budapest VI.. Lenin krt. 77., telefon: 117-290. Vigfjá&s sutit l A hirtelen jött és gyorsan el­múlt május eleji kánikula né­hány napja alatt három vízbe fúlás történt: 15 és 16 éves ta­nulók, továbbá egy 37 éves fér­fi vesztette életét fürdés köz­ben. Ez a szomorú tény önma­gában is fokozott óvatosságra figyelmeztet, hasonlóképpen elgondolkoztató a Belügymi­nisztérium vízi rendészetén most elkészült statisztika a vízi balesetek tavalyi alakulásá­ról. 1972-ben — amint az illeté­kesek elmondották — gondat­lanság, könnyelműség és egyéb okok miatt 166-an fulladtak a Dunába, a Tiszába, a Balaton­ba és más vizekbe. Közülük 30 éven aluli volt 41, fiatalkorú 33, gyermek 26, sajnos, még min­dig sokan fürdenek tiltott vagy nehezen ellenőrizhető helyen. Az ilyen helyeken 1971-hez vi­szonyítva tavaly 24 százalék­kal emelkedett a vízbe fullad­tak száma, az idén pedig má­jus 1-ig 23-an lelték halálu­kat a hullámsírban. A vízbe fulladások okait vizsgálva megállapítható, hogy a gyermekek esetében a fő ok a szülők, a helyszínen lévő felnőttek nemtörődömsége, fi­gyelmetlensége. A fiatalko­rúaknál leginkább a virtusko­dás — felhevült testtel vízbe ugrás —- idézi elő a tragédiát, de megtalálható az okok kö­zött az ittasság is. — Na, hagyd abba a grim- buszt, gyere ki — mondták né- hányan és vacogva szárítkoz- tak a parton, miután a víz nem volt melegebb 18—20 fok­nál. A többiek között hancúroz- tak a Leránt fiúk is. A kiálto­zásra felfigyelt egyikük, a 13 éves Gyuszi. — Ez még .tényleg megful­lad — szólt oda a többieknek és a tóba ugrott. Lukács Laci valóban fuldoklott. Olyan gör­csösen kapaszkodott Gyusziba, hogy őt is a víz alá húzta; Gyuszi alig tudta kiszabadíta­ni magát. Az ötödikes Léránt Laci ijedten figyelte bátyja küzdel­mét a fuldoklóval. Ő is beve­tette magát a ' zavaros vízbe. Másodszorra bukott alá nyi­tott szemmel, amikor meglát­ta a már mozdulatlan Lukács Lászlót. Elkapta a bokáját és az eszméletlen testtel kiúszott a partra. Addigra odaértek a segítségért futott többiek, a mezőgazdasági szakiskola nagy diákjai és egy távolban horgá­szó férfi is. Ez az ismeretlen ember alkalmazott mesterséges légzést mindaddig, míg nem jöttek a mentők. Torna és számtan Léránt László, mintha egy Móra Ferenc-novellából lépett volna elő. Aprócska, korához képest is kistermetű, barna mogyoró. A szónak nem barát­ja, sok noszogatás és „kereszt­kérdés” után kerekedett ki a fenti történet, Megléczi Ist- vánnénak, a 2-es számú általá­nos iskola igazgatójának segít­ségével. — Mire gondoltál, amikor a vízbe ugrottál? Tanultál vala­ha életmentést? — Nem én, csak olvastam róla. Különben nem gondol­tam semmire, valahogy segí­teni akartam. — Édesanyádék mit szóltak, amikor megtudták, mi tör­tént a tóparton? — Először nagyon megijed­tek, végül anyukám megcsó­kolt és apukám azt mondta, nagyon kockázatos dolog az ilyesmi, én is ott maradhat­tam volna. De azért megdi­csért. Amikor hazavittem az igazgatói dicséretet, az anyu­kám megint sírt. Laci tornában, a gyakorla­ti élet tennivalóiban ugyan­csak otthonos, a számtan út­vesztőiben már nehezebben igazodik el. Tanárai szerint azonban kitartásban, szorga­lomban nincs nála hiány. A kézfogástól pokolian za­varba jön, alig talál ki az aj­tón, aztán hallik, ahogyan vé­gigfut'a hosszú folyosón. Rendbejött Lukács Lászlót a mentőle Budapestre, a Heins Pál kór­házba vitték. Sok a látogató­ja. Szülein, rokonságán kívül bejárnak hozzá a tanárai, az osztálytársai. Az 1-es számú gyermek- gyógyászaton dr. Szamosi Jó­zsef osztályvezető főorvos el­mondta, hogy a kisfiút igen súlyos állapotban kétoldali tüdőgyulladással kezelték. A halastó tisztátalan vize a be­következett tüdőkárosodást még tovább növelte. Egy hét­tel a történtek után azonban már a gvógyszerelést is be­szüntették -és néhány napon Kői ül a kórházból is elenge­dik. Komáromi Magda Régi barátja volt Tizenkét üveg sor után Emberölés kísérlete: két és fél év Ifjú Antal Kálmánt nem úgy ismerték a budapesti Kő­faragó Ktsz-ben, mint aki szeret inni és kötekedni. Ezért is volt váratlan és meglepő, ami történt. Antal az egyik napon, mi­után munkahelyéről hazaér­kezett Tápiószöüösre, és meg­vacsorázott, kerékpárra ült, és elment az ÁFÉSZ 4-es számú | eszpresszójába Aznap este 1 ugyanott szórakozott gyerek- j kori barátja. Nagy Károly 1 akivel mindig jó viszonyban volt. Mindketten külön társa­ságban ültek egészen záróráig mely idő alatt Antal tizenkét üveg sört fogyasztott el, s ala­posan elázott. A presszóból távozó fiatal­ember éles vitára lett figyel­mes az utcán, nézte a társaságot addig, amíg Nagy Károly rá nem szólt, hogy mes ne pró­báljon beleavatkozni. A figyelmeztetés után Antal — egyik ismerősével. Molnár Józseffel — elindult lakása fe­lé. Egy kilométert tettek meg a Bicskei úton, amikor Nagy utolérte őket. s Antal nyom­ban szóvá tette a presszó előt­ti figvelmeztetést. Birkózni kezdtek, aztán Molnár és Nagy otthagyták a földön a megdü- hödött Antalt, aki elővette bicskáját, kinyitotta a pen­gét, s úgy rakta vissza a szú­rószerszámot zakója zsebébe. Aztán — mintha kijózano­dott volna — a többiek után haladt. A Dudás-dűlőben érte utol őket, ahol elővette a kinyitott bicskát Nagy Károlyt a jobb lapocka alat nagy erővel meg­szúrta. Az elvakult fiatalember ez­után Molnár ellen fordult, ám annak felszólítására letette a kést. Molnár József sérült társát azonnal orvoshoz vitte. Nagy Károlyt először a ceglédi, ké­sőbb a szolnoki tüdőkórházba szállították. A sérüléssel társuló szövőd­mények miatt a szúrás halált is okozhatott volna. A Pest megyei Bíróság dr. Korpássy Gyula tanácsa ifjú Antal Kálmánt bűnösnek ta­lálta emberölés bűntettének kíséretében, ezért két és fél évi szabadságvesztésre ítélte, valamint három évre eltiltót-/ ta a közügyektől. Az ítélet jogerős. F. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom