Pest Megyi Hírlap, 1973. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-13 / 110. szám

1973. MÁJUS 13., VASÁRNAP rtai MEGYEI KJCírlap legfőbb hasznát a kormányprogram látja Az állategészségügy korszerű központja Gödöllőn A műtőasztalra rögzítve kö­telekkel és marokkal, mély álomban fekszik Budagyön- gye Morzsi, négyhónapos, hó­fehér szőrű, gyönyörű kuvasz ‘leányka. Néhány hété egy másik kuvasz, idős és meg­termett kán, a Betyár — ter­mészete, úgy látszik, hű a ne­véhez — megharapta az orrát. 'A seb begyógyult, de csúnya daganat keletkezett a helyén, ezt távolítja most el plaszti­kai műtéttel dr. Bucsi László, a gödöllői állatkórház orvosa. A kékkeresztes autó Az új kórház Pest megye ‘harmadik, de fontosságát te­kintve talán első állatgyógy­intézete. Függeléke a május első munkanapja óta a buda­pesti megyei tanácsházról Gö­döllőre költözött Állategész­ségügyi Állomásnak; már he­tek óta fogad betegeket. Dr. Bucsi gödöllői lakos, diplo­mája megszerzése óta éveken át naponta ingázott eddig Budapesten át Ceglédre, az ottani állatkórházba. Főnöke, dr. Gráf Zoltán pedig, aki mostanáig az Állatorvosi ■Egyetem sebészeti tanszékén Volt docens, Budapestről jár ki új munkahelyére. A betegek is sokfelől ér­keznek, többnyire a fehérre festett betegszállító csukott tehergépkocsin. Most is úton van a kékkeresztes autó, be­teg tehénért ment az Ipoly mellé, aztán majd lóért in­dul a Galga völgyébe. Begyó­gyítottak már ebben a kór­házban egyenesen Siófokról ideszállított kutyát is, tehát a megye határán túl is terjed a híre. Holott a beavatotta­kon kívül még kevesen tud­ják, hogy ez idő szerint talán a legkorszerűbben felszerelt vidéki állatgyógyintézet. Rönt­genkészüléke is a legesleg­újabb gyártmány, csak még nem működhet, amíg, néhány napon belül, a Sugárbiológiai Intézet, kellő vizsgálata után, az engedélyt hozzá meg nem adja. Feladata ennek a kórház­nak különben a gyógyítás mellett kísérletek gyakor­lati alkalmazása is, hiszen az Állategészségügyi Állomás épületében van. Csak elkülö- nítője foglal el a közelben má­sik épületet, oda a még nem tbc- és brucellózismentes állo­mányból hozott, vagy fertőző­gyanús szarvasmarhák, egyéb állatok kerülnek. Laboratóriumok sora Az állomás sima vonalú, egyszerű épülete kívülről is határozottan jól hat. Főbejá­rata után nem túl nagy, de Impozáns, két oldalán csupa üveg, vörösmárvány padlós előcsarnokába lép az ember. Ebből folyosó nyílik, két sor ajtaja mögött a szakállator­vosok dolgozószobái. Meg a tágas könyvtárterem. A napi munkához ugyanis hozzátar­tozik a szüntelen továbbkép­zés, lépést kell tartani az ál­latorvos-tudomány ugyancsak rohamos fejlődésével. Ehhez szükséges a sok könyv és a külföldről is érkező folyóirat. Az Állategészségügyi Állo­más az egész megyére kiterje­dő jogkörrel felruházott szak- igazgatási szerve a megyei tanácsnak. Az állatvilág „KÖ- JÁL”-ja, de az egészségvéde­lem és járványmegelőzés mel­lett a gyógyászat irányítója is. Igazgatója dr. Kéri Miklós, egyben megyei főállatorvos. Hivatala a főváros területén volt, tehát ott is lakik, most azonban számos munkatársá­val együtt szintén „kijáró”, amit azonban egyikük sem sajnál. Nemcsak, mert Gödöllő nincsen Budapesttől messze, hanem azért sem, mert itt, az új épületben nem összezsúfol- tan, hanem a régi. szűk hely­nél sokkal jobb munkakörül­mények között dolgozhatnak. S ami még ennél is fonto­sabb, végre egy helyre került az egymást kiegészítő labora­tóriumok sora. Eddig az élel­miszer-vizsgáló és a bakterio­lógiai laboratórium Vácott, a szerológiai, amely a vérsavó állapotából állapítja meg a fertőző betegséget, Cegléden dolgozott. Az új épület emele­tét csaknem teljesen lefoglal­ják a laboratóriumok, köztük az élősdieket kutató parazito- lógiai és a vegyészeti. A most már valóban központi labora­tórium vezetője, dr. Bándy 17 millió forint bevételt, más­fél millió nyereséget várnak. (Az összes termelési értéket különben 128 millió forintban szabták meg 1973-ra.) Siklassuk végig újfent te­kintetünket az impozáns tá­jon, benne a tsz földjén, szán­tóin, amelyek teljes tavaszi díszben teszik még kelleme­sebbé összbenyomásaimat. A növénytermesztés terén leg­időszerűbb a kukoricát fölem­líteni, s nem pusztán, mert mostanában volt finise a ve­tésnek. Azért is, mert a tsz fölzárkózott a zárt rendszer­ben részt vevőkhöz. Nem a bábolnai kezdeményezést, ha­nem a bajait látták célszerű­nek, vagyis szocialista orszá­gok gépeivel szándékoznak megművelni a kukoricát, így magyar, D4K-traktor a bevált erőgép. (Ami, persze, koránt­sem alábecsülése akár a bá­bolnai, akár a szekszárdi, s az újabban bontakozó egyéb szisztémáknak.) — A háromezeregyszáz hek­tár földből ezer hektár a ku­korica — magyarázza Rakusz József. — A szántóföldi nö­vénytermesztés gépesítését az idén befejeztük: mindössze 40 ember dolgozik már csak a növénytermesztésben. A kedvező előtöriénet Dr. Kecskeméti Lajos köz­beveti : — De, hogy ez lehetővé vált, annak feltétele volt a határ nagyobb befogadóképessége... A komplex géprendszer meg­felelő méreteket követel! — Igen. a korábbi szövetke­zeti egyesülések ezt kétségkí­vül elősegítették — nyugtázza a szövetségi titkár szavait az elnök. — 1967-ben a perbáli Petőfi, 1970-ben a budajenői Rákóczi tsz egyesült velünk, így terebélyesedett a mai 3100 hektárra területünk. Egy­szersmind ily módon vált le­hetővé, hogy szakosodjunk. Ma mindössze négy növé­nyünk van, a gabonán és a kukoricán kívül az olajlen és a lucerna. — Visszatérve a kukoricá­ra: mit nyújt, s milyen ered­ménnyel a Bajai Állami Gaz­daság? — Szaktanácsadást ad, be­szerzi a gépet, a vetőmagot, a műtrágyát, tavaly 34 mázsa volt a hektáronkénti hoza­munk, de a zárt rendszer ré­vén 53 mázsára számítunk. — S mit kell fizetni ezért? — Az előző négyévi átlag­hozamhoz mérten elért több­lettermelés 115 százalékát. Pénzben, természetben egy­aránt fizethetünk. Ellentét­ben a bábolnai rendszerrel, a gépek saját tulajdonunkban vannak. Az egybefüggő, hajlatokra futó táblák, mint föltétel, sa mű velős korszerűsége — nos, e két tényező nemcsak oksze­rűbb gazdálkodást, ipari me­zei termelést eredményezett, hanem az ebbéli változás kül­sejében, mondhatni, esztéti­kájában is rangosította a föl­deket. Azt a gyermekkort idé­ző tájat, amelyen a vasárnapi vendégeket ma már autó rö­píti, fiákerkocsi jobbára csak külhoninak jut, a csárda mellett. Keresztényi Nándor Pál, büszke örömmel mutogat­ja az új, mégpedig legesleg­korszerűbb felszerelést, mű­szereket. Naponta gépkocsin külön futárok hozzák vizsgálatra ide a megye minden tájáról a nyers állapotban forgalomba kerülő állati eredetű élelmi­szerek és az üzletekben áru­sított konzervek mintáit. Az Állategészségügyi Állomás­nak ez a munkája nemcsak közvetve, de közvetlenül is az ember egészségét védi. De új otthona közelében áll a Hu­mán Oltóanyagtermelő Inté­zet, amellyel az állomás szo­ros kapcsolatot tart fenn, sőt, közös kísérleteket végez. Pél­dául jelenleg egy új tetenusz- szérumot próbálnak ki. Szocialista szerződés az egyetemmel Gödöllőn, a járásában és a szomszédos járásokban jelen­tős a tsz-ek állattenyésztése. A vadgazdaságnak is nagy az ál­latállománya az erdőkben. Ott van ezenkívül a Kisállatte­nyésztési Kutatóintézet, mega MAFILiM szelídített és ido­mított négylábú, s szárnyas sztárjainak telepe. Mindezek számára egyformán fontos, hogy a megye állategészség­ügyi állomása közvetlen szom­szédságukba, Gödöllőre került. De, hogy a munkához szüksé­ges megfelelő nyugalmat biz­tosító körülmények között dolgoznak ezentúl az állat- egészségügy megyei irányítói, annak a legfőbb hasznát az ál­lattenyésztési kormányprog­ram látja. Ezért mondható a szó szoros értelmében járulé­kos beruházásnak az állomás két éve kezdődött és most be­fejezett építkezése. Az pedig gondos előrelátásra valló in­tézkedés következménye, hogy az állattenyésztés fejlesztésé­nek jelenleg még jóformán kezdeti időszakában az állo­más már teljes kapacitással működhet, felkészülten, sok­szorosodé munkájára. Végül szólni kell arról is, hogy a megyei Állategészség­ügyi Állomás Gödöllőre köl­tözésének országos jelentősé­ge is van: elvi megállapodás született közte és az Agrártu­dományi Egyetem között, hogy egymással — talán már a kö­zeli napokban — szocialista szerződést kötnek, kölcsönö­sen ápolják, építik és szélesí­tik politikai és társadalmi kapcsolataikat. Kicserélik to­vábbá állattenyésztési és egészségügyi technológiai ta­pasztalataikat, technikai esz­közeiket, irodalmi és egyéb értesüléseiket. Az egyetem hallgatói pedig állategész­ségügyi ismereteiket az állo­máson gyakorlatilag fejleszt­hetik. Az állategészségügyi állo­más ünnepélyes felavatására egvébként rövidesen sor ke­rül. Szokoly Endre Film, pénz — és kísérlet munkák ÉS MINDENNAPOK Esztendőkkel ezelőtt félszáz termelőszövetkezeti vezető lá­togatott el a gödöllői Agrár­tudományi Egyetemre, majd onnan a kísérleti gazdaságba. Egy alacsony, fekete hajú fiatalember árnyékként kö­vette a társaságot mindenho­vá. Kezéb en filmfelvevő — an­nak optikáján át figyelt min­dent, hogy megörökítse a láto­gatás legérdekesebb epizódjait. A legizgalmasabb esemény sajnálatos módon kimaradt a filmezésből. Hőse a fiatal, lel­kes operatőr volt. Forgatás közben nem vette észre, hogy az egyik hatalmas bikának sehogysem tetszik a halkan duruzsoló masina. Szó, ami szó, alaposan megzavarta a mindent látni és megörökíteni akaró fiatalembert. Amikor most felelevenítem a régi történetet, mosolyogva rábólint: — Sokan azt hiszik, hogy a filmezés nagyszerű passzió. De csak próbálják meg esőben, sárban vagy éppen egy fa te­tején csimpaszkodva, mert onnan a legjobb a rálátás a mégörökítendő eseményre... mindjárt más lesz a vélemé­nyük ... Bagó József nem hivatásos filmes. A szakmája, vagy ahogy ő vallja csendes szóval, a hivatása: a bagi művelődési központ igazgatója. Csupán kedvtelésből kezdte a filme­zést. Elsőként községe húsz esztendejének változásait örö­kítette meg. S hogy sikerrel, bizonyság rá: néhány eszten­dővel később őt bízták meg a megyei Goldman Filmstúdió létrehozásával. — Négy esztendő alatt tizen­hét filmet készítettünk. A té­ma? Megyei filmhíradóktól kezdve egészen a portréfilmág. Ezekben a napokban kezdjük forgatni a tizennyolcadikat, amelyben a Galga mente messze földön híres népművé­szét kívánjuk bemutatni. Ér­dekessége, hogy ez lesz film­stúdiónk első színes filmje. A filmezés azonban válto­zatlanul csak hobbyja. Hat­vankettő januárja óta vezeti, irányítja az akkor avatott bagi művelődési központot. Hogy Értesítjük a gépkocsi-tulajdonosokat, hogy A 4. SZ. FŐÚT MELLETT, A VASADI ELÁGAZÁSNÁL MEGNYÍLT ÉS KÉT MŰSZAKBAN ÜZEMEL A MONORI Á.G. szervizállomása. Garanciaidőn túli javítások. Karosszéria- javítás -és fényezés. Komplex diagnosztikai vizsgálatok. Autóvillamossági javítások. Teljes szerviz, gépi mosással. Shell üzemanyagtöltő állomás. Olajcsere, Shell olajokkal! Külföldi gumiabroncs- és alkatrészeladás. Díjtalan gumiabroncs-felszerelés. Kérjük keresse fel szervizünket Telefon: Monor 281. milyen eredménnyel, mi sem bizonyítja jobban: 1971-ben az általa vezetett művelődési in­tézmény elnyerte a kiváló cí­met. Ifjúsági klubjuk pedig már négyszeres kiváló. Bagó József messziről ér­kezett a Galga völgyébe, a távoli Békésben született. Az életútja sem volt mindig egye­nes és előremutató. Mérnök­nek készült, de két év után abba kellett hagynia a tanu­lást, a szülei nem tudták tá­mogatni tovább. Volt kántor és karvezető, könyvelő, ének- tanár és művészeti előadó, de akármerre vetette is az élet, mindig ember maradt. Amikor megérkezett a köz­ségbe, a bag iák valamiféle csodát reméltek tőle. Akár a mesebeli varázslótól: tegye szebbé, tartalmasabbá, boldo­gabbá az életüket. Joggal vár­ták ezt tőle: a község lakói erőt, fáradtságot, de még a pénzüket sem kímélve vettek részt a megye egyik legszebb, modern művelődési házának felépítésében. És a bagiak nem csalódtak az akkor még nagyon fiatal igazgatóban. Klubok, tanfolya­mok, szakkörök és öntevékeny művészeti csoportok kínálják a művelődés és szórakozás sok­sok lehetőségét az érdeklődők­nek. S hogy a falu lakói nem csupán óhajtják ezt, bi­zonyítja: tavaly nyolcvanezren fordultak meg a művelődési központ különböző foglalkozá­sain és rendezvényein. Az idei év első négy hónapjában pe­dig már több, mint húszezren. Igaz, hogy a szünnapot nem ismerik: déli egy órától este tízig mindennap tárt kapu és sokféle program várja a láto­gatókat. Csoda? Inkább számlálatla­nul végzett munka. Munka a javából — mert a falu nem kényezteti el a . művelődési központ igazgatóját. Évente mindössze hatvanezer forint állami támogatást kap, ami még a legszükségesebb kiadá­sok fedezésére sem elegendő. Csendes, szerény ember. Amikor önmagáról, az életről beszél. De egyszeriben har­sánnyá válik, ha a község, a művelődési központ érdekében keld tennie valamit. _— Irigylem azokat a kollé­gákat — mondja némi mali­déval —, ahol a fenntartás költsége nem csupán a helyi tanács és a művelődési ház igazgatójának a feladata. Ahol a termelőszövetkezet és más, helyi igazgatási egység is „besegít” ' a művelődéshez szükséges pénz előteremtésé­be ... j De alig. hogy kimondja, már újra mosolyog: — Ezt ne vegye panasznak. Tavaly így is ötszázötvenezer forintos költségvetéssel dol­goztunk. Saját erőnkből száz­harmincezer forintot fordí­tottunk a művelődési központ korszerűsítésére: padlásklubot létesítettünk, játékokat, búto­rokat, szemléltető eszközöket, televíziót vásároltunk. És még maradt negyvenezer fo­rint tartalékunk erre az esz­tendőre ... Nemcsak szereti az újat, de vállalja is a vele járó koc­kázatot. Az ősz óta országos kísérlet színhelye a bagi mű­velődési központ. Amikor er­ről kérdezem, mellette ülő feleségére mutat: — Hajnalt kérdezze. Erről ő tud mondani a legtöbbet. Ugyanis ő a kísérleti alany. Fizetését az iskolától kapja, ezért ott nyolc órát tanít, il­letve szakkört vezet. A to­vábbi negyven órát itt, a mű­velődési központban „adja”, mint művészeti előadó. Szó­val. kérdezze csak őt, füsget- len ember — elmosolyodik —, még a lánynevét is megtar­totta: Magyar Hajnal, s nem Báró Józsefné. nem viselné el. ha én válaszolnék helvette. Ma a var Hálnál — foglalko­zását illetően magyar—törté­nelem szakos tanár —. szigo­rúságot színlelve fpnveaeH m°g az igazgatót” valahogy olyanformán, mint órák alatt a rakoncátlan gyereket, aztán nagy komolyan mondja: — A kísérlet lényege: élő kapcsolatot teremteni az isko­la és a művelődési központ között. Azt szeretnénk elérni, hogy a ma iskolása holnap a művelődési központ állandó felnőtt közönsége legyen. Ho­gyan lehetséges ez? Úgy, hogy a diákokat már most rend­szeresen „beszoktatjuk” a művelődési házba. Ügy, hogy tagjai lehetnek a művelődési központ különböző — model­lező-, rádióamatőr-, fotó-, rajz-, báb- — szakköreinek. Ügy is, hogy a hat iskolai szakkör időnként a művelődési köz­pontban tartja foglalkozásait — Valóban az — hagyja rá az igazgató, aztán rátér az idei év terveire. — Négyszáz- ezer forintos költségvetést terveztünk. Ne. lepődjön meg, amiért a tavalyi költségveté­sünk ennél sokkal magasabb volt. Azt ugyanis nem mond­tam az előbb, hogy a terv szerint csak háromszázezer lett volna a tavalyi év költ­ségvetése. A további negyed- millió a túlteljesítés eredmé­nye volt. — És az idén? — Még hosszú az év — mondja óvatosan. — Hogy mit hoz az elkövetkező nyole hónap, nem tudom. Csak azt, hogy április végéig kétszáz­hetvennégyezer forint volt a bruttó bevételünk ... Ez pedig majd hetvenszá­zalékos évi tervteljesítésnek felel meg és hátra van még az esztendő kétharmada. Sokoldalú ember. Minden érdekli, minden feladatot szí­vesen vállal, akkor is, ha az nem tartozik a kötelességei közé. A napokban például a megyét járó olasz tanácsi de­legációt három napig követte. Három napig fényképezett, három éjszaka laborált. És közben déli egy órától este tízig nyitva volt a művelődé­si központ kapuja. Hogyan csinálja? Az ő titka. Ami vi­szont nem titok: olyan na­gyon szereti az embereket, akár az életet. A kettő szá­mára mindig ugyanazt jelen-, ti. Prukner Pál Gyakorlott boltvezetőt és eladót FELVESZÜNK horányi (Szigetmonostor) idényboltunkba. Sürgős jelentkezést . várunk. VÁC ÉS KORNYÉKE ÉLELMISZER- KISKERESKEDELMI VÁLLALAT személyzeti osztálya Vác, Április 4. tér 12. I A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom