Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-15 / 88. szám

1973. ÁPRILIS 15., VASARNAP

5

“"kMwIup

Föltétel: a beruházások

Minőségibb korszak a megye mezőgazdaságában

Négy életút

Mezőgazdasági szakberkekben manapság sokat beszélnek arról, hogy a fejlődés motorjának is nevezhető beruházások megtorpantak. Nagy általánosságban ez kétségkívül igaz, de megvan a kellő indoka: részben a korábbi feszültségek föloldására elhatározott állami beavatkozás, részben — átmenetileg — pénzügyi gondok adják e magyarázatot. Mondhatni tehát, hogy afféle átmeneti időszakról van szó, s az újabb keletű kormányzati intézkedések a különféle állami támogatások megadásával ismét a mezőgazdasági beruházások fölélénkítésére sarkallnak. (Gondoljunk akár a szarvasmarhaprogramra, akár a juhtenyésztési kormányhatározatra, avagy éppen a minapi, s Pest megyében kiváltképpen fontos szőlőtelepítési intézkedésekre.)

Hozamok és a háttér

Elöljáróban ennyit illett leírnunk ahhoz, hogy egy kis emlékeztetőt gyújtsunk össze az elmúlt néhány esztendő mezőgazdasági beruházásairól. A számok azt tükrözik, hogy ezek az évek a megalapozást szolgálták: a szocialista mező- gazdaság minőségi szakaszának kibontakoztatását. Részben éppenséggel arról a periódusról van szó, amely a legutóbbi, s a mostani tanácsvá- iasztások között telt el. Persze, a voltaképpeni nekilendülés a gazdaságirányítás reformját követően kezdődött. Az önálló, vállalatszerű gazdálkodás követelményei hatásosabbnak bizonyultak az úgynevezett tervutasításos rendszernél. A termelőszövetkezetek érdekeltebbé váltak, s nem pusztán az állami támogatások fölhasználásában, hanem saját anyagi erejük befektetésében is.

Pest megye élelmiszer-gazdaságára a negyedik ötéves tervvel szinte egyidejűleg valóban minőségében magasabb korszak köszöntött. Lehetővé vált a különféle intenzív nö- vénvfajták.— gondoljunk csak a búzára! — elterjesztése, növelték az öntözött területet, nekilendült a sertéstenyésztés, és így tovább.

Hétszázmilliós értékben

S most hadd következzék néhány konkrét számadat. A megye mezőgazdasági szövetkezetei az elmúlt években átlagosan 707 millió forint üzemi beruházást valósítottak meg, s tavaly az úgynevezett saját erő már meghaladta az ötven százalékot. A mezőgazdaság „nehéziparának” is mondott szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében 42 szövetkezet épít szakosított tehenészeti telepet — s közülük 1972 végéig 25 ilyen modem állattartó telep el i§ készült. Ami az úgynevezett cél- csoportos, illetve államilag támogatott beruházásokat illeti — erdősítés, talajjavítás, villamosítás —, az elmúlt öt esztendőben 396 millió forint érték valósult meg. S ami természetes: a beruházásoknak ez a típusa nem pusztán szűkebb termelőszövetkezeti érdekeket szolgált.

Ismeretesek azonban — mind az iparban, mind a mezőgazdaságban — azok a gondok, amelyeket „befejezetlen állomány” néven szokás jelölni. Nos, való igaz: az elhúzódó beruházások értéke az elmúlt esztendőkben a megye mező- gazdaságában is megnőtt, hasonlóan az Országos összképhez. 1970-ben például 712 millió forint értékű volt ez az állomány, 1971-ben már 994 millió forint. A bevezetőnkben említett állami intézkedések, valamint a szövetkezeti erőfeszítések eredményeként 1972-ben azonban már viszonylagos javulás következett be: 750 millió forint volt a szóban forgó összeg.

A számok nyelvén persze nehéz elmondani egy-egy impozáns állattartó telep, végtelenbe futó gyümölcsös élményét. Egyetlen olvasónknak sem nehéz azonban megszereznie ezt az élményt, ha szétnéz szűkebb pátriájában, vagy megyénk más tájain.

K. N.

Nincs, aki ne észlelné, hogy negyedszázad alatt alapjaiban megváltozott a nők helyzete. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a nők még sok terhet cipelnek.

Egy keresetből

Németh Istvánná Sülysápon él családjával egy lassan térdre ereszkedő, öreg ház két szoba félkomfortjában. A lakáson kívül veteményeskertjük és egy hold háztájijuk van: többnyire kukorica terem rajta a baromfinak és — ha van — a hízónak.

— ötvenben esküdtünk Rögtön utána három évre behívták az uramat katonának, azalatt Pestre jártam dolgozni Eleinte gépmunkás voltam, majd a beteg ízületeim miatt levettek a gépről és áthelyeztek a meóba. Amikor a férjem leszerelt, még dolgoztam egy ideig a faluban: kisegítettem a vendéglőben, majd az italbolt vezetője lettem, öt. venhatban született meg az első kislány, három év után a másik.

Azóta a férj keresetéből —

csoportvezető a tsz-ben — él a kilencvenháirom éves dédnagymamával együtt ötfős család.

— Az én uram mindig azt

mondta, hogy amíg ő bír dolgozni, addig nekem ne legyen gondom semmire.

Mind a két lány — szülői biztatásra — tanul: „hadd keressék meg könnyebben a kenyerüket”. A nagyobbik Pestre jár harmadik éve szakközépiskolába, a kicsi most végzi a nyolcadikat: Piüsvörös- várra jelentkezett közigazgatási szakra.

Némethné háztartása, azt lehet mondani, teljesen gépesített. Van villanyvarrógép, rádió, magnó és televízió is a lakásban. Jár a Népszabadság is: „azelőtt gyakrabban belenézett” a most 42 esztendős asszony.

Emberségben

azonos

Jedlóczki Jolán magyar— orosz szakos tanárnő az elmúlt tanácsi ciklusban átadott korszerű, kétszintes alsónémedi általános iskola nyolcadik osztályának a főnöke, a két nyelven kívül gyakorlatot is tanít a kislányoknak.

Érettségi után két évet gépi adatfeldolgozóként dolgozott Budapesten, 1961-ben kezdett el képesítés nélkül taníÜyettük ezt a munkát, nem engedi leülepedni az iszapot.

— Hajós létünkre hány sep- nőt koptattunk, az nem igaz — nevet Jung József. — Most pedig, másfél 'éve, takarítónőnk is van az állomáson, 6Őt Éridzsider az élelmünknek. (Csak a hajó és a komp rend- bentartása a miénk. Szombatonként, ahogy letelik a tizenkét órás műszak, alapos jár- műcsutakolást rendezünk.

— A mosásról nekem is volna mit mondani — szól közbe Micseiné. — A hajós- nuha kék zsávolyból volt régen. Az első mosás után piszkosfehérre fakult. A mostaniakat kék terliszterből varrják, szépek, tartósak. Azonkívül megrövidítették a kihordási idejüket.

Szeretik a hajóikat, mindegyiknek ismerik egyéni tulajdonságait. Ezért is rosszkedvű Kemper Mihály. Fájlalja, milyen elhanyagoltan adták ki „Nellykét” a javítóból, most inkább lemossák soron kívül.

Másképpen húz a Bulcsú motorja, másképpen merül a fégaknás, dupla fenekű komp, mint az önjáró Toldi, amit Vácott használnak. A nagymarosi hajók, némi átalakítással, a Balatonról kerültek húsz éve a Dunára, és azóta kitűnően szolgálnak. A vállalat 29 hajóját és a kompokat alaposan ismerik. Kovács Ist- vánék avatták a Százhalombattát.

— Változik ám hajónévben is a divat — tájékoztat a forgalomirányító. — A háború előtt a női nevek járták, később a történelmi személyiségeké Üjabban a városneveket kedvelik. Üj hajót kaptunk elhatároztuk, legyen a névadó ja egy új város. így választottuk Százhalombattát. Meghívott a városi tanács, a hajón mentünk el hozzájuk. A névadó ünnepség után sétahajóztunk.

zon, jönnek az iskolás-autóbuszok, a kiránduló tsz-parasz- tok karavánjai. Nem ritkán trailereket szállítunk, sőt vittünk már úthengert is.

— Nem félnek, hogy elsüllyed alattuk a komp?

— Ha belül van a súly a negyvenöt tonnán, nem — válaszolt Smitola Béla matróz. — Akkor bírja. Ellenben előfordult, hogy a trailer külföldi vezetője szeretett volna átejteni, hatkerekűjén olyan nehéz munkagépet vitt. Agitált, vitatkoztunk... Első a biztonság. Ha az veszélyben forog, senkinek sem engedelmeskedünk.

Azután átkelés közben a gyakorlatban is bemutatják a fogásokat, amiket maguk eszeltek ki. Régen a motoroshajó után kötötték a kompot. Valósággal ette a kötelet, és óriási volt a kilengése. Megtalálták a módját, hogyan lehet a két testet egymás mellé rögzíteni, hogy a legnagyobb hullámverés se csapja össze őket. Űj eljárást dolgoztak ki közösen a horgonyzásra, a kampó beakasztására. Télen a jéggel bevont kötél kidobása keserves munka, most ezt könnyítették.

Hatszáz méter oda, hatszáz méter vissza. Esteledik, mintha csillapodna a víz fölött bömbölő szél. Már lámpások csillognak a házak ablakszemei mögött. 'A délután még beszédes emberek csendesebbé váltak. Nemsokára letelik a 12 óra, elfáradtak. Elindulunk Nagymarosról, hat autóval a komp fedélzetén. Utasaik fázósan behúzódnak Czi- kora László kishájójába, ott inkább védettek a széltől. A visegrádi hegyoldalban világít a Silvánus, ott fenn még piros az ég. Látni, hogy a komplejáróhoz reflektorokkal kanyarodnak az autók.

Komáromi Magda

A szolgálat évi kétezer- ötszázhúsz óra, tizenkettő- huszonnégy órás váltásban. Különösen az éjszakai műszak nehéz. A hajóvezetők jövedelme a forgalom utáni százalékkal meghaladja a két és fél ezer forintot.

— Nem sok — véli Kovács István. — De ha hozzáadjuk a védőruhát, a szolgálati ruhát és a szociális gondoskodást, amit régen á révész hírből sem ismert, elégedettek vagyunk.

Közönséges hétköznap délután, de a pénztárablak előtt

szinte mindig állnak, kérik az átkelőjegyet

— Múlt vasárnap százhetvenöt kocsit vittünk át innen Visegrádra, és jóformán any- nyit hoztunk vissza. Évről évre emelkedik a forgalom. Itt igazán látjuk, hogy ló helyett motorra szállt a magyar. Az ‘ötvenes években szekerek jöttek. Sok bajunk volt az ijedős lovakkal, a gazdájuk bekötötte az állat szemét, úgy vezette rá a kompra. Ma már szekér alig akad, viszont valóságos teherautó-karavánokat szállítunk, óriási idegenforgalmi buszokat. Ha megindul a szeEkes János (elvételei

tani Alsónémedin. Hat évvel később állították ki a nevére szóló diplomát a szegedi Tanárképző Főiskolán.

— Férjhez menésre még nem gondoltam, pedig már gimnazista koromban az járta a szomszédos Gyón községben, hogy aki érettségi után nem megy férjhez, az vénlány. De itt, Alsónémedin is másként néznek arra, aki férjes asszony, mintha ez valami különleges egzisztenciát jelentene.

— Szabad elvű vagyok, ez azt is jelenti, hogy csak felez ség nem lennék soha. Ha egyszer férjhez megyek, nem szeretnék engedni az igényeimből: olyan férfival kötném össze az életemet, aki emberségben azonos velem, s még, ha a szellemi szintje alacsonyabb is az enyémnél, legalább az igénye legyen meg arra, hogy több legyen.

Ilyen igényekkel — s az olyan előítéletekkel, hogy gondolkodó nőből nem lehet jó feleség — nem könnyű feladat értelmiségi lány számára a párválasztás. Főleg, ha el sem aikarja hagyni az iskoláját

— Szeretek olvasni: többet és mást is, mint a magyar szakos kolléganőim. Elsősorban azért, mert otthon . nincsenek körülöttem gyerekek, meg azért is, mert nem szeretek kézimunkázni.

— Az egyedüllét nem feltétlenül magányosság, jóllehet, minden emberben, bennem is munkál egy folyamatos, társ iránti igény. De ez nem jélenti azt, hogy haszna és kellemes dolgok társaságában — s a hiány vitathatatlan jelenlétében —, nem élheti le egy nő az életét.

Családtervezés

Bencze Istvánná, a Dunai Kőolajipari Vállalat egyik alapító tagja, ott volt már az 1 milliós üzem átadásánál, röviddel azután, hogy érettségizett elektroműszerészként felszabadult.

— A fizika—kémia labor anaűizátoros műszerésze voltam. A kemence tetején lévő füsiígázelemző műszert kellett többek között karbantartanom, nem múlt el nap, hogy ne lett volna baj vele. Ilyen körülmények között sem munkában, sem fizetésben nem tudtam volna elérni azt, mint a férfi kollégáim.

Megpályázott egy technikus- tanári állást egy budapesti szakközépiskolában, ahol végül a nagy kapacitású tanműhely bérmunkaügyeinek intézésével bízták meg. Közben férjhez ment — férje a DKV műszerautomatikai osztályának vezetője —, s elvégezte a közgazdasági technikumot.

1971-ben új másfél szobás lakást kaptak Százhalombattán

— Azt mondják, a bölcsek

elsőre mindig lányt szülnék — mondja a most tizennégy hónapos Rita édesanyja —, de azért szere*—' ha hamarosan születne egy kisfiúnk is.

— Csakhogy két gyerekhez nagyobb lakás kellene, s az egy fizetésből plusz az anyasági segélyből éppen hogy kijövünk. Arról nem beszélve, hogy három év alatt a jelenlegi munkahelyemen, a százhalombattai HKI-nál sem számíthatok olyan anyagi, és egzisztenciális előmenetelre, mintha nem szültem volna. Pedig már a házkezelőség megalakításakor azt ígérték a tanácsnál, hogy kineveznek főelőadónak vaav csoportvezetőnek. Hadd idézzem Engeüst, aki azt mondta, hogy „menynyire fontos a társadalom szempontjából az embertermelés”. Sokan olykor rossz szemmel nézik, ha valaki szülni megy, szerencsére mind kevesebben, A gyerek minden keserűséget kompenzál.

Közfelkiáltással

Törökbálint községi tanácsának elnöke, Garai Gyuláné. (Jogilag: megbízott elnöke, mert a mai választás előtt a tanácsok lemondtak, s a választás után, keddtől alakulnak újjá.) Ga- rainétól tudom, hogy az 1971 —73-as ciklusban csak a budai járásban négy tanács élén állt asszony.

— Debrecenből költöztünk 1948-ban Törökbálintra. Az akkori Üj Hajnal Tsz gyümölcstermesztő brigádjában helyezkedtem el. Közben elvégeztem a képesített könyvelői tanfolyamot, majd nyolc évig az időközben többször egyesült tsz könyvelője voltam. Elnökök jöttek-mentek, míg aztán 1961. március 27- én a tagság közfelkiáltással engem választott elnöknek Országosan akkor még 4—5 tsz-elnöknő, ha lehetett. Hat év múlva az Űj Hajnal egyesült a Sasadi Szövetkezettel. Sasadom üzleti ellenőrt csináltak belőlem, meg kell mondanom, hogy nagyon nem szerettem.

Közben Törökbálint közvetlenül az 1971-es tanácsválasztások előtt nagyközség lett, a nagyközség élére új elnököt keresték. Ismerték jól Garai Gyulánét, szerették is, megkérdezték hát tőle, vállalná-e.

— Nem volt könnyű döntenem. A tszwt szerettem, ismertem, értettem. Államigazgatást viszont nem tanultam jóllehet, már korábban tagja váltóm a megyei tanácsnak Az 51 tagú törökbálinti tanács — köztük 12 nő — és a 9 fős végrehajtó bizottság teljes bizalmát, úgy érzem, ma is élvezem.

— Az elmúlt ciklus legnagyobb eredménye községünkben az volt, hogy 1971 őszére megszűnt a már-már tragikus vízhiány, egy nagy teljesemé, nyű búvárszivattyú telepítésével. \

— Kétségtelenül ma még sok helyen nehezebb a nők helyzete a társadalomban, mint a férfiaké, bár — nekem a sajá' szem élvemre vonatkozóan e' még nem jutott eszembe. Nr voltom semmiben nem hátráltatott.

— A régi tanácstagok többsége a mostani 'jelölőgyűléseken felkerült a .listára, köztük én is. Ha a körzetember: megválasztanak tanácstagnak, s a tanácsülés újra bizalmat szavaz, végigviszem i következő ciklust is. Aztán.

— ... ha megérem, hog> nyugdíjba megyek, és tudok még gondolkodni és írni. akkor megú-.a a tsz-ben szer, zett tapasz1 ilataimat Soha nem volt szusszanásnyi időm mindig siettem, s arra gondoltam, hogy holnap még többé kell doigozri.

Kertész Péter Gárdos Katalin felvételei