Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-15 / 88. szám

t NAGYON EGÉSZSÉGES Msr mein K/Ciriap 1973. ÁPRILIS 15., VASÄRNAP TÚRA Vagy en hagyom el nehe­zen a Galga mentét, vagy a Galga nem hagy el engem — lám e heti barangolásom is partjaihoz, Túrára vezetett. Odacsábított elsősorban a Gal- gamenti Tsz 6000 holdas gaz­daságának több ezer négyzet- méteres fóliasátor-falva, négy, egyenként 600 négyzetméte­res palántaneve­lő üvegháza és az a furcsa, kezdet­leges, de igen hasznos torai ta­lálmány, amely a község határában, nagy erővel fel­törő, mintegy 100 fokos hévizet a fóliasátrak fűtésé­vel a paprika, pa­radicsom, saláta folyamatos ter­mesztésére alkal­massá teszi. Már előző hetekben, Galgahévízről jö­vet kigyonyör- ködtem magam az iidezöld, gyenge salátafejek vége­láthatatlan sorá­ban, s kitanul­tam, miképpen csökkentik a hő­forrás szétvető nyomását és per­zselő hevét a ha­talmas vaskádak­ba rakott venyigenyalábok tö­megével. Ám azt is megma­gyarázták: milyen keserves munka aztán, elég sűrű idő­közönként, a forrásvíz ásvá­nyi elemeinek kőkeménnyé dermedt tömbjeit a vaskádak­ból kiemelni, hogy azokat is­mét megrakhassák új venyi- gekötegekkel. A túrái ak fojtó- 3zűrő berendezése az okoskodó elmék kényszerű leleménye. De vajon nem lehetne-e ezt az izomnyűvő, ínszakajtó kézi munkát valami modern szer­kentyűvel gépesíteni, s talán az sem biztos, hogy a forrás ásványi lerakódása értéktelen hordalék, szemétrevaló sem­miség. Nem kellene-e meg­vizsgálni, hogy a túrái hőfor­rás egyelőre csupán bajt-gon- dot okozó ásványi anyagában esetleg elfecsérelt értékek rej­lenek ... A/pesti piacokon ugyancsak jf. 'túrái fóliasátrakban nevelt <as szabadföldön dermesztett zöldségfélékkel találkozunk, de a tsz földjeinek legnagyobb részén búzatáblák rengenek és a hatszáz főnél több mező- gazdasági dolgozót foglalkoz­tató üzemnek tulajdonképpen ez a „fő profilja”. Minekutána pedig a 8500 lakosú Túrának nincs önálló ipara, mintegy harmad fél ezren ingáznak Ik- iad, Gödöllő. Isaszeg külön­böző ipari üzemeibe — és a MÁV-hoz, a Keleti pályaud­varra. Ennél az utolsó munka­helynél talán nem érdektelen megemlítenünk, hogy ez a vas­utasfoglalatosság a múlt szá­zad utolsó negyedéből, a hazai Államvasutak fejlődésének időszakából hagyományozódott a turaiak mai nemzedékére. „TIIURA“ — így írja a te­lepülés nevét egy 1394-ben keltezett okirat. Kora vas- és avarkori, honfoglalás-ideji le­ietek, egy 1510-ből fennmaradt községi pefcsétnyomó vésetei tesznek tanúságot a régmúlt­ról. Az uradalmi kastélyt, amely ma iskola, Ybl Miklós építette 1883-ban, s Túra fő­terén egy ugyancsak ez idő körül emelt oszlopkő, a Hon­véderdő úttörőgyerekek gon­dozta sírhalma fölött pedig egyszerű fakereszt őrzi annak a honvéd huszár őrmesternek és társainak emlékét, akik 1849. július 20-án Perezel Mór vezérlete alatt, a cári csapa­tokkal vívott harcban, a sza­badságharc utolsó csatáinak egyikében estek éh Ezek az eltűnt századok né­ma vallomásai. A szóval, szín­nel, hanggal beszélő hagyo­Tóthné Zsiga Ilona, a „drukkoló” és hím­ző népművészmester. mányofcat a tural népművészet mesterei őrzik s adják át ta­nítványaiknak, utódaiknak. Szaszkó József műhelyében ülök — mivelhogy megélheté­sének biztosítására ma is a ci­pészmesterséget folytatja —, s hallgatom, amint egy darab hársfából faragott, saját készí­tésű citeráján azt a régi ma­gyar népdalt játssza, amit 1906- ban Bartók Béla gyűjtött a tu- raharaszti Schossberger-urada- lom cselédei, pásztorai között, s amely így kezdődik: — Szán­tani kék, tavasz vagyon... Hallgatom a kristálytiszta, telin zengő citeraszót, hallga­tom a nótát és hallgatom: ho­gyan „fedezték fel” 1945 után Szaszkó Józsefet, s hogyan fe­dezte fel tanulásra, fejlődésre képes önmagát ez a kemény, érzelmes és okos iparosember. Figyelem históriáját: hogyan szerzett gazdagító művészeté­vel országos, sőt világhírt, i mi­lyen szerényen hordozza az elismerést, és milyen szívósan vívja ma is újító harcait. Lelkes ámulattal nézem „mo­dern” citeráját, a finoman han­golt népi hangszert, amelybe technikus fia1 elektromos hang- erősítőt szerelt. Az „elektro­mos citera” a Galga menti Pá­va-kör 60 tagú együttesét ha­talmas zengéssel, teljes orkesz- ter helyett kíséri, s laikus fe­jemmel nem értem meg: ha a romantikus gitár, ha a kegyes harmonium és még egy csomó más, klasszikus hangszer elekt­romosan felerősíthető, miért tartják egyesek szentségtörés­nek, ha a népművészet mestere egy hagyományos zeneszerszá­mot korszerű, mai életre újít..! „Drukkolás“ _ emlegetik itt is, ott is, s folyvást el kell hesegetnem a labdarúgó-szur­kolás gondolattársításának kí- sértetét. Mert nem erről, ha­nem hímzésminta-formálásról és előnyomásról vagyon szó, ennek mestere Túrán Tóth G. Mihályné népművész. Nem­csak sok száz drukkolómintá­ját borogatja elém, hanem lát­hatom az előnyomott patyolat­vásznakat, az elkészült fehér és tarka hímzéseket, amelyek­nek mindenfelől csodájára ját- nak. Kislány korában kezdett ügyeskedni az aprócska Zsiga Ilona, s immár negyvenöt esz­tendeje, hogy elapadhatatian gazdagsággal ontja mintáit. Jó­val túl a hetvenen' könnyedén nyesi ollójával, formálja fogó­jával a „drukkolóminta” vi­rággá, levéllé, madárrá varázs­lódé rézszalagocskáit. Ilona asszony olyan, mint az állandó alkotásban megőrződő ifjúság lelkesítő jelképe. Tervezés, elő- rajzolás — ugyan minek? Min­den változat, minden régi és új minta agyában, emlékezeté­ben, s ha nekiáll a hímzésnek, még mindig tanulhatnak tőle a háziipari szövetkezetnek dol­gozó túrái lányok-asszonyok. Két évvel ezelőtt Apcon egy nyugalmazott bányász verssel köszöntötte kendőt hímző Ilo­na asszonyt, s meg nem állom, hogy ide ne jegyezzem a szív­ből szakadt alkalmi rigmus né­hány sorát: — Picike tű, se­lyem cérna — Oly egyszerű, olyan vézna, — De mint átjár­ja a kelmét, — Hogy mit mű­vel, el se hinnéd... Sára Józsefné Lajtos Ilonát is meg kellene látogatni, a ne­vezetes túrái hímzőasszonyt, meg Tóth L. Mihálynét, a ten­gernyi régi ének tudóját — mindketten a népművészet mesterei. De az idő kegyetlen, nemcsak azért, mert rövid, ha­nem azért is, mert homokfer- geteget kavar, s bölesebbnek véljük, hogy minél előbb ha­zakerüljünk. Pedig az elmaradt látoga­tásokra igen nagyon kívánkoz­tam. Tóth L. Mihályné asz- szony nyolcvan körül van, de ahogy Szaszkó mester mondta: még mindig hibátlanul szólal­tatja meg nótáit. S bár magam is az 6 kora felé közeledem maholnap, nem adtam fel a reményt, hogy földi barango­lásaimban még találkozhassam vele. Békés István Télies időben Kinyitott a siófoki Európa A téliesre fordult időjárás ellenére pénteken délben ki­nyitott a Balaton déli part­jának legnagyobb szállodája, a siófoki Európa. Meg is ér­keztek az első vendégek: ame­rikai, osztrák, jugoszláv és magyar turisták tartózkodnak a szálloda szépen berendezett szobáiban. Szombaton újabb csoport érkezett Hollandiából, vasárnap osztrákok és NSZK- beli, hétfőn pedig francia cso­portot várnak, illetve fogad­nak. HÉTFŐTŐL A magyar Hétfőtől egy héten át elő­adásokkal, nyelvművelő kon­ferenciákkal, kerekasztal-be- szélgetésekkel emlékeznek meg országszerte a magyar nyelv hetéről. A Magyar Rádió, amely természetszerűen hiva­tásának tekinti anyanyelvűnk ápolását, ünnepi hetet állított össze, amely hétfőn 14.05-kor kezdődik Lőrincze Lajos mű­sorával, a Kossuth-adón. Szer­dán, április 18-án költők, írók vallomásait szólaltatja meg Bánfjy György, a neves szín­művész 9 órakor a Kossuth- adón. Csütörtökön, április 19-én, 'a Kossuth-adón 16.30­nyelv hete kor sugározzák Rékai Gábor összeállítását a diáknyelvről. Pénteken a kétarcú pesti nyelvről beszél a mikrofon előtt Hernádi Sándor 9 árakor a Kossuth-adón. Ugyancsak itt 10.25-kor hangzik el Lőrincze Lajos közkedvelt Édes anya­nyelvűnk műsora. Szombaton délután a közéleti és hivatali nyelvről lesz beszélgetés a stúdióban. A részvevők: Falu- cégi Lajos pénzügyminiszter, Ortutay Gyula akadémikus, dr. Grétsy László és Lőrincze Lajos. Vasárnap 'a Kossuthon 12.10-kor ismét Lőrincze La­jost hallgathatjuk. KÖZLÖNYÖK, SZAKKÖNYVEK — A vállalat igazgatóját jo­gi információkkal kell ellát­nom, részt veszek a gazdasá­gi és egyéb döntések és ha­tározatok előkészítésében, megmutatom, melyik a helyes, azaz törvényes út, amelyet járni kell — mondja a be­mutatkozáskor dr. Bónis Ró­bert, a váci Híradástechni­kai Anyagok Gyárának jog­tanácsosa. j Szerződés — előre — Arra, hogy mindig a legújabb jogszabályok, rende­letek, utasítások birtokunk­ban legyenek, persze, áldoz­nia kell a vállalatnak. Járat­juk a különféle közlönyöket, bírósági határozatokat és már egy kisebb könyvtárnyi szak­könyvünk is van. Most jelent meg, s amint látja, már meg is vettük ezt a három vaskos kötetet, amelynek címe: Ha­tályos pénzügyi jogszabályok gyűjteménye. — Melyek a jogtanácsos legfontosabb teendői? — Tekintve, hogy a vállala­tok elsőrendű feladata a ter­melés, s ehhez kapcsolódva az értékesítés (nálunk például évente 600 millió forint értékű terméket kell eladni) az ezzel kapcsolatos felada­tom a legsokrétűbb. Tudni­illik a gazdálkodó szervek nem akkor vásárolnak, ami­kor megkapják az árut, ha­nem már jóval korábban megkötik a szerződéseket, „le­foglalják” maguknak más vál­lalatok termékeinek egy ré­szét. A HAGY legnagyobb partnerei az Elektromodul, a Metalloglobus, az ÉPTEK, a Budapesti Híradástechnikai Gyár, a Videoton, a Telefon­gyár, a BRG és az ÉMG. A velük kötött szerződésekben foglaltakat nekünk is, part­nereinknek is be kell tarta­nunk, különben a szabály­talankodó büntetést fizet. Nem mindegy tehát, hogyan szer­kesztjük meg a szerződés szö­vegét, Minden szerződéster­vezetet alaposan megvizsgá­lok, nincs-e benne félreért­hető, kétértelmű megállapo­dás. A Philips szabadalma — Körülbelül 800 termé­ket gyártanak itt a vállalat­nál, s a termékek 30 száza­léka folyamatosan változik, korszerűbbé válik, 8—10 szá­zalékuk évente kétszer-há- romszor is kicserélődik. Elő­fordult-e olyan eset, hogy más, akár külföldi híradás- technikai vállalat szabadal­mát megsértették, s ha igen, pereskedtek-e miatta? — Egyetlen egyszer, 1964— 1965 táján sértettünk meg tudtunkon kívül egy Philips- szabadalmat, s ez hamaro­san kiderült, mivel az NSZK- ba is exportált az Orion-gyár a7/>kból a tv-készülékekböl, amelyekbe beépítették az ál­talunk fejlesztett alkatreszt. Ezt azonban pereskedés nél­kül, anyagi kedvezmény­nyújtással „megúsztuk”. Az­óta természetesen jobban oda­figyelünk. A vállalatnál sza­badalmi figyelőszolgálat mű­ködik és mielőtt egy lénye­gesen új termék fejlesztése megkezdődik, szabadalom­vizsgálatot kérünk az Orszá­gos Találmányi Hivataltól. — Nyilván akadnak nézet­eltérések, véleménykülönb­ségek a vállalat és annak dolgozói között is. Munkaügyi és kártérítési vitákra gondo­lok elsősorban. — Valóban csak „akadnak”, más vállalatokhoz képest ugyanis nagyon ritkán. Ál­talában áthelyezésekből vagy fegyelmikből erednek a mun­kaügyi viták, apróbb balese­tekből a kártérítésiek. Tavaly például megszűnt néhány munkakör és két-három dol­gozónk nem érezte jól ma­gát újabb beosztásában. Eze­ket az ügyeket a vállalati döntőbizottság zárta le, il­letve az egyik ügy munka­ügyi bíróság elé került. Kár­térítési igények elvétve van­nak, gyárunkban ugyanis 5—6 év óta nem történt sú­lyos baleset. A legnagyobb óvatosság ellenére is előfor­dul viszont, hogy valaki meg­vágta az ujját, más pedig homlokra tolt védőszemüveg­gel látott a fémforgácsolás­hoz. Elegendő volt egy ki­pattanó szilánk, s máris át­menetileg (két-három napra) munkaképtelenné vált. Van olyan dolgozónk, akinek bi­zony számít az a néhány fo­rint, ami a táppénz és a fi­zetése között van. Ezért a gyár gyakran „saját zsebből” kifizeti, néha nemcsak a kü- lönbözetet, hanem az orvos­hoz utazás költségeit is. Évente tizenötször A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának kevés pe­res ügye van. A jogtanácsos évente mintegy tizenötször megy bírósági tárgyalásra, s hogy csak ilyen kevésszer, az jórészt az ő érdeme. S a tár­gyalások felén az úgyneve­zett fizetési meghagyás a vi­ta tárgya. Tavaly két esetben volt minőségi reklamáció a vállalat termékei ellen, ame­lyeket a vevők nem akartak elfogadni. Mindkét pert meg­nyerték. Czibor Valéria Mélyfúrási kutak, thermálkutak fúrását és javítását, aknák építését vállalja a Vízkutató és Fúró Vállalat Ceglédi üzemegysége. Cegléd III., Rákóczi út 72. Telefon: 83—14. Telex: 22-4804. Kevesebb per a HAGY-ban 4 i Peä megijed barangoláóok------------------------------------------------------------------------------------------------- 65. -------------------------------------------------------------------------------------------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom