Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-08 / 82. szám
1973. ÁPRILIS 8., VASÁRNAP 7 "•‘YJCMap Méréstechnika A pontosság szolgálatában A MŰSZAKI HALADÁS EGYIK ÖSZTÖNZŐJE A mérések nagyfokú pontossága lehetővé tette, hogy az állandó méretek a korszerű tömegtermelés legalapvetőbb követelményévé váljanak. A tudósok által végzett kutatások eredményei teljes mértékben a rendelkezésünkre álló mérőeszközöktől függenek. Mérések nélkül elképzelhetetlen a kereskedelmi hálózat áruelosztása, a tömeges orvosi ellátás, a közlekedés pontosan kidolgozott rendje, de még az űr meghódítása is. E HETI TUDOMÁNY- TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKBAN A KÜLÖNBÖZŐ iparágak fejlődéséről ÜJ GÉPEIRŐL S TECHNIKAI ELJÁRÁSAIRÓL ADUNK SZÁMOT OLVASÓINKNAK. A Szovjetunió elektrotechnikai ipara 1 1970-ben a Szovjetunióban mintegy 700 milliárd kilowattóra villamos energiát termeltek. Ezen energetikai bázis a népgazdaság 400 ágazatában, 350 ezer iparvállalatot működtet. A Szovjetunió nagyfeszültségű és egyenára- | mű villamos távvezetékeinek i hosszát, a vasúti közlekedés villamosítását és a népgazdaság energiaellátását tekintve világviszonylatban is az első helyen áll. A villamos meghajtás — amely a kohászat, a gépgyártás, az energetika, a közlekedés és a népgazdaság más korszerű ipari ágazatának energetikai bázisát képezi — az országban termelt villamos energia több mint kétharmadát használja fel. A szovjet villamos meghajtás világviszonylatban is a legnagyobb termelékenységű villanykemencéket, hengersorokat mű- tködtet és módot ad a techno- ■ lógiai folyamatok gyökeres megváltoztatására a termelés minden ágazatában. Nagy jelentőségű a villamos energia a szovjet mezőgazdaságban is, ahol egyedül 1970-ben 55 félle új villamos berendezés bevezetését tették lehetővé. > ■ A méréstannal foglalkozó szakemberek számára már rég elavult az az orosz közmondás, mely szerint hétszer kell megmérnünk az anyagot, mielőtt elvágnánk. A korszerű futószalagos termelés körülményei között a hétszeri mérés természetesen lehetetlen. Ha figyelembe vennénk a népszerű közmondás tanácsát, nem beszélhetnénk termelékenységről, tervteljesítésről, mivel minderre nem lenne elég idő. Egyszer kell mérnünk, viszont rendkívül pontosan. Ha a mérések helytelenek, helytelen következtetésekhez, pontatlan műszaki megoldásokhoz és nagy anyagi veszteségekhez vezethet. így például a nedvességtartalom meghatározásában elkövetett egyszázalékos hiba évi átlagban a vetőmagok esetében 60 millió, a szén és pala esetében 63 millió, a gyapjú esetében 26 millió rubel veszteséget okozhat. A külföldi gyakorlatban is előfordult olyan eset is, amikor a hőszigetelő-réteg nem kellő pontosságú számítása egy rakétahajtómű kipróbálásakor 200 millió dollár veszteséget okozott. Állandó munkát kell folytatnunk, hogy az anyagi károkat elkerüljük, és a mérőberendezések adatai pontosak és megbízhatóak legyenek. Ezt valósítja meg a Szovjetunió Méréstechnikai Szolgálata, melynek keretében több mint tíz tudományos kutatóintézet, mintegy 400 állami ellenőrző laboratórium és több száz vállalat vesz részt. Az Állami Mefcrológiai Szolgálat összehangolja mind. azokat a munkákat, melyek a méréstechnika fejlődésével függnek össze. Más szóval, magában foglalja a metroló- giát, vagyis a mérésmódszerék és mérőeszközök tudományát, az ipart, mely létrehozza a méréstechnikai eszközöket, valamint ezen eszközök felhasználásának, javításának és ellenőrzésének feladatát, amivel a népgazdaság legkülönfélébb ágazataiban több ezer szervezet foglalkozik. A Szovjetunióban naponta több mint 20 milliárd különféle mérést végeznek. Több millió mérőberendezés a legkülönfélébb pontossággal méri az időt, tömeget, hosszúságot, hőmérsékletet, sebességet és áramerősséget. Az újszülöttnek még nincs neve, de már pontosan megmérték hosszát, súlyát, ami azt jelenti, hogy a metrológia tudománya már ilyen területekre is behatol. Nem véletlen, hogy napjainkban a metróié^ giatudományának fejlettsége egy adott ország gazdasági ha_ talmának és színvonalának egyik legfontosabb mutatója. A szovjet népgazdaságban jelenleg több mint 30 millió rubel értékű mérőeszközt használnak. Az ilyen eszközökre fordított összeg évről évre nő. Némely iparágban a méréstechnika létrehozására fordított eszközök meghaladják a tőkebefektetések egészének 10 százalékát. A mérőműszerekre fordított kiadások többnyire egy éven belül megtérülnek. Ez érthető, hiszen az ellenőrző műszerek pontatlan működése vagy hiánya százezrekbe, sőt, milliókba kerülhet. A tudomány és az ipar jelenleg olyan szigorú mérési normák kidolgozására törekszik, melyeket két évtizeddel ezelőtt elérhetetlennek tekintettek. Akkoriban a szabványmértékek pontossága jóval meghaladta a tudományos és műszaki követelményeket. Ma még a leghitelesebb szabványméretek sem érik el a szükséges szintet. A tudomány és ipar több ágazata szinte a metrológia „safkára lép”: például a precíziós gépiparban az egyes alkatrészek méreteit a méter egymilliomod részének pontosságával kell meghatározni. A magfizika, a lézertechnika, a kozmikus irányítástechnika, olyan pontos időmérést tesz szükségessé, melynek hibalehetősége 24 óránként nem haladja meg a másodperc tizedmilliomcxl részét. A félvezetők gyártásakor olyan anyagokat használnak fel, melyekben idegen anyagok csak egészen mini. malis mennyiségben lehetnek jelen: az alapanyag egymál- liárd atomjához képest mindössze egy atom. Mindezt a mérőműszerek ellenőrzik és értékelik. A méréstechnikai szakemberek fő feladata ma, hogy az elméleti fejlődés területén megelőzzék a műszaki-tudo. mányos forradalom követelményeit. Hiszen a pontosság tudománya csak így lehet a műszaki haladás egyik ösztönzője. „Mindentudó" csiszológép Mióta szintetikus úton is elő lehet állítani a gyémántszemcséket, jelentős mértékben megnőtt az ipari gyémántok alkalmazási köre, ami a kiváló tulajdonságú, minden más anyagnál keményebb szemcsék árának olcsóbbodásával magyarázható. A forgácsoló- és csiszolószerszámok egész sorát készítik ma már gyémántszemcse-rátéttel vagy gyémántpor- bevonattal, s használatukhoz új gépeket is konstruálnak. Egy ilyen francia gyártmányú csiszológép látható a képen; optikusok, üvegcsiszolók, ékszerészek, órások, fogtechnikusok és tükörkészítők munkájának megkönnyítésére hozták forgalomba. A baloldali csiszolókövet szorosan záró műanyagburkolat veszi körül, amelyben hűtőfolyadék cirkulál a túlmelegedés megakadályozására. A jobboldali tengely csonk hajlékony tengely segítségével adja át a forgatónyomatékot az állványba erősített befogófejnek, ahová kis átmérőjű fúrók éppúgy befoghatok, mint a képen látható gyémántszemcsés, alakos csiszolókövek bármelyike. Az állványból kivett befogófejjel ..kézből” is elvégezhető sokféle csiszolómunka. A gép több sebességi fokozattal működtethető, a forgásirány változtat| Lézersugár az Kifejezetten ipari célra készítette egy angol cég a képen látható 500 W teljesítményű lézersugaras vágókészüléket. A lézersugárral végzett kísérletek néhány évvel ezelőtt még csupán tudományos kuriózumok voltak, ma viszont a gyakorlati alkalmazásnak egyre több példájával találkozunk. Főként vágás, lyukasztás céljára hasznosítják a lézersugárban koncentrálódó hatalmas pillanatnyi energiát. | A mintegy 2,7 méter hosszú, hatszögletű csőben helyezték : el a széndioxid lézert, amelynek kilépő sugara a vékony nylonanyagot 250, a lágyacél, ipar számára 1 lemezt percenkénti 6 méteres sebességgel vágja. A vágósugár optikailag olyan pontossággal vezérelhető, hogy bonyolult körvonalak, profilok követése sem okoz nehézséget. Egyelőre a ruházati és a papíripar látja jó hasznát e készüléknek, de a vas- és finommechanikai iparban is elterjedésre számíthat. Az a tény, hogy gázregenerálórendszerrel is rendelkezik a készülék, mellyel az egyébként veszendőbe menő gázok 90 százaléka visszanyerhető, gazdaságossá teszi az új lézervágó üzemeltetését (pl. hélium gáz esetén ez különösen fontos). ható. Óriás úszódokk A képen látható, a leningrádi Zsdanov Hajógyárban épülő „Baltika” nevű úszódokk kompok cs 12 ezer tonna vizkiszorí- tású hajók építését, javítását teszi majd lehetővé a part menti vizeken vagy kinn a nyílt tengeren. Hossza 165, szélessége közel 40 méter. A dokkot 2000 kilowatt teljesítményű erőművel, gőzt és sűrített levegői előállító berendezésekkel látták el. Három kazánja óránként 2,5 tonna gőzt szolgáltat. Az építési, javítási munkálatokat két, egyenként 15 tonna teherbírású daru könnyíti meg. A dokk alsó szintje 16,5 méterre süllyedhet a víz alá, megőrizve az úszótest stabilitását. A hatalmas úszódokk első példányait elsősorban a tenger- hajózási kompok gyárlásáhaz kívánják alkalmazni. Az első ilyen, a „Baltika” segítségével készített óriáskomp — a „Sza- halin I.” — a távol-keleti Nahodka kikötő és Holmszk szigetváros között közlekedik majd. OKOS GÉP A „Vacuumatic” elnevezésű gép papírkötegek lapjainak megszámlálására szolgáló elmés szerkezet. A berendezés bármely méretű papírköleget átszámol 1500 ív/perc sebességgel, és minden ötvenedik ívet füllel lát el (a későbbi könnyebb szétválasztás céljából), önbeálló kerekein a munkaasztalokhoz gördíthető, így nem kell emelgetni és cipelni a papírkötegeket, azok egyszerűen átcsúsztathatók a 80—95 cm közötti magasságra állítható gépasztalkára. A gyémánt „hétköznapjai” A gyémánt és a műszaki fejlődés nem választhatók él egymástól. A modern precíziósmüszer-technika előrehaladása, a megmunkált felület minőségével és gyártási pontosságával szemben támasztott mind nagyobb követelmények, a keményfémek és, a nagy szilárdságú, nehezen megmunkálható anyagok széles körű alkalmazása, a berendezések és műszerek üzem- biztonságának és élettartamának növelése, a mély és szupermély geológiai kutatások, fúrások — elképzelhetetlenek a gyémánt ipari alkalmazása nélkül. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére hozták létre a gyémántipart, amelynek termékei a különféle gyémántszerszámok. A képen a nyers gyémántszemcsék csiszolásra való előkészítése látható. i i t
