Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-08 / 82. szám

6 r&Cívtap 1973. ÁPRILIS 8„ VASÁRNAP Peát megyei baranc^oíááoh---------------------- 64. A GALGA PARTJAINÁL... II. Nem járhatom végig vala­mennyi galgamenti községet, mert észak felé elmetszi uta­mat vállalt barangolásaimnak határa. — Galgaguta már Nógrád megyében fekszik... Nógrádhoz tartozott valaha az a bizonyos GERGE is, amely néven Galga-parti ba­rangolásaim második állomá­sát Galgagyörköt egy 1484-ből való írás említi. A település e korai korszakának jószerint egyetlen tárgyi emléke a kö­zépkori katolikus templom he­lyét utóbb elfoglaló evangéli­kus istenháza aranyozott ezüstből formált, gótikus kely- j he, ez a nemes arányú, finom I magyar ötvösmunka, amelyet rangos mestere, tudós szakvé­lemény szerint, 1470 és 1520 között, de inkább a XV. szá­zadban készített. A későbbi idők barokk ura­sági kastélyai-kúriái az ez idő szerint közel 1200 lakosú köz­ség közigazgatási-kulturális intézményeinek, termelő üze­meinek otthonai lettek. A volt Tahy-kúriában működik a művelődési ház és a KISZ- szervezet, de hely került ben­ne pedagóguslakásnak és a körzeti orvosnak is. A Goszto- nyi-kúriából iskolát és óvo­dát alakítottak, a báró Dobl- hoff Eriktől a negyvenes évek elején jegyzői laknak megvá­sárolt, tavaly tatarozott épü­letben tanácsházat rendeztek be. Az egykori Kálnoky—Be- dő-kúria a Rákóczi MGTSZ központja, s a tsz üzeméhez tartozik a valamikori Ibrányi- kastély is. E változásokat joggal ne­vezhetjük a népi hatalomba vétel „státuszszimbólumai­nak'’. S ha figyelembe vesszük, hogy a tsuá községi dolgozók ÍÍ5—70 százalékát foglaikoztalr ja, köztük mintegy 40 tsz- asszony az aszódi ÁFÉSZ var­rodai bedolgozója, hogy a fennmaradó harmadrész „in­gázót”, a galgamácsaiakhoz hasonlóan, munkakezdéshez, -végzéshez igazodó menet­rendű vonat Vácra, Pestre pe­dig üzemi busz szállítja, ak­kor a földesúri világtól való távolságot — némi költői túl­zással — fényévekben mérhet­jük. Ám az elmúlt évszázadok nyomasztó hagyománya: öt nagybirtokos család kizsákmá­nyoló uralma, a felszabadulás sorsfordító hatalomváltása után sem foszlott szét nyomta­lanul. Jó másfél évtizedbe tar­tott, míg a galgagyörki nép beleélte magát a változott körülményekbe. Beleélte ma­gát elsősorban gazdaságilag, társadalmilag, mint önmaga gazdája, községe, országa sor­sának kovácsa, a hatalom gya­korlásának valóságos résztve­vője. Amivel még mindig ke­véssé él, amiből kis részt ha­sít ki magának — az, sajnos a művelődés, a kultúra szívde­rítő, elmeélesítő világa. Bár a korábbi tiszteletdíjas „kultú- ros” helyett 1970. óta Püs­pökhatvannal közös, függetle­nített művelődési ház vezető igyekszik friss lendületet te­remteni, a magyar és szlovák népi tánccsoport múlt évi tú­rái helyezésén kívül, e téren nem sok történt. Kicsi az ér­deklődés, szűk az igény, szo­ros az idő. Nem teljes, maku­látlan, de valamelyes szeren­cse, hogy a televízió sok ott­honba legalább némi pasz- szív művelődési élményt köz­vetít. Az olló, amelynek gazdasági és művelődési szára Galga- györkön is szétnyílik, Galga- hévízen tágra húzva tátogat. Hévíz — a földjéből felfa­kadó meleg források emlékét 1219-ben feljegyzett HEUIUZ, az 1394-ből származó HEWYZ névformák is őrzik, s korszerű felhasználásra hitelesíti a mintegy két évtizede, olajku­tatás közben feltört 96 fokos, erősen kénes forró víz, amely­nek szabályozott kúttorkolata 40—50 méterrel a hévízi mes- gyén túl, a túrái határszélen gőzölög. Galgahévíz évtizeden át fő­leg ékes népviseletéről és nép­elképzelése, vázlatai alapján építették, tanúságot téve ar­ról: mire képes a haladást be­fogadó, és fejlődni akaró, tudó egyszerű ember. Hátha ilyen pompásan épül* szépül ez a 3000 lakosú köz­ség, ha hévízét ilyen eredmé­nyesen használja fél mezőgaz­dasági üzeme, ha lakosai ilyen szorgalmasan szerzők és gyü- mölcsöztetők, akkor mit kí­vánhatunk még tőlük? Mondjuk ki ápertén: azt szeretnék, ha jó munkájukból, szorgalmukból fakadó gazda­sági helyzetüket művelődési igényeik emelésére, közösségi tevékenységük növelésére bő­ségesebben használnák fel. Szép legenda a Rákóczi-fáj a, amely alatt szabadságharcé­A „házi tervezésű” MGTSZ-kö zpont Galgahévízen. művészeti munkáiról volt is­meretes. Kodály Zoltán Mű­velődési Házában most is heti három napon át ügyködik a függetlenített igazgató, s Re­pülj Páva köre, jeles szakve­zetővel, magas színvonalon képviseli népi énekkultúrán­kat. Akkpr miért' emlegetjük rhégfs a gazdálkodás és a mű­velődés fejlődésének szembe­szökő egyenlőtlenségét. Azért — mert szembeszökik. Ha v égigmegyünfc Gaigahé­víz utcáin, hosszú sorát látjuk az új épületeknek. Ez nem lenne újdonság, mert jósze- rint minden . községünkben ilyen vidító, megnyugtató kép fogad. De a galgahévízi új há­zak kivételesen modernek, építészetileg gonddal konst­ruáltak. Kőlábazatuk hosszú távú tervezésről, biztonságról tanúskodik, homorú hajlású, gyakorta manzardos tetőze­tük okos, hangulatos, harmo­nikus, homlokzati tagoltságuk, szépmívű vasrácsaik a helyi mesterek stílusérzékéről, csi­szolt tudásáról tanúskodnak. Belső berendezésük ápolt és gazdag, élőkértj ük, udvarré­szük jól kihasznált, dekoratív és hasznos. Építtetőik, tulaj­donosaik a II. Rákóczi Ferenc MGTSZ, az ikladd műszer­üzem, a budapesti MÁV pá­lyaudvarok dolgozói, techniku­sai, akik közösgazdasági, ház­táji és ipari forrásokból pén­zelnek, s e pompás otthonok tisztes családi, sőt „nagycsa­ládi” jövedelmek egyesítésé­ből jönnek létre. A galga- hévíziek — világjárók. Nyil­ván a község 130 személygép­kocsija is megkönnyíti, hogy a községbeliek messzire el­jutnak, Moszkváig, Rómáig is. amit ott látnak, amit felje­gyeznek, lerajzolnak, fényké­peznek, annak eredménye a helyi építkezés nemzetközi színvonalán is érzik. A Rá­kóczi Tsz modern központját például a korábbi tsz-elnök nak alkonyán a visszavonuló fejedelem megpihent. De mi­lyen szép legendája lenne a jövendőnek, ha az utódok el­mesélnék, hogy emelkedtek apáik anyagi lehetőségeiket megillető színvonalra a szel­lemi élet szépségeiben, hogyan használták ki javaikat gyer­mekeik, unokáik kulturális ér­tékekkel való ellátására vagy — hogy valami egész konkrét, jelentős dolgot is említsek: miként járultak hozzá annak a csodálatos, messze földön el- hiresedett galgahévízi gyógy- és üdülőfürdőnek létesítésié­hez, amelynek álma, s bi­zony milyen gyönyörűséges álma, egyelőre még belátha­tatlan messze időben köd­ük... Békés István Hány napot voltunk betegek? Az országos egészségügyi mérleg 1972-ről Az Egészségügyi Miniszté­riumban most készül az or­szág egészségügyi helyzeté- nék 1972. évi mérlege. Ebből kiderül, hogy a múlt esztendő mentes volt az influenzajár­ványtól, csupán az 1971. év végi járvány utóhatása érző­dött valamelyest tavaly ja­nuár és február hónapban. Ami a főbb mutatókat ilieti, figyelemre méltó az élveszüle- tésnek négy éven át csökkenő irányzatának változása, 1971-hez képest az élve- születések száma két szá­zalékkal emelkedett. örvendetes az is, hogy a ha­lálozási arányszám négy szá­zalékkal alacsonyabb volt, mint 1971-ben. A halálokok között változatlanul előtérben állnak a szívbetegségek, a magas vérnyomás, valamint a rosszindulatú daganatok. Ugyanakkor kevesebb halál­eset fordult elő közlekedési, üzemi balesetek, gümőkór, fertőző betegségek és tüdő- gyulladás miatt. A népszapo­rulat 24 százalékkal emelke­dett 1971-hez viszonyítva. Kü­lönösen nagy jelentőségű a csecsemőhalálozásban mutat­kozó hatszázalékos javulás. Ennek eredményeként a cse­csemőhalandóság az 1971. évi 35 ezrelékről 33 ezrelékre esett vissza. Mintegy 12 százalékos a csökkenés a tbc-s megbe­tegedéseknél. Az üzemi balesetek száma az állami építőiparban, az épí­tőiparban, a szállítási és hír­közlési ágazatokban csaknem 6 százalékkal volt kevesebb. Visszaesett az előző évihez képest a különféle foglalkozá­si betegségek és mérgezések aránya is. 1972-ben 126-tal kevesebbet, összesen 2 ezer 872 foglalko­zási megbetegedést, mérgezést jelentettek, amelyek közül a legtöbb, 55 százalék — a bőr megbetegedésével kapcsola­tos. Kedvező volt a múlt esz­tendőben a fertőző beteg­ségek statisztikája is: csökkent a hastífusz, a dysenteria, a járványos szaru- hártya-gyulladás, és több más fertőző megbetegedés. Az egészségi állapot kedve­zőbb alakulására utal az is, hogy a táppénzes arány vala­melyest csökkent: 5,4 százalék­ról 5,2 százalékra. A felnőtt­orvosi körzetek száma 46-tal gyarapodott, és elérte a 3898- at. Ezenkívül 62 új gyermek­körzet is belépett a hálózatba, s ezekből már 722 van orszá­gosan. Ugyancsak kedvező je­lenség, hogy a felnőttkörzetek járóbeteg-forgalma 48 millió volt, szemben az 1971-es 49 millióval. A fekvőbeteg- gyógyintézetekben az ágyak száma 1267-iel nőtt, s 85 ezer 331-re emelkedett, az évi be­tegforgalom pedig 2,5 száza­lékkal volt több 1971-hez ké­pest. Az átlagos ápolási idő­tartam egy-egy fekvőbetegnél 1972-ben 15 nap volt. Tihany bora A tihanyi apátság levéltá­rában őrzött dokumentumok szerint, egykor kiváló vörös­bort adó szőlőt termesztettek a Tihanyi-félszigeiten. Itt ter­mett a tihanyi je lie te néven ismert, közkedvelt fajta. Eb­ből a kiváló, régi szőlőfajtá­ból azonban ma már sem a félszigeten, sem más történel­mi borvidéken egyetlen tőkét nem találni. A Badacsonyi Állami Gaz­daság elhatározta, hogy fel­újítja a vörösbor-termesztés régi tradícióit Tihanyban. Mé­doc noir, cabemet és oportó fajták telepítésével, modern szőlőültetvényeket hoztak lét­re Tihanyban. A telepítések már termőre fordultak és a termést a Balatonfüredi Álla­mi Pincegazdasággal együtt­működve Tihanyi cabemet né­ven hozzák forgalomba. Kollégiumi konferencia A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága és a Művelődésügyi Minisztérium április 11—12— 13-án a Fővárosi Művelődési Házban rendezi meg az orszá­gos kollégiumi konferenciát. A részvevők megvitatják a kö­zösségi élet, a tanulói önkor­mányzat, önállóság, öntevé­kenység fejlesztését és bent lakásos intézményekben, kü­lönös tekintettel a fiatalok társadalmi aktivitásra és köz* életiségre történő nevelésére. „Menjünk törleszteni!" Ssárakassás — lánccal, kábellal Ez a 21 esztendős, a fővá­rosban lakó fiatalember, Fe­kete János, társaival együtt elszomorítóan sivár módját műveli a szórakozásnak: csak úgy érzik jól magukat, ha ve­rekednek. ’ * gjl Mindig akkor támadt bot­rány, amikor a fiúk által rendkívül kedvelt Devills ze­nekar játszott, amelyet általá­ban mindenüvé követtek. A zenekar működését végül be­tiltották. Röpüllek a sörösüvegek Egyikük-másikuk már ko­rábban is részt vett néhány Melegágyak — palántának Az áporkai Egyetértés Tsz kertészetében mintegy ötven ember sürög-forog napok óta, a melegágyi palántaneveléshez készítik elő a terepet. Százhetven holdnyi területre ültetik majd szét májusban az itt nevelt zeller, fehér paprika és para­dicsompaprika palántákat. Gárdos Katalin felvétele „jó buliban”. 1971 januárjában a dunakeszi házgyár kultúr- otthonában rendezett szalag­avatón, augusztusban a Duna­keszi Járműjavító kultúrter­mében megtartott Ojsztálytaláí- közőn. Utóbbi ’őséiben Balogh F&üne, Mészárovits József és Hegedűs Péter helybeli lako­sok provokálták verekedést es­te 9 óra tájt, és Balogh ököllel úgy arcba vágott egy biliárdo- zó fiatalembert, hogy annak sérülése több mint egy hóna­pig gyógyult. Más alkalommal Perőcsény- ben játszott a Devills zenekar, amelyet Fekete János ezúttal is elkísért. Tetemes mennyisé­gű alkohol elfogyasztása után sértegette azokat a helybelie­ket, akik az éppen vacsorázó zenekart reklamálták. Fekete székeket borogatott fel, sörös­üvegekkel dobálózott. 1971 decemberében Szoko- lyára ment táncolni Fekete Já­nos és hat barátja: Piros Lász- I ló, Ambrus Zoltán, Kovács Ar- \ pád, Farkati Tibor, Tolmácsi Tibor és Ferbert József, több­ségükben alsógödi fiatalembe­rek. Egyikük lekért egy lányt, mire a helybeliek belekötöt­tek. Verekedés támadt. Feke- téék elhatározták, hogy meg­torolják a sérelmet. Verekedés az italboltban A nagy „visszavágóra” 1972. február 12-én nyílt alkalom: mint a plakátok hirdették,ezen a napon a Devills zenekar is­mét Szokolyán vendégszere­peit. — Törlesztünk! — hangzott a jelszó. S a társaság — köz­tük tizenegyen kábelekkel és láncdarabokkal felfegyverkez­ve — bosszúszomjtól hajtva szállt vonatra. A kismarosi ál­lomástól gyalog mentek Szo- kolyára, s egy részük az ottani ÁFÉSZ-italboltba, a többi a kultúrházba ment. Itt kötött ki egy darabig Fekete is; egy fiatalemberrel vitája támadt, jobb érv híján belefejelt az ar­cába. Ekkor már a verekedés spkan összegyűltek. Fe­kete "néhány társával átment az italboltba, s elkiáltotta ma­gát: — Van itt valaki azok kö­zül, akik megvertek minket? Volt. Csakhamar összevere­kedtek. Aztán valaki elkiáltot­ta magát: „Itt a rendőrség!” — erre Feketéék futni kezdtek a vasútállomás felé. Űtközben ismeretlen szembejövőket tá­madtak meg, közülük néhá­nyat leütöttek. itűnös ni ind«'g vikiik Az ügyben számos sértettet és tanút hallgatott ki a Váci Járásbíróság, amelynek ítélete ellen részben a vádlottak, részben az ügyész fellebbezett. Most tárgyalta az esetet a Pest megyei Bíróságon dr. Vá- rady Béla tanácsa. Az elsőfo­kú bírósággal ellentétben a másodfok minden egyes vád­lottat bűnösnek mondott ki. Fekete János elsőrendű vád­lott egy év és hathónapi, Hege­dűs Péter másodrendű vádlott dunakeszi lakos egy év és két- hónapi szabadságvesztés bün­tetését a megyei bíróság hely­benhagyta. Piros László, Amb­rus Zoltán, Karanadler Tibor, Peredi Zoltán, Kovács Árpád, Darvasi Pál, Mészáros József, ifjú Balogh Ferenc, Farkasti Tibor, Mészárovics József al­sógödi, illetve dunakeszi lako­sokat 6 havitól egy évig terje- j dő, jórészt végrehajtható sza­badságvesztésre ítélték. Fér­őért Józsefet, Tolmácsi Tibort és Mészáros Tibort fejenként 1500 forint pénzbüntetésre, Dragon Jánost pedig 8 havi — 15 százalékos bércsökkentéssel járó — javító-nevelő munkára ítélte a bíróság. P. G. A utószervizünkben rövid határidőre vállaljuk személygépkocsik javítását, üzembe helyezését, karbantartást, szervizét Futómű-, karosszéria- és motorjavítás, dukkózás. Nagykőrösi Gépjavító és Faipari KSZ Nagykőrös, Ceglédi út 21. I <

Next

/
Oldalképek
Tartalom