Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-08 / 82. szám
6 r&Cívtap 1973. ÁPRILIS 8„ VASÁRNAP Peát megyei baranc^oíááoh---------------------- 64. A GALGA PARTJAINÁL... II. Nem járhatom végig valamennyi galgamenti községet, mert észak felé elmetszi utamat vállalt barangolásaimnak határa. — Galgaguta már Nógrád megyében fekszik... Nógrádhoz tartozott valaha az a bizonyos GERGE is, amely néven Galga-parti barangolásaim második állomását Galgagyörköt egy 1484-ből való írás említi. A település e korai korszakának jószerint egyetlen tárgyi emléke a középkori katolikus templom helyét utóbb elfoglaló evangélikus istenháza aranyozott ezüstből formált, gótikus kely- j he, ez a nemes arányú, finom I magyar ötvösmunka, amelyet rangos mestere, tudós szakvélemény szerint, 1470 és 1520 között, de inkább a XV. században készített. A későbbi idők barokk urasági kastélyai-kúriái az ez idő szerint közel 1200 lakosú község közigazgatási-kulturális intézményeinek, termelő üzemeinek otthonai lettek. A volt Tahy-kúriában működik a művelődési ház és a KISZ- szervezet, de hely került benne pedagóguslakásnak és a körzeti orvosnak is. A Goszto- nyi-kúriából iskolát és óvodát alakítottak, a báró Dobl- hoff Eriktől a negyvenes évek elején jegyzői laknak megvásárolt, tavaly tatarozott épületben tanácsházat rendeztek be. Az egykori Kálnoky—Be- dő-kúria a Rákóczi MGTSZ központja, s a tsz üzeméhez tartozik a valamikori Ibrányi- kastély is. E változásokat joggal nevezhetjük a népi hatalomba vétel „státuszszimbólumainak'’. S ha figyelembe vesszük, hogy a tsuá községi dolgozók ÍÍ5—70 százalékát foglaikoztalr ja, köztük mintegy 40 tsz- asszony az aszódi ÁFÉSZ varrodai bedolgozója, hogy a fennmaradó harmadrész „ingázót”, a galgamácsaiakhoz hasonlóan, munkakezdéshez, -végzéshez igazodó menetrendű vonat Vácra, Pestre pedig üzemi busz szállítja, akkor a földesúri világtól való távolságot — némi költői túlzással — fényévekben mérhetjük. Ám az elmúlt évszázadok nyomasztó hagyománya: öt nagybirtokos család kizsákmányoló uralma, a felszabadulás sorsfordító hatalomváltása után sem foszlott szét nyomtalanul. Jó másfél évtizedbe tartott, míg a galgagyörki nép beleélte magát a változott körülményekbe. Beleélte magát elsősorban gazdaságilag, társadalmilag, mint önmaga gazdája, községe, országa sorsának kovácsa, a hatalom gyakorlásának valóságos résztvevője. Amivel még mindig kevéssé él, amiből kis részt hasít ki magának — az, sajnos a művelődés, a kultúra szívderítő, elmeélesítő világa. Bár a korábbi tiszteletdíjas „kultú- ros” helyett 1970. óta Püspökhatvannal közös, függetlenített művelődési ház vezető igyekszik friss lendületet teremteni, a magyar és szlovák népi tánccsoport múlt évi túrái helyezésén kívül, e téren nem sok történt. Kicsi az érdeklődés, szűk az igény, szoros az idő. Nem teljes, makulátlan, de valamelyes szerencse, hogy a televízió sok otthonba legalább némi pasz- szív művelődési élményt közvetít. Az olló, amelynek gazdasági és művelődési szára Galga- györkön is szétnyílik, Galga- hévízen tágra húzva tátogat. Hévíz — a földjéből felfakadó meleg források emlékét 1219-ben feljegyzett HEUIUZ, az 1394-ből származó HEWYZ névformák is őrzik, s korszerű felhasználásra hitelesíti a mintegy két évtizede, olajkutatás közben feltört 96 fokos, erősen kénes forró víz, amelynek szabályozott kúttorkolata 40—50 méterrel a hévízi mes- gyén túl, a túrái határszélen gőzölög. Galgahévíz évtizeden át főleg ékes népviseletéről és népelképzelése, vázlatai alapján építették, tanúságot téve arról: mire képes a haladást befogadó, és fejlődni akaró, tudó egyszerű ember. Hátha ilyen pompásan épül* szépül ez a 3000 lakosú község, ha hévízét ilyen eredményesen használja fél mezőgazdasági üzeme, ha lakosai ilyen szorgalmasan szerzők és gyü- mölcsöztetők, akkor mit kívánhatunk még tőlük? Mondjuk ki ápertén: azt szeretnék, ha jó munkájukból, szorgalmukból fakadó gazdasági helyzetüket művelődési igényeik emelésére, közösségi tevékenységük növelésére bőségesebben használnák fel. Szép legenda a Rákóczi-fáj a, amely alatt szabadságharcéA „házi tervezésű” MGTSZ-kö zpont Galgahévízen. művészeti munkáiról volt ismeretes. Kodály Zoltán Művelődési Házában most is heti három napon át ügyködik a függetlenített igazgató, s Repülj Páva köre, jeles szakvezetővel, magas színvonalon képviseli népi énekkultúránkat. Akkpr miért' emlegetjük rhégfs a gazdálkodás és a művelődés fejlődésének szembeszökő egyenlőtlenségét. Azért — mert szembeszökik. Ha v égigmegyünfc Gaigahévíz utcáin, hosszú sorát látjuk az új épületeknek. Ez nem lenne újdonság, mert jósze- rint minden . községünkben ilyen vidító, megnyugtató kép fogad. De a galgahévízi új házak kivételesen modernek, építészetileg gonddal konstruáltak. Kőlábazatuk hosszú távú tervezésről, biztonságról tanúskodik, homorú hajlású, gyakorta manzardos tetőzetük okos, hangulatos, harmonikus, homlokzati tagoltságuk, szépmívű vasrácsaik a helyi mesterek stílusérzékéről, csiszolt tudásáról tanúskodnak. Belső berendezésük ápolt és gazdag, élőkértj ük, udvarrészük jól kihasznált, dekoratív és hasznos. Építtetőik, tulajdonosaik a II. Rákóczi Ferenc MGTSZ, az ikladd műszerüzem, a budapesti MÁV pályaudvarok dolgozói, technikusai, akik közösgazdasági, háztáji és ipari forrásokból pénzelnek, s e pompás otthonok tisztes családi, sőt „nagycsaládi” jövedelmek egyesítéséből jönnek létre. A galga- hévíziek — világjárók. Nyilván a község 130 személygépkocsija is megkönnyíti, hogy a községbeliek messzire eljutnak, Moszkváig, Rómáig is. amit ott látnak, amit feljegyeznek, lerajzolnak, fényképeznek, annak eredménye a helyi építkezés nemzetközi színvonalán is érzik. A Rákóczi Tsz modern központját például a korábbi tsz-elnök nak alkonyán a visszavonuló fejedelem megpihent. De milyen szép legendája lenne a jövendőnek, ha az utódok elmesélnék, hogy emelkedtek apáik anyagi lehetőségeiket megillető színvonalra a szellemi élet szépségeiben, hogyan használták ki javaikat gyermekeik, unokáik kulturális értékekkel való ellátására vagy — hogy valami egész konkrét, jelentős dolgot is említsek: miként járultak hozzá annak a csodálatos, messze földön el- hiresedett galgahévízi gyógy- és üdülőfürdőnek létesítésiéhez, amelynek álma, s bizony milyen gyönyörűséges álma, egyelőre még beláthatatlan messze időben ködük... Békés István Hány napot voltunk betegek? Az országos egészségügyi mérleg 1972-ről Az Egészségügyi Minisztériumban most készül az ország egészségügyi helyzeté- nék 1972. évi mérlege. Ebből kiderül, hogy a múlt esztendő mentes volt az influenzajárványtól, csupán az 1971. év végi járvány utóhatása érződött valamelyest tavaly január és február hónapban. Ami a főbb mutatókat ilieti, figyelemre méltó az élveszüle- tésnek négy éven át csökkenő irányzatának változása, 1971-hez képest az élve- születések száma két százalékkal emelkedett. örvendetes az is, hogy a halálozási arányszám négy százalékkal alacsonyabb volt, mint 1971-ben. A halálokok között változatlanul előtérben állnak a szívbetegségek, a magas vérnyomás, valamint a rosszindulatú daganatok. Ugyanakkor kevesebb haláleset fordult elő közlekedési, üzemi balesetek, gümőkór, fertőző betegségek és tüdő- gyulladás miatt. A népszaporulat 24 százalékkal emelkedett 1971-hez viszonyítva. Különösen nagy jelentőségű a csecsemőhalálozásban mutatkozó hatszázalékos javulás. Ennek eredményeként a csecsemőhalandóság az 1971. évi 35 ezrelékről 33 ezrelékre esett vissza. Mintegy 12 százalékos a csökkenés a tbc-s megbetegedéseknél. Az üzemi balesetek száma az állami építőiparban, az építőiparban, a szállítási és hírközlési ágazatokban csaknem 6 százalékkal volt kevesebb. Visszaesett az előző évihez képest a különféle foglalkozási betegségek és mérgezések aránya is. 1972-ben 126-tal kevesebbet, összesen 2 ezer 872 foglalkozási megbetegedést, mérgezést jelentettek, amelyek közül a legtöbb, 55 százalék — a bőr megbetegedésével kapcsolatos. Kedvező volt a múlt esztendőben a fertőző betegségek statisztikája is: csökkent a hastífusz, a dysenteria, a járványos szaru- hártya-gyulladás, és több más fertőző megbetegedés. Az egészségi állapot kedvezőbb alakulására utal az is, hogy a táppénzes arány valamelyest csökkent: 5,4 százalékról 5,2 százalékra. A felnőttorvosi körzetek száma 46-tal gyarapodott, és elérte a 3898- at. Ezenkívül 62 új gyermekkörzet is belépett a hálózatba, s ezekből már 722 van országosan. Ugyancsak kedvező jelenség, hogy a felnőttkörzetek járóbeteg-forgalma 48 millió volt, szemben az 1971-es 49 millióval. A fekvőbeteg- gyógyintézetekben az ágyak száma 1267-iel nőtt, s 85 ezer 331-re emelkedett, az évi betegforgalom pedig 2,5 százalékkal volt több 1971-hez képest. Az átlagos ápolási időtartam egy-egy fekvőbetegnél 1972-ben 15 nap volt. Tihany bora A tihanyi apátság levéltárában őrzött dokumentumok szerint, egykor kiváló vörösbort adó szőlőt termesztettek a Tihanyi-félszigeiten. Itt termett a tihanyi je lie te néven ismert, közkedvelt fajta. Ebből a kiváló, régi szőlőfajtából azonban ma már sem a félszigeten, sem más történelmi borvidéken egyetlen tőkét nem találni. A Badacsonyi Állami Gazdaság elhatározta, hogy felújítja a vörösbor-termesztés régi tradícióit Tihanyban. Médoc noir, cabemet és oportó fajták telepítésével, modern szőlőültetvényeket hoztak létre Tihanyban. A telepítések már termőre fordultak és a termést a Balatonfüredi Állami Pincegazdasággal együttműködve Tihanyi cabemet néven hozzák forgalomba. Kollégiumi konferencia A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a Művelődésügyi Minisztérium április 11—12— 13-án a Fővárosi Művelődési Házban rendezi meg az országos kollégiumi konferenciát. A részvevők megvitatják a közösségi élet, a tanulói önkormányzat, önállóság, öntevékenység fejlesztését és bent lakásos intézményekben, különös tekintettel a fiatalok társadalmi aktivitásra és köz* életiségre történő nevelésére. „Menjünk törleszteni!" Ssárakassás — lánccal, kábellal Ez a 21 esztendős, a fővárosban lakó fiatalember, Fekete János, társaival együtt elszomorítóan sivár módját műveli a szórakozásnak: csak úgy érzik jól magukat, ha verekednek. ’ * gjl Mindig akkor támadt botrány, amikor a fiúk által rendkívül kedvelt Devills zenekar játszott, amelyet általában mindenüvé követtek. A zenekar működését végül betiltották. Röpüllek a sörösüvegek Egyikük-másikuk már korábban is részt vett néhány Melegágyak — palántának Az áporkai Egyetértés Tsz kertészetében mintegy ötven ember sürög-forog napok óta, a melegágyi palántaneveléshez készítik elő a terepet. Százhetven holdnyi területre ültetik majd szét májusban az itt nevelt zeller, fehér paprika és paradicsompaprika palántákat. Gárdos Katalin felvétele „jó buliban”. 1971 januárjában a dunakeszi házgyár kultúr- otthonában rendezett szalagavatón, augusztusban a Dunakeszi Járműjavító kultúrtermében megtartott Ojsztálytaláí- közőn. Utóbbi ’őséiben Balogh F&üne, Mészárovits József és Hegedűs Péter helybeli lakosok provokálták verekedést este 9 óra tájt, és Balogh ököllel úgy arcba vágott egy biliárdo- zó fiatalembert, hogy annak sérülése több mint egy hónapig gyógyult. Más alkalommal Perőcsény- ben játszott a Devills zenekar, amelyet Fekete János ezúttal is elkísért. Tetemes mennyiségű alkohol elfogyasztása után sértegette azokat a helybelieket, akik az éppen vacsorázó zenekart reklamálták. Fekete székeket borogatott fel, sörösüvegekkel dobálózott. 1971 decemberében Szoko- lyára ment táncolni Fekete János és hat barátja: Piros Lász- I ló, Ambrus Zoltán, Kovács Ar- \ pád, Farkati Tibor, Tolmácsi Tibor és Ferbert József, többségükben alsógödi fiatalemberek. Egyikük lekért egy lányt, mire a helybeliek belekötöttek. Verekedés támadt. Feke- téék elhatározták, hogy megtorolják a sérelmet. Verekedés az italboltban A nagy „visszavágóra” 1972. február 12-én nyílt alkalom: mint a plakátok hirdették,ezen a napon a Devills zenekar ismét Szokolyán vendégszerepeit. — Törlesztünk! — hangzott a jelszó. S a társaság — köztük tizenegyen kábelekkel és láncdarabokkal felfegyverkezve — bosszúszomjtól hajtva szállt vonatra. A kismarosi állomástól gyalog mentek Szo- kolyára, s egy részük az ottani ÁFÉSZ-italboltba, a többi a kultúrházba ment. Itt kötött ki egy darabig Fekete is; egy fiatalemberrel vitája támadt, jobb érv híján belefejelt az arcába. Ekkor már a verekedés spkan összegyűltek. Fekete "néhány társával átment az italboltba, s elkiáltotta magát: — Van itt valaki azok közül, akik megvertek minket? Volt. Csakhamar összeverekedtek. Aztán valaki elkiáltotta magát: „Itt a rendőrség!” — erre Feketéék futni kezdtek a vasútállomás felé. Űtközben ismeretlen szembejövőket támadtak meg, közülük néhányat leütöttek. itűnös ni ind«'g vikiik Az ügyben számos sértettet és tanút hallgatott ki a Váci Járásbíróság, amelynek ítélete ellen részben a vádlottak, részben az ügyész fellebbezett. Most tárgyalta az esetet a Pest megyei Bíróságon dr. Vá- rady Béla tanácsa. Az elsőfokú bírósággal ellentétben a másodfok minden egyes vádlottat bűnösnek mondott ki. Fekete János elsőrendű vádlott egy év és hathónapi, Hegedűs Péter másodrendű vádlott dunakeszi lakos egy év és két- hónapi szabadságvesztés büntetését a megyei bíróság helybenhagyta. Piros László, Ambrus Zoltán, Karanadler Tibor, Peredi Zoltán, Kovács Árpád, Darvasi Pál, Mészáros József, ifjú Balogh Ferenc, Farkasti Tibor, Mészárovics József alsógödi, illetve dunakeszi lakosokat 6 havitól egy évig terje- j dő, jórészt végrehajtható szabadságvesztésre ítélték. Férőért Józsefet, Tolmácsi Tibort és Mészáros Tibort fejenként 1500 forint pénzbüntetésre, Dragon Jánost pedig 8 havi — 15 százalékos bércsökkentéssel járó — javító-nevelő munkára ítélte a bíróság. P. G. A utószervizünkben rövid határidőre vállaljuk személygépkocsik javítását, üzembe helyezését, karbantartást, szervizét Futómű-, karosszéria- és motorjavítás, dukkózás. Nagykőrösi Gépjavító és Faipari KSZ Nagykőrös, Ceglédi út 21. I <
