Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-07 / 81. szám

/ PEST MEGYEI MMap 1973. ATOILIS 7.. SZOMBAT KUSZ Hoppon maradt „zavarba ejtők” Alekszej Koszigiii, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke, aki ötnapos hivatalos lá­togatást tett Svédországban, hazaérkezett Moszkvába. A világsajtó tegnap vezető­helyen foglalkozott Koszigm látogatásával. A kommentáto­rok külön felhívják a figyel­met arra, hogy a látogatás során a világpolitika nagy kérdései mellett Koszigin és Palme kormányfők behatóan megtárgyalták a két ország gazdasági együttpaükqdését. A tárgyalások — egyöntetű svéd vélemény szerint —, jelentő­sen hozzájárultak a hagyomá­nyos svéd—szovjet kapcsola­tok erősítéséhez, a jó szom­szédság távlati kibontakozta­tásához. KÜLÖNÖS HANGSÚLLYAL, szólnak a sajtójelentések Ko­szigin sajtóértekezletéről. Ez annál is inkább érthető, hisz a sajtóértekezleten a burzsoá sajtó képviselői több „zavarba- eljőnek” szánt kérdést készí­tettek elő a szovjet kormányfő számára. AZ EGYIK NEW YORK-I TUDÓSÍTÓ például erőszakol­tan összefüggést állított fel a helsinki megbeszélések és a bécsi konzultáció között, s azt a kérdést tette fel, hogy vajon a bécsi tanácskozások kimene­tele nem szabja-e meg a hel­sinki konferencia sorsát. Ko­szigin válaszában hangsúlyo­zott nyomfetékkal szögezte le, hogy a biztonsági konferenciát' össze fogják hívni, mert az európai államok többsége emellett van, ideértve a skan­dináv államokat is. A SVENSKA DAGBLADET munkatársa megkérdezte a szovjet kormányfőt: nem ta­lálja-e furcsának, hogy Palme svéd miniszterelnök a vietna­mi ügyben „erőteljesebben bírálta” az USA-t, mint a Szovjetunió. Koszigin minde­nekelőtt óvta az ilyesfajta összehasonlításoktól s felhívta az újságíró figyelmét arra a küzdelemre, amelyet a Szov­jetunió évek hosszú során át folytatott a harcoló Vietna­mért. A SVÉD RÁDIÓ egyik tu­dósítója a Szovjetunió Egyip­tomnak nyújtott katonai se­gélyéről érdeklődött. Koszigin rámutatott arra, hogy a szov­jet—egyiptomi szerződés to­vábbra is érvényben „van. Sem Egyiptom, sem a Szovjetunió nem mondta fel. Ehhez még hozzáfűzte: Egyiptomnak van erős hadserege, hogy megvéd­je önmagát s felszabadítsa megszállt területeit. NAGYFOKÚ MEGÜTKÖ­ZÉST keltett a Jedoit Ahara- not izraeli lap tudósítója, aki szinte nem is kérdést tett fel, hanem kérdésbe bújtatott nyi­latkozatot adott elő. Koszigin nyugodtan és méltóságteljesen válaszolt a „kérdés-nyilakozat- ra”. Mindenekelőtt hangsúlyoz­ta, hogy annak a három millió zsidónak, aki a Szovjetunióban él, ő — a szovjet miniszterel­nök — a képviselője, s nem valakik mások, akik nem is a Szovjetunióban élnek. Rámuta­tott arra is, hogy a Szovjet- unióban nincs semmiféle „zsi­dó kérdés”, ezt azok a bizonyos valakik szítják, akik önmagu­kat külföldön a szovjet zsidók képviselőinek kiáltják ki. Ami Izraelt és az arab országokat illeti, nem lehet egy kalap alá venni az agresszort a megtá­madottal. A SZOVJET—KÍNAI VI­SZONYRÓL több kérdés érke­zett. Feleletében a szovjet mi­niszterelnök hangsúlyozott nyomatékkal hívta fel a figyel­met arra, hogy a feszültség a két ország között nem a Szov­jetunió hibájából keletkezett. A Szovjetunió akarta és akarja a normalizálást. A szovjet de­legáció már négy éve tárgyal Pekingben. Ezek a megbeszé­lések azonban nem jártak eredménnyel, előrehaladás nem következett be. A kínai vezetők azt állítják, hogy a Szovjetunió fenyegeti Kínát. Ezt Koszigin szemenszedett ha­zugságnak nevezte. A kínai ve­zetők az ország belső nehézsé­geit próbálják a szovjetellenes hangulatkeltéssel levezetni. A Szovjetunió ennek ellenére, minden lehetőt megtesz, hogy a két ország közötti tárgyalá­sok megegyezéssel végződje­nek. Alacs B. Tamás i Péter János Japánkan Április 6-án délelőtt (helyi idő) a japán kormány meghí­vására Tokióba 'érkezett Pé­ter János külügyminiszter. A repülőtéri fogadtatás után Péter János szálláshelyére, a tokiói Takanawa Prince Ho­telbe hajtatott, ahol Odava Vataru, a japán külügyminisz­térium főosztályvezetője nem hivatalos ebéden látta vendé­gül. A nap folyamán a magyar külügyminiszter látogatást tett Obira japán külügyminiszter­nél és ellátogatott az NHK te­levízió székházába, ahol inter­jút készítettek vele. Az estet a magyar nagykövetségen töltöt­te, s találkozott a tokiói ma­gyar kolónia tagjaival. A magyar külügyminiszter ma és vasárnap vidéki körutat tesz: Oszakába, a japán ipar egyik fellegvárába és Kotoba, az ősi császári fővárosba láto­gat el. A küldöttség vasárnap este tér vissza Tokióba. AZ ÜJ FRANCIA KOR­MÁNY pénteken megtartotta első minisztertanácsi ülését, s azon jóváhagyta Messmer mi­niszterelnök keddi parlamenti programbeszédének alapvona­lait. A minisztertanács foglal­kozott a Renault-műveknél fo­lyó sztrájkkal és a diákok til­takozó mozgalmával is. AZ NDK ÉS AZ NSZK ha­tárának legészakibb részén megkezdődött a két állam pontos határvonalának a hely­színen történő kijelölése. AZ ELSŐ NYUGATI ÁL­LAMKÉNT pénteken Svédor­szág elismerte a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. SAIGON Ellentmondó jelentések A saigoni kormányzat rossz­indulatú magatartása miatt zsákutcába jutott a kép dél­vietnami fél képviselőiből álló kétoldalú katonai vegyes bi­zottság katonai albizottságá­nak, a fogságba esett szemé­lyekkel foglalkozó albizottsá­gának, s más albizottságainak munkája. A nyugati hírügynökségek pedig egymásnak ellentmondó jelentéseket közöltek a kétol­dalú katonai vegyes bizott­ság pénteki üléséről. Az AFP arról tudósított, hogy a testületben helyet fog­laló két dél-vietnami fél pén­teken „elvben” megállapodott a Tong Le Chan körüli harcok teljes beszüntetését sürgető felhívás tervezetében. A testü­let további tanácskozásain fog­ja megvitatni a felhívás szö­vegét. Ezzel szemben a Reuter Iro­da arról adott hírt, hogy a két dél-vietnami fél pénteki, több mint kétórás saigoni tanácsko­zása ismét eredménytelen volt. HELSINKI M? utazik haza Nyikolaj Podgornij A szovjet—finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés 25 évvel ezelőtt történt aláírásá­nak napján, pénteken Helsin­kiben nyitották meg a szovjet tudomány és technika leg­újabb vívmányait bemutató kiállítást. A barátsági szerző­dés jubileuma alkalmából ren­dezett ünnepségsorozat e ki­emelkedő eseményén jelen volt a két államfő, Nyikolaj Pod- gomij és Urho Kekkonen, va­lamint a finn kormány számos tagja. Pénteken a helsinki el­nöki palotában Nyikolaj Pod- gomij ünnepélyesen átnyúj­totta a Népek Barátsága Ér­demrendet Urho Kekkonen- nek. Nyikolaj Podgomij, az SZKP Politikai Bizottságának tagja a nap folyamán találko­zott a Finn Kommunista Párt számos vezető képviselőjével is. Podgomij pénteki prog­ramja a szovjet nagykövetség esti fogadásával ért véget. Podgomij ma még egyszer tárgyal Kekkonen elnökkel, majd hazautazik Moszkvába. NIMERI szudáni elnök befe­jezte romániai látogatását és péntek délben elutazott Buka­restből. A PÉNTEKRE VIRRADÓ ÉJSZAKA Párizs szívében nyílt utcán agyonlőtték Basszel Rauf Al-Kubaisszi iraki egye­temi tanárt, akiről később ki­derült, hogy a Palesztin Népi Felszabadítást Front egyik ve­zetője volt Boszporusz-hid Isztambulban elkészült Európa leghosszabb — 1704 méteres — hídja, amely a Boszporu­szon átívelve Európát köti össze Ázsiával. A hídon — amely a negyedik leghosszabb a vilá­gon — átmentek az első „járművek”: két mér­nök kerékpáron ellenőrizte végig a szerelési munkálatokat. A hidat török és nyugatnémet vállalatok, valamint angol cégek közreműkö­désével építették, s ez ideig több mint 34 mil­lió dollárt költöttek rá. A forgalomnak csak az ősszel adják át, mert a feljárók a híd mind­két oldalán csak szeptemberre készülnek el. A híd ünnepélyes átadására minden valószínű­ség szerint a Török Köztársaság megalakulása 50. évfordulójának ünnepségei keretében kerül sor. Arra számítanak, hogy évenként mintegy hét és fél millió autó, autóbusz, teherautó halad majd át rajta, rendkívül megkönnyítve Isz­tambul közlekedési problémáit, s az átkelést a két kontinens között A Boszporusz-híd felépú tűsével 2500 éves terv valósul meg. Történelmi adatok vannak arról, hogy Darius, a híres per­zsa uralkodó már megpróbált hidat építeni a tengerszorosban: csapatai időszámítás előtt mintegy 500 évvel egy pontonhídon keltek át Ázsiából Európába... Pioneer—11 Pénteken hajnalban a Kennedy-foki űrku­tatási kísérleti támaszpontról útjára bocsátot­ták a Pioneer—11 űrszondát, melynek az a fel­adata, hogy megközelítve a Földünktől 998 millió kilométerre levő Jupitert, újabb adato­kat gyűjtsön erről a távoli bolygóról, amely régóta foglalkoztatja az emberiség képzeletvi­lágát. A Pioneer—10, amelyet 13 hónappal ez­előtt lőttek fel, jelenleg 667 millió kilométerre van a Földtől és több mint egy órába telik, amíg a rádióüzenet eljut a fedélzetén elhelye­zett vevőberendezésekhez. A Jupiterről a ko­rábbi kutatások megállapították, hogy hidro­génből, ammóniából, metánból és vízpárából álló légköre van, hőmérséklete sem szélsőséges, feltehető tehát, hogy a bolygón valamiféle primitív élet létezik. A Pioneer—11 berende­zéseinek fő feladata azonban nem ennek az „életnek” vizsgálata, hanöm az, hogy a szak­értők többet tudjanak meg a bolygó hőmérsék­letéről, légköréről, összetételéről, a felszínen jelentkező nyomósról és a Jupitert körülvevő sugárzási övezetről. Az űrszonda — ha minden a tervek szerint sikerül — 1974. december 5- én halad majd el a Jupiter mellett és felvéte­leket készít annak felszínéről. Feladatát vég­rehajtva tovább halad és vagy elhagyja majd a Naprendszert vagy „utasítják” a Szaturnusz „felderítésére” is. ZÁRÓMÉRLEG Helyben futás A harmadik szakasz hat hete Helsinkiben A pénteki plenáris üléssel befejezte hathetes munkáját az európai - biztonsági és együttműködési értekezlet elő­készítő nagyköveti tanácskozás harmadik szakasza Helsinki­ben. A konzultáció eddigi leg­hosszabb szakaszát értékelve, három szocialista ország nagy­követe a záróülésen világosan leszögezte, hogy a mostani forduló nem kielégítő ered­ménnyel zárult, s a konferen­cia érdemi előkészítésének fel- I adata teljesen a negyedik sza- I kaszra hárul. A nyugati or- I szagok általános véleményét tolmácsolva, az angol nagykö­vet némileg eltérően ítélte meg a konzultáció munkáját. Valerian Zorin szovjet nagy­követ a harmadik szakaszt lé­nyegében „helyben futásnak” minősítette, amire az volt a jellemző, hogy eszmecserék­ben, új javaslatokban nem volt hiány, véglegesen megol­dani viszont a biztonsági érte­kezlet egyetlen kérdését sem sikerült. így a szocialista or­szágok a maguk javaslataiban hiába igyekeztek ésszerűen fi­gyelembe venni más országok véleményét, és ezáltal meg­gyorsítani a közös álláspont kialakítását, ha akadt jó né­hány ország, amely éppen a haladás lassítására törekedett. A meddő viták miatt a ne­gyedik tanácskozási szakasz­nak kell döntenie minden fon­tos kérdésben, tehát: a konfe­rencia idejéről, helyéről, rész­vevőinek köréről, munkaszer­vezéséről, napirendjéről, eljá­rási kérdéseiről. Zorin nagykö­vet a negyedik szakasz fon­tosságát hangsúlyozva rámu­tatott, hogy mindezekhez a megállapodásokhoz legfelső szintű politikai döntésre van szükség. Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság helsinki nagy­követe a diplomáciai testület legrégebbi képviselőjeként megköszönte a konzultáció el- nökének, a vendéglátó finn kormánynak, a titkárságniak és az egész nemzetközi segéd- személyzetnek a konzultáció sikere érdekében kifejtett erő­feszítéseket. Rövid felszólalá­sában azt is hangsúlyozta, hogy a harmadik szakasz munkájának értékelésében BSulgúria 973 Pénteken Budapesten, a Liszt Ferenc téri könyvklubban „Bulgária 73” címmel idegenforgalmi fotókiállítás nyílt, ame­lyen 60 színes kép mutatja be az ország híres üdülőhelyeit. A kiállítást Sztoju Sztaonev, a Bolgár Népköztársaság buda­pesti nagykövete nyitotta meg. A kiállítás megnyitásának al­kalmából Rajcso Lazarov, a Bolgár Népköztársaság Miniszter- tanácsa mellett működő Idegenforgalmi Bizottság budapesti képviselője sajtótájékoztatón ismertette, milyen lehetőségeket kínál Bulgária idén az odaérkező turistáknak. Az elmúlt évben 55 000 ma­gyar turista kereste fel Bul­gáriát, s idén előreláthatóan 60 000-nél is többen töltik majd szabad idejüket a bará­ti országban. Június 1-től közvetlen re­pülőgépjárat indul Budapest —Várna, illetve Budapest— Burgasz között Június 1-ig 40 százalékos utószezoni kedvez­ményt kaphat, aki addig kí­ván a tengerparton nyaralni, június 11—15. között pedig 25 százalékos kedvezményt nyúj­tanak a bolgár idegenforgalmi szervek a vendégeknek. A BALKANTURISZT és az Exp­ressz a közeljövőben megálla­podást kötnek az egyéni utazá­sok megkönnyítésére. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, Bulgá­ria Minisztertanácsa és a Bolgár Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa e hét közepén együttes határozatot fogadott el „az üdültetés és turizmus további fejlesztéséről a Bolgár Népköztársaságban”. Május 1-től egyetlen központi irá­nyító szefv, az üdülési és tu­risztikai bizottság alá rende­lik az összes üdülők vezetését. E bizottság minisztériumi ran­got kap. Lapunk külpolitikai rovat­vezetője e döntéssel kapcso­latban az iránt érdeklődött a sajtókonferencián, hogy e centralizációnak mi a lénye­ge, s az mennyiben érinti a nemzetközi idegenforgalom fejlesztését. Rajcso Lazarov válaszában elmondotta, hogy a határozat­tal a BALKANTURISZT, a belső utazási irodák, a turista­szövetség, valamint a népi ta­nácsokhoz tartozó szállodák, turistaházak, nemzetközi ho­telek, vállalati és minisztériu­mi üdülők mind egyetlen kö­zös irányító szerv hatásköré­be kerülnek. Természetesen az új minisztérium a szakszerve­zetektől Is átveszi a dolgozók üdültetésének gondjait, s csupán a szanatóriumok és a turisztikai „kádereket” ké­pező magashegyi turistaházak maradnak meg régi gazdáik hatáskörében. Az intézkedé­seket azért hozták, hogy nö­veljék a rendelkezésre álló üdültetési kapacitás kihaszná­lását, igazságosabbá tegyék az elosztást, s meggyorsítsák mind a belső, mind a nemzet­közi idegenforgalom fejleszté­sét. Fahri Korutürk Törökország elnöke A török parlament pénteken Fahri Korutürk pártonkívüli szenátort megválasztotta az ország elnökévé és ezzel lezá­rult a már csaknem egy hó­napja tartó belpolitikai válság. Miután a parlament 14 szava­zási fordulója során egyik je­lölt sem érte el az elnök meg­választásához szükséges több­séget, pénteken a politikai pártok vezetői a 70 éves politi­kus együttes támogatása mel­lett döntöttek. Melen minisz­terelnök közölte, hogy rövide­sen kormánya le fog mondani. Így az új elnök szabadon ne­vezheti majd ki miniszterelnö­kéit. egyetért a szovjet nagykövet által kifejtett állásponttal. Ma­gyarország azt várja a negye­dik konzultációs szakasztól, mondotta nagykövetünk, hogy elvégezze a szerkesztő mun­kát, és a kormányok pozitív döntése alapján júniusban összeülhessen az európai biz­tonsági értekezlet Helsinkiben. Csehszlovákia nagykövete e véleményekhez csatlakozva rámutatott, hogy a szerkesztés egy helyben topogása miatt a konzultáció most végződött szakasza lényegében ered­ménytelennek nevezhető. Nagy-Britannia nagykövete egészében véve hasznosnak minősítette a harmadik sza­kaszt, amennyiben az hozzá­járult a különböző felfogások világosabb megértéséhez. A sáróüiésen a francia de­legáció benyújtott egy javas­latot a konferencia szervezé­séről. Ebben lényegében meg­ismételte a konferencia há­romszakaszos lebonyolításának eredeti francia javaslatát azzal a különbséggel, hogy az utolsó szakasz szintjének kérdését teljesen nyitva hagyta. EGÉSZSÉGES és KENYERRE KITŰNŐ I ama < . n , * 4 I l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom