Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-29 / 99. szám
p Éljen a munkás-paraszt szövetség, népi hatalmunk szilárd alapja! (Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból) Lenin emlékének tisztelegve As anyagi ösztönzés szerep© Az MSZMP Pest megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának Lenin születése 103. évfordulója tiszteletére rendezett elméleti konferenciáján Huszár Aladár, az oktatási igazgatóság tanszékvezető tanára „Az anyagi ösztönzés szerepe a munkások szocialista nevelésében” címmel tartott korreferátumot. Sorozatunkban ebből közlünk részletet. AMIKOR A SZOCIALIZMUSBAN a társadalmi és egyéni érdek egybeesését hangsúlyozom, és e téren fejlődésünk eredményeire utalok, nem akarom a jelenlegi helyzetet idealizálni. Az emberekben ma még élnek olyan tulajdonságok, szokások, amelyeket a kapitalizmus alakított ki bennük. Pártunk X. kongresszusa komoly figyelmet szentelt e jelenségnek. „ ... társadalmunk átmeneti talaján tovább élnek, részben újratermelődnek, illetve áamenetileg felélénkülnek még a polgári erkölcs maradványai. Az utóbbi időben fejlődésünk alárendelt kísérő jelenségeként felerősödött az individualizmus, az egoizmus, az anyagiasság.” Amit a társadalmi és egyéni érdek egybeeséséről elmondottam, az szocialista társadalmunk fejlődésében egyre inkább általános, s a szocialista termelési viszonyokban benne rejlő objektív lehetőségek érvényesítésére alapvetően áll. E mellett üti fel a fejét az önzés, és ahol nem harcolnak ellene kellő eréUyel, komoly hibák forrásává válhat. Arra kell törekedni tehát, hogy amikor a dogozók több, jobb munka alapján a társadalmi fogyasztási alapból többre tartanak igényt, szüntelenül érezzék, hogy a társadalom számára hasznosat, jót cselekszenek az általuk végzett több és jobb munkával. Az erkölcsi tudat pozitív alakulásával megnő a gazdasági hatékonyság is. AZ ANYAGI ÖSZTÖNZÉSNEK hazánkban — de más szocialista országokban is — még hosszú ideig fontos szerepe lesz. Ha el akarjuk érni, hogy a dolgozók a szocialista építés irányába megfelelő intenzitással és módszerrel dolgozzanak, ha növelni akarjuk a termelékenységet, a dolgozókat anyagilag érdekeltté kell tenni Többen még ma is úgy vélekednek, hogy a társadalmi fejlődés előrehaladásával, a szocializmus—kommunizmus ép'tésével az anyagi érdekeltség elveszti jelentőségét. Fennmaradását a kapitalizmus sajátos örökségének nyilvánítják. Ezek az emberek nagyon sokszor a jövő sürgetőiként lépnek fel. Azért nem fogadják el a jelent, mert annak mozgása nem elég határozott, és nem eléggé gyors ütemben irányul a képzeletükben élő jövő felé. A szocializmus erkölcsi valója nem vonatkoztatható el a társadalom gazdasági szerkezetétől, az érdekek tényleges mozgásától. Társadalmi fejlődésünkben korábban eléggé felületesen kezeltük azokat az összefüggéseket, melyek a szocialista társadalom átmeneti jellegéből következték. Ma már világosan látható, hogy a szocialista társadalom optimális esetben is „megszüntetve megőrzi” az árutermelő társadalomnak bizonyos jelenségeit. E felismerés — ha figyelmesen tanulmányozzuk a marxizmus klasszikusait — nem tűnik új jelenségnek. Már Marx hangsúlyozza, hogy a szocialista társadalom nem saját alapjából fejlődik ki, hanem a tőkés társadalomból. Marx felhívja a figyelmet, hogy az új társadalom szükségszerűen „minden vonatkozásban, gazdaságilag, erkölcsileg, szellemileg még magán viseli annak a társadalomnak ínyajegyeit, melynek mélyéből származik”. E gondolatoknak összevetése a valósággal irra a következtetésre vezet, hogy a szocialista társadalom több jelensége úgy szüntethető meg, ha előzőleg megvalósítja teljes kifejlődését, e kifejlődés által haladja túl önmagát, válik önmaga ellentétévé. Következésképpen a munka szerinti elosztás, az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve is akkor szűnhet meg, ha teljesen és hatékonyan érvényre jutott, amikor a termelőerők fejlődése nyomán a szocialista társadalom embere alkalmassá válik arra, hogy képességei szerint dolgozzon, és szükségletei szerint részesüljön a társadalmi javak fogyasztásából. PARTUNK GAZDASÁGPOLITIKÁJA, gazdaságirányítási rendszerünk keretében, továbbra is figyelmet fordít a személyes és közvetlen anyagi érdekeltségre, ennek ösztönzőként való felhasználására, és nem tekintjük jelenlegi feladatunknak a kereseti különbségek csökkentését. Nem tekinthetünk el attól, hogy anyagi, gazdasági jutalmazás, a munkajövedelem nemcsak annak kifejezője, hogy a szocialista gazdaság fejlettségének mai fokán a dolgozó az általa nyújtott teljesítményért (a szükséges, közös célokra fordítandó levonások után) meg-, határozott ellenértéket kap, hanem a végzett munka erkölcsi elismerését is jelenti. A társadalom elismerésének elsősorban a munkajövedelemben kell megjelennie, megnyilvánulnia. A szocialista erkölcs mint objektív szükségszerűséget elismeri és védelmezi az anyagi érdekeltség elvét, Teljesen erkölcsös az, aki több és jobb munkával hozzájárul az anyagi javak mennyiségi és minőségi gyarapításához, a több bért, a több fizetést munkája ellenértékének tekinti és ez további ösztönzővé is válik. Ez az elv helyesen, reálisan ítéli meg az emberek természetét, életét és vágyait, törekvéseit, erkölcsi fejlettségük általános színvonalát a kapitalizmus és a kommunizmus közötti átmeneti időszakban. Alki az anyagi érdekeltség elvét figyelmen kívül hagyja, az szubjektív megfontolások alapján jár el, áf- ugrik egy szakaszt, kudarcra kárhoztatja a szocializmus építésének ügyét. Nem az anyagi érdekeltség elve és gyakorlata ellen kell fellépni, hanem az olyan törekvések ellen, hogy nagyobb mértékben részesedjen valaki a termelt anyagi javakból, mint amennyi őt munkája alapján megilleti, az- ellen, hogy mások munkáját kisajátítsa, becsapja társait, a közösséget. A MUNKA SZERINTI elosztás elvének tényleges megvalósulása, az anyagi ösztönzés helyes érvényesülése az emberek gondolkodását átformáló nagy nevelőerő. Ugyanakkor látni kell, hogy az anyagi ösztönzés önmagában nem biztosítja a munkához való új, szocialista viszony kialakulását. Erősíteni kell a jó munka megbecsülését kifejező társadalmi, erkölcsi elismerést. Az anyagi érdekeltséget szorosan össze kell kapcsolni az erkölcsi tudat, magatartás állandó formálásával, az egyéni és társadalmi érdek összhangjának felismerésével, a társadalom javára végzett munka erkölcsi elismerésével, a közösség, a társadalom iránti magas fokú kötelességtudat, felelősségérzet kifejlesztésével. Az anyagi és erkölcsi ösztönzést együttesen kell alkalmazni. A két ösztönzési mód nem kerülhet szembe egymással. A jövő erkölcsi elveit — társadalmi méretekben — ma még nem alkalmazhatjuk. Éljünk a jövő tudatával, a jövő szükségszerűségének tudatával, de értsük meg a jelent, ne sürgessük azt, amit nem lehet sürgetni. Látni kell a jövőt, ami még nincs, miközben alkalmazkodunk ahhoz, ami van. Csak ebben az esetben vagyunk képesek a jövőt megvalósítani. Nem elvont és nem is csupán morális probléma ez, amely szocialista építésre irányuló harc' minden szakaszban megjelenik. Más dolog ábrándokat szőni, hogy azok révén építsük fel a szocializmust, s megint más dolog megtanulni, hogyan építsük a gyakorlatban ezit a szocializmust úgy, hogy minden dolgozó részt vehessen az építésében — mondja Lenin a szocialista gazdaság feladatairól szólva. Hazaérkezett a SZOT küldöttsége A Gáspár Sándor főtitkár vezette SZOT-küldöttség, amely szerda óta tartózkodik lengyelországi látogatáson, szombat délelőtt megismerkedett Varsó történelmi nevezetességeivel. Ezt követően Wladyslaw Kruczek, a Lem gyei Szaktanács elnöke ebédet adott a küldöttség tiszteletére. A magyar szakszervezeti küldöttség szombaton hazaérkezett a lengyel fővárosból. Folytatódnak Umbria és Post megye tapasztalatcsere kapcsolatai Ma ufazik haza az olasz tartományi delegáció Az olaszországi Umbria tartomány tanácsi küldöttsége, amely a hét elején érkezett tapasztalatcsere-látogatásra Pest megyébe, tegnap délelőtt a budaörsi óvodát tekintette meg. Délben dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke — dr. Csicsay Iván elnökhelyettes és Arany István vb-titkár társaságában — látta vendégül őket. Építőtábor ’73 Országszerte megkezdődött az önkéntes ifjúsági építőtáborok előkészítése. A KISZ Pest megyei Bizottsága összeállította a pontos forgatókönyvet a nyári táborokról. Pest megye középiskolás leányai a bala- tonboglári Kállai Éva építőtáborban július 1-től augusztus 25-ig dolgoznak, öt turnusban. Hagyományos munka: növényápolás, illetve gyümölcsszedés vár rájuk. A fiúknak keményebb munka jutott: vasútépítésben segédkeznek Biatorbágyon július 29-től augusztus 25-ig. Egyébként a megyéből összesen 900 gimnazista és szakközép- iskolás lány és 250 fiú vállal önkéntes munkát a nyári szünetben két hétre. A váci járás és a város középiskolásai helyi építőtáborban dolgoznak majd, ahol a művelődési és ifjúsági ház, valamint a középiskolai kollégium építési munkáit kezdik meg. Idén nyitják meg asződ- ligeti tábort is, ahová 400 szakmunkástanulóit várnak a nyári szünetben a megyei KISZ-iskola építésére. Pest megyében négy állami gazdaság, illetve termelőszövetkezet vár lányokat az ország majdnem minden megyéjéből. Nagykőrösön 800, Halásztelken 600, Budakeszin 750 és Törökbálinton több mint 2000 lány vesz részt a mezőgazdasági munkában. Az ifjúsági szövetség gondoskodik az építőtáborokban dolgozó fiatalok szabad idejének hasznos eltöltéséről is. Az építőtáborok sorában meg kell említem a gödöllői Agrártudományi Egyetem hagyományos y nemzetközi építőtáborát is. Ezenkívül — a tervek szerint — idén megyénkben, Szent- mártonkátán, rendezi meg a KISZ Központi Bizottsága és az Eötvös Loránd Tudományegyetem — kísérleti kulturális táborát. A. É. I "Az őszinte, baráti légköx-- ben lezajlott beszélgetés során a vendégek Pest megyei tapasztalataikról beszéltek. Mario Monterosso, a tartományi tanács szociális szolgáltatások főosztályának igazgatója, a küldöttség kommunista vezetője összegezte együttes véleményüket. — Őszintén hisszük — mondotta a többi között —, hogy ez a néhány napos tapasztalatcsere nagyszerű élménye marad életünknek. Barátok közé jöttünk s nem csalatkoztunk. Éppen, ezért nagyon fontosnak tartom, hogy ne ez legyen az egyetlen ilyen jellegű találkozás s ne csak itt találkozzunk újra mielőbb, hanem a mi országunkban is. Ezek az őszinte véleménycserék ugyanis mindkét nép előbbrejutá- sát segíthetik és segítik is elő. Ez, pártállásra való tekintet nélkül, delegációnk minden tagjának a nagyon őszinte véleménye. Ehhez, a további együttes munkához kívánóik önöknek s Pest megye minden lakosának nagyon sok sikert. A Pest megyei Tanács elnöke válaszában megköszönte, hogy létrejöhetett ez a nagyon hasznos találkozás s annak a véleményének adott kifejezést: folytatni kell az ilyen jellegű tapasztalatcsere-kapcsolatokat. amelvek feltétlenül közelebb hozzák egymáshoz a különböző felfogású, de a béke óhajtásában egy akaraton levő embereket. Umbria tartománv tanácsának küldötteiévé ma utazik haza Olaszországba. p. p. A kispoigáidság gazdasági ggökerei A konferencián dr. Kövesi Tibor kandidátus, az oktatási igazgatóság tanszékvezető tanára „A kispolgá- riság gazdasági gyökerei” címmel tartott korreferátumot. Sorozatunk befejezéseként ebből közlünk részleteket. A MUNKÁSOSZTÁLY ideológiai és gyakorlati forradalmi harcában többször is előtérbe került már a történelem során a kispolgárság, illetve a kis- polgáriság. A kispolgárság, valamint e réteg sajátos gondolkodás- módja, életvitele, erkölcsi felfogása, a kispolgárság nem a szocialista gazdasági társadalmi- viszonyok terméke. A marxizmus klasszikusai mindig hagy jelentőséget tulajdonítottak e réteg ideológiai, politikai szerepének, jelentőségének pontos körülhatárolására. Maga Lenin mesterien kidolgozta, hogy a döntően kispolgári Oroszországban a viszonylag csekély számú munkásosztály miként tömö- rítheti maga köré és vezetheti rohamra a cárizmus és tőke kettős elnyomása elleni harcban a kispolgárság ideológiailag és politikailag ingadozó tömegeit. Most csupán a kispolgári- ság gazdasági vonatkozásaival, gazdasági hátterével kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot elmondani, vagy újra felvetni a teljesség igénye nélkül. A TÄRSADALMI-GAZDA- SAGI FEJLŐDÉS különös megnyilvánulása a kispolgárság és kispolgáriság, amely az áruviszonyokban, mint különös termelési viszonyokban gyökeredzik. Azt gondolhatnánk, hogy ennek alapján a kispolgáriság általános gazdasági bázisa az árutermelés. Csakhogy a kispolgáriság, mint társadalmi osztály, vagy réteg, és a jellegének megfelelő életstílus, a kispolgáriság nem általában az áruviszonyokból, hanem specifikusan a magántulajdonon alapuló áruviszonyokból, sőt, azon belül is konkrétan a kismagán- tiUajdonosi viszonyokból vezethető le. A telek, a nyaraló, vagy bármi más és a megszerzésére irányuló törekvés önmagában még nem a kispolgári mentalitás megnyilvánulása. Csak akkor lesz azzá, ha a különböző szükségletek kielégítésére alkalmas dolgok megszerzését nem e szükségletek belső emberi parancsa, hanem e dolgok — mint holt tárgyak — természetfeletti erőként ösztönzik. Ha valaki azért vásárol telket és épít rá nyaralót, vásárol gépkocsit vagy bármi mást, mert belső természetes szükségletei erre ösztönzik, az egy dolog. És egészen más dolog, ha valaki mindezt azért teszi, mert más valaki is ezt teszi, vagy, mert más valakinek ez már van, miért ne legyen hát neki is. Nem nehéz felmérni, hogy ez utóbbi esetben nem a dolgok szolgálnak az ember javára, hanem az ember rabja a dolgoknak, alávetve saját akaratát rajta kívülálló erőknek. Ezt a magatartást és a benne kifejezésre jutó gondolkodás- módot kispolgárinak nevezzük mindaddig, amíg e külső dologi erők által determinált cél elérésére, megvalósulására valaki saját munkájával, saját erőfeszítései révén törekszik. A kispolgárt és a kispolgári magatartást éppen ez különbözteti meg a nagypolgártól, a burzsoától, a nagypolgári magatartástól. célját nem saját, hanem idegen munka elsajátítása, kizsákmányolása . révén valósítja meg. Gyakran hallani a harácsokisról. munka nélküli jövedelemről, minit a kispolgáriság megnyilvánulásáról, azonban ezek annyiban kispolgárik, amennyiben kicsiben csinálják. Minőségileg azonban nagypolgári kicsinyben. A SZOCIALISTA TERMELÉSI VISZONYOK a Marx és Engels által a prognosztizáltnál lényegesen szélesebb körben, tartósabban és intenzívebben áruviszonyokként . jelennek meg. Pontosabban fogalmazva a szocialista termelési viszonyok, mint specifikus alapvető viszonyok, különös formában, áruviszonyok formájában jelennek meg. Az áruviszonyokban pedig emberek közötti viszonyok dologi viszonyok formáját öltik magukra, mely dologi viszonyok intenzitásuktól függő mértékben uralkodhatnak az emberek, illetve cselekedeteik felett. A burzsoá, a kapitalista nem . Kétségtelen, hogy a szocia- saját emberi szükségletei, ha- lista termelési viszonyok a nem rajfa kívülálló hatalom, a magántulajdon viszonyainál tőke parancsára cselekszik és minőségileg magasábbrendű specifikus vonásai révén korlátozzák az áruviszonyok intenzitását, s ezáltal mérsékelik a dologi viszonyok uralmát az emberi viszonyok, az emberi cselekedetek felett. Tehát korlátozza és mérsékeli, de a fejlődés mai fokán a termelőerők mai színvonala mellett és előreláthatóan még elég hosszú ideig nem szüntetheti meg. Ha pedig igaz az, hogy a kispolgári magatartás életstílus, gondolkodásmód, a kispolgári erkölcsi értékítéletek gazdaságilag a dolgok emberek feletti hatalmát fejezik ki, ha a kispolgári mentalitást a dolgok emberfeletti uralma szüli, akkor, amilyen mértékben a szocialista termelési viszonyok áruformáit öltenek, a szocialista termelési viszonyokban (tulajdon) is megtalálható a kispolgáriság gazdasági alapja. Ha a szocialista áruviszonyok rendszerében megvalósul a munka szerinti elosztás, az áruviszonyokban pedig megvalósulhat a dolgok uralma az ember felett, akkor a munka szerinti elosztás közvetítője lehet a dolgok emberek feletti uralmának. Hogy ez mennyire így van, szépen megmutatkozik az elosztásban, a kispolgári egyenlősd iségre való törekvés elég erős tendenciájában. AZ ANYAGI JAVAK BŐSÉGE a társadalmi tulajdon alapján a munka szerinti elosztás helyébe a szükségletek szerinti elosztás formáját, s ezzel együtt az árutonna megszűnését hozza. Az áruforma megszűnése révén pedig Marx szavaival élve a talpára áll mindaz, ami ma fejetetejón áll, megszűnik a fordított világ, amelyben az emberi munka terméke uralkodik az ember felett, s az ember a dologi világot végre teljesen és visz- szavonhatatlanul a maga szolgálatába állítja. Tudjuk, hogy ez a világ a munkásosztály perspektívája, az ember világa, a kommunizmus. Ezt a folyamatot gyorsítja ma a kispolgáriság elleni harc minden megnyilvánulása mind az ideológiai, mind a termelés frontján, tudományos művekben és a • munkapadoknál egyaránt. i i 1 i
