Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-29 / 99. szám

NEC <Jíírksp 1973. Április 29., vasar’Iap P~t megyei L 67. urán V° fuóol? GOD Elsültek társuló gondolat: Fészek. Igen, különösen lg;-, május elseje felé, amikor a képzeletben vörös lobogók er­deje zúg, Göd nevélt említve, Gödre érkezve — a gödi Fé­szek emlékei tolulnak elő. Az első munkásturisták: a Mun­kás Testedző Egyesület és a Természetbarátok Turistaegye­sületének tagjai már a század korai évtizedeiben szívesen keresték fel a fővároshoz kö­zel fekvő, kerékpáron, csónak­kal könnyen elérhető „gödi forrásokat”, amelynek könnyé- íkón [később kialakult az MTE viza sporttelepe, elvtársi talál­kozóhelye : a Fészek, ahol egy- egy vasárnap 40—50 munkás- család üdítette fel testét és szellemét... Falusi hatalmasságok, Impo­rt telektulajdonosok, rebel,Uót szimatoló csendőrök mindjob­ban zaklatták a gödi part kat­lanában szórakozó munkáso­kat, végre aztán a húszas évek derekán az Általános Fogyasz­tási Szövetkezet kölcsönéből sikerült egy 5000 négyszögöl­nyi telekdarabot megvásárol­niuk, s majd szinte teljesen önerejükből körülkeríteniük, elegyengetniük, kiépíteniük a telepet. A táborban ekkor már 150—200 sátor sorakozott, köz­ponti épülettel, öltözővel, zu­hanyozóval, sportpályákkal A gödi strand politikai szel­lemű feltöltődését nemcsak a vasárnapi pihenőidő közössége, együttélése, szórakozása te­remtette meg, hanem egyfelől a Dunakeszi Műhelytedeptől egész Felsőgödig elhelyezkedő munkásegyesülebekkel és a szemközti horányi part termé- szetbarát-'táborával kialakuló állandó kapcsolat, s legfőkép­pen a legöntudatosabb munká­soknak, az illegális kommunis­táiknak az a felismerése, hogy a munkásság sportja, kultúrá­ja és osztályharca — osztha­tatlan egész. A Fészekben fo­lyó „beszélgetések” — bízvást szemináriumoknak is nevez­hetnék —, a társadalmi elkö­telezettség jellegű és tartalmú előadások, műsoros estek, a Horfchy-rendőrség figyelmének elterelésére, konspirációé elő­vigyázatossággal zajlottak le. Ma már legendás történet annak a tiltott propaganda­anyagnak sorsa, amit az MTE Bécsben járt úszócsoportja csempészett haza, de mielőtt a hajol „^motozták volna, az il­legális nyomtatványokat Göd­nél a hajó körül feltűnő mun­kásturisták csónakjába dobták. Az ugyancsak konspirációs kö­rülmények között megrende­zett Vörös Sportnapok közül az 1934-est még be tudták fejez­ni, de a következő esztendőben a felbukkanó politikai detektí- veket felismerve, a műsor „ve­szedelmes” zárórészét idejében elhagyták. Ekkor már a hata­lomra törő fasiszták szemében szálka volt a „vörös Fészek”. 1939 augusztusában fekete uni­formisba öltözött nyilasok gyü­lekeztek a munkásüdülőkkel szemközt levő területen, majd a Fészek magasságában fegy­veres nyilasokkal megrakott hajó kötött ki. A Szálasit élte­tő banditák megrohanták a Fészek muníkásturistáit, ezek azonban nemcsak szétverték, lefegyverezték a támadó ban­dát, hanem úgy megkergették őket, hogy a segítségükre siető csendőrök már csak Dunake­szinél találkoztak velük... A Fészek hagyományai ele­venen élnek tovább. Nemcsak az egykori veteránok tartják ébren, hanem a mai nemzedék fiai is. A Gödi Fészek Emlék­napok kulturális-politikai ün­nepségei évről évre nagyobb tömeget mozgatnak meg. Az idén már megyei szinten ké­szülnek a Fészek bejáratánál emelkedő emlékoszlop felava­tására, jövőre pedig lehetőleg országos megmozdulást szeret­nének szervezni, hiszen 1974- ben lesz a gödi Fészek hivata­los , .birtokbavételének” fél- BEázados évfordulója. Az inkább munkástelepülé­sű Felsőgöd és a [korábban jó­módú fővárosi villatulajdano- sok lakta Alsógöd, körülbelül fele-fele lakosával 1970. július A gödi Fészek — a Vörös Meteor Du na-parti vfkendtelepe. Révai felvétele 1-én Göd néven mintegy 12 000 lélekszámú niaigyközséggé egye­sült. A megyeri csárdától a fő­városig 16 kilométer az út, nem csoda, hogy a kereken 7000 főnyi dolgozó lakosság 75—80 százaléka ingázó. Az ipari foglalkoztatottság oly mértékben előretört, hogy a Dunakeszivel közös Egyesült Dunamenti Mgtsz-ben és az apró helyi háztáji gazdaságok­ban a gödi munkavállalóknak csupán 4 százaléka dolgozik. Az eljárók mellett a helyi ipa­ri létesítmények is sok száz ember munkaerejét kötik le. Az- Országos Villamosipari és T á wezetólegyártó Vállalatban transzformálják át a Szovjet­unióból érkező 400 kilowattos áramot a közfogyasztás' szá­mára, s mint a KGST-egyez- ményeket megvalósító egyik jelentős energetikai láncszem­hez^ ide kötődik a csehszlová­kiai elektromos áram cseréje, elosztása is. Gépjavító és gyár­tó osztályán pedig a KGST tagállamaiban működő nagy teljesítményű ipari járműve­ket és gépeket tartják karban. Szakemberek sorát foglalkoz­tatja a Középdunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság II. sz. Fő­építésvezetősége és a Vác kör­nyéki Vízgazdálkodási és a Talajrendezési Társulat telepe is. Főlég női, s részben otthon dolgozó munkások gyártják exportra a jó hírű magyar futball-labdákat a Fővárosi Kézműipari Vállalat 6. számú üzemegységében és ami a me­gyében egyedülálló: a Göd Nagyközség Tanács vb-jének szociális foglalkoztatója. Nyugdíjasok, rokkantaik, jára­dékosok dolgoznak a nagy gonddal szervezett intézmény .telephelyén”, de részben és lehetőleg otthon, a lakásukon. Nyomtatványok feldolgozásait, üvegcsék címkézését, kupak­formázást és csomagolást, s ami könnyű, elég jól fizető, apró-cseprő munkáit csak fel le­het hajtani, azt bütykölik, ügyeskedik, a szállítás, bonyo­lítás rendkívüli megkönnyíté­sével, s éppen ezért őszinte kedvvel a semmittevéstől ir­tózó, tevékenységre vágyó idős férfiak és asszonyok. A mun­ka öröméért, s persze a na­gyon is számításba eső, elég tisztességes, kiegészítő jövede­lemért A gödiek szeretik, élvezik és gyakorolják a művelődés passzióját A lakosság jómódú és igényes. Rádió, tévé, újság­élőfizetés és -vásárlás igen nagyarányú, a helyi üzemek és a tanács által közösen fenn­tartott művelődési házon kívül a Petőfi- és Ady-klub olvasó­termeit, előadásait, műsorait, szakköri foglalkozásait szíve­sen látogatják. Szombaton és vasárnap sok jól öltözött fér­fit, nőit, korosait, fiatalt látni a sűrűn közlekedő vasút- és buszállomásoknál — ezek szín­házba mennek Pestre. ' Es még egy adatot szeretnék felvülamtaml. Gödön a keresők 65 százaléka férfi és csak 35 százaléka nő. Mit jelent ez? Jelenti azt is, hogy a megfele­lő általános iskolai ellátottság mellett van elég bölcsőde, de óvodában hiány mutatkozik. Tehát a szülési szabadság le­járta uitán az asszonyok, fő­képpen a több gyermekesek jó része nem itud munkába ál- liani. De jelentheti, s jelenti gyakran a családi jövedelem­nek azt a szintjét is, amely le­hetővé teszi az asszonyok ott­hon maradását. Alighanem a jövő terveihez tartozik ennek a nem éppen ideális munka­vállalási részaránynak a fejlő­déshez alkalmazkodó, bölcs módosítása. Békés István Sz. D. Erzja kiállítása Szombaton, a Kulturális Kapcsolatok Intézete, a Ma­gyar Képzőművészek Szövet­sége és a kiállítási intézmé­nyek rendezésében a Műcsar­nokban megnyílt Sztyepan Dmitrievics Erzja (Nyefedov) szovjet szobrászművész kiállí­tása. Megnyitó beszédet Ko- vanecz Ilona művészettörté­nész mondott. Hangsúlyozta, hogy a neves mordvin alkotó- művész egész munkásságával az emberiség nagy ügyét szol­gálta, műveiben az egyszerű embert mutatta be. Tevéke­nyen részt vett a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom hatalmas propagpndatervei- nek megvalósításában. V. D. lljuhin, a Mordvin Autonom Szocialista Köztársa­ság képzőművész-szövetségé­nek képviselője arról beszélt, hogyan vált a mordvin nép fia a Szovjetunió, a világ egyik legnevesebb művészévé. Felavatták a Pest megyei Levéltár nagykőrösi osztályát Tegnap átadták rendelteté- , sének a Pest megyei [Levéltár I nagykőrösi osztályát. Az I avatóünnepséget dr. Laka- i tos Ernő, a Pest megyei Levél­tár igazgatója nyitotta meg, majd az Arany János Gimná­zium diákjai színvonalas mű­sort adtak. A Pest megyei Tanács nevé­ben Borbély Tibor, a művelő­dési osztály helyettes vezetője mondott ünnepi beszédet, majd az Országos Levéltár. Buda­pest, Vác továbbá Baranya, Borsod és Fejér megye levél­tárának képviselői emelkedtek szólásra. Dr. Kállai István, az Országos Levéltár osztályveze­tője Ember Győző Kossuth- díjas akadémikus, az Orszá­gos Levéltár főigazgatója kö­szönő szavait tolmácsolta és nevében átnyújtotta az Orszá­gos Levéltár ajándékát: két Nagykőrössel kapcsolatos ok­mány másolatát. Az egyik 1368-ban íródott, a másik pe­dig 1467-ben, Mátyás király tollából a körösi Pataki And­rásnak. Dr. Orth János a Fővárosi Levéltár nevében köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Rom~ hány János, a Borsod megyei Levéltár igazgatója felszóla­lásában méltatta azt az össze­fogást, amellyel a levéltár nagykőrösi fiókját létrehozták. Ezek után jelképesen átadta azt a 12 folyóméter kutatási anyagot, amelyet ' ajándékba hozott Nagykőrösre. Bezerédi Győző, a Pécsi Le­véltár igazgatója, ajándékkö­tetekkel gazdagította a nagy­kőrösi levéltár anyagát. Az üdvözlő táviratok felol­vasása után Takács Jenő, a vá­rosi pártbizottság titkára mon­dott beszédet. Köszönetét fe­jezte ki mindazoknak, akik a levéltár létrehozásán fáradoz­tak. Takács Paula Búcsú B. Nagy Lászlótól Családtagjai, barátai, pálya- és alkotótársai vettek vógbú- csút szombaton a Farkasréti temetőben B. Nagy László irodalomtörténésztől, kritikus­tól. A Magyar írók Szövetsége tagságának nevében Simon István Kossuth-díjas költő, a testület titkára méltatta az el­hunyt munkásságát. Bodnár György irodalomtörténész; az MTA Irodalomtudományi In­tézetének osztályvezetője ti munkatársak gyászát tolmá­csolta. Nemes György főszer­kesztő az Elet és Irodalom, Kása Ferenc filmrendező a Filmművész Szövetség kegye­letét rótta le. Irodalmi est Dafnis hajnalkor cím­mel irodalmi estet rendez­nek május 5-én a leányfalui művelődési házban Csokonai költészetéről. A műsorban közreműködik Takács Már­ta előadóművész és Kecs­kés András lantművész. RÉGÉSZETI KUTATÁSOK i A Dunakanyar régészeti ku­tatásainak legújabb ered­ményeiről ad ismertetést dr. Soproni Sándor régész má­jus 3-án megtartandó elő­adásában. A váci járási könyvtárban ezúttal Buda­kalász rézkori temetőjéről tájékoztatja az előadó az ér­deklődőket. TV-FIGYELŐ . „Angolkerf. Akiknek volt idejük mostanában délutá­nonként is nézni a televíziót, tudják, hogy ez az idézőjeles „angolkert” az angol iskola­rendszert jeleníti. A tv szelle­mes hasonlata szerint ugyanis olyan ez az iskolaszervezet, mint az angol park: rendezet­len és áttekinthetetlen. De azért valami összefoglaló kép­ben mégiscsak megrajzolha­tók legfőbb jellemzői: leg­alábbis a riporífilm, amelyet három folytatásban láttunk, az utolsót most csütörtökön, ezt bizonyította. Ha a tv filmjét ismeretter­jesztő vállalkozásnak fogjuk fel, amelynek kizárólag az a feladata, hogy bemutassa, mi­lyen iskolákban tanulnak az angol fiatalok, elégedettek le­hetünk: a tv pontos és alapos munkát végzett. Csakhogy ke­zelhető-e így ma nálunk bár­miféle iskolarendszer? Ma, amikor ez a problémakör any- nyira aktuális? Azt hisszük, nem. S ilyen szempontból vizsgálva a műsort, úgy tűnik, a riport készítői megfeledkez­tek — nem is akármiről, ha­nem éppen a legfontosabbról. Az angol iskolarendszer be­mutatása önmagában ugyan­is csak szimpla információs érdekesség. Izgalmas adássá ez a műsor akkor és úgy válha­tott volna, ha a riport azt vizsgálja, hogy nekünk és ma mi közünk hozzá. Nem olyan apróságokra gondolunk ter­mészetesen — ezekkel egyéb­ként részletesen foglalkozott a műsor —, hogy hányadik osztály után és milyen vizs­gát kell tenniiök az angol fia­taloknak, hogy a magánisko­lák fenntartásához szükséges pénzt kik adják össze, és a A Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat (Gödöllő, Szabadság üt 26.) szabad kapacitást ajánl fel vállalatoknak, intézményeknek, közöleteknek, ÜT- ÉS JÁRDAÉPÍTÉSI, csatornaépítési, FESTÖ-MAZOLÖ, ÉPÜLETBÁDOGOS ÉS LAKATOSMUNKAK KIVITELEZÉSÉRE A megrendeléseket rövid határidőre teljesítjük. Érdeklődni lehet: a vállalat főmérnökénél. Telefon: 169. többi, mert ilyen dolgokban a különbségek nyilvánvalóak. Lehet viszont, hogy közünk van egy folyamathoz, amely az iskolarendszer hátterében és mélyén Angliában éppúgy lejátszódik, mint másutt, min­denfelé a világban. A televí­ziónak mindenekelőtt ezt a folyamatot kellett volna vizs­gálnia, azaz az angol oktatási rendszert az iskolaügy radi­kális átalakulásának szem­pontjából kellett volna bemu­tatnia. A régi, vaskalapos is­kola, a maga szigorú formái­val, biflázó diákjaival, merev tantervi kötöttségeivel ugyan­is lassacskán világszerte ki­megy a divatból, és fokozato­san átadja a helyét egy la­zább, az egyéniségre jobban építő rendszernek. Ettől a fej­lődéstől a mi iskoláink sem függetlenek, s egyre gyakrab­ban találkozunk e változásnak egyébként ellenkezést is kivál­tó jeleivel. Gondoljunk pél­dául arra, milyen megrökö­nyödéssel fogadta jó néhány tanár és szülő nemrégiben az osztályzás eltörlését. Ez az ellenkezés bizonyos szempont­ból érthető, hiszen mindenféle változás aggodalmakat is szül. De ezekre az aggodalmakra nem legyinthetünk. Meg kell győznünk az aggályoskodókat, a bizonytalankodókat, hogy azok a változások, amelyekkel az iskolák életében találkoz­nak, nem íróasztaloknál ki­agyalt elképzelések megvaló­sításának következményei, ha­nem arra valók, hogy az okta­tást a kor, a tudományos-tech­nikai fejlődés követelményei­hez igazítsák. A meggyőzés­nek ezerféle eszköze és módja van. A tv riportja kitűnő esz­köz lehetett volna erre, ha be­mutatja, hogy Angliában is szorítja ez a gond az iskolát, hogy tényleg egy folyamat ré­szesed vagyunk. A valóság konkrét fényei­ben ez a folyamat, persze, másképpen realizálódik ott és itt, a jelenségek tarkaságában nem könnyű felismerni, hogy lényegében ugyanarról van szó. De hát éppen ez lehetett volna a riport feladata: meg­mutatni a folyamaton belül az azonosságokat és a különbsé­geket. Egyszóval a tv elmulasztott egy nagy lehetőséget. Az an­gol iskolarendszer bemutatá­sa rögtön „magyar üggyé” és „nekünk való dologgá” válto­zott volna, ha a riport nem sajnálja a fáradtságot ettől az összehasonlítástól. Az infor­mációs érdekesség akkor tár­sadalmi érdekű és értékű mű­sorrá válhatott volna. Ökrös László FIATALOK! A FŐVÁROSI 4. SZ. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT SZAKMUNKÁSTANULÓKAT ISKOLÁZ BE az 1973/74-es tanévre, az alábbi szakmákban:- kőműves,- ács-állványozó,- épületburkoló,- tetőfedő,- bádoges,- épületlakatos,- villanyszerelő,- víz-gázszerelő,- asztalos,- szobafestő-mázoló,- épületgép-szerelő,- vasbetonkészítő. A vidékről beiskolázott fiatalok számára tanulóotthoni ellátásról gondoskodunk, és ösztöndíjat, szerszámot, munkaruhát, védőfelszerelést adunk. A kőműves, az ács-állványozó és a tetőfedő szakmát tanulók mindezen felül havi 200 Ft ösztöndíj-kiegészítést is kapnak. JELENTKEZHETNEK: jelenleg Vili. osztályos tanulók, valamint azok a fiatalok, akik a 17. életévüket még nem töltötték be, személyesen vrny levélben, vállalatunk Munkaügyi Osztályán: Buddpest IX.. Hámón Kató út 3—5. J t A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom