Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-03 / 78. szám
1973. ÁPRILIS 3., KEDD “‘‘K^űrlap 5 érdemes művész kitüntető címeket és a művészeti díjakat Nagy Istvánt, a hajdúböszörményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnökét, Gál Sándort, a hajdúböszörményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet főagronómusát, a tanyai lakosság művelődése érdekében kifejtett sokoldalú tevékenységéért és pedagógiai munkásságukért Itézman Imrét, a ttezakécske-új- bögi általános iskola tanárát, Rézman Imrénét, a tiszakécske-új- bögi általános iskola tanítóját, építési munkájukban elért eredményeikért Schmiedmayer Edét, a Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádvezétő- jét, és a brigád tagjait, Rozmann Lászlót, Szám Antalt, Spiczner Ágostont, Varga Józsefnét, Scheib Ferencet, Járóka Kálmánt és Marton Rudolfot, termelői munkájukban elért eredményeikért Virág Ferencet, az Eger-Gyön- gyösvidéki Pincegazdaság „Kossuth” szocialista brigád vezetőjét, és a brigád tagjait: László Mihályt, Árvái Jánost, Kollár Györgyöt, Lázár Istvánt és Ludvig Ferencet. Kossuth-díkmk ) A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Magyarország felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából a szocialista társadalmi rend építéséért folyó tevékenység során elért kiemelkedő kulturális, művészeti eredményeik, valamint a művészetekkel összefüggő tudományos és oktatói tevékenység elismeréséül A KOSSUTH-DIJ I. FOKOZATÁVAL TÜNTETTE KI Juhász Ferenc Kossuth-dí.ias költőt, a mai magyar lírát gazdagító munkásságáért, A KOSSUTH-DIJ II. FOKOZATÁVAL TÜNTETTE KI Bortnyik Sándor Munkácsy-di- jas festőművészt,' a Magyar Nép- köztársaság kiváló és érdemes művészét életművéért, több évtizedes művészetpedagógiai munkásságáért, Horváth Terit, a Tháüa Színház Jászai-díjas színművészét, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét színházművészeti munkásságáért és a dolgozó ember alakjainak művészi megformálásáért, ülés György Kossuth-dijas operatőrt, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanszékvezető tanárát, a Magyar Népköztársaság kiváló és érdemes művészét több évtizedes filmopeíatőri, művészetpedagógiai munkásságáért, Jancsó Miklós Balázs Béla-dijas filmrendezőt, a Magyar Népköz- társaság érdemes művészét filmrendezői munkásságáért, különösen az „így jöttem1’ és a „Szegénylegények” -című filmjeiért, Kállai Ferencet, a Nemzeti Színház Jászai-díjas színművészét, a Magyar Népköztársaság kiváló és érdemes művészét az utóbbi években nyújtott kimagasló alakításaiért, művészi teljesítményeiért, Komlóssy Erzsébetet, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét a klasszikus és mai operairodalom szerepeinek kiváló megszólaltatásáért, Kurtág György Erkel-dfjas zeneszerzőt, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola tanárát zeneszerzői munkásságáért, zongora- darabjaiért és kamaraműveiért, Lehel Györgyöt, a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara Liszt-díjas vezető karnagyát, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét kiemelkedő hazai és külföldi karmesteri tevékenységéért, Lukács Miklós karnagyot, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető tanárát, a Magyar Állami Operaház igazgatóját, a Magyar .Népköztársaság érdemes művészét több évtizedes művészeti irányító munkájáért, karmesteri és zenepedagógiai tevékenységéért. Makk Károly Balázs Béla-dijas filmrendezőt, a Magyar Népköz-, társaság érdemes művészét filmrendezői tevékenységéért, különösen a „Szerelem” című filmért, Martyn Ferenc Munkácsy-dijas festő- és grafikusművészt, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét grafikai és festészeti munkásságáért, életművéért, Örkény István József Attila-di- jas írót sajátos hangvételű prózai műveiért, a magyar és külföldi színpadokon sikert elért drámáiért, Sánta Ferenc József Attila-dljas írót emberi és társadalmi problémákat elemző műveiért, különösen a „Húsz óra” című regényéért, Töröcsik Marit, a Nemzeti Színház Jászai-dijas és Balázs Béla- dijas színművészét,. a Magyar Nép- köztársaság érdemes művészét klasszikus és mai drámákban nyújtott kiemelkedő művészi alakításaiért. Varga Imre Munkácsy-dijas szobrászművészt korszerű realista műveiért, különösen Radnóti Mik- lós-emlékműiiéért, A KOSSUTH-DIJ Hl. FOKOZATÁVAL TÜNTETTE KI Olsavszky Éva Jászai-díjas színművészt, a kaposvári Csíky Gergely Színház tagját jelentős szinr házmüvészeti teljesítményeiért, Zsurzs Évát, a Magyar Rádió és Televízió Jászai-díjas rendezőjét, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét a televíziós műfaj terén elért eredményeiért. itat követve. S persze nevéhez iuabeiv. azaz szervezetten. Ami nem mond ellent annak, hogy olykor rögtönzésre, nagyon gyors munkára, terven felüli feladatok végrehajtására kényszerülnek. Szebben, igazabban szólva: vállalkoznak. Idén például ilyen a mezőgazdasági üzemek gázolajellátását megjavítandó kúthálózat kiépítése. Az egész országot átfogó — az élelmiszer-gazdaság legmodernebb eszközeire is kiterjedő — szervízrendszer fölállítása. Kereshetnének kibúvókat, lelnének indokokat a huzavonára, találnának objektív nehézségeket. Nem teszik. S nem azért, mert szentek a vétkesek között, hanem mert ilyen a szellem, a légkör, a felfogás. Pesti László szavaival: valamit jól csak őszintén lehet csinálni, nyögve, kényszerrel soha. Magára, a maga feladataira is ezt tartja. Ami nem zárja ki, sőt, sok esetben megköveteli, hogy hatalmi szóval zárja le a vitát, s közölje a döntést. Ezt tette például a pótalkatrészgyártó kapacitás megteremtésekor, abból a józan megfontolásból kiindulva, hogy a mezőgazdaságnak nem érvekre és indokokra, nem nézőpontokra és véleményekre, hanem alkatrészekre van szüksége. Döntött, vállalva minden felelősséget, s igaza lett. Van, amikor nincs igaza? Természetesen. Nemcsak belátja. Megmondja. Azok előtt, akiket a dolog érintett. Nem félti a tekintélyét, vezetői súlyát? Egész beszélgetésünk alatt egyszer mosolyodott el. E kérdést hallva. Legyintett. Aki úgy vezet, hogy minduntalan a székét félti, nem jut semmire, nemhogy jól dolgozni, de még dolgozni sem marad ideje — mondta. Napi tizenkét-tizennégy órát dolgozik, rengeteget jár az országban, de külföldre nem szeret utazni. Csak ha elkerülhetetlen. Énnyit mond magáról, s látszik, nem a szerénykedés átlátszó fátyla ez, hanem természetes, már-már megcsontosodott magatartásbeli vonás. A racionalitás átplántálása személyes dolgaira. Mert ahogy mondatai, cselekedetei Térkép a gyomokról Csodálatos lehet élni és dolgozni egy negyvenkét holdas parkban, amelyben tizenötezernél több növényfaj, -úqta es -változat díszük. Talán ezért is tűnik szokatlannak es különösnek, hogy e káprázatosán költöd szín- és illatvixag egyik legértőbb tudója s gazdája olyan szürke és prózai do.gok kutatására adta a fejét, mint amilyen a gyomnövények megismerése és feltérképezése. Dr. Újvárosi Miklós, a Magyar 1 udományos Akadémia vácrátóti botanikus kertjének vezetője, a mezőgazdasági tudományok doktora ezekért a kutatásokért kapta most meg a legmagasabb kitüntetéseit egyiket, az Állami díjat. — A szükség néha sok mindenre ráveszi az embert — mondja tűnődve dolgozószobájában. — Negyedikes gimnazista koromban tökéltem el, „ hogy biológus leszek. 1935-ben kaptam diplomát a debreceni Tudományegyetemen, s utána fizetés nélküli címzetes tanársegédi állást, ugyanott. Vállaltam, mert közben hozzákezdhettem az egyetem botanikus kertjének a megépítéséhez is Ezért vállaltam el ingyen a tanítást. Hogy közben tovább tanulhassak s egyszer majd azt csinálhassam, amit szeretek. Három év után kineveztek botanikus kerti gyakornoknak, havi százötven pengőért. Néhány esztendővel később már a híres kolozsvári botanikus kert főintézője, majd Sepsiszentgyörgyre utazik; s ott mezőgazdasági tanári állást vállal, hogy a gyakorlattal kapcsolatos botanikát művelhesse. — Ekkor döbbentem rá igazán, hogy a biológusnak fel- tétlenül kapcsolatot kell találnia a mezőgazdaság gyakorlati problémáival... A háborúban elpusztult ezerkötetes szakkönyvtára s tizenötezres herbáriuma is. Mindent újra kellett kezdeni. Zalában telepedett le, s kezdett a gyomnövényekkel foglalkozni. — A minisztériumban megértették. hogy ű.i kutatásokra van szükség, s ezért 1947-ben lehetőséget biztosítottak, hogy az ország tizennégy különböző helyén kutatásokat végezhessek. A feleségem varrta a hátilegfőbb jellemzője ugyancsak e nem száraz, nem technokra- tikus, sőt nagyonis az emberre, a tényleges emberi érdekekre és értékekre figyelő racionalitás. Ennek szerzett érvényt, amikor — fölmérve a tényleges lehetőségeket — a három menetes cukorrépa-betakarítás gépeire összpontosította az erőket, s majd csak most kerül napirendre a két és az egy menetben végrehajtott szedés. Ezt valósította meg, amikor kiválasztotta a tröszt vezető munkatársait, ennek tiszteletben tartását követelte meg tavaly, a kombájnok nagy, országos átcsoportosításakor, a pénzügyi alapok felosztásánál... Szűkszavúan tényeket sorol. Természetesen a tröszt egészére vonatkozó tényeket, a megszervezett hétköznapokat. Leghűebben így véli jellemezni az ötvenezer embert összefogó szervezetet. Akaratlanul így mutatja meg saját arcát, hiszen az a' típus, akinél a tett maga az ember. Mészáros Ottó zsákot, amivel útnak indultam ... Négy esztendővel később Fontosabb szántóföldi gyomnövények címmel könyvet jelentetett meg kutatásainak tapasztalatairól. 1952-ig már az ország nyolcvan körzetének gyomtérképét készítette el, amikor... — Hivatalosan lebeszéltek kutatásaim folytatásáról. Hogy miért? Akkor kezdődött hazánkban a nagyobb méretű vegyszeres gyomirtás. Sokan akkor azt hitték: feltalálták a csodaszert. Egy dologról feledkeztek meg: a különböző gyomnövények különböző módon reagálnak a vegyszerekre. Hogy eredményesen védekezhessünk ellenük, meg kell ismernünk biológiai és ökológiai tulajdonságaikat. Ezért, ha hivatalos támogatás nélkül is, de tovább folytattam kutatásaimat ... Újabb kutatásairól 1957-ben Gyomnövények — gyomirtás című kötetében számolt be, amelyben már hétszáz — hazánkban honos — gyom természetrajzával ismerteti meg a szakembereket. Akkor már újra elismerik kutatásainak szükségességét. Kiváló és érdemes művészek A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Magyarország ! felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából, a szocialista kultúra terén elért eredményeik elismeréséül A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KIVÁLÓ MŰVÉSZE CÍMMEL TÜNTETTE KI Randa Ede Kossuth-dijas csellóművészt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárát, a Magyar Népköztársaság' érdemes művészét előadóművészi és zenepeda- dógiai munkásságáért. Delly Rózsit, a Magyar Állami Operaház magánénekesét, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét több évtizedes kiemelkedő művészi pályafutásának elismeréséül, Ék Sándor Kossuth-dijas és Munkácsy-dijas festőművészt, a Képzőművészeti Főiskola tanszékvezető tanárát, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét életművéért és pedagógiai tevékenysé- sége elismeréséül, Lakatos Vince filmrendezőt, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét több mint két évtizedes filmrendezői munkásságáért, Lázár Mária színművészt, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét sikerekben gazdag művészi pályafutása elismeréséül, Miháltz Pál Munkácsy-díjas festőművészt, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét életművéért, kiemelkedő alkotói munkásságának elismeréséül, Rajz Jánost, a Nemzeti Színház Kossuth-dijas és Jászai-díjas színművészét, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét kiemelkedő alakításaiért és sokoldalú művészi tevékenységéért, dr. Szilágyi Dezsőt, az Állami Bábszínház igazgatóját, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét a bábművészet fejlesztése érdekében végzett nemzetközi rangú alkotói munkásságáért és elméleti tevékenységéért, 1967-tol — a mezőgazdaság gyakorlatát segítendő — mód nyílik arra is, hogy kiterjedtebben végezze kutatásait. Ehhez biztosított segítséget az Akadémia és a szakminisztérium. — Két esztendőn át itt, a vácrátóti botanikus kertben képeztük át gyomnövényes szakemberré a megyei növényvédő állomások egy-egy munkatársát. A nagy felmérés 1969-ben kezdődött a jól képzett huszonöt szakember bevonásával. Három éven át, évente negyvenezer kilométert utaztam az országban terepjárón. Vagyis annyit, mintha évente egyszer megkerültem volna a földet. Udvardy Tibort, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét több évtizedes kiemelkedő művészi pályafutásának elismeréséül, Váradi Hédit, a Nemzeti Színház Jászai-díjas színművészét, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét kiemelkedő színészi alakításaiért és sokoldalú művészi munkásságáért, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉRDEMES MŰVÉSZE CÍMMEL TÜNTETTE KI Balogh István Munkácsy-dijas grafikusművészt a politikai plakátművészet terén elért eredményeiért, Bálint Endre festőművészt több évtizedes alkotó munkája elismeréséül, Bächer Mihály Liszt-díjas zongoraművészt, az Országos Filharmónia szólistáját két évtizedes kiemelkedő zongoraművészi tevékenységéért, Bodrogi Gyulát, a József Attila Színház Jászai-díjas színművészét művészi alakításaiért, különösen a zenés vígjátékokban játszott szerepeiért, Czabarka Györgyöt, a Magyar Televízió Balázs Béla-dijas főoperatőrét a magyar televíziós filmekben nyújtott kiemelkedő operatőri tevékenységéért, Galambos Erzsébetet, a Fővárosi Operettszínház Jászai-díjas színművészét az operettben és a modern zenés műfajban nyújtott kiemelkedő alakításaiért, Gencsy Sárit, a Magyar Állami Operaház magánénekesét sokoldalú művészi pályafutásáért, Havas Ferencet, a Magyar Állami Operaház Kossuth-dijas és Lisztdíjas magántáncosát a balettművészetben nyújtott kiváló teljesítményeiért, Horvai Istvánt, a Vígszínház kétszeres Kossuth-dijas rendezőjét rendezői munkásságáért, különösen a magyar drámák és az orosz klasszikusok színpadra állításáért, Kolonits Ilona Balázs Béla-dijas filmrendezőt a dokumentumfilmrendezésben elért kimagasló eredményeiért, László Margitot, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét a klasszikus operákban nyújtott kiemelkedő alakításaiért, Maros Rudolf Erkel-díjas zeneszerzőt kiemelkedő és sokoldalú zeneszerzői munkásságárt, Marton László Munkácsy-díjas szobrászművészt több évtizedes művészi alkotómunkájáért, jelentős köztéri szobraiért és emlékműveiért. Máthé Évát, a miskolci Nemzeti Színház Jászai-díjas színművészét a prózai és a zenés műfajban nyújtott kiemelkedő alakításaiért, Perczel Károlyné textiltervező iparművészt a hazai textiltervezés területen elért kimagasló művészi eredményeiért. Reményi Sándort, a Magyar Állami Operaház magánénekesét több évtizedes, eredményekben gazdag művészi pályafutásáért, Rév Miklós Balázs Béla-dijas fotóművészt több évtizedes íoaó- művészeti tevékenységéért, Sándor Jánost, a Győri Filharmonikus Zenekar Liszt-díjas igazgató-karnagyát a Győri Filharmonikus Zenekar vezetőjeként elért hazai és külföldi koncertsikereiért, az új magyar zeneművek bemutatásáért, Segesdy György Munkácsy-díjas szobrászművészt köztéri szobraiért, különös tekintettel a Budapesten felállított ma rx—Engels emlékműért, Simon Zsuzsa Kossuth-dijas színművészt, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanárát színészi alakításaiért, több mint két évtizedes színésznevelői munkásságáért, id. Szabó István Kossuth-dijas szobrászművészt több évtizedes szobrászati munkásságának elismeréséül, különösen a bányászok életét ábrázoló alkotásaiért, Szántó Piroska Munkácsy-díjas festőművészt több évtizedes kiemelkedő festői és grafikai munkásságáért, Szemes Marit, a József Attila Színház Jászai-díjas színművészét kiemelkedő színpadi alakításaiért, elsősorban a magyar és szovjet drámákban kiválóan megformált szerepeiéit, Szeszler Tibor Liszt-díjas oboaművészt, az Állami Hangverseny- zenekar tagját művészi pályafutásának elismeréséül, a magyar előadóművészét fejlesztésében elért eredményeiért, Szőnyi Ferencet, a Magyar Állami Operaház Lisfct-díjas magánénekesét kiemelkedő művészi teljesítményeiért, főleg az új magyar operákban nyújtott alakításaiért, Tomanek Nándort, a Vígszínház Jászai-díjas színművészét sikeres művészeti tevékenységért. kiemelkedő jeUemábrázoló alakításaiért, Vígh Tamás Munkácsy-díjas szobrászművészt a szobrászatban I elért kimagasló alkotói tevékeny- I régéért. Művészeti díjasok Az. eredmény nem maradt el. Az asztalon fekvő korrek- turakötegre mutat. — Még ebben a félévben megjelenik Gyomnövények címmel a kutatómunka első, nyolcszáz oldalas kötete, amely már nyolcszázöt gyomnövényfaj biológiáját ismerteti. Ezt követően majd az esztendő második felében a Gyomirtás című, második kötet. Érdemes idézni a megjele- nésre váró első kötet néhány érdekes megállapítását. „Amíg 1950-ben a búzaterület harmincnégy százalékát uralta a gyom, a mad, jobb agrotechnika és a rendszeres vegyszeres gyomirtás következtében ez az arány huszonhét százalék alá csökkent... Amíg 1950-ben a folyandár szulák volt a legelterjedtebb gyomnövény, s az összes szántóföldi terület nyolc százalékát borította, ez az arány két és fél százalékra csökkent. Ugyanakkor azonban az 1950-ben nem egészen egy százalékot kitevő kakaslábfű majd három és fél százalékra nőtt!” — Mindez azt bizonyítja, hogy nem elég csak egyes, nagyon szapora gyomfajtákra [ odafigyelni s megkeresni az I ellenük való védekezés módját, ügyelni kell arra is, nehogy az eddig jelentéktelennek tartott gyomnövények ugrásszerűen megnövekedj en ek. Vagyis, továbbra is legalább olyan szükség van a kutatások folytatására, mint volt eddig ... Prukner Pál A JÓZSEF ATTILA-DÍJ L FOKOZATÁT KAPTA Csanádi Imre költő, Fekete Gyula író, Fodor András költő, Mesterházi Lajos író, Moldova György író, Rab Zsuzsa műfordító és Szi- ráky Judit író. H. FOKOZATÁBAN Abody Béla kritikus, Buda Ferenc költő, Fekete Sándor irodalomtörténész, Jánosi István költő, műfordító, Miklós Pál irodalomtörténész és Varga Domokos író. m. FOKOZATÁBAN Kovács Sándor Iván kritikus, Orbán Ottó költő, műfordító és Veress Miklós költő részesült. JÁSZAI MARI-DÍJASOK: I. fokozat: Béres Ilona, a Vígszínház színművésze, Bozó László, a Magyar Rádió főrendezője, Holl István, a pécsi Nemzeti Színház színművésze, Horváth Gyula, a József Attila Színház színművésze. IL fokozat: Almási Éva, a Madách Színház színművésze, Harsányi Gábor, a Thália Színház színművésze, Hofi Géza, a Mikroszkóp Színpad színművésze, Kőszegi Gyula, a Déryné Színház színművésze, Löte Attila, a Madách Színház színművésze, Sík Ferenc, a pécsi Nemzeti Színház rendezője, Szegedi Erika, a Vígszínház színművésze. in. fokozat: Csomós Mari, a szolnoki Szigligeti Színház színművésze, Dobált Lajos, a veszprémi Petőfi Színház színművésze, Jobba Gabi, a 25. Színház színművésze, Székely László, a szolnoki Szigligeti Színház díszlet- tervezője. A BALÁZS BÉLA-DlJ I. fokozatát Huszárik Zoltán filmrendezőnek, Simó Sándor filmrendezőnek és Szőnyi G. Sándornak, a Magyar Televízió rendezőjének ítélték. H. fokozatát Czeizing Lajos fotóművész, Féner Tamás fotóművész, . Koza Dezső filmrendező-asszisztens és Szalóky József dramaturg kapta. ni. fokozatában Bánki László filmrendező, Biró Miklós, a Magyar Televízió operatőre és zöldi István filmoperatőf részesült. AZ ERKEL FERENC-DÍJ H. fokozatában Bónis Ferenc zenetörténész, a Magyar Tudományos Akadémia Zene- tudományi Intézetének munkatársa, Huszár Klára, a Magyar Állami Operaház rendezője és Kocsér Miklós zeneszerző részesült. A LISZT FERENC-DU I. fokozatát Kovács Eszter, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Melis György, a Magyar Állami Operaház magánénekese és Turpinszky Béla, a Magyar Állami Opéraház magánénekese kapta. n. fokozatában Begányi Ferenc, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Breitner Tamás, a pécsi Nemzeti Színház karmestere, Kocsis Zoltán zongoraművész, Ránki Dezső zongora- művész, Szebenyi János, a Magyar Állami Hangversenyzenekar fuvolaművésze és Szegedi Anikó zongoraművész részesült. m. fokozatát Kotlári Olga, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének szólistája, Pászti Miklós, az Állami Népi Együttes énekkarának vezető karnagya, Sajti Sándor, az Állami Népi Együttes magántáncosa, Ster- binszky László, a Magyar Állami Operaház magántáncosa és Tibay Kriszta, a debreceni Csokonai Színház magánénekese kapta. A MUNKÁCSY MIHÁLY-DIJ L fokozatát Huszár Imre szobrászművésznek és Ruzicskay György festőművésznek ítélték. H. fokozatát Gyulai Liviusz grafikusművésznek, Kamotsay István szobrászművésznek, Lenkey Zoltán grafikusművésznek és Sváby Lajos festőművésznek nyújtották át. III. fokozatában Gunda Antal grafikusművész, Kumposzt Éva keramikus iparművész, Muharos Lajos ötvös iparművész, Rózsa Gyula művészettörténész, kritikus, Somos Miklós festőművész és Veres Lajos ipari formatervező-művész részesült.
