Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-20 / 92. szám
Lenin tiszteletére Elméleti konferencia a munkásosztály helyzetéről Ma a Pest megyei Pártbizottság oktatási igazgatóságán jönnek össze a megye járásainak, városainak agitációs és propagandamunkáját irányító pártveze- tak, nagy számban vezető propagandisták, pártoktatók és a pártiskola jelenlegi hallgatói. Az oktatási igazgatóság rendezésében elméleti konferencián vesznek részt. A legméltóbb módon emlékeznek így meg V. 1. Lenin születésének 103. évfordulójáról, a tiszteletére rendezett tanácskozással. A konferencia témája is a legméltóbb az ünnepi alkalomhoz: a munkásosztály problematikája áll a középpontban. A munkásosztályé, amely vezető szerepet tölt be társadalmunkban és szövetségben a parasztsággal, legfőbb politikai alapját képezi államunknak. Nagyon is indokolt tehát, hogy a lenini ideológia szellemében, marxista—leninista elemzéssel kapjon megvilágítást, hogy Pest megyében miként tölti be vezető szerepét a munkásosztály, miként hat soraira napjaink társadalmi fejlődése, hogyan érvényesül éfdekvédelme, hogyan töltődik fel a ma fiataljaiból és milyen eszmei szerepet játszik szocialista építésünkben. A konferencia napirendje ezért e gondolatok köré tömörül. Referátumot dr. Pethő György, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, kandidátus, az Agrár- tudományi Egyetem rektora tart „A munkásosztály vezető szerepe. A társadalmi fejlődés hatása a munkás- osztályra Pest megyében” címmel. Ehhez hat korreferátum hangzik el: dr. Dobi Ferenc, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagja, az SZMT vezető titkára „Érdekvédelmi és nevelési kérdések a munkások körében” címmel, Fodor László, a megyei pártbizottság tagja, a KISZ megyei bizottságának első titkára „Az ifjúmunkások politikai aktivitása és munkássá válásuk folyamatának néhány kérdése”, Huszár Aladár, az Oktatási Igazgatóság tanszékvezető tanára „Az anyagi ösztönzés szerepe a munkások szocialista nevelésében”, Kovács Sándor, a megyei pártbizottság tagja, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója „A munkásosztály helyzete Nagykőrösön és befolyásának hatása a város életére”, dr. Kövesi Tibor kandidátus, az Oktatási Igazgatóság tanszékvezető tanára „A kispolgáriság gazdasági gyökerei”, dr. Sátor János, a megyei pártbizottság tagja, a Mechanikai Művek vezérigazgatója „Tudományos-technikai forradalom és a munkásosztály helyzete” címmel egészíti ki az előadást. Az elméleti konferencián adják át ezúttal is — már hagyományosan — a Lenin-emlékplaketteket a különösen kiemelkedő tevékenységet kifejtett propagandistáknak. A Lenin tiszteletére más években is rendezett ünnepi ülések közül kiemelkedik ez az idei. Ilyen fontos tudományos, elméleti konferenciával ezúttal ünnepli az évfordulót a megye, s az előadások várható magas színvonala, a résztvevők száma, összetétele is mindenképpen jelentős eseménnyé avatja. E helyről is köszöntjük ezért a Lenin-évforduló jegyében, a mai megyei elméleti konferenciát. Péter János moszkvai megbeszélései Hazánk külügyminisztere, Péter János, aki az elmúlt két hétben hivatalos látogatást tett Japánban, illetve a Mongol Népköztársaságban, útban hazafelé, megszakította útját Moszkvában. Péter János, aki nem hivatalosan időzik a szovjet fővárosban, csütörtökön délelőtt — Gromiko szovjet külügyminiszter távollétében — találkozott és eszmecserét folytatott Vaszilij Kuznyecowal, a szovjet külügyminiszter első helyettesével. Előzőleg, szerda este, közvetlenül Moszkvába érkezése után, külügyminiszterünk megbeszélést folytatott Nyikolaj Rogyionov szovjet k ü lü gymi n iszter-hely ettessel is. A csütörtök délelőtti több mint egyórás megbeszélésen Vaszilij Kuznyecov mellett részt vett a szovjet külügyminisztérium több más vezető diplomatája is. Magyar részről a szovjet külügyminisztérium Szmolenszk téri épületében megtartott találkozóra Péter Jánost elkísérte .Monori István, moszkvai nagykövetségünk ideiglenes ügyvivője. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott megbeszélésen Péter János és Vaszilij Kuznyecov a nemzetközi kérdések széles körét érintették, s megkülönböztetett figyelmet szenteltek az európai biztonsági konferencia előkészítésével összefüggő kérdéseknek, továbbá más európai problémáiknak. Vasizilij Kuznyecov, a szovjet külügyminiszter első helyettese az eszmecserét követően a külügyminisztérium Tolsztoj utcai vendégházában ebédet adott Péter János tiszteletére, Csütörtökön este Péter János külügyminiszter és a kíséretében levő személyiségek a Kreml kongresszusi palotájának színháztermében megtekintették Minkusz: Don Quijote című balettjét a moszkvai Nagyszínház balettegyüttesének előadásában. Cselekvő támogatás O t hónap telt el a párt Központi Bizottsága 1972. november 14— 15-i ülése óta, s az ott hozott állásfoglalás — amint azt a Központi Bizottság április 18-i ülése megállapította — „széles körű egyetértésre, cselekvő támogatásra talált; a feladatok végrehajtása számos területen jelentős eredményeket hozott”. A mostani áttekintés, a kül- és belpolitikái tevékenység, a gazdasági munka legfőbb jellemzőinek összegezése nemcsak azt bizonyítja, hogy a párt Központi Bizottsága következetesen figyelemmel kíséri és ellenőrzi a határozatok végrehajtását, hanem azt is, hogy mindez a legszélesebb nyilvánosság előtt megy végbe. Természetesen rövid idő öt hónap, de valójában, a dolog lényegét nézve, a novemberi határozat nem új teendőket fogalmazott meg, hanem a X. kongresz- szus határozatainak további, tökéletesebb érvényesítéséhez adott útmutatást. A Mechanikai Művek pártvégrehajtóbizottságának néhány tagjával beszélgetve figyeltem fel egy lényeges megállapításra, ami így hangzott: a dolgozók a gyárban először érzelmi alapon ítélik meg a vezető párttestületek egy-egy állásfoglalását, s majd csak azután veszi kezdetét az értelmi azonosulás. Valóban nem kívánt nehéz munkát a határozatba foglaltak megértetése, ám ebből aligha következik az, hogy a teendők súlya is kevesebb. A bonyolult nemzetközi helyzet, a gazdasági feladatok összetettsége, a társadalmi aktivitás fokozása nem tűri a sémákat, a tétlen bóloga- tást, a „tapsolni és várni” típusú egyetértést. Mindenkinek a maga helyén, a maga munkájában kellett és kell értelmeznie, alkalmaznia a X. kongresszus határozatait, s az ezekre támaszkodó központi bizottsági állásfoglalásokat. Ez már nem megy olyan gyorsan, olyan könnyen, mint maguknak a teendőknek az elfogadása, de — a tények igazolják — gyarapodó eredménnyel jár. B eszédes bizonyítéka volt ennek a megyében a tanácsválasztások előkészítése és lezajlása, az például, hogy a budai, a nagykátaí, a monori járásban a jelölőgyűléseken még soha nem vettek részt a bejáró munkások olyan nagy számban, mint most. Joggal állapította meg a Központi Bizottság április 18-i ülése, hogy „az elmúlt hónapokban észrevehetően fokozódott a munkástömegek aktivitása, ami egyaránt kifejeződik a munkában, a munkahelyi kezdeményezésekben és a közéleti tevékenységben”. Márpedig a munkástömegek magatartása döntő hatást gyakorol az egész közvéleményre, s így igaz ez településen belül is. Vácott az iparban foglalkoztatottak 12,5 ezer ember a legfőbb tényezője a közfelfogás alakulásának, ha a gyárakban, a vállalatoknál rendben mennek a dolgok, akkor a város légköre is nyugodt. Ezt szem elől téveszteni nagy hiba lenne. Intézkedések sora igazolta és igazolja a munkások előtt, hogy a hozott határozatok a gyakorlatban is testet öltenek. Megtörtént például annak az ötven nagyvállalatnak és trösztnek — közöttük a megyében öt tröszt több vállalatának, s tizenhárom további vállalatnak, gyárnak, gyáregységnek — a kijelölése, amelynek tevékenységét különleges figyelemmel kell kísérni. Március elsején végrehajtották az állami ipar munkásainak és művezetőinek béremelését, s ennek során csupán egyetlen helyen, a Nagykőrösi Konzervgyárban a központi forrásból az év tíz hónapjára 4,3 millió forintot használhatnak fel, kiegészítve azt még saját bér- fejlesztési lehetőségeikkel. Mindezek eredményeként a munkások éves átlagkeresete a tavalyi 23 684 forintról idén 26 060 forintra növekszik a gyárban. Hasonló módon bővíthet- nénk a példatárat, utalva a beruházási megszigorítások hasznos következményeire, az árellenőrzések fokozásának szükségességére, így a gyermekruházati cikkeknél végrehajtott intézkedésekre, de bizonykodni fölösleges. T alán nem ad okot a félreértésre a megfogalmazás: népszerű határozat a párt Központi Bizottságának 1972. november 14—15-i ülésén hozott állásfoglalás, népszerű a szó igaz, teljes értelmében. Ezt visszhangja, megértése — s ami a legfőbb —, támogatása igazolja a legjobban. Megérezték és megértették az emberek, hogy vannak központi, országos feladatok, s vannak teendők, amelyek helyben, s csakis helyben oldhatók meg. A társadalmi aktivitás biztatása, az önállóság helyes értelmezésének ösztönzése hallható ki mind a novemberi, mind 'a mostani központi bizottsági határozatból. Annak az álláspontnak az érvényesítése, amelyet így fogalmazott meg szerdai ülésén a Központi Bizottság: „A X. kongresszus* gazdaságpolitikai céljainak teljes elérése további szervezett, lelkiismeretes és pontos munkát kíván. Ennek érdekében szilárdítanunk kell a munkában az országszerte tapasztalt egységet, fegyelmet, helytállást”. M. O. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ pest MEGYEI BIZOTTSÁGA"ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1973. ÁPRILIS 20., PÉNTEK A szocialista közösség egyenrangú tagjai Pest megyei nemzetiségek konferenciája A Pest megyed Tanács végrehajtó bizottsága, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága és a Magyarországi Nemzetiségi Szövetségek közös rendezésében megyei nemzetiségi konferenciát rendeztek tegnap az MSZMP Pest megyei Bizottságának oktatási igazgatóságán. A tanácskozáson megjelent és annak elnökségében foglalt helyet Jámbor Miklós, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Herczeg Ferenc, az MSZMP KB alosztályvezetője, dr. Wild Frigyes, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára, Such János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára, Gyúrok György, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének titkára, Peják Emil, az MSZMP budapesti Bizottsága oktatási igazgatóságának vezetője, Göndics Zoltán, az MSZMP Pest megyei Bizottsága Oktatási intézetének vezetője, dr. Kővágó László, a Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője, dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Reischl Antal egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának alelnöke, Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára és dr. Rácz Zoltánná, a fővárosi tanács művelődésügyi főosztályának helyettes vezetője. Eredményeink is közösek A tanácskozást József Attila ! A Dunánál című verse vezette be, amelyet Klemm Pál, a pé- celi művelődési ház irodalmi színpadának vezetője adott elő. Dr. Csicsay Iván, a konferencia elnöke köszöntötte azután a több * minit kétszáz részvevőt — Megyénk életében is fontos esemény ez a konferencia mondotta a többi között Csicsay Iván. — Pest megye az ország legnépesebb megyéje. Eredményeink elérésében számottevő erőt képviselnek nemzetiségeink: a szlovák, a német és a délszláv lakosság. Az eddig közösen elért eredmények arra köteleznek mind- annyiunikait, hogy továbbra is nagy felelősséggel, körültekintően tárjuk fel a problémákat, határozzuk meg tennivalóinkat. Nincsenek megoldatlan kérdések Az elnöki megnyitót követően Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkaira tartott tájékoztatót a nemzetiségi politika megyei helyzetéről és feladatairól. — Pest megye területén a magyarok mellett — mondotta bevezetőjében —, a megye hatvan községében él kisebb- nagyobb számú német, szlovák, illetve szerb-horvát anyaaz épülő II. tiszai vízlépcsőt. Az intéző bizottság eredményesnek ítélte a fiatalok véd- nökségi tevékenységét s úgy I magyar lakosság; politikai, gazdasági, társadalmi helyzetük azonos a megye többi állampolgárának helyzetével; szabadon használhatják anyanyelvűket, ápolhatják saját kultúrájúkait, szokásaikat, megtarthatják nemzetiségüket és ehhez élvezik pártunk és kormányunk folyamatos erkölcsi és anyagi támogatását. Ez a fő oka annak, hogy nincsenek megoldatlan alapkérdéseink. Megyénkben nemcsak szülőföldjüket, hanem a szocialista közösséget is szeretik, amelyhez gazdasági érdekeik is kapcsolják őket. Egyenrangú félként A továbbiakban Kovács Antalné elmondotta, hogy a községi, járási, megyei párt- és tanácsi szervekben, a társadalmi, tömegszervezeti és termelőszövetkezeti vezetésben a nemzetiségiek képviselete általában számarányuknak megfelelően alakult A Hazafias Népfront megyei bizottságában például mindhárom nemzetiségnek megtalálhatók a képviselőt — Jól kapcsolódnak a nemzetiségek megyénkben a községfejlesztési, szépítés! munkához — folytatta beszámolóját Kovács Antalné. — Nem egy olyan nemzetiségi községről tudunk, ahol igén niagy az elvégzett társadalmi munka értéke. Van olyan nemzetiségi község is, mint például Nagy- tarcsa, amely e versenyben tőségek minél jobb kihasználása, illetve a tervezett üdülőkörzet kialakításában való fokozott részvétel. — Örvendetes, hogy közmű-r velödési intézményeink, a művelődési házak és könyvtárak, valamint az azokban működő szakkörök tudatosan és tervszerűen gyűjtik és használják fel a nemzetiségi települések hagyományait, értékeit. Igen népszerűek például Maglódon, Tökölön, Püspökhatvanban, Sóskúton és Pilisszentkeresz- ten a nemzetiségi Röpülj páva körök. Sikereik már régen túllépték nemcsak a település és a megye, hanem nem egy esetben az ország határait is. A maglódiak például Csehszlovákiában, a tököllek pedig Jut goszláviában szerepeltek. Alapfeltétel a nyelvoktatás Ezután a nemzetiségi találkozók jelentőségéről, majd pedig az egyre bővülő nemzetiségi könyvtárhálózat fejlesztéséről szólt, valamint a nemzetiségi közoktatás helyzetéről. — A községekben a nemzetiségi kérdés elsősorban az anyanyelvi kultúra ápolásában és megőrzésében jelentkezik, aminek egyik alapvető felítélteié — mondotta — a nemzetiség nyelvének oktatása. Jelenleg megyénk nyolc járásának huszonegy óvodájában huszonnyolc nemzetiségi óvónő oktat küencszáznegyven óvodást német, szlovák, illetve szerb- horvát nyelvre. Az általános iskolák közül harminchétben folyik nemzetiségi nyelvoktatás hetven pedagógus vezetésével. Befejezésül a népfront megyei titkára legfőbb feladatnak a nemzetiségiek helyzetének állandó tanulmányozását jelölte meg, mert mint mondotta: csak ez segíthet hozzá ahhoz, hogy együtt a nemzetiségiekkel és azok szövetségeivel, időben felfigyeljünk mindem problémára, s azokat megoldva tovább erősítsük megyénkben is a nemzeti egységet. (A korreferátumokat a 3. oldalon ismertetjük.) KÖZÉLET Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtö- >kön fogadta Nguyen Thanh Binh minisztert, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya ellenőrzési bizottságának elnökét. A baráti találkozón részt vett dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a KNEB elnöke és Hoang Coung, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete is. Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki a KGST Végrehajtó Bizottságának ülésén vesz részt Moszkvában, tegnap a magyar— szovjet gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről tárgyalt szovjet kollégáival. Keserű Jánosné könnyűipari miniszter csütörtökön Zalaegerszegen ünnepélyesen felavatta a Zala Bútorgyár új központi részlegét. Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese fogadta Paul Georg Jyrka Nkalliót, a Finn Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben adja át megbízólevelét. Jósé Saavedra Suarez, a Bolíviai Köztársaság első magyarországi nagykövete megérkezett Budapestre. nyelvű ember. A velük való foglalkozás szocialista államunkban politikai kérdés még alkkor is, ha számuk a megye magyar lakosságának csak kis százalékát teszik is ki. A tényeknek megfelelően elmondhatjuk, hogy a megye nemzetiségei ugyanúgy élvezik a szocializmus vívmányait, mint a már több alkalommal is első díjat nyert. Ez is azt bizonyítja, hogy nincs a megyénknek olyan politikai, gazdasági, kulturális tevékenysége, amelyben a nemzetiségiek egyenrangú félként ne vennének részt a magyar lakossággal együtt. A nemzetiségiek kulturális helyzetéről szólva elmondotta: Eredményes védnökség ki új öntözőrendszerek mielőbbi bekapcsolásáért Csütörtökön Kiskörén tartotta ülését a KISZ Központi Bizottságának intéző bizottsága: megvitatták a kiskörei vízlépcső és öntözőrendszer felett vállalt KlSZ-védnök- ség teljesítésének tapasztalatait, majd megtekintették döntött, hogy a védnökség hosszú távú, 1985-ig szóló feladata a második építési ütem munkáinak gyors és pontos befejezése, az új öntözőrendszerek mielőbbi bekapcsolása, öntözőfürtök építése, az üzemi öntözési lehe/ I J i
