Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-20 / 92. szám

\ N 2 fjgjmjsz Sine die Miután az Izrael libanoni ag­ressziójáról folyó vitában a Biztonsági Tanács szerdai ülé­sén határozottan elítélte Izrael libanoni támadását, agressziós és terrorpolitikáját India, Fran­ciaország, Peru, Panama és Ke­nya képviselője, majd El Zajjat egyiptomi külügyminiszter és Tekoah izraeli delegátus szólalt fel röviden: a Biztonsági Ta­nács ülését sine die (határozat­lan időre) elnapolták. A tanács tagjai most konzultációkat kez­denek egy kompromisszumos határozati javaslat megszövege­zéséről. Ezzel szinte egy idő­ben a Biztonsági Tanács közel- keleti vitájával összefüggésben egy „kiegyensúlyozott határo­zat” kidolgozása érdekében az izraeli külügyminisztérium tiszt­viselői szerdán telefonbeszélge­tést folytattak az Egyesült Ál­lamok és Nagy-Britannia Tel Aviv-i nagyköve:ével. Ennek so­rán a diplomaták értésre adták, hogy „Izraelt nem elégítené ki, ha a BT csak Izraelt elítélő határozatot hozna”. A LIBANONI DIÁKSZÖ­VETSÉG szerdán ismét sztráj­kot és tüntetéseket hirdetett, tiltakozásul az ország hiányos védelmi képessége és a Liba­non, valamint a palesztinai mozgalom ellen elkövetett iz­raeli agressziók miatt. A főis­kolai és középiskolái diáitok egyúttal követelik az iskola- rendszer demokratizálását és azoknak az elbocsátott taná­roknak a visszavételét, akik a legutóbbi sztrájkban részt vettek. A diákszervezet ezen­kívül követeli, hogy a palesz­tinai ellenállás védelmére hozzanak létre nemzeti gárdát. Ennek szellemében szerdán 1500 egyetemista tüntetett Bej­rut főútvonalain, tiltakozásul Izrael Libanon elleni múlt he­ti terrorakciója ellen. A tün­tetők jelszavaikban elítélték Izraelt a barbár akció végre­hajtásáért. És még egy bejrúti hír: Amin Hafez, az új kijelölt libanoni miniszterelnök. Szolimán Frangie libanoni elnök Amin El-Hafezt, a par­lament külügyi bizottságának elnökét kérte fel az új kor­mány megalakítására. Szaeb Szalam kormánya, mint isme­retes, a *múlt héten mondott le, az izraeli betörést követően. A kijelölt miniszterelnök 46 éves közgazdász professzor, 1960 óta Tripoli kikötőváros egyik képviselője. A parla­mentben a Rasid Karamd volt kormányfő vezette demokra­tikus frontnak a tagja. A LIBANONI POLITIKAI PARTOK, köztük a Libanoni Kommunista Párt, a Szociális Haladás Pártja és a libanoni Baath-párt képviselői Bejrút­ban tanácskozásra ültek össze, hogy megvizsgálják az ország­ban uralkodó helyzetet Izrael állandó katonai provokációival összefüggésben. A tanácskozás részvevői nyilatkozatot fogad­tak el, amelyben élesen elíté­lik Izrael agressziós terjeszke­dő politikáját, valamint a nemzetközi jog összes normái­nak megsértését és Libanon szuverenitásának fenyegetését Tel Aviv részéről. A libanoni Partok képviselői az országos harc egységes programjának kidolgozását javasolják. A programtervezet előiránvozza áz ország műszaki fejlődésé­nek biztosítását, védelmi ké­nességének fokozását és nem­zett egységfront létrehozását is. A. B. T. LUIS ECHEVERRIA mexi­kói elnök csütörtökön Peking- ben megkezdte tárgyalásait Csou En-laj kínai miniszterel- aökkel. MST mem kSűrlap TÍZEZERBŐL HABOM .. „Kvantumerősítős " USA-toktikózós az aknákká! — másodszor lOHHOL KUDARCOT VA110TT? Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője pénteken rö­vid nyilatkozatban erősítette meg a VDK külügyminiszté­riumának azt a bejelentését, hogy az Egyesült Államok egy­oldalúan — immár másodszor — felfüggesztette a VDK terü­leti vizeinek aknátlanítását. Az amerikai nyilatkozat sze­rint amerikai részről azért rendelték el az alcnátlanítási művelet felfüggesztését, „mert a másik fél megsérti a tűzszü­netet Dél-Vietnamban és Laoszban”. A szóvivő nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy mikor térnek vissza az amerikai aknaszedő hajók a VDK felségvizeire. Mint a VDK külügyminisz­tériumának szóvivője beszá­molt róla, hogy az amerikai kormány mindeddig összesen csak hármat hatástalanított a több tízezer semlegesítendő akna közül. Az amerikai légierő nehéz­tet és szorosabbra vonják az ostromgyűrűt Takeo tartomá­nyi székhely és Tram Khna.r, valamint a főváros körül. Phnom Penhben bejelentet­ték, hogy Lón Nol tábornok, a rezsim elnöke öccsét, Lón Non tábornokot személyes megbízottjaként az Egyesült Államokba küldi, ahol Nixon elnökkel és az amerikai kor­mány tagjaival fog tárgyalni. A jelek szerint kudarcot vall Lon Nolnak a rezsimen belüli politikai ellenzékkel való kiegyezési kísérlete. Tá­jékozott körökből a Reuter úgy értesült, hogy a belső el­lenzék pártjai visszautasítot­ták az elnök kétes értékű kö­zeledési kísérletét és nem fo­gadták el a felajánlott helye­ket a tervezett 11 tagú politi­kai főtanácsban. BÉCS bolygók A Szovjetunióban olyan kvantumerősítőket dolgoztak ki, amelyek a milliméteres rá­dióhullámsávban működnek — írja a moszkvai Pravda csü­törtöki számában Alekszandr Prohorov akadémikus. Ezekben a műszerekben a lámpákat olyan kristályok he­lyettesítik, amelyeket a folyé­kony hélium hőfokára, mínusz 269 fokra hűtöttek le, és mág­neses mezőbe helyeztek. A kvantumerősítők alkalmazása lehetővé tette a rádióberende­zések érzékenységének nagy­mértékű növelését. Kibővítet­ték az égitestek rádiólokáció­jának lehetőségeit, jelentősen csökkentették az adatok ösz- szegyűjtéséhez szükséges időt. Például a Merkur bolygóról kvantumerősítő segítségével 10—15 nap alatt összegyűjtött adatokat hagyományos mód­szerekkel majdnem 10 év alatt lehetett volna megszerezni. A jövőben tovább növekszik majd a kvantumerősítők je­lentősége a Venus, Mars és más égitestek kutatásában — állapítja meg Prohorov aka­démikus. bombázói és vadászbombázói szerdán is támadták Kambod­zsa felszabadított területeit, miközben a Phnom Penh-i rendszer katonai helyzete vál­tozatlanul a válság jeleit mu­tatja Nyugati hírügynöksé­gek katonai körökből úgy ér­tesültek, hogy a felszabadító erők a tengerparti Kép fürdő­városnál, amelyet kedden fog­laltak el, tovább szélesítik az ellenőrzésük alatt álló terüle­Nem hivatalos, A NATO-országok nagykö­vetei szerdán Brüsszelben négy és fél órás tanácskozáson vi­tatták meg a Becsben január 31 óta tartó európai haderő­csökkentési konzultációk eddi­gi eredménytelenségének ok<*it. A hosszúra nyúlt tanácskozá­son több javaslat is elhang­zott a tárgyalások előrelendí­húsvéti szünet" tése érdekében, konkrét tervet azonban nem fogadtak el. A Brüsszeli nagyköveti találko­zón jelen volt Jonathan Dean és Bryan Quarles van Ufford, az európai haderőcsökkentés­ről Bécsben folyó előzetes konzultációkon részt vevő NATO-országok tárgyalókül­döttségének amerikai, illetve holland vezetője. Interkozmosz—9 Kopernikusz 500 Csütörtökön a Szovjetunió­ban „Kopernikusz 500” elne­vezésű Interkozmosz-sorozatú műholdat bocsátottak fel. Az Interkozmosz-széria kilence­dik szputnyikját Kopernikusz lengyel tudós és csillagász szü­letésének 500. évfordulója al­kalmából indították föld körüli pályájára a Szovjetunió és Lengyelország szakemberei. A szputnyik a nap sugárzásának erejét, valamint az ionoszféra jellemzőit vizsgálja. A műhol­don szovjet és lengyel beren­dezések működnek. A szocia­lista országok obszervatóriu­mai a kísérlet ideje alatt szinkronban vizsgálják a napot és az ionoszféra állapotát. Nemhivatalos „húsvéti szü­netet” tartanak a bécsi had- erőcsökkentésá eszmecsere részvevői — közölték a Hof­burg sajtóközpontjában. Hír szerint a delegációk legtöbbje hazautazik az ünnepekre és csak kedden tér vissza Bécsbe. Egyes bécsi vélemények sze­rint várható, hogy az ünnepek utáni napokban a ,/légyes”: a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok és Magyarország dele­gációja, továbbá a NATO-or­szágok konzultációs főmegbí­zottja ismét összeül megbeszé­lésre. Campordra várva... Elcsendesedett az önfeledt örömünnep a Buenos Aires-i utcán és május végéig, Hector Campora elnökké választott peronista ve­zető ünnepélyes beiktatásáig átmeneti, vá­rakozási időszak uralkődik Argentínában. Elhangzottak Peron, az 1955 óta Madridban élő exelnök nyilatkozatai is a Justicialista Front várható politikai fő irányvonaláról. Pe­ron utódjával, mozgalmának elnökké vá­lasztott vezetőjével, Camporával megtartotta immár az első „haditanácsot” is Rómában. A nyilatkozatok azonban még sok tekintet­ben homályban hagyják, milyen is lesz 18 év után a paronista kormányzás Latin-Ame- rika második legnagyobb lélekszámú orszá­gában, milyen változások, reformok várha­tók. Az általános várakozásnak ezt a légkö­rét most megtörték a gerillák sortüzei. Há­rom fegyveres erő lépett nagy aktivitással az argentin politikai élet színterére: a mon- tenerók, akik a peronista mozgalom szélső­séges fegyveres osztagainak vallják magukat, a nép „forradalmi hadserege” és a „forra­dalmi fegyveres erők” elnevezésű ultrabal­oldali osztagok. E szélsőséges elemek nem osztják a haladó erőknek azt az értékelé­sét, hogy Campora győzelme vereséget mért a hatalmon levő katonai vezetők terveire. A fegyveres csoportok elutasítanak minden bé­kés utat és csakis erőszak alkalmazásával vé­lik kikényszeríteni az ország forradalmi át­alakítását. Egyes kommentátorok szerint ma­gas rangú katonai vezetők elrablásával vagy meggyilkolásával ki akarják provokálni a hadsereg beavatkozását, hogy ily módon meg­akadályozzák Campora beiktatását. Ezek á csoportok attól tartanak ugyanis, hogy Cam­pora hatalomra jutásával a forradalmi hul­lám jelentősen csökken majd Argentínában és e fegyveres csoportok teljesen elszigete­lődnek. Jól emlékeznek ugyanis arra, hogy Peron, mozgalma fénykorában, hogyan ve­zette le és terelte a burzsoázia számára még elviselhető mederbe a forradalmi tömegek társadalmi változást követelő megmozdulá­sait. A jobboldali erők egy része, az argentin monopóliumok urai és a földesúri oligar­chia képviselői felismerték, hogy a katonai vezetők közvetlen kormányzása csődöt mon­dott és a peronista mozgalom másodvirágzása láttán abban reménykednek, hogy Campora kormányzása — néhány nélkülözhetetlen re­form alkalmazásával — elkerüli majd a robbanását és megóvja az uralkodó osztályok kiváltságait. Ezek a körök nagy megelégedés­sel üdvözölték Peron és Campora nyilatko­zatait a „baloldali szélsőségek” ellen. Az uralkodó osztályok egy eléggé tekin­télyes csoportja azonban nyugtalanul és gyanakvással szemléli a fejleményeket. Attól tartanak, hogy a peronisták hatalomra jutá­sával olyan front kerül kormányra, amely­ben ott vannak a munkásosztály valóságos forradalmi változásokat követelő tekintélyes osztagai. A dolgozók zöme ugyanis Argen­tínában a peronista szervezetek tagja. így hiába törekszik majd a Campora vezette cso­port óvatosabb politikára, a tömegnyomás a radikálisabb irányba kényszeríti — véleked­nek a jobboldali elemek. A legszívesebben azt látnák tehát, ha Campora beiktatása „az ultrabaloldali terrorcselekmények”* miatt meghiúsulna, vagy legalábbis ez a „terro­rista hullám” ürügyet szolgáltatna a hadse­reg számára az államélet több kulcspozíció­jának megtartására. Ebben a helyzetben a kommunista párt — amelynek betiltását mind a mai napig hi­vatalosan még nem vonták vissza —, arra tö­rekszik. hogy elősegítse Campora beiktatá­sát. A kommunisták, akik a választási had­járatban bírálták a Justicialista Front prog­ramjának súlyos hiányosságait és Oscar Alende elnökjelöltségét támogatták, a Népi Forradalmi Szövetség listáján több parla­menti képviselői mandátumot szereztek. A kommunista párt a nép változás iránti vá­gyának kiféleződőéként értékelte Campora győzelmét és közölte: kész támogatni a pe­ronisták pozitív programpontjainak megvaló­sítását, tovább bírálva természetesen a program következetlenségeit és fogyatékos­ságait. Az argentin kommunisták változatla­nul folytatják erőfeszítéseiket olyan széles népfront megteremtésére, amely egyesíti az ország valamennyi demokratikus, változást követelő erőit. Árkus István 1973. ÁPRILIS 20. PÉNTEK Bombák egy szó körül Ciprus szigetén április második vasárnapján 30 bombamerényletet követtek el és a főváros, Nicosia kör­nyékén tűzharc robbant ki a gerillák és a rendőrök között. Az események roha­násában, amelyek az önál­ló Ciprusi Köztársaság létét fenyegetik, szüntelenül fel­bukkan egy szó: Enózisz. Érdemes részletesebben foglalkozni azzal, amit ez a szó takar. Ez ugyanis — a gyakran kusza és az újság­olvasó számára sokszor ért­hetetlen összevisszaságban — némi rendet teremthet és kulcsot ad az események megértéséhez. Maga a szó a „csatlako­zást”, mégpedig — Ciprus esetében — a Görögország­hoz való csatlakozást je­lenti. Néprajzi szempont­ból, valamint érzelmi kö­töttség szerint ez teljesen érthető követelés. Hi­szen Ciprus több mint 600 ezres lakosságának csak­nem négyötöde görög. Ami a politikai előzményeket il­leti: 'az Enozisz követelését már sokkal bonyolultabb, összetettebb érvek alapján kell megítélni. Először is Ciprus sohasem tartozott Görögországhoz. Görögország hosszú évszá­zadokon keresztül török fennhatóság alatt állott, és csak az 1821-ben kibonta­kozó szabadságharc nyo­mán vált független állam­má. Angol—török megegye­zés értelmében 1878-tól kezdve Ciprus (különböző kormányzati formák között) Nagy-Britanniához, ponto­sabban a Brit Birodalom­hoz tartozott egészen 1959 augusztusáig, a Ciprusi Köztársaság függetlenségé­nek nemzetközi elismeré­séig. Igaz, a Görögország­hoz való csatlakozás köve­telése már röviddel 1878 után felvetődött. Szószólója a szigeten döntő politikai hatalommal rendelkező or­thodox egyház volt. Mai szemmel nézve az Enozisz, az akkori helyzetben pozi­tív jelentőséget kaphatott volna, amennyiben gyengít­hette volna a brit támasz­pontrendszer kialakulásá­nak folyamatát a Földközi­tenger medencéjében. Ang­lia éppen ezért mindvégig ellenezte a sziget csatlako­zását Görögországhoz. Sőt: hosszú-hosszú évtizedeken keresztül a görög kormá­nyok maguk sem támogat­ták túlságosan az Enoziszt. Ezek a kormányok ugyanis Anglia szövetségesei voltak, és Ciprus miatt nem akar­ták megzavarni az angol­görög kapcsolatokat. A kép voltaképpen akkor változott meg, amikor a második világháború . után a brit birodalom bukásnak indult, Görögország pedig az Atlanti blokk, a NATO tagja lett. Márpedig az európai és földközi-tengeri egyensúly szempontjából nem közömbös, hogy Ciprus olyan Görögországhoz csat­lakozik-e, amely tagja a NATO-nak. Ebben az eset­ben ugyanis maga a sziget is NATO-támaszponttá vál­nék. A sziget lakosságának élete és sorsa szempontjá­ból sem mindegy, hogy az a Görögország, amelyhez Ciprus csatlakoznék, a pol­gári szabadságjogokat tisz­teletben tartó demokratikus állam-e, vagy pedig a mun­kás- és haladó szervezete­ket elnyomó, szélsőjobbol­dali diktatúra. Az utóbbi két évtized ciprusi vitái során tehát ( azok az erők képviseltek józan és haladó álláspontot, amelyek történelmileg, el­vileg, érzelmileg elismerték ugyan az Enozisz jelentő­ségét — az adott helyzetben azonban politikai okokbpl nem tartották helyesnek! Ezek az erők — élükön Makariosz érsekelnökkel — a sziget függetlensége és szuverenitása mellett fog­laltak állást. A szocialista országok és általában a vi­lágpolitika haladó erői az Enozisz Makariosz által képviselt felfogását támo­gatják. Az Enozisz-kérdésnek van még egy «összetevője. Nevezetesen az, hogy Tö­rökország — a jelek szerint — nem tűmé el a sziget egészének csatlakozását Görögországhoz. Hiszen Cipruson jelentős török kisebbség él és a viszony a két közösség között rend­kívül feszült. Az adott helyzetben tehát az Eno­zisz azt jelentené, hogy két NATO-tagállam (Görög- és Törökország) Ciprus feje felett megállapodásra jut­na a sziget kettészakításá- ról! Ciprus nagyobbik fele Görögországhoz, a kisebbik Törökországhoz kerülne, ami még jobban megköny- nyítené a sziget átalakítását NATO-támaszponttá. Ezért hangoztatja jogosan a cip­rusi kormány, hogy az adott helyzetben az Enozisz voltaképpen a sziget felosz­tását jelentené Athén és Ankara között. Mindebből következik: a jelenlegi történelmi sza­kaszban a független, semle­ges politikát folytató Cip­rusi Köztársaság erősítése felel meg az európai és földközi tengeri béke, s a ciprusi nép elemi érdeked­nek. —i—e CSEHSZLOVÁKIA KOM­MUNISTA PÁRTJÁNAK Központi Bizottsága, a szövet­ségi kormány és a parlament elnöksége csütörtökön közös díszebáden búcsúztatta Cser- vonyenko szovjet nagykövetet. Ebből az alkalomból Gustáv Husák és Ludvik Svoboda ér­demeinek elismeréséül a Fe­hér Oroszlán Érdemrend el­ső fokozatával tüntette ki a szovjet diplomatát. ANVAR SZADAT egyipto­mi állam- és kormányfő fon­tos politikai beszédet tart majd május 1-én — jelentette a ME- NA-hírügynökség. Az elnök egy tömeggyűlésen beszél a Nílus deltájában levő El-Ma- halla El Kubra iparvárosban. I t 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom