Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-19 / 91. szám
4 Äi£Stiriap 1973. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK Előadássorozat Szentendrén Régészeti kutatások a Dunakanyarban Alkotó pedagógusok Pest megyeiek ankétja — dr. Köoeczi Béla előadása Néhány nappal ezelőtt tizenhárom előadásból álló, a régészettel foglalkozó előadás- sorozat kezdődött Szentendrén, a városi-járási könyvtárban. A sorozat bevezetőjeként dr. Torma István régész beszélt a Dunakanyar rézkori kultúrájáról. A továbbiakban a Szentendrén, Pomázon, Bu- dakalászon, Visegrádon és Esztergomban folytatott régészeti kutatások eredményeiről számolnak majd be az előadók. Május 7-12 Filmfesztivál A Szakszervezetek Országos Tanácsa és Miskolc megyei város május 7—12 között rendezi meg tizennegyedik alkalommal a miskolci film- fesztivált. Döntés született a kiemelkedő alkotások díjazásáról is. A tv- és mozifilmek között öt-öt kategóriadíjat osztanak ki. Különdíjat alapított a KISZ Miskolc városi bizottsága és a TIT Borsod megyei szervezete. Kiket nevezünk alkotó pedagógusoknak? Azokat, akik mindennapi munkájukon felül, de azzal szoros összefüggésben tudományos kutatásokat is folytatnak, és eredményeiket rendszeresen vagy alAkik nem sajnál A pedagógus szakmájának természete szerint szoros kapcsolatban áll a tudományok fejlődésével, s ennek a kapcsolatnak legelevenebb formája nyilvánvalóan a tudományok aktív művelése. Az MSZMP Központi Bizottságának tavalyi határozata az állami oktatás fejlesztéséről egyebek közt kimondja, hogy a határozat végrehajtásához „szakmájukat magas szinten művelő, önállóan gondolkodó ... szocialista elkötelezettségű pedagógusokra van szükség’’. Az alkotó pedagógusok vagy már ilyen szakemberek, vagy a legjobb úton haladnak afelé, hogy ilyenekké váljanak. Aki nem sajnálja az időt és a fáradságot a tudománytól, nem valószínű, hogy belekalmilag, valamilyen formában közzé is,teszik. A magyar iskolaügy hagyományai jól ismerik a pedagógusnak ezt a típusát* legjobb tanítóink, tanáraink közülük kerültek ki. iák a fáradságot fásult volna a tanítás egyébként nem könnyű munkájába. Helyi kezdeményezés Látva az alkotó pedagógusok munkájának fontosságát, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztálya két esztendővel ezelőtt — elsőként az országban — elhatározta, hogy számba veszi munkásságukat. Az első felméréseket dr. Mikulási Béla szakfelügyelő végezte. A vizsgálatok meglepő eredményekkel jártak. Kiderült, hogy "Pest megyében közel kétszázra tehető azoknak a pedagógusoknak a száma, akik tudományos munkával foglalkoznak. Majdnem eny- nyien vannak azok is, akik eredményeiket publikálják, illetve különféle pályázatokra beküldik őket. Az elkészült, kisebb-nagyobb tudományos dolgozatok száma közel kétezer, s közöttük még kandidátusi disszertáció is akad. Az első vizsgálatok cáfolha- tatlanul igazolták a művelődésügyi osztály kezdeményezésének jelentőségét: az alkotó pedagógusok nagy értékeket hoztak felszínre. Ám az is kiderült, hogy jó részük Magára hagyatva, a tudományos munka szempontjából mostoha körülmények között dolgozott, munkásságukat — előfordult ilyesmi is —« még saját iskolájukban sem ismerték. Ezek a pedagógusok tehát segítségre, támogatásra szorulnak. Ezt vállalta a művelődésügyi osztály — együttműködve a pedagógus-szakszervezet megyei bizottságával és a TIT megyei szervezetével —, s tegnap délelőttre ösz- szehívta a Pest megyei alkotó pedagógusok első ankétját, hogy közösen beszéljék meg gondjaikat, eredményeiket és a további feladatokat. A ta-‘ nácskozásra mintegy százhatvan Pest megyei pedagógus kapott meghívást, óvónők, tanítók, általános és középiskolai tanárok. EOVAKOSI KIÁLLÍTÁSOK Tájak, sorsok, életművek Czimra Gyula: Fehér házak. Nem egyszerűen csak műveket láthatunk az egyre zsúfoltabb kiállítótermek ben, hanem egyúttal választ kapiha-, tunk kérdésünkre: vajpn a művészet képes-e biztosítani egyszerire társadalmi feladatait és a személyiség teljes kibontakoztatását? Ügy tűnik, hogy e fogalmak nem ellentétesek egymással, hiszen BARTHA LÁSZLÓNAK a Helikon Galériában bemutatott alkotásai éppen arra utalnak, hogy a mű csak az önérték segítségével érheti el társadalmi hasznosságát, aminőség nemcsak a művészi előrehaladás-kiteljesedés fő követelménye, hanem közérdek is. Bartha könnyed vonalvezetéséhez tartalmasság járni: sziporkázó ötletekkel és elmé- lyüLtséggel öröíkíti meg a balatoni tájakat, olvasmányaihoz, élményeihez kapcsolódó belső látomásait. Nemzedéktársa, NOVOTNY EMIL RÓBERT képein hasonló kettősség figyelhető meg. Csupán a táj változik és a formák súlyosabb rendje, amely a festői karakter természetére és a mártélyi Tisza-kanyar sajátos hangulatára utal. A festő célja, hogy felidézze érzékeny képi átalakításaiban a párás hajnal és az égő naplemente atmoszféráját. A Csók István Galéria törzsközönsége ilyen esztétikai és emberi tanulságokkal távozhatott e feltárulkozó nemes életmű láttán. SZABÓ ISTVÁN fából készült szobrai Nógrád- ból érkeztek a Műcsarnokba. Alig fért el a sok ember, szobor a ihegnyitón, s ez a teltház-hangulat is igazolta e sodró termésű szobrász mesélőkedvének vonzó varázsát. Űr- rá lett minden nehézségen — súlyos autóbalesete után is volt elég ereje és hite új szobrokat faragni bányászokról, és (a néprajzi pontosságra is ügyelve) karancsberényi, kazári, őrhalmi, rimóci menyecskékről A művészi hivatás elszántsága és őszintesége érződik. CZIMRA GYULA emlékkiállításán is a Nemzeti Galériában. A szentendrei festők társaságának tagjaként különösen a szobabelső emberi tartalmakat kifejező világa érdekelte. Műveit májusban Szentendrén is kiállítják annak bizonyságául, hogy lezárt életműve Komiss Dezsőnek, sőt. Tilless Bélának is hasznos indításokat adott a pályaszakasz bizonyos periódusában. SZILVÁSY MARGIT a Balaton festője, aki Egry Józseftől kölcsönözte a ..kozmikus látás”-\. Az Ernst Múzeumban látható festmények víz parti tájakat idéznek él- omló partokkal és nádasokkal. A portrék közül kiemelkedik Szabó Lőrinc aromása. Kamarakiáldításom mutatkoztak be a fiatal korosztály tagjai, újszerű életérzésekkel és technikai újdonságokkal. Expresszív lendület hatja át SVÁBY LAJOS és MELOCCO MIKLÓS festményeit, illetve szobrait, amelyeket közös rendezésben vizsgálhatunk a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A kísérletezőkedv energiája és bátorsága az a mozzanat, mely a két művész munkásságát összekapcsolja. Mindketten írók belső arcát kutatják — Melocco Adyja hamarosan a ráckevei gimnáziumba kerül. DARABONT TAMAS tárlatát Pogány ö. Gábor nyitotta meg a Bolgár Kultúra helyiségében. A szürrealiszti- kus látásmód áttekinthető szerkezettel jelentkezik — antik életérzést rögzít, az anyaság örömeit, s bepillantást engedélyez Neszebar századokat tömörítő romjaihoz. A tudat termő aktivitása tisztázott képsorrá alakul — Darabont Tamás emberi gondolkodás- módja egybevágó vizuális szemléletével, mely művészetének legfőbb erénye. A Nemzeti Galériában megrendítő zene ad hangulati hátteret az ÜZENET AZ ÉLŐKNEK című dökumentumkiáliításnak, melyet Dávid Katalin rendezett. Radnóti Miklós, Pilinszky János verssorai kísérik az Auschwitzi Múzeum anyagát, amelyben a volt koncentrációs tábor foglyainak tárgyal és rajzos emlékeztetői közvetítik a gázkamrák gyalázatát, ártatlan embermilliók szörnyű sorsát. Csak egy a vigasztaló: hogy mindez múlt. hogy az egyetemes humánumra törekvő emberiség előbb-utóbb örökre kiiktatja történelméből a vadállatias ösztönöket, az értelmetlen pusztítást. Losonci Miklós / Az ankét az alkotó pedagógusok munkájának szempontjából határkő jelentőségű volt. Egyrészt lezárta a kéteszten- dős előkészítő-felmérő munkát, másrészt, de éppen ezzel, új távlatokat nyitott meg. Az ankét feladata az volt — mint Hargitay Károly, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője bevezetőjében egyebek közt kifejtette —, hogy hozzájáruljon az erők egyesítéséhez, a hasonló eredményeket felmutató alko-- tók egymáshoz* közelítéséhez, az eredmények ismertetéséhez, a törekvések összehangolásához. Lehetőségek és feladatok Hogy ez miképpen történhet meg, hogy a pedagógusok milyen formában és módon vehetnek részt még intenzívebben a tudományos kutatásokban, arra dr. Köpeczi Bélának., a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának A pedagógusok és a tudományos kutatás című előadása adott magyarázatot. Az előadás bevezető részében a Tudományos Akadémia főtitkára azt hangsúlyozta, hógy a tudományos kutatásokkal foglalkozó pedagógus — már ez önmagában mutatja, hogy fontos kérdésről van szó — igen nagy hatással van tanítványaira. Áttekintve a tudományos kutatások helyzetét, az előadó ismertette a kutatási terveket, majd arról beszélt, hogy a pedagógusok részt vehetnek a kisebb közösségek, a falu, az iskola számára fontos tudományos munkákban, de bekapcsolódhatnak az akadémiai tervek végrehajtásába, és természetesen folytathatnak pedagógiai kutatásokat tó. A kérdés másik része: a tudomány legújabb eredményeinek terjesztésében miképpen vehetnek részt a tanárok, tanítók? A pedagógusoknak ebben a tekintetben elsősorban az általános műveltség erősítésében vannak elsőrendűen fontos feladataik. Szekcióülések Az előadás után dr. Köpeczi Béla válaszolt a részvevők kérdéseire, majd Rudolf Ottó, a Pest megyei Továbbképző Kabinet igazgatója, főbb vonásaiban ismertette azokat a feladatokat, amelyeknek végrehajtásában az alkotó pedagógusok részt vehetnek. Délután öt szekcióban tanácskoztak tovább az ankét részvevői. A helytörténeti szekció dr. Lakatos Ernőnek, a megyei levéltár igazgatójának, az alsó tagozati és óvodai Miskolczi Károlyné vezető szakfelügyelőnek, a természet- tudományi Páhán István szak- felügyelőnek, a társadalomtudományi Szalai Katalinnak, a továbbképző kabinet vezetőhelyettesének, a metodikai Mesz- lényi Miklós iskolai csoport- vezetőnek az irányításával tanácskozott. HETI FILM JEGYZET Kincskereső kis ködmön Szirtes Adám és Szűcs Gábor a Kincskereső kis ködmön egyik jelenetében. » Nemcsak hogy mi nem gyártunk elég, a fiatal korosztályok — sőt egyenesen a gyerekek — számára készült filmet, hanem az ilyen tárgyútémájú behozott filmekben sem dúskálhatunk. (Számuk szerint sem, s művészi színvonalukat illetően is alig-álig lehetünk ezekkel elégedettek.) Éppen ezért külön öröm, ha a magyar filmgyártás új gyerekfilmmel jelentkezik, méghozzá olyan író munkái alapján készült filmmel, akit elsősorban a serdületlenebb olvasók tíz- és százezrei ismer- nek-olvasnak szeretettel. Móra Ferenc ugyanis — helyes-e ez vagy sem, most ne vitassuk — mindenekelőtt mint ifjúsági író él a mai olvasók köztudatában. Persze, egyáltalán nem jogtalanul, és nem is valamiféle degradálás következtében kapta ezt a „besorolást”. Azok a művei, amelyek elsősorban saját gyermekkorára támaszkodó élményanyaguk révén hatnak az átélt, hiteles, megszenvedett írások erejével, a legkényesebb irodalmi igényeket is kielégítik. Csupán tárgyuk miatt soroljuk őket az ifjúsági irodalom körébe, mint Gárdonyi több jeles művét. Móra nagyon ismerte a gyermeki lelket, a gyermeki képzeletet, és az igaz mesék tündérvilágát. Legkedvesebb hősei ebből ä világból lépnek ki, valóságos voltuk egy pillanatig sem kétséges, mindaz, amit róluk megtudunk, az utolsó szóig hiteles — mégis (és ez az író művészetének csodája) mintha a talaj fölött néhány arasszal lebegnének ezek a kedves kis gyermekfigurák, sőt, a környezetükben megjelenő felnőttek tó. Ez a könnyes-szelíd, a drámait tó lírába oldó, szeretettel és mélységes humánummal áthatott, a derűn tó átosillámló szomorú világ, amely annyira Móra. sajátja, nem maradhat ki akkor sem, ha ezt a világot filmre transzponáljuk. A Szemes Mariann forgató- könyvéből, Szemes Mihály által rendezett film, a Kincskereső kis ködmön, sajnos adós marad a Móra Ferenc-i világ hiteles felidézésével. Ez a hiány elsősorban abban áll, hogy Szemes a tárgyi világ filmen megjelenő képét és a szereplőket nem tudja ilyen tündért lebegésbe hozni. A körismert történet — a szegény, tüdőbeteg foltozószűcs élénk fantáziájú kisfia, Gergő, meg a csodálatos kis ködmön históriája, hozzápárosítva A kis bicebóca, és más Móra-el- beszélések motívumai — mindnyájunk olvasmányélménye volt, s ezért fokozottan érzékenyek vagyunk rá. Sajnos, a lírából, a gyermeki derűből, a vele együtt járó megható szomorúságból és az ebből mégis felröppenő szépségből, „tündérségből”, alig valamit kapunk. így aztán a Kincskereső kis ködmön sem nem gyermekfilm felnőtteknek, sem nem felnőttfilm gyermekeknek, hanem megmaradt egy filmre írt gyer- méktörténet szintjén, minden különösebb érdeklődés felkeltése nélkül. Amennyire tehát az egyik oldalon örülnünk kell az oly ritka gyerekfilmek sorában jelentkező új alkotásnak, a másik oldalon ugyanolyan mértékben sajnálni is vagyunk kénytelenek, hogy Móra írói világát ebben a filmben éppúgy nem sikerült átültetni egy más művészet keretei közé, mint nemrégiben Szép Ernő és Mándy Iván esetében, a Lila akác, illetve a Lányarcok tükörben című filmekben. Brutus akció Számos lengyel film foglalkozott már a második világháborút követő egy-két esztendő lengyel viszonyainak egy-egy bonyolult kérdésével. Nemrég láthattuk a mozikban az A nap csak egyszer kel fel című alkotást, amely szintén ebből a témakörből merített. A témakör klasszikusa pedig, a Hamu és gyémánt, százezrek nagy filmélménye volt. Nos, lehet-e, sőt kell-e újra meg újra ilyen filmeket csinálni? A kérdést az dönti el az igen vagy a nem felé, milyen maga az elkészült film. Sablonokra, szokvány kalandfilm színvonalán mozgó alkotásokra természetesen nincsen szükség. De olyanokra, amelyek segítenek tisztázni- ennek a nemcsak hogy nagyon bonyolult, de a lengyel nép számára igen tragikus korszaknak a jelenig tó átsugárzó kérdéseit, bizony szükség van. A Brutus akció — Jerzy Passendorfer rendező munkája — felemás módon amolyan is-is, sem- sem filmmé sikerült ebből a szempontból. Maga a téma — a lengyel népi hatalommal szembenálló egyik nacionalista fegyveres csoport felszámolása — sok tanulságot hordoz. Ahogy azonban Passendorfer ezt a témát felrakja a filmvászonra, az már erősen emlékeztet a szokásos kaland- film sablonokra. A mindenki eszén túljáró, bátor, szeren- I esés, és ráadásul az ellenség j egyik szép nőnemű képviselőjével szerelembe eső belbiztonsági munkatárs legfeljebb annyiban különbözik a hasonló hősöktől, hogy külseje egyáltalán nem a tipikus szuperhősé: alacsony, vékonyka, és se nem izmos — se nem szívdöglesztően jóképű. A Brutus akció aligha sorolható a kitűnő lengyel rendező legjava munkái közé. A gátlástalanság lovagja Jellegzetesen angol film, az angoloktól megszokott, cseppet sem óvatos öngúny bőséges adagolásával Olyannyira, hogy ez. a történet már-már a bohózat műfajába lenne sorolható, ha nem ütköznének ki belőle nagyon-nagyon keserű ízek tó. A gátlástalan karrierlovag, Michael Rimmer ugyanis nem csekélyebbet bizonyít be egészen a miniszterelnöki székig ívelő, szédületes sebességű és orcátlanságú karrierje során, mint hogy teljesen mindegy, tory vagy munkáspárti kormány vezeti Angliát, hiszen mindkét párt és azok vezetői agyalágyultak, korruptak, manipulálhatók, és manipulálnak a tömeg jóhi- I szeműségével, tájékozatlanságával Egyszóval: politikai szatíráról van szó, de mivel túlságosan sokfelé vág, végül ' is sehová sem üt igazán meg- | rendítő erővel. i Takács István I y X I Szabó István feleségével Fadöntők című szobra előtt. Gárdos Katalin felvétele
