Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-19 / 91. szám
1973. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK '““stfCirhip 5 Kéf falu és a háztáji (2) Á tápiógyörgyei példa OKSZERŰ MUNKAMEGOSZTÁS A KÉT ÁGAZAT KÖZÖTT Petró gazda géppel feji tehenét Ékes János felvétel« #/ Üdülésre rendezik be az erdők 20 százalékát Környezetvédelemről az Akadémián Petró Mihály portájára a tápiógyörgyei termelőszövetkezet elnöke kalauzolt. Nem afféle háztáji mintagazdaság ez, hiszen a falüban még jó néhányan tartanak négy-öt tehenet, hizlalnak növendékmarhát. Akkor is így volt ez, amikor még nem születtek meg a szarvasmarha-tenyésztést támogató kormányrendelkezések. Amíg másutt visszaesett, itt fejlődött ez a mező- gazdasági ágazat, a közösben is, a háztájiban is. A dolog mikéntjéről most csak annyiban essen szó, amit a téma — a háztáji gazdaság és a termelőszövetkezet kapcsolata — megkíván. Háromezres tejhozam A györgyei Zöldmező Termelőszövetkezet a Jászság határán gazdálkodik. Földterületének túlnyomó része szántó, egyötöde legelő, aztán kevéske szőlő, gyümölcsös. A gazdaság tiszta vagyona 63 és fél millió forint, ezzel szemben hitellel terhelt álló- és forgóeszközeinek értéke alig haladja meg a 3 és fél millió forintot. A tsz 879 tagja közül 440 a dolgozó tag, a többi nyugdíjas. A gazdaság birtokában van 34 darab traktor, 8 darab kombájn, tehergépkocsik. A termelés biztonsága érdekében repülőgépet hívnak segítségül a növényvédelemhez, műtrágyaszóráshoz. Termesztenek gabonát, szálas takarmányt, kukoricát, borsót, cukorrépát, repcét. Állattenyésztésükről szólva mindenekelőtt megemlítendő, hogy tehenészetükben — ahol 315 jószág szálazza a szénát — 3 százalékkal emelkedett a tej- hozaSl tavaly, teheneik átlagosan 3035 liter tejet adtak. Hízómarhából is többet juttatták a piacra mint tervezték, 258 darabot vásároltak tőlük a kereskedők. A szarvasmarha-hizlalás az egyik legjövedelmezőbb ágazatnak bizonyult Eredményesen foglalkoznak sertéstenyésztéssel — 160 kocát vásároltak tavaly — és lényegesen kisebb sikerrel a juhászattal. Talán majd az új intézkedések helyére teszik az állattenyésztésnek ez utóbbi témáját is; bíznak benne, hiszen 554 anyajuh a törzsállományuk. A termelőszövetkezet 51 és Bél milliós forgalmat bonyolított le tavaly, 5 és fél milliós nyereséggel zárta az esztendőt. Csaknem egymillió forint összegű — 8 százalékos — kiegészítő részesedést fizettek a tagoknak. Az egy dolgozóra jutó átlagos évi kereset kis híján 26 ezer forint, egy munkanapra 112 forint 65 fillért fizettek ki. A közös munka alapján... Ennyit hát dióhéjban a gazdaságról. Az elnöknek mindezt felsorolni éppen csak any- nyi ideig tartott, amíg a házigazda, Petró Mihály hazaérkezett a szomszédból, ahol száraz szárat szecskáztak alomnak. Hajnali 4 óta talpon van, akkor indult el a tsz istállójába, ahol fejőgulyás, brigádvezető. Délelőtt megjött, hogy elvégezze a ház körüli teendőket, s majd délután 4-től este 8-ig ismét a gazdaság tehenészetében dolgozik. Szépen keres, a havi fizetése 3800 forint körül alakul. Ehhez jön még, amit a háztáji ad. Ad, csak ki kell venni belőle! A gazda felesége nem jár el hazulról, hogyan is mehetne az állatok mellől, megállása még sincs. A szép ház mögé, a hátsó udvarba rejtett kisgazdaság, a baromfiak gondozása, a disznó, a négy tehén, a két hízómarha és egy üsző bőven ad munkát. Akkor vállalkozik az ember ilyen elfoglaltságra, ha beleszokott, s nem utolsósorban, ha megéri. S hogy megérje, ebben része van — mint már említettük —, komoly része a termelőszövetkezetnek is. A nagyüzem, a közös gazdaság támogatja a háztájit, mégpedig oly mértékben, ahogy annak gazdája részt vállal a közös teendőkben. Lássunk néhány példát erre a segítségre. Varga János, a tsz elnöke mondja is: — Kedvezményes áron adjuk tagjainknak a iucernaszé- nát, de csakis a munkateljesítmény után. 100 forint keresetre jut 3 kiló 30 deka széna. Ugyanígy kaphatnak takarmánygabonát, mégpedig 2 kilogrammot Jutányos áron adjuk az alomszalmát is. A cukorgyárból igényelt nedves szelet — ipari melléktermék, s igen jó takarmány —, a cukorrépafej tagjaink háztáji gazdaságába is ugyanakkor kerül, amikor saját tehenészetünkbe szállítunk belőle. Nyolcszáz szarvasmarha a portákon S ami különösen kedvező: a száUastakarmáiny-juttatás. A termelőszövetkezet-tagjai, csekély összeg ellenében, 800— 1600 négyszögöl kaszáló termését takaríthatják be jószágaiknak. (A terület nagysága a rajta termő széna minőségétől és mennyiségétől függ.) Bizonyára lesznek, akik úgy vélik, hogy ez tulajdonképpen a háztáji kiegészítése. Nézőpont kérdése. Mindenesetre bizonyos, hogy a tagoknak kiadott kaszáló letafcarítása nem a gazdaság vezetőinek okoz gondot, az is bizonyos, hogy enél- kül aligha lenne ma 800 szarvasmarha — a fele tekén — Tápiógyörgyén, a háztáji gazdaságokban. S még valami: — A gazdaság területe meglehetősen változatos —mondja az elnök —, számos 5—6 holdas kis parcellánk akad elszórva. Ezek nagyüzemi művelése nem kifizetődő, gazdaságosan hasznosíthatjuk viszont, ha „kiadjuk” a tagoknak. Egy- egy nyugdíjas kényelmesen lekaszál 5—6 _ „tehénjárást” is. Ily módon azután tagjaink igényét réti szénából, lucernából egyaránt kielégíthetjük. A tápiógyörgyei Zöldmező Termelőszövetkezet vezetői igyekeztek megvalósítani a nagyüzem és a háztáji gazdaság munkamegosztását. Mi több, a nagyüzemi termelést igazították — mivel a helyi adottságok alapján ez a reális — a háztájihoz. A gazdaság 7600 kataszteri holdas területéből 2000 hold a rét és legelő. Ha jó a lucerna termésé, akár 70 százalékát is átadják a háztájinak. Egy szakosított, modem tehenészeti telepen általában 80 ezer forintot számítanak jószágállásonként. A tsz-tag otthoni gazdaságában mindez nem kerül semmibe és korszerűsödik a háztáji is: Petró Mihályéknál — meg sok más portán — géppel fejnek. A berendezés ára 4 és fél ezer forint volt, könnyedén kifizették. A textilipar termelésének növekedési üteme évről évre mérséklődik hazánkban, sőt 1968-tól a stagnálás, a visszafejlődés jelei mutatkoznak. Részben az értékesítési gondok, részben a munkaerő- hiány fékezik a termelést, e főleg nőket foglalkoztató háromműszakos üzemekben. Cár a textilipar általában nem tartozik a dinamikusan fejlődő progresszív ágazatok közé, mégis mind a KGST-államok, mind a fejlett tőkés országok többségében a termelés növekedése erőteljesebb, mint hazánkban. Amíg 1960—65-ben évente átlagosan 5,4 százalékkal növelte termelését a hazai textilipar, addig 1965— 70-ben már csak 1,4 százalékkal. Ezekben az években Bulgária 8,8, az NDK 4,4, Mongólia 6,2, Lengyelország 6,8, Románia 11,2, Szovjetunió 7,1, Csehszlovákia 4,9 százalékkal növelte évi átlagban textiltermelését. A fejlett tőkés országokban ennél mérsékeltebb a növekedési ütem. Japán kivételével, ahol évente átlagosan 8,4 százalékkal növekszik a textiltermelés. A hazai textilipar termelésének szerkezete több évtizeden át rendkívül merevnek bizonyult. Még a felszabadulást követő esztendőket is az uralkodó pamutipar további térhódítása jellemezte. S ez a folyamat hazánkban akkor sem szűnt meg, amikor a szintetikus szálak tömeges felhasználása világszerte már megkezdődött. Bár a hazai szintetikus szálfelhasználás aránya mintegy hatszorosára növekedett a legutóbbi tíz esztendőben, így is csupán az összes ruházati szálfelhasználás 15 százaléka, fele a fejlett nyugat-európai, tőkés országok átlagának. A szintetikus szálak hazai felhasználásának növekedését sokáig fékezte, hogy a belőlük készült termékeket Tiz méter magas T árolótornyok - ponyvából A Kenderfonó ék Szövőipari Vállalat Jutaárugyára, a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet mérnöki irodájának tervei alapján, új típusú mezőgazda- sági tárolótornyokat gyárt ponyvaanyagból. A negyven köbméter befogadóképességű ponyvatartályt tíz méter magas vasszerkezetre, illetve lábakra rögzítik, s szivattyú vagy szállítószalag segítségével töltik meg. A tehergépkocsi kiürítéskor aláállhat, s a termény a saját súlyánál fogva ömlik a szállítókocsiba. Egyelőre tíz ilyen tárolótoronyra kaptak megrendelést. Elsőként a Komáromi Állami Gazdaságnak szállítanak. A Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat termékeivel Európában szinte mindenütt találkozhatunk, hiszen a 472 millió forintos árbevétel ötven százalékát képviselik a külföldön értékesített árucikkek. A vállalat profilja összetett: konfekcióruhák:, kézi csomózású perzsaszőnyegek, bőrdíszműáruk, írószerek, nyomtatott áramkörök, festékipari műgyanták és bútoripari termékek kerülnek ki a munkapadokról. igén magas, mondhatnánk luxus forgalmi adóval terhelték. (Ebben az időszakban a nyugati turistautak és ajándékcsomagok kelendő portékája volt a nylonáru). A textiltermelés szerkezeti összetételének másik lényeges eleme a különböző termelékenységű technológiai módszerek aránya. A hurkoló (kötő)-gépeken átlagosan 4—16-szor akkora kelmefelület készül, azonos idő alatt, mint az automata szövőszékeken. Az egyéb korszerű (nem szövő), nagy teljesítményű technológiák részaránya a teljes termelésben növekedett textiliparunkban az utóbbi években. Még 1965-ben a teljes textiltermelés 87,1 százaléka szövő-, 9,5 százaléka kötő-, 3,4 százaléka egyéb nagy teljesítményű technológiával készült. Ezek az arányok a korszerű technológiák javára tolódtak eL A budapesti textilipar munkáslétszáma az 1965— 1971-es években 14 ezerrel csökkent, vidéken ugyanezen időszakban az iparágban foglalkoztatott munkások száma 10 ezerrel nőtt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték évenként átlagosan 1,4, az egy munkaórára jutó 2,4 százalékkal nőtt az utóbbi tíz esztendőben. A legfejlettebb tőkés országokban ugyanezen időszak alatt 2—3-szor nagyobb ütemben nőtt a termelékenység. Az 1967. évi összehasonlító adatok szerint Franciaországban 110, Csehszovákigban 70, Ausztriában 30—40 százalékkal volt magasabb a textilipari munka termelékenysége, mint hazánkban. Az azóta eltelt öt évben ez a távolság valamelyest még. tovább nőtt. Ezért is nagyon sürgető a magyar textilipar két-három éve megkezdett nagyszabású rekonstrukciós tervének mielőbbi sikeres teljesítése. S. J, A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében erdészeti környezetvédelmi tudományos tanácskozást rendeztek, amelyen 400 hazai kutató és erdészeti szakember vett részt. A tanácskozáson dr. Madas András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes előadásában hangsúlyozta: az szükséges, hogy az elméleti és gyakorlati szakemberek megakadályozzák a levegő és a természetes vizek további szennyeződését, az egészségre káros vegyianyagok képződését és — nem utolsósorban — megfelelő kiránduló- és üdülökömyezetet teremtsenek a nagyvárosok környékén. Haraszin Zoltán gépészmérnököt, a vállalat műszaki igazgatóját a tervezett termékújdonságokról, az éves fejlesztésről kérdeztük. Műszőrme kabát, férfiaknak — Vállalatunkhoz hat gyáregység és tizenkét üzem tartozik. A háromezer dolgozó — jórészt lányokat, asszonyokat — foglalkoztató műhelyek jó termelési eredményeire alapozva, 1973-ra ötszázötven- millió forint* termetes! értéket tervezünk, s a tavalyi 22,7 százalékos exportnövekedés további fokozását. — Konfekció-gyáregységünkkel kezdeném a sort, hiszen megye- és országszerte ismertek az itt készített ruhák. Ez évben húszezer műszőrme bundát szállítunk a megrendelő nagykereskedelmi vállalatoknak, az idén először készítünk műszőrme kabátot férfiaknak is. A modellezési munkákat még nem fejeztük be, várhatóan tizenöt-húsz modell szériagyártását kezdjük majd meg. Tervezett műszőrmeexportunk kétszázezer dollár, s — a tavalyihoz hasonlóan — ugyancsak ennyi a konfekcióexport is. NSZK- exportra ötezer szoknyát szállítunk. Perzsaszönyeg, új modellek — Kézi csomózású perzsaszőnyegeiről híres fonalfeldolgozó gyáregységünk. Az elmúlt év során száznyolcvanezer dollár értékben exportáltunk szőnyegeket. A tőkés export növekedése 40 százalékos volt, s ez évre még nagyobb emelkedést vártunk. A gyár termékei a Budakeszin létrehozott üzletünkben közvetlenül is beszerezhetők. A karácsonyi ünnepekre nyit új üzletünk a Népköztársaság útA sörszállítás megjavítására a Volán Tröszt és a Söripari Vállalatok Trösztié szerződést kötött. A megállapodástól a partnerek azt várják, hogy egyenletesebb lesz a kereskedelem és a fogyasztókellátása, és megjavul a járműpark kihasználása is. A szerződés értelmében a kocsikat a Volán kirendeltségei — a szerződésben meghatározott kereten belül — az igények szerint biztosítják. A Volánkocsik naponta 12 órán át fuDr. Keresztesi Béla, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója beszámolt arról: hogyan képzelik el az erdészeti kutatók az erdők arculatának átalakítását. Eszerint a jövőben a hazai erdőterület 70 százaléka szolgálja majd közvetlenül a termelést, a környezetvédelem célkitűzéseit az erdőterület tíz százalékán valósítják meg, végül üdülésre rendezik be az erdők 20 százalékát. Országszerte mintegy ezer üdülőerdőt jelölnek ki, s egy részüket rövidesen a kirándulók és az üdülövendégek rendelkezésére bocsátják. A tanácskozáson 21 előadás foglalkozott az erdészeti környezetvédelem időszerű kérdéseivel. ján, ahol főként divatcikkeinket árusítjuk majd. — Bőrdíszmű-gyáregységünk kilencvenkétmillió forintos termelési értékének nyolcvanegy százaléka export. Növelni kívánjuk bőrdíszműcikkeink választékát — termelésünk ez évben megkétszereződik. 1973-as kollekciónk ösz- szeállításánál új variációs lehetőségekkel éltünk, de elkészült már 1974-es gyártmánykínálatunk is, amelynek alapján májusban sor kerülhet majd az üzletkötésre. Sok száz modell közül a vevők választják ki a sorozatgyártásra kerülőket. Rostirónok — lakkok — Írószer-gyáregységünk profilja a többi között alu- grafika, dísztárgyak és nyomtatott áramkörök készítése. Alugrafikai üzemünket ötmillió forinttal kívánjuk fejleszteni, a termelési érték várhatóan tizenöt százalékkal emelkedik majd. Sor kerül nyolctíz új írószer bemutatására és forgalomba hozatalára. Bizonyára sláger lesz a nagy átmérőjű rostirón. Üzemünkben ez év második felétől új gépsorokon kezdődik a munka — így a híradástechnikai és műszeripar igényeit maradéktalanul ki tudjuk elégíteni. — Vegyi gyáregységünk a lakk- és festékipari műgyanták mellett az idén bútoripari alapozók és lakkok gyártását kezdte meg. Befejeződtek a zománchuzallakkok laboratóriumi vizsgálatai, az új termék jelentős importot takaríthat meg a felhasználó vállalatnak — Mártására felkészültünk. — Faipari gyáregységünk a fogyasztói igények maximális kielégítésére harmincnégymillió forint értékben tervezi épület-nyílászáró szerkezetek gyártását — mondta végezetül a vállalat műszaki igazgatója. Gömöri András varozzák majd a kereskedelmi hálózatba és a vendéglátóipari egységekbe az italt Korábban gondot okozott, hogy szombaton gyakran túlságosan sok, máskor pedig kevés volt a sörszállító gépjármű. Az idén a söripari kirendeltségek a Volán-irodákkal az igények szerint állapodnak meg a teherautók számában. A megállapodás lehetővé teszi, hogy esetenként egy-két nappal korábban jusson el a friss sör a fogyasztókhoz. Apor Zoltán Hanyatló iparág? SÜRGETŐ A TEXTILIPARI REKONSTRUKCIÓ PEVDl-tervek Ismerik egész Európában Korszerű árukkal jelentkezik a piacon Pest megye egyik legnagyobb tanácsi vállalata Szombaton is igény szerint Javul a sörszállítás I i t f
