Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-18 / 90. szám

4 '"K/Űrlap 1973. ÁPRILIS 18., SZERDA OLVASÓ NÉPÉRT - ÉS OLVASÓTÁBOROK A Dunakanyartól a Tápió mentéig Fábián Zoltán nagyon sok szállal kötődik Pest megyé­hez. Tizennyolc esztendeje la­kik Leányfalun, de íróként és közéleti emberként is sokat tett már a megye érdekében. Huszonkét esztendeje írta meg első novelláit, amelyek az Utak című kötetben jelentek meg 1952-ben. Ezt követte He­gedűszó című novellagyűjte­ménye, majd pedig Íme, Euró­pa címmel írta meg a Prága— Varsó—Helsinki—London— Párizs—Stockholm útvonalon szerzett élményeit. Utolsó este című, egyfelvonásos drámája L díjat nyert a Tanácsköztár­saság emlékére kiírt színmű- pályázaton; ebből később, Há­rom kiáltás címmel, regény is született Ítélet című regényé­ből viszont filmet készítettek Déltől hajnalig címmel. Aztán egy előre nem látható fordu­lat következett be írói mun­kásságában. Q. G. Lin és A. F. Bian 1967-ben Kulin György fel­kereste egy tudományos-fan­tasztikus jellegű tanulmányá­val, és felajánlotta, írjanak abból közösen sci-fit. Azzal érvelt: nem elég csak beszél­ni arról, hogy milyen nehéz megtanulni a fiataloknak az egyre gyarapodó ismeretanya­got, tenni is kellene ennek ér­dekében valamit. Vagyis olyan módon kellene megismertetni őket a sok új ismeretanyag­gal, hogy ne tanulás színezete legyen a dolognak, hanem sokkal inkább a szórakoztatás. Így született meg az Üzen a nyolcadik bolygó című kötet, amely 1968-ban jelent meg. Fábián Zoltán neve azonban nem szerepel a köteten, mint ahogy nincs rajta Kulin György neve sem. A kötettel együtt ugyanis két új író szü­letett: Q. G. Lin és A. F. Bian. Ez utóbbi Fábián Zoltán sci- fi-szerzői álneve. Ahogy be­szélgetésünk során elmondta: nem azért rejtőzött álnév mö­gé, mintha szégyellné ezt a művét, de úgy gondolták Ku­lin Györggyel együtt, hogy sci-firől lévén szó, így min­denképpen vonzóbb és izgal­masabb ez, elsősorban a fiata­lok számára. Újabb kötetek S hogy sci-fi-szerzőként si­kert aratott, bizonyítja az, hogy rövidesen újabb kötetek megírására kérték fel a szer­zőpárt. Így jelent meg 1970- ben Az ellentmondások boly­gója, tavaly pedig az Aster cí­mű kötet. Fábián Zoltán most fejezte be Zöld kódex című rádiójá­tékát, amelyet Csokonai deb­receni diákéveiről írt. Jelen­leg pedig a Szépirodalmi Könyvkiadó Magyarország fel­fedezése című sorozata számá­ra készíti a Tápió mente szo­ciográfiáját. Elég-e 24 óra ? Írói munkássága mellett, több mint egy évtizede dol­gozik a Magyar Írók Szövet­ségében, s jelenleg annak tit­kári teendőit látja el. Ezen­kívül ő a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának az alelnöke is. Az ő nevéhez fű­ződik a közelmúltban befeje­ződött Olvasó népért mozga­lom országos szervezése, je­lenleg pedig az olvasótáborok létrehozása, amelyek közül az elmúlt hetekben kettőt — Tá- piószentmártonban és Szobon — éppen Pest megyében ren­deztek termelőszövetkezeti fiatalok, illetve hátrányos helyzetben levő középiskolás diákok számára. Hogyan telik minderre ide­je? Éz az egyetlen kérdés, amire ő maga sem tud vála­szolni. Legfeljebb annyit mond el mosolyogva: Nagyon szere­tek emberek között lenni, P. P. Pest megyei alkotások a szombathelyi tárlaton Szombathelyen mutatták be a Forradalmi Múzeumban Pirchala Imre festményeit és a Törökbálinton élő Hadik Gyula plasztikáit. Pirchala Imre hű krónikása a Pest megyei tájaknak is — a Dunakanyarról, Szentendré­ről, a pilisi hegyekről készült akvarelljei sikert arattak a szombathelyi környezetben is, ahol Pozsgay Zoltán méltatta az idős festő munkásságát. Hadik Gyula szobrai közül különösen Nagy Balogh János és Tersánszky Józsi Jenő ér­telmezése emelkedik ki ár­nyalt formáival, örvendetes lenne, ha a megyénkben élő művész bekapcsolódna a közös munkába már a közeljövőben is a sikeres szombathelyi be­mutatkozás után. L. M. Vendégjáték A közeljövőben budapesti vendégjátékra érkezik a zág­rábi Gavella Színház társula­ta. A jugoszláv együttes a bu­dapesti Vígszínház idei tur­néját viszonozza. A zágrábi Gavella Színház április 28-án Pécsett is bemu­tatja a Szentistván napi vá­sárt, másnap pedig Brezo- vaoki Mátyás: a Garabonciás diák című színművét játssza eh Változatos könyvkiadá­sunk tavaszi termése sok­féle érdeklődést, olvasási igényt elégít ki. Mindazok, akik a verseket nemcsak olvasni szeretik, hanem ma­gát a versmondást is ked­velik — és egyre több az ilyenek száma —, bizonyára szívesen veszik kezükbe a Gondolat Kiadónál megje­lent A verfemondás című kötetet, Gáti József munkáját. A Nemzeti Szín­ház ismert tagja két évti­zede tanít a Színművészeti Főiskolán versmondást a beszédoktatás keretében. Munkája-alapjában ezekre a stúdiumokra épül, gazdag tapasztalatainak számtalan példájával színesítve és el­mélyítve. Nem egy helyen a személyes vallomások őszin­te hangján. Így alkalmasak 'arra, hogy igen széles kör számára szóljanak: a színé­szi hivatásra készülők mel­lett öntevékeny versmon­dók, tanárok, diákok for­gathatják haszonnal. A gyakorlati ismereteken túl — mint a helyes be­szédre vonatkozó fejezetek, a versmondásra való felké­szülés különböző állomásai —, különösen élvezetes ré­sze a műnek az a 22 vers­elemzés, amely a magyar irodalom néhány nagyszerű költeményét értelmezi. Klasszikusokat és maiakat hoz érzelmi-értelmi közel­ségbe, s — mint a szerző megjegyzi — nem iroda­lomtörténészek számára, hanem a versmondóknak, így is kell tehát olvasni azokat, s elsősorban fantá- ziamegmozgatóknak tekin­teni. ÁPRILIS 19-TÖL 25-IG CEGLÉD (A filmszínház a Kossuth Művelődési c , , Központban tartja előadásait) bzabaasag 19 — 22: Boszorkánymester 23: Küldetés Bahcsiszerájba 24 — 25: Fotográfia NAGYKŐRÖS 19 — 20: Lángoló tenger 21—22: Fotográfia 23 — 25: Boszorkánymester GÖDÖLLŐ 19 — 20: Ljubov Jarovaja 21—22: A hét mesterlövész 23 — 25: A fogoly ítéletre vár ^7FNTFNDRF 19 — 20: Stan és Pan meg a hölgyek DZtmciNüitc 21—22: Ljubov Jarovaja 23 — 25: Az űzött szamuráj* ARONV 19 — 22: Lázadás a Bountyn I—II­23 — 24: Lángoló tenger Éjszakai előadás: 21 : Csigalépcső BUDAÖRS 19 — 20: A hegytetőn zöld fenyvesek 21—22: Plusz, mínusz egy nap* 23 — 25: Malomkő DUNAKESZI, 19 — 20: A rend gyilkosai Vörös Csillan 21—22: Félbeszakadt vallatás vörös winag 23 — 24: Kecskeszarv** Éjszakai előadás: 21: Ölj meg, csak csókolj! cpn 18 —19: A bűnügyi nyomozó 21—23: Harminckét nevem volt 25 — 26: A nagy mesemondó titka cat 19 — 22: A tüzes íjász (Robin Hood) 23 — 24: Plusz, mínusz egy nap* PYÁi 19: Évfolyamtársak 'JTML 20 — 21 : Botrány az operában 22 — 23: Rabszolgák ifiCTADrCA 19 — 20: Plusz, mínusz egy nap* IVIDImrvjm 21—22: Az űzött szamuráj* 23 — 24: A kegyelet pillanata MONOR 19 — 20: Malomkő 21—22: Lángoló tenger 23 — 24: A család őrangyala Éjszakai előadás: 21 : Brancaleone ármádiája* NAGYKÁTA -jg — 20: A csendőr nősül 21—22: Háromkirályok ajándéka 23 — 25: Az atamán halála I—II. PILISVÖRÖSVÁR 20 — 22: A család őrangyala 23 — 25: Személyiségcsere* POMÁZ 19 — 22: A hölgy az autóban szemüveggel és puskával* 23 — 24: Ljubov Jarovaja RÁCKEVE 18: Romantika* 20: A fogoly ítéletre vár 21—22: Eltűnt nyolc H'írhajó 23 — 25: A munkásosztály a paradicsomba megy* c-7ir-cT 19: Egy kínai viszontagságai Kínában SZENTMIKLÓS 20 — 22: A munkásosztály a paradicsomba megy* 23 — 24: Eltűnt nyolc űrhajó VECSÉS 19: Emlékezés 20 — 22: A nagy mesemondó titka 23 — 25; A hölgy az autóban szemüveggel és puskával* Éjszakai előadás: 21 : A csendőr nősül •Csak 16 éven felülieknek! •«Csak 18 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT A kötet igen jó kiegészí­tője az a két hanglemez, amelyen Gáti József élő­beszédben is elmagyarázza a versmondás közben szük­séges helyes levegővételt, példákat mond a hangsú­lyozásra, a beszédbeli pon­Kovács Margit kerámiái a Wastagh-házban Újabb látnivalóval gazda­godik Szentendre: a Ferenczy Károly Múzeum szomszédsá­gában álló, úgynevezett Wastagh-házban állandó ki­állításon mutatják be Kovács Margit Kossuth-díjas kerá­miaművész alkotásait. A fel­becsülhetetlen értékű anya­got a művésznő korábban Pest megyének adományoz­ta, s abban megtalálható a munkásságának valamennyi korszakából származó alko­tás, többségében eredeti, el­ső példányban. SZAZHATVANEGY UJ FILM Megyei mozik — a számok tükrében Évtizedes jelenség, hogy év­ről évre — elsősorban a tele­vízió mind nagyobb térhódí­tása következtében — csök­ken a mozinézők száma. Most viszont úgy tűnik, mintha megállt volna ez a tendencia. Pest megye száznegyvenhat mozijának előadásait 1970-ben 3 651000, 1971-ben pedig 3 337 000 néző tekintette meg. Tavaly ez a szám látszólag to­vább csökkent 3 282 000-re, en­nek oka azonban az, hogy négy nagy mozit — rossz álla­potuk és egyéb okok miatt — Szentendre, Vízkereszt be kellett zárni, ami mint­egy százhatvanezer néző kényszerű távolmaradását jelentette. Ha ez a négy mozi — a ceg­lédi, budakeszi, dunaharaszti és monori — egész évben fo­gadhatta volna a látogatókat, akkor mintegy 3 400 000 láto­gatója lett volna a megye mo­zijainak. Tavaly 161 új filmet mutat­tak be Pest megye mozijaiban. Ezek tizenhárom százaléka magyar, tizennyolc százaléka szovjet és harminckét száza­léka népi demokratikus alko­tás volt. A közönség valame­lyest nagyobb érdeklődést ta­núsított magyar filmek iránt, mint egy esztendővel ezelőtt: az egy előadásra jutó néző­szám 57-ről 60-ra emelkedett. örvendetes tény, hogy nőtt a szovjet filmek láto­gatóinak a száma is. Ebben nagy szerepe volt a ko­rábbinál jobb szervezésnek s a mozik között kezdeménye­zett versenynek. Az eredmény; amíg 1971-ben a szovjet fil­mek bemutatásában a Pest megyei Moziüzemi Vállalat az ország húsz mozivállalata kö­zött a hatodik helyet szerezte meg, addig tavaly már a har­madik helyen végzett. 1972-ben a vállalat tízmillió forintot fordított a mozipark fejlesztésére, hárommillió-hat­százezret oedie fenntartásra. Másfél millió forinttal járul­tak hozzá a váci művelődési- ház-mozi építéséhez, négy­száz-négyszázezerrel pedig a tápióbicskei, illetve a vérségi építkezéshez. A vállalat idei költségve­tésében f,'«millió forint hit további fehésztéire, illet­ve fenntartásra, A Vígszínház társalgójában megkezdte munkáját a Szent- | amely összegből újabb másfél endrei Teátrum társulata. Július 6-án mutatják be Shakes- millióval .jáfiünak hozzá az peare Vízkereszt című színművét, Iglódi István rendezésé- | épülő váci művelődésiház- ben. A képen: a szereplők a díszlet makettjével ismerkednek. | mozi beruházásához. KÖNYVESPOLC A vmmondás művészetétől a konyha költészetéig gyolaságokra, valamint más hasonló gyakorlati tudniva­lókra. Érzékeltetésül maga is előad egy-egy verset, Arany János, Füst Milán, József Attila, Szabó Lőrinc, Ady, Babits, Radnóti köl­teményeit. Eredményes segítő lehet e kötet abban, hogy nap­jaink egyre inkább meg­nyilvánuló verskultusza mindinkább versmondó kultúrává fejlődhessék. Budapest számos új és régi szépségét mutatja be az e címmel meg­jelent kötet, a Corvina ki­adásában, 64 színes képpel. A szép felvételek — Bállá Demeter, Czéizing Lajos, Csigó László, Hemzö Ká­roly, Inkey Tibor, Szelényi Karóig és Tokaji András munkái — valójában ön­magukért beszélnek. Egyi- kük-másikuk ugyan alig nő túl a képeslapok látványán, de többségük megkapó lá­tásmóddal és beállításban ragad meg egy-egy részletet fővárosunk mozgalmas éle­téből, múltjának és jelené­nek harmonikus találkozá­sából. Nem a maga teljességé­ben kívánja bemutatni fő­városunkat, hiszen ezt ho­gyan is tehetné! Alighanem ugyanis a hangulatos elő­szót író Fehér Klárának van igaza: „ ... felnőtten és az élet delén túljutva, szo­rongva nézem az album ké­peit. Itt él, lélegzik, nyúj­tózik körülöttem — és még annyi titkot, felfedezniva- ló szépséget rejt számomra is szülővárosom”. • Mit kívánhatunk akkor egy bármilyen szép és gon­dos albumtól? Ismét az elő­szó szavaival felelhetünk: az olvasót „tegye ez az al­bum kíváncsivá, érezzen vágyódást és büszkeséget, akarja megismerni hazánk kincseket rejtő szép és iz­galmas fővárosát”. A fővárosunkkal és egész hazánkkal való ismerkedés­nek másfajta, sajátos mód­szerével találkozhatunk a Corvina'másik újdonságá­ban, amelyet két világhírű latin-amerikai Nobel-díjas szerző írt Megkóstoltuk Magyarországot címmel. A guatemalai és chilei költővendégeink: Miguel Angel Asturias és Pablo Neruda a konyha költészetét írták meg e kötetben. Félreértés ne es­sék: nem a peloratív kony­haköltészetről vám szó, ha­nem a szó legnemesebb ér­telmében, a legmegihletet- tebb költészet hangján és líraiságával szólnak versben és prózában a magyar konyháról és élvezetéről, mint az emberi életöröm egyik forrásáról. A némelyek számára ta­lán szokatlannak tűnő könyv születését Boldizsár Iván meséli el „aperitif­jében, mármint a kötet elő­szavában, elmondva, hogy a két messziről jött írót már az első napon meglep­te vendéglőink gazdag étel­választéka. Kisvendéglők­ben, falvakban, régi kisvá­rosokban szereztek aztán tapasztalatokat ételeink eredetéről is. Meg akarták ismerni az embereket is, akiknek mindennapjaikhoz ezek az ételek hozzátartoz­nak, s akiknek köszönhet­jük is azokat. Így határoz­ták el, hogy újfajta módon adnak hírt olvasóiknak Magyarországról. „Ezért heteken át utaztak Magyar- országon, hogy megismer­kedjenek a síksággal, ame­lyen a búza terem, a napfü- rösztötte hegyoldalakkal, a magyar borok termőtalajá­val és a szelíd gyümölcsö­sökkel, meg az élénkzöld paprikaföldekkel... Az éte­leken keresztül megismer­kedjenek Magyarországgal”. A helyes étrend — több­nyire nem is alaptalan :— hirdetői a kötet egyes fejeze­teit talán fejcsóválva la­pozgatják. A diétázás ellen szóló, gyászkeretbe szedett oldalakat bizonyára. Ám, nekik is el kell ismerniük, hogy konyhánk pompás ízeiről hasonló ízességgel és igen megnyerőén, gusztuso­sán ír a két világhírű köl­tő, mély elismeréssel adóz­va annak a sajátos terem- tő-alkotó munkának, amely mindezt létrehozta. S ver­seiket, prózájukat — ame­lyek egy-egy jobb magyar vendéglőről, vagy uram, bocsa’ a halászléről, a liba­májról, levesekről és főze­lékekről szólnak — neves költőink fordították, mint Somlyó György, András László', Orbán Ottó. A szí­nes illusztrációk ugyancsak méltók a reprezentatív ki­állítású kötethez, amely még kislexikont is tartal­maz legjellegzetesebb éte­leinkről, italainkról. Csak azt mondhatjuk mi is a kötetről, amit a két szerző ajánl az olvasónak: „Üljünk hát mind, a világ minden népe az asztal köré, üljünk le a boldog asztal­hoz, Magyarország asztalá­hoz”. L. i I I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom