Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-09 / 57. szám

2 MSI il tor El 1973 MÁRCIUS 9.. PÉNTEK f[<pjkusz A 63. állam A SZOVJETUNIÓ bejelen­tette, hogy csatlakozik a szer­zői jog nemzetközi védelméről szóló, 1952-ben Genfben meg­kötött egyetemes egyezmény­hez. A szovjet kormány dön­tését Andrej Gromiko külügy­miniszter közölte René Ma- heu-val. az UNESCO igazgató­jával. Az egyezmény az UNES­CO égisze alatt érvényesül. A szovjet kormány döntése má­jus 27-én lép hatályba — há­rom hónappal azután, hogy az UNESCO-nak átadták a csat­lakozásról szóló dokumentu­mot. EDDIG 63 ALLAM csatla­kozott ehhez az egyezmény­hez, amelynek alapján minden aláíró állam ugyanolyan szer­zői jogvédelemben részesíti a többi csatlakozó ország polgá­rait, mint saját állampolgá­rait. Mint a kiadói, nyorndá- szati és könyvkereskedelmi ál­lami bizottságban a TASZSZ tudósítójának elmondották, ez a döntés egyike a szovjet kor­mány azon intézkedéseinek, amelyek az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott bé­keprogram teljesítését szol­gálják. A Szovjetunió csat­lakozása a szerzői jog védel­méről szóló egyezményhez megfelel a népek közötti gaz­dasági, tudományos és kultu­rális kapcsolatok továbbfej­lesztésére irányuló követke­zetes szovjet törekvéseknek. Minden alapja megvan annak a feltételezésnek, hogy a Szov-, jetunió részvétele a szerzői jog védelmének nemzetközi rendszerében lehetővé teszi majd a kulturális értékek ki­cserélésének még nagyobb ará­nyú kiszélesítését. A HATÁROZAT megfelel annak a politikának, amely azt célozza, hogy a Szovjetunió tevékenyen kivegye részét az UNESCO munkájából. A múlt évben az UNESCO szovjet kezdeményezésre hirdette meg a nemzetközi könyvévet, amely jó eredményeket hozott. AZ UNESCO adatai szerint a Szovjetunió a kiadványok és a könyvek példányszámát te- ikintve első helyen áll a vilá­gon. A szovjet kiadóvállalatok a Szovjetunió népeinek 89 nyelvén adnak ki könyveket, és ezen belül 43 olyan nép­csoport nyelvén, amelynek fél évszázaddal ezelőtt még írása sem volt. A SZOVJETUNIÓ CSAT­LAKOZÁSÁT az egyezmény­hez az a széles körű érdeklő­dés is indokolttá tette, amely az egész világon a szovjet kul­túra iránt mutatkozik. A szov­jet könyvek nagy népszerűség­nek örvendenek külföldön: évente több mint 50 országban a szovjet szerzőknek körülbe­lül 2 és fél ezer műve jelenik meg. A szovjet embereknek pedig lehetőségük van arra, hogy széles körben megismer­kedjenek á világ országainak legjobb irodalmi, zenei és képzőművészeti alkotásaival A NEMZETKÖZI EGYÜTT­MŰKÖDÉS fejlődése e téren erősíti a népek barátságát és a kölcsönös megértést, elősegíti a valóságnak megfelelő tájé­koztatás és a haladó eszmék elterjedését. #Blitzkrieg" Londonban Népszavazás A szavazatokat a képünkön látható belfasti Floral Hallban szá­molják össze, melyet ez alkalomra az angol katonaság szögesdrötaka- dályoklkal és megerősített katonai őrséggel vett körül. Észak-lrország lakossága tegnap népszavazáson döntött arról, hogy továbbra is Nagy- Britanniához akar-e tartozni, vagy csatlakozik a szomszédos Ír Köztársasághoz. A népsza­vazás kimenetele eleve nem kétséges, hiszen az ország la­kosságának többségét jelentő protestánsok ragaszkodnak a Nagy-Britanniával való unió­hoz, a katolikusok pedig boj- kottálni akarják a szavazási komédiát. A katolikus pártok vélemé­nye szerint erről a kérdésről mindkét Írország népének együttesen kellene szavazni ahhoz, hogy reális kép alakul­hasson ki, hiszen az ír kato­likusok 95 százaléka az ír Köztársaság állampolgára. A népszavazás hangulatát már szerdán este meghatároz­ták azok az incidensek, ame­lyek a különböző kerületekben felállított szavazóhelyiségek körül zajlottak le. Belfast pro­testáns kerületében álarcos fegyveresek megtámadtak egy szavazóhelyiség előtt őrködő két önkéntes fegyverest, a szél­sőséges protestáns Ulsteri Vé­delmi Szövetség tagjait. A ké­ső esti órákban katolikusok felvonulást rendeztek s tilta­kozásuk jeléül elégették a vá­lasztási igazolásukat. Az észak-írországi népsza­vazás napján London egyes központi körzetei a „Blitz­krieg” napjaira emlékeztettek. Az IRA „prövói” a népszava­zás napján Londonban három pokolgépet robbantottak fel. A mentők és a tűzoltók sze­rint 150—200-an sebesültek meg. Csütörtök este bele is halt sérüléseibe a londoni bombamerényietek egyik ál­dozata. Szov'et felhívás Husszein Jordániái királyhoz A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége humá­nus meggondolásoktól vezé­relve azzal a felhívással for­dult Husszein jordániai ki­rályhoz, hogy ne végeztesse ki Abu Daudot, a paleszt.inai el­lenállási mozgalom kiemel­kedő vezetőjét, és más letar­tóztatott és halálra ítélt Pa­lesztináit. A felhívás rámu­tat. hogy ez az emberbaráti lépés megfelelne az arab né­pek hazafias erői tömörítése érdekeinek az izraeli agresszió­val vívott harcban és ázt he­lyesléssel fogadnák az arabok összes barátai. ÁPRILIS KÖZEPÉN ötven- tagú kínai küldöttség érkezik Tokióba. A delegáció, amelyet Liao Cseng-esi, a Kínai—Ja­pán Baráti Társaság elnöke vezet, egy teljes hónapot tölt Japánban. „Földcsuszamlás" Bang's Deshhen Nem végleges eredmények sze­rint földcsuszam­lásszerű győzel­met aratott a szer­dai választásokon a Mudzsibur Rah­man miniszterel­nök vezette Ava­tni Liga a Bangla Desh Népi Köz­társaságban. Csü­törtök délutáni je­lentések szerint a parlament 300 képviselői man­dátumából leg­alább 290-et az Avami Liga jelölt­jei szereztek meg. A fiatal köztár­saság történetében éz volt az első vá­lasztás azóta, hogy az ország 1971 de­cemberében Pa­kisztánnal szem­ben kivívta füg­getlenségét. Daccá bál származó jelentés szerint az újonnan megválasz­tott parlamentet harminc na­Sorsa Varsóban Varsóban megkezdődtek Piotr Jaroszewicz lengyel és Ka- levi Sorsa finn miniszterelnök hivatalos tárgyalásai. Mudzsibur Rahman sejk, Bangla Desh elnöke az urnánál. pon belül összehívják, hogy megkezdje az ország új alkot­mányának előkészítését. A törvényhozó testület egyik fő feladata az lesz, hogy életbe léptesse azt a törvényt, amely­nek értelmében eljárást lehet indítani a pakisztáni háborús bűnösök ellen. Piotr Jaroszewicz, a lengyel minisztertanács elnöke meghí­vására érkezett szerdán hiva­talos látogatásra Varsóba Ka- levi Sorsa finn miniszterel­nök. Sorsa személyében a II. vi­lágháború óta először jár finn kormányfő Lengyelországban. Tárgyalásaik napirendjén a kétoldalú együttműködés és az időszerű európai kérdések sze­repelnek. Ez alkalomból alá­írják a két ország kulturális és tudományos együttműködé­si, valamint a tengeri mentő­szolgálati egyezményt. Eszme­cserét folytatnak a hosszú le­járatú kereskedelmi szerző­désről, amelynek megkötésé­ben mindkét fél érdekelt, de Az első kapitalista állam... Finn-KGST tárgyalások Helsinkiben bejelentették, hogy a közeli napokban Jussi Linnamo külkereskedelem­ügyi miniszter vezetésével finn küldöttség utazik Moszk­vába, hogy hétfőn megkezdje a tárgyalásokat a KGST és Finnország együttműködési egyezményéről. A KGST kül­döttségét Faggyejev titkár ve­zeti. A hírrel kapcsolatban hel­sinki megfigyelők rámutatnak, hogy Finnország lesz az el­ső kapitalista állam, amely egyezményre lép a szocialis­ta országok közös gazdasági szervezetével. A kis északi or­szág jelenleg kereskedelmé­nek mintegy negyedét bonyo­lítja le a KGST tagállamai­val és Helsinkiben úgy véle­kednek, hogy ezt az arányt növelni lehet. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a most kö­tendő egyezmény nem kimon­dottan kereskedelmi jellegű lesz, hanem a KGST bankjai­val és más közös intézményei­vel való együttműködés sza­bályozása, valamint bizonyos tatisztikai és ipari eljárások összehangolása a célja. A ke­reskedelemfejlesztő hatása így hosszabb távon bontako­zik majd ki igazán. A finn fővárosban arra számítanak, hogy a tárgyalá­sokat április elejére befejezik, és az egyezmény aláírása egy­beeshet majd a szovjet—finn barátsági és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés megkö­tésének 25. évfordulójával. még további egyeztetésre szo­rul. A kétoldalú áruforgalom­ban Lengyelország elsősorban szenet exportál északi szom­szédjának, főként cellulóz és papír ellenében. Az árulista bővítésére komoly lehetőségek vannak. A varsói újságok vezető he­lyen köszöntötték a maga-i rangú finn vendég látogatását A Zycie Warszawy a többi kö­zött megállapította: „A lengyel—finn kapcsola­tok a II. világháború óta a le­hető legjobban alakultak. Bár társadalmi rendszereink alap­vetően különböznek, mégis széles körű együttműködést tudunk kialakítani nemcsak gazdasági és kulturális, hanem politikai téren is. Finnország rendkívül aktív külpolitikai tevékenységet folytat. Azt mondhatjuk, hogy a finn külpolitika példaképül szolgálhat a különböző társa­dalmi rendszerű országok kö­zötti együttműködés ápolásá­ra. fejlesztésére.” Kalevi Sorsa miniszterelnö­köt és munkatársait tehát ba­rátokként üdvözölték Varsó­ban. A LAOSZI HAZAFIAS FRONT PÁRTJA és a vientia- nei királyi kormány „elvben” megállapodott a katonai ve­gyes bizottság megalakításában. FARUK GURLER tábornok török vezérkari főnök szerdán letette a szenátori esküt, hogy a török alkotmány feltételének eleget téve jelöltethesse magát a jövő kedden megrendezendő elnökválasztáson. A hadsereg teljes támogatósát élvező tiszt­nek egyelőre nincs ellenjelölt- je. AZ NDK-BAN a Népi Ka­mara bizottságaiban meg­kezdődött az NDK és az NSZK alapszerződésének ratifikációs folyamata. Elsőnek a kül­ügyi bizottság tárgyalta meg, s beható vita után jóváha­gyásra ajánlotta a Népi Ka­marának a szerződést. A BERING-TENGER sem­leges vizein csütörtökön be­fejeződött a szovjet—amerikai tudományos Bering-expedíció. A Smidt-fokról és az alaszkai Anchorage-ből utoljára adtak le rádiójelzéseket: a kísérlet vezetői baráti üzenetet váltot­tak. Húsz sziú megadta magát... Miután a Wounded Knee dél-dakotai kisvárost kilencedik napja megszállva tartó 250 sziú-indián megkapta a kormány részéről a békés elvonulást kilátásba helyező „utolsó” felszó­lítást, egy húszfőnyi indián csoport megadta magát. Az indiá­nok elmondották: biztosra vették, hogy az FBI-ügynökök és rendőrök rövidesen támadást indítanak a megszállt épületek ellen. A jelentős mennyiségű fegyverrel és lőszerrel, de egyre kevesebb élelemmel rendelkező indiánok Washingtontól az Egyesült Államok indián-politikájának megváltoztatását köve­telik, de a kormány egyelőre csak a tömeges letartóztatástól hajlandó eltekinteni. A kormánymegbízottak tárgyalásai eddig sikertelenek voltak, s az első „eredmény” a húsz rézbőrű fegy­verletétele voU. Új egyezmény, új bizottság Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese és a ma­gyar kormányküldöttség tagjai szerdán, az Egyesült Államok­ban tett látogatásuk utolsó napján. vezető amerikai üzletem­berekkel találkoztak. A New \ork-i Walüorf Astoria szálló­ban szívélyes beszélgetést folytattak Donald. K.en.dell-lcl, a Pepsi-Cola Corporation elnökével. ívtasöbb látogatást tettek a Manufacturers Hannover Trust nevű bank New York-i szék- házában, amelyet a vendégek tiszteletére magyar zászlókkal díszítettek fel. Délután a New-York-tól 7« km-re levő New Brunstvickban tekintették meg a Johnson and Johnson Cor­poration ottani korszerű gyógyszergyárát. A konszern vezetőt este helyi vendégházukban vacsorán ládák vendégül a ma­gyar kormánykutuöttséget, s a rendkívül szívélyes fogadtatás betetőzéséül roster V, hillock, a Jolimon and Johnson Cor­poration alelnüke magyarul olvasta fel pohárköszöntöjét, ^fül­re viszonzásképpen Vályi Péter ango.ul válaszolt. Vályi Péter es a küldöttség tagjai: Nagy János külügyminiszter-helyettes, Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes és Fekete Já­nos, a Nemzed Bank elnökhelyettese helyi idő szerint csü­törtökön reggel 10 órakor New Yorkból Ottawába repültek ötnapos kanadai látogatásra. Eredményesen zárulit Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettesének washingtoni útja. A láto­gatás alkalmából magyar- amerikai vagyonjogi egyez­ményt írtak alá. Ez az egyezmény bizo­nyos, a két ország között régebben fennálló pénzügyi problémákat tisztázott és hozzájárult az államaink közötti kapcsolat normali­zálásához. Egyúttal, miként ezt az USA kormányközle­ménye hangoztatja, a két ország között „a jövőre vo­natkozóan előrevetítette a nagyobb fokú együttműkö­dés időszakát”. A Magyarország és az USA közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok további kedvező fejlődésére ugyanis megfelelőek a fel­tételek. A jövőben még job­bak lesznek, hiszen a fent már idézett amerikai kor­mányközlemény ezt is tar­talmazza: „az Egyesült Államok kormánya meg­erősíti : arra törekszik, hogy olyan értelmű felhatalma­zást kapjon az USA kong­resszusától, 'amely kiter­jeszti a legnagyobb ked­vezmény elvének alkalma­zását a magyar eredetű termékek kezelésére”. Örömmel látható az utóbbi időben Washington törekvése, hogy javítsa gaz­dasági-kereskedelmi kap­csolatait a Szovjetunióval és a többi szocialista or­szággal. Talán szerepet ját­szik ebben az is, hogy a nyugati világban immár hosszabb ideje tart a pénz­Nyilvánvaló A párizsi tűzszüneti meg­állapodás, az amerikai csa­patok lassú, de mégiscsak számszerűen kimutatható csökkentése Vietnamban és az amerikai hadifoglyok visszatérése a VDK-bóí, e három külpolitikai jellegű tényező valamelyest javí­totta az Egyesült Államok régóta zilált és válsággal küzdő belső hangulatát Ám ezt az örömöt is megkese­ríti a Nixon-kormány új költségvetési javaslata. Mind az amerikai társada­lom különböző rétegei, mind az amerikai sajtó s az amerikai helyzetet elem­ző más nemzetiségű világ­lapok éles bírálatot gyako­rolnak az új büdzsé fölött. A tekintélyes brit Guar­dian például ezt írta: „Ez a költségvetés véglegesen eltemeti Johnson elnök an­nak idején meghirdetett »•nagy társadalom« elneve­zésű programját. A sze­génység leküzdésére annak idején létrehozott hivatalt most megszüntetik és ak­cióprogramjait törlik vagy más hivataloknak adják át. A szegény emberek jövője, akiknek megsegítésére an­nak idején e programokat kidolgozták, sívár képet mutat. Az elnök büdzséje csak a kétségbeesést növel­heti, holott az amerikai vá­rosok szegénynegyedeiben már amúgy is régen a két­ségbeesés hangulata ural­kodik”. Csökkenti Nixon új büdzséje a kórházépítési és fejlesztési programot, a vá­rosfejlesztési terveket, az oktatásügy fejlesztésére szánt előirányzatot. Az — amúgy is csak a lakosság csekély részét érintő — tár­sadalombiztosítási költsé­geket viszont növeli a biz­tosítottak kárára. „A kormány gazdaság- politikája mindenekelőtt a ügyi válság, nem szűnnek a dollár körüli bonyodalmak. Az előbb emlitett ten­dencia gyakorlati megvaló­sulásának volt része Patoli- csev külkereskedelmi mi­niszter látogatása az Egye­sült Államokban 6 az USA külkereskedelemi miniszte­rének a Szovjetunióban tett útja. Említhetjük David Rockefellernek legutóbb néhány szocialista ország­ban, köztük hazánkban is tett látogatását és hasonló jeleket... Fontos lépést jelent elő­re az ügyben Nixon elnök keddi döntése: új testüle­tet hoz létre, kereskede­lempolitikai bizottságot, amelynek egyedüli felada­ta a Szovjetunióval és más szocialista országokkal foly­tatott árucsere fejlesztése. Schmtz pénzügyminisztert nevezte ki az új testület el­nökévé és azt is közölték egyúttal, hogy a néhány nap múlva Moszkvába uta­zó Schultz lett a szovjet— amerikai kereskedelmi ve­gyes bizottság amerikai ta­gozatának elnöke. A Szovjetunió s a többi szocialista ország, köztük Magyarország is, örömmel üdvözli ezeket az intézke­déseket. Politikánk alapja a békés egymás mellett élés elve. A két rendszer közötti békés versengés hí­vei vagyunk és ezzel tel­jesen összhangban áll a ke­reskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztése a két világrendszer között, természetesen az egyenjo­gúság és a kölcsönös elő­nyök alapján. visszalépés munkások érdekeit sújtja” — hangsúlyozta egy szak- szervezeti konferencián Floyd Smith, a gépészek szakszervezetének elnöke. „A kormány hatálytalaní­totta az áremelkedésekre vonatkozó korlátozásokat, ugyanakkor fenntartja a munkások és alkalmazottak keresetének emelkedésére vonatkozó felső határt” — tette hozzá Leonhard Wood­cock, az autó- és repülő- gépipari munkások egyesült szakszervezetének elnöke. A szakszervezeti vezetők egész sora tiltakozott szer­vezete nevében, de ugyan­így megszólaltak az ellen­zéki politikusok is. E . ard Kennedy szenátor például közölte: „Az a kormány- döntés, amely feladja a szövetségi egészségvédel­mi programot, reményte­lenné teszi sok amerikai helyzetét, akik számára egyedül ez a program biz­tosíthatott volna orvosi se­gítséget”. Hubert Humph­rey szenátor, exalelnök pe­dig ezt jelentette ki a fen­tebb idézett szakszervezeti konferencián: „Becsapás és nyilvánvaló visszalépés a Nixon-kormány új költség- vetése. Az abban javasait reformok azok ellen irá­nyulnak, akik munkájuk­kal közvetlenül megterem­tik az anyagi értékeket!”. Sok éven át, amíg szociá­lis kérdésekről volt szó és az emberek szóvá tették a megígért, de meg nem va­lósult „Nagy Társadalom”- programot, Nixonék azzal intették le ezeket az „ok- vetetlenkedőket”: Fájda­lom, erre most nem érünk rá, háborúban állunk Viet­namban — majd azután! Mit mondanak azonban most, hogy maguk dekla­rálták a vietnami háború befejezését és a szociális elgondolásokat mégis elte­metik? I i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom