Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-04 / 53. szám

AZ ELEKTRONIZÁLÁS ÉS AZ AUTOMATIZÁLÁS EGY­RE DÖNTŐBB SZEREPET JÁTSZIK ÉLETÜNKBEN. E HETI TUDOMÁNY-TECHNI­KA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK E KÉT TUDOMÁNYÁG ÚJ­DONSÁGAIVAL KÍVÁNJA MEGISMERTETNI OLVA­SÓINKAT. Bányász a vezérlőasztai mellett Az ukrajnai szénmedence bányáinak moszkvai és har­kovi mérnökök kollektívája olyan gépeket és berendezése­ket tervez, amelyeknek segít­ségével emberi kéz «'.''intése nélkül jut a szén a külszínre. Az automatizálás és távirá­nyítás lehetővé teszi, hogy rendkívül gyorsan, naponta húszméteres sebességgel ha­ladjanak előre az elővájások- ban. Négy munkahely ilyen ütem mellett naponta 16 ezer tonna szenet termel majd. A munka termelékenysége is tízszeresére növekszik. A Távközlési Kutató Intézet vagy röviden TÁKI, a leg­nagyobb magyar ipari kutatóintézet. A hazai híradástechnikai kutatás és fejlesztés egyik legjelentősebb intézménye, de nem­zetközileg is igen tekintélyes e több mint 20 éve működő ku­tatóhely. Csupán egyetlen példa: a TÁKI a Magyar Tudomá­nyos Akadémia és az MTESZ védnöksége alatt szervezi a négy- évenként megtartott, Mikrohullámú összeköttetések című nem­zetközi kollokviumot, amelyen rendszeresen 300—350 részvevő van, köztük a legjelesebb nemzetközi szaktekintélyek. Kutatási prolii A TÁKI távközlési rend­szertechnikával és berendezés- technikával foglalkozik, vagyis nemcsak egyes berendezések­kel, de egész rendszerek vizs­gálatával. Lényegileg három nagy területen. Legjelentősebb munkaterü­lete a mikrohullámú hírköz­léssel kapcsolatos, amely az ötvenes évek második felétől egyik fő kutatási és fejlesztési témája. E témában a legjelen­tősebb a GTT 6000,, 1920 típusú nagy távolságú és nagy kapa­citású rádiórelérendszer. A ké­szülékek kifejlesztése egy szovjet kutatóintézettel közö­sen történt és egy budapesti vállalat gyártja. A rádiórelá- rendszer méreteire jellemző, hogy 8 rádiócsatornát (rádió­műsort) tud egyidejűleg to­vábbítani, vagy csatornánként 1920 telefonbeszélgetést, illető­leg egy fekete-fehér vagy egy színes tv-műsort 4 kísérő­hangcsatornával, és mindezt 5000 km-es tv-üzemben. Az intézet tevékenységének Búcsú a tárcsától másik fő iránya az ún. digitá­lis átvitel- és kapcsolástechni­kai kérdések kidolgozása. E témakörben a manapság szo­kásos elektromechanikus tele­fonközpontokat felváltó elekt­ronikus központok egyik vál­fajával foglalkoznak és ún. PCM-rendszerekkel. A pulzus kód moduláció (PCM) látszólag egyszerűnek tűnő feladatot lát el, ázt pl., hogy a telefon mikrofonjában keletkező áramingadozásokat eljuttassuk a hívott előfizető készülékének hallgatójába. Ezt ugyanis nem közvetlenül, mondjuk két szál drót segítsé­gével valósítja meg, amint ez szokásos a városi telefonnál. A PCM-rendszer ehelyett először egymástól elkülönített impul­zusokra bontja az addig fo­lyamatos áramingadozást, majd pedig ehhez az impul­zushoz hozzárendel egy kód (egy szabályrendszer) alapján megállapított impulzuskombi­nációt. A pulzus kódmodulá­ció ezt az impulzuskombiná­ciót továbbítja a vevőhöz, a hívott előfizetőhöz, akinek ké­szüléke először folyamatos áramingadozássá, majd pedig hangrezgéssé alakítja át a be­érkezett impulzussorozatot. — S hogy mindennek mi az ér­telme? Mindenekelőtt a pon­tosság, a nagyobb megbízha­tóság, a jelek kisebb torzulása, amely tulajdonságok nem a nyilvános telefonhálózatban fontosak vagy elengedhetetle­nek, de pl. az űrhajókban, ál­talában a precíz távmérésben, távszabályozásban* ahol eset­leg kis zavarok is beláthatat­lan következményekkel jár­hatnak. Teühnika és gazdaságosság A íJCM-nak van azonban más előnyös tulajdonsága Is. Ügynevezett multiplex rend­szerek építhetők ki vele. Meg­oldható például, hogy egyetlen telefonérpáron 30 telefoncsa­tornát vigyenek át. Az intézet­ben kifejlesztett BD 30/32-es típusú rendszer időosztásban működik, tehát mind a har­minc csatornát egymás után az érpárra kapcsolja és ezál­tal továbbítja a csatorna elekt­romos jelét. Ha ez a rákapcso­lás elegendően nagy frekven­ciával, azaz igen gyakran is­métlődik meg, akkor a tele­foncsatorna minősége nem romlik, viszont gazdaságosab­bá válik az információközlés. Újabban számítógép-hálóza­tok rendszertervezésével, szá­mítástechnikai célberendezé­sek kidolgozásával és számí­tástechnikai hálózatok vezérlő programjainak kialakításával, elektronikai berendezések és áramkörök számítógépes ter­vezésével is foglalkoznak. 40 ezer km Tudományos tevékenységük eredményessége mellett ipari, gyártmányszintű eredményeik is jelentősek. A szocialista or­szágokon túl, a Közel-Kelettel vannak jó kereskedelmi kap­csolataik, Iránnal, Indiával. A Szovjetunióban egyedül 40 ezer km-t tesz ki a Druzs- ba-lánc, amelyre nem gondo­lunk, nem is tudunk róla, ami­kor a tv-híradóban Kulcsár István jelentkezik, vagy hely­színi közvetítést nézünk a Vö­rös térről. Xluítirízin F. O. Bernstein elektromérnök 1967-ben kezdett el kísérle­tezni egy érdekes, új élményt nyújtó eszközzel, a multivízió­nak nevezett „vetítőorgonával”. Igen sok, akár negyven-hatvan színes diapozitívet vetítenek egyszerre egy hatalmas vászonra, majd meghatározott sorrendben cserélik, váltják, „lejátsszák” a képeket, egy előre készített központi irányító program vagy pedig egy. az orgonáéhoz hasonló billentyűrendszer segítségé­vel. A több regiszteres „orgona” billentyűzetén játszva, hívja elő és cseréli újakra a művész az egymáshoz kapcsolódó ké­peket, így jön létre az érdekes, bonyolult, újszerű élmény. Fontos követelmény, hogy az adott téma feldolgozása ru­galmas, mozgékony, sokoldalú legyen. Nem válogathatok össze archívumból az egyes képek. Ugyanakkor a képek felvételé­nek és a képrendszer lejátszásának forgatókönyvét előre el kell készíteni. A felhasznált 40—60 diavetítő csak igen nagy teherbírású, nagy fényerejű, gyors képváltású ún. karusszel rendszerű ve­títő lehet. Az elektronikus vezérlőberendezés, illetve a vezérlő billen- tyűrendszer az egész multivízió-berendezés „agya”. A kép­program, szövegprogram és a zene összesen nyolc vezérlő­csatornán irányítható. Speciális cipővel látják el a portásokat, éjjeliőröket, pénz­tárosokat stb. egyes nyugati vállalatok. A lábbeli semmiben sem különbözik a kereskedelmi forgalomban levő cipőktől, így nem tűnhet fel, hogy az egyik sarokba egy miniatűr rádióadót építettek be, ami akkor lép működésbe, amikor a két sarok hátsó íve a lábak kifordításakor összeütődik (tehát járás köz­ben nem fordulhat elő a jelzőberendezés bekapcsolása). A kis rádióadó pontosan meghatározott hullámhosszon vészjelzéseket ad le, amelyeket alkalmas helyen — ellenőrző központban, rendőrőrszobán slb. — elhelyezett vevőberendezés fog és alakít ál riasztó hang- vagy fényjellé. A „riasztócipő” 1—2 km-es su­garú körön belül megbízhatóan működik. Habár a telefonkészülékek nagy többsége ma még a tíz­lyukú, elforgatható tárcsával működik, a szakemberek nem jósolnak hosszú életet neki. Napjainkban, az elektronika rohamos térhódításának kor­szakában idejét múltnak, las­súnak tartják a telefonhívást a mechanikus szerkezettel. Tárcsázáskor a liivótárcsa ru­góját a korong elforgatásával felhúzzuk, és a visszaforgó tárcsa a hívószámnak megfe­lelő impulzust küld a központ­ba. Mióta magukat a közpon­tokat is elektronizálták, lerö­vidülhet ez a 15—20 másod­percet igénybe vevő művelet. A legújabb készül i típuso­kon tárcsázás helyett csupán megfelelő sorrendben le kell nyomni a számjegyekkel ellá­tott billentyűket (gombokat), a többit zajmentesen, gyorsan, hibátlanul elvégzi a telefon- készülék „lelke”, a beépített elektronika. A képen látható Siemens­gyártmányú készüléket kiegé­szítő hangszóróval is ellátták a beszéd felerősítésére. A hí­vójelet nem csengő, hanem elektronikus hangot adó be­rendezi} szolgáltatja, amely­nek hangerőssége széles hatá­rok között változtatható. Meg­határozott kapcsolatok létesí­tése rövid hívószám segítségé­vel lehetséges a készülék hasz­nálatakor. Ha a hívott szám foglalt, a hívást a készülék tárolja .V, megfelelő billentyű­nyomásra újra automatikusan végrehajtja. Bemutatjuk a TÁKI-t 1973. MÁRCIUS 4„ VASÁRNAP pest mm;» sJCiitap Békés„ágyúk” Érdekes gép szerelését fe­jezték be a Harkovi Repülő- ipari Intézet egyik laborató­riumában. A „békés ágyú” — ahogyan a laboratóriumban nevezik — a robbanás jelen­ségét használja fel a fémek darabolására. Az „ágyúik” egyike az NSZK-ba készül, mivel egy düsseldorfi cég j megvásárolta a gép licencét. I Az eljárás lényege az, hogy a robbanás során felszabaduló energia másodpercenként 50 méteres sebességre gyorsítja fel a vágókéseket, amelyek nagy mozgási energiáját a vá­gás során hasznosítják. A mű­velet a másodperc századrésze 1 alatt elvégezhető. Mi van a cipősarokban? 7 ELÉRHETŐ ÁRON Folyamatos diavetítő A nyugatnémet Carl Braun cég „Paximat 1800” elnevezés­sel „mindentudó” diavetítőt hozott forgalomba. A készülék automatikus élesség- és fényerősség-állítóval is rendelkezik. Legfőbb érdekessége azonban az, hogy mind hasáb formájú, mind korong alakú diatároló belehelyezhető. Az utóbbinak a folyamatos, automatikus vezérlésű vetítésnél van jelentősége, például a reklámcélú vetítéseknél, audiovizuális oktatásnál stb. Mindkét diatár befogadóképessége 100 keretezett diapozitív. A diavetítők nagymértékű elterjedése a néptömegek nagy tá­volságokat is legyőző mozgásának, a világszerte tapasztalható „utazási láznak” következménye. A jó fényképezőgép, a meg­felelő mennyiségű és minőségű filmanyag ma már mindenki számára elérhető áron kerül forgalomba. A diavetítők fejlesz­tésében a diavetítők teljes vagy részleges automatizálása a je­lenlegi irányzat. Orvosi diagnózisokhoz is Vizsgálatok ibolyántúli ténnyel Baktériumölő hatás A látható fény „tartományán” kívül eső ibolyántúli suga­rakról viszonylag keveset tud az átlagember, legfeljebb azt, hogy a Nap által kibocsátott elektromágneses sugárzás igen gazdag ultraibolya sugarakban (tulajdonképpen ez barnítja le a napozók, strandolok bőrét), és talán még annyit, hogy bizo­nyos hullámhosszúságú sugarak baktériumölő hatásúak. A tudományos világ természetesen sokkal jobban ismeri az ultraibolya fény tulajdonságait, ki is használja azokat külön­leges céljai érdekében. A képen látható fényforrás számukra készült, az anyag vékonyréteg-kromatográfiás mikromeghatá- rozásával foglalkozók részére, a gyógyászati kutatók munkájá­nak megkönnyítésére, a kriminológusok bűnfelderítő feladatai­hoz. De alkalmas minőség-ellenőrzésre (pl. tej- és tejtermék­vizsgálatra), láthatatlan jelölések felderítésére és orvosi diag­nózisokhoz is. A lámpa két, egymástól függetlenül is bekapcsolható 305 mm-es fénycsövet tartalmaz, amelyek 3660, illetve 2557 angst­rom hullámhosszúságú ultraibolya sugarakat bocsátanak ki. A különleges fényforrással dolgozókat jól takaró lámpatest védi a szemre káros sugaraktól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom