Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-25 / 71. szám
1973. MÁRCIUS 25.. VASÄRNAP PEST Utol El k/Círtap 7 Számítógép - egyetemi hallgatóknak technika E HETI TUDOMÁNYTECHNIKA ÖSSZEÁLLlTÁ- fSUNK TÉMÁJA: AZ EMBER j ÉLETÉBEN EGYRE NA- IGYOBB TERET HÓDÍTÓ számítástechnika. 'A KŐVETKEZŐKBEN SOKOLDALÚ ALKALMAZÁSÁBÓL NYÚJTUNK EGY KIS 'ÍZELÍTŐT OLVASÓINKNAK. A geológusok elektromos segítőtársa 1 A föld mélyét kutatók szálmára lényeges kérdés a geoló- tgiai előrejelzés. A jelenlegi >kutatási módszer mellett nem 'lehet abszolút biztonsággal megállapítani, hogy adott körzetben a kutatás tárgyát ké- jpező ércen vagy ásványi ianyagon kívül találhatók-e •mások is. Nyugat-szibériai íkutatók megpróbálták pontosítani a prognózist. Az elmúlt évtől kezdve gyűjtik a ikutatási területről a vízminták analízisének adatait, s azokat egybevetik a geofizikai kutatások anyagával. Az összegyűjtött anyagot, valaÍ mint a színképelemzés bekódolt adatait elektromos számítógéppel dolgozzák fel. \ í--------------------------------------------Alighanem emlékezetes dátum marad 1971. október 15-e a Budapesti Műszaki Egyetem életében. Ekkor állítatták ugyanis üzembe a Műszaki Egyetem Híradástechnikai Intézetében a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) tulajdonát képező japán gyártmányú FUJITSU Facom—R típusú kisszámítógépet. Első kérdésünk Bánfi Gyulához, az SZKI laboratóriumvezető-helyetteséhez a számítógép kettős státusára vonatkozik. — A Facom—R valóban a Számítástechnikai Koordinációs Intézet tulajdona, és alapvetően az a célja, hogy elősegítse a villamosmérnök hallgatók kiképzését korszerű számológépek felhasználása és tervezése területén. A Facom—R-t ezért az SZKI kezeli, tartja karban, és napi nyolc órára térítésmentesen az egyetem rendelkezésére bocsátja elsősorban oktatási célokra, diplomatervezésekhez, valamint egyetemi, tanszéki tudományos kutatásokban való felhasználásra. A gép elhelyezéséhez szükséges feltételeket, úgymint: a helyiséget, az energiát stb. az egyetem biztosítja. — ... és „megéri” önöknek ez? — Valóban, ha csak egy-két éves távlatra gondolnánk, nem volna egy intézmény számára „kifizetődő” térítésmentesen oktatási célokra átengedni egy jelentős beruházást és költséges üzemeltetést igénylő számítógépet, noha a 8 órás, ún. oktatási műszak után napi 16 órában intézeti munkáinkat végezzük rajta. Az oktatás jelentőségét azonban sohasem szabad rövid időszakra vizsgálni. Perspektivikusan pedig bizonyosan „rentábilis” befektetés ez. Magyar- országon, csakúgy, mint külföldön, igen nagy hiány van a jól képzett számítástechnikai szakemberekben, valamint a különböző szakmákban, így természetesen a vilamosméc* nöki gyakorlatban is, a számítástechnikát mint eszközt eredményesen alkalmazni tudó szakemberekben. Ezért az intézet a legkülönfélébb módon és formában igyekszik az oktatást elősegíteni. Csak néhány példát említek: oktatóprogramot dolgoztunk ki a számítástechnikai alapok elsajátítására középisgéppeí, mint elektronikus berendezéssel is. A korszerű villamosmérnöki oktatásban elengedhetetlen laborgyakorlatokat is végezhetnek segítségével, műszeresen vizsgálhatják egyes egységeit, áramköreit. Valójában ezzel a japán számítógéppel az is célunk volt, hogy a leendő villamos- mérnökök megismerjék egy elektronikus iparáról közismert távoli ország számítás- technikai eredményeit is, hiszen ez az egyetlen Magyar- országon működő japán számítógép. — Hallhatnánk valamit a gép jellemzőiről? — Műszaki-tudományos feladatok, valamint ügyvitel- nyilvántartási problémák megoldására alkalmas. Ügyne vezett harmadik generációs gép, vagyis integrált áramkö röket és korszerű programozá. si rendszert alkalmaztak meg(Az építészet számítástechnikája Ma már annak emlegetése íis közhely, hogy a számítógé- • pek bevonultak a mindennapi műszaki-gazdasági életbe. Nap mint nap hallunk, vagy olvasunk legkülönfélébb alkalmazásukról. Most azonban egy 'látszólag magától érthető, de »mégsem közismert alkalmaÍ zási területre hívjuk az olvasót, az úgynevezett számítógéppel segített mérnöki tervezés területére. Persze még ez a részterület is hatalmas, így még ennek is C6ak arról a fejezetéről szólunk, amely az építészeti tervezéssel kapcsolatos. Informátorunk Berényi Miklós, a Számítástechnikai Koordinációs Intézet osztály- vezetője. Munkában a japán számítógép a Műszaki Egyetemen. A hallgatók programfeladataikat futtatják. Az ún. számítógéppel segített építészeti tervezés, ha kis részterületnek is látszik a • komputerek alkalmazásai között, valójában igen összetett, sokféle problématípust magá- bafoglaló terület. Mindenekelőtt azt kell világosan látni, hogy az építészeti tervezésben legalább két nagy „ágazat” van. Az egyik a szerkezetek, az épületek statisztikai tervezését öleli fel, míg a másik az ún. funkcionális tervezés az épület külső és belső beosztásával, mondhatnánk a szerkezet hasznos kitöltésének megtervezésével foglalkozik. A Számítástechnikai Koordinációs Intézet más intézményekkel (pl. az IPARTERV-vei) együttműködve a szerkezettervezési problémák számítógépes megoldásával foglalkozik. Valójában még ez az építészeti tervezésen belüli részterület is számtalan, egymástól különböző kérdés- csoportot foglal magában. Pl. igen fontos problémakör az ún. tartóknak a keresztmetszet szerinti méretezése, keresztmetszetük pontos meghatározása azokból az adatokból kiindulva, amelyeket a statikus mérnök megkap; a tartók geometriai alakjából (pl. egyenes vagy hajlított. kör, négyszög vagy más egyéb keresztmetszetű), a tartó anyagából (pl. acél, beton), a várható igénybevételből és így tovább. A számítógépi programnak pedig meg kell határoznia a szükséges, vagyis a megfelelő méreteket (vagy pedig ellenőriznie kell a kiinduló adatok helyességét, azt tehát, hogy alkalmas-e a megadott méretű tartó a szükséges igénybevétel, terhelés elviselésére). Újabb problémát jelent az ún. rúdszerkezeti kérdések megoldása. Itt már több ponton megtámasztott tartók vagy éppen ún. keretszerkezetek statikai, tehát különféle igénybevételi számításait kel', programozni a számítógép részére. — Megint más jellegű problémákat vetnek föl statikailag — és így a programkészítőknek is — a lemezek, a különböző összefüggő terhelésnek kitett felületek. Ezek a problémák azonban mintegy lemeztelenítve, „kicsontozva” tartalmazzák az építészeti tervezés végső célját, a konstrukció, az ún. műtárgy létrehozását. Ez azonban természetes. Maga az épület statikája is mintegy csak a majdani épület csontvázával foglalkozik. Elgondolható természetesen az is, hogy a számítástechnikus kezében ezek a problémák még tovább tioizálódnak. és természetesen átfogalmazódnak a számítógépi programok igényeinek megfelelően. kolások részére. Ennek a programnak a felhasználása több gimnáziumban — a jelek szerint — sikeresen folyik. Számítástechnikai pályázatot írtunk ki a Természet Világa c. tudományos ismeretterjesztő folyóiratban. Ezzel az a célunk, hogy a számítástechnika iránt érdeklődő fiatalokkal kapcsolatot teremtsünk, segítsük fejlődésüket, esetleg bevonjuk őket munkánkba. A számítástechnikai képzéssel kapcsolatos, fentiekben vázolt célkitűzéseinket nagyban elősegítette, hogy az OMFB döntése és anyagi támogatása révén lehetővé vált a villamosmérnöki oktatás céljaira a Facom—R beszerzése. — A hallgatók hogyan találkoznak a géppel? — Kétféle módon, egyrészt ún. software (programozói), másrészt ún. hardware (számítástechnikai berendezésekre vonatkozó) oktatás is folyik. Vagyis megtanulják a gép programozását, műszaki feladatokat oldanak meg, megtanulják kezelni a program- könyvtárat; másrészt pedig megismerkednek a számítóvalósítása során. 150 OÖO ösz- szeadást végez másodpercenként. Az alapkonfiguráció egyébként a központi egységen kívül egy mágneslemezes és egy mágnesszalagos iker-tárat, konzolírógépet, sornyomtatót, kártyaolvasót és -lyukasztót, valamint szalagolvasót és -lyukasztót foglal magában. — Mondana valamit az eddigi tapasztalatokról? — Az indulást a gyártó cég képviselője által tartott alaptanfolyam tette zökkenőmentessé. Ezt követően a Műszaki Egyetem oktatóival együtt további tanfolyamokat rendeztünk. Az elmúlt időszak alatt megbizonyosodtunk arról, hogy a számítógép célszerűen alkalmazható a kitűzött feladatok megvalósítására. Ügy látjuk, a Műszaki Egyetem Híradástechnikai Elektronikai Intézetének kollektívája is hasonló véleményen van. Emellett számunkra az a legfontosabb, hogy a Facom—R valóban bevonult az oktatásba és egyre nagyobb a gép második és harmadik műszak- jánok felhasználása iránt az érdeklődés más felhasználók részéről is. Közvélemény-kutató automata Programkönyvtár — építészeknek A számítógépek hasznosságát e területen mi sem bizonyítja jobban, mint az. hogy a leggyakrabban előforduló statikai problémákra több helyen. így az SZKI-ban is már kész programok állnak rendelkezésre, amelyekkel, bármikor automatikusan megoldhatók, és a statikus tervezőmérnök megszabadul a fáradságos, kézi számításoktól. Sőt, az egyes problémakörökön belül még sokszor ugyanarra a feladatra is több program, több számítógépes megoldás áll már készen. Ez viszont lehetővé teszi, hogy a közvetlen feladat megoldásán túl egyéb szempontokat is figyelembe vehessenek a felhasználók, és ennek alapján döntsenek egyik vagy másik program mellett. A képen látható elektronikus berendezés sikerrel helyettesítheti bármilyen felmérés kérdőíveit. Míg egy öt főből álló közvélemény-kutató csoport hagyományos módon egy év alatt 2—3 kiterjedt vizsgálatot végezhet el, addig e gép típusprogramok alapján negyvenet is elkészít. A közvélemény-kutató automata igen egyszerűen kezelhető: az ember bedob egy zsetont (amely „feljogosítja” őt a közvélemény-kutatásban való részvételre), s feltárcsázza a véleményének megfelelő kódjelzésű számot. A gép pillanatok alatt elraktározza a feleletet. A készülék kívánságra kijelzi, hogy hányán adták szavazatukat egy-egy feleletre. A „jó memóriájú” kis szovjet készülék sokféle célra használható. Szociológiai felmérések ké zítésére éppúgy alkalmas, mint például kereskedelmi, kiállítási stb. közvélemény-kutatásra, persze, más kérdésekkel és az ezekhez tartozó programokkal. KOMPUTER Egy cigarettatárcába is belefér Hamburg (DAD) — Felvételünk az Európában forgalomba hozott legkisebb elektronikus számológépet ábrázolja. Mindössze cigarettásdoboz nagyságú, súlya 75 gramm, öt parányi elemmel működik, melyek energiája 25 órára elegendő. Bár a kis számológép kényelmesen elfér a kabátzsebben is teljesítménye szempontjából már jóval szembetűnőbb. Az „Aristo M 27” nemcsak a négy számtani alapművelet elvégzésére képes, hanem gyökvonásra és hatványozásra is alkalmas. Maximálisan nyolcjegyű számokat lehet leolvasni rajta. Mivel aránylag nagy billentyűi vannak, könnyen kezelhető és világító számlapja is megkönnyíti a leolvasást. A hasonló méretű számológépekkel szemben egyik nagy előnye, hogy a mindenütt olcsón beszerezhető 1,5 voltos elemekkel működik. A kereskedelem nagy jövőt jósol ennek az NSZK gyártmányú (Hamburg) legújabb mini- kompúternek. Technika a légszennyezés-kutatásban Az atmoszféraszennyezés világszerte nagy gondot okoz különösen az iparilag fejlett országokban. Kutatók ezrei foglalkoznak világszerte a megelőzéssel és a szennyezés mértékének csökkentésével. A gyárkémények füstjével jelentős mennyiségű kéndioxid távozik és kerül a levegőbe. Elméletben minél magasabb építésű a kémény, annál nagyobb az esély arra, hogy a füstöt a légáramlat nagyobb távolságra sodorja, és az így nem csapódik vissza a városokra, a lakóházakra vagy magára a gyárépületre. Több száz méter magas kémények építésével tehát meg tudná óvni környezetét a füstszennyezéstől? A dolog nem ilyen egyszerű. Egy adott vidéken az atmoszféra szennyeződését nemcsak számokban szükséges kifejezni, hanem azt is meg kell figyelni, hogyan terjed a szennyezett levegőréteg a talajfelszín és a meteorológiai viszonyok közegében. Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkoznak a Francia Meteorológiai Szolgálat egyik kutató- intézetében, a Párizs melletti Magny-les-Hameaux-ban. A levegő füstszennyezésével kapcsolatos kutatás során Franciaország egyes vidékein helyszíni méréseket végeznek, ezenkívül a szennyeződést és ennek terjedését számítógéppel regisztrálják, illetve makettkísérleteket végeznek a szennyezett szektorok geológiai és éghajlati viszonyainak figyelembevételével. Egy adott vidék levegöszennyeződési százaléka függ a meteorológiai viszonyoktól, vagyis az ott uralkodó széliránytól, a szélsebességtől, a hőmérséklettől különböző magasságokban. Ezek a tényezők befolyásolják a füstréteg szállítását és lecsapódását. De befolyásolja a szennyeződést a gyárkémények hossza, építése, műszaki jellemzői. A Magny-les-Hameaux-i kutatók ezért a helyszínen mérik a klimatológiai, aerodinamikai tényezőket. Az említett kutatóintézetben a makettet: 1:10 000 méretarányban készítették el, majd vegyianyag-réteggel borították, és egy féláteresztő réteggel védték. Az iparifüst-kibocsátást a maketten savoldatok alkalmazásával provokálják ki. Ezek a savoldatok és a makett színrétegei kémiai reakcióba lépnek egymással. így százalékosan is szemléltethető a füst terjedése. A kísérletek értékelésének során többek között az is kiderült, hogy a kémény közvetlen közelében levő épületet is érheti szennyeződés, sőt bizonyos szélirány mellett magát a kéményt is. A füstréteg terjedését végső fokon számítógép segítségével teszik láthatóvá. így készül el a terület füstvonulási térképe. A franciák Rouen környékén már feldolgozták a munkahelyek és a kikötő füstgócait és a füstréteg vonulási irányait. E rendszer, francia vélemények szerint, egyelőre csak sík terepre válik be. A füstréteg terjedését sík terepen megbízhatóan lehet utánozni számítógéppel. Hegyes-dombos vidék esetében azonban egyelőre még nem tökéletes ez a rendszer. Ugyanakkor a makettes-vegyszeres szemléltetési mód dombvidék esetében is eredményes. Az atmoszféra szennyezésének analizálására az Egyesült Államokban, a Szovjetunióban és Japánban többféle módszert tanulmányoznak. Franciaország pedig már jelentős eredményeket ért el. A makettes módszer egy év óta francia szabadalom, amelyre más országok tudósai is felfigyeltek. i t Rudäk, keretek, lemezek - programok
