Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-25 / 71. szám

nsr utcrr.1 1973. MÁRCIUS 25.. VASÄRNAP KUSZ A prágai vár Ulászló termében csütörtök délelőtt választásra gyűl­tek össze a képviselők. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság el­nökét választották meg titkos sza­vazással. A voksok felbontása után kiderült: egyhangúlag az eddigi el­nököt Ludvik Svobodát választot­ták meg újabb öt esztendőre. CSEHSZLOVÁKIA nagy nemzetközi megbecsülésben álló, fehér hajú Köztársasági elnöke öt esztendővel a hu­szadik század kezdete előtt született. Az első világhábo­rúban még az Osztrák—Ma­gyar Monarchia állampolgára­iként hívták be a közös had­seregbe. A fiatal tiszt alig egy évig szolgálta Ferenc Józse­fet: már 1916-ban élére állt egy hazafias cseh csoportnak. Átálltak az oroszok oldalára, ott megalakították a cseh lé­giót, és úgy küzdöttek tovább a független, önálló Csehszlo­vákia megalakításáért. MÁS KÖRÜLMÉNYEK KÖ­ZÖTT, de ezt a tettét ismétli meg a második világháború­ban. Katonai egységével ak­kor is (már 1939-ben) az oro­szokhoz szökik át, csakhogy Oroszország ekkor már Szov­jetunió. A világ első szocia­lista állama, tehát minden függetlenségi és szabadságtö­rekvés fő támasza és támoga­tója. Márpedig Csehszlová­kiának erre ismét szüksége van, még jobban, mint a mo­narchia idején: hiszen most a Bitler-fasizmus „protektorá­tusa” alatt nyög a fél ország, a másik felében pedig, Szlo­vákiában, „önálló” fasiszta bábálilamot kreáltak a nácik. SVOBODÁNAK ekkor már — Hitler prágai bevonulásá­nak szinte első percétől kezd­ve — része van, tapasztalatai vannak az antifasiszta ellen­állási mozgalom szervezésé­ben. A szovjetekhez átallva, az ő vezetésével jön létre az első csehszlovák dandár, majd az első csehszlovák hadtest. Bátran, keményen küzdenek a szovjet csapatok oldalán a közös ellenség: Cjehszlovákia és annyi más onázag fasiszta ieigázója ellen. ILYEN HŐS politikai és ka­tonai múlt után kézenfekvő, hogy az ismét független ál­lammá váló Csehszlovákia kormányának első nemzetvé­delmi minisztere Ludvik Svo- boda. Az új néphadsereg megszervezője, az 1948. feb­ruári népi fordulat egyik ak­tív részese, országgyűlési kép­viselő és a Csehszlovákia Kommunista Pártjának, ké­sőbb Központi Bizottságának is tagja, és több más fontos funkció viselője, megbízatás teljesítője. 1968. MÁRCIUS 30-ÁN vá­lasztják meg először köztársa­sági elnöknek. ELVHÜ KOMMUNISTA, kitűnő katona, elsőrangú kö­zösségi ember. Ezért tartották immár másodszor is, újabb öt évre méltónak arra, hogy az egész nagy csehszlovák közös­ség, a köztársaság elnöke le­gyen. Világos, hogy mint ed­dig, ezután is a nép felemel­kedésének, a csehszlovák— szovjet barátságnak, a béke és a szocializmus ügyének hű képviselője lesz. A harmadik vétó hete Tű­Változó erőviszonyok - Panamai vita Panamában - Vietnami határidők Tízezerszer megsértett tűzszünet — Óceánia vendégei Az ENSZ Biztonsági Taná­csának kihelyezett ülésé vé­get ért, s ha eredménytelenül végződött is az amerikai vétó miatt, az Egyesült Államok kényszerű lépése beszédes bizonyítékot szolgáltatott ar­ról, hogy a világszervezetben is, akárcsak a világban ma­gában, hogyan változnak az erőviszonyok. Az USA küldöt­te az ENSZ fennállása óta harmadszor folyamodott most a nagyhatalmakat megillető vétójoghoz. A Szovjetunió már rég nem alkalmazta ezt a jogát. A Kínai Népköztársa­ság rövid ENSZ-beli szerep­lése során már mondott vétót neki nem tetsző határozati ja­vaslatra ... Annak idején — a hideghá­ború korszakában — a Szov­jetunió mintegy száz alka­lommal (!) volt kénytelen ne­met mondani az Imperialista hatalmak mesterkedései nyo­mán megfogalmazott javasla­tokra. A lényeg: húszegynéhány évvel ezelőtt még az imperia­listák, elsősorban az ameri­kaiak, a Szovjetunió ellen so­rakoztatták fel a tagállamo­kat az ENSZ-en belül — ma nem egy kérdésben az impe­rializmus, az Egyesült Álla­mok szigetelődik el, s a tár­sadalmi haladás, a béke erői kezdenek diplomáciai akció­kat. Az amerikai imperializ­musnak mo6t ismét a vétó­joghoz kellett nyúlnia. Maga a vita a Biztonsági Tanácsban arról a panamai— perui közös javaslatról folyt, amely követeli az 1903-ban megkötött panamai—ameri­kai csatomaegyezmény ha­tálytalanítását. A Szovjetunió által is támogatott új javas­lat helyreállítaná a kis Pa­nama állam szuverenitását a saját területe fölött, ugyanak­kor biztosítaná a nemzetközi hajózás szabadságát is. A Hétfő: Párizs mellett meg­kezdődött a két dél-vietnami kormány képviselőinek tárgya­lása Dél-Vietnam jövőjéről — Sharp kanadai külügyminisz­ter hazaérkezett távol-keleti körútjáról. Kedd: Határincidensek Irak és Kuwait határán — A brit kormány nyilvánosságra hozta az északír probléma rendezési tervét. Szerda: Az amerikai küldött megvétózta a Biztonsági Tanács határozatát a panamai kérdés­ben — Nagyarányú sztrájk Dá­niában. Csütörtök: Ludvik Svobodát választották meg Csehszlovákia államfőjének. Péntek: Szaúd-aráblai táma­dás dél-jemeni terület ellen — Izraeli gépek újra berepültek Libanon területe fölé. Szombat: Kormányalakítási tárgyalások Chilében — Bije- dics jugoszláv kormányfő Üj- Zélandon. Biztonsági Tanács amerikai tagja elutasította a javasla­tot, s legfeljebb csak azt he­lyezte kilátásba: az USA majd új szerződést köt a panamai kormánnyal a csatorna hasz­nálatáról, de ragaszkodik ah­hoz, hogy bizonyos ideig to­vábbra is kezében tartsa a csatornát, ellenőrizze műkö­dését. „Sóhivatal”-e az ENSZ, ahogyan egyesek állítják? Nem az! Éppen a való világ tükre... A panamai vita mu­tatja, hogy fokról fokra szem­be lehet állítani az országok nagy részét az imperializmus­sal. Ahogyan a vietnami há­ború miatt, éppúgy latin-ame­rikai kizsákmányoló törekvé­sei miatt is elszigetelődik az USA. Vietnam problémakörében ez a hét a határidők lejárta előtti utolsó napokat hozta: március 28-án telik le az a 60 nap, amely alatt például az amerikai csapatok teljes ki­vonását meg kellett volna szervezni és végre kellett vol­na hajtani. Még néhány ezer amerikai mindig van Dél- Vietnamhan. Hazarendelésü­ket a washingtoni hatóságok azzal halogatták, hogy meg­próbálták cserébe elérni a Laoszban foglyul esett ameri­kai pilóták szabadon bocsátá­sát is. Erre pedig semmilyen jogi alapjuk nincs, a január végi párizsi békemegállapodás ilyen előírást nem tartalma­zott. Dél-Vietnamban ugyanak­kor tovább ropognak a fegy­verek: a tűzszünet több tíz­ezer esetben való megsértésé­ről érkeznek hírek! Teljesen sötéten mégsem láthat az em­ber: Párizs mellett, La Celle- Saint Cloud kastélyában ösz- szeültek a két dél-vietnami kormány képviselői, ugyan­csak a francia fővárosban folynak a VDK—USA tárgya­lások is az amerikaiak által fizetendő jóvátételről, a né­gyes katonai vegyes bizottság (VDK, USA és a két dél- vietnami kormány küldöttei­ből) rövidesen átalakul Ha­noi és Saigon küldötteinek ve­gyes bizottságává. A hét számos új témát is hozott. Ezek közül különös fi­gyelmet érdemelt, hogy a Csendes-óceán déli térségé­ben, a politikailag gyakran elfeledett Óceániában a héten egy szovjet, illetve egy jugo­szláv vendég látogatása je­lezte Ausztrália és Új-Zéland politikai magatartásának vál­tozását. Tudni kell, hogy mind Ausztrália, ez az óriási, egész kontinensnyi szigetország, és a kisebb, de gazdasági szem­pontból nem kevésbé jelentős Üj-Zéland a reakció fellegvá­rai közé számított. Jellemzé­sül talán elég annyi, hogy Üj-Zéland ezelőtt 23 évvel, a hidegháború legjegesebb esz­tendejében még be is zárta Véget ért a Biztonsági Tanács Panamába kihelyezett ülése. Bal oldali képünkön: Az Egyesült Államok új-dellü nagykövetsége előtt tömegtüntetés zajlott le tiltakozásul az ellen, hogy az USA fel­újítja katonai szállítmányait Pakisztánnak — Bal oldali képünkön: Oren Lyons, az onondaga indiánok törzsfőnöke (balról) több napon keresztül a fegyveres felkelést végrehajtó sziú indiánok körében tartózkodott, hogy tanulmányozza követeléseiket, és jelentést tegyen az Indián Szö­vetségnek. A kép jobb oldalán Angela Davis látható, akit a hatóságok szombaton megakadályoztak, hogy bejusson az oglala-sziú indiánok által megszáUott Wounded Knee városkába. Angela Davis közvetlenül azután érkezett, hogy a kormány emberei s az indiánok mintegy négy­órás tűzharcot vívtak. Sebesülés, szerencsére, nem történt. moszkvai követségét! Tavaly aztán mind Ausztráliában, mind Űj-Zélandban munkás­párti kormány került hata­lomra a választások eredmé­nyeként. Külpolitikájukban változást ígértek a korábbi Amerika-barát és a London­tól való függőség jegyében ki­alakított vonalhoz képest. Ha­zahívták a Dél-Vietnamban, az amerikai agresszorok ol­dalán bevetett ausztrál és új-zélandi katonákat. Felvet­Sztrájkhullám Milyen más szóval lehet kifejezni, vagy körülírni azt, hogy sztrájk? A napilapok külpolitikai szerkesztői jó- néhányszor törhették ezen a fejüket az elmúlt hetekben, hi­szen az újság nem jól fest, ha három-négy egymás alatt- mellett sorakozó cikknek ugyanaz a címe: Például február 27-én: Sztrájkok Angliában, Sztrájkok Olaszországban, Sztrájk Franciaországban, Sztrájkok az Egyesült Államokban. Még szerencse, hogy gazdag a nyelvünk, és hogy ahány sztrájk, annyi féle. így aztán — hogy a példánál maradjunk —, az újságokban valahogy így festettek a címek: — Egy nap­ra megbénult Anglia államgépezete. (A tudósításból kiderült, hogy a közalkalmazottakon kívül sztrájkoltak az angol vasutasok, a metró dolgozói, a gázmű­vek és a Ford-gyár munkásai, a kórházak kisegítő személy­zetének jelentős része, a londoni pedagógusok.) — Általános sztrájk Olaszországban; — Zárva maradtak az iskolák Pennsylvaniában; — A francia repülőterek többségében szünetel a forgalom. A szírájkdagály, amelynek hullámai az 1973-as év első napjaitól magasra csapnak, már tavaly elkezdődött. Ang­liában például a múlt évben majdnem 2500 munkabeszüntetés volt, s ezek során — hivatalos adatok szerint — 24 millió munkanap esett ki, 76 százalékkal több, mint 1971-ben, négy­szer annyi, mint 1968-ban. Olaszországban tavaly nem kevesebb, mint 135 millió munkanap „veszett kárba”, és ez eltörpül amellett, ami idén várható. ízelítőként már január 12-én volt egy általános sztrájk, 14 millió részvevővel. Látszatra ez ismétlődött meg a már említett napon, február 27-én. De a két — egyként hatalmas — tömegmegmozdulás politikai tartalma kört van különbség. A januári négyórás munkabeszüntetéssel a szakszerveze­tek a társadalmi reformokat, a foglalkoztatottsági helyzet ja­vítását, a déli országrész fejlesztését sürgették. A sztrájk in­dokait gyarapította az új évvel bevezetett úgynevezett érték- növekedési adó. Ez a főleg fogyasztási cikkekre és szolgálta­tásokra kivetett adó gyakorlatilag általános áremelkedést jelent. A vállalkozók és a nagykereskedők a többletkiadást könnyedén ellensúlyozzák a kormány árellenőrzési intézke­déseinek kijátszásával; a bérből és fizetésből élők megélhe­tési viszonyai azonban jelentősen súlyosbodnak miatta. Az új adó és a bevezetését nyomon követő spekulációs hullám kettős terhe széles kispolgári rétegeket is mozgósított. A sztrájk végül nem egy vagy több követelésért folyt, hanem általános politikai jellegű megmozdulássá szélesedett, amely a dolgo­zóknak a kormánnyal, a kormány gazdaságpolitikájával való egységes szembenállását fejezte ki. Az Olaszországot februárban megbénító második ál­talános sztrájk indíttatása jóval szűkebb volt: a szakszerve­zetek egyes elhúzódott munkaszerződési tárgyalások befeje­zésének sürgetésére határozták el. (Október óta folytak az eredménytelen tárgyalások a vasasszakszervezetek és a mun­káltatók között másfél millió munkás kollektív szerződéséről. Nem született megegyezés más szakmák, köztük a mezőgaz­dasági bérmunkások munkaszerződésének kérdésében sem.) A sztrájk azonban nem maradt meg a „szakmai konfliktus” keretei között. A munkabeszüntetést tüntetések és gyűlések követték országszerte. A nap eseményei tanúságot tettek az olasz munkásmozgalom erejéről, bizonyították, hogy a dolgo­zók egységesen lépnek fél követeléseikért. De bizonyított egye­bet, többet is. Azt, hogy — mivel az Andreotti-kormány kép­telen a megújulásra-újításra — a gazdasági követelésekért folyó akciók is átcsapnak politikai megmozdulásokká; bizo­nyítja, hogy a munkásosztály felismerte: nem részleges, ha­nem átfogó gazdasági és politikai reformok vezethetik csak ki az országot a mély válságból. Angliában nem kevésbé mély a válság, de kevésbé erős a munkásmozgalom. Ez a kettősség tükröződik abban, hogy idén szinte nem múlt el nap a szigetországban kisebb- nagyobb sztrájk nélkül, ám ezek a megmozdulások szinte ki­zárólag gazdasági jellegűek; a november óta érvényben levő bérstop és a szüntelenül növekvő infláció együttes prése ellen irányulnak. Tavaly Nagy-Britanniában 9 százalék volt az inflációs ráta, ez még a magas nyugat-európai átlagból is kimagaslik. A fizetések viszont egészen április végéig egy pennyvel sem emelkedhetnek, és az azt követő 1974. január 1-ig tartó idő­szakban sem növekedhetnek 2 százaléknál nagyobb ütemben. Nem kell hozzá különösebb matematikai képzettség, hogy levonjuk a következtetést: nemcsak bérbefagyasztásról, ha­nem a reálbérek csökkenéséről van itt szó. Különösen, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy Anglia csatlakozása a Közös Piachoz szükségszerűen további áremelkedéshez vezet. A h íriilíy nők«»«■«*«■ k naponta újabb és újabb sztráj­kokról számolnak be. E hírek jelzik a tőkés világot feszítő ellentmondásokat, válságokat. Es számot adnak az egyes or­szágok munkásosztályainak fejlettségéről, munkásmozgalmá­nak erejéről, taktikai-stratégiai érettségéről is. Nemes János ték a diplomáciai kapcsolatot a Kínai Népköztársasággal is. A héten Patolicaev szovjet külkereskedelmi miniszter, majd Bijedics jugoszláv kor­mányfő járt Canberrában és Wellingtonban, a két főváros­ban. Üj-Zéland bejelentette, hogy újra megnyitja moszk­vai követségét, helyreáll a diplomáciai kapcsolat a két ország között. Patolicsev mi­niszter tárgyalásai a szovjet- ausztrál, s a szovjet—új-zé­landi külkereskedelmi kap­csolatok fellendítését eredmé­nyezik. Bijedics ottjártának pedig egy nem várt, érdekes következménye adódott: az ausztrál kormány megígérte, hogy megtiltja az ország te­rületén a jugoszláv usztasák tevékenységét. Pálfy József A jövő hét Fokozott figyelőm kíséri a hétfői bonni Kohl—Grabert ta­lálkozót (Grabert a beteg Bahrt helyettesíti), miután a múlt hé­ten bejelentették: áprilisban folytatódik a csehszlovák— NSZK konzultáció, s szomba­ton Peter Lorenz, a nyugat­berlini CDU elnöke olyan Ja­vaslatot terjesztett elő, hogy Nyugat-Beriiimek a nemzetkö­zi légiforgalomba való bevoná­sáról négyhatalmi tárgyaláso­kat kellene indítani, s e tár­gyalásokba esetleg be lehetne vonni az NDK és az NSZK kor­mányának képviselőit is. Az immár folyamatban levő párizsi, helsinki, bécsi és genfi világpolitikai jelentőségű ta­nácskozások mellett e héten na­gyobb hangsúlyt kap minden bizonnyal a közel-keleti, a benghazi értekezlet, Szadat hét­fői (politikai vezetők előtt tar­tandó) beszéde, Medici olasz külügyminiszter izraeli és a török külügyminiszter kairói látogatásának eredményekép­pen. A valutaválság okozta hullá­mok lecsendesítésére egész ma­gas szintű vita kezdődik hét­főn Washingtonban, a „húszak** pénzügyminiszteri konferenciá­ján. A nemzetközi látogatónaptár­ban számunkra első helyezett Kreisky osztrák kancellár szer­dán kezdődő budapesti látoga­tása. Echeverria mexikói elnök csütörtökön kezdi körútját, melynek első állomása Kanada, Peking új vendége pedig — egy héten át — a kameruni el­nök Alacs B. Tamás Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy a Nagykáta és Vidéke ÁFÉSZ március 12-től április 21-ig nagyszabású bútorkíállítást és vásárt rendez Nagykátán az áruházzal szemben levő kiállítóteremben és a bútoráruházban. Hálószobák, konyhagarnitúrák, egyedi bútorok, 30—40 típusú lakószoba, lakáskiegészítő cikkek nagy választékban. á i b %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom