Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-25 / 71. szám

rest UECYEt 1973. MÁRCIUS 25.. VASÁRNAP K^CtvStsp Körúton a Tápió mentén A gazdagodó nagykátai járásban talható. Tavasz eleji villám- látogatásunk célja a járás négy községében — közel sem teljességi igénnyel — a fejlő­dés néhány életerős hajtásá­nak a felkutatása volt. Társadalmi munkával Tápióbicskén mindernd a százauiorauio után Két esz- tenuovex épült .Katonás küue- mű iskolával szemoen létesü­lő művelődési nazroi beszel a legszí veseooen. Az óvatos becslés szerint is iegaláDO 2,2 milliós beruházást egy 6UÜ ezer forintos elótakare^osság — ez az összeg a 34t>0 leiket számláló község háromévi költségvetésévei egyenértékű — előzte meg. S mivel az ügy további halasztást nem tűrt, a felettes szervek pedig csak erkölcsi támogatást ígértek, az elszánt bicskeiek úgy dön­töttek, hogy nem várjak meg, amíg a sült galamb a szájuk­ba repül. A terveket Juhász Sándor, a község szülötte, a szolnoki Ál­lami Építőipari Vállalat fő­mérnöke adaptáltatta s aján­dékozta Tápióbicskének. 1971-ben 600, 1972-ben 620 bicskei polgár társadalmi munkája nyomán ma már az épület belső munkálatainál tartanak. Hegedűs András, hetvenkét éves nyugdíjas, mi­vel ő maga már dolgozni nem tud, 200 forintot ajánlott fel szerény nyugdíjából, mond­ván, hogy az unokái biztos ide fognak járni moziba. — A művelődési centrum­ban — mondja Hajdú Ger­gely tanácselnök — lesz egy 250 személyes színházterem, 60 négyzetméteres színpad­dal. A hét két napján a Mo­ziüzemi Vállalat — 400 ezer forinttal járult a költségek­hez — bérli. Ideköltözik a könyvtár s ugyancsak helyi­séget biztosítunk a községi KISZ-szervezetnek az épület pincéjében, az ÁFÉSZ klub­jának szomszédságában. Há­rom további szakköri helyi­ség is a lakosok rendelke­zésére áll az év végén, ha a berendezésekre kért összeget a megyei tanács addigra ren­delkezésünkre bocsátja... Durák meg tromfos A tápiószentmártoni öregek napközi otthonába éppen ebéd­időben érkezünk. A menü ma sem akármilyen: lebbencsle­ves, babfőzelék sült hússal. — Finom volt, mert meget­tem mindet — mondja a nyolcvanéves Filipcsei And­rásáé. — Én se főztem annak idején jobbat. — Huszonöt kisöregem van r— mondja Szabó Istvánná gondozónő. — Eleinte nemigen akartak napközibe járni, res­telltél!, azt hajtogatták: „kol­dus házba nem járnak”. Ma viszont már jelentős a túlje­lentkezés. Akár egy palota: társalgó, klub- és pihenőszobából áll. Az asszonyok többnyire a tár­salgóban vannak, elszórakoz­tatják egymást. A helyi házi­ipari szövetkezettől néha hoz­nak nekik fonalat, válogatás­ra. A fizetség még késik, úgy mondták, „adnak majd egy kis csokoládéra valót”. De ha nincs munka, akkor is hasznosan telik az idő, be­szélgetnek, nevetgélnek vagy éppen kártyáznak, „főleg du- rákot, meg tromfosat”. A 75 éves Varga József a község veteránja, feleségével és anyósával együtt már két éve napközis. Régebben har- monikázott, most a klubban levő harmóniummal ismerke­dik. Kétségtelenül ő a nap­közi otthon propagandistája: reggelenként, ha megjönnek a lapok, rendszeresen felolvassa a legfontosabb napi eseménye­ket az olvasással bizony itt- ott már küszködő társainak. Ötven kismama Az Állami Pénzverde jel­vényüzemének tápiószelei részlege a tavaszi napsütés­ben olyan, mint egy modem vidéki kúria. Műszakváltás van éppen, így aztán nem áll módunkban megtekinteni a jelvényesek új büszkeségét, a közel kétmillió forintos költséggel épült új öl­tözőt és fürdőt. — Két műszakban 120, fő­leg 18 és 30 év közötti szelei asszony és lány dolgozik ná­lunk — mondja a részlegve­zető Kiss Józsefné —, a festő-, forrasztó-, csiszoló- és szere­lőrészlegben. Ezenkívül 50 kismama gyermekgondozási i segélyen van most otthon. Az ötéves üzem idén már törzsgárdatagokat is avatott. A bérfejlesztés sem volt akár­milyen: a kötelező 4 százalék­ra a vállalat még rátett to­vábbi 3,25 százalékot. A nye­reségrészesedés is jobb volt, mint tavaly, elérte az egyhavi fizetést. Védőételre — napi fél kiló gyümölcs vagy szörp — évente 100 ezer forintot költ a pénzverde Tápiószelén. — Április 4-én — árulja el a részleg első asszonya — két új kiváló dolgozót ünnepe­lünk. .Egyikük, Bazsatnik Sándor- né alapító tag, most csomago­ló, velünk együtt tudja meg az örömhírt, s ahogy az ilyen­kor lenni szokott, az ő eseté­ben is szegényesnek bizo­nyulnak az öröm kifejezésére a szavak. Kedden iskolafogásza t S máris sietünk tovább, hogy le ne késsük Farmoson a februárban átadott második, orvosi lakással egybeépített egészségházban a rendelést. — Azelőtt a tanácsházával szemben, egy öreg, megsüly­lyedt épületben vártunk a so­runkra — mondja Árva Ist­ván nyugdíjas a váróban. — Ez az épület egészen más, na­gyobb is, meg korszerűbb is. Ideköltözött az eddig szin­tén mostoha körülmények között szűkölködő fogászat is. Ajtaján örömmel fedezzük fel: „Minden kedden iskola­fogászat.” A doktornőt, Kiczek Klárát, aki röviddel ezelőtt szült, dr. Daru Imre helyettesíti. — Van még egy helyisé­günk, az elkülönítő szoba. Röntgen sajnos még nincs, egyelőre nem fér bele a köz­ség költségvetésébe. Kisebb laboratóriumi vizsgálatokat viszont már el tudunk végez­ni. Szakorvosi kezelésre a nagykátai új rendelőintézetbe járnak be a betegek. Daru doktor tíz éve gyó­gyítja a farmosiakat. Most két körzetben rendel. Az influen­zajárvány két hete alatt na­ponta átlagosan 180-an nyi­tották ki a rendelője ajtaját. Négy óra felé jár az idő, mikor Farmost, s újabb fél óra múlva már a nagykátai járást is magunk mögött hagy­juk. A nap, mintha egyszerre akarná valamennyi téli adós­ságát törleszteni, rendületle­nül ragyog tovább. Kertész Péter KGST-tanácskozás A KGST mezőgazdasági ál­landó bizottságának sertés- hústermelési szakértői tanácsa március 20—24 között Buda­pesten tartotta III. ülését. A tanácskozáson meghatározták a sertéshústermelés iparszerű formáinak fejlesztését segítő együttműködés feladatait, s kiválasztották a korszerű ser­tés telep tervek végleges válto­zatait. Kidolgozták továbbá a működő iparszerű télepek egy. séges ökonómiai értékelési rendszerét és javaslatot tet­tek a kooperációs fejlesztésre. MUNKA- ÉS ÜZEMSZERVEZES Á gazdasági vezetők elsőrendű feladata ALIG TÖBB MINT EGY EV telt el azóta, hogy megjelent az MSZMP Központi Bizott­ságának a munka- és üzem- szervezés javítására vonatko­zó határozata. Szűk idő az át­fogó mérleghez, az eredmé­nyek leméréséhez, de ahhoz elégséges, hogy a határozat fogadtatását, megismertetését, sőt egyik-másik területen már forintban is kifejezhető ered­ményét mérlegre lehessen tenni. Nemcsak lehet, hanem kell is, hiszen különösen a pártalapszervezetek várják ezt. Segíteni akarnak, amint ez világosan megfogalmazó­dott a most lezajlott évi be­számoló taggyűlések nagy ré­szénél is. Pest megyei tapasztalatok azit mutatják, hogy a határo­zat rövid idő alatt széles kör­ben ismertté vált, nagy ér­deklődést váltott ki politikai, gazdasági vezetők és a dolgo­zók körében egyaránt A határozat ismertetésében, a végrehajtás megszervezésé­ben, ösztönzésében a megye pártszervezetei mindenütt ve­zető szerepet vállaltak. Így egy-egy üzemi pártalapszer- vezet konkrét munkája nagy visszhangot váltott ki a terü­let munkáskollektívája részé­rői!.. Különösen a munkájuk­kal összefüggő szervezési fel­adatok megoldása találkozott igényeikkel. AHOL EDDIG NEM VOLT rendszeres szervezésfejleszté­si tevékenység, ott is kezdemé­nyezték a pártszervezetek ki­alakítását. Több jelentős üzemben — mint a Nagykőrö­si Konzervgyár, a PEMÜ, a Dunai Kőolajipari Vállalat — korábban is f oglalkoztak szer­vezésfejlesztési kérdésekkel. Ezekben a határozat újabb ösztönzést adott a munkának. Jelölőgyűlések Cegléden A város határában... A Budai út, Cegléd külterüle­tének sajátos karakterű része. Több mint kétezren laknak itt A tanyákat mind többen hagyják el, ugyanakkor ki­épül egy zárt településmag, új házsorok, új utcák sora­koznak. Az erre lakok rész­ben a Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet­ben dolgoznak, részben a fő­városba naponta vonatozó munkások. Az elmúlt két esztendőben figyelemre méltó változások történtek a Budai úton. Elké­szült a fedett váróterem a vas­úti megállónál. Megnyílt egy bisztró, a tsz zöldségárudát nyitott A lakosság szerette volna még, ha egy húsbolttal is bővül az üzlethálózat, erre azonban fedezet hiányában egyelőre nem kerülhet sor. , Egy másik jogos óhaj vi­szont még ebben az évben valóra válik. A Magyar- Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet ötven személyes óvo­da építését vállalta. Ez nagy segítség lesz az itt élő fiatal anyáknak, ha gyermekeiket biztonságban tudják, köny- nyebben vállalhatnak munkát. (Egyébként is, a külterületen emelkedik a születések szá­ma). Vállalják a társadalmi munkát Volt tehát miről szó essen a 80. választókerület je­lölőgyűlésén, amit az iskolában tartottak meg. A megjelentek többsége munkaruhában jött el, teendőit a gazdaságban rövid időre félbeszakítva. El­ismeréssel szóltak az ered­ményekről, s elismeréssel volt tanácstagjukról is. Éppen ezért a Hazafias Népfront is­mét Görög Sándort javasol­ta jelöltnek. A huszonkilenc éves fiatal­ember a Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet traktorosa. A Budai úton la­kik, a környéken jól ismerik, igyekvő embernek tartják. A gyűlés résztvevői egyhangú­lag támogatták a népfront javaslatát Ha ismét megvá­lasztják Görög Sándort, lesz dolga. Hogy csak egyet em­lítsünk: a lakosság kész tár­sadalmi munkával közremű­ködni a járda- és az óvoda­építésben. ...és a gyárban A ki- és belépőket máskor szigorúan ellenőrző portás ezen az estén szélesre tárta a ceglédi kenyérgyár kapuját. Megtelt az emeleti klubterem az 50. számú tanácstagi vá­lasztókerület lakóival és az üzem dolgozóival. Sok kicsi sokra megy A Hazafias Népfront városi bizottsága megbízásából dr. Rátonyi Dénes állatorvos be­szélt az utóbbi két év fejlődé­séről és méltatta a tanács és a tanácstagok munkáját. Az utóbbi két évben a Nyereg utcában és a kenyérgyár kör­nyékén a tanács kitakaríttat- ta a csapadékvizet elvezető árkokat, elhelyezték a lakók által kért KRESZ-táblát, az egyik utca vízvezetékhálóza­tot kapott két közkifolyóval, s a környékbeliek kérésére az idén tavasszal már locsolóautó járja a kenyérgyár felé is a poros Mizsei utat. Dr. Rátonyi Dénes ezután a Hazafias Népfront városi bi­zottsága és a kenyérgyár munkáskollektívája nevében javasolta: a jelölőgyűlés rész­vevői fogadják el tanácstag­jelöltnek Hajdú Istvánnét, a Sütőipari Vállalat morzsaüze­mének dolgozóját HAJDTJNÉ öt éve dolgo­zik g gyárban. Érettségi­zett betanított munkás, a Május 1. szocialista brigád vezetője. Büszke kollektíi- vájára. Jó eredményeiket vándorzászló, oklevél hir­deti. Az 1972/73-as évi pártoktatáson a brigád minden tagja részt vett. Egy idős néniről gondos­kodnak, felkeresik a kis­mamákat. A Május 1. szo­cialista brigád kezdemé­nyezésére ebben a hónap­ban kommunista műszakot tartanak a vállalatnál. Hajdú Istvánná kiváló dolgozó és szakszervezeti bizalmi. Lakása a körzet­ben van, így akár otthon, akár a munkahelyén is 1 felkereshetik, ha ?megvá­lasztják. Felszólalásában megkö­szönte a népfront, a gyár és a környék jelenlevő la­kosainak bizalmát, amiért egyhangúlag jelölték. Mi sül a kemencékben ? A vendéglátó kenyérgyá­riak az estébe nyúlt gyűlés végére egy kis meglepetést tar­togattak. Amikor elhangzott az elnöki zárszó, gyárlátogatásra invitálták a választókat, mondván: nézzék meg, hogyan megy itt a munka, mi sül a kemencékben ? Tamasi Tamás Számos üzemben szinte tár- t sadalmi ügy lett az üzem- és munkaszervezési határozat j végrehajtása. Kétségtelen azonban, hogy a határozat megjelenésekor nagy volt az eltérés ma is szervezettségben az egyes iparágak, vállalataik, a válla­lati központok és a gyárak, gyáregységek között. A kü­lönböző adottságok miatt nagy eltérés mutatkozik az üzem- szervezés színvonalában. A kép sokrétű és igen összetett. Azoknál a vállalatoknál, ahol a személyi, anyagi feltételek lehetővé teszik, már sikeresen alkalmazzák a korszerű szer­vezési módszereket és eszkö­zöket, mint az ügyvitelgépe­sítés, számítógépes programo­zás (Mechanikai Művek, Ipari Műszergyór, 3. sz. Házgyár). Ahol viszont kedvezőtleneb­bek az objektív és szubjektív feltételeik, főként a gyáregy­ségeknél, ott csupán az alap­problémák — pl. munkarend, ügyrend kialakítása, az alap­bizonylatolás, stb — megol­dásával küszködnek. AZ ELÉRT EREDMÉNYEK egészében kedvezők. A párt- politikai munka szempontjá­ból a legjelentősebb az a tu­dati változás, amely — az ellentmondások ellesnére — a szervezésfejlesztés fontossá­gának megítélésében a mun­kásak, de főiként a műsza­kiak gondolkodásában, felfo­gásában kezd kialakulni. A vállalatok vezetői, szakembe­rei kezdik felismerni a gaz­dálkodás és a szervezési ej- lesztés közötti összefüggések objektív szükségességét. Az elkészült programok a gazdál­kodási tervek végrehajtásá­nak elősegítését célozzák, mint példaként az ÉVIG ceg­lédi gyárában, az Ipari Sze­relvény és Gépgyárban, a DCM-ben. EGYRE TftBB az a vállalat ahol a szervezéshez jól értő szakembereket képeztek ki e célra, és így alakították M a feladathoz szükséges önálló szervezeti kereteket. Több vállalatnál már számos rész­területen viszonylag rövid idő alatt, kevés ráfordítással, fi­gyelemre méltó eredményeket értek eL Ilyenek: a belső anyagmozgatás gépesítése, az önmeózás megszervezése, az alkalmassági vizsgálatok, a munkaerő-átcsoportosítás, a folyamatos munka feltételei­nek biztosítása, stb. Az elért eredményeknek sem szabad azonban elhomályosí- taniok a végrehajtás gyenge pontjait, az alapszervezeti munka gyengeségeit. így pél­dául azt, hogy a különböző szintű pártszervek nem tud­ták mindenütt elég világo­san megfogalmazni a gazda­sági vezetéssel szembeni igé­nyeket, s nem mindenütt ha­tározták meg a szakszerveze­tek és a KISZ feladatait. A vállalati tervek elkészítésé­nél több helyen zavarólag ha­tott, hogy késett az egyes ágazati minisztériumok, főha­tóságok végrehajtási utasítá­sa, s ahol az utasítások meg­jelenésére vártak, ott termé­szetesen késtek az intézke­dések is. Több helyen to­vábbra sem kielégítő a válla­lati belső mechanizmus kor­szerűsítése, a vállalati köz­pontok és a gyárak kapcso­lata a hatékonyabb belső el­számolási és érdekeltségi rendszer kialakításában. Ne­hezíti a további előrehala­dást, hogy egyes vállalati ve­zetők gyakran csak ún. „rendteremtő” intézkedésekre fordítanak figyelmet. Számos vállalatnál hiányolják e téma­körben a tapasztalatszerzési lehetőséget, s általánosan a felügyeleti szerveik, főhatósá­gok célratörőbb segítségét igénylik. Jogosan vonhatjuk le a ta­pasztalatok alapján azt a kö­vetkeztetést, hogy a Közpon­ti Bizottságnak az üzem- és munkaszervezés megjavításá­ra hozott határozatának vég­rehajtása számottevő ered­ményeket hozott, de a jövő­ben továbbra is összehangolt, kitartó munka, célratörő te­vékenység szükséges minden szinten. KULuftOSEN FEJLESZTE­NI KELL ennek érdekóDen azt a szemléletet — a határozat ki­induló pontját —, hogy a val- tatati üzem- és munrMSzerve- zes a gazdaságvezetés felada­ta. Következésként a vállalati üzemi pártszervezeteknek konkrét igényt kell támaszta- niok az illetékes gazdasági vezetéssel szemoen az üzam- és munkaszervezési határozat végrenajtása érdekében. Nyil­vánvalóan más és más a le­hetőség, ebből adódóan a fel­adat is az ipari vagy a keres­kedelmi vállalatoknál vagy a szövetkezeteknél, azon be­lül is az önálló és a nem önálló gazdasági egységek­ben. Az önáüó vállalatok párt­szervei — figyelembe véve az üzemek adott helyzetét — fe­lelősek a vállalati üzem- és munkaszervezés átfogó ellen­őrzéséért és segítéséért. A gyáregységeknél működő párt- szervezetek viszont az üzem- és munkaszervezés terén na­gyobbrészt elsősorban egy­szerűbb szervezési feladatokra tudnak hatást gyakorolni. Ne is támasszunk velük szemben olyan igényt, amelynek objek­tív helyzetüknél fogva nem tudnak eleget tenni. Emellett fontos feladatuk, hogy javas­lataikkal, észrevételeikkel ve­gyenek részt a vállalati szin­tű szervezésben. Ezért terv­szerűbben kell a jövőben tö­reked niök a koordinációs jog­gal felruházott pártszerveze­teknek a hozzájuk tartozó gyá­rakban és gyáregységekben a koordinációs munka fejleszté­sére. A nem önálló gazdasági egységekben tevékenykedő pártalapszervezetek feladata elsősorban az, hogy igényel­jék, segítsék az ésszerűsítő jellegű szervezési intézkedé­sek kidolgozását, végrehajtá­sát, a belső tartalékok feltá­rását. A vállalati központok feladatkörébe tartozó szerve­zési javaslatokat, tapasztala­tokat gyűjtsék össze és jut­tassák el a felettes vállalati pártszervekhez. Minden pártszervezet fel­adata, hogy továbbra is po­litikai nevelő, mozgósító te­vékenységet fejtsen ki, ma­gyarázza az üzem- és munka- szervezés fejlesztésének fon­tosságát, a termelés gazdasá­gosságára irányuló hatását. A SZERVEZÉSFEJLESZ­TÉSI PROGRAMOK kidolgo­zása és végrehajtásának meg­szervezése tehát nem párt­szervezeti feladat, hanem a vállalat gazdasági vezetéséé. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elnézze a pártszervezet, ha valahol lemaradást tapasz­tal, vagy a hozott gazdaság­vezetői döntéssel nem ért egyet. Vezető szerepéből adó­dóan köteles az ilyet az őt irányító pártszerv révén je­lezni és a felvetett kérdés vizsgálatát kérni. Kialakult annak a feltétele is, hogy konkréttá és egyértelműbbé lehessen tenni a termelőhe­lyeken a tömegszervezetek feladatait. A pártpolitikai munka során el kell érni, hogy a vállalati szakszerveze­ti szervek nagyobb szerepet töltsenek be a dolgozók in­dokolt átcsoportosításának előkészítésében, átképzésében, a szakmunkásképzés szerve­zésében. Igényelniük kell a dolgozók, különösen a nők s a fiatalok munkakörülményeinek to­vábbi javítását. A KlSZ-szer- vezetek sajátos mozgalmaik révén — Radar, FMKT — vonhatják be a fiatalokat a szervezés-fejlesztés segítésébe. A PÁRTALAPSZERVEZE­TEK jövőbeni, még konkré­tabb szervező-mozgósító tevé­kenysége nagyban záloga an­nak, hogy mielőbb felszínre jöjjenek a termelés haté­konysága növelésének olyan tartalékai, amelyek az üzem- és munkaszervezési határozat végrehajtásában rejlenek. Dr. Szabó Imre 4 E Maguk az idevalósiak sem titkolják: tíz évvel ezelőtt még a megye legelmaradottabb járása volt a nagykátai. A felzárkózás azóta szinte az élet minden területén tapasz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom