Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-03 / 52. szám

1973. MÁRCIUS 3., SZOMBAT 3 Közzétették a választókerületek területi beosztását A népfront rendezésében Tanácskozik Visegrádon a környezetvédelmi konferencia Pénteken az ország minden városénak és községének, te­lepülésének tanácsa hivatali helyiségében kifüggesztette a választó- kerületi beosztásról szóló hirdetményt. Az április 15-i általános ta­nácstagi választásokra több mint 67 000 helyi tanácstagi választókerületet alakított ki a fővárosi, illetve a tizenkilenc megyei tanács. A helyi tanácsi választókerületek számáról a választójogi törvény rendelke­zik, kimondva, hogy számukat az állandó lakosok számához igazodóan kell meghatározni* Dr. Verdes Margit Rácke­ve, Szigetbecse, Makád és Ló­rév tizenháromezer lakosát képviseli a megyei tanácsban. Ezenkívül a Hazafias Népfront ráckevei járási bizottságának alelnöke, és a TIT járási egész­ségügyi szakosztályának ve­zetője. Ha valaki találkozni akar az elfoglalt emberrel, a legbiztosab, ha a ráckevei kör­zeti rendelőben keresi. Dr. Verdes Margit délelőtt és délután is két-két óra hosszáig betegeit fogadja. Megtörtént már az is, hogy a rendelőben kereste fel egyik választója, s ott kérte, segítsen ügyét elin­tézni. , Rangsorolni kell az igényeket A korábbi, két ciklusban községi tanácstag volt az or­vosnő, most két éve képviseli választóit a megyei tanács­ban. Arról beszélgetünk, mi­ben látja a különbséget a két tisztség között, mit jelentett számára a megyei megbízatás. — A tanácstagi munka min­denképpen az emberekkel va­ló foglalkozást jelenti szá­momra. S ez összefügg a hiva­tásommal, hiszen orvos va­gyok. A ciklusban tartott ta­nácstagi beszámolók abban különböztek a régebbiektől, hogy igyekeztem választóim látókörét megyei szintre tá­gítani, s az egyes községek éle­tét, eseményeit a megye ké- resztmetszetében bemutatni. A tanácstörvény életbelépésével megváltozott a megyei tanács­tagok funkciója is. Valami­kor a községek képviseletében gyakran kopogtattak a megyé­nél, a felsőbb szerveknél: rendszerint pénzért. Ma a községek önállóan gazdálkod­nak, maguknak kell megolda­niuk gondjaikat. Ami erejü­ket meghaladja, abban úgy is segít a megyei tanács, illetve állami támogatást kapnak. Nem akarom ezzel azt monda­ni, hogy minden ilyep egysze­rű. Sokszor előveszem a ház­tartás-példát, amikor szóváte- szik: ez is kellene, meg az is, s a városokban és a fővárosi kerületekben legalább 60, de legföljebb 150, a községekben pedig leg­alább 11 és legföljebb 100 választókerületet kell ki­alakítani. A tanácstagok megválasztá­sánál irányadó, hogy az ezer vagy ennél kevesebb lakosú községekben ötven lakoson­ként, 1000—5000 lakosú közsé­gekben 75 lakosonként, 10 ezer lakosig 150, húszezer lakosig 200, harmincezer lakosig 350, ötvenezer lakosig 500, ötven­ezer lakoson felül pedig 700 lakosonként alakuljon egy vá­I miért nincs rá pénz? Az állam- I háztartás is olyan, mint egy | családi háztartás, minden hó J napban egy bizonyos összegből gazdálkodunk, rangsorolni kell az igényeket. Sokrétű nemzetiségi találkozók Szenvedélyesen szeret vitat­kozni. Legutóbb a ráckevei ta­nácsülésen a tanácstagok már majdnem megszavaztak egy speciális adót, amelynek be- vétéléből fedezték volna g községben a szemétszállítást. Dr. Verdes Margit t méltány­talannak tartotta, hogy min­denkire egységes tarifát ves­senek ki. Javasolta, a tanács­tagok a körzetükben vizsgál­ják meg, és az igényeknek megfelelően állapítsák meg. ki, mennyit fizessen. A megyei tanácstag találko­zik furcsa esetekkel is. Ma­kádon például arra kérték, sze. rezzen nekik orvost A község körzeti orvosa harminc évi szogálat után nyugdíjba ment. Státus van, csupán orvos kel­lene ... Sokszor kell még — jó érte­lemben véve — agitálni. — A ráckevei járásban sok a nemzetiségi község. Mindig mindenütt szóvá teszem, hogy ezek a nemzetiségi találkozók ne csupán kulturális rendez­vények legyenek. Ismertessük a község történetét, rendez­zünk kerekasztal-beszél-getése- ket, hívjuk össze az asszonyo­kat, s tartsunk számukra anyanyelvükön előadást. Itt van például Lórév, szerb köz­ség. Két nyelven oktatnak az iskolában, miért ne lehetne tá­gítani a nemzetiségi találkozók hatósugarát? ... Fiatalok nevelése Ahogy mondani szokták, té­mánál vagyunk. Dr. Verdes Margit, mint orvos, mint anya és közéleti ember, szívesen foglalkozik a fiatalokkal. Vall­ja, hogy a fiatalokat már az iskolában kell előkészíteni a közéletre. Ez jelentősen hoz­A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának rendezésében pénteken környezetvédelmi ta­nácskozás kezdődött a visegrá­di Silvanus Szállóban. Ezen megjelent dr. Láng István, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkárhelyettese, dr. Ra- konczay Zoltán, az Országos Természetvédelmi Hivatal el­nöke, S. Hegedűs László, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára, Pest megyei országgyűlési képviselő, vala­mint a vendéglátó megye kép­viseletében dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának titkára, Szöllősi Sándor, a megyei tanács elnökhelyet­tese és Császár Ferenc, a szentendrei járási pártbizott­ság első titkára. S. Hegedűs László megnyitó beszéde után a környezetvéde­lem társadalmi programjáról, feladatairól számolt be S. Sza­bó Ferenc, a Hazafias Nép­front környezetvédelmi mun­kaközösségének elnöke. El­mondotta, hogy a bioszféra általános el­szennyeződése már-már fenyegető méreteket ölt az iparilag fejlett országok­ban. (Egy jellemző példa: a Ruhr folyó teljes vízhozamát négy­szer használják feí ipari cé­lokra, amíg a Rajnába torko- lik. A folyó tehát ma: szenny­vízcsatorna.) A világ legége­tőbb gondjai közé tartozik a környezeti ártalmak elhárítá­sa. E kérdések egyre többet foglalkoztatják a megyei szak­embereket is. Az ipar intenzív fejlődése, a mezőgazdasági ter­zájárulna ahhoz, hogy a kez­dő tanácstagok, a húszegyné­hány éves emberek is megfe­lelhessenek választóik bizal­mának. Segíti, bátorítja Rác­kevén is a fiatalokat. Ágoston Elemér, aki a legutóbbi vá­lasztáskor került a nagyközsé­gi tanácsba, elmondta, hogy elsősorban dr. Verdes Margit­nak köszönheti, hogy ebben a rövid ciklusban is eredménye­ket ért el. ö magyarázta el neki, hogy nem szabad az em­berek segítőkészségével vissza­élni, s úgy megszervezni a járdaépítést, hogy amikor dol­goznának, kiderül: nincs ce­ment. Dr. Verdes Margit minden alkalmat megragad a fiatalok felelősségérzetének felébresz­tésére. A népfront gyakran­rendez béke-barátsági napo­kat, szovjet vendégeket, dele­gációkat fogadnak. Javasolta, hogy az ilyen rendezvényekre hívják meg a gimnazistákat, tolmácsoljanak ők. Nemcsak a nyelvet gyakorolják, „belekós­tolnak” a közéleti szereplésbe is. Felébreszteni a morális felelősséget A TIT egészségügyi szak­osztályának vezetőjeként rend­szeresen tart előadásokat a fiataloknak. — Ha kimegyünk egy-egy községbe, az előadás megtar­tása előtt mindig beszélgetek a gyerekekkel: mivel foglal­koznak az ifjúsági klubban, mi érdekli őket igazán, ho­gyan élnek. Meggyőződésem, hogy fiataljainkat nem első­sorban felvilágosítani kell — azt megteszik helyettünk a könyvek, a filmek, a televízió —, hanem elsősorban nevelni, felébreszteni morális felelős­ségérzetüket. Kialakítani ben­nük az igényt, hogy tettük kö­vetkezményeit vállalják is. Csak így érhetjük el, hogy egészséges ifjúságunk legyen. Mert a tiszta közélethez tiszta emberek kellenek. Soós Ibolya melésben felhasznált vegysze­rek növekvő mennyisége, a gyors ütemű urbanizáció ve­szélyezteti az ember környeze­tének egyensúlyát. A környezetvédelem terén már eddig is komoly eredmé­nyeket könyvelhettünk el, egyebek között a vizek szeny- nyezése elleni védekezésben. Az Országos Vízminőség-vé­delmi Laboratóriumi Ellenőrző Szolgálat keretében 1961-től tevékenykednek a területi víz­minőségi felügyeletek, valamint a megyei vízvédelmi bizottsá­gok. A közelmúltban megjelent a levegő tisztaságának vé­delméről szóló kormány- rendelet. Hathatós intézkedések szület­tek a zajártalom, a vegyi szennyeződés, az urbanizációs ártalmak, a talajpusztulás fo­kozódása ellen, A környezetvédelem azon­ban nem korlátozódhat admi­nisztratív intézkedésekre, ha­nem az egész társadalmat fel­ölelő mozgalommá kell hogy váljék. A társadalmi és politi­kai szervezetek, a tudományo­san képzett szakemberek fel­adata: mozgósítani a közvéle­ményt, társadalmi összefogással megsokszorozni az állami erőfeszítések hatását. A társadalom közreműködése szükséges az állami rendelke­zések betartásában, ellenőrzé­sében. A lakosság maga is igen sokat tehet környezete védelmében, állapította meg a környezetvédelmi munkakö­zösség. Meg kell szervezni a környezetvédelmi társadalmi munkát, amelynek előfeltéte­le, hogy a népfront harmoni­kusan együttműködjék az ál­lami szervekkel, a tanácsokkal, a KISZ-szel, szakszervezetek­kel, tudományos egyesületek­kel, a Vöröskereszttel, célkitű­zéseinek megvalósításába von­ja be a természetbarátokat, kertbarátokat, vadászokat, hor­gászokat, nyugdíjasokat és kisiskolásokat. Érdekes kezdeményezés: a környezetvédelmi őrszol­gálat megszervezése. • Célja, hogy a népfront társa­dalmi munkásai segítsenek a hatóságoknak megóvni a víz, a levegő, a közterületek, a parkok, az erdők tisztaságát. Széles körű társadalmi akciót kell szervezni a lakóterületek fásítására, parkosítására. Java­solják, hogy májusban min­denütt rendezzék meg a „ma­darak és fák napját”. Ennek egyébként hagyománya van, akár csali a falvakban, városok­ban megrendezett „Tiszta ud­var — rendes ház” mozgalom­nak. S a környezetvédelem társadalmi őreinek teendője lenne figyelmeztetni az oktalan zajkeltüket, lármázókat, sze- mebelőket, a füstölgő légszeny- nyező gépkocsik tulajdonosait, a parkrongálókat, ha kell, a törvény teljes szigorával élve. A környezetvédelmi tanács­kozás estébe nyúló vitájában számos szakterület képviselői mondták el véleményüket. Szót kértek a disputában mi­nisztériumi vezetők, orvosok, pedagógusok, mérnökök, erdé­szek. biológusok, ifjúsági ve­zetők. A Pest megyei szakem­berek képviseletében dr. Jelű­nek István, a gödöllői Agrár- tudományi Egyetem professzo­ra a mezőgazdaság fejlődése által felvetett környezetvédel­mi gondokról szólt. A vita ré­szesei többek között egészség- védelmi. szociológiai, várospo­litikai és építészeti, mezőgaz­dásági és természetvédelmi szemszögből világították meg a témát, ám csaknem valamenv- nvien ugyanarra a következte­tésre jutottak: a környezetvédelem nem kampányfeladat, nem kor­divat, hanem hosszú idők­re szóló felelősségteljes teendő. A Hazafias Népfront tamács- ! kozásámak részvevői a konfe­rencia végeztével — ma — fel­hívást tesznek közzé, amelyet a soron következő tanácstagi választások jelölőgyűlésem a választók elé terjesztenek. S a megyei népfrontbizottságok még ez évben megvitatják és kijelölik a tennivalókat, meg­szervezik a környezetvédelmi társadalmi munkát. A. Z. Békegyűlés, bajtársi találkozók Fehér Lajosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a kormány elnökiiv./fetcesének, a Magyar Partizán Szövetség elnökének vezetésével pénte­ken ülést tartott a Partizán Szövetség országos választmá­nya. Az ülésen megvitatták és elfogadták az országos bizott­ság beszámolóját a szövetség 1972-ben végzett tevékenysé­géről, az idei programról. A szövetség az idén is foly­tatja a veteránok, partizánok bajtársi találkozóit. Az euró­pai ellenállók napja — április 15. —alkalmából pedig béke- gyűlést, a nemzetközi antifa­siszta napon — szeptember 1- én — nagygyűlést rendeznek. A VENDÉG 'Tavaszt jelez a naptár, a március már nem­csak a rügyek bontogató ja, hanem vendégcsalogató is; fokozatosan megkezdődik az idegenforgalom. A na­pokban, a Dunakanyart jár­va, ezer apró jelét láthat­tam a készülődésnek. Fes­tik az üdülőket, javítják, cserélgetik a berendezése­ket ... Tavaly mintegy két­százezer bel- és külföldi vendég fordult meg a me­gye szállodáiban és más szálláshelyein, azok száma pedig, akik csak egy napot töltöttek — akár átutazó­ban, akár kirándulóként — a megyében, szinte megál­lapíthatatlan, hiszen egy- egy nyári vasárnapon tíz- és tízezrek szálljak meg a Dunakanyart, a ráckevei Duna-ágat, Gödöllő, Isaszeg környékét, a Börzsönyt, a Dunakeszitől Nagymarosig terjedő Duna-partot. Pest megye idegenforgal­ma növekszik — amire csak egyetlen adatot: öt év alatt megkétszereződött a kül­földiek által eltöltött ún. vendégéjszakák száma- —, gyarapodnak tehát a fel­adatok is. Valamikor, több, mint kétezer esztendeje, a szanszkritok városaik, há­zaik falán így köszöntötték az érkezőt: atithi devobha- va, vendég, légy isten. Az­az érezd gondtalanul ma­gad, pihenj, szemlélődj, ne fáradj, élvezd a figyelmes­séget, a törődést. A szanszkrit felirat ma egyik jelszava a nemzetközi idegenforgalomnak, annak a gazdasági ágazatnak, melynek szerepe, jelentősé­ge rohamosan növekszik. Nem túlzás gazdasági ága­zatról szólni? Erre vála­szoljon a következő adat: 1972-ben a tőkésállamokból érkező vendégek hatvan- millió dollár bevételhez juttatták a népgazdaságot. Ez az összeg teljes egészé­ben fedezi a dollár elszá­molású országoktól igénybe vett hitelek évi kamatát... Aligha túlzás tehát az ide­genforgalmat gazdasági te­vékenységként felfogni — de természetesen nemcsak annak! —, s szervezését, le­bonyolítását, fejlesztését ilyen értelemben mérlegre tenni. F mérlegelések rendsze- résén megtörténnek országosan, szűkebb terüle­tenként — így a Dunaka­nyar Intéző Bizottság ülé­sén —, de nagyon ritkán kerül rá sor ott, ahol maga az idegenforgalom lezajlik, a településeken, a községek­ben, a városokban. Ma még e helyek kevésbé érzik, hogy az idegenforgalom üz­let, azaz fejlesztési forrás, foglalkoztatási lehetőség, s a vele való törődést pusz­tán néhány végrehajtó bi­zottsági határozat, köz­egészségügyi ellenőrzés, ke­reskedelmi vizsgálat jelzi, jellemzi. Ami nagyon kevés. Mint minden gazdasági tevékenység, az idegenfor­galom szintén csak akkor lehat eredményes, ha: szer­vezett! Ezzel pedig sok a baj. Szétaprózottak a fej­lesztési eszközök, hol innét, hol onnét kap egy kis pénzt a helyi idegenforgalom, s ez elsősorban arra vezet, hogy nincsenek távlati, átfooó el­képzelések. Egyedül Szent­endrén tettek elém olyan távlati tervet, amelyben súlyának megfelelően sze­repel az idegenforgalom, s amelynek megvalósítása sem csupán reménységen nyugszik. Másutt a papírra írt sorokat újra, meg újra megszakítja a „ha”, a felté­teles mócj, de például még feltételes módban sem bukkantam nyomára annak, hogy mi történik a követke­ző években, évtizedekben a kispénzű turisták érdeké­ben ... Túl sok kézben van az idegenforgalom, azaz va­lóidban nincs egyetlen kéz­ben sem. Mindenki a ma­ga szekerét hajtja — ami nem megyei sajátosság, ez történik országosan szintén — ám kanyargós' utakon, s nem is mindig egy cél fe­lé. Remek, elismerésre mél­tó dolgokat művelt például a Pilisi Parkerdő Gazdaság. de egymagában, egy fecske­ként. aligha képes nyarat idegenforgalmat csinálni Mert remek az az út, amely a visegrádi Fellegvárhoz visz, de ami utána fogadja az érkezőt, az a legkisebb igényeknél is kevesebb, az­az kritikán aluli... S ez csak egyetlen példa. Mert előhozakodhatok azzal, hogy ugyan büszkeséggel valljuk a megye egyik dí­szének a vácrátóti botani­kus kertet, de évek óta nem futja — úgy látszik — egy útbaigazító táblára, amely a kettes főközlekedési úton jelezné, itt kell letérni... S naponta tucatjával fordul­nak vissza az autós turisták már Vácon túlról, kény­szerű tudakozódás után rá­hajtva a Vác előtti elága­zásra ... Furcsa helyzet ez. Mi­közben majd’ minden érin­tett helyen azt hallani, hogy pénz meg újra csak pénz kellene az idegenfor­galom további fellendítésé­hez, legtöbbször az egysze­rű tennivalók is elfelejtőd­nek. Az, hogy víz legyen, használható mellékhelyiség, útbaigazító felirat, választá­si lehetőség az olcsóbb és a drágább étkezés • között... A pénz, az idegenforgalom fejlesztésére fordított több pénz egymagában nem old meg valamennyi gon­dot. Ezt egyebek között az is bizonyítja, hogy a tisztes összegért létesített szállás­helyek némelyike sűrűn fé­lig sem telik meg, a sátor­táborok hiába várják a vendégek ostromló csapa­tait. Mert igaz, a vendég fizet, költi a pénzét, de kapni akar érte valamit. S ez a valami napjainkban már nem abból áll, hogy leteheti a fejét, fölállíthat­ja a sátrát, s jókora várako­zás után elébe teszik az ételt. Il/| ennyiségi és minőségi változások együttesen eredményezhetik az idegen- forgalom tartós növekedé­sét, a belőle származó ha­szon gyarapodását. S ennek fölismerésére országosan éppúgy szükség van, mint valamennyi érintett tele­pülésen. Az eddig megtett út ugyanis nem feledtetheti a kihasználatlan lehetősé-, geket. Ezek jó részének hasznosításához nem pénz, hanem figyelem, törődés, becsületes igyekezet kell. Mészáros Ottó lasztökerület. Várva várják Kívülről már kész a helybeliek által várva várt egészségügyi komplexum. A Szentmárton- kátán épült, kétszintes, korszerű, tetszetős ház emeletén orvos- ' lakás és gyógyszerészlakás, földszintjén gyógyszertár és orvosi rendelő működik nemsokára. Az új épületet április negyedikén adják át. Gárdos Katalin felvétele Község és megye Tiszta közélet - tiszta emberek i i 1 í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom