Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-22 / 68. szám

PEST HEGYEI

kJCíHop

1973. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK

TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS

Négyen Pest megyeiek. Balról Jobbra: Vlgh László a IS. (Ráckeve), Matula Pál, a S. (Tápiószele), Tóth Attiláné, a 8. (Alberti rsa) és Magyar Sándor, a 20. (Százhalombatta) választókerület képviselői.

— A nyugdíjasok helyzetét javította, és egyben munkaerőgondjaink enyhítését szolgálta a munkában maradásra isatönző nyugdíjrendszer 1972 januárjától történt bevezetése, valamint a nyugdíj melletti nunkavállalás időtartamának bővítése.

Az ötéves tervidőszak hátra-> levő részében a régi nyugdí-. jak emelésével együtt feU emeljük a saját jogú és özvegyi nyugdíj együttes összegét, valamint a házastársi pótlék felső határát.

— Az elmúlt két évben anelkedett a pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatások összege is. E juttatások a dolgozók évi jövedelmének mintegy 24 százalékát jelentik. Költségvetésünk jelentős hányadát fordítjuk évente az egészségügyi, oktatási, kulturális szolgáltatások biztosítására, az üdültetésre.

Az áruellátásról szólva kijelentette, hogy az elmúlt két évben a belkereskedelem a lakosság és a közületek keresletét nagyobb ellátási zavarok nélkül kielégítette. A fogyasztási cikkekből bőséges választék áll a vásárlók rendelkezésére.

Az árrendszer fontos szabályozó

— Gazdasági életünk fejlesztésében különleges szerepet tölt be az árrendszer. Fontos szabályozója mind a termelésnek, mind a fogyasztás alakításának. Ez a kérdés a közvélemény érdeklődésének homlokterében áll, ezért politikai hatása is jelentős. Az árpolitika megmagyarázása, árrendszerünk széles körű megértése folyamatos feladat.

A termelői árrendszerünk jelenlegi fogyatékossága főképpen az, hogy az elvonások és támogatások révén elfedi a termelés gazdaságosságában levő különbségeket. A hatékonyabban dolgozó vállalatok emiatt nem jutnak munkájuk minőségével arányos jövedelemtöbblethez. Ugyanakkor a kevésbé gazdaságosan dolgozó üzemekben is lehet látszólagos nyereséggel gazdálkodni. Ezért termelői árrendszerünket tovább kell fejleszteni.

— Az utóbbi időben a kelleténél kevesebb szó esik az önköltség csökkentéséről, pedig a jövedelmező, a gazdaságos termelésnek, az árak csökkenthetőségének ez változatlanul egyik fontos eleme. A gazdasági vezetőknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk erre. Az árstabilitás biztosítására és a szigorúbb árellenőrzésre a kortnány széles körű intézkedési tervet dolgozott ki. Ennek egy része az indokolatlan áremelések megelőzését hivatott biztosítani. Így például bevezetjük a megrendelőkre és a szállítókra egyaránt kötelező szerződéses termelői árak alkalmazását, kiterjesztettük az árváltozások bejelentési kötelezettségét. Az árellenőrzés szélesítése és szigorítása minden gazdálkodó szerv feladata.

— A kormányzat, az Országos Anyag- és Árhivatal köteles a minisztériumi és tanácsi árhatóságok munkáját jobban összehangolni, a visszaélések, az indokolatlan áremelések megakadályozására tett intézkedéseket ellenőrizni. Szükséges azokban az üzemekben is korszerű kalkulációs módszereket kialakítani, ahol ezt eddig elhanyagolták, vagy nem követelték meg. A termelői árak ellenőrzése, az indokolatlan áremelés elhárítása és meggátlása enélkül lehetetlen. A termelői árakkal kapcsolatban igen fontos feladat, melyet rövid időn belül el kell végezni, hogy a tisztességtelen haszon lényegét pontoA gazdaságpolitika alaptétele — az életszínvonal emelése

Gyökeresen megváltoztak a mezőgazdálkodás feltételei

Gyorsuló

szocialista integráció

Néhány Pest megyei gyárban is — struktúraváltozás

Javuló tervszerűség — összehangolt tervezés

Az általánostól eltérő mód- sereket fogunk alkalmazni az gyenként több ezer dolgozót iglalkoztató, jelenleg hat, a ésőbbiek során valószínűleg yolc-tízre szaporodó vállalat tszervezésére, korszerűsítésé- 5, amelyeknél a termelési xuktúra átalakításához szük- iges anyagi eszközök kizáróig saját erőből nem biztosít- atók. A Minisztertanács halászata alapján a Gazdasági Bi- ottság kijelölte az érintett általatokat. Ezek a Magyar La jó- és Darugyár, a Ganz- IÁVAG Mozdony-, Vagon- és répgyár, a Csepel Autógyár, a rörös Csillag Traktorgyár, a [ajtómű- és Felvonógyár, va- imint a Beton- és Vasbetonján Művek.

— A változás végrehajtása em könnyű és nem gyorsan legoldható feladat. Ezeknél a általatoknál az állóeszközök gy részének kicserélésétől, a íunkaerők átképzésétől, át- soportosításától kezdve a ter- lelési feltételek átalakításáig, j technológia bevezetéséig, új irmékek újszerű termelési műszerekkel történő előállítá- áig sok mindenre szükség an. Központi segítséget és elyi erőfeszítéseket egyaránt Ténylő, fokozatosan megoldató feladatokról van szó.

Az ipar termelési szerkezeinek átalakításában jelentős serepet töltenek be a központi ijlesztési programok, amelyek >bb gazdasági ágazat egybe- angolt, nagyarányú és gyors temű fejlesztését szolgáják. Izek megoldása közös feladat,

ebben is szükséges az egysé- es szemlélet.

Közös feladataink az ipari termelés szerkezetének átalakításában

— Energiagazdálkodási kon- epciónk szerint gyors ütemű

szénhidrogének előretörése, s csökken a szénfelhasználás ránya. Nagy könnyítést jelent

lakosságnak, hogy a háztar- ísok jelentős részében kor- zerű fűtőanyagot használnak, lár mintegy másfél millió laj kályhát működtetnek, és a áztartások 60 százalékában ázt használnak. Ám azt is lát- ik, hogy a tüzelőanyag-fel- asználás átállításában hibák is irténtek, elsősorban az ipari zeniekben túlságosan előre- zaladtak, a széntüzelést ott is bbahagyták, ahol az ma még em megengedhető, s a techno- jgiai folyamat nem feltétlenül eszi szükségessé. A népgazda- ági érdekekét mellőző átál- ással most felesleges kiadáso- aat, beruházási feszültségeket, •llátási gondokat okoznak, űyan, a dolgozó emberek ez- eit érintő szénbányászati prob- émákat. amelyeknek megoldá— A szocialista társadalom építésében fontos helyet foglal el a tudományos kutatómunka. A távlati tudományos :erv tudománypolitikai céljaink megvalósításának alapiát jelenti.

— A vezetésben, a tervezésben egyre inkább alkal- nazzuk a korszerű módszereket. Ezek azonban csak ikkor érvényesülhetnek teljesen, ha megfelelő termelési feltétel és gyakorlat alakul ki. Meg kell becsülnünk azo- íat a vezetőket, akik ebben a izellemben felelősségteljésen iolgoznak.

— Minden szinten tovább kell fejlesztenünk tervezői fnunkánkat. Különösképpen ilő kell segíteni a tervező szervek közötti együttműkö- lést, javítanunk kell a végrehajtás ellenőrzését. A kormányzati munka fontos része az ágazati irányító tevé- íenység sokoldalú továbbfejlesztése. Amellett, hogy az igazat irányítóinak nagyobb felelősséget kell vállalniok az jsszkormányzati tevékenységért, nagyobb aktivitásra van szükség a termelés gazdaságosságának javításában, a korszerű termelési struktúra kialakításában és fejlesztésében, az ' árképzés javításában, az árellenőrzésben, a külkereskedelmi ’ tevékenység összhangjának biztosításában. — Megkezdtük az előkészü— A mezőgazdaságban átalakult a termelés szerkezete, gyökeresen megváltoztattuk a termelés feltételeit. Számottevően javítottuk az anyagi, műszaki ellátottságot, nagyarányú gépesítést hajtottunk végre.

A kővetkező években továbbra is fontos feladatunk a mezőgazdaság intenzív fejlesztése, a hatékonyság javítása. Eddigi eredményes munkánk bizonyítéka, hogy 1971-ben a mezőgazdasági termelés 9 százalékkal, 1972-ben pedig újabb 5 százalékkal nőtt

A szántóföldi növények ösz- szes termelése — különösen gabonafélékből — jelentősen magasabb a tervezettnél, míg a kertészeti ágak, a szőlő- és gyümölcstermelés elmaradnak a számítottól A gabonaprobléma után megoldottuk a korszerű kukoricatermelés egyáltalán nem könnyű gondjait is.

A tervezettnél valamelyest gyorsabb ütemű az állattenyésztés növekedése.

A szarvasmarha-tenyésztés általános fellendítését szolgáló intézkedések hatására — amelyek együtt járnak a jövedelmezőség igen jelentős javulásával is — arra számíthatunk, hogy növekedni fog a ,szarvasmarha-állomány, számottevően javulnak majd a hozamok és a belső ellátás javítása mellett az export növelésének feltételei is kedvezőbbé válnak.

A termelési módszerek elemzése után megállapította:

— Meggyőződésünk, hogy az erők összpontosításával, a népgazdaság érdekeit szem előtt tartó érdekképviseletek segítségével elérjük, hogy a termelési ingadozások tovább csökkenjenek és hosszú távon is biztonságosan és egyenletesen emelkedjék a mezőgazdasági termelés.

sa gyakran kormányzati döntést, közbelépést tesz szükségessé.

— Energiahelyzetünk nem könnyű, még a tervezett atomerőmű megépítése után is nagyon megfontolt, takarékos gazdálkodást követel.

Mint a többi között a miniszterelnök mondotta: sok milliárd forint értékű beruházás szükséges a növekvő energiaigények kielégítéséhez, mind a hazai energiaforrások kihasználásához, mind az elkerülhetetlen import biztosításához. Előfordulhat, hogy a termelés területén ott, ahol a szénhidrogének felhasználásában előreszaladtak, vissza kell állítanunk a széntüzelést. Elsősorban a lakosság gáz- és fűtőolajigényeinek kielégítését, valamint a petrolkémiai ágazat gyors fejlesztését biztosítjuk.

— Alumíniumprogramunk, összhangban beruházási politikánkkal, valamelyest mérsékeltebb ütemben, mini tégy kétéves eltolódással valósul meg. Ennék ellenére alumíniumiparunk fejlesztése összhangban van a magyar—szovjet timföld—alumínium egyezménynyel, amely a szocialista nemzetközi munkamegosztás nagyszerű példája.

— A közúti járműgyártás

fejlesztésének központi programját alapvetően teljesítjük.

(Folytatás az 1. oldalról)

ta ezután Fock Jenő —, még korántsem értünk el kielégítő eredményeket. Gazdasági ösztönzőkkel, szükség esetén központi beavatkozás eszközeivel is gyorsítani kell ezt a folyamatot. Az anyagi ösztönzés elvének következetes érvényesítése mellett ne veszítsük szem elől a politikai •meggyőzés, az erkölcsi ösztönzés nélkülözhetetlen fontosságát.

— Az embereknek a szocializmusért, hazájukért, üzemükért, szövetkezetükért érzett felelősségére az eddiginél is sokkalta bátrabban építsünk. Nem lehet feledni, hogy tiz ideológiai munka is termelési kérdés és az embereknek mondott okos, közvetlen szó nélkül 1 a nyereségrészesedés vagy egyéb ösztönzés sem igazi érték.

— Az ipar kedvező irányú Szerkezeti átalakítását jelzi egyes ágazatoknak az átlagos növekedési ütemet lényegesen meghaladó fejlesztése. Így például az 1971-es és 1972-es tényszámok, valamint az 1973- as terv alapján, e három év alatt az ipari temelés mintegy

18 százalékos növekedésén belül a kőolajfeldolgozás 27 százalékkal, a földgáztermelés 29 százalékkal, a timföldgyártás 59 százalékkal, a műtrágya- termelés 29 százalékkal, a cementtermelés 23 százalékkal emelkedik.

A vállalatok munkáját elemezve leszögezte Fock Jenő:

— A vállalatok munkájának célszerű fejlődését a kormány egyebek között azzal is segíti, hogy a Központi Bizottság állásfoglalása alapján a közelmúltban határozatot hoztunk 50 gazdálkodóegység — 180 vállalat — tevékenységének megkülönböztetett figyelemmel kíséréséről. Ezek a vállalatok állítják elő egész ipari termelésünk mintegy 55 százalékát s az ipari export kétharmadát. Itt összpontosul az iparban foglalkoztatott munkaerő fele, az ipar álló- és forgóalapj ának jelentős része, továbbá itt valósulnak meg a központi fejlesztési programok s az állami nagy beruházások. Ezeknek a nagy vállalatoknak — melyek egyike-másika egész iparágat képvisel — meghatározó jelentőségük van a társadalom, a gazdaság fejlődésére.

A tervezett beruházások elmaradása miatt átmenetüeg a kívánatosnál szélesebb körű, gyakran kevésbé gazdaságos kooperációra van szükség.

— A közúti járműgyártás

központi fejlesztési programjának megvalósításába erőteljesen bekapcsoljuk a Csepel Autógyárat és a Vörös Csillag Traktorgyárat is. Ez az említett üzemekben hozzájárul a korszerűbb gyártmányszerkezet kialakításához és egyben segítséget jelent a kiemelt kormányprogram gazdaságosabb megvalósításához.

leteket az Állami Tervbizottság létrehozására, mely a Minisztertanács szerveként dolgozik majd. E bizottság alapvető feladata lesz, hogy jobban összehangolja a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek tervező munkáját. Miközben folyamatosan dolgozunk távlati nép- gazdasági tervünkön, máris megkezdtük az 1976-tól kezdődő ötéves tervünk kimunkálását.

— A szocialista építés törvényeinek általánosított tapasztalataira támaszkodva, sajátosságainknak megfelelő gazdaságirányítási rendszeri alkalmazunk és azt a szükségleteknek megfelelően fejlesztjük — jelentette ki. — A felelős vezető szervek határozottságával és egyben rugalmasságával párosulva ez járulhat hozz4- ahhoz, hogy népgazdaságunkban tovább javuljon a terveszerűség, munkánk minden területen hatékonyabb legyen. A gazdaságirányítási rendszer sajátos eszközeivel elősegíti terveink megvalósítását és társadalmi hatásai kedvezőek.

— Nemzetköri gazdasági tevékenységünk szorosan összefügg hazánk fejlődésével, gazdasági életünk alakulásával. Gyors ütemben növekedtek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Népgazdaságunk fejlődését a nemzetközi munkamegosztásba való széles körű bekapcsolódással is elősegítjük.

— Az áruforgalom mintegy kétharmadát a szocialista országokkal, ezen belül összes külkereskedelmi forgalmunk több mint egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A szocialista országokkal való kapcsolataink továbbfejlesztésének céljait a KGST-orszá- gok integrációs programjának soron következő feladatai határozzák meg. Különösen fontosnak tartjuk a KGST- tagállamok ötéves népgazdaság-fejlesztési terveinek egyeztetését és a fejlesztés fő területeinek mind jobb összehangolását.

Rövidesen sor kerül Prágában a KGST soron következő, 27. ülésszakára. A magyar küldöttség azzal a szándékkal utazik majd e tanácskozásra, hogy mind tevékenyebben járuljon hozzá az integrációs program további végrehajtásához. Kuba belépése a KGST- be, a finnországgal megkezdett tárgyalások, valamint más országok érdeklődése bizonyítja, hogy növekszik a KGST-nek, mint szervezetnek súlya, szerepe és jelentősége a nemzetközi gazdasági életben.

A továbbiakban a Miniszter- tanács elnöke a nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelemmel foglalkozott. Mint mondotta, ezen a téren is jelentős eredményeket értünk el. A különböző társadalmi rendszerek békés egy— A továbbiakban életszínvonal-politikánkról szólva

hangoztatta:

— Politikánk, gazdaságpolitikánk alaptétele, hogy gazdálkodásunk eredményességével egyidejűleg emelkedjék népünk életszínvonala. Gazdasági építömunkánk célja és értelme, hogy a lakosság szükségleteit egyre jobban elégítsük ki, szabad, boldog életet, jó munka- és életkörülményeket biztosítsunk a szocializmust építő ember számára.

Az ötéves terv első két évében az átlagkeresetek 9,4 százalékkal nőttek. A lakosság egy főre jutó reálbére 4,3 százalékkal, reáljövedelme pedig 3 százalékkal nőtt A fogyasztói árszínvonal tervezett 3,6 százalékos növekedése ellenére 1973-ban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig 2—2,5 százalékkal növekszik 1972-höz viszonyítva.

A negyedik ötéves tervben számításba vett szociálpolitikai intézkedések közül sor került a három- és több gyermekes családok családi pótlékának emelésére. Ebben az évben az állami költségvetésből gondoskodtunk a kórházak, a szociális otthonok, az oktatási és gyermekintézmények étkezési normáinak felemeléséről. Részben a reálbérek növekedésének meggyorsítására,

részben a bérarányok indokolt változtatása céljából határozta el a párt és a kormány az ipari és építőipari munkások március 1-én élet- belépett központi béremelését Az intézkedés több mint egymillió 300 ezer dolgozóra terjed ki, s 1973-ban tíz hónap alatt mintegy 2,3 milliárd forinttal növeli a munkások jövedelmét.

Fock Jenő ezután felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a bérezési rendszer rugalmasabbá tétele érdekében léptetett életbe, s bejelentette, hogy az illetékes állami szervek a Szakszervezetek Országos Tanácsával együttműködve a bértarifa- rendszer kiegészítéseként kidolgozzák a szakmai bérek országos táblázatát.

— A negyedik ötéves terv időszakában folytatjuk a mun-' kaidő általános csökkentését. 1972 második felében a tervező- és szervezőintézetékben, beruházó vállalatoknál és ipari kutatóintézeteknél vezettük be a csökkentett munkaidőt, 1973. június elsejével sor kerül az államigazgatásban dolgozók munkaidő-csökkentésére is. A kormány még ez évben kidolgozza és jóváhagyja a további területeken történő munkaidő-csökkentés alanel- veit, feltételeit és ütemezését.

más mellett élésének és együttműködésének akadálya azonban az a diszkriminációs politika, amelyet egyes tőkés országok folytatnak.

A negyedik ötéves terv előtsetfköri gazdasági kapcsolatok további nagyarányú bővülésével számolunk. Arra törekszünk hogy jobban kihasználjuk a nemzetközi gazdasági szervezetek működésében rejlő lehetőségeket.