Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-22 / 68. szám

PEST HEGYEI kJCíHop 1973. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Négyen Pest megyeiek. Balról Jobbra: Vlgh László a IS. (Ráckeve), Matula Pál, a S. (Tápiószele), Tóth Attiláné, a 8. (Alberti rsa) és Magyar Sándor, a 20. (Százhalombatta) választókerület képviselői. — A nyugdíjasok helyzetét javította, és egyben munka­erőgondjaink enyhítését szol­gálta a munkában maradásra isatönző nyugdíjrendszer 1972 januárjától történt bevezetése, valamint a nyugdíj melletti nunkavállalás időtartamának bővítése. Az ötéves tervidőszak hátra-> levő részében a régi nyugdí-. jak emelésével együtt feU emeljük a saját jogú és özve­gyi nyugdíj együttes összegét, valamint a házastársi pótlék felső határát. — Az elmúlt két évben anelkedett a pénzbeli és ter­mészetbeni társadalmi jutta­tások összege is. E juttatások a dolgozók évi jövedelmének mintegy 24 százalékát jelentik. Költségvetésünk jelentős há­nyadát fordítjuk évente az egészségügyi, oktatási, kultu­rális szolgáltatások biztosí­tására, az üdültetésre. Az áruellátásról szólva ki­jelentette, hogy az elmúlt két évben a belkereskedelem a lakosság és a közületek keres­letét nagyobb ellátási zavarok nélkül kielégítette. A fogyasz­tási cikkekből bőséges válasz­ték áll a vásárlók rendelkezé­sére. Az árrendszer fontos szabályozó — Gazdasági életünk fej­lesztésében különleges szere­pet tölt be az árrendszer. Fon­tos szabályozója mind a ter­melésnek, mind a fogyasztás alakításának. Ez a kérdés a közvélemény érdeklődésének homlokterében áll, ezért poli­tikai hatása is jelentős. Az ár­politika megmagyarázása, ár­rendszerünk széles körű meg­értése folyamatos feladat. A termelői árrendszerünk jelenlegi fogyatékossága fő­képpen az, hogy az elvonások és támogatások révén elfedi a termelés gazdaságosságában levő különbségeket. A hatéko­nyabban dolgozó vállalatok emiatt nem jutnak munkájuk minőségével arányos jövede­lemtöbblethez. Ugyanakkor a kevésbé gazdaságosan dolgozó üzemekben is lehet látszólagos nyereséggel gazdálkodni. Ezért termelői árrendszerünket to­vább kell fejleszteni. — Az utóbbi időben a kel­leténél kevesebb szó esik az önköltség csökkentéséről, pe­dig a jövedelmező, a gazda­ságos termelésnek, az árak csökkenthetőségének ez válto­zatlanul egyik fontos eleme. A gazdasági vezetőknek sok­kal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk erre. Az árstabili­tás biztosítására és a szigo­rúbb árellenőrzésre a kortnány széles körű intézkedési tervet dolgozott ki. Ennek egy része az indokolatlan áremelések megelőzését hivatott biztosíta­ni. Így például bevezetjük a megrendelőkre és a szállítókra egyaránt kötelező szerződéses termelői árak alkalmazását, kiterjesztettük az árváltozá­sok bejelentési kötelezettségét. Az árellenőrzés szélesítése és szigorítása minden gazdálkodó szerv feladata. — A kormányzat, az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal köte­les a minisztériumi és tanácsi árhatóságok munkáját jobban összehangolni, a visszaélések, az indokolatlan áremelések megakadályozására tett intéz­kedéseket ellenőrizni. Szüksé­ges azokban az üzemekben is korszerű kalkulációs módsze­reket kialakítani, ahol ezt ed­dig elhanyagolták, vagy nem követelték meg. A termelői árak ellenőrzése, az indokolat­lan áremelés elhárítása és meggátlása enélkül lehetet­len. A termelői árakkal kap­csolatban igen fontos feladat, melyet rövid időn belül el kell végezni, hogy a tisztesség­telen haszon lényegét ponto­A gazdaságpolitika alaptétele — az életszínvonal emelése Gyökeresen megváltoztak a mezőgazdálkodás feltételei Gyorsuló szocialista integráció Néhány Pest megyei gyárban is — struktúraváltozás Javuló tervszerűség — összehangolt tervezés Az általánostól eltérő mód- sereket fogunk alkalmazni az gyenként több ezer dolgozót iglalkoztató, jelenleg hat, a ésőbbiek során valószínűleg yolc-tízre szaporodó vállalat tszervezésére, korszerűsítésé- 5, amelyeknél a termelési xuktúra átalakításához szük- iges anyagi eszközök kizáró­ig saját erőből nem biztosít- atók. A Minisztertanács halá­szata alapján a Gazdasági Bi- ottság kijelölte az érintett általatokat. Ezek a Magyar La jó- és Darugyár, a Ganz- IÁVAG Mozdony-, Vagon- és répgyár, a Csepel Autógyár, a rörös Csillag Traktorgyár, a [ajtómű- és Felvonógyár, va- imint a Beton- és Vasbeton­ján Művek. — A változás végrehajtása em könnyű és nem gyorsan legoldható feladat. Ezeknél a általatoknál az állóeszközök gy részének kicserélésétől, a íunkaerők átképzésétől, át- soportosításától kezdve a ter- lelési feltételek átalakításáig, j technológia bevezetéséig, új irmékek újszerű termelési műszerekkel történő előállítá- áig sok mindenre szükség an. Központi segítséget és elyi erőfeszítéseket egyaránt Ténylő, fokozatosan megold­ató feladatokról van szó. Az ipar termelési szerkeze­inek átalakításában jelentős serepet töltenek be a központi ijlesztési programok, amelyek >bb gazdasági ágazat egybe- angolt, nagyarányú és gyors temű fejlesztését szolgáják. Izek megoldása közös feladat, ebben is szükséges az egysé- es szemlélet. Közös feladataink az ipari termelés szerkezetének átalakításában — Energiagazdálkodási kon- epciónk szerint gyors ütemű szénhidrogének előretörése, s csökken a szénfelhasználás ránya. Nagy könnyítést jelent lakosságnak, hogy a háztar- ísok jelentős részében kor- zerű fűtőanyagot használnak, lár mintegy másfél millió laj kályhát működtetnek, és a áztartások 60 százalékában ázt használnak. Ám azt is lát- ik, hogy a tüzelőanyag-fel- asználás átállításában hibák is irténtek, elsősorban az ipari zeniekben túlságosan előre- zaladtak, a széntüzelést ott is bbahagyták, ahol az ma még em megengedhető, s a techno- jgiai folyamat nem feltétlenül eszi szükségessé. A népgazda- ági érdekekét mellőző átál- ással most felesleges kiadáso- aat, beruházási feszültségeket, •llátási gondokat okoznak, űyan, a dolgozó emberek ez- eit érintő szénbányászati prob- émákat. amelyeknek megoldá­— A szocialista társadalom építésében fontos helyet fog­lal el a tudományos kutató­munka. A távlati tudományos :erv tudománypolitikai cél­jaink megvalósításának alap­iát jelenti. — A vezetésben, a terve­zésben egyre inkább alkal- nazzuk a korszerű módsze­reket. Ezek azonban csak ikkor érvényesülhetnek tel­jesen, ha megfelelő termelési feltétel és gyakorlat alakul ki. Meg kell becsülnünk azo- íat a vezetőket, akik ebben a izellemben felelősségteljésen iolgoznak. — Minden szinten tovább kell fejlesztenünk tervezői fnunkánkat. Különösképpen ilő kell segíteni a tervező szervek közötti együttműkö- lést, javítanunk kell a vég­rehajtás ellenőrzését. A kor­mányzati munka fontos ré­sze az ágazati irányító tevé- íenység sokoldalú továbbfej­lesztése. Amellett, hogy az igazat irányítóinak nagyobb felelősséget kell vállalniok az jsszkormányzati tevékenysé­gért, nagyobb aktivitásra van szükség a termelés gazdasá­gosságának javításában, a korszerű termelési struktúra kialakításában és fejlesztésé­ben, az ' árképzés javításá­ban, az árellenőrzésben, a kül­kereskedelmi ’ tevékenység összhangjának biztosításában. — Megkezdtük az előkészü­— A mezőgazdaságban át­alakult a termelés szerkezete, gyökeresen megváltoztattuk a termelés feltételeit. Számotte­vően javítottuk az anyagi, mű­szaki ellátottságot, nagyarányú gépesítést hajtottunk végre. A kővetkező években to­vábbra is fontos feladatunk a mezőgazdaság intenzív fejlesz­tése, a hatékonyság javítása. Eddigi eredményes munkánk bizonyítéka, hogy 1971-ben a mezőgazdasági termelés 9 szá­zalékkal, 1972-ben pedig újabb 5 százalékkal nőtt A szántóföldi növények ösz- szes termelése — különösen gabonafélékből — jelentősen magasabb a tervezettnél, míg a kertészeti ágak, a szőlő- és gyümölcstermelés elmaradnak a számítottól A gabonaproblé­ma után megoldottuk a kor­szerű kukoricatermelés egyál­talán nem könnyű gondjait is. A tervezettnél valamelyest gyorsabb ütemű az állatte­nyésztés növekedése. A szarvasmarha-tenyésztés általános fellendítését szolgá­ló intézkedések hatására — amelyek együtt járnak a jöve­delmezőség igen jelentős ja­vulásával is — arra számít­hatunk, hogy növekedni fog a ,szarvasmarha-állomány, szá­mottevően javulnak majd a hozamok és a belső ellátás javítása mellett az export nö­velésének feltételei is ked­vezőbbé válnak. A termelési módszerek elemzése után megállapította: — Meggyőződésünk, hogy az erők összpontosításával, a népgazdaság érdekeit szem előtt tartó érdekképviseletek segítségével elérjük, hogy a termelési ingadozások tovább csökkenjenek és hosszú tá­von is biztonságosan és egyen­letesen emelkedjék a me­zőgazdasági termelés. sa gyakran kormányzati dön­tést, közbelépést tesz szüksé­gessé. — Energiahelyzetünk nem könnyű, még a tervezett atom­erőmű megépítése után is na­gyon megfontolt, takarékos gazdálkodást követel. Mint a többi között a mi­niszterelnök mondotta: sok milliárd forint értékű beruhá­zás szükséges a növekvő ener­giaigények kielégítéséhez, mind a hazai energiaforrások kihasználásához, mind az el­kerülhetetlen import biztosítá­sához. Előfordulhat, hogy a termelés területén ott, ahol a szénhidrogének felhasználásá­ban előreszaladtak, vissza kell állítanunk a széntüzelést. El­sősorban a lakosság gáz- és fűtőolajigényeinek kielégíté­sét, valamint a petrolkémiai ágazat gyors fejlesztését bizto­sítjuk. — Alumíniumprogramunk, összhangban beruházási politi­kánkkal, valamelyest mérsé­keltebb ütemben, mini tégy két­éves eltolódással valósul meg. Ennék ellenére alumíniumipa­runk fejlesztése összhangban van a magyar—szovjet tim­föld—alumínium egyezmény­nyel, amely a szocialista nem­zetközi munkamegosztás nagy­szerű példája. — A közúti járműgyártás fejlesztésének központi prog­ramját alapvetően teljesítjük. (Folytatás az 1. oldalról) ta ezután Fock Jenő —, még korántsem értünk el kielégí­tő eredményeket. Gazdasági ösztönzőkkel, szükség esetén központi beavatkozás eszkö­zeivel is gyorsítani kell ezt a folyamatot. Az anyagi ösz­tönzés elvének következetes érvényesítése mellett ne ve­szítsük szem elől a politikai •meggyőzés, az erkölcsi ösz­tönzés nélkülözhetetlen fon­tosságát. — Az embereknek a szo­cializmusért, hazájukért, üze­mükért, szövetkezetükért ér­zett felelősségére az eddiginél is sokkalta bátrabban épít­sünk. Nem lehet feledni, hogy tiz ideológiai munka is terme­lési kérdés és az embereknek mondott okos, közvetlen szó nélkül 1 a nyereségrészesedés vagy egyéb ösztönzés sem iga­zi érték. — Az ipar kedvező irányú Szerkezeti átalakítását jelzi egyes ágazatoknak az átlagos növekedési ütemet lényege­sen meghaladó fejlesztése. Így például az 1971-es és 1972-es tényszámok, valamint az 1973- as terv alapján, e három év alatt az ipari temelés mintegy 18 százalékos növekedésén be­lül a kőolajfeldolgozás 27 szá­zalékkal, a földgáztermelés 29 százalékkal, a timföldgyártás 59 százalékkal, a műtrágya- termelés 29 százalékkal, a ce­menttermelés 23 százalékkal emelkedik. A vállalatok munkáját ele­mezve leszögezte Fock Jenő: — A vállalatok munkájának célszerű fejlődését a kormány egyebek között azzal is segíti, hogy a Központi Bizottság ál­lásfoglalása alapján a közel­múltban határozatot hoztunk 50 gazdálkodóegység — 180 válla­lat — tevékenységének megkü­lönböztetett figyelemmel kísé­réséről. Ezek a vállalatok állít­ják elő egész ipari termelé­sünk mintegy 55 százalékát s az ipari export kétharmadát. Itt összpontosul az iparban fog­lalkoztatott munkaerő fele, az ipar álló- és forgóalapj ának je­lentős része, továbbá itt való­sulnak meg a központi fejlesz­tési programok s az állami nagy beruházások. Ezeknek a nagy vállalatoknak — melyek egyike-másika egész iparágat képvisel — meghatározó jelen­tőségük van a társadalom, a gazdaság fejlődésére. A tervezett beruházások elma­radása miatt átmenetüeg a kí­vánatosnál szélesebb körű, gyakran kevésbé gazdaságos kooperációra van szükség. — A közúti járműgyártás központi fejlesztési programjá­nak megvalósításába erőtelje­sen bekapcsoljuk a Csepel Autógyárat és a Vörös Csillag Traktorgyárat is. Ez az emlí­tett üzemekben hozzájárul a korszerűbb gyártmányszerke­zet kialakításához és egyben segítséget jelent a kiemelt kormányprogram gazdaságo­sabb megvalósításához. leteket az Állami Tervbizott­ság létrehozására, mely a Mi­nisztertanács szerveként dol­gozik majd. E bizottság alap­vető feladata lesz, hogy job­ban összehangolja a minisz­tériumok és az országos ha­táskörű szervek tervező mun­káját. Miközben folyamato­san dolgozunk távlati nép- gazdasági tervünkön, máris megkezdtük az 1976-tól kez­dődő ötéves tervünk kimun­kálását. — A szocialista építés tör­vényeinek általánosított ta­pasztalataira támaszkodva, sajátosságainknak megfelelő gazdaságirányítási rendszeri alkalmazunk és azt a szükség­leteknek megfelelően fejleszt­jük — jelentette ki. — A fe­lelős vezető szervek hatá­rozottságával és egyben ru­galmasságával párosulva ez járulhat hozz4- ahhoz, hogy népgazdaságunkban tovább javuljon a terveszerűség, munkánk minden területen hatékonyabb legyen. A gazda­ságirányítási rendszer sajátos eszközeivel elősegíti terveink megvalósítását és társadalmi hatásai kedvezőek. — Nemzetköri gazdasági te­vékenységünk szorosan össze­függ hazánk fejlődésével, gaz­dasági életünk alakulásával. Gyors ütemben növekedtek nemzetközi gazdasági kapcso­lataink. Népgazdaságunk fej­lődését a nemzetközi mun­kamegosztásba való széles kö­rű bekapcsolódással is előse­gítjük. — Az áruforgalom mintegy kétharmadát a szocialista or­szágokkal, ezen belül összes külkereskedelmi forgalmunk több mint egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A szocialista országokkal való kapcsolataink továbbfejleszté­sének céljait a KGST-orszá- gok integrációs programjának soron következő feladatai ha­tározzák meg. Különösen fontosnak tartjuk a KGST- tagállamok ötéves népgazda­ság-fejlesztési terveinek egyez­tetését és a fejlesztés fő terü­leteinek mind jobb összehan­golását. Rövidesen sor kerül Prá­gában a KGST soron követke­ző, 27. ülésszakára. A magyar küldöttség azzal a szándékkal utazik majd e tanácskozásra, hogy mind tevékenyebben já­ruljon hozzá az integrációs program további végrehajtásá­hoz. Kuba belépése a KGST- be, a finnországgal megkezdett tárgyalások, valamint más or­szágok érdeklődése bizonyítja, hogy növekszik a KGST-nek, mint szervezetnek súlya, sze­repe és jelentősége a nemzet­közi gazdasági életben. A továbbiakban a Miniszter- tanács elnöke a nem szocia­lista országokkal folytatott külkereskedelemmel foglalko­zott. Mint mondotta, ezen a téren is jelentős eredményeket értünk el. A különböző társa­dalmi rendszerek békés egy­— A továbbiakban életszín­vonal-politikánkról szólva hangoztatta: — Politikánk, gazdaságpoli­tikánk alaptétele, hogy gaz­dálkodásunk eredményességé­vel egyidejűleg emelkedjék népünk életszínvonala. Gaz­dasági építömunkánk célja és értelme, hogy a lakosság szükségleteit egyre jobban elé­gítsük ki, szabad, boldog éle­tet, jó munka- és életkörülmé­nyeket biztosítsunk a szocia­lizmust építő ember számára. Az ötéves terv első két évében az átlagkeresetek 9,4 százalékkal nőttek. A lakosság egy főre jutó reálbére 4,3 szá­zalékkal, reáljövedelme pedig 3 százalékkal nőtt A fogyasz­tói árszínvonal tervezett 3,6 százalékos növekedése ellenére 1973-ban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,5—5 szá­zalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig 2—2,5 százalék­kal növekszik 1972-höz viszo­nyítva. A negyedik ötéves tervben számításba vett szociálpolitikai intézkedések közül sor került a három- és több gyermekes családok családi pótlékának emelésére. Ebben az évben az állami költségvetésből gondos­kodtunk a kórházak, a szociá­lis otthonok, az oktatási és gyermekintézmények étkezési normáinak felemeléséről. Részben a reálbérek növeke­désének meggyorsítására, részben a bérarányok indo­kolt változtatása céljából ha­tározta el a párt és a kor­mány az ipari és építőipari munkások március 1-én élet- belépett központi béremelését Az intézkedés több mint egy­millió 300 ezer dolgozóra ter­jed ki, s 1973-ban tíz hónap alatt mintegy 2,3 milliárd fo­rinttal növeli a munkások jö­vedelmét. Fock Jenő ezután felsorolta azokat az intézkedéseket, ame­lyeket a kormány a bérezési rendszer rugalmasabbá tétele érdekében léptetett életbe, s bejelentette, hogy az illetékes állami szervek a Szakszerveze­tek Országos Tanácsával együttműködve a bértarifa- rendszer kiegészítéseként ki­dolgozzák a szakmai bérek or­szágos táblázatát. — A negyedik ötéves terv időszakában folytatjuk a mun-' kaidő általános csökkentését. 1972 második felében a terve­ző- és szervezőintézetékben, beruházó vállalatoknál és ipari kutatóintézeteknél vezettük be a csökkentett munkaidőt, 1973. június elsejével sor ke­rül az államigazgatásban dol­gozók munkaidő-csökkentésére is. A kormány még ez évben kidolgozza és jóváhagyja a to­vábbi területeken történő munkaidő-csökkentés alanel- veit, feltételeit és ütemezését. más mellett élésének és együttműködésének akadálya azonban az a diszkriminációs politika, amelyet egyes tőkés országok folytatnak. A negyedik ötéves terv előt­setfköri gazdasági kapcsolatok további nagyarányú bővülésé­vel számolunk. Arra törek­szünk hogy jobban kihasznál­juk a nemzetközi gazdasági szervezetek működésében rejlő lehetőségeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom