Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-22 / 68. szám

1913. MÁRCIUS 22.. CSÜTÖRTÖK

FEST tlECYEI

TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS

san meghatározva, értelmezését egyértelművé tegyük.

A fogyasztói árszínvonal 19ö8—72 között, négy év alatt

7,6 százalékkal nőtt. 1972-ben ez a növekedés 3 százalék .volt és az idén,— a hatósági áremelkedésekkel együtt — nem haladhatja meg a 3,6 százalékot. Januárban felemeltük az égetett szeszes italok és a dohányféleségek fogyasztói árát. A tej és tejtermékek fogyasztói áremelésével egyidejűleg a többletkiadások részbeni ellentételezéséül növeltük a nyugdíjak, a családi pótlékok, a gyermekgondozási segély és az ösztöndíjak összegét. Március elsejétől csöklcen- tettűk egyes ruházati termékek árát. Még az idén további árcsökkentésre kerül sor olyan termékfajtákból, amelyekből megfelelő árualapot tudunk biztosítani. Nagyobb és a lakosság széles körét érintő és

életszínvonal-politiikánkkal összhangban álló intézkedésekre, mint például a hús áremelésére, ennek ellentételezéséül az iparcikkek, elsősorban a textiláruk tömegét átfogó árleszállításra csak a következő ötéves tervben kerülhet sor.

— A fogyasztói árak arányai ma még jelentős'mértékben eltérnek az értékarányoktól. A költségvetésből évente csaknem 20 milliárd forintot fordítunk ártámogatásra. A fogyasztói árrendszer átfogó rendesése azonban hosszabb távú feladat, amely csak több éves terv keretében valósítható meg. Az elmúlt években tett kormányintézkedések közelítették a megoldást, de az árstabilitáshoz fűződő érdekek alapján a Központi Bizottság úgy döntött, hogy a negyedik ötéves terv végéig

— a már elhatározott, és részben bevezetett intézkedéseken kívül — az alapvető fogyasztási cikkek hatóságilag rögzített árai nem változnak, s a szabadáras cikkek köre sem bővül.

Tartalék

a költségvetésben

— Az árak egyébként alapvetően a világpiaci árak közismerten gyors emelkedése következtében növekszenek. Araink a külső piacok áremelkedését az import révén

— központi intézkedések hatására csak késleltetetten és erősen korlátozottan —, de bizonyos mértékig követték. Ez a következőkben sem lehet másképp. Számolni kell azzal, hogy o tőkés importból származó, nem alapvető fogyasztási cikkek áremelkedése a belföldi fogyasztói árakban is kifejezésre juthat, és ez a szocialista külkereskedelmi árak esetenkénti emelkedésénél néha szinte elkerülhetetlen. Arra kell törekednünk, hogy a tervezett fogyasztói árszínvonalat mindenképpen megtartsuk, az emelkedés azt semmiképpen ne haladja meg. Az ehhez szükséges ártámogatás céljára a költségvetésben tartalékot képeztünk. A tartalékot csak rendkívüli gondossággal és körültekintéssel lehet felhasználni.

Téliesített lakásépítési térv — gyorsuló közlekedés

A lakáshelyzet alakulásával foglalkozva emlékeztetett a kormányelnök arra, hogy a párt és a kormány 1960-ban 15 éves lakásfejlesztési tervet dolgozott ki, amely 1975-ig egymillió lakás felépítését tűzte ki célul

— Lakásépítési terveinket teljesítettük — mondotta. A családi házak építése gyorsabban növekszik, mint eredetileg számítottuk, viszont az állami, telepszerű lakások építése némi késéssel fut fel a tervezett színvonalra Az eddig eltelt 12 év alatt 774 000

lakást építettünk, ebből az utóbbi két évben mintegy 165 000-ret. A még hiányzó 226 000 lakás felépítése a hátralevő három év alatt megvalósítható.

— A munkáscsaládok lakásigényének kielégítésére különösen nagy figyelmet fordítunk. Ezzel összhangban az eddiginél következetesebben érvényesül az a fontos követelmény, hogy a lakásépítési kedvezmények — különösképpen az állami támogatás — elsősorban a munkások, a bérből és fizetésből élők, a nagyvárosok és munkás lakta települések lakáshelyzetének megjavítását segítsék. Az 1973- tól érvényben levő új rendelkezések a jövedelmi és szociális viszonyokkal arányos, társadalmilag igazságosabb teherviselést tesznek lehetőA családtervezés népesedéspolitikánk alapja

Az. egészségügyi helyzetről szólva idézte lock Jenő az 1972 áprilisában megalkotott egészségügyi törvényt, mely kimondja: az egészségügy állami feladat, s egyben az egész társadalom ügye. A legutóbbi hónapokban megvizsgálták a népélelmezés helyzetét, és meghatározzák a tennivalókat. Elemezték az iskolaegészségügy, az iskolás fiatalok testi-szellemi fejlődésének helyzetét.

— A felnövekvő nemzedék, a szocialista Magyarország jövendő lakossága iránti mélységes felelősségtől áthatva biztosítanunk kell — jelentette ki —, hogy a népszaporulat kedvezőbben alakuljon. A korábban meghozott intézkedéseink hatására 1967-től kezdődően valamelyest emelkedett is a népszaporulat, de ez a folyamat megállt, és az elmúlt évben 14,7 ezrelék volt a születési arányszám. Sokan, sok helyről, több vonatkozásban indokoltan felhívják a figyelmünket arra, hogy ez az arány még mindig nem megfelelő, nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlen.

A tudatos családtervezést továbbra is népesedéspolitikánk alapjának tekintjük. Nem akarunk olyan megszigorításokat bevezetni, amilyenek korábban érvényben voltak. Azt az elvet valljuk, hogy a nők szabadon választhassanak, akarnak-e, illetve hány gyermeket akarnak. Tudjuk, hogy a közszellemen és a közfelfogáson is változtatni kell. A szocialista társadalom minden téren azoknak ad előnyt, megbecsülést, akik a társadalom jövőjének alakításáért felelősséget éreznek, és annak érdekében gondokat is vállalnak magukra. Ezt az elvet következtésen és határozottan mindent megelőzve érvényesíteni kell a népesedéspolitika kérdéseiben is. Nem szabad eltűrnünk, hogy hátrányos helyzetbe kerüljenek a szülő nők és a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő asszonyok. Ehhez az üzemi párt— Választási rendszerünk alapelvei megfelelőek, a választásokat a választójogi törvény kipróbált elvei alapján szervezzük. A választás hozzájárul a szocialista demokrácia szélesítéséhez, fokozott lehetőséget biztosít a lakosságnak a közügyekben való aktív részvételhez.

A békeprogramot valósítjuk meg

és szakszervezetek segítségét kérjük. Emellett 'azonban egy sor kormányzati intézkedésre is szükség van. Fel kell emelni a kétgyermekes szülők családi pótlékát. Növelni kell differenciáltan a gyermekgondozási segélyt, lehetőleg már a jöfvö esztendőben. A tudomány és az orvosi gyakorlat egyaránt megállapította: a terhesség

többszöri erőszakos megszakítása nemcsak a nők egészségét veszélyezteti, hanem rendkívül károsan befolyásolja a később születő gyermekek fejlődését is. Kötelességünk, hogy az anyák és a nők egészségét sokkal jobban védjük. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az új nemzedék erős és egészséges legyen.

Erősödött a tanácsok

népképviseleti

jellege

A továbbiakban az államélet fejlesztésének kérdéseiről beszélt a minisztertanács elnöke, szólt a két éve hatályba lépett tanácstörvényről.

— A törvény egyik célkitűzése — mondotta a többi között — az államigazgatás tökéletesítése és a szocialista jellegének erősítése. Ezt fejezte ki a munkamegosztás átalakítása az államigazgatási szervezeten belül. Lényegében befejeződött a tanácsi feladat- és hatáskörök felülvizsgálata. Eddigi tapasztalataink kedvezőek. A most működő, 1971 tavaszán megválasztott tanácsok megbízatása néhány hét .múlva lejár. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa április 15-re tűzte ki a tanácstagok általános választását. A választás mindig jelentős belpolitikai esemény, amely valójában országos méretekben folytatott beszélgetés a lakossággal.

— Hosszú idő után első ízA nemzetközi helyzetet elemezte ezután, s niegállapítot- ta, hogy a mutatkozó kedvező nemzetközi fejlődésben alapvető szerepük van a szocialista országoknak. A fél évszázaddal ezelőtt megalakult Szovjetunió eredményesen valósítja meg azt a békeprogramot, amelyet kommunista pártja hirdetett meg 24. kongresszusán.1

— A Szovjetunió és a többi szocialista ország erőteljes fellépése, nagy aktivitása a nemzetközi küzdőtéren — mondotta — egyre inkább érezteti hatását Európában és földünk más térségeiben.

A szocialista világ, a haladó emberiség sikerei még nagyobbak lehetnének, ha a szocialista országok egységesen lépnének fel, ha minden szocialista ország vezetői azt keresnék, ami összeköt bennünket az imperializmus elleni harcban. Sajnáljuk, hogy a kínai vezetők mindmáig nem szívlelték meg az utóbbi évtized e nagyon fontos tanulságát.

— A Magyar Népköztársaság kormánya lehetőségeihez képest továbbra is tevékenyen részt vesz a nemzetközi problémák megoldásáért, a termonukleáris világháború elhárításáért folyó harcban.

— Az országgyűlés decemberi ülésszaka óta a legjelentősebb nemzetközi esemény a vietnami fegyverszüneti megállapodás aláírása volt.

— A vietnami fegyverszüneti megállapodás aláírása után fellélegzett a világ. Ámde a fegyverszünet még nem tartós béke. Egyetlen percre sem szabad megfeledkezni arról, hogy a saigoni vezetők csak vonakodva írták alá a fegyverszüneti megállapodást, s csapataik azt ma is megsértik. Kemény, következetes harcra van szükség ahhoz, hogy a megállapodásban foglaltak megvalósuljanak.

A vietnami fegyverszünet létrejöttével napirendre került a inásik két indokínai ország,

LaÖsz s Kambodzsa helyzetének rendezése.

Ezután Fock Jenő részletesen elemezte hazánk szerepét a béke megvalósításában, majd kifejezte abbeli reményét, hogy hamarosan megszületik a megállapodás a biztonsági értekezlet ez év nyarán történő összehívásáról.

Mélyülő kétoldalú kapcsolatok

— Sajnos, nem számolhatok be előrehaladásról — mondotta — a közel-keleti feszültséget illetően. Az erőfeszítések ellenére sem sikerült még kiküszöbölni az izraeli agresz- szió következményeit, sőt az izraeli szoldateszka újabb és újabb agresszív tettekkel hívja fel magára a figyelmet. Az agresszió tűzfészkét már régen ki lehetett volna oltani, ha az Egyesült Államok megvonta volna támogatását Izraeltől.

A továbbiakban egyebek között arról szólt Fock Jenő, hogy kormányunk, a X. kongresszus határozatainak megfelelően, folytatja erőfeszítéseit hazánk és más országok kétoldalú kapcsolatainak fejlesz- lesztésére. Külpolitikai tévé- felvételének útjából.

Nélkülözhetetlen az állampolgári fegyelem

kenységünkben a legnagyobb figyelmet hazánk és a szocialista országok közötti sokrétű kapcsolatok bővítésére fordítottuk. Különösen drága nekünk a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság viszonya. Kormányunk továbbra is nagy figyelmet fordít hazánk és a fejlődő országok együttműködésére is. A /békés egymás mellett élés lenini elve alapján változatlanul törekszik hazánk viszonyának fejlesztésére a tőkésországokkal. Kormányunk mindig is nagy fontosságot tulajdonított a szomszédos Ausztriához fűződő viszonyunknak. Kapcsolataink fejlődésének újabb jelentős állomása lesz dr. Bruno Kreiskynak, az Osztrák Köztársaság kancellárjának március végén esedékes magyarországi látogatása. A Német Szövetségi Köztársaság fontos helyet foglal el Európában, s számunkra sem lehet közöm, bős, hogy milyen politikát folytat. Kormányunk számos alkalommal megelégedéssel állapította meg, hogy a Német Szövetségi Köztársaság . jelenlegi kormánya, dr. Willy Brandt kancellár vezetésével konstruktívan járul hozzá az európai viszonyok normali. zálásához.

A Magyar Népköztársaság kormányának álláspontja ebben a kérdésben közismert: országunk és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatai felvételének kérdését nem kezeljük elszigetel, ten, azt hazáink és szövetségeseinek érdekeivel összhangban kívánjuk megoldani. Ügy véljük, a müncheni diktátum érvénytelenítésében való megállapodás Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya között az utolsó akadályt is eltávolítaná orszá. gaink diplomáciai kapcsolatai

Fock Jenő beszéde befejező részében azt hangoztatta, hogy céljaink, terveink és soron következő feladataink reálisak.

Fontos feladatunk — mondotta — a gazdálkodás hatásfokának javítása a népgazdaság minden területén. Ennek nélkülözhetetlen feltétele az állampolgári fegyelem megszi. lárdítása. Hangsúlyozni szeretném, hogy a szocialista demokrácia az állampolgári jogok biztosítása és következetes védelme mellett megköveteli a szigorú rendet és a fegyelmet is, a törvények, határozatok és rendeletek előírásainak betartását, következetes végrehajtását. Ez minden egyes állampolgárnak — leosztására való tekintet nélkül — lelkiis- meretbeli 'kötelessége.

Társadalmi előrehaladásunk egyik bázisa a szocialista országokkal való kapcsolat erősítése

Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter felszólalása

A parlament tegnapi vitájában szót kért dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, aki bevezetőjében áttekintést adott kereskedelmi forgalmunkról, s a részletes elemzés során elmondotta, hogy áruforgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk le, a többi országra pedig forgalmunk egy- harmada jut. Hangsúlyozta:

, *' , ' i': , f ■ ,

'Tw

■ :,á;

' •■>•,. J.\- ;/nlv'v

í * i ^ í ' I

.; %-:m :

íMM

S

■M- r-'v^ ■ ■ ■■■M

■ \

1 />:V

\v; ^

v ' • y •> *Xj ■

V£- . ti' ■: i ffi*

• -** v. «'i- -A/ " .

. " * ' : . " v:' ■

lu*' t ' . > , ’

m t * :

A

; ív y.-.e. .-v, j-jr ;

• . p • w

■

.

$$$ i: .:

&

T <%- -.1

k-k.’. . a v ■’''•Ve

f ■ - vr■

• ' .V S

. : pí- , ' ' # .V i’

. ■ ■- * : v. *: .

léd)

Egy csendes sarokban a megye problémáiról: dr. Mondok Pál, a választókerület képviselője Matula Pál

megyei tanács elnöke, a 7. (Ceg- és vígh László képviselőkkel beszélget.

Gárdos Katalin felvételei

nemzetközi kapcsolatainkra jellemző, miszerint államközi szerződéseink 89 országra terjednek ki, 30 országgal van hosszú lejáratú megállapodásunk. A itiagyar vállalatok 142 ország vállalataival tartanak export—import kapcsolatokat.

—■ A külkereskedelmi forgalom dinamikusan fejlődik, és az export aránya a nemzeti jövedelemben megközelíti a 40 százalékot.

— A IV. ötéves terv eddigi két esztendejében gyorsan nőtt a külkereskedelem forgalma. 1971-ben az import növekedett nagyobb mértékben, 1972-ben az egyensúly helyre- állítására törekedtünk.

E kérdés részleteit vizsgálva a miniszter a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a kivitel 1971-hez képest gyorsult, 21 százalékkal növekedett, a behozatal pedig lényegében azonos szinten maradt, illetve 3 százalékkal mérséklődött. Az átlagot meghaladó mértékben fejlődött a mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek, a gépek és az üzemi berendezések exportja.

— A kivitel bővülését nagymértékben segítette a KGST- országok közötti gazdasági integráció komplex programja alapján kibontakozó, és egyre szélesedő együttműködés.

A miniszter a továbbiakban megállapította, hogy a fejlődő országokba irányuló kivitelünk növekedett, és ugyanígy emelkedett a dollárfizetésű

kivitel is. E kivitel arányainak részletes ismertetése után Bíró József megállapította: — A múlt év kereskedelmi eredményei, az egész népgazdaság eredményei. A külkereskedelem hatékonysága alapvetően függ a népgazdaság többi, de főként termelő ágazatának munkájától. $ fokozódó exportorientált termelés távlati megalapozása az egész népgazdaság fejlesztési politikájának egyik döntő kérdése.

— Politikai és társadalmi előrehaladásunk bázisa a szocialista országokkal, és ezen belül a Szovjetunióval való kapcsolat erősítése, következésképpen gazdasági fejlődésünk és stabilitásunk alapját is a velük való kapcsolat szélesítése biztosítja.

Bíró József beszéde befejező részében megállapította, hogy a korábbi, és a jelenlegi nagyobb valutaárfolyam-változások nem okoztak károkat

devizagazdálkodásunknak. Hangsúlyozta, hogy a Központi Bizottság novemberi határozatának szellemében, a külkereskedelmi mérleg

egyensúlyának biztosításán kívül, szem előtt kell tartanunk a belföldi piac egyensúlyát, valamint a lakosság élet- színvonala növekedésének követelményeit.

— Biztosítani kell — mondotta —, hogy az export— import struktúra visszahasson a termelés egészére. Ezt a szabályozórendszer útján kell érvényesítenünk.

k

ben válik el az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választása. A választások időbeni elkülönítésétől — többek között — azt várjuk, hogy növeli a helyi tanácsválasztások jelentőségét, a képviselő- választások során pedig fokozottabb hangsúlyt kapnak majd az országos kérdéseit.

vé, kedvezőbben állapítják meg a kamat és kölcsön visz- szalizetésének feltételeit.

— A lakosságnak az is egyik gondja, hogyan jut el legyor- sabban és lehetőleg kulturált körülmények között a munkahelyére, vagy bármilyen más úticéljáhbz.

—• Korszerűsödött a közúti hálózat. Sokat foglalkoztunk a főváros tömegközlekedési gondjainak enyhítésével. Ezt segítette megoldani a kelet— nyugati metróvonal építésének befejezése és a forgalom megindítása a vonal teljes hosz- szán. Meggyorsítottuk az észak—déli metróvonal építését, 1976 végéig üzembe helyezzük a Nagyvárad-tér— Deák-téri szakaszt. Természetesen más tömegközlekedési eszközök fejlesztésére is nagy gondot fordítunk.