Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Tegnap a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára,' Fock Jenő, a Minisztertancs elnöke, Ácséi György, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett történelmünk kimagasló forradalmi eseményének évfordulójáról, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról: — Munkásosztályunk, dolgozó népünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját követve megdöntötte a tőkés-nagybirtokos uralmat, kezébe vette sorsának irányítását és Szovjet-Oroszország példáját követve elsőnek teremtett proletár hatalmat a Duna völgyében. A tanácshatalom létrehozásával hazánk a haladás élvonalába került. Olyan társadalmi rend megvalósításáért vívott hősi harcot, amely új korszakot nyitott a dolgozó emberiség számára, és azóta legyőzhetetlen világrendszerré vált. Bebizonyította, hogy csak a szocialista rendszer képes véget vetni a tőkés kizsákmányolásnak, a népek elnyomásának. — Csaknem három évtizede, hogy a Szovjetunió felszabadító harca és a magyar dolgozó nép forradalmi küzdelme elsöpörte a 25 éves ellen- forradalmi rendszert, s a szocializmus ügye győzött hazánkban. A Tanácsköztársaság céljai most megvalósulnak. A magyar nép — a munkásosztály és pártjának vezetésével, a szocialista országok testvéri közösségére támaszkodva, sikeresen munkálkodik a szocialista társadalom teljes felépítésén. így lett népköztársaságunk jogos örököse és hűséges folytatója a Magyar Tanácsköztársaság ügyének, forradalmi hagyományainak — hangoztatta Apró Antal. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: A Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról. A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat. A Legfelsőbb Bíróság fí tása. vk.) felszólalásával megkezdődött a miniszterelnöki beszámoló vitája. A második felszólaló Gyürke Imréné szövőnő (Veszprém 9. vk.) képviselő volt, majd ebédszünet következett. Ezután Apró Antal elnökletével folytatódott a tanácskozás és elsőként dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter emelkedett szólásra. A továbbiakban sorrendben a következő képviselők kaptak szót: Kardos Vilmos, a csepeli tanács elnöke (Budapest, 64 vk.), dr. Novák Pálné tanácsi osztályvezető (Heves megye 12. vk.), Győri Imre, a megyei pártbizottság első titkára (Csongrád megye 13. vk.), dr. Schnitzler József egyetemi tanár (Hajdú megye, 16. vk). A szünet után Varga Gáborn-é elnökletével folytatódott a tanácskozás és felszólalt Nánási László SZÖVOSZ-felügyelő (Szolnok melyre 11. vk.), Németh István általános iskolai igazgató (Baranya megye, 6. Vk.), Danes József, a mátészalkai pártbizottság első titkára (Szabolcs megye, 13. vk.) és Riss Jenő, az autóipari iroda igazgatóhelyettese (Budapest, 51. vk.). Az országgyűlés ezzel befejezte szerdai tanácskozását. Ma délelőtt 10 órai kezdettel a miniszterelnöki beszámoló feletti vitával folytatja munkáját. (Fock Jenő beszámolóját és dr. Bíró József felszólalását a továbbiakban ismertetjük.) AZ A/)$ZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM ÁRA 80 FILLER 1973. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK VÍVMÁNYAINK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉVEL SZILÁRD ALAPOKON ERŐSÖDIK RENDSZERÜNK A Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének beszámolóij a kormány kétéves munkájáról megvalósítása áll. Az 1971-ben jóváhagyott kormányprogram időarányos részét Végrehajtottuk — kezdte expozéját Fock Jenő, majd egyebek között arról szólt, hogy az ország belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott. Az államhatalom a dolgozók cselekvő részvételével oldja meg feladatát Az államhatalom szilárd, alapvetően minden területen érvényesült pártunk iránymutatása alapján a munkás- osztály vezető szerepe. Tovább erősödött államrendszerünk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Fejlődött a társadalom dolgozó osztályainak és valamennyi rétegének összefogása. Népünk kibontakozó szocialista nemzeti egysége nemcsak lehetővé, hanem szükségessé teszi, hogy az államhatalom mind nagyobb mértékben támaszkodjék sí dolgozók cselekvő részvételére közös, nagy feladataink megoldásában. — Társadalmunk lényegétől elválaszthatatlan a közéleti demokratizmus, a szocialista közgondolkodás és a közerkölcs fejlesztése. Az üzemi, a tanácsi, szervek útján, a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak keretében egyre fokozódik a dolgozók részvétele a közügyek intézésében. Mind teljesebbé válik a képviseleti szervek szerepe, a nép egyre inkább saját ügyének intézője. A kormány különös gondot fordít a törvények és jogszabályok gondos előkészítésére. Megválasztása óta olyan törvényjavaslatokat terjesztett az országgyűlés elé, mint a szövetkezeti mozgalom erősítését szolgáló, a szövetkezetekről szóló, valamint a fiatalok problémáinak gyorsabb és szervezettebb megoldását elősegítő ifjúsági törvény javaslata. A kormány részt vállalt a módosított alkotmány egységes szövegének kidolgozásában is. Az állami feladattá vált egészségügyi politikánk alapelveit és célkitűzéseit tartalmazza a megalkotott új egészségügyi törvény. Az igazságszolgáltatás hatékonyságát, a törvényesség biztosításának fokozását szolgálták a bíróságról és az ügyészségről alkotott törvények. A népgazdasági tervezésről szóló törvény megalkotása pedig egy negyedszázada meglevő valóságot, tartós, időtálló gyakorlatot igazolt, amely társadalmi és állami rendszerünk egyik alapvető intézménye volt és marad. Még ebben az évben hasonló jelentőségű törvények megalkotása vár legfőbb állami és államigazgatási szerveinkre. Az ország- gyűlés jelenlegi ülésszakán kerül sor a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat megvitatására és várhatóan elfogadására. Az országgyűlés őszi ülésszakán kívánja a kormány előterjeszteni a miniszteri felelősségéről, valamint a statisztikáról szóló törvényjavaslatokat. — Hazánkban a közrend és a közbiztonság szilárd. Biztonsági szerveink megbízhatóan őrködnek a belső rend megóvásán. — Fegyveres erőink tervszerűen fejlődnek. Néphadseregünk fejlesztését a Varsái Szerződésbe tömörült országok hadseregeivel összhangban, egységes elgondolások alapján végezzük — mondotta a többi között. Művelődési helyzetünkről szólva bejelentette, hogy közművelődési rendszerünk továbbfejlesztésére a jövő évben törvényjavaslatot terjesztenek elő. A továbbiakban részletesen szólt arról, hogy a kormány az MSZMP X. kongresszusa határozatainak végrehajtására, az országgyűlés által jóváhagyott programjának, valamint pártunk Központi Bizottsága időközben kidolgozott útmutatásainak megvalósítására az eltelt két évben számos határozatot, rendeletet hozott. — Országiunk gazdasági fejlődését jelzi — mondotta —, hogy a nemzeti jövedelem évről évre érdemlegesen nő. Az eddigi ütemet folytatva és az 1972. évi főbb arányokat megtartva, minden lehetőségünk adott g negyedik ötéves terv teljesítéséhez. Interpellációk. A napirendnek megfelelően ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. A kormány elnökének nagy tapssal fogadott beszédét szünet követte, majd Varga Gáborné vette át a tanácskozás elnöki tisztát és dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizotti A párt novembsrj állásfoglalása — politikánk alapja A Parlament folyosóján: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és középen Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Pest megye 18. választókerületének Aa országgyűlés a kormány elnök beszámolóját hallgatja. Szemben a Pest megyei képviselők padsorai. Belpolitikai életünk kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az elmúlt év novemberében megtartott ülése. A Központi Bizottság a politika elsődlegességéből kiindulva, reális és világos értékelést adott a X. pártkongresszus határozatainak eddigi végrehajtásáról. — A Központi Bizottság megvizsgálta — mondotta a továbbiakban a kormány elnöke —, hogyan valósítottuk meg a 4. ötéves terv időarányos feladatait. Megállapította, hogy gazdaságpolitikánk megfelel a kongresszuson elfogadott irányvonalának, a gazdaság- irányítás rendszere alkalmas és célravezető eszköz az építőmunka szolgálatában, fejlesztése, igazítása pedig szakadatlan feladat. Részletesen elemezte az elmúlt két évben lezajlott gaidasági folyamatokat, meghatározta az 1973-as népgazdásági terv fő irányvonalait is. Utalt Fock Jenő arra, hogy tavaly decemberben a Minisztertanács intézkedési tervet hagyott jóvá a Központi Bizottság határozatával kapcsolatos állami feladatokról, s a kormány november óta igen sok intézkedést tett a párt határozatában megjelölt feladatok megvalósítására. Erre azért volt mód, mert a Minisztertanács a határozatot megelőző hónapok során nem a kenységét tekintve, a szocia lista országok sorában közé pen foglalunk helyet. A legfej' lettebb kapitalista országokho; képest pedig 10—15 éves el maradásunk van. A termeié kenység további növeléséri nagy szükség, de lehetőség i; van, amelyet komplex módon a technika megújításával, « munka- és üzemszervezés ja vitásával, a vezetés színvonalának emelésével és jobb mun kafegyelemmei kell elérnünk — A kormány egyik legfontosabb feladatának a beruházási munka megjavítását tekintette, és intézkedéseink hatására javulás következett be A beruházások egészségtelenü gyors üteme mérséklődött, a; 1972. évi beruházások az előző évihez képest összehasonlítható áron számítva 2 százalékkal csökkentek. Továbbra sem megnyugtató a befejezetlen beruházások 1 aránya Javítjuk i a költségvetési egyensúlyt — A termelési célokat szolgáló építkezések tervezésé vei kapcsolatban a beruházás tevékenység növekedés énei mérséklése miatt helyenkén kihasználatlan építőipari ka pacitások keletkeztek. Ez át mepetileg elkerülhetetlen. A; idén ez a kihasználtság mái csökken. Az építőiparnak sok oldalúan fel kell készülni* arra, hogy a későbbi időszakban ismét nagyobb feladatokat kell megoldania. — 1971-ben a tervezettné jabban nőtt az állami költség- vetés hiánya, amely részber a tőkés világpiaci inflációbó eredő áremelkedésekből, rész ben a beruházási többletkölt ségekből és a nem kielégít gazdaságossággal működő vállalatok tervezettnél alacsonyabb befizetéséből, vagy tá mogatásának növekedésébő adódott. Ezen változtatnunl kellett és változtattunk is, i az elmúlt évet a tervezett 3,! milliárddal szemben 2,6—2,’ milliárd költségvetési hiány nyal zártuk. — A költségvetési egyensúly teljes megteremtése még további évek feladata. Ennél fő útja gazdálkodásunk javí tása és a gazdasági szerkeze tervszerű fejlesztése. Éssze rűen és törvényes úton — tehát nem indokolatlan áreme lésekkel — fokozni kell < vállalati jövedelmezőséget, i , költségvetési bevétel növelé sét. A biztonságos államháztartás megfelelő tartalékol kéozését kívánja meg. Ezei célja, hogy a népgazdaság szempontból legfontosabb fel adatok megvalósításának menet közben felmerülő esetleges többletköltségeit, illetve a; előre be nem tervezhető kiadásokat ebből fedezzük. A tartalékok célszerű felhasználása nagyfokú fegyelmezettséget, szigorú mérlegelést kö vetel meg. A jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy a tartalékokkal megfelelően gazdálkodjunk. Az ideológiai munka is termelési kérdés — Noha valamelyest sikerült visszaszorítani a gazdaságtalan termelést — mondot(Folytatás a 2. oldalon) hiányosságok puszta összegyűjtésével készült az állami irányításban a Központi Bizottság novemberi ülésére, hanem aktív és folyamatos cselekvéssel. A viták során előkészületeket tettünk, változatokat dolgoztunk ki a várható feladatok végrehaj tására. Irányvonalunk: a hatékonyság növelése — Gazdaságpolitikánk fő, irányvonala — mondotta — a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése és ennek révén olyan ütemű fejlődés biztosítása, amely lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának rendszeres növelését. — Ehhez nem elegendő a termelés mennyiségi növelése, a minőség is fontos, ez együtt fejeződik ki a hatékonyságban. Társadalmi termelésünk hatékonysága az elmúlt két évben tovább nőtt, de ütemével nem lehetünk elégedettek. Figyelembe véve a munkaerőhelyzetünket, örvendetes jelenség, hogy az ipari és mezőgazda- sági élőmunka termelékenysége a megelőző időszaknál gyorsabb ütemben és a tervezettnél is nagyobb mértékben emelkedett. — A korábbi évek elmaradását még korántsem sikerült pótolni, a munka termelé— Kormányunk munkájának középpontjában a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozataiból adódó feladatok és az országgyűlés által két évvel ezelőtt elfogadott kormányprogram
