Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-16 / 63. szám

Kádár János és Foclc Jenő Lengyelországban Zárómegbeszélések Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke var­sói látogatásának második napján, csütörtökön délelőtt rövid városnézésen vett részt. A városnézés első állomása a „Lazienki” sugárút építésé­nek megtekintése volt. Ezt követően az óvárosban a királyi vár újjáépítését te­kintették meg a vendégek. Az óváros főterének közelé­ben, a Fiwna utcában, a kö­zelmúltban restaurálták a „Címerekhez” nevű, XVI. szá­zadi kis fogadót. A vendéglá­tók itt ősi lengyel szokás sze­rint méhsörrel köszöntötték a magyar vezetőket. Az óváros főterének és kör­nyékének megtekintése után Kádár János és Fock Jenő a lengyel főváros néhány új, korszerű építészeti megoldásá­val ismerkedett meg. A városnézést követően folytatódtak Kádár János és Fock Jenő szerdán megkez­dett tárgyalásai a baráti Len­gyelország vezetőivel, Edward Gierekkel, a LEMP KB első titkárával és Piotr Jaroszewicz miniszterelnökkel. A tárgyalások szívélyes és baráti légkörben folytak le és további lépést jelentenek a magyar—lengyel kapcsolatok fejlesztésében. Mindkét fél ha­tározottan állást foglalt párt- és államközi együttműködé­sünk erősítése és bővítése mellett. A felek kölcsönösen tájé­koztatták egymást országaik helyzetéről, a legutóbbi párt­kongresszusi határozatok vég­rehajtásának menetéről. A kétoldalú kapcsolatok elemzé­se során megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak a gazda­sági együttműködés fejleszté­sére. Áttekintették a kommu­nista és munkásmozgalom, valamint a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit is. Este a zárómegbeszélésekre került sor. Kádár János és Fock Jenő nagykövetségünkön vacsorát adott Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz tiszteletére. A tárgyalásokról a látogatás befejeztével közös közleményt adnak ki. SZERVEZETT ERŰ „ ... Ho az üzem jelöltjét a lakóterületen jelölik, a szakszervezeti bizottság biztosítsa, hogy közvetlen munkatársai részt vegyenek a jelölögyűlésen, ott el­mondhassák véleményüket a jelölt munkájáról, ma- ' gatartásáról...” E z az idézet egy részle­te annak a munka­tervnek, amelyet a Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa készített, és amelyben meghatározta a szakszervezeti bizottságok, a szervezett dolgozók fel­adatát az idei tanácsválasz- tások előkészítésében. Boncolgatom a mondatot, mit foglal magában? A ta­nácsválasztás nem csupán tanácsi feladat, vagy a pártszervezetek gondja, va­lamint nemcsak a Hazafias Népfront szervezetei tevé­kenykednek, hanem a szakszervezet is sajátos esz­közeivel hozzájárul a mun­ka sikeréhez. A mondat magában foglalja a tanács­tagválasztás egyik fontos igényét: minél több mun­kás képviselje a lakosság ügyét. Mind jobban feje­ződjön ki a tanácsokban a munkásjeileg. Eddigi ta­pasztalataink is bizonyít­ják, hogy jól helytálltak azok a kétkezi dolgozók, akik a választópolgárok bi­zalmából több éve intézik a választók ügyét, magyaráz­zák a párt politikáját, segí­tik az új tanácstörvény megértését, és maguk is részt vettek a társadalmi munkában, az óvodák épí­tésében. az ,.Egy üzem, egy iskola” mozgalomban. A z idézet ' kifejezi azt is.1. amit egyébként a szerződés es pecsét rögzít; a tanács es a Társa­dalmi szervezetek össze­hangolt, egymást segítő programját. Azt a gondola­tot, hogy a társadalom igényli a szervezett dolgo­zók aktivitását, támogatá­sát. De meghatározza egy­ben azt is, hogy a szakszer­vezet ne elszigetelten vé­gezze feladatát, hanem a soron következő politikai munka lényegét helyezze feladata fókuszába. A szakszervezet megyei veze­tő titkára mostanában több fórumon sürgette: ha mód van, minél több gyűlést tartsanak üzemekben. Így is lehetőség nyílik a mun­kások és a tanácstagok kapcsolatának mélyítésére. egymás megismerésére. Lá­togassanak a tanács'aeok elsősorban olvan gyárakba, ahol az elmúlt két eszten­dőben sokan, sok ötlettel, igyekezettel tárultak hozzá a tanács jobb mpnká’ához. Hogy még mindig az idé­zett mondatnál időzzünk, érdemes felfigyelni arra a fogalmazásra is: a munka­társak mondják el a gyűlé­seken h o3 van dolgozik a jelölt, milyen az üzemi kollektívában a magatartá­sa. Kiváló ajánlás ez, hi­szen nem választható el egymástól a munka- és la­kóhely. Hiába lenne valaki lakótársnak nagyszerű, ha üzemében elhanyagolná munkáját. Nem viselked­het, dolgozhat senki más­ként az élet e két meghatá­rozó területén. Az a jó köz­életi ember, aki dolga vé­geztével nem marad kö­zömbös lakóhelyén, nem nézi részvétlenül községe, városa fejlődését, hanem tudása, ereje mértéke sze­rint kiveszi részét a kö­zösség életéből. H asonlóképpen bizo­nyítja a munkaterv többi megfogalmazá­sa is, a szakszervezetek di­cséretesen aktivizálódtak a tanácsválasztás előtt. Cse­lekvőén ott vannak a jelö­lőgyűléseken, segítenek a gyűlések szervezésében, le­bonyolításában. A Hazafias Népfronttal együtt mozgó­sítanak az üzemben, felvi­lágosító munkát végeznek, hogy minél többen megért­sék, nem egyszerű formális aktus a tanácsválasztás, ha­nem politikai összefoglalása az elmúlt két esztendő eredményeinek, megmére­tése a tanácstagok sikeres buzgalmának és újabb erő­gyűjtés a tanácstörvény végrehajtásához. A szakszervezetek tagjai ismerik a helyi sikereket, de azokat a megoldásra vá­ró tennivalókat is. ame­lyeket a lakosság kér a ta­nácstól. Csakis közös erő­feszítéssel valósulhatnak meg a tervek. Az üzemek, gazdaságok, a helyi taná­csok egymásra utaltságát fejezi ki az SZMT munka- terve. Akkor. amikor a oo- liHkai előkészítést végzi, akkor, amikor az admi- n'sztra+ív feladatokból kér részt., de akkor is, amikor réteggyűlásekre mozgósít, valamint tettekre serkenti a szakmaközi bizottságokat. A Hazafias Népfront, a tanácsok, a szakszervezetek együttműködése alapján valósul meg a program. Lenin így fogalmazta tömö­ren: .......a politika minden ne hézsége és egész művé­szete abban rejlik, hogy fi­gyelembe vegyük minden egyes időszak feladatát, sa­játosságait, amelyek köze­pette a párt tevékenyke­dik’’. A szakszervezet megyei szervezete ezt a sajá­tosságot valóban fi­gyelembe vette, amikor a tanácsválssz'ásra készült, így nemcsak a felkészülés­ben. de a sikerben is ré­sze lesz. Sági Agnes VIUC PROLETÁRJAI, KYESOUETÉKt AZ M$/MP pest megyei bizottsága és a megyei tanács lapja XVII. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM ÄHA 80 FILLÉR! 1913. MÁRCIUS 16., PÉNTEK PEST MEGYEI Ifjúsági nagygyűlés a Múzeum-kertben Cselekvőén vállaljuk a forradalmi örökséget Kállai Gyula mondott ünnepi beszédet Csütörtökön országszerte, s Pest megyében és a főváros­ban is megemlékezitek az 1848-as polgári demokratikus forradalom és szabadságharc 125. és Petőfi Sándor születé­sének 150. évfordulójáról. Délben a Parlament előtti Kossuth Lajos téren zenés őr­ségváltás volt az évforduló j alkalmából felvont állami zászlónál. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága ifjú­sági nagygyűlést rendezett I Budapesten a Múzeum-kert­ben, ahová már kora reggel vörösnyakkendős úttörők, ko- j kárdás diákok ezrei igyekez- i tek. Tíz órakor felhangzott a Himnusz, majd Koncz Gábor színművész, a József Attila Színház tagja szavalta el a Nemzeti dalt. Dr. Gombár Józsefnek, a KISZ Központi Bizottsága titkárának meg­nyitó szavai után Kállai Gyu­la, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa-' nak elnöke mondott ünnepi J beszédet. Kállai Gyula beszédében emlékeztetett arra, hogy tör­ténelmi emlékhelyeink legbe- csesebbjei közé tartozik ez a tér, a Nemzeti Múzeum előtt. Egy és egynegyed százada, március 15-én sodró erejű, forradalmi népgyűlést tartot­tak itt. A továbbiakban utalt rá, hogy március 15-e történel­münk egyik fordulópontja, s felhívta a figyelmet az ebből adódó tanulságokra. — Március 15-e az egész magyar nép ünnepe — mon­dotta egyebek között —, de mindenekelőtt az ifjúságé, hi­szen ezen a napon a korabeli ifjúság színe-virága szólt bele a történelembe. Petőfi Sándor, aki pontosan megfogalmazott költői hivatásának tekintette, hogy lángoszlopként járjon elől, s vezesse népét, itt, ezen a helyen, joggal úgy érezhette: teljesítette küldetését. — Öröm azzal a tudattal vé­gignézni az önök derűs, fiatal seregén — folytatta Kállai Gyula —, hogy az itt összegyü­lekezettek már nem tudják és nem is fogják soha megtudni, mit jelent elnyomatásban és j üldöztetésben élni. A nép sze- j reietét, a helytállást most más- j ként, elsősorban munkával, ta. j nulással kell igazolniok. Hat­ni, alkotni, gyarapítani — ez a ; mi legfőbb és legszebb köte- ! lességünk! Eddig minden ge- j nerációnak kijutott a munká­ból, a küzdelemből. Önök más, I de semmivel sem könnyebb kö- i rüimányek között a történelem eddigi legnagyobb tennivaló­ját kapták a sorstól osztályré­szül: az önök előtt járó gene­rációval együtt a szocializmus teljes felépítésén munkálkod­hatnak. — Március 15-e nem egysze­rűen csak ünnepi alkalom a szocializmust építő Magyar- I országon. 1945 óta a magyar | munkásosztály, a magyar dől- j gozók március 15-e forradalmi j eszméire nemcsak emlékez- | nek. hanem cselekedeteikkel vállalják is ezt a forradalmi örökséget. Március 15-e jelen­tős szerepet tölt be nemzeti önismeretünk erősítésében, né­pünk történelmi tudatának és szocialista hazafiságunk gaz­dagításában is. A sors vélet­lenje úgy hozta, hogy március 15-ét követi a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának év­fordulója: március 21-e, majd . április 4-e, népünk teljes és végleges felszabadulásának ünnepe. E nagy sorsfordulók számunkra történelmileg és érzelmileg is így kapcsolódnak össze. — Népünk történetének ezen az emlékhelyén, a nagy korok nagy eseményeire visszate­kintve, ünnepélyesen fogadjuk meg, hogy azok a fejezetek, amelyeket mi most írunk és írni fogunk, a legjobb tradí­ciókhoz méltóak, szépek és di­csőségesek lesznek — mon­dotta végül. — Fogadjuk, hogy hűségesen szolgáljuk hazán­kat, a Magyar Népköztársasá­got! Fogadjuk, hogy állhatato­san dolgozunk a szocializmus teljes felépítésén! Fogadjuk, hogy mindenkor áldozatké­szen támogatjuk a szabadságu­kért, függetlenségükért, a bé­kéért harcoló népeket! Jubileumi kiállítás Kossuth-szobrot avattak Az 1848-as polgári forra­dalom és szabadságharc kez­detének 125., valamint a Kos­suth Lajos Katonai Főiskola jogelődje, a Kossuth Akadé­mia megalapításának 25. év­fordulója alkalmából rendez­tek ünnepséget tegnap dél­után Szentendrén. Az ünnepi alkalomra zászlódíszbe öltö­zött a főiskola. Az iskola név­adójának leleplezésre váró szobra előtt úttörők álltak díszsorfalat, s szemben ve­lük feszes sorokban álltak fel leendő tisztjeink, tiszthelyet­teseink, a főiskola hallgatói. Megjelent az ünnepségen Czi- nege Lajos, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, ve­zérezredesi honvédelmi mi­niszter, Papp Árpád, a mun­kásőrség országos parancsno­ka, Csémi Károly altábor­nagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, Rácz Sándor, a belügyminiszter első helyet- se, dr. Gosztonyi János mű­velődésügyi miniszterhelyettes, Illisz László, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, honvédel­mi miniszterhelyettes, Pest megyei országgyűlési képvi­selő, Jámbor Miklós, az MSZMP Pest megyei bizott­ságának titkára, Lakatos Ti­bor, a Pest megyei Tanácsel­nökhelyettese, Császár Fe­renc, az MSZMP szentendrei járási bizottságának első tit­kára, dr. Maróthy László, az MSZMP szentendrei városi bizottságának első titkára, Ár­pást Zoltán, a KISZ Pest me­gyei titkára, valamint a járás és a város több vezetője. Ugyancsak részt vett az ün­nepségen B. P. Ivanov vezér- ezredes, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancs­noka, V. K. Andrjuscsenko al­tábornagy, a Varsói Szerződés fegyveres erői parancsnoká­nak magyarországi képvise­lője. A honvédelmi miniszter ka­tonai fogadása után Kazal Barna ezredes, az iskola pa­rancsnoka felolvasta a díszpa­rancsot, majd Czinege Lajos mondott ünnepi beszédet. Méltatta az 1848-as március történelemformáló eseményeit, s a továbbiakban szólt a 48-as gondolat továbbéléséről a Ta­nácsköztársaság vívmányai­ban. a magyar antifasiszták harcáról, amelyet Kossuth és Petőfi szellemében a Horthy- rendszer népelnyomói ellen vívtak. — Népünk számára a ha­zánk felszabadulását követő években a kommunisták fo­galmazták meg azt a tanulsá­got, hogy a szabadság és a függetlenség, a társadalmi vívmányok védelméről gon­doskodni egyik legszentebb Losonczi Pál Somogy megyében Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke csütörtökön két­napos látogatásra Somogy megyébe érkezett. Nagyatádon a helyi konzervgyárat kereste fel, majd részt vett és felszó­lalt a Somogy megyei képvi­selőcsoport • ülésén, amelyet ezúttal a konzervgyár tanács­termében tartottak. Az ülés végeztével az Elnö­ki Tanács elnöke és a képvi­selőcsoport tagjai meglátogat­ták a gyárat. A kora délutáni órákban Losonczi Pál felkereste a csurgói Napsugár Ipari Szö­vetkezetei. Ezzel Losonczi Pál Somogy megyei látogatásának első na­pi programja véget ért. HELSINKI Előrehaladás A termékeny szerdai vita után az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésével foglalkozó nagyköveti tanácskozás mun­kabizottsága csütörtökön már Le is zárta a napirend első pontjának problémakörébe tartozó bizalomerősítő intézke­dések témájának tárgyalását. Szentendrén kötelességünk — hangsúlyozta a miniszter. — Ezért kezdő­dött meg 25 évvel ezelőtt a szocialista típusú fegyveres erő kiépítése, s a szocializmus, a proletár internacionalizmus eszméihez hű tisztek képzése, A továbbiakban méltatta az elmúlt negyedszázadban a tisztképzés érdekében végzett áldozatos munkát. Ezt a mun­kát segíti a 25 évvel ezelőtt alapított Kossuth Akadémia jogutódjaként működő Kos­suth Lajos Katonai Főiskola, amelynek új létesítményeit is ezen a napon adták át. Ezután leleplezték Kossuth Lajos mellszobrát, a Szent­endrén élő Csíkpzentmihályí Róbert szobrászművész alko­tását, majd a szobor talapza­tán koszorút helyezett el Czi­nege Lajos, továbbá Kazai Barna ezredes, az iskola tiszt­jei és hallgatói nevében, s a szobor talapzatára tették vi­rágjaikat a szentendrei úttö­rők is. Az ünnepség a dísz­század tisztelgésével fejező­dött be. A vendégek ezután megte­kintették a legkorszerűbb ok­tatási eszközökkel felszerelt» új létesítményeket, és az isko­la sportcsarnokában rende­zett, jubileumi kiállítást. A ki­állításon bemutatták a kora­beli és jelenlegi egyenruhákat, fegyvereket, eredeti okmányo­kat; a fotósorozatok a szocia­lista tisztképzés fejlődéséről adtak számot, s az iskola hallgatói külön tárlót szen­teltek Kossuth Lajosnak. (A további országos és Pest megyei ünnepségekről beszá­molónk a 3. oldalon.) 1 33 ZE m AZ MSZMP Központi Bi­zottsága részvéttáviratban fe­jezte ki együttérzését Tim Buck elvtársnak, a Kanadai Kommunista Párt elnökének, a nemzetközi kommunista moz­galom kiemelkedő harcosának elhunyta alkalmából. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter csü­törtökön délután hivatalában fogadta a Búi Van Cao mi­niszterhelyettes vezetésével hazánkban tartózkodó vietna­mi építésügyi küldöttséget. Párdi Imre, az Országos ! Tervhivatal elnöke csütörtö­kön Moszkvába utazott, hogy részt vegyen a KGST tervezé­si-együttműködési bizottságá­nak ülésén. £kes János felvételei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom