Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-16 / 63. szám

2 PEST HEGYEI k/CMtm 1973. MÁRCIUS lß., PÉNTEK Koszigin Teheránban FÓKUSZ Időszerű irányváltoztatás Londonban megjelent Jack Woddisnak, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Végrehajtó Bizottsága tagjának, a párt központi külügyi osztályvezető­jének tanulmánykötete. A ta­nulmánysorozat — amelynek címe „Időszerű irányváltozta­tás” — az ország belpolitikai helyzetét, a munkásság lehető­ségeit elemzi és meghatározza a brit kommunisták célkitűzé­seit ebben a helyzetben. A BRIT IMPERIALIZMUS válságba került, csökkenitek az uralkodó osztály manőverezé­si lehetőségei. Megrendült a jobboldali munkáspárti és szakszervezeti helyzete is. / Fontos • szakszervezetekben előretört a balszámy és hala­dó határozatok születtek a munkáspárti és szakszervezeti kongresszusokon — írja Wod- dis. — Reális lehetőség kínál­kozik arra, hogy az angliai erőegyensúly jelentős mérték­ben eltolódjék a munkásosz­tály javára. A fejleményekből arra lehet következtetni, hogy a baloldal megszilárdul és to­vábbfejlődik, egyre többen is­merik fel, hogy szükség van a forradalmi, szocialista fej­lődésre, s ennek következté­ben ideológiailag és szerveze­tileg egyre gyengül a jobb- szárny. A KAPITALIZMUS válsá­gából következik, hogy szo­cialista kormányt kell megvá­lasztani, amelynek alapja a szocialista változtatások mel­lett elkötelezett munkáspárti és kommunista parlamenti többség, s amely a munkás- osztály és a monopóliumok ál­tal kizsákmányolt szövetsége­seinek támogatását élvezi. Iilyen körülmények között tűz­ték ki jelszavul a brit kommu­nisták a toryk megbuktatását és egy olyan munkáspárti ve­zetőség megválasztását, ame­lyet a tömegmozgalom balol­dali politikai irányvonalra késztet. A jelenlegi helyzet jellemző vonásait Woddis ab­ban határozza meg, hogy a konzervatív kormány feladta az uralkodó osztály régi, kompromisszumos politikáját, s a nyílt összecsapások politi­kájával próbálkozott. A bá­nyászok és más munkásréte­gek tavalyi sztrájkjaiban, végül nyáron, a dokkmunkásokkal vívott harcban azonban súlyos vereséget szenvedett. Ezután a kormány kísérletet tett arra, hogy kiegyezzék a TUC főta­nácsának jobboldali elemeivel, ezek azonban felismerték a szakszervezeti derékhad harci szellemét, és nem mentek bele .1 bérpolitikai együttműködés­be. így jött létre a törvénnyel kikényszerített, jelenlegi bér- korlátozás. WODDIS tanulmányköteté­nek következtetéseit mintegy igazolva, a jövő hét elejére összehívták a TUC „belső ka­binetjét”, a pénzügyi és álta­lános kérdésekkel foglalkozó bizottságot, a sztrájkoló szak- szervezetek megsegítését célzó akciók megtárgyalására Erről szerdán döntött a brit szak- szervezeti tanács gazdasági bi­zottsága, amely a legerősebb szakszervezetek vezetőségét tömöríti. A TUC jövő heti döntését a .szakszervezeti mozgalom fe­szülten várja. A rendkívüli szakszervezeti kongresszus ugyanis a közeljmúltban a sztrájkok és tiltakozások nap­jának megszervezését határoz­ta el, de ennek időpontjáról, formájáról nem hoztak végle­ges döntéseket Bár a szakta­nács centrista vezérkara nem lelkesedett a kormánnyal való harc vezetéséért, a gazdasági bizottság szerdai* határozata — Woddis szellemében — nyil­vánvaló engedmény a bal- izárnynak. A. B. T. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök csütörtökön Teheránban találkozott és megbeszéléseket folytatott Mo­hammad Reza Pahlavi iráni sahhal. A találkozón mindkét fél kifejezte azt a törekvését, hogy a jövőben is fejleszti a Szovjetunió és Irán jó szom­szédi kapcsolatait és együtt­működését, a két ország né­pének és a béke erősítésének érdekében. A baráti légkörű eszmecse­rén részt vett még Arnir Abbasz Hovedia iráni minisz­terelnök és Abbasz Ali Kha­Ammanban szerdán este be­jelentették, hogy Husszein ki­rály megváltoztatta az Abu Daud palesztínai gerillave­zető és tizenöt társa ellen hozott halálos ítéletet. Mind­erről a király üzenetben tá­jékoztatta Ahmed Ta.ranua belügyminisztert, ügyvivő mi­niszterelnököt. Az üzenetben a király rámutat, hogy a ha­lálbüntetést „emberbaráti té­nyezők és az arab világon Koszigin miniszterelnök meg­tekintette a teheráni néprajzi múzeumot. Modor Kulev, a szovjet kül­gazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnökhelyettese és F. Nadzsmabadi, az iráni gazdaságügyi miniszter első helyettese kormányközi meg­állapodást írt alá az iszfahani kohómű bővítésében való szovjet—iráni együttműködés­ről. A szovjet—iráni kormány­közi megállapodás aláírásánál jelen voltak: Alekszej Koszi­gin szovjet miniszterelnök, Amir Abbasz Hovedia iráni kormányfő. belül és kívül elhangzott fel­hívások” figyelembevételével változtatta meg. A királyi ren­delet nem tartalmaz utalást arra nézve, hogy milyen idő­tartamú börtönbüntetésre vál­toztatták a halálos ítéleteket. Az ammani kormány egyik hivatalos személyiségének ko­rábbi közlése szerint Abu Daud palesztínai gerillaveze­tőre életfogytiglani börtön- büntetést fognak kiszabni. latbari külügyminiszter. PÁRIZS A VDK-USA gazdasági vegyes bizottság első ülése FOLYTATÓDIK A FOGOLYCSERE A Vietnami Demokratikus Köztársaságban folytatódik az amerikai foglyok szabadon bocsátása. Képünkön: a foglyok egy csoportja a hanoi Gia Lám repülőtéren. Csütörtökön délután Párizs­ban a Kiéber sugárúti nemzet­közi konferenciaközpontban megtartotta első ülését a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság és az Egyesült Államok gazdasági vegyes bizottsága. A következő ülést március 19-én tartják. A hattagú amerikai küldött­ég vezetője Maurice Williams, íz Egyesült Államok Nemzet­közi Fejlesztési Hivatalának AID) igazgatóhelyettese. A /DK küldöttségét Dang Viet /hau pénzügyminiszter veze- i. A küldöttség tagjai között ram Nguyen Co Thach külügy- niniszter-helyettes és Le íhac, az állami tervbizottság úelnöke. A VDK pénzügyminisztere a tanácskozás megkezdése előtt adott nyilatkozatában elmon­dotta, hogy a gazdasági vegyes bizottság a vietnami békemeg­állapodás 8. fejezete 21. cikke­lyének értelmében ül össze. Eszerint az Egyesült Államok „hozzá fog járulni a háború ütötte sebek begyógyításához, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság és egész Indokína há­ború utáni újjáépítéséhez”. Nyugati hírügynökségek saigoni tudósítása szerint a két dél-vietnami fél között to­vább folyik a fogolycsere. Egy saigoni katonai szóvivő csütör­tökön reggel arról tájékoztat­ta a sajtót, hogy a Thieu-re- zsim hatóságai szerdán 1100 foglyot adtak át Quang Tri térségében a DIFK képviselői­nek. Mint mondotta, csütörtö­kön és pénteken részben Quang Triben, részben a fo­golycsere lebonyolítására kije­lölt más pontokon folytatják az akciót. Ennek kapcsán Thien Ngon, Tam Ky és Loc Ninh körzetét említette. A DIFK a 'dél-vietnami fe­lek közötti fogolycsere jelenle­gi szakaszában a felszabadító erők fogságába esett több száz saigoni katonát fog átadni a Thieu-rezsim megbízottainak. Halál helyett életfogytiglani börtön... Husszein megkegyelmezett Abu Danának Panama Jelentések és jelkép Panama: az őslakó indiá­nok nyelvén halban gazdag földet jelent. Panama: a modern politi­kai szótárakban a botrányos pénzügyi és politikai csalások sorozatát fejezi ki. Panama: csatorna a közép­amerikai földsáv legkeske­nyebb részén, amely közvetlen összeköttetést teremt a két nagy világtenger, az Atlanti- ős a Csendes-óceán között. Évenként 14 ezer hajó halad rajta keresztül, az elmúlt esz­tendőben a hivatalos adatok szerint 560 millió dolláros hasz­not hozott. Csupán egyetlen példa; a New York és San- Francisco közötti tengeri út­vonal 14 600 kilométerrel rö­vidül meg, ha igénybe veszik a csatornát Panama: 76 ezer négyzet­kilométernyi területen fekvő, mintegy másfél millió lakosú (közép-amerikai ország, ahol az utóbbi években nagy válto­zások mentek végbe. Ezekben a napokban pedig a nemzet­közi diplomáciában is jogos ér­deklődést vált ki, hiszen teg­naptól fővárosában tartja ki­helyezett ülésszakát a Bizton­sági Tanács. Az ENSZ-nek ez a fontos szerve a tizenöt hó­nappal ezelőtti afrikai, addisz- abebai kirándulása után, most másodszor tartja tanácskozá­sait a világszervezet székhe­lyén kívül. Az ábécé-sorrend­ben egymást havonta váltó el­nökök sora is a vendéglátó or­szágra esik, márciusban pa­namai elnöke van a BT-nek. A tizenhetedik és a ti­zennyolcadik században több ízben felvetődött az óceánok közötti hajózható csatorna megalkotásának a gondolata. A nagy munkára azonban nem álltak még rendelkezésre meg­felelő technikai eszközök. Je­zsuita szerzetesek kőtömböt ál­lítottak fel, s abba belevésték: „Az ember nem választhatja szét, amit az Isten egyesített”. A reális csatornatervek vé­gül is a múlt század végén születtek meg, Párizsban. A francia nagytőke és személy szerint Lasseps Ferdinánd, a Szuezi-csatoma megteremtő­je kezdte meg a vállalkozást. Nem számoltak azonban a ne­hézségekkel. A sárgaláz és a pusztító járványok huszonöt- ezer munkás halálát okozták Az óriási összegek elfolytak, mintha feneketlen hordóba töl­tötték volna azokat. A Szuezi- csatoma 90 millió akkori dol­lárba került, a Panama-csator­nára nyolc év alatt 262 millió dollárt költöttek, de a befeje­zéstől még messze voltak. Mi­vel több minisztert, 104 kép­viselőt és a sajtó nagy részét megvesztegették (panamáz- tak!). jó ideig titkolni tudták a csődöt. De azután hirtelen be­következett a teljes összeom­lás, a panamai mocsarak el­nyelték háromnegyed millió kisember pénzét. Az Egyesült Államok csupán erre várt, hi­szen régen tervbe vették. ho«v felváltják a franciákat. 1902- ben az amerikai kongresszus döntést hozott a csatomaéoítés átvételéről, s potom 40 millió dollárért megvásárolták a fran­ciák egész hagyatékát. Kolumbia azonban, amely­nek Panama akkor tartomá­nya volt, nem akart kiváltsá­gos jogokat biztosítani az ame­rikaiaknak. Washingtonban el­határozták, hogy a vízi úthoz létesítenek egy új államot... Panama Cityben, a törvényhozói palotában kö­zép-európai idő szerint teg­nap 16 órakor meg­nyílt az ENSZ Biztonsági Tanácsának „kihelyezett” ülésszaka. A tanácskozásra több mint tíz latin-ameri­kai állam küldte el kül­ügyminiszterét, köztük van Raul Roa kubai külügymi­niszter is. A terv végrehajtása nem sokáig váratott magára. 1903 novemberében, felhasználva bizonyos szeparatista érzelme­ket, az amerikaiak zendülést szerveztek, és november 3-án kikiáltották az önálló Panama köztársaságot. November 18-án már alá is írták az amerikai— panamai csatomaszerződést, melynek értelmében az Egye­sült Államok tízmillió dolláros „örökáron” a Panama-csatorna és a hozzá tartozó 1432 négy­zetkilométeres csatornaövezet birtokába jutott. Ezenfelül mindössze évi negyedmillió dollár illetéket volt köteles fi­zetni. 1936-tól ezt az évi össze­get 430 ezer dollárra, 1952-től 1 millió 930 ezer dollárra emelték. (Figyelembe véve az amerikai valuta értékvesztését, mindez azonban nem sokkal több, mint az eredeti összeg.) Az övezeten túli Pana­mában is csaknem maradékta­lan amerikai befolyás érvé­nyesült. Ha valamelyik vezető netán komolyan vette volna a függetlenséget, megindult a puccsok körhintája, s addig forgott, amíg megbízható ame- rikabarát államfő maradt fe­lül. A függetlenségi mozgalmat azonban nem lehetett vissza­szorítani, és a latin-amerikai változások, különösen a kubai forradalom, új bíztatást adtak. 1964 januárjában diáktüntetés robbant ki a csatomaövezet- ben, ahol az amerikai katonák Theodor Roosevelt szobra előtt a tömeg közé lőttek. Huszon­két halott és ötszáz sebesült maradt a kövezeten. Ezt a na­pot azóta is a nemzeti szégyen I napjaként említik a pana­maiak. Washingtonnak is be kel­lett látnia, hogy elkerülhetet­len némi rugalmasság. Tárgya­lások kezdődtek az „örök időkre szóló” csatomaszerződés | felülvizsgálatáról. Jó három évig húzódtak, azutáh 1967 vé­gén eredménytelenül megsza­kadtak. Látszólag minden ma­radt a régiben ... Ám egy évvel később, 1968. október 11-én az ország fegy­veres erejét képező tízezer főnyi nemzeti gárda élén Omar Torrijos ezredes (ma már tábornok) kezébe vette a hatalmat. Az új katonai veze­tés függetlenségi programot adott, és meghirdette a „pana­mai forradalmat”. A hazafias érzésű kato* nák megtartották szavukat. Földreformot hajtottak végre, és segítették a szövetkezetek, csoportosulások kialakítását. Korlátozták a külföldi tőkét, és államosították az amerikai Power and Light vállalatot, amely az ország áramszolgál­tatását kézben tartotta. A pár­tok legális működését ugyan nem engedélyezték, de szaba­don dolgozhatnak a szakszer­vezetek, diákszövetségek, pa­rasztligák. Az elmúlt év nyarán meg­választották az 505 tagú nem­zetgyűlést, ezúttal először já­rulhatott az urnák elé az in­dián származású lakosság. Szeptemberben a parlament új alkotmányt fogadott el, s az kimondta, hogy az ország területe ideiglenesen és rész­legesen sem adható át vala­mely idegen hatalomnak. Ez annyit jelent, hogy a csatorna­övezet amerikai birtoklása, az Egyesült Államok katonai je­lenléte alkotmányellenes. A panamai kormány/»avaly nem vette át a Washington által kiutalt egymillió 930 ezer dol­láros csatornahasználati ille­téket, hanem visszaküldte a feladónak. Amerikai részről viszont minden módon gátolni szeret­nék a panamai kibontakozást. A panamai katonai vezetésnek tehát, túl a belső reformpoli­tikán, óhatatlanul meg kell vívnia a maga antiimperialis- ta harcát az Egyesült Álla­mokkal. Ebben a sokoldalú küzdelemben most a nemzet­közi diplomáciai offenzíva ke­rült előtérbe. Panama felkérte a Biztonsági Tanácsot, hogy „kihelyezett ülésen” vizsgálja meg a Latin-Amerikában szükséges teendőket, amelyek a béke és biztonság megszilár­dítását, valamint a szuvereni­tást és a függetlenséget moz­dítanák elő. A Jelentős pana­mai kezdeményezés széles kö­rű visszhangra talált, és az ENSZ latin-amerikai tagálla­mainak csoportja egységes tá­mogatásban részesítette. Már­cius 15-e és 21-e között a Biz­tonsági Tanács ezért tárgyal a panamai fővárosban. Ha nem is ez a közvetlen napirend, nehezen lehet majd elkerülni, hogy az ülésen ne essék szó megfelelő hang­súllyal a csatornaövezetről, a csatornaszerződésről is. Panamának, amint ar­ról a bevezetőben szóltunk, sokfajta jelentése van. Újab­ban ehhez a szóhoz egy joggal elgondolkoztató jelkép is tar­tozik. Az a Panama, amelyet hetven esztendővel ezelőtt mesterségesen az amerikaiak hoztak létre, ma a független­ségi és antiimperialista poli­tika jegyében, kicsisége elle­nére is, szembeszáll az Egye­sült Államokkal. Ez a világ realitásainak és erőviszonyai­nak változását mutatja. Réti Ervin CSÁK RÖVIDES... MAURICE SCHUMANN francia külügyminiszter és Re­ne Pleven igazságügyminiszter csütörtökön bejelentette le­mondását. Georges Pompidou francia köztársasági elnök el­fogadta lemondásukat. Mint ismeretes, a francia parlamenti választások során mindkét mi­niszter elvesztette képviselői mandátumát. CSÜTÖRTÖKÖN EGÉSZ NAP folytatódtak a török po­litikusok tárgyalásai annak érdekében, hogy elmozdítsák a holtpontról a török köztár­sasági elnök megválasztásának a kérdését, miután szerdán nem 24, hanem 48 órára elna­polták az elnökválasztást. CSÜTÖRTÖKÖN TÖBB NA­POS baráti látogatásra Hanoi­ba érkezett az NDK párt- és kormányküldöttsége, Willi Stoph miniszterelnök vezeté­sével.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom