Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-14 / 61. szám

1973. MÁRCIUS 14„ SZERDA PEST secret KMivIap „A terület- és település- fejlesztést, a lakosság szük­ségleteinek kielégítését szol­gáló feladatok megoldásá­ban a tanácsi és nem taná­csi szerveknek kölcsönösen együtt kell működniük.” >yA tanácsok a nem tanácsi szervekkel intézményeket hozhatnak létre és működ­tethetnek.” (Az 1971. évi I. törvény — az új tanácstör­vény — 22. paragrafusának [1] és [3] bekezdése.) K ét bekezdés egy törvény­ből, s amint a tapasztala­tok igazolják, nagyon fon­tos változások elindítója. Em­lítsünk erre most példát: Pest megyében tavaly tizenkét új óvoda létesült, valamennyi nem tanácsi szervekkel, főként ipari és mezőgazdasági üze­mekkel való együttműködés, az azok adta anyagi, dologi támo­gatás segítségével. Ha csupán ennyi történt volna az új ta­nácstörvény életbelépését kö­vetően e területen, az sem len­ne kevés, ám sokkal nagyobb változások forrása és ígérete a huszonkettedik paragrafus. Mert az erők közös összefogá­sával végrehajtott beruházások mellett, ugyan nem annyira kézzelfoghatóan, de szembetű­nően, ott sorakozik o gondol­kozásmód átalakulása. Korábban mindenki mondta a magáét, hajtotta a saját sze­kerét; a tanács, a gyár, a ter­melőszövetkezet, a vállalat egyaránt így járt el, az általá­nos gyakorlatnak megfelelően cselekedett. Sem jogi, sem fel­fogásbeli alapja nem volt a célratörő, a szándékokat egye­sítő igyekezetnek. Most viszont, rövid idő alatt, tények sora bi­zonyítja az új út helyességét, az erők összefogásában rejlő lehetőségeket. Vácott például az üzemek jelentős összeget fi­zettek be a városi tanács lakás­fejlesztési alapjába, s ennek fe­jében ők jelölhették ki dolgo­zóik közül a bérlőt. S nemcsak a lakásépítésben, hanem egye­bek között az áruház, a kultúr- cikkbolt, a művelődési köz­pont létrehozásában nyitott új forrásokat a tanács és az üze­mek kapcsolata. Említhetjük Nagykőröst, itt egészségügyi lé­tesítményekhez, útépítéshez já­rultak hozzá a vállalatok, első- torban is a Nagykőrösi Kon­zervgyár, a Tiszántúli Gázszol­gáltató Vállalat, ötven gyer­meknek helyet adó óvoda épült ilyen módon Érden, Sóskúton á klubkönyvtár, Farmoson a vízműépítés élvezett vállalati támogatást, Budaörsön a Szennyvízcsatorna kiálakítása, Ikladon, Versegen a klub­könyvtár, Szigetszentmiklóson az óvoda létrehozása kapott vállalati, szövetkezeti segítsé­get. C supán néhányat említettük a lehetséges sok példa kö­zül, s a kínálkozó esetek nagy száma bizonyítja elsősor­ban azt, hogy a két esztendeje járt út mind szilárdabbá és szélesebbé vált. Évente húsz­huszonötmillió forintra rúg az az összeg, amely többletként, nem várt, de magkapott segít­ségként a tanácsokhoz áram­lott, s amely — mert ez a leg­főbb szempont — lehetővé tet­te a gyorsabb haladást, az ége­tő helyi szükségletek jobb ki­elégítését, a település gondjai­nak enyhítését. Az egyik oldal — a tanács, a lakosság — érdekeltségét nem nehéz fölfedezni, de vajon az ilyesfajta együttműködéshez fűződik-e érdeke a vállalatok­nak, termelőszövetkezeteknek, gyáraknak? Természetesen igen, még ha sok esetben ezt az érdekeltséget nem is olyan egyszerű megmutatni. A lakás­gond megoldása, a gyermek óvodai elhelyezése közvetlenül befolyásolja a dolgozó munka­készségét, idegállapotát, s ha segítséget kap, érthetően köte­lezettségének tartja azt viszo­nozni. Ugyancsak ^yári, szövet­kezeti előnyöket is nyújt a víz­szolgáltatás fejlesztése, a csa­tornázás, a megfelelő utak ki­alakítása, ám ne egyszerűsít­sük le ennyire a dolgokat, ne keressük a kiadott forint és a közvetlen haszon azonnali ará­nyát, mértékét. Fontosabb ennél fölismerni — s példáink e fölismerés ter­jedését igazolják —, hogy a vállalatoknak, a szövetkezetek­nek nemcsak termelési, hanem Tervgazdálkodás és vállalati önállósági Évente 10-15 új konzerv Nagykőrösről Piackutatás a fogyasztók érdekében A tervszerűség, a jövő céltudatos formálása, alakí­tása elengedhetetlen tényezője a szocialista gazdálko­dásnak. 1968 előtt az úgynevezett tervutasításos gazdaság- irányítási rendszerben a népgazdasági tervet készítet­ték el először, majd azt lebontva, a vállalatok kaptak néhány, saját elképzeléseikbe beépítendő számöt. Pél­dául, hogy mennyivel kell növelniük a termelést, ebből mennyit kell exportálniuk stb. A mostani gazdaság- irányítási rendszerben más a helyzet. A népgazdasági tervvel párhuzamosan készül a gazdálkodó szervek önálló programja, s a kettőt egyeztetik, hogy a válla­latok tervezett termelése kielégítse a hazai fogyasztók növekvő igényeit, és teljesíthető legyen az államközi szerződésekben szereplő exportkötelezettség is. 9 százalékkal nagyobb export Magyar-szovjet tárgyalások Előkészületben több kooperációs megállapodás Kedden Budapesten meg­kezdődött a Szovjetunió kő- olajfeldolgozó-ipari és petrol­kémiai minisztérium és a ma­gyar Nehézipari Minisztérium közötti együttműködési állan­dó bizottság 5. ülése. A szov­jet delegációt N. I. Szór okin, a Szovjetunió kőolajfeldolgozó­ipari és petrolkémiai minisz­terhelyettese, a magyar dele­gációt pedig Gór Nagy Sándor nehézipari miniszterhelyettes vezeti. A bizottság ülésén egyebek között több gyártásszakosítási és kooperációs megállapodást készítenek elő, ezek a műsza­ki gumicikkekre, a zsíralkohol­ra és a szintetikus kaucsukra vonatkoznak. A szovjet dele­gáció magyarországi tartózko­zeti forradalmaknak csak á kezdeti kölcsönhatás idején volt közük egymáshoz, de egységes cselekvésre nem került sor. Az egymástól elszigetelt, sokszor eltérő célkitűzésű forradalmak így sorra vereséget szenvedtek. Az ellenforradalmi eseményeket is Párizs indította el. A párizsi munkások kétségbeesett júliusi felkelését véresen le­verték. Ausztriának nem kellett többé attól félnie, hogy a franciák Észak-Itáliában segítséget nyújtanak az osztrákok ellen harcoló erőknek. így Itáliában is rövidesen a reakció javára billent a mérleg: július végén Radetzky tábornok győ­zelmet aratott az olasz haderő felett. Az osztrák hadsereg felszabadult és Bécs keményebben fordulhatott szembe a ma­gyar forradalommal. Augusztus végén Bécs már az önálló pénz- és hadügyek feladását követelte a magyar kormánytól. Szeptember 11-én a horvát Jellasics átkelt a Dráván, hogy el­foglalja Budát. Pákozdnál — mint ismeretes — megállították és vereséget szenvedett. A továbbiakban azonban a magyar forradalom és a védelmében kitört újabb bécsi felkelés nem tudott kezet fogni. A magára maradt Bécs rövidesen megadta magát Windischgrätznek. Bécs vereségével egyidejűleg Berlinben is felülkerekedett az ellenforradalom. A frankfurti parlamentről nyilvánvalóvá vált, hogy nem több reformvágyó jogtudósok és más értelmi­ségiek gyülekezeténél. 1843 telére így hervadtak le a népek tavaszának virágai. Ekkor már csak Magyarország vívta sza­badságharcát az elcsendesedett Európában. Létére és küzdel­mére feszülten figyelt a reményeiben megcsúfolt kontinens, s Marx és Engels is lelkesedéssel kísérte hősies harcát. 1849 ta­vaszának győzelmes magyar hadjárata új lehetőségeket ígért, de a forradalom és a szabadságharc győzelmét az összefogott reakció — az osztrák és j^cári haderő — túlsúlya ellen csak egy újabb európai forradíUom biztosíthatta volna. Ennek hiá­nyában a magyár vereséget elodázni lehetett csak, nem ki­kerülni. A 125 évvel ezelőtt kezdődött forradalmak mégsem múl­tak el nyomtalanul. Nem születtek ugyan nyomukban új biro­dalmak, mint Napóleon idején, sőt Európa térképén egyetlen vonást sem változtattak. De a kudarcok ellenére is fontos kö­vetkezményük volt, hogy egyetlen általuk érintett országban sem lehetett többé feltartóztatni a polgári átalakulást. A tör­ténelem mozdonyai már új váltókon dübörögtek. Urbán Aladár dása során ellátogat kőolajfel. dolgozó- és gumiipari üzemek­be is. Nagykőrösön, a konzerv­gyár végleges termelési tervé­nek fontosabb mutatóit Ko­vács Sándor igazgató fejből sorolja: „A tavalyi árakon számítva egymilliárd 18 millió forint értékű terméket készí­tünk, azaz 11 százalékkal többet mint 1972-ben. Ebből a többletből elsősorban a bel­földi kínálatot növeljük, de exporttermékeink köre is mintegy 9 százalékkal bővül. Mivel jelenleg magasabb a vállalat létszáma, mint az el­múlt télen, éves szinten más­fél százalékos létszámemelke­désre számítunk. Ez pedig azt jelenti, hogy a termelé­kenység 10 százalékkal hő. A jövedelmezőségünk a tava­lyival azonos mértékű lesz. Beruházásunk nincs, a ter­melési felfutást az idén te­hát belső tartalékaink inten­zívebb kihasználásával kell elérnünk”. Jog és lehetőség A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumon belül a konzervgyárak egyet­len trösztbe tömörülnek. A konzervipari tröszt korláto­zott jogú, azaz nem készít­het Önálló tervet, csupán mechanikusan összesítheti a Angol automaták Ikladra Az ikladi Ipari Műszergyár egy szakemberekből álló cso­portja a következő hetekben Angliába utazik, hogy a helyszínen megismerhesse azoknak az automata- és fél­automata berendezéseknek a kezelését, amelyekből az ikladiak 13,5 millió fo­rintért vásároltak. A jelentős összegű beruházást — tekintettel arra, hogy hű- tőgépmotor-gyártó sorról van szó — a Jászberényi Hűtő­gépgyár is több millió forint­tal támogatja. A berendezé­sek felszerelését angol szak­emberek irányításával még ebben a félévben befejezik, s az év második felében segítsé­gével 200 ezer hűtőgépmotort gyártanak. A gazdasági szak­emberek véleménye szerint az automatasor értéke három éven belül megté­rül, ugyanis a jelenlegi létszám­nak háromnegyede készít majd a mostaninál több, ösz- szesen 300 ezer hűtőgépmotort évente. A selejt pedig (ezzel párhuzamosan) 20 százalékkal csökken. Előtérben a javítás A MÄV Dunakeszi Járműjavító szekrényváz-gyártó csar­nokának kapacitása évente 180 új kocsi. Az idén azonban csupán 50 új vagont rendelt a MÁV, ezért az üzemben a szo­kásosnál több kocsit tudnak felújítani. Gábor Viktor (elvétele vállalati terveket. A külföl­di piacokat a tröszt, illetve a Hungarofruct szakemberei kutatják, s az igazgatói tanács jóváhagyásával (amelynek a tagjai vállalatigazgatók) ők adják meg az éves export- megrendelést a vállalatoknak. Tervkészítéskor azután a gyá­rak megvizsgálják a hazai és külföldi igényeket, ezzel összehasonlítják (műszaki szá­mítások alapján) a meglevő termelési kapacitásokat, a gé­peket, a létszámot stb. Végül arról is tájékozódnak, hogy az eddigiekben tervezett ter­meléshez szükséges nyers­anyag beszerezhető-e. Az íg-" elkészült, optimálisnak mond­ható programot — mint már említettük — a konzervipari tröszt összesíti és a MÉM, valamint az Országos Tervhi­vatal is feldolgozza, illetve egyezteti a népgazdasági terv­vel. A vállalati terv koránt­sem végleges. Tekintve, hogy a nyersanyag nagy része a mezőgazdaságból származik, melynek termelése viszont — a többi között — az időjárás függvénye, gyakran, általá­ban havonta kell módosítani, a tényékhez igazítani. Ez nem jelenti a terv főbb mutatóinak változását, inkább belső arányeltolódást valamely áru javára. Javítás bérmunkában Nagykőrösön több mint 600 féle konzervet 'gyártanak, kö­zülük 80—90-et az átlagosnál alacsonyabb jövedelmezőség­gel, azaz gazdaságtalanul — Ezek gyártását mégsem szüntethetjük meg — mondja az igazgató — mert a vásárlók szívesen fogyasztják, keresik. Ezért megpróbáljuk növelni jövedelmezőségüket, illetve más, gazdaságosabban előállít­ható termék jövedelmezőségé­ből fedezzük a kiesést. A gaz­daságosság fokozására, a tar­talékok jobb kihasználására szervezési programot készítet­tünk. A termelékenység eme­lése érdekében szolgáltató, karbantartó üzemeinkből 90 dolgozót a konzervgyártásba helyeztünk át, az 6 munkáju­kat pedig oly módon pótoljuk, hogy a javítóüzemekben nö­veljük a munka hatékonysá­gát, bizonyos javításokat pedig szolgáltató vállalatra bízunk. Ennek előnyéről már koráb­ban is meggyőződhettünk, ugyanis öt évvel ezelőtt több mint 40 különböző típusú gép­kocsinkat átadtuk a Volánnak. A kocsik karbantartása ne­künk többe került, mint a szakemberekkel és jól felsze­relt telephellyel ellátott Vo­lánnak, s emellett nálunk té­len kihasználatlanul állt a ko­csik egy része, a főidényben viszont kevésnek bizonyult a szállítási kapacitás. Most te­herautókat bériünk. (Paradi­csomszállításhoz 12, zöldborsó­szállításhoz — amelynek egy­két órán belül a gyárban kell lennie — másfél-két tonnás kocsikat.) A karbantartó-javító részleg mellett számtalan apró intéz­kedéssel a közvetlen termelők munkáját is hatékonyabbá kí­vánjuk tenni. Például a gyár műszaki szakemberei által tervezett kartonba rakó gép már próbaüzemei, kisebb mó­dosítás után pedig véglegesen is munkába állítják. Több technológiai műveletet össze­vonnak, az anyagáramlás zök­kenőmentessé tételére pedig néhány helyen átrendezik a gépeket. Kiárusítás — külföldiből Nagykőrösön tehát 11 száza­lékkal nő a termelés mennyi­sége. Ez nem kis arány ahhoz, hogy megkérdezzem, nem lesz-e elhelyezési gondjuk, hi­szen gyakran rendeznek az üzletek, éppen konzervből ki­árusítást, időszakos árleszállí­tást. Az igazgató megnyug­tat: — A konzervek iránt igen gyorsan nő a kereslet. Míg 1938-ban személyenként évente csak 60—65 dekagrammot, ad­dig manapság 20 kilogramm konzervet fogyasztunk. Ezt az intenzív fogyasztásemelkedést persze az is elősegítette, hogy jelentősen bővült a választék, s hogy javult a konzervek ízesítése. A kereskedelem idő­szakonként azért adja dtcsób- ban, mert kevesebb nyereséget képes elérni, ha az import- konzervet — amelyet egy té­telben kap — egész éven át árusítja és leköti vele a pén­zét. Magyar termékeket álta­lában csak akkor árusítanak ki, ha tele a raktár, s a gyár képes pótolni az esetleg túl­ságosan is megcsappanó kész­leteket. Kapcsolat a vásárlóval — Marketingosztályunk egyébként a többcsatornás ér­tékesítési rendszer lehetősé­geivel élve, felvette a kap­csolatot több külkereskedelmi vállalattal is. Jelenleg húsz­nak értékesítenek közvetlenül, s ezeknek csaknem száz olyan mintaboltjuk van, amely va­lamennyi termékünket árusít-* ja. Közvetlenül a kiskereske­delemnek viszonylag nem sok terméket értékesítünk (összes termelésünknek csupán 5 szá­zalékát), viszont számunkra nagyon előnyös, hogy a fo­gyasztókat általuk könnyebben elérhetjük. Nemegyszer előfor­dul ugyanis, hogy a nagyke­reskedelem kényelemből, vagy mert kevés haszonra számít­hat, nem rendel legújabb ter­mékeinkből. Ha viszont a fo­gyasztók már ismerik, és a kis­kereskedelem megrendeli, kénytelenek ők is vásárolni. Itt jegyezném meg, hogy évente 10—15 új konzerwei, illetve üdítő itallal jelenünk meg a piacon. Czibor Valéria A tervezettnél gyorsabban nő a magyar-lengyel áruforgalom A magyar—lengyel árufor­galom a közelmúltban aláírt megállapodás szerint az idén eléri a 295 millió rubelt, vagyis 16 százalékkal magasabb lesz, mint amit a hosszú lejáratú megállapodásban eredetileg 1973-ra tervez­tek. Forgalmunk már évtizedek óta dinamikusan fejlődik, árucse­rénk 1950 óta körülbelül hat­szorosára nőtt. Az 1971—75-re kötött hosszú lejáratú megál­lapodás mintegy 65—?0 száza­lékos további növekedést írt elő, ezt azonban — mindkét fél kívánságára — túlteljesít­jük. A két ország árucseréje a termékek igen széles ská­lájára terjed ki — anyagokra, gépekre és me zőgazdasági cikkekre egy­aránt. 1 1 1 közösségi feladataik is vannak, a társadalmi munkamegosztás kiró olyan kötelezettségeket is, amelyek ugyan nem kapcsolód­nak szorosan a termelőmunká­hoz, az áruk* előállításához, de befolyásolják azt, visszahatnak arra. Korábban egy települé­sen belül a tanács és a gyár, a lakosság és a szövetkezet úgy élt egymás mellett, mint két idegen test, hallottak ugyan a másik ügyes-bajos dolgairól, de nem tudtak azokról, s főként: nem vettek részt benne! Az üzem termelt, a szövetkezet gazdálkodott, a tanács a tele­pülés fejlesztésén fáradozott, s megesett — nagyon sűrűn —, hogy az üzembővítéshez szük­séges vízről a tanács már csak akkor értesült, amikor a lakos­ságnak egyre kevesebb jutott... s fölépült az üresen kongó vál­lalati művelődési ház, miköz­ben a szükséges óvodát a ha­tóságok életveszélyessé nyilvá­nították ... T ermészetesebb, mert az összefüggő dolgokat fo­lyamattá alakító kapcso­lat jöhet létre a huszonkette­dik paragrafus segítségével, sőt nem elsietett a megállapítás, e kapcsolat a települések tekin­télyes hányadán már létrejött, s gyümölcsözően kamatozik. A cikluszáró tanácsüléseken tehát ilyen értelemben is volt mit összegezni, s a tapasztala­tok elemzése, a további hala­dás elősegítése azoknak a fon­tos megbízatása és útravalója, akik április 15-én újra vagy első ízben megkapják a válasz­tók bizalmát. Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom