Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-14 / 61. szám

2 rt.si HEGYE! kJCítíop 1973. MÁRCIUS 14., SZERDA FÓKUSZ Ankarai hírzárlat ANKARÁBAN rendkívüli állapot ürügyével néhány nappal ezelőtt életbe lépett hírzárlat függönye mögött folytak le a tegnapi köztár­sasági elnökválasztás előké­születei. AZ 1961 JÚLIUSÁBAN el­fogadott alkotmány értelmé­ben a nemzetgyűlésből és a szenátusból álló nagy nem­zetgyűlés választja meg az 1966. március 28-a óta tiszt­ségében levő Cevdet Sunay köztársasági elnök utódját. AZ ELNÖKVÁLASZTÁS­SAL kapcsolatos hírzárlat miatt csak töredékes képet lehetett kapni a színfalak mögött folyó egyezkedésről, de bizonyos jelekből úgy tűnt, hogy az elnökválasztás körül újabb politikai válság bonta­kozott ki Ankarában. Nyil­vánvaló lett ugyanis, hogy a távozó Sunay helyébe a had­sereg saját emberét szeretné megválasztani, méghozzá nem kisebb embert, mint Faruk Gurler tábornok, vezérkari főnök személyében. AZ A TÉNY, hogy újabb hét esztendeig tábornokelnök áll­na Törökország élén, nem je­lentene valamiféle „uniku­mot” a lakosság és a politi­kai pártok vezetői számára — az ország öt korábbi elnöke közül négy katonatiszt volt —, most azonban mindinkább olyan helyzet alakult ki az országban, amely erőteljesen szembe fordította a polgári politikusokat a hadsereg ve­zetőivel. A hadsereg sajátos szerepe lehetetlenné teszi ugyanis a „szalonképesebb de­mokrácia” megteremtését, il­letve az egyre sürgetőbb .tár­sadalmi-gazdasági reformok bevezetését A HADSEREG jelöltjének legádázabb ellenfele a nem­zetgyűlési és szenátusi több­séggel rendelkező Igazság Párt vezetője, Süleyman Demirel, a hadsereg 1971 márciusi pucs- csával eltávolitott volt mi­niszterelnök, akinek éppen ezért személyes leszámolni- valója is van a vezérkarral Ez azonban nem jelenti azt, hogy Demirel és a konzervatív Igaz. ság Párt balról támadná a hadsereget, hiszen éppen De­mirel engedte meg magának a leghevesebb kommunista- ellenes kirohanásokat a „török felszabádítási hadsereg” műit évi — nemegyszer terrorisz- tikus jellegű — akciói idején, s az ezeket követő, az egész baloldal ellen megindított nagyszabású megtorló in­tézkedések során. Az Igaz­ság Párt. nemrégiben alkotmánymódosító javaslat­tal állt elő az 1960-ban, ugyancsak katonai puccsal megbuktatott és időközben fel­oszlatott Menderes-féle De­mokrata Párt rehabilitálásá­ra, ami — ha sikerült volna — megnyitotta volna az utat az 1960-ban eltávolított Celal Bayar volt köztársasági elnök mostani jelöléséhez. A hadsereg természetesen a legélesebben reagált a de­mokrata párt felélesztésére irányuló kísérletekre. TÖRÖKORSZÁG második legnagyobb pártja, a Köztár­sasági Néppárt bejelentette: bojkottálja a keddi elnökvá­lasztási szavazást, minthogy nem biztosítottak a szavazás demokratikus körülményei. Mint ismeretes, a parlament épületét harckocsik vették kö­rül, a karzaton pedig mintegy hatvan magas rangú tábornok figyeli az ülésteremben folyó eseményeket. IDŐKÖZBEN KIDERÜLT, hogy a hadsereg ielöltjével, a választások miatt posztjáról nemrég lemondott Gurler tá­bornokkal, volt vezérkari fő­nökkel szemben két ellenje­löltet is állítottak a pártok. A Demirel-féle Igazságpárt Te- kin Ariburunt, a szenátus el­nökét, a jobboldali Demokra­ta Párt pedig elnökét, Ferruh Bozbeylit jelölte. NEM KIS TÉT körül folyik a kötélhúzás, hiszen a hadse­reg jelöltjének győzelme a pa­rancsnoki tanács hatalmának további erősödését eredmé­nyezi, ami befolyásoló té­nyezője lehet az ez év októ­berére tervezett általános parlamenti választásoknak. Á perónista Campora Argentína új elnöke SZÍRIA 97,6% Az argentin szavazópolgárok a vasárnap megtartott válasz­tásokon Hector Camporát, a perónista Frejuli jelöltjét vá­lasztották meg Argentína el­nökévé — jelentette be Ale­jandro Lanusse tábornok, az ország jelenlegi elnöke, helyi idő szerint hétfőn este elmon­dott rádió- és televíziós beszé­dében. A kormány egyik szóvivője szerint a perónisták a szava­zatok 50,7 százalékát mondhat­ják magukénak. A frejuli szá­mításai szerint azonban Cam­pora a szavazatok 52,5 száza­lékát szerezte meg. Lanusse tábornok ígéreteit tett arra, hogy az 1966 óta hatalmon levő hadsereg tiszte­letben tartja a választások eredményeit és Hector Cam- porát május 25-én beiktatják az ország elnöki hivatalába. A tábornok-elnök rádióbe­széde után Hector Campora megtartotta első sajtóértekez­letét. Argentína újonnan meg­választott elnöke felolvasta a Madridban élő Perón üzene­tét és kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy Juan Perón minél előbb hazatérhessen Argentínába. Campora azt is elmondta, hogy a közeljövőben Madrid­ba kíván utazni az exelnöik- höz. Hector Campora 1909. már­cius 26-án született a Buenos Aires tartományban levő Mer- cedesben, egy nemesi família hetedik gyermekeként. 1934- ben szerzett fogorvosi diplo­mát. Barátsága a volt diktá­torral, Juan Perónnal 1944-ben kezdődött. 1948-ban megvá­lasztották az alsóház elnöké­vé, amely posztját a Perón elleni puccsig, 1955-ig töltötte be. Perón bukását követően bebörtönözték, majd Chilébe szökött. Aktív politikai tevé­kenységét 1971-ben újította fel, amikor Perón személyes meg­bízottjává nevezte ki. A Perón-féle Juszticialista A győztes Campora fogadja a jó­kívánságokat. litiJkus jogi egyetemet végzett. 1948-ban börtönbüntetésre ítél­ték — a Perón vezette rend­szer „rágalmazásának” vádjá­val, 1955 után azonban úgy nyilatkozott, hogy „a peróniz- must szükséges beilleszteni a nemzet életébe”. PIMEN moszkvai pátriárka kedden táviratot küldött Ma- kariosz érseknek, amelyben teljes támogatásáról' biztosí­totta Makarioszt, mint a cip­rusi ortodox egyház .törvényes fejét. A táviratban Pimen ér­vénytelennek minősíti a há­romtagú ciprusi szinódus által Makariosz érseknek a papi rendből való kizárásáról ho­zott határozatot. A KÉT DÉL-VIETNAMI FÉL között hétfőn két kijelölt pon­ton folytatták a fogolycserét. A DIFK Bihn Hoa körzetében 604, Bong Son térségében pedig 43 foglyot adott át. Ali Zaza belügyminiszter kedden, a kora reggeli órákban a damaszkuszi rádióban is­mertette a Szíria új alkotmá­nyáról tartott népszavazás eredményét Eszerint a nép­szavazáson részt vett több mint kétmillió állampolgár 97,6 százaléka az új alkot­mány mellett foglalt állást és mindössze 2,25 százaléka sza­vazott „nem”-mel. A válasz­tási részvétel 88,9 százalékos volt Helsinki Pénteken újabb plenáris ülés Az európai biztonsági és együttműködési értekezletet előkészítő tanácskozás Helsin­kiben kedden megtartotta heti rendes plenáris ülését A 34 érdekelt ország képviselői a biztonsági értekezlet napirendi problémáin kívül ezúttal kü­lönböző ügyrendi, eljárásbeli és pénzügyi kérdéseket is érin­tettek, anélkül, hogy bármiről is végleges határozatot hozták volna. Sürgős problémaként vetődött fel viszont a mostani konzultációs forduló időtarta­mának a kérdése. Ennek el­döntése végett péntekre a nagykövetek ismét plenáris ülést iktattak be. Izraeli kommandók a Vörös-tenger déli kapujában párt alelnökjélöltje, a 72 esz­tendős Vincente Solano Lima — paradox módon — egész életében harcot vívott a peró­nizmus ellen. A konzervatív politikai nézeteiről ismert po­Az egyiptomi fővárosban érezhető nyugtalanságot kel­tett a hír, hogy izraeli kom­mandóegységek megszállták a Vörösrtenger déli bejáratánál levő lakatlan és gazdátlan szi­geteket. Megfigyelők szerint Izrael arra törekszik, hogy ellenőrzése alá vonja az Adeni-szorost s ily módon sza­bad utat biztosítson az Eilat kikötő felé tartó olajszállító és kereskedelmi hajóknak. _ Sziú állom Wounded Knee-ben Incidensek nélkül zajlott le a hétfői nap a dél-dakotai Wounded Knee indián város­kában, ahol a viszálykodó felek — úgy látszik — hosz- szabb ostromállapotra ren­dezkednek be. Az FBI emberei a nap fo­lyamán helyreállították a helység körül szombaton lebontott barikádokat Sioux Faliéban megkezdte működését a felkelést kivizs­gáló szövetségi bíróság. Wil­liam Clayton főügyész megta­gadóit mindennemű felvilá­gosítást és nem volt hajlandó közölni sem az ügyben kihall­gatott tanúk nevét, sem a vád alá helyezett személyek szá­mát. Ez a súlyos és veszedelmes fejlemény — mutatnak rá a kairói lapok — sürgős és ösz- szehangolt kezdeményezést kö­vetel az arab államok részé­ről. Meg kell akadályozni, mi­előtt még késő lenne, hogy Izrael katonai fennhatósága alá vonja a stratégiai fontos­ságú víziút déli kapuját. Ez a feladat mindenekelőtt a Vörös­tengert övező öt arab országra, Egyiptomra, Szudánra, Szaúd- Arábiára és a két Jemenre há- ruL SAJLT-folytatás Kedden délelőtt 11 órakor Genfben, az amerikai nagy­követség épületében megnyílt a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásával foglalkozó újabb S ALT - tár gyal á-ssorozat máso­dik fordulójának első plenáris ülése. A tárgyalásokon részt­vevő szovjet delegációt Vlagyimir Szemjonov szovjet külügy­miniszter-helyettes vezeti, az amerikai delegáció új vezetője pedig Alexis Johnson. 1972 májusában a szov­jet és az amerikai vezetők moszkvai tárgyalásán' alá­írták az első SALT-megál- lapodást, azzal az általános célkitűzéssel, hogy „elke­rüljék a katonai konfron­tációt és megakadályozzák a nukleáris háború kirob­banását”. Az egyezmény egyelőre csak a védelmi rakétarendszerek korláto­zására terjedt ki. Ennek az volt az oka, hogy vi­szonylag egyszerűbb fel­adatnak tűnt e kérdésről tárgyalni, és ha megvárták volna, míg teljes megegye­zésre juthatnak a támadó rakétafegyverekről szóló tárgyalásokon is, akkor még ma sem kerülhetett volna sor semmilyen SALT- egyezményre. Moszk­vában azonban 1972 má­jusában a támadó raké­tarendszerek bizonyos tí­pusainak — igaz, csak ideiglenes (5 évig tartó) — korlátozásáról is aláírtak részegyezményt. Ami kimaradt a moszk­vai „menetrendből”, annak a megoldására — vagy legalábbis az ügy előbbre vitelére — hivatott a hét­főn kezdődő újabb SALT- forduló, amelyen a szovjet küldöttséget Szemjonov külügyminiszter-helyettes, az amerikai delegációt pe­dig ezúttal már nem G. Smith, hanem Alexis John­son vezeti. Ez a forduló jel­legében hasonlít ahhoz, amelyet tavaly november­decemberben tartottak — ugyancsak Genfben. A na­pirenden is csaknem ugyanazok a kérdések sze­repelnek. A különbség az, hogy időközben létrehoztak egy „állandó konzultációs bizottságot”, amelyre kettős feladatot bíztak: egyrészt ellenőrzi a már érvénybe lépett SALT-megállapodás végrehajtását a védelmi fegyverrendszerekről, más­részt figyelemmel kíséri, hogyan tartlák be azt az 1971-ben kötött egyez­ményt, amelynek az a hi­vatása, hogy különös erőfe­szítésekkel csökkentsék az atomháború kirobbanásá­nak veszélyét. A tárgyalássorozat igen időszerű. A tavaly május óta eltelt tíz hónapban is újabb fegyvertípusokat, hordozórakétákat találtak fel, amelyek hatékonysága sokszorosa a korábbiaké­nak. Az amerikai hadügy­minisztérium különösen a legkorszerűbbnek tartott „támaszpontokra”, az atom- meghajtású tengeralattjá­rókra összpontosított. Az utóbbi hónapokban nagy ütemben szerelik fel eze­ket a tengeralattjárókat olyan rakétákkal, amelyek közül egy-egy tucatnyi nukleáris töltetet tud kü­lönböző célpontokra eljut­tatni. Washingtonban azon a véleményen vannak, hogy az óceánok és tengerek mé­lyén megbúvó tengeralatt­járóik a legjobb harciesz­közül szolgálnak arra, hogy róluk támadást indít­sanak akár 8—IQ ezer ki­lométer távolságban levő célpontok ellen. Az Egyesült Államokban nem mindenütt fogadták örömmel a szovjet—ameri­kai fegyverzetkorlátozási tárgyalások első eredmé­nyeit. A Pentagon lobby — és a mögöttük álló fegy­vergyárak, monopóliumok, konszernek — attól félnek, hogy a tárgyalások további sikere árt üzleti érdekeinek. A „nemzeti” — „védelmi” érdekekre hivatkozva kong­resszusi támogatóik segítsé­gével megpróbálták akadá­lyozni a már elfogadott egyezmények törvénybe ik­tatását IS. Ezért" azután a Genfben kezdődő új SALT- forduló csak része egy na­gyon bonyolult és bizony hosszadalmasnak tűnő tár­gyalássorozatnak a lefegy­verzés életbevágó fontos­ságú kérdéseiről. Gubcsi Lajos AZ EURÓPAI haderők és fegyverzet csökkentésével fog­lalkozó bécsi előzetes konzul­táció keretében kedden folyta­tódtak a megbeszélések. A konzultációk előterében a NATO új kezdeményezése áll, amely azt javasolja, hogy a konzultáción képviselt 19 or­szág küldöttségei kezdjék meg a plenáris ülésezést. A „FEKETE SZEPTEMBER*’ elnevezésű palesztin terror­szervezet újabb gyilkosságért vállalta magára a felelőssé­get. Hétfőn egy nicosiai szál­lodában meggyilkolták Simha Guiltzer izraeli üzletembert, aki a szervezet közleménye szerint a Cipruson működő izraeli hírszerző szolgálat ügy­nöke volt. és a rendőri erők parancsno­ka kijelentette, hogy a most kezdődő blokád az előbbinél sokkal szigorúbb lesz. Hang­súlyozta továbbá, hogy a lázadókat ki akarják éheztetni, nem engednek be a városkába fűtőanya­got, elvágják a bentlevő- - két a villany- és vízszol­gáltatástól. A rendszabályok megszigo­rításának fő oka az. hogy a blokád rövid megszakítását az amerikai indiánok védel­mére alakult mozgalom (AIN) tagjai a városka megerősíté­sére használták fel. Az eredetileg kétszáz In­dián helyett most már négyszázan sáncolják el magukat Wounded Knee- ben és a hét végén úiabb fegyverekhez is jutottak. Az oglala-Sziú törzs tagjai élükön az amerikai indiánok védelmére alakult mozgalom vezetőivel, , az Egyesült Államokkal hadiállaootban levő szu­verén állammá kiáltották ^ki Wounded Kneet és tizenhat heW-nyi környé­két. A mozgalom egyik vezetője kijelentette: mivel a kor­mány erői bárkit kienged­nek Wounded Kneeből, de oda be senki sem léphet, a város­kában levő felkelők a vég­sőkre szánták el magukat.— felkészülnek a halálra. Az előzetes bejelentéseknek megfelelően hétfőn a Woun­ded Knee közelében levő Az1848 forradalmaikEurópában Kevés forradalomnak jósolták meg annyian a jöttét és várták érkezését, mint az 1848-as forradalmakét Európában. A várva várt forradalom elérkezett és futótűz gyorsaságával szaladt végig a kontinensen. Az 1848-as év forradalmi fejleményei január 12-én Paler- móban, Szicília fővárosában indult el. Az ekkor kitört felke­lés nyolc napi küzdelem után kiverte a fővárosból a szigetet birtokló nápolyi király csapatait. A győzelem meghozta gyü­mölcsét: az uralkodó február 10-én alkotmányt adott a sziget­nek, majd rövidesen szárazföldi országrészének is. A példa gyorsan hatott Itáliában. Toscana, Piemont és a Pápai Állam egy hónapon belül követték. A láncreakciót azonban nem Palermo, hanem Párizs in­dította el. 1848. február 23-án egy békés reformlakoma betil­tása miatti tiltakozás a katonasággal való összecsapásra, majd fegyveres harcra vezetett. A király úgy vélte, hogy miniszter- elnöke menesztésével megmentheti a helyzetet. A lépéssel azon­ban elkésett és magának is menekülnie kellett. Párizsban feb­ruár 25-én kikiáltották a köztársaságot. Az ország irányítását egy, a felkelők által kijelölt ideiglenes kormány vette át. Ez a kormány — egy kivétellel — polgári politikusokból állott, de azt a felkelők soraiban levő munkások ezekben a napokban ellenőrzésük alatt tartották. Ez a magyarázata annak, hogy sikerült kikényszeriteniük a munkához való jog deklarálását, és az általános munkanélküliség körülményei között munkát biztosító nemzeti műhelyek megszervezését. A kormány egy­ben megkezdte a nemzetgyűlési választások előkészítését. A nemzetgyűlését, amelynek feladata az új köztársasági alkot­mány kidolgozása volt. A franciaországi hírek nyugtalanságot okoztak szerte Európában. Elsőnek, még február végén, a Rajna menti Baden nagyhercegségben, majd március elején Bajorország fővárosá­ban jelentkezett a párizsi események hatása. Ezután a , Habs­burg birodalom fővárosa, Becs következett. Itt az eseménye­ket a közeli Pozsonyban ülésező magyar országgyűlés fejlemé­nyei is segítették. Pozsonyban ugyanis Kossuth március 3-án az egész birodalomnak alkotmányt követelt. Ez indította el azt a szervezkedést, amely március 13-án Bécsben is a tüntetők és a katonaság összeütközéséhez vezetett. Mivel a nyugalmat nem sikerült helyreállítani, az udvar menesztette Metternich kancellárt. A császár1 alkotmányt ígért, beleegyezett a sajtó- szabadságba és a nemzetőrség szervezésébe. A bécsi fejlemé­nyek egyelőre megálltak itt, hogy május közepén majd az elé­gedetlen diákok újabb fellépése a császárt is menekülésre késztesse. Becs forradalma hatott Pestre is, ahol március 15-én a radikálisok Petőfi és Vasvári vezetésével kiharcolták a cen­zúra eltörlését. A magyar főváros eseményeinek jelentősége elsősorban az, hogy a forradalmi ifjúság az elkövetkező két hétben bátorítani, s ha kellett: kényszeríteni tudta a pozsonyi törvényhozást. Ennek eredményeként megszavazták és Réccsel is elfogadtatták az áprilisban szentesített törvényeket. Magyar- ország alkotmányos monarchiává alakult, felelős kormány­nyal, évenként összeülő népképviseleti országgyűléssel. De ami a legfontosabb: Pozsonyban törvénybe iktatták a jobbágyok felszabadítását, a közteherviselést és a törvény előtti egyenlő­séget. A forradalom következő állomáshelye Berlin volt, ahol március 18-án került sor a bécsiekhez hasonló összeütközések­re. A porosz demokratikus és reformbarát erők gyengesége miatt azonban az itt elért eredmények viszonylag szerényeik voltak. Sokkal nagyobb jelentőségű volt az osztrákok által megszállt Észak-Olaszországban Lombardia és Velence egy­idejűleg kitört felkelése. Mind Milánóban, mind Velence vá­rosában március 18-án lobbant lángra az elégedetlenség pa- rázsa. Az osztrák katonaság mindkét várost kénytelen volt ki­üríteni. Rövidesen a független Piemont és más itáliai államok is felléptek az osztrák haderő ellen. Észak-Itáliában osztrák­ellenes nemzeti függetlenségi háború bontakozott ki, amely je­lentősen lekötötte Ausztria erejét. A népek tavasza még egy, elkésett meglepetést tartoga­tott: az áprilisban lezajlott előkészületek után, május 18-án a Majna menti Frankfurtban összeült az a parlament, amely­nek liberális és demokrata tagjai nem kevesebbet akartak, mint kidolgozni az egységes Németország alkotmányát. A törek­vésnek kevés realitása volt, hiszen a német nyelvterület kisebb- nagyobb forradalmai megállották a kisebb-nagyobb fejedel­mek trónjainál, akik így megőrizték hatalmukat. Európa tehát forradalmasodott, de nem teljesült a Test- Véri Demokraták és más szervezetek elképzelése, hogy ezek a forradalmak egységesen lépnek fel a reakció ellen. A nem-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom