Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-11 / 59. szám

4 PEST Mtcr kJCÍvSup 1973. MÁRCIUS 11.. VASÄRNAP Jó könyv után - jó film Finiséhez közeledik az Ez a való világ pályázat Vád Mihály emlékének Irodalmi találkozóra készülnek Veresegyházon Régiségek gyűjteménye Érdekes kulturális esemény > tervét készítették el a veres- egyházi Váci Mihály művelő­dési központban. Július 8—Sí­én kívánják megrendezni itt a gödöllői és a váci járás vers- mondóinak, irodalmi színpa­dainak és ifjúsági klubjainak találkozóját. Erről beszélget­tünk ifj. Dániel Kornéllal, a művelődési központ művésze­ti előadójával 1* • Hányas lesznek itt a tá­ji lálkozón? r — öt irodalmi színpadot, öt ifjúsági klubot és mintegy hu­szonöt versmondót kívánunk meghívni a kétnapos találko­zóra, amelyet művelődési köz­pontunk névadójának, Váci Mihály emlékének szentelünk. .7 • A tervek szerint a Drog­ig ram igen sokszínűnek ígérke- ft’ zilk. említene közülük néhá- R? nyat? ’’ — Igén, nem csupán szava­lóversenyt és irodalmi színpa­di bemutatókat kívánunk rendezni ebből az alkalomból. A programban szerepel a Vá­ci Mihály emlékkiállítás meg­nyitása és több érdekes, vitá­val egybekötött előadás is. A többi között vitát kívánunk rendezni az ifjúsági klubmoz­galom továbbfejlődésének le­hetőségeiről, a klubszínpadok helyzetéről. Sor kerül játékos vetélkedőre, ötletbörzére, is­merkedési estre, tábortűzre és sportversenyekre is. • Sor kerül a legjobb együt­tesek díjazására is? — Igen. Az irodalmi színpa­dok és az ifjúsági klubok ré­szére vándorserleget alapí­tunk, amelyet egy évig tart­hatnak maguknál a győztesek. Ha további két alkalommal megvédik elsőségüket, végle­gesen a 1 birtokukba kerül a díszes vándorserleg. Ezenkívül három díjat osztunk ki a sza­valok között, valamint sor ke­rül a veresegyházi nagyközsé­gi tanács különdíjának az át­adására is. las párnákat, hogy kevesebb legyen a síró szem... A „Fehér Kaméliás” 1915-ben, Krúdyhoz így ír levelében: „Eléggé sajnálom, hogy ma is nem lehet irodal­mi szalonom. Ti vagytok az okai! Sok író egészen más gondolatokat zengene, ha ve­lem érintkezne. Nem dicsek­szem vele, de vannak per­cek, amikor azt hiszem, szét­veti a fejem a hangulatok zsongása... Nem vesztek ve­le, ha az írók nem keresnek fel. Ellenben vesztenek ők!’’ Látta Krúdy nagyságát. Ezt a levelet is így címezi: „Ked­ves Mester — ez kevés: Mes- terek-Miestere!” A további so­rokban pedig kijelenti: „... ma senki sem tud úgy írni, mint ö (Krúdy)’’. A levél végefelé elérzéke- nyülve emlékezik vissza arra, hogy őt Krúdy ,^Madame Luise” és „Fehér Kaméliás hölgynek” szokta nevezni. Ekkor már „Pest Rózsája” sem volt olyan, mint barát­ságuk kezdetekor. Elrohant felette az idő. Hatvanadik életévét taposta... Az író be­tegsége is mind súlyosabbá vált Végső számadás 1931-ben egy forró júliusi napon betegágyán fekszik Ró­za néni. Orvosa — Szigeti doktor — három injekcióval próbál segíteni a nagybete­gen. Ö azonban érzi, hogy el­következett a végső szám­adás ideje. Ekkor felrémlik előtte zaklatott életének min­den követni- és kivetnivaló­ja. Végigéli életének színes fejezeteit Látja magát 13 évesen, amint árván marad és a nagyszülők veszik gondjukba. Aztán 16 évesen a pesti Szer­vita téri virágüzletben ő árul­ja a legszebb virágokat. Majd feltűnik Batthyány Elemér gróf alakja. Neki köszönheti, hogy a kis falusi lányból nagyúri dáma lett..." Hajnalodik. Szöknek az ár­nyak a szobából. Mire meg­virradt elpihent a fáradt test és elszállt a zaklatott lé­lek ... Kívánsága szerint házior­vosa — akkori szokás szerint — kötőtűvel átszúrja szívét, ..hogy örök álma zavartalan legyen”. Róza néni életében sok­szor mondta és írta, hogy sze­retné. ha a halotti megem­lékezést Krúdy írná róla. Ez a kívánsága is teljesült Az író a Heggel című lapban je­lentette meg megemlékező írását ..Pest. Rózsája” címmel. Ismerteti Róza életútját, ro­mantikusra festve. CsUló Mihály i Jelenleg több százezerre te­hető a hobbysok száma, kö­zöttük egyaránt megtalálható a diák, a munkás, a tanár, a nyugdíjas. Egy dologban vala­mennyien egyformák: szen­vedélyesen szeretik hobbyju- kat. A szabad idő növekedésé­vel évről évre növekszik a hobbysok tábora Is. Három év óta folyóirata is van a hobby­soknak, amely negyedéven­ként 30 ezer példányban jele­nik meg. A képen: Szűcs Ernő Béla, a váci iparitanuló-inté- zet szakoktatója verőcei laká­sán régiséggyűjteményével. Az idén ünnepeljük 125. év­fordulóját az 1848—49-es for­radalom és szabadságharc kezdetének. Ebből az alkalom­ból nyílt meg a Hadtörténeti Múzeumban a korabeli törté­nelmi jelentőségű eseménye­ket idéző, újjárendezett kiállí­tás. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Kárpáti Ferenc ve­zérőrnagy, Pest megye ország- gyűlési képviselője, miniszter­A Magyar—Szovjet Baráti Társaság múlt évi, nagy sikerű akciója — a Kell a jó könyv! pályázat — után most az Ez a való világ című filmpályázat foglalkoztatja a szovjet művé­szet iránt érdeklődőket. A ta­valyi pályázatra Pest megyé­ből 443 hibátlan pályamunka érkezett, s a szervezésben vég­zett kiváló munkájáért az MSZBT aranykoszorús jelvé­nyével tüntették ki Debrecze- ni Imrénét, a Pest megyei Ta­nács VB megyei könyvtárának igazgatóját. — Milyen az érdeklődés vajon a filmpályázat iránt? — kérdeztük Gutrai József- nét, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat filmforgalmazási osz­tályvezetőjét. — Pontos adatokkal még nem szolgálhatunk, hiszen a pályázat május 9-én. a győze­lem napján zárul. A vállalat mindenesetre megtette a ma­gáét annak érdekében, hogy megkönnyítse az érdeklődők­nek a részvételt: a megye va­lamennyi városában, nagyköz­ségében és minden járásában — összesen 52 moziban — biz­tosítottuk a pályázati feltétele­ket. A moziüzem-vezetőket ki­oktattuk, elláttuk plakátokkal és pályázati szelvényekkel. — Kik vehetnek részt a filmpályázaton? — Szinte minden korosztály. Felnőtt és ifjúsági változatban adtunk ki például filmtotó­szelvényeket, amelyeken 15 szovjet filmre vonatkozó kér­désekre kell bejelölni a helyes választ. Ezek már folyamato­san érkeznek vissza hozzánk, kitöltve. Valamivel nehezebb a pályázat másik fajtája: a filmezés. Itt a javasolt szovjet filmek közül kell egyet, 2—5 helyettes, politikai csoportfő­nök, Úszta Gyula altábornagy, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, és a néphadsereg tábornoki és parancsnoki ka­rának számos tagja. A megnyitón Harsányi János alezredes, a múzeum parancs­noka köszöntötte a megjelen­teket, majd Kárpáti Ferenc mondott beszédet. gépelt oldalas terjedelemben elemezni, azzal a mottóval, hogy melyik a legkedvesebb szovjet filmem, és miért? A harmadik fajta pályázatot a közép- és főiskolások számára hirdettük. Tőlük egy szovjet filmrendező életművéről vagy a szovjet filmművészet vala­melyik korszakáról várunk filmesztétikai elemzést. Az utóbbiakat közvetlenül a MO- KÉP-hez kell beküldeni. Abból kiindulva azonban, hogy sok­helyütt egész osztályok, sőt, iskolák igényeltek filmtotó­szelvényeket, feltételezhetjük, hogy a,megye diákjai a nehe­zebb feladatokra is vállalkoz­nak majd. Az értékes díjak — köztük a Szovjetunióban teen­dő társasutazás — feltétlenül megérik! ny. é. j Hatvanhat aranykoszorús Szombaton délelőtt a KISZ Központi Művészegyüttesének székházában ünnepélyesen ki­hirdették a IV. kiváló ifjúsági klubpálj'ázat eredményét. A pályázatra másfél ezer ifjúsági klub nevezett be az elmúlt esz­tendő elején. A KISZ megyei bizottságai mintegy 140 klu­bot találtak érdemesnek a címre. A pályázók közül 66 klub már korábban birtokosa volt a címnek, s miután most azt másodszor vagy harmadszor nyerték el, aranykoszorús ki­váló ifjúsági klubbá minősítet­ték őket. Az erkölcsi elismerés mellett az anyagi megbecsülés is jelentős: tízezer forint jár érte. Ma: Petőfí-vetélkedö Pencen Ma, vasárnap, Pcncen, a művelődési házban hét község úttörői Petőfi-vetélkedőt tar­tanak. Mindazon községek sze­repelnek, melyeknek Penc kö­rül valamilyen szerepe volt Petőfi családjával, a költővel vagy barátaival kapcsolatban. Galgagyönk, Ácsa, Csővár, Penc, Püspökhatvan, Rád, Kösd tanulói mérik össze tu­dásukat a vetélkedőn. Ugyan­akkor megnyílik a kibővített Petőfi-kiállítás, mely a mú­zeum hat szobájában bemutat­ja a költő életútját születésétől haláláig. ____________ Mű vészet és köznevelés Szombaton kezdődött a mű­velődési otthonok művészeti szakbizottságai vezetőinek két­napos országos konferenciája a fővárosi művelődési házban. A Népművelési Intézet rende­zésében tartott eszmecsere első napján a művészet és közne­velés helyzetéről és feladatai­ról tartott előadást Vitányi Iván, a Népművelési Intézet igazgatója. MÉLYFÚRÁSÚ ÉS TERMÁLKUTAK FÚRÁSÁT ÉS JAVÍTÁSÁT, AKNÁK ÉPÍTÉSÉT VÁLLALJA A VÍZKUTATÓ ÉS FÚRÓ VÁLLALAT CEGLÉDI ÜZEMVEZETŐSÉGE Cegléd III., Rákóczi út 72. Telefon: 83-14. Telex: 22-4804. KRÚDY: VÖRÖS POSTAKOCSI Pilis Rózája — Pest Rózsája EGY REGÉNYALAK ZAKLATOTT ÉLETE A pilisi temető kis kápol­nája hátának támaszkodva mint két hatalmas kérdőjel áll a két vörösmárvány sírkő. Esőirágta, időmarta betűi ne­hezen olvashatók. Az első sír­kő tanúsítja, hogy alatta a 48-as szabadságharc egyik ki­váló katonaorvosa és felesége nyugszik. Ugyancsak itt pi­hen fiúk, ifj. Schumajer Ig­nác honvédkapitány is, aki Klapka tábornok hadsegéde veit. A másik sírkövön látható szöveg: „Schumajer Róza 1855—1931”. Alatta a követ­kező versszerű felirat: „Meg­szűnt a hang, a kacagás segy zaklatott élet alussza örök ál­mát". Egy meghívás [ 1968 őszén levelet kaptam az akkor még élő Cseh Agnes nénitől. Évtizedeken keresz­tül a pilisiek köztiszteletben álló postamesternője vol. Ak­kor már 84 évesen ette az egyedül maradt emberek könnyel sózott kenyerét. Ar­ra kért, látogassam meg. Fel­hívta figyelmemet, hogy néz­zem meg Krúdy Gyula: A vörös postakocsi című darab­ját, melyet éppen az időben játszották a Vígszínházban. Kérdéseimre, hogy miért ép­pen ezt ajánlja, azt felelte: ez a darab Róza néniről szól. A beszélgetés folyamán azt is elmondta, hogy Róza néni és Krúdy Gyula sokáig voltak barátságban egymással. 0 is személyesen ismerte az írót, egy alkalommal hármasban Fiúméban jártak. Róza néni többször említet­te előtte, hogy Krúdy A vö­rös postakocsi egyik szerep­lőjében neki állított emléket. Ezek után fokozott érdek­lődéssel ültem be a Vígszín­ház nézőterére. Ágnes néni valóban igazat mondott. A vörös postakocsi egyik sze­replőjében fel kellett ismer­nünk Róza nénit, vagyis Schumajer Rózát. Látogatás a Magyar utcában >. Bensőséges barátságuk az 1890-es évek vége felé kez­dődött. Ekkor, egy borongós őszi estén jelentkezik — ke­zében aranyszegélyes meghí­vóval — a Magyar utcai pa­lotában Krúdy. Ez a palota volt Róza néni kis birodalma, ide csak azok járhattak, akik­nek birtokában volt az a bi­zonyos aranyszegélyes meg­Vacsora után egy díszes szobát nyitottak az író szá­mára. Egyik megemiékezője ezt írja: „Így és itt készülő­dött hosszú éltére szóló útjá­ra A vörös postakocsi...” Erről a palotáról — mely jelenleg a nyugdíjas színé­szek otthona — így emléke­zik meg az író nővére: „Gyu­la vitt fel Rózához minket. A Magyar utcában lakott az el­ső emeleten. Gyönyörű lakás volt. Egymásbanyiló négy ha­talmas szoba. Rengeteg érté­kes, márkás festmény ...” Rózáról a következőket mondja: „Nagyon szép volt. Királynői alak. Mondta Gyu­la, hogy ismerjük meg e nőt!" Az emlékező nővér további szavai: „Említette Róza, hogy Pilisen háza van. A disznóto­rokat is ott szokta rendezni. Erre mindig meghívja az író­kat is. Azt mondja, hogy ilyen­kor Gyula mindig ott van Anyám említette, hogy Gyu­la nagyon szereti a citromos kolbászt... akkor mondta a Róza, hogy: igen, tudom, hogy ez a kedvence. Mert, ha disz­nótorba vannak híva Pilisre, mindig gondoskodik erről Gyulának...” | Róza néni Magyar utcai pa- { lotájában fogadta vendégeit. Az akkori Pest minden vala­mire való költője, írója, szí- j nésze és politikusa megfor­dult szalonjában. Róza néni irodalmi szalon­jának létét és valóságát Krúdy munkáiban többször is említi. Schumajer Róza nagy mű­veltségű nő volt. Több nyel­ven beszélt. Költői tehetség is volt. Regényeket és elbe­széléseket is írt. Ezek nyom­tatásban is megjelentek. Könyveit és verseit Pilisy Róza néven írta. A Magyar utcai irodalmi szalont gyakran látogató írók és költők sokáig tiszteletben tartották Róza néni vélemé­nyét. Közbeszól a háború Az első világháború ziva­tara nemcsak a pesti irodalmi szalont, hanem barátainak nagy részét is elsodorta. Még néha-néha felcsillant előtte a régi dicsőség fénye, de érezte hogy fölötte is elszállt az idő és Pilisy Róza nevét elfelejti Budapest... Hazatérve Pilisre, a nemes­lelkű és jótékony szívű asz- szony, régi házából hadikór­házat szervezett. Jelentős va­gyonából sokat áldozott arra hogy a frontokon szenvedő katonákon és itthoni hozzá tartozóikon segítsen. Sok pi­lisi asszonyt és leányt fog­lalkoztatott lakásán, készítet­ték a meleg ruhákat és a tol­Blokkok és sorozatok AZ EV UJ BELYEGEI A posta az idén összesen mintegy nyolcvanféle bélyeget ad ki, 226 forint értékben. A harminckét alkalomra kiadott bélyegek és bélyegsorozatok közül érdeklődésre számíthat egyebek között a márciusban megjelenő, a müncheni olim­pia érmeseit ábrázoló sorozat és blokk, továbbá a május: varsói bélyegkiállítás alkal­mából kiadásra került két so­rozat. Az idén újabb két fest­ménysorozatot: Csontváry műveit és az esztergomi kép­tár festményeit bemutató bé­lyegeket adnak ki. Megjelenik természetesen a hagyományos bélyegnapi sorozat és az év végén érdekes sorozatot < blokkot adnak ki az NSZK- beli labdarúgó-világbajnokság alkalmából. A DUNAI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT FEL VESZ KORSZERŰ, AUTOMATIZÁLT ÜZEMEIBE 18. ÉLETÉVÜKET BETÖLTÖTT FÉRFI DOLGOZÓKAT ÉRETTSÉGIZETTEK ELŐNYBEN. Jelentkezés: írásban vagy személyesen. Címünk: Dunai Kőolajipari Vállalat felvételi iroda. 2443 Százhalombatta Postafiók 1. Á szabadságharcot idézi a Hadlöriéneti Múzeum jubileumi kiállítása * A I

Next

/
Oldalképek
Tartalom