Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-10 / 58. szám

1973. MÁRCIUS 10., SZOMBAT rest ti EGY ^MíHap Tízezer társadalmi ellenőr a fogyasztók érdekeinek védelmében Pénteken a SZOT székházé­ban az ágazati, a budapesti és a megyei szakszervezeti szer­vek képviselői megvitatták a fogyasztók érdekvédelmével kapcsolatos teendőket. A tanácskozáson megálla­podtak, hogy az ágazati, a bu­dapesti és megyei szakszerve­zeti szervek a jövőben az ed­diginél szorosabb kapcsolato­kat építenek ki a miniszté­riumokkal, illetve a tanácsok­kal, s előre tájékozódnak a la­kosság ellátását, a dolgo­zók életszínvonalát érintő tervezett intézkedésekről. A tanácskozáson elmondták, hogy a kereskedelmi, társadal­mi ellenőrzésben jelenleg kö­rülbelül 10 000 szakszervezeti aktivista vesz részt. Megszervezik a kereskedel­mi társadalmi ellenőrök kép­zését is, hogy munkájukat szakszerűbben láthassák el. A hagyományos bolti ellenőrzé­seken kívül egyre inkább el­terjed az a korszerűbb forma, amikor a kereskedelmi vállala­tok központjaiban is társadal­mi úton vizsgálják az árpoliti­kát Az értekezleten bejelentet­ték, hogy a jövő év januárjá­ban a SZOT-iskolán kéthóna­pos tanfolyam Indul a társa­dalmi ellenőrzést Irányító szakszervezeti tisztségvise­lők részére. A fogyasztók érdekeinek vé­delmében részt vevők megbe­csülésének kifejezéseként ki­dolgozzák a kereskedelmi tár­sadalmi ellenőrök kitüntetési rendszerét is. HNF-ünnepség A Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága tegnap tar­totta hagyományos nőnapi ünnepségét. Az eseményen részt vett Valentyina Zaha­rovna Pavlovna, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vetének felesége és Hoang Cuong asszony, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövetének felesége. A meghívottak között ott vol­taic: Arató András, az MSZMP Pest megyei bizottságának osztályvezetője, valamint Béki Ferencné és Kovács Istvánná országgyűlési képviselők. Dr. Barna Lajos, a fóti Gyermekváros igazgatója, a Hazafias Népfront Pest me­gyei alelnöke köszöntötte a vendégeket és méltatta a nemzetközi nőnap jelentőségét. Ezután az egyik szovjet ka­tonai alakulat adott ünnepi műsort. Főleg a mezőgazdaságban Amikor a tragédia figyelmeztet A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsának munkavé­delmi bizottsága rendszere­sen ellenőrzi a megye üzemei­ben, termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban a mun­kakörülményeket, a balesetel­hárítást. A súlyosabb sérülé­seket, a halálos balepeteket mindig következetesen kivizs­gálják, emellett évente nyolc­tíz átfogó felmérést, úgyneve­zett munkavédelmi minősítést végeznek. Ilyenkor szinte fel­térképezik az adott üzem, szö­vetkezet munkahelyeit. Meg­vizsgálják a munkavédelmet, a szociális körülményeket, a munkaegészségügyet, vagyis arra keresnek választ, íneg- vannak_e azok a körülmények, amelyek a balesetmentes ter­melést lehetővé teszik. Tavaly minősítették — a többi között — a Gödöllői Sütőipari Válla­latot, a Pest megyei Műanyag, ipari Vállalatot, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat buda­kalászi gyárát, illetve az év utolsó vizsgálataként a Ceg­lédi Állami Tangazdaságot. Nem érzik át a veszélyt Három csonkulásos baleset történt egymásután, ez a tény hívta fel az SZMT mun­kavédelmi bizottságának a fi­gyelmét arra, hogy a ceglédi gazdaságban a munkavédelem nem elég hatékony. Az ellen­őrzés tapasztalatai, a minősí­tő jegyzőkönyv bizonyították ezt. Tavaly Pest megyében 28 Halálos baleset történt, ebből 18 a mezőgazdaságban. A Ceg­lédi Állami Tangazdaság mun­kavédelmi minősítésének ta­pasztalatai is igazolják, hogy nem véletlenül történtek ezek. A három egymásutáni bal­eset pedig arra utal, hogy nemcsak a munkavédelem­mel, hanem a munkavédelmi fegyelemmel is baj van. Sz. L. a szállítószalagot javította, közben, a gép a karját elkap­ta és letépte. V. I. a betonke­verő gép fogaskerekei közé nyúlt, jobb kezének ujjai megsérültek; G. J. a csőtörő­gépet javította, szintén a jobb Reze szenvedett sérülést. Mind­három baleset azért követke­zett be, mert üzemben levő gépet próbáltak javítani olyan emberek, akik nem voltak il­letékesek erre. A minősítések alkalmával — így volt ez a Ceglédi Álla­mi Tangazdaság esetében is — az SZMT munkavédelmi fel­ügyelősége a x gazdasági veze­tőnek munkavédelmi felhívást küld, amelyben pontokba fog­lalva sorolja a hiányosságo­kat, azok kijavításának határ­idejével együtt. A gazdaság ceglédi kerületében több gé­pen burkolatlan volt a kar­dántengely Az ellenőrzés so­rán kiderült, a burkolat nem azért hiányzik, mert nincs, hi­szen a raktárban tíz-egyné- hány darabot találtak. Azért nem szerelték fel azokat, mert nem érzik át milyen veszélye­ket rejt, ha nélkülük üzemel­tetik a gépeket. (Hadd jegyez­zük meg, hogy a burkolatlan kardántengely nemrégiben egy tizennégy éves fiú halálát okozta a pilisi termelőszövet­kezetben.) Hiányzik a védőburkolat Nem soroljuk fel mind a harminckilenc pontot, egyné­hány azonban mégis idekíván­kozik : számtalan esetben ta­pasztalta az SZMT munkavé­delmi felügyelője — Turóczy József, aki a minősítést végez­te —, hogy az elektromos ve­zetéket szabálytalanul kötöt­ték be. Ez olyan elemi dolog, amelyet kezdő munkavédelmi szakembernek is észre kell vennie. Vagy például: az egész gazdaságban alig találni olyan köszörűgépet, amelyet megfe­lelően burkolnának. A kecské- si kerületben az utak baleset- veszélyesek ... A felsorolt pontok kilenc­ven százaléka olyan hiányos­ságokra hívja fel a figyelmet, amelyek megszüntetése nem kíván külön beruházást, ha­nem egyetlen biztonsági szem­le alkalmával ki lehet javíta­ni. A minősítés tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy a gazdaságban a munka- védelmi szabályzatot és az ügyrendet át kell dolgozni, mert a gazdasági vezetők fel­adatainak, kötelességeinek rögzítése nem elég konkrét. Meg kell azonban mondani, hogy ez nem csupán ceglédi specialitás, általában jellemző az állami gazdaságokra, illet­ve a mezőgazdaságra, ahol évente ezer dolgozó közül csaknem százzal történik bal­eset. Az iparban sokkal jobb a helyzet; még az építőipar­ban is, amelyik a legveszélye­sebb, ugyanez az arány 60 százalékos. Az SZMT munkavédelmi felügyelősége szerint a mező- gazdaságban azért több a bal­eset, mert hiányzik a tervsze­A gyerek este közölte, reg­gel ne keltsem fel, nem megy iskolába. — Hogy-hogy? — kérdez­tem. — Nem megyek. — Kisfiam, március 15-e csak a jövő héten lesz, nem tévedtél el a napok között? — Nem — foglalta össze is­mert tömörségével. Később annyit sikerült meg­tudni tőle, hogy sem ünnep, sem pedagóguskonferencia nem lesz, sem jó tanulása eredmé­nyeként nem mentették fel a további tanulás alól. Csupán annyi az egész: nehéz, kutya­nehéz nap következik, és nem szeretne három egyest haza­hozni. Megelőzve a bajt, itthon marad. Egy rossz szót sem lehet szólni a gyerekre, felajánlotta, mi se menjünk dolgozni, ki­ránduljunk együtt, úgyis elég­szer biztattuk, kell a friss leve­gő ilyen fiatal szervezetnek, most miért kifogásoljuk, hor-t ránk hallgat. Mindenesetre bejelentése után még három óra hosszat rű, megelőző karbantartás. Egy-egy tsz-ben, gazdaságban sokszor hivatkoznak arra, hogy korszerűtlen, kiselejtezett gé­pekkel dolgoznak. Ez a tény azonban korántsem menti a felelőst baleset esetén, csupán arra utal, hogy még nagyobb figyelmet kell fordítani a kar­bantartásra. Ezt egyébként az idényjelleg lehetővé is teszi. Nagyobb szigorúsággal A ceglédi vizsgálat is alátá­masztja, hogy a mezőgazdaság­ban emelni kell a munkavé­delmi tevékenység színvona­lát. A gazdaságban például függetlenített munkavédelmi mérnököt alkalmaznak, aki azért kapja a fizetését, hogy ellenőrizze: megtettek-e min­dent a gazdasági vezetőle azért, hogy az emberek biztonságos körülmények között dolgozza­nak. Az ő feladata figyelem­mel kisérni a feltárt hibák ki­javítását, irányítani a gazda­ság öt kerületének nem füg­getlenített biztonsági megbí­zottait. A három egymásután bekövetkező csonkulásos bal­eset nyilvánvalóvá teszi, hogy az irányitó és az ellenőrző te­vékenység nem elég hatékony itt, s nagyobb szigorúsággal és következetességgel kell eljár­ni a jövőben. Az SZMT munkavédelmi- felügyelői gyakran tapasztal­ják, hogy a szerelő műhelyek­ből kikerülő, javított gépek is balesetveszélyesek. Ha ezt megfelelően ellenőriznék vagy legalább a brigádvezetők győ­ződnének meg mindig arról, hogy a munkába álló gép rendben van, kevesebb sérü­lés történne. Ma még a tapasz­talatok arra engednek követ­keztetni, hogy mindezzel csak akkor törődnek, ha a tragédia figyelmeztet erre. Soós Ibolya tanult, es amikor éjfél fele nagy veszekedésre ágyba bújt, módosította korábbi „utasítá­sát”: keltsem fel reggel — mondotta, és akkor majd gon­dolkodik. Szófogadó szülő vagyok, fel­keltettem. Türelmesen vártam, hogy fél óráig töprengjen, mi­lyen sorsot szánjon aznapra magának. S úgy, ahogy más­kor, támolyogva, rosszkedvűen hunyorogva elindult a. fürdő­szoba felé macskamosdásra. Többre nem volt idő, rohant az iskolába. Búcsúzóul még odamormogta félém: magamra vessek, ha három egyessel jön haza. Ez történt reggel, csak ennyi. El is feledtem volna a szokásos jelenetet, ha nem veszem kézbe a Népszabadsá­got, amely a lap legelőkelőbb helyén fiammal foglalkozik. Első választók, ez a címe a ve­zércikknek, és arról szól, hogy vajon mit tudnak az új szava­zók az életről, ki készítse fel őket a tudnivalókból .. Tényleg, mit tudnak az élet­ről, mit tudnak a tanácsról? A pártmegbízatásokról A KÖZELMÜLTBAN meg­tartott beszámoló taggyűlése­ken igen sok szó esett a párttagok pártmunkával való ellátásáról, a pártmegbxza- tások teljesítéséről. Az értékelés kapcsán derült ki, hogy sole helyen nincs minden párttagnak konkrét pártmun­kája, pártmegbízatása, hogy nem mindenütt értik, milyen módon lehet minden párttagot megfelelő pártmunkával el­látni, hogy több helyen nem értik világosan a társadalmi munka, pártmunka és párt- megbízatás lényegét és kü­lönbségét, az aiapszarvezet he­lyét, szerepét, a pártmegbíza- tások rendszerében. A fentiek­ből kiindulva meg kell je­gyezni: minden pártvezetőség­nek, párttagnak tudni kell, hogy a párt- és alapszerveze- teinik a sokrétű, bonyolult fel­adatokat csak akikor tudják ellátni, ha mindenki maradék­talanul eleget tesz a szerve­zeti szabályzatban rögzített kötelességeknek, más szóval, ha mindenki tevékenyen részt vállal a feladatok végrehajtá­sából. Az alapszervezetek munkájá­ban hatékonyan, aktívan részt venni gyakran problémát okoz. Ezért nem árt rögzíteni, hogy a tagság az alapszervezet előtt álló feladatok végrehaj­tásában kétféleképpen vehet részt: kollektív fórumokon keresztül és egyénileg végzett pármunka során. A kollektívában a különbö­ző fórumokon és egyénileg végzett pártmunka összefügg egymással. Csak a kettő együt­tes teljesítése ad lehetőséget a jogok és kötelességek gya­korlására. Bármelyik oldal tartós háttérbe szorítása káro­san hat a pártmunka egészére. Ha a kollektív tevékenységet, a közösen hozott döntéseket nem követi az egyéni munka, a hozott határozatok nem való­sulhatnak meg, a feladatok végrehajtása nem történik meg. Ebből következik, hogy nem láthatja el feladatát jól az a párttag,' aki csak a kol­lektívában vagy az egyénileg végzett pártmunkában kíván részt venni. A személyekre meghatáro­zott pártmegbízatások kijelölé­se és azok teljesítése gyakran gondot okoz, mert nem minde­nütt értik, hogy pontosan mi a pártmegbízatás. A zavarok legtöbbször abból fakadnak, hogy összekeverik a társadal­mi munka, a pártmunka és pártmegbízatás fogalmait. Né­hol mindent — a szűkén, vett szakmunkán kívüli tevékeny­séget — pártmunkának, párt- megbízatásnak tartanak, má­sutt viszont csak az alapszer­vezet konkrét feladataiban va­ló részvételt tekintik pártmeg­bízatásnak. Ezért nem árt megjegyezni, hogy a három fogalom közül a legszélesebb fogalom a társadalmi munka fogalma, amely alatt a társa­dalom javára munkaidőn kívül, anyagi ellenszolgáltatás nélkül Még egyedien ügyet sem kellett elintézni neki, tanácstaggal sem beszélgetett, a gyerekek­nek pedig egymás között, azt hiszem, más a témájuk. Az igaz, hogy nemrégen ő aján­lotta, nézzük meg az új lakó­telepet, elsőként utazott a met­rón, majdnem egy időben az ünnepélyes átadóklcal. Dicsérte az üzletet, amely a napokban húzta fel először rolóját. Evek óta részt vesz a nyári építőtá­borokban, patronálója az alsó osztályosoknak, és megírta éle­te első önéletrajzát, amelyet azóta az iskola vezetői elküld­ték az egyetemre a többi felvé­telt kérővel együtt... Ez hát az első választó, ösz- szesítem a mérleget. Ez a tor- zonborz fiú, aki fenyegetőzik, hogy egyeseket hoz az érettsé­gi előtt, de akinél a fenyegető­zést soha nem kell komolyan venni, mert betegen sem lehet visszatartani a kötelességtől. Ez az első választó még dir- meg-dörmög, ha megbízatást kap, de ha nem kérik, önként jelentkezik munkára. Mert egyik tele még gyermek, a má­sik felnőtt. Honyne lenne az: első választó. Es a törvények értelmében választható. A munka és bizalom érleli em­berré. <—1—s) végzett tevékenységet kell ér­teni. Ilyen tevékenységet pl. a tömegszervezetekben, tömeg­mozgalmakban tevékenykedő pártonkívüliek is folytathat­nak, illetve folytatnak. A pártmunka alatt pedig olyan tevékenységet kell érte­ni, amelyet a párttagok a párt­tagságukból fakadó kötelessé­gek alapján végeznek, pl. részt vesznek a taggyűléseken, párt- j napokon, pártcsoport-értekez- leteken, politikai oktatáson, szervezik az alapszervezet előtt álló feladatok végrehaj­tását stb. A pártmegbízatást viszont olyan pártmunkaként kell fel­fogni, amelyet valamely párt­szerv, mint pl. alapszervezet vezetősége személyre szólóan ad, vagy jelöl ki és közli, hogy pártmegbízatásként adja. A PARTMUNKA ÉS PÄRT- MEGBÍZATÁS szorosan össze­függnek egymással, mindket­tő elsősorban a párttagokra vonatkozik. Pártmegbízatás adható azonban olyan párton- kívülinek is, aki felvételét ké­ri a pártba, 'azért, hogy _ le­gyen lehetősége bizonyítani elhatározásának. szándéká­nak komolyságát. A pártmegbízatásokat a konkrét helyi viszonyoknak megfelelően, a feladatokkal összefüggésben kell kijelölni. Mindenki számára olyan párt- megbízatást kell adni, amely a képzettségének, érdeklődési körének, rátermettségének a legjobban megfelel. Ügyelni kell arra is. hogy pártmegbí­zatásakat egyformán kapja nak az alapszervezet tagjai. A pártmegbízatásokat nem szabad leszűkíteni a nagyobb és állandó pártmegbízatásokra, mint pl. propagandista, tömeg­szervezeti funkció, munkásőri megbízatás. Ilyen pártmegbí­zatásokat nem lehet mindenki számára biztosítani. A párt­megbízatásaknak megszám­lálhatatlan módja és konkrét formája van. Pártmegbízatá­sok körét képezheti minden munka, amely a feladatok megvalósítása során személy­re bontható le. Pártmegbíza­tásként lehet kijelölni pL tö- megszeryezetekben. tömeg­mozgalmakban végzendő po­litikai, szervező, kulturális, ok­tatási feladatok ellátását; cso­portos beszélgetések szerve­zését és levezetését, tagneve­lési feladatok végrehajtását, a párt sajtójának és folyóira­tainak terjesztését, faliújság szerkesztését, egyéni agitációs feladatok ellátását, informá­ciógyűjtést, pártoktatás szer­vezésével kapcsolatos felada­tok végrehajtását, fegyelem­sértőkkel való egyéni foglal­kozást, szakmai és politikai is­kolák megkezdését, illetve megkezdett tanulmányok be­fejezését; szocialista brigádok munkájának segítését, tapasz­talatcserék szervezését és egyéb más szervezeti feladatok megoldását A pártmegbízatások kijelö­lésénél arra kell törekedni, hogy mindig konkrétak és el­lenőrizhetők legyenek. A TAGGYŰLÉSNEK, pártvezetőségnek és párt­csoportnak jelentős szerepe van a pártmegbízatások ki­jelölésében. A pártmegbíza­tások kijelöléséhez ennél fogva több módszer al­kalmazható. Kis létszámú alap­szervezetekben helyes az a gyakorlat, hogy a pártvezető­ség jelöli ki a pártmegbízatá­sokat, amelyeket megbeszél az Dr. Papp Lajos államtitkár­nak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével a Parlamentben ülést tartott a tanácsi koordinációs bizottság. Megtárgyalták a j Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Tanács végrehajtó bizottságának tevé­kenységéről szóló beszámolót, illetve a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának ehhez ké­szült ellenőrző jelentését. A koordinációs bizottság ez­után kialakította a tanácsi hi­vatal 1973—1976-ra tervezett — a megyei tanácsok és vég­rehajtó bizottságok munkájá­nak ellenőrzését célzó — vizs­egyénekkel, és jóváhagyás vé­gett a taggyűlés elé terjeszti. Ez a módszer azért is helyes, mert a pártmegbízatások ki­jelöléséről az alapszervezet kollektívája is tudomást sze­rez. Előfordulhat azonban az is. hogy a taggyűlésen egy-egy vitatott téma kapcsán maga a taggyűlés — a felszólalások, javaslatok alapján — bíz meg valakit, bizonyos feladatokel- vógzésére. Ilyen pártmegbízá- tás és feladatvégrehajtás' le­het pl. fegyelmi vizsgálat le­bonyolítása, feladatterv vagy intézkedési terv kidolgozása, egyéb vizsgálatok. tanulmá­nyok elkészítése. Nagyobb alapszervezetekben viszont jó az a gyakorlat, hogy a párt- megbízatásokat — a pártve­zetőség javaslata az alapszer­vezet előtt álló feladat alap­ján —, a pártcsoportok jelle­gének megfelelően maguk a pártcsoportok jelölik ki. E megbízatások kijelölése, a fel­adat meghatározása azonban nem térhet el az alapszerve­zet előtt álló feladatok, célok megvalósításától. Ez a mód­szer lehetővé teszi a pártmeg- bízatások teljesítésének szinte naponkénti ellenőrzését és se­gítését. A pártmegbízatások helyes, körültekintő kijelölése egyma­gában azonban nem elég. A párt vezetőségnek, a pártcso­portnak és taggyűlésnek fi­gyelemmel kell kísérni a fel­adat végrehajtását is. A párt­megbízatások teljesítése ellen­őrzésének másik módja — és igen fontos eleme — a pártta­gok beszámoltatása pártmeg­bízatása teljesítéséről. A SZERVEZETI SZABÁLY­ZATBAN rögzített kötelessé­gek, a kijelölt pártmegbízatá­sok teljesítése során minden párttagnak arra kell töreked­ni, hogy tudása, tehetsége leg­javát adva tegyen eleget vál­lalt kötelességeinek. Az alapszervezet eredmé­nyes munkájának kulcskérdé­se, hogy a párttagok milyen részt vállalnak az általános tevékenységből, hogyan tesz­nek eleget a pártmegbízatá­soknak, a párttagságból ered® kötelezettségeknek. Ezért az alapszervezeti pártmunka, az egyének tevékenysége és a pártmegbízatások rendszere. igen fontos szerepet tölt be a párt életében. A pártmegbíza­tások lényege éppen ezért ab­ban van, hogy e rendszerben biztosítja az állandó aktív te­vékenységet, mozgósítja a párttagságot a feladatok vég­rehajtására. A pártmegbízatá­sok rendszere, a pártmegbíza­tások teljesítése azért is nagy jelentőségű, mert: minden párttag számára biztosítja a feltételeket a szervezeti sza­bályzatban rögzített jogok és kötelességek gyakorlására, a pártmunkában való aktív rész­vételre. A pártmunkában va­ló részvétel pedig erősíti a párt szervezeti és cselekvési egységét; szervezett egységes cselekvés nélkül lehetetlen lenne a bonyolult, sokrétű feladat végrehajtása. Segíti a párttagság politikai, ideoló­giai, erkölcsi nevelését, erősíti a pártfegyelmet. Biztosítja a kommunista erkölcs normái­nak érvényesülését, a. tagság példamutatását. Érvényre jut­tatja az elmélet és a gyakorlat egységét. Piszter István, az MSZMP Pest megyei bizottságának munkatársa gálatainak programját. A négy esztendőre szóló munkaterv le­hetővé teszi a hivatal és az ér­dekelt minisztériumok taná­csoknál végzett ellenőrzéseinek jobb összehangolását, a ta­pasztalatok megfelelőbb hasz­nosítását. A bizottság végeze­tül meghatározta a megyei ta­nácselnöki értekezletek idei programját, ügyelve arra, hogy a minisztériumok és a megyei végrehajtó bizottságok által egyaránt fontosnak, időszerű­nek tartott témák kerüljenek a tanácselnöki eszmecserék napirendjére. Munkaterv - négy esztendőre illést tartott a tanácsi koordinációs bizottság Dőrmőg a választó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom