Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-10 / 58. szám
MSf Mfcm k/űrtap 1973. MÁRCIUS 10.. SZOMBAT ÉRDEKLŐDÉSI KÖRÖK Eredményes kísérlet Ősztől tizerihat megyei középiskolában átszervezik a KISZ-t A KISZ központi bizottsága intéző bizottságának határozata alapján 1970. szeptemberében az ország 53 középiskolájában és szakmunkásképző intézetében — ebből kettő Pest megyei — kétéves kísérletet kezdtek, amely a KISZ- tevékenység továbbfejlesztésének módjait kutatta. A cél az volt, hogy a tanintézeti KISZ-szervezetek kommunista jellegét, tartalmi tevékenységét erősítsék, a közösségi és az eszmei-politikai nevelőmunka hatékonyságát növeljék. A kétéves kísérlet lezárult. Á tapasztalatokat ifjúsági vezetők, pedagógusok összegezték és ennek alapján született meg a döntés: a középfokú tanintézetekben átszervezi!^ a KISZ-szervezeteket. Pest megyében ebben a tanévben 16 középiskolában vezetik be az új szervezeti formát, 1974 szeptemberéig pedig valamennyi középiskolában. A szakmunkásképző intézetekben ma még nem kötelező a KISZ-szervezet átalakítása, de a lehetőségek náluk is megvannak erre. Amikor a kísérlet tapasztalatait a KISZ központi bizottsága középiskolai és szakmunkástanuló tanácsa összegezte, elsősorban azt vizsgálta, hogy az 53 KlSZ-szer- vezetben erősödött-e a politikai jelleg, és — az iskolatípusoknak, az életkori sajátosságoknak megfelelően — differenciáltabbá vált-e a szervezeti tevékenység. A részletes eredményeket ezekben a napokban ismerteti a KISZ Pest megyei bizottsága az illetékesekkel: az iskolák igazgatóival, párttitkáraival, pártösszekötő tanáraival és a KISZ-titkárokkal. Csak az osztályközösség? Szentgyö.rgyvári Istvánt, a KISZ Pest megyei bizottságának munkatársát arra kértük, foglalja össze a kísérlet eredményeit, az új szervezeti forma lényegét. — A kísérlet alapelveinek meghatározásakor döntő kérdés volt, hogy pedagógiai és mozgalmi szempontból indokolt-e az osztályközösségek mellett újabb szervezeti kereteket teremteni. A KISZ-mun- ka indokolta a vegyes életkorú alapszervezetek szervezését, hiszen a hagyományos — osztályközösségekre épülő — alapszervezetekben a módszerek többnyire azonosak voltak az oktató-nevelő munka módszereivel: a mozgalmi munka sajátosságai, módszerei háttérbe szorultak. Már a kísérlet megkezdése előtt élesen összecsaptak a pedagógiai érvek és ellenérvek, s a vélemények a két év során továbbra is megoszlottak. Sokan úgy vélték, hogy az iskolában az egyetlen lehetséges és természetes közösségformáló szervezeti egység az osztály. Mások attól tartottak, hogy a vegyes életkorú alapszervezétek létrejöttével az osztályközösségek felbomlanak. Arról van szó ugyanis, hogy a kísérlet során vegyes életkorú alapszervezetek alakultak ki, ezenkívül létrejöttek az osztály-diákbizottságok, továbbá az úgynevezett érdeklődési körök, és a KISZ-munka irányítását végző iskolai KISZ- vezetőségek. Az átszervezés alapvető feltétele az, hogy akcióprogram- tervezetek alapján a KISZ- tagok maguk választhassák meg, melyik alapszervezethez kívánnak tartozni. Az így kialakuló vegyes életkorú KISZ-alapszervezetek elsődleges feladata a politizálás, a kommunista nevelés és a szervezeti élettel kapcsolatos kérdések rendezése. — A sajtóban több ízben olvashattunk a kísérlet lényegéről és nem egyszer különböző értelmezéssel találkozhattunk. Nem tisztázott például, hogy az alapszervezeteit azonosak-e az érdeklődési körökkel? — Téves felfogás eredményezte annak a szemléletnek az elterjedését, hogy a KISZ- alapszervezetek az érdeklődési körök megoszlása szerint szerveződnek. Az érdeklődési körök függetlenül működnek az alapsaervezetektől, tagjai bármelyik alapszerveaetbez tartozhatnak. Különbséget kell még tenni a .szakkörök és az érdeklődési körök között is. A szakkör mindig egyetlen ^tantárgyra épül, az érdeklődési körök pedig szélesebb, általánosabb témákat érintenek. Vezetési gyakorlattal — Milyen előnyökkel jár az új szervezeti jorma bevezetése? — A hagyományos KISZ- szervezetekre az a jellemző, hogy az osztály-alapszerveze- tek egymástól elszigetelődtek. Az új szervezeti formák feloldották az elszigeteltséget A különböző évfolyamokhoz, osztályokhoz tartozó fiatalok az alapszervezetekben és az érdeklődési körökben kapcsolatba kerültek egymással, megismerték egymást, ezáltal az iskola közössége megerősödött. Az új szervezeti felépítésben az osztályközösségek tevékenysége is tisztázódott: tevékenységük fő iránya a tanulás segítése. A közös szabadidős programok is a tanuláshoz kapcsolódnak. — Az új szervezeti forma nagy előnye, hogy __ csaknem háromszorosára nőtt az állandó megbízatással rendelkezők és a választott tisztségviselő diákok száma. Természetesen ez azzal jár, hogy vezetési gyakorlatra háromszor annyi KISZ-tag tehet szert, mint korábban. A kísérlet során az alapszervezeti munkában gyakran egyes akciók irányítását olyan KISZ- tagokra bízták, akik nem rendelkeztek állandó megbízatással, illetve funkcióval. A megbízatások minőségi és mennyiségi javulása, a megbízatásak skálájának szélesedése feltétlenül azzal jár, hogy olyan fiatalok is bekapcsolódhatnak a mozgalmi munkába, akik eddig háttérbe szorultak, mert nem érezték azt, hogy az ő munkájukra is számít a közösség. Ezeknek a KISZ-tagoknak eddig nem volt olyan sikerélményük, amely igazolta volna, hogy egy-egy feladat végrehajtására, sőt irányítására is képesek. Tavasszal megkezdődik — Milyen konkrét feladatok várnak az elkövetkezendő I napokban azoknak az isko- 1 Iáknak a KISZ-vezetőire, amelyek az első lépcsőben, j tehát a tanév végéig átállnak I az új szervezeti formára. — Mindenekelőtt az isko- ! lai előkészítő bizottságot kell j létrehozni, majd a tanúlóif- I júság előtt ismertetni kell a2 j új szervezeti forma lényegét, I az ezzel kapcsolatos követel- I menyeket A tavasszal esedé- | kés vezetőségválasztáson már I megválasztják az új, vegyes életkorú alapszervezetek vezetőségét, de a hagyományos alapszervezeti vezetőségek a tanév végéig ellátják korábbi funkciójukat Az új alap- szervezeti vezetőség tagjainak a feladata, hogy alapszervezeti programjavaslatokat készítsenek, amelyek alapján a KISZ-tagok jelentkezhetnek az új alapszerv ezetbe. A nyári szünet folyamán a tanintézeti KISZ-veze tőknek egyhetes vezetőképző tanfolyamét rendezünk. Itt majd olyan részletkérdésekre, módszertani problémákra is kitérünk, amelyekről ez ideig nem esett szó. 1973 őszén tehát 16 Pest megyei középiskolában már új szervezeti keretben működik az ifjúsági szervezet. Nem lesz könnyű az átállás, de számítunk a pedagógusok támogatására, segítőkészségére. A. É. Az első részleg: Szabolcs-Szafmár Októberben nyit a szentendrei skanzen Sajtótájékoztató a múzeumokról Tegnap délelőtt Cönyei Antal, a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztályának vezetője a Magyar Sajtó Házában tájékoztatta az újságírókat a múzeum 1972. évi eredményeiről, valamint az idei esztendő várható múzeumi eseményeiről, jelentősebb kiállításairól. 7 881000 látogató Bevezetőjében elmondotta, hogy az ország múzeumait az elmúlt esztendőben 420 000-rel többen látogatták, mint 'egy évvel korábban. Az ország 188 múzemának 1046 kiállítását összesen 7 881 000 érdeklődő tekintette meg, ebből több mint ötmillióan a vidéki múzeumokat keresték fel. Több, jelentős évfordulóhoz kapcsolódó kiállítást rendeztek ez idő alatt, a többi között a Dózsa György-, a Janus Pannonius-, a Petőfi Sándor-, a Dobó István- és a Gárdonyi Géza-jubileum kapcsán. Három új múzeum kezdte meg működését az elmúlt esztendőben: Verőcén a Gór ka Kerámia Múzeum, Marcaliban a Helytörténeti, Keszthelyen pedig a Georgikon múzeum. Ezeken kívül több múzeumban történtek alapvető változások: így például az új épületszárny felépültével a szentendrei Fe- renczy Múzeum a Ferenczy család múzeumává lépett elő, ahol Ferenczv Károly, Valér, Béni és Noémi műveivel ismerkedhetnek meg a látogatók. Új szerzemények 216 000 új tárggyal gyarapodtak az elmúlt esztendőben az ország múzeumai. A Szépművészeti Múzeum Chagall-képet vásárolt, a Nemzeti Múzeum > komplett salgótarjáni bányászlakószobát. A Petőfi Irodalmi Múzeum megvette Rippl Rónai József Csinszka portréját, valamint Áprily Lajos hagyatékát. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum egy teljesen felszerelt budaörsi vegyeskereskedést, amelynek érdekessége, hogy nem csupán berendezési tárgyai eredetiek, hanem az üzletben egykor kapható áruk is. Pest megye Kovács Margit, Pécs városa pedig Cjádor István életművét vásárolta meg. A Munkásmozgalmi Múzeum sok értékes, a Tanácsköztársaság idejéből való dokumentummal gazdagodott. Költözik a Galéria — 1973 a jelentős fejlődés esztendejének ígérkezik — mondotta a továbbiakban Gö- nyei Antal — Befejezés előtt áll a Magyar Nemzeti Galéria új épülete a budavári Palotában. Az építők egy évvél a határidő előtt készítették el azt az épülettömböt, ahová még ebben a hónapban megkezdi költözését a Nemzeti Galéria egy részlege. A költözködés második szakaszára ősszel, míg a harmadikra a jövő év tavaszán kerül sor. Közben átveszik a Szépművészeti Múzeumtól a régi magyar képtár Fővárosi színházi esték Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról Pályázati felhívás A Magyar Történelmi Társulat hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára a társadalomtörténeti kutató- és feldolgozó munka elősegítésére és fejlesztésére pályázatot hirdet a Magyar Tudományos Akadémia, a Művelődésügyi Minisztérium, a Hazafias Népfront, valamint az MSZMP KB Párttörténeti Intézete által felajánlott pályád! jakra. A pályamunkák témája egy magyarországi település (megye, járás, község, város vagy városrész) társadalmi tagozódásának, illetve társadalmi fejlődésének története vagy e fejlődés egy pontosan körülhatárolható fejezete, különös tekintettel az ott élő munkásosztály kialakulásának, struktúrájának, életmódjának, társadalmi tudata fejlődésének ábrázolására. A pályázaton mindenki részt vehet. Pályázni lehet minden, a pályázat kiírása után megjelent vagy kiadatlan, egyéni vagy kollektív, új tudományos eredményeket felmutató, összegező monográfiával, történelmi tanulmánnyal, tanulmánygyűjteménnyel, a témára vonatkozó historiográfiai feldolgozással vagy annotált bibliográfiával. I. díj 13 OOO Ft (1 db) II. díj 8 OOO Ft (3 db) HL díj 4 000 Ft (5 db) A pályamunkákat a Magyar Történelmi Társulat által alakított bíráló bizottságok értékelik. A pályázatot kiíró szervek a kiemelkedő pályamunkák megjelentetését elősegítik. A pályaműveket 1974. szeptember 15-ig kell beküldeni a Magyar Történelmi Társulat címére (Budapest, 1014, Úri u. 51—53.). Eredményhirdetés: 1975. március 21. A részletes pályázati feltételekről és a téma kutatásának helyzetéről szóló útmutató 1973. május 1- től levélben vagy személyesen a Magyar Történelmi Társulatnál igényelhető. KEZDJÜK A BEMUTATÓ legfontosabb — és legmeglepőbb — tanulságával: a Képzelt riport egy amerikai pop- fesztiválról című Déry Tibor- mű színpadi változatával a Vígszínházban megszületett az első magyar beat-musical. A műfaj különböző nagysikerű külföldi példákból közismert. A Hair, vagy a Jesus Christ Superstar távoli hatása a Vígszínház produkciójának egyik-másik mozzanatában (nem utolsó sorban a zenében) is érezhető, de ez talán csak a bennfentesek számára tűnik fel. A nézők túlnyomó többségét nem a szinte elkerülhetetlen, bár igen finom áthallások ragadják meg ebben az előadásban, hanem az a megrázó, elgondolkodtató, mélységesen humanista írói üzenet, amely- lyel Déry művészi alapanyaga sugározza át a produkciót. A kisregény — legalábbis első rétegében — korunk betegségéről, a magányról, az élesztett emberi kapcsolatokról szól. Főhősei, József és Eszter, a két magyar disszidens, egy számukra idegen társadalom útvesztőiben keresik önmagukat, egymást, és egyben a megnyugvást, a teljesebb emberi élet lehetőségét. Szeretik egymást, mégsem bírják ki egymás mellett, s valamiféle feloldódást, megoldást, megváltást remélve mennek egy nagy pop-fesztiválra; nem együtt, de mégis találkoznak, s itt teljesül be egy tragikus eseményekkel terhes tömegőrület nagy drámája közepette, az ő egyéni tragédiájuk is. Déry azonban sokkal mélyebbre is ás. Nemcsak a magány aggasztja, hanem a minduntalan, újra meg újra felbukkanó agresszív ösztönök, a fasisztoid erőszak-megnyilvánulások, a közöny ezzel szemben, s az az önpusztítás, amelybe önmaga keresésének ürügyén egy egész nemzedék veti bel? magát. Déry könyve az értelmes emberi élet utáni vá* gyat kiáltja világgá, s alapvető bizakodása sem fedheti el mármár kétségbeesett aggodalmát: mi lesz a világgal, mi lesz a fiatal nemzedékkel, ha ez így megy tovább? Az, hogy a könyv egy amerikai pop-fesztivál eseményeit használja fel keretül (az 1969-es hírhedt woodstocki fesztiválról szóló híradások adták a regény alapötletét), távolról sem jelenti, hogy Déry csak az amerikai fiatalokra érvényes gondolatokat mond ki. AMI EBBŐL, a kis terjedelme ellenére is rendkívül gazdag írásból a színpad más műfajára átírható volt, szinte maradéktalanul megvalósult Pós Sándor dramatizálásában. A regény főbb alakjai, az események főbb szálai mind átkerülték az előadásba, a szövegek szinte szóról szóra Déry szövegei —, mégsem lehetne az előadásnak olyan átütő sikere, ha nem szőné át meg át a zene, a dalok, a táncbetétek. Egészen kiválóan találta meg az akciókból kibomló és további akciókat hordozó színpadi zene stílusát Presser Gábor, a Lokomotív GT együttes zeneszerzője, és magyar zenés színpadon csak a legritkább esetben hallható költőiségű dalszövegekkel íveli át a Dérv- mondatok közti űröket Adajnis Anna. Versei — nyugodtan nevezhetjük így — gyakran többet mondanak, mint a prózai dialógusok, mert míg azok javarészt informatív tartalmat hordoznak, néha monológgá formálódnak, vagy szikrázó, de ismét csak közlő jellegű vitákat eredményeznek, addig o versszövegek a lélek mélyén lejátszódó belső drámákat, a „mögöttest” vetítik ki, mintegy folytatva a szereplők fennhangon elmondott szavait. A KITŰNŐ IRÓI-SZÖVEG- ÍRÓI-ZENEI ANYAGBÓL, szép előadást rendezett a fiatal Marton László. Színpadán egyenlő erővel jelenik meg a szó, az ének, a tánc, a csoportok mozgatása, s már ez önmagában is megragadó élményt nyújt. De arra is ügyelt, hogy a Déry-mű kettősségét, a nagy drámán belül lejátszódó egyéni drámákat is felépítse. A tömegből, amely Montánába gyűlt, hogy meghallgassa Mick Jaggert és a Rolling Stones együttest, kitűnő ritmusérzékkel emeli ki az adott pillanatban az egyé- nített arcú szereplőket, majd süllyeszti őket vissza a tömegbe. Ez a folytonos mozgás, amely mégsem vezet el sehová, adja a játék alapképletét. Jól bánik Marton a fénnyel is. Dramaturgiai szerepet kap egy-egy fénycsóva, egy szín, egy zseblámpa. Igen sikerült a songok rendezői megformálása is, pedig itt volt talán a legnagyobb veszély; könnyen puszta előadói teljesítménnyé szürkülhettek volna a fontos dramaturgiai funkciót hordozó dalok. A színlap a Vígszínház teljes fiatal színészgárdáját felsorakoztatja, sőt még jónéhány vendégművész és főiskolás is besegít” a népes darabba. Ebből nemcsak az következik, hogy a színházban nagyon sok a fiatal tehetség' (ezt eddig is tudtuk), hanem az is, hogy az előadás hangvétele egészen más, mint amit színpadjainkon általában megszoktunk. Nehéz kiemelni a jók közül a legjobbakat, de a két főszereplőt, Tahi Tóth Lászlót és a vendégként fellépő Almási Évát mindenképp elsőnek kell említeni. Balázs Péter, Ernyei Béla, Kovács István, Kern András, Szegedi Erika, Nagy Gábor, Kőltai Róbert, Béres Ilona, Oszt er Sándor — mind igen jó alakítást nyújtanak, örömmel kell látnunk, hogy éppoly jól mozognak, mint amilyen íiitűnően énekelnek. BAR VALÓSZÍNŰ, hogy az előadás nézőinek zöme — a téma, de a közreműködő Lokomotív GT együttes miatt is — a fiatal korosztályból kerül majd ki, a Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról mégsem csak a tizen- és huszonéveseknek szól. Mindenkinek, aki aggódik az emberért, félti a tiszta érzéseket és kapcsolatokat. Takács István A belső munkák is befejezésükhöz közelednek a Magyar Nemzeti Galériában. teljes anyagát is. A tervek szerint 1975 májusában nyílik majd meg a budavári Palotában a Magyar Nemzeti Galéria, Az is eldőlt, hogy mi lesz a sorsa a Galéria jelenlegi épületének: ide költözik majd a jelenleg nagyon mostoha körülmények között működő Magyar Néprajzi Múzeum. Szentendre — múzeumváros — Több új múzeum alapítására, illetve építésének elkezdésére kerül sor ebben az esz. tendőben — ismertette az idei év további terveit a múzeumi főosztály vezetője. — Szentendre , egyre inkább múzeumi várossá lép elő. Itt nyílik meg még az idén a Kovács Margit Kerámiamúzeum. Tervezik, hogy a város főterén több műemlékházat megvásárolnak múzeumi célokra. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum első részlegének megnyitására is még az idén, októberben, a múzeumi hónap kertében kerül sor, amely a Szabolcs-Szatmár tájegységgel ismerteti majd meg az érdeklődőket. Az arányokait illetően: ennek az egy tájegységnek a bemutatójára akkora területen kerül sor, mint amekkora helyet foglal a Göcseji Falumúzeum. S még egy Pest megyei változás: sikeresnek bizonyult az a tervpályázat, amelyet Viseg- rád és Esztergom múzeumi rekonstrukciójára hirdettek. Ennek eredményeként még az idén hozzákezdenek a visegrádi műmeléki együttes rekonstrukciójához és az új múzeum építéséhez. Természetesen nemcsak Pest megye gazdagodik új múzeumokkal az idén. Pécsett Uitz Béla, Nagycenken Széchenyi, Badacsonyban Egry József emlékmúzeum nyílik. Tatán, az Öregmalomban Nemzetiségi Néprajzi Múzeum, Kecskeméten, a Gólyásházban a Naív művészek Múzeuma. Kiállítások Több jelentős kiállítást rendeznek az idén az ország múzeumaiban. A Szépművészeti Múzeumban kerül sor a leningrádi Ermitázs olasz anyagának, a régi orosz művészetnek, valamint a XX. századi oiasz festőművészeknek a kiállítására. A Magyar Nemzeti Múzeumban Ciprus kincseit, etióp nép- művészeti tárgyakat és török kerámiákat mutatnak be. Az Iparmüvészti Múzeumban a pravoszláv művészet színeja- vát láthatják majd az érdeklődők, amelynek többsége Szentendréről kerül a tárlatra. A visegrádi Salamon-torony- ban Udvari élet a XVI. században címmel nyílik kiállítás. A Művelődésügyi Minisztérium új rendelkezése értelmében — fejezte be az újságírók tájékoztatását Gönyei Antal — április elsejétől a tanulók, az általános iskolásoktól az egyetemi ifjúságig bezárólag, a hét minden napján ingyen látogathatják akár csoportosan, akár egyénileg az országos múzeumokat. Prukner Pál 1
