Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-28 / 49. szám
\ «af MtCYE I K^tírlap 1973- FEBRUÁR 28., SZERDA A Életünk minősége Rádiós beszélgetés Gödöllőn A TIT és a Magyar Rádió közös műsorának második részét hétfőn Gödöllőről közvetítették. Az Életünk minősége sorozatban ezúttal a mai magyarországi életmódról beszélgettek a „konferencia” résztvevőd: dr. Eke Károly, a szerkesztő-műsorvezető, s a vendégek — Lázár György munkaügyi miniszter, Borsos Miklós szobrászművész, dr. Pethő György, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora, Lengyel Zsuzsa, az egyetem filozófiád és tudományos szocializmus tanszékének vezetője, Hortobágyi Tibor egyetemi tanár, a TIT biológiai választmányának elnöke. A vitába bekapcsolódtak az egyetem hallgatói is, jelen voltak Pest megyei értelmiségiek, tsz-vezetők és részleteket hallhattunk az előző, debreceni , adás után irt levelekből is. Lengyel Zsuzsa arról szélt elsőként, hogy az mód meghatározása hiányzik, s a műsor is csak egy-egy részletét közelítheti meg, felsorolhatja azokat a tényezőket, amelyek együttesen kialakítják az életmódot: az anyagi javak kínálta lehetőségek mellett a társadalmi, politikai tevékenységet. Hangsúlyozta, hogy az adottságokat az emberi tevékenység egészíti ki — végül is az ember dönt arról; hogyan él lehetőségeivel, mire használja azokat. Borsos Miklós a művész problémájáról beszélt, és művészien fogalmazott: az emberek megfeledkeznek az időről. Arról, hogy az ember elsőrendű „feladata”, hogy teljessé tegye véges életét. A műsor talán legemlékezetesebb, legmélyebb gondolatsora az „egyetlen és egyszeri” emberi élet „kihasználására” figyelmeztetett. S közvetve arra is, hogy az ember előrelátó, tervező lény, de mindenkor a jelenben kell élnie, hogy a jelenidejét nem po- csókolhatja el, nem árulhatja el semmiféle illúzióért, em- e et~ beridegen, élettelen szimbólumokért. A nevelésinek nemcsak az anyagi dolgokkal kellene foglalkoznia — Idézte .a műsor Pablo Casals gondolatát MÁRCIUS 1-TOL 7-IG (A filmszínház a Kossuth Művelődési SZABADSÁG Központban tartja előadásait) 1: A sah táncosnője 2—4: Föltámadott a tenger 5-6: A kegyelet pillanata 7: A bosszúállók újabb kalandjai NAGYKŐRÖS #-2: Joe Hill balladája 3: Nincs jobb a rossz időnél 4: Két élet egy halálért 5-7: Föltá madott a tenger GÖDÖLLŐ 1: Egy év kilenc napja 2-4: Napraforgó 5-7: A fekete former SZENTENDRE 1: Ballada a katonáról 2-4: A fekete farmer 5r-6: Hé, barátom, itt van Sabata 7: Kutyák és emberek ABONY 1-2: A kegyelet pillanata 3-4: Egy bolond Párizsban* 5: Betyárok bosszúja 6: Kapaszkodj a fellegekbe 1—II. BUDAKESZI • (A filmszínház a Művelődési Házban tartja előadásait) 3-4: Sacco és Vanzetti BUDAÖRS 1—4: Az atamán halála 1—II. 5-7: Napráforgó DUNAKESZI, • VÖRÖS CSILLAG 1-2: Kezed melegével 3-4: Nápolyt látni és... 5—6: Malomkő ÉRD 3-5: A halál 50 órája 1—II. 7—8: Halhatatlan légiós FŐT 1—2: Nápolyt látni és... 3-4: Kezed melegével 5-6: Tombol a hold GYAL 2-3: Átutazóban Moszkvában 4-5: Charly KISTARCSA 1-2: Búcsúzz a tegnaptól 3-4 Kecskeszarv** 5—6: Boirány az operában MONOR 1-2: Uraim, megöltem Einsteint 3—4: Oleszja 5-6: A nagy mesemondó titka NAGYKATA 1-4: Fekete tollú fehér madár 5-7: A vőlegény nyolckor érkezik PILISVÖRÖSVAR 2—4: Fekete város 1—II. 5-7: Joe Hill oailadaja POMAZ 1-2: Csárdáskirálynö 3-4: Öljétek meg a fekete bárányt 5—6: Az „Ángyai' elrablása RÁCKEVE 2: Egy év kilenc napja 3—4: Petőfi ’73 5-7: Búcsúzz a tegnaptól SZIGETSZENTMIKLOS 1-2: Maigret felügyeló csapdája 3-4: A sah táncosnője 5-6: Az ördög fogadója VECSÉS 1: Kapaszkodj a fellegekbe 1—II. 2-4; Botrány az. operában 5—7: Emberrablás magyar módra *Csak 16 éven felülieknek! "Csak 18 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIUZEMI VÁLLALAT Lázár György ellenezte az anyaga és a szellemi javak szembeállítását, s megismételte, hogy az anyagi javakkal gazdálkodó emberen múlik, megelégszik-e a „gyomor örömeivel” vagy igényei másfelé is eljuttatják. Lehetőségeket kell biztositani — minél. szélesebb rétegeknek —, anyagi lehetőségeket és szellemieket egyaránt mert egyik vagy másik hiánya csorbítja, visszaszorítja az ember egész életmódját. A magasabb rendű életmód megteremtésének fontos követelménye a feladatok biztosítása — hallottam örömmel a következtetést. Az életmódról folytatott vita szinte rövidnek, erősen visszafogottnak tűnt, hiszen annyiféle út, töprengeni való kínálkozott még. A gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárai és hallgatói szeretettel és lelkesen biztosítottak „otthont”, teremtettek helyszínt, légkört a beszélgetés számára. Holnap, csütörtökön 9 órakor a Kössuth-adó újból sugározza e műsort A folytatásra — az Életünk minősége sorozat harmadik adására — két hét múlva kerül sor: Pécsett beszélgetnek njajd Státusszimbólumok ma címmel. Levendel Júla Ki volt Csokonai? A „Perbefogott diák” a Bartók Színházban Gyermekszínház, a Bartók Színház az ország egyetlen színháza, amely kizárólag a gyerekeknek játszik. Háromtól tizenhatig. Esetleg 18-ig. Esetleg 48-ig. Mert sok szülő elkíséri gyermekét az előadásra. Ha a gyerek nem iskolai csoportos látogatásra megy — tanárok, főleg tanárnők kíséretében — akkor az anyuka, de feltűnően sokszor az apuka van vele, s a nézőtéren ő is úgy reagál, mint a gyerekek. Most kétszáz év okán vagyunk színházban. November 17-én lesz kétszáz éve, hogy megszületett Csokonai Vitéz Mihály. A kerek évforduló tehát indokolja, hogy az alig több, mint 31 évesen, a nagyon korán lezárult életet közelebbről megszemléljük. És indokolja a költő irodalomtörténeti szerepe, jelentősége is. Per a színpadon. Kárpáthy Gyula Csokonai ügyét egy perrel kívánja szolgálni. A Bartók Színházban bemutatott darabjának műfajmegjelölése: Költői igazságszolgáltatás két tárgyalásban. Csokonai debreceni perét fölhasználva, a halhatatlanságot jelképező Árkádia bíróságát bízza most meg a Rézfúvósok Ebben a tanévben alakult meg Sólyom András tanár vezetésével a ceglédi Erkel Ferenc állami zeneiskolában a rézfúvós zenekar. A 10—17 éves fiúkból álló kis együttes valószínűleg az év végén már a közönség előtt is bemutatkozik. Gárdos Katalin felvétele szerző, hogy Csokonait élő alakként lopja be az iskolás nézők tudatába. S ha már per, ennek megvannak a szabályai, kellékei. Kell egy bíró, egy védő, egy vádló és természetesen a vádlott, illetve a Vádlott, aki nem más, mint az oly hányatott életű és oly korán meghalt Csokonai. Természetesen peranyag is kell: életrajzi, irodalomtörténeti adatok, versek, levelek, baráti visszaemlékezések — és tanúságtételre szólíthatok a költő által megírt alakok is. A zene dicsérete, a versekhez a Korong-együttes szerezte a zenét. Tagjai: Csuha Lajos, Dancsák Gyula és Mik- lóska Lajos, mint diákok is részt vesznek az előadásban, s vagy ők, vagy a szereplők, vagy ■ együttesen éneklik a Csokonai-számokat, illetve a Miklós Tibor által írt, Csokonai ihletésű dalokat. Ilyenkor a sustorgó nézőtér elcsendese- sedik. Aztán ütemesen tapsolni kezdenek a gyerekek. Ezt a felnőtt eleinte nem érti — s ha nem is tapsol bele, de belelkesedik. És döbbenetes felfedezés részese: egyes, már diákkorában kissé unalmasnak tartott szövegek, „iskolai szövegek” immár archaikusán szép szövegként elevenednek meg; az ember szívesen hallgatja, akár a régi virágénekeket, népdalokat. A forma gondjai. A bírósági tárgyalás: drámanyersanyag. Csokonai esetében azonban úgy éreztem, hogy a vállalt tárgyalási forma sokszor megakasztotta azt a sodrást, azt a keménységet, azt a feszültséget, amelyet a tárgyalás önmagában megteremthetne. Mi ennek az oka? Néhol . túl direktnek. túl adatközlőnek kell lennie a védő vagy ügyész szövegének. Néha saját szerepük törvényei szerint olyan részletkérdéseknek tulajdonítanak nagy jelentőséget, amelyek egyébként egy-égy mondattal, utalással elintézhetőek lennének. A forma előnyei Gyerekekkel zsúfolt nézőtér, megelevenített irodalomtörténet — hogy lehet így feszültséget teremteni és fenntartani? Hiszen ezek a gyerekek mesékhez vagy olyan „felnőttmesékhez” szoktak, mint a Koldus és királyfi. Ám a tárgyalási forma széttördeli az információkat, s a vita adataivá válnak olyan adatok is, amelyeket csak közölni lehetne. A gondolati csomópontok sokszor feszültségi csomópontokként vannak jelen, s ez élménnyé teszi a gyerekeknek is a gondolatot. A tanúskodó Csokonai-alakok szerepük, figurájuk olyan jellemzőit is felvillantják, amelyek élőek és érdekesek, s amelyeket még jó tanár interpretálásában is nehezen értenének meg, nehezen tennének élményükké a gyerekek. Végül is a tárgyalásos forma sok gátat vetett önmagának, de a Csokonai-darab — a zenével együtt, s pontos tárgyismerettel, kellő színpadi érzékkel papírra vetve — jó gyermekszínházi darab lett. AZ ClÖädäS. Babarczy László, a rendező^ a darabra támaszkodva, s a darab értékeit hangsúlyozva, olyan előadást Igyekezett teremteni, ame'.y Csokonait mindenképp élő alakká teszi. A mondat paradoxonét gyorsan feloldjuk: olyan élő alakká, amely nemcsak az előadás folyamán élő Csokonai, hanem további élményként és tananyagként is élő, szenvedő, nekibuzduló és elkeseredő ember, aki túllát az iskola falain, befogadja mindazt a haladó — és akkor főleg a forradalmas Franciaországból jövő — gondolatot, amely a haza jobbítására szolgálhat. Szinte Gábor lényeget láttató jelmezei és egyszerű díszlete megfelelő játéklehetőségeket teremtenek. Blaskó Péter rokonszenves vádlott, azaz rokonszenves és mai Csokonai. Barátja, társa, Misi, Muszte Anna megformálásában, ugyancsak kedves és rokonszenves. Jó volt a bírósági hármas: Both Béla elnöke, Benedek Miklós ügyésze és Kovács István védője. A nagyszámú mellékszereplő közül Bálint Györgyöt, Kazinczy Ferenc megformáló]át, Szécsi Vilmát és Bíró Józsefet (Kamyóné, Karnyó), Cserhalmi Annát, mint Dorottyát, és Kádár Flórát, mint Csokonai anyját kell kiemelni. Ki ma Csokonai? a diák megismeri őt az általános iskolában és a középiskolában, megtanulja, letudja, s mint irodalomtörténeti jelenséget elismeri — aztán később, felnőttfejjél, költészete mind több ízére, ember volta mind több gesztusára1 ráérez. Vagyis: a fiatalon meghalt költőből csak később válik igazi élmény. A Bartók Színház előadása ezt a folyamatot sietteti. Az élménnyé váláshoz ad segítséget. S ezért elismerés illeti. A szövetkezés tudósa Érdéi Ferenc válogatott írásai és beszédei ÜGY ELŐTTEM VAN, mintha tegnap történt volna. 1971. április 15-én egy gyönyörű tavaszi délelőttön a BMC makói gyára igazgatói szobájában körülfogtuk a súlyos műtét után lábadozó dr. Erdei Ferencet, aki jókedvűen beszélt terveiről, a közeljövőben megjelenő kis könyvecskéjéről (Néprajzi ínyesmesterség), amelyben a híres makói konyha fogásaiba avatta be az olvasót. Színek, ízek, jókedély lengte körül a disputát, de akik ott voltunk, aggódva figyeltük a nagyszerű ember beesett arcát, amelyből csak a fekete szemek ragyogtak a vitázókra. Aztán a választási nagygyűlés. Micsoda lelkierő kellett ahhoz a testi erőfeszítéshez, hogy elmondja beszédét, a programadást, és a befejező mondatokat: „Én, személy szerint vállalok ebből annyit, amennyit az előrehaladó kor és a próbára tett egészségi állapot megenged, s biztosra veszem, hogy jelölttársaim még többet vállalnak.” Sokan tudtuk ekkor, hogy, sajnos, nemigen lesz már-erő e vállaláshoz, a halálos kór ezt nem engedi. De ez a beszéd mégis annyi optimizmussal volt tele, a szeretett város — Makó — iránti rajongással, hogy mindannyiónkat meghatott. S aztán épp egy hónap, és ott álltunk a ravatalánál... MOST A KOSSUTH KÖNYVKIADÓ TISZTELEG dr. Erdei Ferenc emléke előtt, amikor válogatott írásainak és beszédeinek gyűjteményes kötetét megjelentette. E kötet utolsó írása az a választási beszéd, amelyet Makón mondott el, 1971. április 15-én. Mindenki tudja, ki volt Erdei Ferenc. Ismeri a felszabadulás előtti és az azóta eltelt évek közéleti tevékenységét. Az is közismert, hogy a hazai szövetkezeti élet kimagasló ismerője, teoretikusa és harcosa volt, élete végéig tagja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mellett működő Szövetkezetpolitikai Munkaközösségnek. Amint az előszót író Fehér Lajos mondja: „Felsorolni is hosz- szadalmas ma már azoknak a tudományágaknak á ' sorát, amelyeknek szakavatott ismerője és ezen belül azokat, melyeknek egyben művelője is volt. Erdei*. Ferencet úgy ismerjük, hogy ő az agrártudományok és főképp az agrár- ökonómia kimagasló egyénisége, szociológus, jogász, állam- igazgatási szakember, történész és különösen a településviszonyok történetének nagy hírű kutatója, a politika tudományának művelője.”« ILYEN SOKOLDALÚ EGYÉNISÉG, rendkívül gazdag élet- úfctal még hálás anyagot szolgáltat annak, aki meg akarja írni Erdei Ferenc élettörténetét. De ez a kötet, s benne a három fejezetben (A szocialista szövetkezetekért; Korszerű mezőgazdaságot; Alkotó tudományért) közreadott írások történeti és tudományos áttekintését is adják a szövetkezés gondolatának, amelyért Erdei Ferenc nem a felszabadulás óta, hanem annak előtte is harcolt. De már 1934-ben rámutatott arra, hogy „... minden szövetkezeti mozgalomnak az a lényege, hogy milyen történelmi viszonyok közepette, és kik csinálják, és milyen célt akadnak vele elérni". Tehát világosan utalt arra, hogy valódi szövetkezetek csak szocialista körülmények között lehetségesek. Jól tudta persze, hogy egy akkora társadalmi- gazdasági reform, mint az egyéni parasztság szövetkezeti útra vezetése, társadalmi megrázkódtatásokkal jár, de a jövő útja csak ez lehet. Erről világosan beszél abban az írásában, amelyben a makói Úttörő Tsz története legfőbb tanulságait összegezi. „Ez hát a történelmi lecke, vagy úgy is lehet mondani, hogy a történelmi lecke csillagos ötös megoldása. Hogy ezt a makói Ü titörő Termelőszövetkezet így teljesítette, nyilván nem bizonyíték amellett, hogy mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének első évtizedében a leghelyesebb szervezeti formákat és gazdasági módokat ajánlottuk a termelőszövetkezeteknek. De példa arra, hogy ilyen módon is fel lehet építeni a virágzó közös gazdálkodást és az emberek közötti szocialista viszonyokat.” Ez a határtalan tudományos meggyőződés és forradalmi — kommunista — hit hatja át a kötet minden írását. Ezek annak- idején ezrek és tízezrek gondolatát formálták, nagyban hozzájárultak a magyar mező- gazdaság mai eredményeihez. Ahogyan Fehér Lajos írja: „Erdei Ferencet a kis szentlőrinci ház, melyben született, a nyugtalan Maros-parti város, ahol nevelkedett, és a makói határ, ahol a példátlan munkabírás és szorgalom első leckéit tanulta: osztálytudatos küzdelmek útjára indította. Életének gazdag hagyatékából válogatott most e kötet.” E KÖNYV IS EMLÉK Erdei Ferencről, pontosabban nem emlék, hanem a cikkekben, beszédekben foglalt okos gondolatok máig, és még sokáig ható hasznos tanulságai számunkra. Rácz Lajos
