Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-28 / 49. szám

1973. FEBRUAR 28., SZERDA ‘ ___ MS ? tltCYEl cJCirlap Véradónap Tápiószecsőn Hegedűs Károlyné tudósí­tónk írja: Ismét megrendezték Tápió­szecsőn a már hagyományossá vált véradónapot — méghozzá kiemelkedő sikerrel. Amint Szauer László, a já­rás Vöröskereszt-titkára el­mondotta: ilyen sokan még soha nem jelentek meg mint ez alkalommal — összesen há- romszáztizenöten — és ennyi vért sem adtak. A gödöllői vértranszfúziós állomás dol­gozói valamivel több mint llO liter gyógyító vért szállítottak el a faluból. Az akció befejeztével, este hatkor vacsorával kedvesked­tek a donoroknak a Vöröske­reszt aktívái. Itt dr. Moór József körzeti orvos mondott köszönetét a véradóknak, t Ráckeve gondjai Kibontakozik a megoldás A társadalom szívesen segít Magyar hét Kuwaitban összesen 14 külkereskedelmi vállalat — kétszer annyi, mint négy évvel ezelőtt — vesz részt Kuwaitban a március 4-én megnyíló magyar héten. Az utóbbi években ugyanis rend­kívül dinamikusan fejlődtek a két ország közötti kereskedel­mi kapcsolatok: 1969 óta min­den évben az előző évinél egy­millió dollárral több árut ex­portáltak ebbe az országba a magyar vállalatok. A kuwaiti Hilton szállóban kiállítást rendeznek a magyar ipar sok korszerű termékéből, főként élélmiszeripari, textil­ipari, szőnyegipari, ötvösmű­vészeti cikkekből. Az eddigi előkészületek alapján számíta­ni lehet arra, hogy a kuwaiti magyar héten számos arab emirátus beruházóival, szak­értőivel is találkoznak majd a magyar üzletemberek. A ma­gyar héten Kuwaitban magyar étterem iís nyílik. Szigetbecsével együtt Rác­kevénak kilencezer lakosa van, s ebből következően a nagyközségi tanács vezetői­nek és munkatársainak éppen elég dolga-gondja van. A falugyűlések, a tanács­ülések kérő-sürgető-óhajtó visszatérő szava a kell, a kel­lene. Hiányzó milliók Tudomásul kell azonban venni, hogy csodák nincse­nek, s néhány rövid év alatt nem is lehét mindent megol­dani. Akik itt élnek, azok természetesen. türelmetlenek. Lokálpatrióta hevületükben azt szeretnék — érthető —, ha községük gyorsabban fejlődne. Emiatt nagy nyomás neheze­dik a nagyközségi tanácsra. Minden igény kielégítéséhez — szülőotthon, út, járda, ivó­víz, művelődési ház, iskola, óvoda, közvilágítás, kereske­delmi hálózatbővítés, szol­gáltatás, orvosi lakás, rende­lő — százmillió forint is kevés volna. S ennek az összegnek csak a töredékével rendelkez­nek. Tehát a legszükségeseb­bekre kell összpontosítani. A decemberi réteggyűlésen is ezt hangoztatták az üzemi munkások, a pedagógusok, a pénzügyi dolgozók, az iparo­sok, a tsz-tagok. Az első és legfontosabb fel­adat a szigetbecsei új általá­nos iskola' felépítése lenne. A régi 1971-től életveszélyes, azóta szükségtantermekben tanulnak a gyerekek. Tanul­nak? Inkább csak járnak. Ta­nulni, tanítani ilyen körül­mények között nehéz. A mű­velődési házban kaptak né­hány szobát. Ha esik, ha fúj Minden előkészület megtör­tént egy öt tantermes iskola megépítésére. A tervek elké­szültek, kivitelező is van. A hiányzó pénz megszerzése kez­detét vette. Deszkától a házig Az ÉRDÉRT vállalat és a telki Állami Erdőgazdaság kö­zös vállalkozásában született Budakeszin egy szaküzlet, ahol a lakosság a kész víkendháztól az egyszál deszkáig minden­nemű épülethez és bútorhoz szükséges faanyagot megvehet. A nemrég nyílt üzlet havi egymillió forintos forgalmat bonyo­lít le. Gábor Viktor felvétele A konzervnek van piaca EMELKEDIK A TERMELÉS A lakosság élelmiszer-ellátá­sában egyre nagyobb szerepet betöltő konzervipar idén — az előirányzat szerint — 5 szá­zalékkal növeli össztermelését. Az 1972. évihez képest több mint 10 százalékkal emelik a zöldségkon zer vgyártást, főképpen paradicsomból, zöld­borsóból és zöldbabból kerül több a feldolgozó gépsorokra. Az elmúlt évinél mintegy 50 százalékkal több paradicsom- konzervet állítanak elő. A gyü- mölcskonzervek kínálata vál­nom gyártanak többet, mert nincs elegendő bogyós gyü­mölcs, ellenben a tavalyinál csaknem kétszer több sűrített gyümölcslevet- készítenek, leg­nagyobbrészt almából. A gaz­dag tápanyagtartalmú gyü­mölcslevek exportját is fo­kozzák. A konzervipar mintegy 10 százalékkal növeli az étel­félék előállítását is. A mélyhűtőipar egy év alatt 15 százalékkal fokozza a ter­melést. Főképpen a gyorsfa­gyasztott gyümölcsből lesz na­Alig kisebb gond az óvo­dai ellátottság. Az igénylők 80 százalékát tudják csak felven­ni. Azok, akiknek gyermekei óvodába járhatnak, azok sem lehetnek elégedettek, mert az óvodák zsúfoltak, korszerűt­lenek, s ilyen körülmények között a korszerű nevelési módszereket alig lehet alkal­mazni. Ha két csoportnak úgynevezett foglalkozása van, a harmadik kénytelen sétál­ni menni, ha esik, ha fúj. Itt viszont a változásra nem­csak remény, hanem pénz is van! A IV. ötéves terv fo­lyamán felépül 100 gyerek számára az új óvoda. Igaz, konyha nélkül. Itt te­hát a konyha a „bökkenő”, mert a régi napközi konyhá­ját is át kell építeni, hiszen már többször bezárásai fe­nyegette a KÖJÁL. Ez az át­építés mintegy 2 millió fo­rintba kerül. A konyha már most képtelen korszerűen — a higiéniát is biztosítva — el­látni 600 gyereket. Nem is beszélve a leendő száz új kis óvodásróL A megoldások A tanács a feladatok jó ré­szét akkor tudja megoldani, ha elhárulnak a jogi akadá­lyai a már megtervezett üdü­lőterület felparcellázásának és értékesítésének. Ezernégy­száz 350 négyszögöles telek­ről van szó. Ez több millió fo­rintos bevételt jelentene a ta­nácsnak. A hiányzó milliókat jelentené. De milyen jogi akadályok­ról van szó? Van 30 hold jó minőségű állami tulajdont képező terület, amelyet je­lenleg a termelőszövetkezet használ. És éppen ez a terület az, amely szép fekvése, cso­dálatos környezete miatt üdülőterületnek a legjobban megfelelne. Bármennyire is jó minőségű ez a föld, a mű­velésből való kivonása nem befolyásolná döntően a szö­vetkezet jövedelmét. Min­denesetre, jogilag „rendbe- tenni” ezt az ügyet nem köny- nyű, de a megoldásnak reá­lis lehetősége van. S van még egy — ugyan­csak reális — lehetőség a gon­dok megszüntetésére, s ez a társadalmi összefogás. A rác­kevei emberek, az intézmé­nyek, a gazdaságok vezetői, mint sok helyen a megyében, itt sem zárkóznak el ez elől, sőt! Az első tapogatödzó fel­mérések, beszélgetések biza­kodásra adnak okot. Ács Jenő Óriás kávé- és teafőzőgépek Óriás kávé- és teafőzőgépek bemutatója nyílt a Műszer- és Gépipari Szövetkezetek Lö­völde téri termében. A Gép­ipari Tudományos Egyesü­let szervezésében először is­merkedhet meg a hazai kö­zönség az olasz Termorapid elnevezésű, nagy teljesítmé­nyű gépekkel. Az akár 50 li­ter feketekávé vagy tea főzé­sére alkalmas, elektromos áram melegítette speciális üstök különösen a kórházak, iskolák vagy pályaudvarok konyháin tehetnek jó szolgá­latot. A munkaerő-megtakarí­tás mellett 40 százalék kávét is meg lehet spórolni az olasz találmánnyal, s a gép csap­jából ki csurgó kávé vagy tea azonos minőségű a hagyomá­nyos módon készülttel. tozatosabb lesz, igazi dzsemből I gyohb a kínálat. • hogy ezeket a cikkeket az ÁFÉSZ a fővárosból kénytelen beszerezni, ami állandó panasz és elégedetlenség forrása. A boltokban árusított zöldségfélék nem frissek, gyenge minőségűek, alig van választék. Gyakori téma ez a tanácsülé­seken, a gondokat enyhítő megoldás azonban még nem született meg, K. M. Tízmilliós nyereség — újításokból A SZIMFI a legjobbak között A Szerszámgépipari Mű­vek — amelynek fejlesztési intézete a Halásztelken mű­ködő SZIMFI — eddig hét­szer nyerte el kiváló mun­kájával a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászla­ját. ' Eredményes működését a termelékenységi és gazda­ságossági mutatók mellett az újítómozgalom sikerei is fém­jelzik. Az elmúlt évben a vártnál is jelentősebb eredményeket produkált az újítómozgalom: több mint 10 millió forinttal járult hozzá a vállalat nye­reségéhez! A mozgalom si­kerében a legtöbb érdem a győri célgépgyár, az eszter­gomi marógép- és a székes- fehérvári köszörűgépgyár mel­lett, a SZIMFI dolgozóié: a 100 főre eső, hasznosított újí­tások száma ezekben a gyá­rakban volt a legmagasabb. agglomerációs fejlődés Lakossága tíz év alatt megháromszorozódott Pest megye egyik legjelleg­zetesebb agglomerációs telepü­lése Halásztelek. A főváros­közeli község lakóinak száma tíz év ajatt a háromszorosára: az 1963. évi kétezerről 6300-ra növekedett. A lakásépítés üteme ez­után sem hagy alább. Az OTP 1975-ig kétszázki- lencvennégy, távlatban összesen ezer lakást épít, amelyből eddig hatvanat ad­tak át. A községi tanács 20 la­kás építéséről tárgyal a Sz^r- számgépipari Művek fejlesztő- intézetével fiatal dolgozók la­kásgondjának enyhítésére. Ma­ga a község négy csökkentett igényű lakást épít szolgálati lakás céljára. Az elmúlt két évben 111 telket parcelláztak Halásztelken, s a távlati köz­ségfejlesztési terv szerint a jö­vőben is folytatják a házhe­lyek értékesítését. A telekeladásból azonban a tanácsnak kevés nyeresége származik, hiszen a közműve­sítés drága, az új parcella, új ház tulajdonosa viszont 15— 20 évig nem adózik. A népes­ség állandó gyarapodása meg újabb községfejlesztési gondo­kat teremt. Noha a község pénze az állami támogatás ré­vén minden évben a duplájá­ra nő, a kommunális problé­mák alig csökkennek. íme, az agglomeráció természetéből fa­kadó ellentmondás, amellyel a gondok: hogy a villamosítás (négy utcában nem tudták be­kapcsolni lakói a háztartási gépeket; száznál több család petróleumlámpával világít), hogy ma egy körzeti orvos lát el 7—8 ezer embert, vagy hogy a községben nincs gyógyszer- tár, magyarázhatók. De a fejlődés már a gyer­mekintézményeket tekint­Hajón és szárazföldön Háromszázharminchétezer dolgozó pihenhet az idén a szakszervezeti üdü őkben családi üdülő épül, Sopronban pedig 600 személyes gyógyüdü­lőt adnak át, amely a KPVDSZ költségein épül, s várhatóan a harmadik negyedévben készül el. A tervek szerint az idén felújítják, korszerűsítik a ga- lyatetői SZOT-üdülőt, a hajdú- szoboszlói Béke Szállót és a SZOT lillafüredi üdülőjét. A hazai szakszervezeti üdül­tetésen kívül a szocialista országokba is szervez kedvezményes uta­zásokat a SZOT. Ennek keretében a Szovjet­unióval, Csehszlovákiával, Ro­mániával és Bulgáriával Is­merkedhetnek meg turistaúton a vállalatok dolgozói, összesen hatezren. A SZOT két dunai üdülőhajójával 57 utat szer­veznék idén, egyebek között Konstancáig és Becsig. A SZOT kedvezményes üdüléseire a vállalati alapszer­vezetek javaslatai alapján vá­lasztják ki a jó munkát vég­zett dolgozókat. A beutalók elosztásánál különösen a szo­cialista brigádtagokat, a fizi­kai dolgozókat és a nagy csa­ládosokat részesítik előnyben. ve is megállapítható. Eddig 70 gyermeket befogadó óvodájukat most )"9 sze­mélyesre bŐVUiK. A második — 8 tantermes — községi iskola átadásával e tanév elején egy évek óta hú­zódó építkezést részlegesen be­fejeztek: az intézményhez tar­tozó konyha, szolgálati lakás, tornaterem és kazánház azon­ban csak a jövő tanévre épül meg. De máris megszűnt Ha­lásztelken a két műszakos ok­tatás, s az ősszel a napközi is a művelődési otthonból az is­kolába költözhetett: egyelőre a SZIMFI üzemi konyhájából szállítják önköltségi áron az ebédet az iskolába. Az újabb s újabb agglome­rációs gondok mellett agglo­merációs fejlődésről is beszél­hetünk tehát Halásztelken. Az elmúlt években 15 kilométer­nyi vízhálózatot építettek; sok társadalmi munkával tavaly — a második kategóriában — el­ső helyezést értek el a megyei községszépítési versenyben. A jövőben járdaépítésre kívánják koncentrálni a társadalmi erőket, de az iskolai szülői munkakö­zösség egy tanuszoda épí­tését is tervezi. A legutóbbi tanácsi válasz­tások idején a lakosság 68 mil­lió forint értékű beruházást igényelt Halásztelken. Ebből a községi tanács megvalósítható­nak ítélt mintegy 20 millió fo­rint értékű beruházást — eb­ből pedig az elmúlt két év alatt tizenkét és fél milliónyi érték épült meg. P. A. Érmés telefon - vidéki beszélgetésre Szétkapcsolás előtt jelez Űj rendszerű telefonkészülé­kek kísérleti gyártása kezdő­dött a Finommechanikai Vál­lalatnál. Az új, szép vonalú te­lefon folyamatos érembedobás­sal működik, és kétféle kivi­telben: helyi és helyközi be­szélgetésre egyaránt használ­ható. A telefon búgó jelzéssel figyelmezteti a beszélőt, hogy fél perc múlva megszakítja a vonalat, ha újabb pénzérmét nem dob be az automatába. A készülék a használatos összes pénzérmével működtethető, és a helyközi beszélgetésre is al­kalmas. Az új telefonkészülék soro­zatgyártását előreláthatólag jú­liusban kezdik meg. A posta ezer helyi és kétszáz helyközi beszélgetésre alkalmas készü­léket rendelt kipróbálásra. Herszon Vízre bocsátották a „Petőfit“ Február 26-án vízre bocsá­tották a Petőfi Sándor nevét viselő Diesel-motoroshajót. Mint a Pravda jelentette, ez már „a második hajó, amelyet magyar rendelésre gyártottak a Fekete-tengeri Herszonban. Az új jármű nagy vízkiszorítá- SÚ kereskedelmi szállítóhajó. I I Hamarosan kiosztják a kö­vetkező félévre szóló szakszer­vezeti üdülési beutalókat a vállalatoknál, üzemeknél. Mint a SZOT üdültetési főigazgató­ságán elmondották, idén 337 ezer dolgozó ve­het részt kedvezményes jutalomüdülésben az ország szakszervezeti üdü­lőiben, vagy utazhat külföldre kedvezményes áron. A belföl­di pihenés költségeinek 75 szá­zalékát az állam viseli, s csak kisebb hányada terheli a be­utalót kapott dolgozókat. A többféle üdülési lehetőség közül — családi, gyermek, if­júsági stb. — jelentős a SZOT- gyógy üdültetés,t amelyet eb­ben az évben 77 ezren vehet­nek igénybe; Hajdúszoboszlón, Gyulán, Hévízen, Párádon és Balatonfüreden két héten át pihenhetnek. Az arra rászorulókat pe­dig szanatóriumba utalják, ahol orvosi ellátással, gyógy­kezeléssel regenerálhatják szervezetüket. Az ország leg­szebb vidékein már meglevő SZOT-üdülőkön kívül idén Siófokon új, 200 személyes Tavaly negyvenhárommal-1 lióról 57 millióra emelkedett az Érdi Fogyasztási Szövetke- ' zet kiskereskedelmi árufor­galma. A 31 százalékos növe­kedésben jelentős szerepet játszik a nyáron megnyílt érd­parkvárosi ABC-áruház. • Az ellátási körzet hat községe kö­zül a legtöbb árut Tárnokon vásárolták, csaknem 30 millió forint értékben, a sóskútiak 15 millió forintot, az érdiek 9 millió forintot költöttek a szövetkezet boltjaiban, mind­ebből 8,5 milliót a már emlí­tett ABC-áruházban. Ez egyben arra is rávilá­gít, hogy milyen nagy szükség volt a nagyközség­ben erre a korszerű üz­letre. 1971-ben ugyanis mindössze 51 ezer forint volt Érden a szövetkezeti kiskereskedelem összes bolti forgalma. Megjegyzendő viszont, hogy a lakosság ellátásában Érden ma már az állatni kereskedele­mé a főszerep. A legnagyobb forgalmat — arányosan1 a megyei mutatók­hoz — itt is a napi élelmisze­rek teszik ki. Az érdi kenyér­gyár kenyere és péksüteménye megfelelő, tovább javult a tő­kehús és hentesáru-ellátás, bár a megrendelt 10—12 ké­szítményből csupán a felét kapják meg rendszeresen. Bővebb a választék azok­ban az üzletekben, ahová a Bentavölgye Tsá szállít húskészítményeket. Korszerűtlen a tejellátás is. A Tejipari Vállalat ugyan már üzletnyitásra leszállítja a körzet boltjaiba a tejet, azon­ban sem palackos, sem poli- pack csomagolásút nem kap­tak egész évben. Gondot jelent a zöldségfé­lék beszerzése. A nagykiterje­désű körzetben a termelőszö­vetkezetek nem foglalkoznak j kellően a zöldségtermesztéssel. Márpedig ez az oka annak. ! Eredmények mellett - gondok Negyvenhárommillióról 57 millióra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom