Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-13 / 36. szám

Mende Rövidebb ha'áridőt! Új orvosi körzet, közművesítés Tanácsülésre készülnek Szuhányi Ferencet, a men­dei tanács elnökét megkérdez­tük: mit ígér az 1973-as év a községnek? A kérdés a leg­jobbkor hangzott el: tanács­ülésre készülnek. „Közkívánatra” kezdtek hoz­zá az új orvosi körzet kialakí­tásához. Hogy mennyire így van, azt a máris előteremtett eszközök, anyagi feltételek igazolják. Az orvosi rendelőt a Szent István telepen, egy magánépületből alakítanák át. A szükséges költségek felét a tanács fejlesztési alapból fe­dezné. Ha ellenérvek hangzanak el az ülésen, azok minden való­színűség szerint a megvásár­lás módját érintik. A tanács elképzelése szerint az épületért 250 ezer forintot fizetnének, s díjtalan telekkel, valamint téglajuttatással segítenék az eladót új háza felépítésében. A körzet egyébként magába fog­lalná a teljes Szent István te­lepet, az Újtelepet s a község központjának külterületeit is. A község kisiparosaiTtak pél­dát adó, szép összefogását ta­núsítja a Dózsa György úti is­kola átalakítása óvodává. A szülők munkafelajánlása, tet­tekben megnyilvánuló segítő szándéka is sokat jelentett. A tanácsi támogatás 400 ezer fo­rint. Ha az ütem jelenlegi sza­kaszát vesszük figyelembe, a májusi átadást nem tekinthet­jük túlzott optimizmusnak. A közmüvesítési munkála­tok elkezdődtek Mendén is, de eddig egyetlen vezetéket fek­tettek le csupán a főútvona­lon, mely az utcának csak egyik oldalát láthatja el folyó vízzel. A lakók — feltűnően kevesen — saját költségükön vezethetik be lakásukba a vi­zet. Hivatalosan sem tudják, mikor folytatják a közművesí­tést. B. L. A P«E S T MIgVEI HÍRLAP K tj L Ö N K I A D A,S A XV. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1973. FEBRUAR 13., KEDD Közgyűlés előtt Fejleszti a szolgáltatásokat a Monori Vasipari Ktsz SOK A FELESLEGES ADMINISZTRÁCIÓ Közgyűlésre készül a Mono­ri Vasipari Ktsz is, mégsem az elmúlt esztendő eredmé­nyeiről, gondjairól beszélge­tünk Varró Gézával, a ktsz el­nökével, hanem arról, mit hoz 1973? Február 23-án tartják a köz­gyűlést, s akkor részleteiben tudhat meg ki-ki mindent a már lezárt gazdasági eszten­dőről. Most csak ennyit: sike­res év volt. 1971-ben a 14 milliós ter­vet 15 millió 200 ezer fo­rintra teljesítették, s 1972- bem megemelték 17 millió 400 ezerre. Igaz, a teljesítés 200 ezer hi­ányt mutat, de csupán azért, mert januárban realizálódtak azok a kifizetések, amelyeket decemberre, novemberre vár­tak. — Profilunk nem változik. Elsősorban hajtóművekkel fog­lalkozunk. Megrendelésünk van, nagy az igény. Az országnak szinte min­den erőművével kapcsolat­ban állunk, s mivel kon- kurrencia sincs, bízhatunk a 10 és fél milliós elő­irányzott terv teljesítésé­ben. A konkurrenciahiány oka: a szövetkezetiek gyorsasága. Ál­lami vállalatok is megpróbál­Gyökeret ereszteni Kétszázra tehető azoknak a családoknak a száma Vecsé- sen, akik elhagyva távoli otthonaikat, újakat kerestek — Vecsésen. Legtöbben Haj­dú, Szolnok, Szabolcs, Nógrád, Békés megyéből jöttek. A fia­talok szívesen, bizakodva, az öregek visszavágyó szívvel... Székek a moziban Á címre pillantva bárki azt hihetné, hogy ez a világ leg­természetesebb dolga. Persze, hogy vannak székek a mozi­ban ... De ezek a székek a maglódi moziban a nézőtér he­lyett a mozi előterében állnak. Összecsukva, egymásra tévé, még csomagolva is, ahogy ideszállították azokat. Három kerek éve! Ezek a székek — a jelek szerint nem is arra valók, hogy üljenek rajtuk, netán hin­tázzanak ülőlapjukon, hanem uram bocsa’, hogy eltakarják a vizes, málló vakolatú falakat. S lehet rajtuk mászni, alpi­nista hajlamokat kiélni, vagy ha úgy tetszik, valakit egy ki- ragadottal jól fejbe verni. Ahogy ez már a film előtti előjátékként olykor lenni szokott. Ahová persze eredetileg szánták, ott állni lehet, vagy hanyattesni, legjobb esetben guggolni. Legesieg jobb esetben pedig önellátóként sámlit vagy hokedlit odahelyezni. Az előtérben „leültetett” szé­keket leginkább a bentiek pót­lására szánták. De hát ami ké­sik, az múlik is. Olyannyira, hogy már ezeket a pótlásra szánt székeket is pótolni kell. A székek megtekinthetők délután 4-től 6-ig az első elő­adásban, és 6-tól 8-ig a másik előadásban. Lelki füleimmel hallom, amint egy moziba igyekvő emilyen megjegyzés­sel halad el előttük: már he­tek óta ezt A szék című filmet játsszák? Nem lesz unalmas egy kicsit? Nos, értsünk egyet ezzel a kitalált figurával. Valóban unalmas kezd lenni ... De, hogy hitelesek is legyünk, a maglódi mozi vezetői számára is. Mert, hogy ebben a köz­ségben van a járás egyetlen szék-mozija. Állítólag nem ta­láltak kivitelezőt a székek el­helyezésére, beépítésére. A kérelmeken, beadványokon „rajta ülnek”. Hm ... Tegyék át ezekre a székekre ... (baky) Magukkal hozva a kedves hol­mit, agy-egy sublótot, a tenye­rüket kérgesre törő szerszá­maikat. Elhozták ősi tájaik dalait, féltett zeneszerszámaikat, a fu­rulyát, a citerát, a tamburát, a pásiz torsi pót is. A magyar nó­tát, a hegyet-völgyet visszaidé­ző szép dalt, amit nagyanyáik, nagyapáik hagytak rájuk örö­kül. Fehér falú házaikat, a búza­mezőket, a zúgó erdőket el­hagyni az öregeknek még pa­lotáért is nehéz... Ügy vall­ják ők maguk sorra. És tud­ják, ebben csak a lélek békéje segíthet. Azt meg csak a dal tudja visszaadni — mondják. Az „öreg fák” megpróbálnak gyökeret ereszteni. Kincseiket közreadják, tiszta, megható, gyermekded szeretettel. Fo­gadná be az „új otthon” — Ve- csés — fiaikként őket. Ne érezze „idegennek” magát az ideszakadt ember. Egyforma a kívánság: hívó szóra megmoz­dultak „akadozón” — fogadja a község népe, nyújtsa felé­jük kezét, az „öreg fa” hadd „eresszen gyökeret”, a fiatalt fogadják úgy, ne kívánjon to­vább vándorolni. Az első lépés megtörtént, a jég megtört. Most már a kö­vetkező: kapjon helyet a mű­velődési házban az ő klubjuk is, a Röpülj páva kör. Fekete Gizella Kiszedték a monori fákat Üjsághír: Monoron, a parkrendezés és csatorná- . zások miatt kiszedik az öreg fákat, helyükbe ne­mesebb díszfákat ültetnek még a tavaszon. A tanácsháza kapujában fel­háborodott ember hadonászik. — Ekkora barbárságot, ilyen szép, lombos fákat kiszedni. Van ezeknek szívük?... És a kezével körbe mutogat. Mellette tisztviselők jönnek, mennek. Senki nem szól. — De kérem — lépek mellé­je —. nem látja, hogv csator­náznak. Útban vannak ezek a fák. És nemsokára a vizet is vezetik ... — Az más — szakít félbe és bocsánatkérően nézve rám, to­vábbmegy. ★ A gimnázium előtt buszmeg­állóval szemben diákok áll­dogálnak. — Te — löki a jambósapkás oldalba a bőrkabátost —, ki­szedték a fákat — és a gim­názium felé mutat. — Jé, te csak most vetted észre? Már két hete nincsenek itt... — Jelzem — így a jambós —, ideje is, hogy egy korszerű gimnázium elé „modernebb” fákat ültessenek ... Mert azok a nyárfák!? Inkább olyan... tanya mellé valók ... — Kérem — állít meg egyik ismerősöm és a kiszedett, föl­dön heverő fák felé mutat —. ezekről föltétlenül írianak. ne hagyják szó nélkül, mert... — Már írtunk — szakítom félbe. — És mégis meg merték tenni? Hát már a sajtóra sem adnak? — Bizony nem — így én, szomorúan. — Pedig arra kér­tük a lakosokat, hogy legye­nek belátóak, megértőek. Mo- norból majd város lesz. azért pedig áldozni is kell. látja ott csatornát fektetnek, amott... — de nem hagyja befejezni. Elrohan. Egy kosaras néni álldogál az egyik pad előtt és a „faron­csokat” nézi, miközben a fejét rosszallóan csóválja. — De kár volt kiszedni eze­ket a nagy fákat, hiszen olyan szépek voltak... És azt az öreget ott a. éppen akkor ül­tették, amikor az esküvőm volt — és sóhajt egy nagyot. — Ne sajnálja, Zsuzsi néni — így a mellette álló fia'al- asszony. — Majd ültetnek he- b’-’ttük újakat. Meglátja, azok még szebbek, nagyobbak lesz­nek. — ...Te lányom, te, de én?... — és fejkendőjét megigazítva tovább ballag. Kiszedték az öreg fákat, de a fiatalokat is. Szorgalmas gé­pek túrják a földet, fektetik a csöveket. A feltúrt halmokból újra szép park lesz, a kisze­dett fák helyett újakat ültet­nek. Városi parkba illő nemes fákat. Éppen ezért a sajnála­ton felül kell hogy kereked­jék a megértés. Kovács György koztak már a hajtóműgyártás­sal, szereléssel, de nem pipál­ták le a szövetkezetét, mely jól képzett szakembereket küld a telefonhívás, a távirat vétele után helyszíni szerelés­re, szinte azonnal. Ezt keve­sen tudják utánozni. Az 1973-as évi terv 18 mil­liós. Söripari alkatrészeket készítenek a ktsz-ben, mo­torkerékpár-alkatrésze­ket, ipari szolgáltatást vé­geznek, s az egyéb szol­gáltatás is 250 ezer forin­tot hoz majd a tervek sze­rint. — Építkezés, új beruházás? — Az idén nem lesz. Nem rég adtunk át egy új üzem­csarnokot, mi magunk készí­tettük el: oda került egy fes­töde, a lakatosműhely és a raktár. A tanműhely már egy éve működik, saját nevelésű szakembergárdánk van, s lesz ezután is. Most csak apróbb- nagyobb tatarozásokat terve­zünk. — Jól zárták az elmúlt évet, jól indul a következő is. Bizonyára azért gondok is akadnak. — Sok a körlevél, rengeteg a felesleges adminisztráció, az érthetetlen szabályozó, egyelőre ezekből adódnak a nehézségeink. (k. zs.) Megvan rá a lehetőség TALÁN AZ ÚJ MENETREND „Igazán nagyszerű”, „Csodá­latos”, „Mennyivel más így..” Ilyen és hasonló jelzőkkel di­csérik a bejárók még ma is a villanymozdony-húzta vonato­kat. S valóban: nagyszerűen, jól vizsgázott az egy hónapja átadott nagykátai villamosított vasúti szakasz. Gyorsabb, meg­bízhatóbb, kulturáltabb lett az utazás. k. Mégis panasza, kérése is van a bejáróknak... Rövidebb menetidővel lehetne még gyor­sabb a közlekedés! — hallani oly gyakran. Jóllehet a menet­idő rövidült, ám az egy hónap tapasztalata: jelentősen lehet­ne, s kellene csökkenteni még! Jelenleg ugyanis a menetred- ben előírt idő tartása végett 2—3, nem ritkán 4 percet is álldogál a vonat a megállók­ban. Mindezt azért, mert a me­netrend készítői — nyilván óvatosságból — nem töreked­tek a „maximális” csökkentés­re. A bejárók kérésére máris elmondhajuk, hogy a MÁV szakemberei — éppen a me­netidővel kapcsolatosan — kü­lönböző felméréseket végeztek. Nem ismerjük ezek eredmé­nyét, de mint hallottuk, hason­ló az álláspont: tovább lehet csökkenteni a menetidőt! Végül is, hogy rövidül-e a menetidő (hisszük, igen!), arra a május végén életbelépő új vasúti menetrendben kapunk majd választ (jandó) Ösztöndíj gimnazistáknak A monori gimnázium ét szakközépiskola tanulói közül 31 személy részesül tanulmá­nyi ösztöndíjban. Részükre évente 100 ezer forintot fizet­nek k*. Mf SOR Mozik Gyömrő: Kísért a múlt. Maglód: A rend gyilkosai. Mende: Sztrogof Mihály. Mo- nor: Tizenévesek. Nyáregyhá­za: A fekete farkas. Pilis: Normandia-Nyeman. üllő: Mackenna aranya. Vecsés: Ke­zed meegével. SZERDÁN ESTE lllovszky Rudolf és Sebes Gusztáv Monoron lllovszky Rudolf, a magyar labdarúgó-válogatott szövetsé­gi kapitánya és Sebes Gusz­táv, az egykori szövetségi ka­pitány 14-én, szerdán Momor- ra látogat. Este 6 órakor a mozi helyi­ségében először Sebes Gusztáv tart előadást a labdarúgásról, majd egyórás filmvetítésre ke­rül sor. Az érdeklődők többek között láthatják az angol—ma­gyar 6:3-as eredmény 9 gólját, Herrera edzésmódszerét az In­ternacionaléval, a brazil San­tos edzését Pelével, a brazil Santos és a Bayem München 9:0-ás mérkőzés góljait stb. lllovszky Rudolf pedig az­után válaszol a feltett kérdé­sekre. A nagy eseménynek számító előadásra minden érdeklődőt és sportolót szívesen fogadnak, annál is inkább, mivel a mo­nori labdarúgást segítő szak­kérdésekről is szó lesz. V. I. A „kölcsön" vett pénzek P. J. 1952-től dolgozott a pi­lisi postahivatalnál mint kéz­besítő. Korábban italozásért, 1965-ben utalványokkal kap­csolatos szabálytalanságért fe­gyelmi büntetést kapfett. 1971 tavaszán a pénzkülde­mények kézbesítésében felesé­ge is segített. Cs. L.-né pilisi lakos részére pénzküldemény érkezett. Elhatározták, hogy a címzett nevét az utalványon a 14. életévét még be nem töl­tött Mária nevű gyermekük­kel aláíratják és a pénzt el­költik. A 950 forintot aztán az utolsó fillérig elköltötték. Mi­vel Cs.-né a postától követelte a pénzküldeményt, néhány nap múlva az meg is adta ne­ki. Így az okozott kár megté­rült. Még ugyanazon év novem­ber 17-én a pilisi Űj Élet Tsz- től H. J. részére 925 forint ér­kezett. P. nem tudta kézbesí­teni, mert a férfi és felesége kórházban fekvő betegek vol­tak. A feleségével megbeszél­ve elhatározták, hogy a pénzt felveszik és elköltik. A kisko­rú Máriával most a szomszéd nevét — mint átvevőt — ha­misították az utalványra és a pénzt megint elköltötték. H. J. miután a kórházból kijött, a pénzt a tsz-irodán rekla­málta. Ott pedig közölték ve­le, hogy már régen a postára adták, a postán viszont, hogy már kikézbesítették. A kézbe­sítő, amikor megtudta, hogy keresik a pénzt, decemberben az esedékes nyugdíjjal együtt a 925 forintot is átadta a fér­finek. Novemberben K. J. részére 895 forint érkezett. A postás az utalványt és a pénzt át­adta feleségének, aki azt nem vitte el. hanem elköltötte. 1971 decemberében. K. J. a pénzt a postástól követelte, mire ő azt mondotta, várjon egy pár napig, a pénz meg fog ér­kezni. Közben a postás felesége 1972. január 24-én meghalt. Halálát követő napokban a kiskorú Mária a 895 forintot elvitte K J.-nek így az oko­zott kár ha késedelmesen is, de megtérült. A Monori Járásbíróság a postást öthónapi szabadság- vesztésre ítélte. Figyelembe véve azonban nehéz helyzetét, büntetlen előéletét és, hogy az okozott kár megtérült, a ki­szabott szabadságvesztés vég­rehajtását három évi próba­időre felfüggesztette. Vitéz Imre Csévharaszt Honvédelmi előkészítés Huszonnégy sorköteles fiatal részvételével megkezdődött a honvédelmi előképzés Csévha- r asz ton. Az első foglalkozáson ismertették az előképzés cél­ját és a végrehajtandó felada­tokat. A cél: Montreál BESZELGETES SZÖNYI JANOS BIRKÓZÓVAL Pár éve találkoztam utoljára Szönyi Jánossal, a Monori SE egykori kiváló birkózójával. Jancsi már fiatal korában igen szép eredményeket ért el, úgy került a Ferencvároshoz. Több évig erőssége volt a zöld-fehér csapatnak, később azonban átment a Budapesti Spartacusba. A napokban ismét találkoz­tam vele Monoron. Örömmel újságolta, a fővárosban lakik, van egy szép kisgyermekük. — És hogy megy a birkózás? — kérdezem tőle. — A tavalyi évem elég jól sikerült. Az egyik legrango­sabb versenyen, a magyar baj­nokságon, a kétszeres világbaj­nok Varga János mögött a 2. helyet szereztem meg. Külföl­dön is többször szerepeltem s értem el jó helyezéseket. — A válogatottság? — Természetesen tagja va­gyok a kötöttfogású válogatott keretnek, az 57 kilós súlycso­portban. Egyesületemben jó­formán nincs alkalom az ed­zésre, hiszen mi, válogatottak, csaknem mindig edzőtáborban tortózkodunk. — A müncheni olimpia? — A nemzetek a különböző súlycsoportokban csak egy versenyzőt indíthattak, s ter­mészetesen a szövetség Vargát nevezte. Nagyon sajnáltam Jancsit. A nyugatnémet Veil dien indokolatlanul léptették le. — Az idei év? — A birkózóknak sok-sok eseményt ígér. Finnországban lesz az Európa- és Iránban, valószínűleg Teheránban, a világbajnokság. A kiutazás attól függ, hogy egymás ellen miként szerepelünk. — Ezek szerint Varga a nagy ellenfél? — Igen. Jancsi jó barátom, de hát a szőnyegen nincs jó­barát ... Nagyon szeretnek legalább az EB-re kikerülni. — A jövő? — Varga 34 éves. Érthető, hogy eddig őt helyezték elő­térbe. A jövő azonban, remé­lem, az enyém. Három év múl­va betöltőm a 28. évemet. Ak­kor lesz Montreálban az olim­pia. Életem legnagyobb vágya, hogy eljussak oda. Addig azonban a volt mono­ri birkózónak még sokszor meg kell izzadnia a szőnyegen. (gér) Meglopta börtöntársát Gyarmati László gyomról lakos a börtönben ismerkedett meg Gyuricza Lajossal. Ami­kor kiszabadultak, Gyarmati meghívta lakására volt bör­töntársát. Gyuricza el is jött Gyömrőre, csak éppen akkor, amikor nem tartózkodott ott­hon senki. Betört a lakásba, s több ruhaneműt ellopott. A rendőrség a betörőt letartóz­tatta. I K I

Next

/
Oldalképek
Tartalom